Megtartották Az igazmondó juhász és az aranyszűrű bárány című zenes mesejáték sajtónyilvános főpróbáját csütörtök délelőtt a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán. A darabot a Jászai Mari-díjas Karczag Ferenc rendező állítja színpadra. Az ősbemutató február 18-án 15 órakor lesz a teátrumban. Fotó: Lehoczky Péter
A Békéscsabai Jókai Színház a Füzesgyarmati Közösségi Központban mutatta be Dario Niccodemi: Hajnalban, délben, este című színdarabját február 14-én. Folytatódott a múlt évben megkezdett programsorozat, amelyben a Hajnalban, délben, este című darabot mutatja be vidéki helyszíneken a Jókai Színház, ezúttal a Füzesgyarmati Közösségi Központban lépett fel a Tege Antal rendezte előadással Földesi Ágnes Villő és Czitor Attila. Kovácsné Czeglédi Mária Tünde, a Margaréta Családos Egyesület szakmai vezetője elmondta, hogy az egyesület működtetője egy konzorcium, amely a Margaréta Családos Egyesület, a polgármesteri hivatal és a budapesti Mindennapok női szemmel egyesületből áll. A színdarab témája a párkapcsolat, a szerelem lélektani fejlődése, ami különösen aktuális a bemutató időpontjában, hiszen február 10-én kezdődött a házasság hete. A bemutató másik érdekessége, hogy a darab női főszereplője, Földesi Ágnes Villő füzesgyarmati származású, így szülővárosában családja és barátai körében szerepelhetett. A teltházas rendezvény nagyon sikeres volt, a közönség a bemutató végén felállva tapsolta meg a színművészeket.
A háromágú tölgyfa tündére című mesedarabot a Színitanház növendékei az iskola február elsejei nyílt napján mutatták be. A zenés darab alkotója Puskás Dániel (zenei társszerző Udvaros Zoltán), az iskola harmadik évfolyamos színész hallgatója, aki már több darabot írt. A dramaturg, rendező Katkó Ferenc színművész, az iskola tanára. Az előadás koreográfiáját a szintén a Színitanházban végzett táncos, Vozár Virág készítette. A szereplők a harmadéves színész osztály tanulói, valamint táncosok. A látvány, fény- és hangeffektusok, a háttérvetítés kivitelezői a színház dolgozói és a színháztechnikus hallgatók. A produkció létrehozására a Baross Imre Artistaképző Intézet (amelynek tagintézménye a békéscsabai Színitanház) pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kulturális Alap 2018. évi kiírására. A pályázat célja új színházi produkciók megvalósítása volt, kiemelten magyar szerzők műveinek, ősbemutatók, magyarországi bemutatók, pályakezdő alkotók és előadók közreműködésével létrejött produkciók létrehozásának támogatása. Az iskola által benyújtott pályázatot a NKA támogatja, a bemutató megvalósulásához a Jókai Színház is jelentősen hozzájárult.
Katkó Ferenc kiváló teljesítményt nyújtott, hátborzongatóan jó volt, minden mozdulata, hangsúlya kiszámítva, elemi, átütő erővel hatott – értékelte maga a szerző, Zelei Miklós a békéscsabai színművész bécsi produkcióját. Az Isten balján című monodrámával a hétfő esti Balassi intézeti vendégszereplés után kedden Pozsonyba utazott a Jókai Színház stábja. Zelei Miklóst már a szlovák fővárosban értük el telefonon, amikor dr. Molnár Imre, a Magyar Intézet és Seregi Zoltán, a Jókai Színház igazgatója, valamint Tóth István korábbi beregszászi főkonzul társaságában várta az újabb előadást. Az Ady Endrét megidéző darab írója elmondta, hogy a bécsi Collegium Hungaricum és a Pozsonyi Magyar Intézet hívta meg a színházat. Az osztrák fővárosban a darab előtt Bárány Anzelm igazgató köszöntötte a csapatot és az Ady-centenárium jelentőségét méltatta, majd bemutatta Seregi Zoltánt, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatóját. Katkó Ferenc nagyszerű előadása után közönségtalálkozót szerveztek, ahol Gazsó L. Ferenc újságíró volt a műsorvezető. A beszélgetés legfontosabb része arról szólt, amit Gazsó kérdésére elmondtam. Azt kérdezte, hogy ez a darab a válságérzet drámája-e. Az is, hiszen Ady fiatalon alattvaló volt Ferenc József idején, a Károlyi kormány temette el, 1918-ban széthullott a monarchia, Ferenc József már nem élt. De Ady tovább él ebben a drámában, talán egészen máig is, és átéli a kommunista diktatúrákat, Rákosit, Kádárt, az igazság évét, 1989-et, kisebb rendszerváltásokat, végig él olyan mozgalmas száz évet, ami a válságérzetet fokozza – magyarázta Zelei Miklós. Majd kifejtette, meggyőződése, hogy pont az ilyen történelmi tapasztalatnak van része abban, hogy a magyaroknak igen fejlett a kreativitása, a legborzasztóbb helyzetben is feltalálják magukat. A másik lényeges nemzeti sajátosságunk az író szerint a „megszálláskultúránk”, hiszen először volt a török, aztán az osztrák, utána az orosz viszonyok, és mindegyik között megtaláltuk a megoldásokat a túlélésre. Igen, ez egy nehezen érthető darab, de úgy gondolom, a művészethez ugyanolyan alapkutatások kellenek, mint a matematikához, a fizikához vagy más tudományokhoz. A művészet az emberi lélek lényegét kutatja, miért lenne ez egyszerűbb?! Zelei Miklós nagy elismeréssel szólt a Köllő Miklós rendezésében bemutatott darabjáról, Katkó Ferenc művészi alakításáról és Csomós Lajos hatásos fellépéséről. Azt is megemlítette, hogy a közönséget leginkább az érdekelte, hogyan tudott Katkó Ferenc egy ekkora darabbal megbirkózni. Feri arról beszélt, hogyan küzdött meg az anyaggal és a szerzővel, aki minden este figyelmeztette, hogy mit hagyott ki a szövegéből, ahelyett, hogy annak örült volna, amit elmondott. A Pozsonyi Magyar Intézet Csemadok Termében kedden 17 órakor kezdődött az előadás, ami itt is nagy sikert aratott. A bemutatót itt is közönségtalálkozó követte az alkotók részvételével. A Békéscsabai Jókai Színház produkciója áprilisban Brüsszelbe utazik az ottani Balassi Intézet, illetve Vitézy Zsófia kulturális tanácsos meghívására. Egyelőre terv, hogy Nagyváradon is bemutassák az Ady Endre személyét és szellemiségét megidéző darabot. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM
Az évad harmadik gyermekbemutatóját, Szarka Gyula – Zalán Tibor Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című zenés mesejátékát Karczag Ferenc rendezi. A Jászai Mari-díjas színművészt jól ismeri a Jókai Színház közönsége, hiszen 1994 és 2007 között sok főszerepet eljátszott Békéscsabán. (Niedzielsky Katalin írása) A Színművészeti Akadémiát 1982-ben végezte el, a Mikroszkóp Színpadnál kezdte pályáját, majd a Madách Színházhoz került. A ’88-89-es évadra Miskolcra szerződött, onnan Pécsre, ahol ’91-ig játszott, egy évadot újra Miskolcon töltött, utána Szegedre ment. Onnan járt tanítani Békéscsabára, A Fiatal Színházművészetért Alapítványi Színiiskolába, a mai Színitanház elődjébe a ’93-94-es évadban, és a következő szezontól játszott a Jókai Színházban. Szikora János akkori igazgató 2007-től szerződtette Szolnokra, jelenleg is a Szigligeti Színház művésze. Seregi Zoltán igazgató meghívására most Zalán Tibor meséjét rendezi a Jókai Színházban, de mielőtt a készülő produkcióról beszélgetünk, felidézzük a régi csabai éveket, szerepeket. Konter László igazgató rendezésében nagyon sok főszerepet eljátszott, a legelső Stockmann polgármester volt Ibsen A nép ellensége című darabjában. Volt Krepp, amit Bartus Gyula rendezett, Szabó Magda Az a szép, fényes nap című történelmi játékában Géza fejedelem apósát, Gyulát alakította. Volt itt nagyon sok darab és nagyon sok szerep, amit szerettem, nehéz lenne felsorolni. Amit feltétlenül meg kell említenem, mert imádtam játszani, az az 1998-as Othello. De nagyon közel állt hozzám a Doktor úrban Puzsér figurája, Solness építőmester, Shakespeare Vízkeresztjében az udvari bolond, A gazdag szegényekben Szüköl. Tanított leendő színészeket az akkori alapítványi iskolában, és arra a kérdésre, hogy milyen pedagógiai felfogással kezelte a fiatalokat, mit akart nekik átadni mesterségbeli tudásból, a következőket válaszolta: Azt akartam átadni, hogy nem lesznek ők kevesebbek, mint azok, akik az állami intézménybe járnak. Azt mondtam, feltétlenül kevesebb önbizalmatok lesz, mert ti itt végeztek, ők meg ott. Ezért soha nem próbálkoztam meg azzal, hogy teljesen lenullázzak egy diákot, hogy aztán majd felépítsem. Sokan csinálják ezt, de én nem szeretem, éppen eléggé lenullázza őket az élet, a sorsuk. Én semmi mást nem csináltam, amíg velük voltam, csak önbizalmat adtam nekik, még pedig úgy, hogy rengeteg munkát végeztünk el, háromszorosát annak, amit a főiskolán csinálnak, és mindent azért, hogy legyen önbizalmuk. A rendezésről úgy nyilatkozott, hogy azzal sokszor kényszerből kellett foglalkoznia. A legelső darab, amit színpadra állított, az Edward Albee Zoo Storyja, Állatkerti története volt Pécsett, aztán megrendezte Miskolcon is. Szegeden Árkosi Árpád távozása után, amikor „ott maradt a színház darabok és rendezők nélkül”, színpadra állította Füst Milán Máli nénijét. Szerette, maga választotta a darabot, nagy örömmel dolgozott vele, sikere is volt. Amíg tanított, nagyon sok művet olvasott, kereste a gyerekeknek a legmegfelelőbbet, amiről úgy gondolta, hogy „szakmai előmenetelüket segítheti”. Később is szívesen rendezett prózát, gyermekdarabot, különösen kedves volt számára A só című mesemusical Békéscsabán. Most újra gyermekelőadáson dolgozik, méghozzá zenés darabon! De vajon mennyiben más egy mesét színpadra állítani, mit kell másképpen csinálni, mi a különbség a felnőtt darabhoz képest? A mese mindig a rendező fantáziájára és az ízlésére van bízva, a darabok 99 százalékát szerzői instrukciókkal írják meg, pontosan lehet tudni, ha felmegy a függöny, mi van a színpadon, a díszletben mit látunk, hány évesek a szereplők. Itt mindent a rendezőnek kell kitalálni, ami nagyon nehéz, kell elképzelés a díszletről, a jelmezről, amit el kell mondani a tervezőknek, és ez sem könnyű dolog. Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című zenés mesejátéknál nem elég az íróval, a tervezőkkel, még a zeneszerzővel is egyeztetni kell. A rendező nem dönthet el egyedül dolgokat, közösen kell kialakítani a végső koncepciót. Szarka Gyula fantasztikus zenét írt ehhez a meséhez, egy zenei költeményt! Csak az a baj, hogy itt időben megvagyunk szorítva, keményen dolgozunk azon, hogy hol lehet elcsippenteni egy-egy dalt, a zeneszerzőnek be kellett látni, hogy egy színházi előadásnál gátat szab az idő, a gyerekdarab nem lehet hosszabb hetven percnél, tehát kompromisszumot kellett kötnünk egymással. Végül arra a kérdésre, hogy a mai gyerekeket, akik a digitális világban, okoseszközök között nőnek fel, hogyan tudja elérni, megérinteni a színház, a rendező egy példával felelt. Ha bekapcsolom a tévét, és megy egy 1938-40-es évekbeli film, én ott maradok és nézem, nem is veszem észre, hogy fekete-fehér, mert a színészek személyisége, játéka oda tudja láncolni az embert. A színházban ugyanez a helyzet, ha a színészek úgy játszanak, hogy a gyerekek be tudnak kapcsolódni a játékba és át tudják azt élni, akkor nyugodtan ülnek és végignézik az előadást. A színház egy élő dolog, varázslat, tehát versenyképes, sőt legyőzhetetlen. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM
Nagy sikert aratott ma este Bécsben, a Balassi Intézetben a Békéscsabai Jókai Színház előadása. Zelei Miklós: Az Isten balján – Situs Inversus című darabjának bemutatója után közönségtalálkozót rendeztek a Collegium Hungaricumban. Az Ady Endre életét, személyiségét megidéző különleges produkció Katkó Ferenc színművész előadásában és Csomós Lajos színművész közreműködésével, Köllő Miklós rendezésében – az itthoni bemutatkozás után – Bécsben is elnyerte a közönség tetszését. Az előadás után az alkotók részvételével közönségtalálkozót is tartottak, ahol Zelei Miklós íróval, Gazsó L. Ferenc újságíróval, szerzőtárssal, a Magyar Hírlap korábbi főszerkesztőjével, az MTI volt vezérigazgatójával, valamint Seregi Zoltán színházigazgatóval beszélgethettek az érdeklődők. A Jókai Színház művészei és műszaki dolgozói Bécsből Pozsonyba utaznak, az ottani Magyar Intézetben holnap, február 12-én 17 órakor mutatják be Az Isten balján című előadást.
Zelei Miklós: Az Isten balján – Situs Inversus, katasztrófaakrobatika egy részben című előadását ma este, február 11-én 19 órakor Bécsben, a Balassi Intézetben mutatja be a Jókai Színház. Ez az első alkalom, hogy a Collegium Hungaricumban és egyáltalán az osztrák fővárosban vendégszerepel a békéscsabai társulat. A drámát, amely 2012-ben a Jókai Színház egyfelvonásos drámapályázatára készült, a Balassi Intézet meghívására adja elő Bécsben Katkó Ferenc, közreműködik Csomós Lajos. Az előadást Köllő Miklós rendezte, a videotechnika Heltai Ákos munkája. A történet szerint Ady Endre nem hal meg 1919 telén, így Az Isten balján című darabban konstancai internáltként több túlélési esélyt kell latolgatnia. A szerző szerint a darab „minden eddigi Ady-képet felülír". A kolozsvári Komp Press – Korunk Kiadó 2013 elején a művet önálló kötetben is megjelentette. A színház művészei szombaton még itthon játszották nagy sikerrel a darabot a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Ma pedig reggel hatkor indult el a stáb, a művészek és a műszaki dolgozók az osztrák fővárosba, és a délelőtti érkezés után nekifogtak a díszletépítéshez, a szereléshez az előadás helyszínén. Seregi Zoltán igazgató és Zelei Miklós író vendégeivel – Tóth István korábbi kárpátaljai főkonzullal és Gazsó L. Ferenc újságíróval, szerzőtársával, aki korábban a Magyar Hírlap főszerkesztője, az MTI Vezérigazgatója volt – Bécsben csatlakozik a csapathoz.
A száz éve, 1919. január 27-én elhunyt Ady Endrére emlékezünk országszerte előadásokkal, kiállításokkal. A Békéscsabai Jókai Színház művészei Zelei Miklós: Az Isten balján – Situs inversus című művével tisztelegnek a halhatatlan költő emléke előtt. Az Ady Endre életét megidéző különleges színdarab február 11-én Bécsben, a Balassi Intézetben, 12-én a Pozsonyi Magyar Intézetben vendégszerepel. A külföldi fellépések előtt, február 9-én este a Békéscsabai Jókai Színház Sík Ferenc Kamaraszínházában láthatta a közönség az előadást. „A történet szerint, Ady Endrének nem sikerül meghalnia 1919 telén. A Situs inversus – Isten balján című darabban éppen ezért konstancai internáltként több túlélési esélyt kell latolgatnia – írja a darab szerzője, Zelei Miklós. – Legyen hajógyári törzsgárdatag, esetleg a szekuritáté ellenőrzésével és irányításával vállalja el a Konstancai Harcos című román napilap szerkesztését? Álházasságengedély megszerzésével próbáljon átjutni az anyaországi paradicsomba, ahol majd a kezdődő demokrácia egyik pártja frakcióvezető-helyettesének instrukciói nyomán országimázsjavító költeményeket írhatna, de ha okosan hallgat, esetleg akkor is cseng a kassza. A szerepeket, az összes színre lépőét, maga Ady játssza vagyis Katkó Ferenc, talán azért is, hogy a színház kedvet csinálhasson a tudattöbbszöröződés és -hasadás korszerű (trendi) állapotához. A darab minden eddigi Ady-képet felülír.” A merész időutazás kivételes szellemi kalandot ígér, gondolatébresztő, emlékezetes produkcicó, amelyben Katkó Ferenc sokoldalú alakítást, kimagasló teljesítményt nyújt. A vetítés Heltai Ákos munkája, az előadást Köllő Miklós rendezte. Fotó:A-TEAM
A Terefere mai vendége Karczag Ferenc Jászai Mari-díjas színművész-rendező volt, akivel a Kállai-díjas Kadelka László beszélgetett a Jókai Színház Művész Kávéházában február 8-án 17 órától. Karczag Ferenc Győrben született 1956-ban, és bár már fiatal korától vonzotta a színészi pálya, szülei kérésére elvégezte a helyi gépipari szakközépiskolát, ahol már ekkor csatlakozott az iskola irodalmi színpadához, valamint számos versmondó versenyen vett részt sikeresen. A Színművészeti Főiskolára való felvétele előtt két évadot a Kisfaludy Színházban, majd egyet a Déryné Színházban töltött. A főiskolán Marton Endre osztályába került, befejezése után pedig két évre a Mikroszkóp Színpadhoz szerződött, utána négy évadot a Madách Színházban töltött, ahol kevés nagy szerepet kapott, ezért Galgóczy Judit hívására a miskolci színházba szerződik. Itt olyan nagysikerű darabokban szerepel, mint O’Neill Holt fénye, amelyben 15 oldalas monológokat ad elő. Miskolcról Szegedre, majd onnan a békéscsabai színházba szerződik, itt Molnár Ferenc Doktor úr című színművében játszott emlékezetes szerepet. A Békéscsabán eltöltött kilenc év alatt háromszor kapja meg Az év színésze díjat, majd a szolnoki színházba kerül, ahol olyan darabokban kap szerepet, mint A rózsa neve és a Nem félünk a farkastól. A zárt tárgyalás című darabban nyújtott munkájáért Jászai Mari-díjban részesül, 2014-ben a szolnoki vállalkozók által alapított Bodex-gyűrűvel tüntetik ki. Rendezni a Szegeden töltött évek alatt kezdett, jelenleg Zalán Tibor mesejátékát rendezi a Békéscsabai Jókai Színházban, Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány címmel. Színészként jelenleg Szolnokon A 12 dühös ember és a Hárman a padon című darabban játszik. Fotó: Ignácz Bence/A-TEAM
Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című zenés mesejátékot próbálják a színészek a Jászai Mari-díjas Karczag Ferenc rendező irányításával. Az ősbemutató február 18-án 15 órakor lesz a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán. Zalán Tibor József Attila-díjas költő, dramaturg meséjéhez Szarka Gyula Kossuth díjas énekes, zeneszerző, a Ghymes együttes alapító tagja komponált zenét. A darabban Mátyás királyt Nagy Róbert, Beatrix királynét Komáromi Anett, Burkus királyt Mészáros Mihály, Izabella lányát Csonka Dóra játssza. Kobak udvari bolond kettős szereposztásban kerül színre, Kopanyicza András és Józsa Bence színészhallgató formálja, Pörge Péter juhász Puskás Dániel színészhallgató lesz, az aranyszőrű bárány alakjában Nádra Kitti lép színpadra. A gyerekek a színpadon a magyar népmesék kedvenc hőseivel találkozhatnak, Mátyás királlyal, akinek van egy igazmondó juhásza és egy aranyszőrű báránya, valamint Burkus királlyal, aki hazugságon akarja kapni a juhászt. Az álruhás király, a szépséges királylány és a leleményes juhász kalandjai végül természetesen az igazság győzelmével végződnek. A díszletet Lenkefi Réka tervezte, a jelmezeket Kiss Zsuzsanna. Az alkotók olyan produkciót ígérnek, amelyben kicsik és nagyok egyaránt örömüket lelhetik.
A Robert Bloch regénye alapján készült Hitchcock-film, a Pszicho megborzongatta a közönséget világszerte, a thrillert Pozsgai Zsolt átdolgozásában mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház március 1-jén. A stúdióelőadást Koltay Gábor Balázs Béla-díjas, Érdemes művész rendezi. A különleges élményt ígérő produkcióban Norman Bates moteltulajdonos szerepét Gulyás Attila, az Anyáét Kovács Edit játssza, Mary és Lila, az ikerpár Boldog Ágnes színészhallgató lesz, Arbogast nyomozó Csurulya Csongor, Sam, Mary vőlegénye Szabó Lajos. Koltay Gábor rendező úgy fogalmazott, hogy a Pszicho valamilyen szinten mindenkinek benne van a tudatában mindenütt, gondolatilag, érzelmileg foglalkoztatja az embereket, ezért azt reméli, most is érdekes lesz. Színészeivel arra készül, hogy ne a filmet ismételjék, hanem színházi körülmények között valami mást, egyszerre hátborzongató és hiteles előadást nyújtsanak a közönségnek.
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
7 0
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
1 0
