Behir | A szegény csizmadia és a Szélkirály címmel újabb zenés-táncos mesejátékot mutat be csütörtökön a Jókai Színház. Az előadás a népzene és a néptánc gazdag kifejezőeszközeivel jeleníti meg a klasszikus történetet. ► Tovább
Egy szinte kész produkcióba kívülről belépni valójában kész öngyilkossági kísérlet. Hernyák rendezőtől valójában csak két feladatot kaptam. Oldjam meg – azaz, írjam meg – az előadás kevés szövegének a dialógusait, lehetőség szerint minél több, de nem tolakodó nyelvi humorral. Valamint, két ősi ihletésű vers-dalt illesszek be valahova a darab szövetébe, lehetőleg úgy, hogy ne nagyon lógjanak ki onnan. A dialógusokat a makáma-forma alkalmazásával oldottam meg. A makáma rímes próza, ahol nem annyira a szótagszámok rendszere a fontos, hanem a szövegritmus megteremtése, illetve a rímek jó (és váratlan) elhelyezése. A két, veretesen szép archaikus szöveg szinte kérte magát a Szélkirály és a szegény csizmadia első találkozási jelenetébe, drámai felhangokat kölcsönözve az ismerkedésüknek. Ritka munka az ilyen egy szövegíró számára, mármint, hogy igyekezzék minél rejtettebben, a zenét-táncot a legkevésbé zavarva jelen lenni a színpadon. Ha tehát nem veszi észre a kicsi és nagy néző, hogy én is ott vagyok az előadásban, akkor jól végeztem a dolgomat.
Nagy hangsúlyt kap a népzene és a néptánc a Békéscsabai Jókai Színház új bemutatójában, A szegény csizmadia és a Szélkirály című mesejátékban, amelynek premierje február 11-én lesz. A darab a népmesei hagyomány jellegzetes példája, az emberi kíváncsiság, állhatatosság, jóhiszeműség és a mindenkori kapzsiság története is egyben – emeli ki az új darabról a színház ajánlója. A próbák kezdetén Seregi Zoltán igazgató úgy fogalmazott: mesét színvonalasan előadni és a darabbal minél több korosztályhoz szólni már hagyomány a színházban, akárcsak a határon túli alkotók bevonása a teátrum munkájába. A népmesét a Jászai-díjas vajdasági rendező, Hernyák György és Zalán Tibor dramaturg alkalmazta színpadra, a rendező – aki a díszleteket is tervezte – a színház tájékoztatása szerint a szövegkönyv létrehozásában is aktívan közreműködött. Az eredeti magyar népmesét Zalán Tibor dramaturg verses elemekkel gazdagította, mint mondta, verses, rímes prózát írt, a színészek rímekben beszélnek, ezzel is a szöveg zeneiségét hangsúlyozva. Hernyák György premier előtt annyit árult el, hogy az előadás 90 százaléka magyar néptánc lesz, szinte minden mondat után tánc következik az előadásban, a színészek és a Tabán Táncegyüttes négy profi táncosa szó szerint eltáncolják a történetet – mondta. A Kárpát-medence néptáncának jellegzetes elemeit felvonultató koreográfiát Brezovszki Roland készítette. Zalán Tibor szerint a nézők előtt egy mozgásszínház elevenedik meg. Mint mondta, tapasztalatai szerint a közönség fogékony a hasonló stílusú, táncos-zenés előadásokra. Hernyák György 11 éve már adaptálta a népmesét, az akkori bemutatóval elnyerte egy szabadkai nemzetközi fesztivál fődíját. Most azonban más, új koncepcióval készül, mint a próbák kezdetén fogalmazott, nem szeret ismételni. Újdonság a darabban, hogy Zalán Tibor némileg átírta a mesét, és Bakos Árpád, a régebbi feldolgozás zeneszerzője is új muzsikát, új dalokat komponált a bemutatóra. A történetben táncos-zenés elemekkel végigkísérik a szegény és kissé együgyű csizmadiát kalandjai során, aki, hogy népes családjának megteremtse a napi betevőt, bejárni kényszerül a világot, útján megküzd mindenféle emberi gyarlósággal azért, hogy a mese végén a gonosz elnyerje méltó büntetését, a csizmadia pedig méltó jutalmát. A főbb szerepekben Csomós Lajos, Presits Tamás, Szabó Lajos, Liszi Melinda, Nagy Róbert és Tatár Bianka láthatók. A Békéscsabai Jókai Színház – ahogyan a mesedarabok esetén szokta – játékot hirdetett a vállalkozó kedvű gyerekeknek, ezúttal jelmezt lehet tervezni a Szélkirálynak. Minden alkotást ajándékkal jutalmaznak, a három legötletesebb jelmezterv készítője nyeri el a fődíjat. (MTI)
Viharsarkikanape | Ahogy azt hallani, a Békéscsabai Jókai Színház mostani évadában főként gondolkodásra késztető, komoly darabok kerülnek a színpadra, amelyek egyben a szívünket is megérintik. 2016-ban ehhez nyújtott remek bemelegítést Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének színpadi változata, amelyet 24 év után Seregi Zoltán, a színház direktora állított a színpadra. ► Tovább
A Kossuth-díjas Bezerédi Zoltán neve már nemcsak a filmekből és a Katona József Színház színlapjairól lehet ismerős a békéscsabai közönségnek: a Jókai Színház színpadain is láthatja őt a nagyérdemű mostanság. Nemrég több önálló estet adott Békéscsabán és játszik a Tévedések vígjátékában is, az elmúlt héten pedig a színészhallgatóinknak tartott kurzust. „Shakespeare-ről mindent!” mottóval zajlott a Színitanház Sík Ferenc termében hétfőtől-vasárnapig a foglalkozás a másodéveseknek, amelyen leginkább a „bolondokat” vették górcső alá a shakespeare-i drámákból. Filmeket néztek, megzenésített szövegeket tanultak, egy ír néptánc (a jigg) alaplépéseit gyakorolták, és mélyrehatóan tanulmányozták a reneszánsz korát. – tudtuk meg az elismert színművésztől. A hallgatók ezen a héten kemény munkát végeztek, de hasznos útravalót kaptak a pályához. A kurzus bemutató előadással zárult. A Színitanház több mint húsz éve foglalkozik színészképzéssel, az elmúlt években rendszeresen elismert szakmai nagyságok tartottak itt workshopokat, többek között Maros Gábor, Olga Gonobolin, Eperjes Károly, Straub Dezső, Dvorák Gábor, Medgyesi Mária és Fodor Zsóka. Komlósi Katalin
Mi történik akkor, ha egy bombariadó miatt kiürítik az Operát? És mi történik akkor, ha valaki továbbgondolja ezt a történetet? Tollba öltözött férfi jelenik meg a metróaluljáróban, s ki mással találkozhat, mint egy punk-lánnyal. Elindul a beszélgetés, a nézők hamarosan tanúi lehetnek egy nehéz nap eseményeinek. Zalán Tibor Papageno a metróban című művét, melynek a Jókai Színházban 2012-ben volt az ősbemutatója, szombaton este Zittauban, a Gerhart Hauptmann Színházban mutatták be német nyelven. ►Tovább
Február 24-én, 19 órától Jótékonysági gála lesz Kara Tünde Jászai‑díjas színművésznő gyógyulásáért, a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán. A gálán fellépnek Kara Tünde barátai és kollégái, többek között Kautzky Armand, Szomor György, Gubik Petra, Cserna Antal, Szalay Kriszta, Vastag Tamás, a Silver Power erőemelő duó (a XI. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál bronz díjasai), a Balassi Táncegyüttes, az Üzenet 1.0 és az Orszlán együttesek, Gulyás Levente és zenekara, valamint a Jókai Színház művészei. Jegyek és támogatói jegyek a Jókai Színház szervezőirodájában válthatók. Érdeklődni a 66/519-550-es telefonszámon vagy a szervezoiroda@jokaiszinhaz.hu e-mail címen lehet. Kara Tünde 1996 óta erősíti a teátrum csapatát. A budapesti születésű színésznőt a Jókai Színház egyik vezető művészeként számtalan szerepben láthatta a békéscsabai közönség. Számos főszerepet és kiemelkedő karakterszerepet tudhat maga mögött – a teljesség igénye nélkül néhány ezek közül: Smeraldina (Carlo Goldoni: Két úr szolgája), Anelle (Robert Harling: Acélmagnóliák), Emília (William Shakespeare: Othello), Gabrielle (Michel Tremblay: Sógornők), Tolnay Rózsi (Pozsgai Zsolt: Elindult egy leány…Tolnay Klári 1930), Rosita (Pozsgai Zsolt: Razzia), Luisa Contini (Kopit-Yeston: NINE), Lisbeth (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja), Veronika (Fejes – Presser: Jó estét nyár, jó estét szerelem), Erzsébet, a színész királynő (Paul Foster: I. Erzsébet), Marlene (Pataki Éva: Edith és Marlene), Erna (Werner Schwab: Elnöknők), Lindéné (Henrik Ibsen: Nóra), Bogi (Brestyánszki B. Rozália: Csörte), Steinnun (Arni Ibsen: Mennyország), Laura Wingfield (Tenesse Williams: Üvegfigurák), Árvai Réka, Kisréka (Sütő András: Advent a Hargitán) Celia Peachum (Kurt Weill – Bertolt Brecht: Koldusopera), A Nő (Zelei Miklós – Pethő Sándor: Karkhitemia) Kara Tünde számos kitüntetésben részesült. 2005‑ben és 2007‑ben A Megye színművésze‑díjat, 2009‑ben és 2015‑ben Gálfy Gyűrű‑díjat, 2009-ben Vándorfesztivál‑díjat és a Legígéretesebb tehetség‑díjat, 2015‑ben Az Évad Színésznője‑díjat, míg 2013‑ban Jászai Mari‑díjat kapott.
Kommunikációsan akadálymentesített előadásra vártuk látás- és hallássérült nézőinket a Légy jó mindhalálig című musical utolsó előadására, február 3-án. Számos akadályozottsággal élő néző számára a színházi élmény lényeges eleme az interaktív kulisszabejárás. Azáltal, hogy a csoport tagjai Komáromi Anett színművész vezetésével az előadás előtt felmehetnek a színpadra, a díszletek közé, jobban megragad bennük az ismertető, amit előtte kapnak; illetve további részletek megismerésének köszönhetően jobban élvezik a produkciót. A kis csapat legnagyobb örömére a Nyilas Misit alakító Kozák Ádámmal is válthattak pár szót. A vakok előadás közben fülesen keresztül narráció által kaptak képet a színpadon zajló cselekményekről. A siketek pedig jelnyelvi tolmács segítségével élvezhették az előadások verbális részét. A hallássérült nézőinknek ezúttal is Vörös Zsolt jeltolmács tette befogadhatóvá a színházi élményt. A békéscsabai közönség mára már természetesnek veszi az integrált előadásokat, nem lepődnek meg, ha egy jeltolmács megjelenik a színpadon, vagy ha a páholyban fülhallgatós látássérülteket látnak, hiszen minden évadban több darabot is kínálunk narrálva és jelelve is. Természetesen most is Braille írással készült szereposztás és a darab rövid tartalma várja az előtérben felállított információs pultnál látássérült látogatóinkat. A közel száz éve született Móricz-regény musical változata hatalmas sikert aratott látás-és hallássérült színházbarátaink körében.
A Bánk bán márciusi békéscsabai premierjéhez kiváló reklám, nagyszerű kedvcsináló volt a Mindentudás Színházi Egyeteme február elsején: Darvay Nagy Adrienne színháztörténész a dráma kalandos keletkezési körülményeibe, Szabó K. István rendező a készülő előadás kulisszatitkaiba avatta be az Ibsen Stúdiószínház közönséget. Az izgalmas beszélgetésben Seregi Zoltán igazgató a dráma körüli mítosz lebontását kérte, Zalán Tibor dramaturg a régies nyelvezet érthetővé tételéről, az „átvezetésről” szólt. Meglepetésvendégként bemutatkozott a címszerepet alakító Demeter András István színművész, az est házigazdája Kovács Edit volt. (Niedzielsky Katalin írása) „A Bánk bánt az érti meg igazán, aki nem az irodalmi remeket látja benne, hanem kiérzi(…) Megérti, hogy itt a nemzet legmélyebb lelke szól a nemzethez, mint az antik tragédiák koraiban hajdan, a nép legmagasztosabb érzései nyertek ritmikus kifejezést. E hatalmas, bár tán öntudatlan lírai cél szolgálatába szegődik Katonánál minden, amit a történelemből vagy mintáiból vett, az is: a tárgyválasztás, a korrajz, a shakespeare-i technika, a jellemzés, a nyelv csodálatos ereje, melyben a szavak szinte ütnek és vágnak.” Babits Mihály sorait idézte bevezetőként Kovács Edit színművész, esztéta. Mint mondta: mindenkinek van valamilyen előképe, ismerete tanulmányaiból, véleménye a különböző bemutatókról. Nagy nemzeti drámánk körül ugyanakkor sok a szorongás, félreértelmezés, s ez ellen a legjobb módszer, ha megismerjük az eredeti művet és annak tartalmát, üzenetét. – Katona József drámája mindig előkerül színházak megnyitása vagy bezárása, nemzeti sorskérdések, tragédiák kapcsán. Adódik a kérdés: vajon miért veszi elő most a Jókai Színház ezt a darabot? S nem nagy bátorság-e egy vidéki színháztól ez a bemutató? A műsorvezető – az előadásban majd Gertrudis királyné szerepét játszó Kovács Edit – első kérdésére Seregi Zoltán igazgató válaszolt. – Meggyőződésem, hogy nemcsak a Nemzeti Színház feladata a nagy nemzeti drámák bemutatása. S akármennyire nagy műről van szó, egyben színdarabról is, amely arra való, hogy bemutassák, játsszák. Természetesen mindig fontos esemény egy ilyen premier, s bár nagy a súly, a nyomás rajta, jó lenne kicsit könnyedebben, bátrabban kezelni. A Békéscsabai Jókai Színházban minden évadban négy nagyszínházi bemutatót tartunk, s mindig kell egy zászlóshajó, ami most a Bánk bán lesz. (Lám, máris visszatettem a terheket, amiket az előbb éppen le akartam venni.) Szabó K. István erdélyi rendezőt világlátása, színházi felfogása képessé teszi, hogy megszabaduljon a súlyoktól, ugyanakkor értékes művet teremtsen. Katona József előtt nem voltak olyan minták, mint Shakespeare vagy Goethe előtt, vajon honnan merítette az ötletet a darab megírásához, szerkesztéséhez? – szólt a következő kérdés Darvay Nagy Adrienne-hez. A színháztörténészhez izgalmas előadásában elmondta, hogy minden darabban az embert nézi, így jutott el Bánk bán figurájának elemzésekor a felismeréshez, hogy a magyar Hamlettel van dolga. S mivel a Hamlet a bibliája, azon keresztül vizsgál minden alaphelyzetet, jellemet, konfliktust, így bukkant számos közös vonásra a Bánk bán és a Hamlet között. Az összehasonlításban Arany János fordítását vette alapul. Megtudtuk, hogy Katona József Kazinczy német fordításában találkozott először a dán királyfi történetével, Schröder és Wieland minden humort kiirtott az eredeti műből, Schillernél is a korabeli morális elvárásoknak való megfelelés dominált, ami sértette az erkölcsöt, azt kihúzták. Ezzel együtt már a Schröder-féle változat tükrözte több ország problémáját. – Katona ügyész volt, mellette műkedvelő, azért játszott, fordított és írt darabokat, mert szerette volna fellendíteni a magyarországi színházi életet, azt akarta, hogy legyen színház. Sorsa hamleti sors, mert nem azt csinálja, amit szeret, vágyálma, hogy színész legyen, sosem vált valóra. 1814-ben az Erdélyi Múzeum drámapályázatára, a kolozsvári színház megnyitására írta meg a Bánk bánt, nem tudjuk, mi lett a darab sorsa, az 1819-ben átírt műnek csak a töredéke azonos a pályázatra beküldött szöveggel. A cenzor az új Bánk bán előadását nem, csak a szöveg kiadását engedélyezte. A színházi ősbemutatót Katona már nem érhette meg, három évvel hamarabb elhunyt. Pedig színházat akart, nem könyvet. Az előadó úgy fogalmazott: Katona megelőzte korát, a későbbi romantika szellemében alkotott, a társadalomról írt, e helyett nemzeti ereklyét csináltak a művéből, mert nemzeti győzelmekre ezt kérte a közönség. A nemzeti karakter nem „működött” idegen környezetben, megbukott a bécsi és több német előadás. Kovács Edit a rendezőtől kérdezte, hogy milyen akadályokkal kellett megküzdeni a 200 éves darab színpadra állítása érdekében. Szabó K. István elmondta, hogy „friss aggyal és tiszta szívvel igyekszik közelíteni a drámához”. – Szeretnénk megszabadítani a darabot minden pátosztól, hogy becsületes előadás születhessen, félretéve elérzékenyülést megpróbálunk nem meghatódni, hidegen, szakmai tudással dolgozni. Nem lenne értelme, ha nem látnánk benne a párhuzamot ahhoz, ami napjainkban történik, ettől időtálló a mű. Bánk embert és nemzetet próbáló időkben élő ember, aki komolyan veszi a dolgát apaként, férjként, államférfiként, és csapdahelyzetbe kerül. Kis nemzetként megerősödni nem könnyű, a kérdés, hogy képes-e a nagyhatalom a 13. század elején a kis nép lelkivilágát észrevenni. Ilyen helyzetekben nem egyszerű higgadtnak maradni, álpatetizmus és hőzöngés nélkül megszólalni. Peturnak is igaza van a maga módján, amikor azt mondja, hogy idegen emberek ne írják neki elő, hogyan kell élni. A környezet átalakulóban van, az új világgal, új trendekkel szemben érthető az érzékenység. Bánk az egyensúlyt keresi, próbál közvetíteni, családi és nemzeti dráma egyben, nagy kérdés, hogy ráció vagy érzés döntsön. S mielőtt egy dráma nemzeti, mindig emberi kell, hogy legyen – szögezte le a rendező, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti igazgatója. Kovács Edit ezután a dramaturghoz fordult: Katona drámáját már nagyon sokan átdolgozták. De hogyan lehetett a nyelvújítás előtti szöveget úgy „átvezetni”, hogy a mai néző számára is érthető legyen? Zalán Tibor elmondta, hogy a rendező kérte az új fordítást. A régi szöveget százszor elolvasta, ma sem érti. Francia barátjától hallotta az „átvezetés” fogalmat, ami a modern szóhasználatot jelenti, anélkül, hogy sérülne az eredeti tartalom. Nehéz volt a munka a jambusi blankvers miatt is. – Régi vesszőparipám, hogy minden nemzeti dráma komoly emberi konfliktus végeredménye. Kihúztam, ami fölösleges, két harmad, három negyed maradt, amiből már nem lehet húzni. A rendező rendezzen, ne húzzon, az a dramaturg dolga! A Hamlet-kutató Darvay Nagy Adrienne kifejtette, hogy a színháztörténész dolga nemcsak a múlt értékeinek kutatása, felmutatása, meg kell találni a jelen kimagasló színészeit is, amilyen a négy nyelven Shakespeare-zerepeket játszó Demeter András István, aki nagyon fiatalon került a temesvári színház élére direktornak, nevéhez fűződik a csepűrágó ünnep meghonosítása is. Milyen figura ez a Bánk bán, akit Demeter András István kelt majd életre? A színművész szellemesen reagált, azt mondta, mindenki gondol valamit Bánk bánról, jön a maga elképzelésével, amit érteni vél, de ennyi okos dolog után már azt sem tudja, amit eddig tudni vélt. – Egyetlen dolgom, hogy nyitott legyek, saját tudásomat egyeztessem a rendezői akarattal, aztán amikor a függöny felmegy, úgyis az van, amit a színész akar. Nem tudok válaszolni, hogy milyen figura lesz Bánk, nem is akarok. Emberi előadást szeretnék, amiből az emberi létezés célját meg tudjuk fejteni. Végül két fontos dátum: a Bánk bán premierje március 11-én lesz, a Mindentudás következő előadása a táncról március 7-én. Niedzielsky Katalin
Február 11-én mutatja be színházunk A szegény csizmadia és a Szélkirály című zenés-táncos mesejátékot a Vajdaságból érkezett Hernyák György rendezésében, aki a szövegkönyv létrehozásában is aktívan közreműködött. A szinte kész, népmeséből nyert alapot Zalán Tibor simogatta színpadra. A színház sokműfajú dramaturgja igazán közel áll a vajdasági magyar művészekhez/színházművészethez, többször dolgozott együtt Hernyák György rendezővel Szabadkán (Kovács Frigyessel itt Békéscsabán kétszer, jelenleg pedig Sopronban…). Békéscsabán Ivo Andrić Aska és a farkas című művéből formáltak Hernyákkal közösen egy operává nemesedő mesejátékot, de azóta már tízhez közelít a közös munkájuk száma (hogy a fiatal korosztály körében nagy sikert aratott békéscsabai Lúdas Matyi című zenés darabot ne is említsük!). A szegény csizmadia és a Szélkirály meséje a népmesei hagyomány jellegzetes példája, az emberi kíváncsiság, állhatatosság, jóhiszeműség, de a mindenkori kapzsiság története is egyben. A népmesei vonalat Bakos Árpád népzenéből merítő muzsikájára a valóságban is "eltáncolják" a színészek. A darab koreográfusa, Brezovszki Roland elmondta, hogy bár más színházakban is többnyire prózai színészekkel dolgozik együtt, fontosnak tartja kiemelni, hogy a jókais színészek különösen jó benyomást tettek rá tudásukkal, figyelmet érdemlő munkamoráljukkal. – Tudom, hogy többük más darabokban is próbál vagy játszik, ezért néhány mozdulatsornál felajánlottam a könnyebb motívumot számukra, de hallani sem akartak róla – említi föl a koreográfus. – Mindannyian maximalizmusra törekednek. Jó úton haladunk, hogy a bemutatóra tökéletesek legyenek a lépések. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Tabán Néptáncegyüttese négy táncossal is színesíti az előadást, úgyhogy, kihasználva az ő profi tánctudásukat, néhány komolyabb „villantás” is megjelenik majd a koreográfiában. Próbafotók: Locskai Henriett
Mostanra hagyománnyá vált színházunkban, hogy mesedarabjainkhoz kötődően hol saját készítésű hóvirággal (Négy évszak), hol papír farönkkel (A kolozsvári bíró) hol meg ládikákkal (Ládafia) érkeznek a nebulók egy-egy előadásunkra. A gyerekek és pedagógusaik is nagy örömmel fogadták korábbi, hasonló kezdeményezéseinket. Most azt kérjük, öltöztessék fel saját elképzeléseik szerint a Szélkirályt! Tervezz jelmezt a Szélkirálynak! – szól felhívásunk. Készíts Te is jelmeztervet, majd hozd magaddal A szegény csizmadia és a Szélkirály című mesejátékra! Ne felejtsd el ráírni a jelmeztervre a neved! Hogy milyen alapanyagból és hogyan dolgozol, azt a fantáziádra bízzuk! Minden alkotást ajándékkal jutalmazunk, a három legötletesebb jelmezterv készítője nyeri el a fődíjat.
Maka Gyuszi a Fővárosi Nagycirkusz műsorainak sokoldalú konferansziéja immár három esztendeje, nincs olyan cirkuszbarát, aki ne ismerné őt. Emellett láthattuk már televíziós műsorokban és a színpadon is feltűnt. Pénteken halaszthatatlan dolga akadt, így egy előadás erejéig Tarsoly Krisztina, a Békéscsabai Jókai Színház művésznője vette át tőle a stafétát. A bájos beugró műsorvezető páratlan eleganciával és profizmussal oldotta meg a feladatot. Nem volt ismeretlen számára a cirkuszi atmoszféra, ugyanis éppen egy héttel ezelőtt, a magyar kultúra napján szakavatott narrációjának köszönhetően a Vakrepülés Színjátszó Egyesület tagjai számára is „láthatóvá” vált a Fesztikon című előadás, oly annyira, hogy a finálénál néhányan még táncra is perdültek.
bajolomagazin.hu | Móricz Zsigmond legendás regényéből, a Légy jó mindhaláligból, a debreceni Csokonai Színház felkérésére Miklós Tibor és Kocsák Tibor készített 1991-ben zenés adaptációt, amely azóta töretlen sikernek örvend mind hazánkban, mind az országhatáron kívül. Huszonnégy év után Seregi Zoltán rendezésében a Békéscsabai Jókai Színház színpadára is visszatért a népszerű musical, mégpedig vastaps kíséretében. ► Tovább
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
7 0
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
1 0
