A gyermekszínház a legfontosabb
A szegény csizmadia és a Szélkirály című zenés-táncos mesejáték bemutatója február 11-én lesz a Békéscsabai Jókai Színházban. A klasszikus magyar népmesét Zalán Tibor alkalmazta színpadra, Bakos Árpád komponálta a zenét, az előadást Hernyák György rendezi. A január 5-ei, első olvasópróbán Seregi Zoltán igazgató köszöntötte az alkotókat és a szereplőket. (Niedzielsky Katalin tudósítása) Mesét színvonalasan előadni és a darabbal minél több korosztályhoz szólni, nem csak a gyerekekhez, ez már hagyomány a Jókai Színházban, akárcsak a határon túli alkotók bevonása a teátrum műsortervébe – hangsúlyozta a direktor. A békéscsabai közönség jól emlékszik a korábbi évek Szomszédolás sorozatára, a szerb kultúra hónapjára 2010 januárjában, amikor az irodalmi Nobel-díjas Ivo Andric Aska és a farkas című családi meséjét Hernyák György rendezte. A vajdasági művész munkáját akkor is Zalán Tibor dramaturg segítette, s az a produkció is az egész család szórakoztatására készült, a gyermekeket a szülőkkel és a nagyszülőkkel együtt várták a zenés előadásra. Hernyák György premier előtt annyit árult el a sajtónak, hogy köztudottan táncos, és az előadás 90 százaléka magyar néptánc lesz. Mint mondta, szeret jó hangulatban dolgozni, s szinte mindig barátokkal sikerül megvalósítania a terveit. A színházban legfontosabb a néző, de a szórakoztatásba azért igyekszik mindig valami mondanivalót is becsempészni, és az a mondandó mindenkinek más. – A jó színház több rétegű, héttől 75 éves korig mindenkit szeretettel várunk – hangsúlyozta Hernyák György. – A gyermekszínház a legfontosabb, ezt a korosztályt kell legelőször elérni, mert ha a gyerek bejön a színházba, és amit lát, az szörnyű, soha többet nem fog eljönni. Ha viszont sikerül magunkhoz édesgetni, megteremtjük a jövő közönségét és még a színházi szakembereit is. A gyermekszínház pedig akkor működik jól, ha valójában családi színház, ahol apuka, anyuka és a kisgyerek együtt szórakozik. A rendező elmondta, hogy 11 éve már adaptálta A szegény csizmadia és a szélkirály című népmesét, és az akkori bemutatóval elnyerte egy szabadkai nemzetközi fesztivál fődíját. Most azonban egészen más, új koncepcióval készül, nem szeret ismételni. – Előfordult már, hogy egy darabot háromszor rendeztem, de minden bemutató más. A próbafolyamatban az a csodálatos, hogy egymásból merít a rendező a színész, és fordítva. A szemekben látom az elképzeléseket, a koreográfus is hozzáteszi a maga részét, Zalán Tibor átírta, színházra alkalmazta a mesét, a próbafolyamat interaktív játék, amit nagyon szeretek. A mese csak egy váz, amire mindenki ráépíti a saját álmait, és az igazi műhelymunka során születik meg az előadás. Mint megtudtuk, Bakos Árpád, a régebbi feldolgozás zeneszerzője szintén új muzsikát, dalokat komponált, hiszen elmúlt 11 év, és közben mások lettek az alkotók, öregebbek, tapasztaltabbak, és persze a mai közönség is más. – Nekem nagyon könnyű dolgom volt, mert kész produkciót hoztak, kész szöveggel, zenei alappal, koreográfiával érkeztek a barátaink – jelentette ki Zalán Tibor. – A kevés szöveget megbuheráltam, hogy érdekes, izgalmas legyen a színpadon. Makámát írtam, verses, rímes prózát: a színészek úgy beszélnek, hogy rímelnek, és ezzel is a szöveg zeneiségét hangsúlyozzuk. A költő, dramaturg meglepő műhelytitkot árult el, amikor így fogalmazott: – A nézőt, az olvasót nem tartom szem előtt, amikor írok. Ha az ember komolyan veszi azt, amit ír, akkor minden korosztályhoz eljut, mindenki megtalálja benne a magának való mondandót. Sok gyerekdarabot írtam, de azok mind felnőttekhez is szólnak. Számomra az a kérdés, hogy mikor nevet együtt gyerek és felnőtt. Ennél a mesénél együtt fognak nevetni. Olyan szöveget írtam, amit minden néző, a totyogóstól a nagyapáig élvezni fog. A szituációk eleve humorosak, humoros nyelvre is törekedtem, s majd érdemes figyelni, min nevet a totyogós, min a nagyapa és min nevetnek együtt. A néptánccal, népzenével tarkított mesejátékból majd megtudjuk, milyen kalandokat él át a szegény és kissé együgyű csizmadia, hogy népes családját el tudja tartani, kiderül, hogyan járja be a világot. S persze találkozunk emberi gyarlóságokkal, amelyekkel meg kell küzdenie, hogy a mese végén a gonosz elnyerje méltó büntetését, a csizmadia pedig megkapja méltó jutalmát. A Mesélő szerepében Csomós Lajost, Szélkirályként Presits Tamást, a Csizmadia figurájában Szabó Lajost, feleségeként Liszi Melindát láthatjuk. A Tyúkot Gábor Anita, a Komát Nagy Róbert, Komaasszonyt Tatár Bianka játssza. Az előadásban közreműködik Zsombok Réka szh., Janis Zoltán szh., valamint a Tabán Táncegyüttes táncosai. A díszletet Hernyák György tervezte, a jelmezeket Oláh Tímea, korrepetitor Galambos Hajnalka, koreográfus Brezovszki Roland. Niedzielsky Katalin
