Verebes István rendezi a Pezsgős vacsorát Békéscsabán. – A Pezsgős vacsora igazi luxus lesz a számunkra, hogy stílusosan kérdezzek, hogyan került tálcára az ötlet? – Nem az én választásom volt, ezt ajánlotta fel a színház. A magam részéről igazítottam rajta. Az alapdarab üzenete ugyanis nem állt összhangban a műfajával. Én nem szeretem, ha egy darab az aktuálpolitikának bármelyik vonulatában képviselteti magát. Jó kaland volt, hogy azokat a tévedéseket, melyek kételyeket keltettek bennem, korrigáljam, hogy megfeleljenek egy normális értelmezésnek, egy kiegyensúlyozott, se ide, se oda nem húzó értelmezésnek. Azt akartam, hogy a darab mutassa meg, hogy abban az időben hogy éltek az emberek. Az mindig kaland számomra, hogy ha valami számomra nem tetszetős, nem ízléses, átformáljam olyanná, ami elfogadható a közönség minden rétege számára. – Miben lesz ez más rendezés, mint a többi Pezsgős vacsora? – Ötven éve vagyok a pályán, tüntetek azzal, hogy nincs stílusom. Minden előadás más legyen, a darab feleljen meg a mai kor színházkultúrájának. Nem avítt, hanem hiteles, és a humora ne legyen öncélú. A bugyutaságai legyenek kedvesek, vegye észre a néző, hogy ez egy játék. Egy komolytalan darabnak nem szabad úgy látszania, hogy ez nagy sorskérdésekről szól. – Különlegesség is lesz a színpadon? – Egyszerre lesz látható az író elegáns rózsadombi legénylakása és az Albertirsán veszteglő vagonban lakó házaspár élete. A vígjáték 1921-ben játszódik, a fentiek adnak neki egy kis pikantériát. – Izgalmasnak látszik a bemutatóig eljutni. – Minden helyzetet dalok kommentálnak majd. -Slágerek? – Nem. A kor melódiái. Nemlaha Györggyel formáztuk a szövegeket. Könnyed stílusú, a korba illő melódiákat hallhat majd a közönség – Milyen volt 2020 őszén rendezni, az otthonától távol? – Hetvenhárom évesen, félve a koronavírustól még mindig van kurázsim dolgozni az emberek között. Hősiességnek élem meg. A színház komolyan veszi a védekezést, de háborús a helyzet. Ne üljön ránk ez a pimasz vírus! – Hogy érzi magát köztünk Békéscsabán? – Huszonegy éve már dolgoztam itt. Ez a darab nem szereti Budapestet, azt mondja a főszereplő kislány, „mert Pesten nem lehet igazat mondani, nem hiszik el, csak ha hazudok”. Vidéken ismerik egymást az emberek, számomra is megnyugtatóbb. A színház biztosít számomra egy parasztházat, abszolút fölszerelt, az emberek pedig kedvesek. – Sok sikert kívánok a bemutatóhoz! (Szilágyiné Szabó Ágnes)  

Július másodikán mutatjuk be a Pezsgős vacsora című vígjátékot, Verebes István rendezésében. A színmű férfi főszereplőjét, Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművészt kérdeztem. – A darabban Szabó Sándor, az író leszel. Milyen karaktert szeretnél kibontani? – A karaktert megszabja az író, ebből kell kiindulni. Budapesti, fővárosi, menő, Molnár Ferenc-i nagyság. Nehéz erről beszélni, mert a darab mutatja meg, hogyan reagál a történésekre. – Nem akarsz jelzőket ragasztani rá? – Nem fiatal már, de találkozik egy fiatal lánnyal, akivel jó beszélgetni és jó együtt lenni. Entellektüel környezetben él, sikerei vannak, ebből adódóan magabiztos, kialakult egyéniséggel rendelkezik. Laza, nem problémázik, de válság van az életében. – Általában komoly hangvételű darabokban szerepelsz, fajsúlyos figurákat alakítasz. Most viszont jól áll neked ez a vígjátéki szerep. – Örülök, ha ezt mondják a kollégák! Igazából nem kötnek a műfajok, Merő Béla barátom a Bolha a fülbe című előadásával igyekezett cáfolni a fenti kijelentésed, hogy csak komoly darabokban játszom. Amikor elkezdek egy ilyen volumenű munkát, mint most a Pezsgős vacsora próbafolyamata, akkor a szakmában eltöltött évek alatt felgyűlt tapasztalatok érvényüket vesztik. Drámai értelmezések, kitörések helyett spleennel kell játszani. Máskor különös jelentőséget akarunk adni az életnek a színpadon – most pont az ellentétét kell csinálni. Könnyed jelenlétre van szükség. Tanulok ezzel az előadással, Verebes Istvántól, amit ő tud, azzal nem találkoztam eddig. Bízom benne, hogy a könnyebb vígjátéki jelenlét jót tesz. Mindig elölről kezdem az életet, amikor új dologba fogok. Kell fejlődni. Nem tudja az ember, hogy mi fog meghatározóan hatni rá a továbbiakban. – Úgy tudom, énekelni is fogsz. Elárulod, hogy mit? – A húszas évek dalait, valamint a Karády és Fényes Szabolcs nevével fémjelzett darabokat. A duettekkel, közös dalokkal együtt hét dalt énekelek. A kollégákkal szinte megszületett a házi operett-társulat (nevet). A meglévő énektudást is el kellett felejteni, nagyon letisztult, emberi lesz. Egyszerűen kell létezni a színpadon. (Szilágyiné Szabó Ágnes)

Békebeli vígjátékot, a Theodor Mouche nyomán Stella Adorján és Békeffi István által írt Pezsgős vacsora című darabot mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház július másodikán, Verebes István Jászai Mari-díjas művész rendezésében. Békeffi István, akiben többek között a filmszalagról is ismert Janika íróját tisztelhetjük, egy sikeres színpadi író, Szabó Sándor (Bartus Gyula Jászai Mari-díjas) és egy bolti kifutólány (Kiss Viktória színészhallgató) szilveszteréji kalandját meséli el. Ám az új változatban, amelyet Nemlaha György készített, és Verebes István rendez, a színhely az első világháború utáni Budapest. A főhős, Szabó Sándor, a népszerű író mellé most egy cserfes, ábrándozó erdélyi kislány kerül, aki a valóság helyett füllentésekben, egy képzelt világban talál vigaszt. Böske vagonlakó az egyik pesti állomáson, ahol Erdélyből menekült szüleivel (Nagy Erika, Szőke Pál) összezárva, egy vagonban él, míg nővére, Irmuska (Veselényi Orsolya) egy banktisztviselő kitartottja. A kezdeti idill után azonban hamarosan feltűnik a hiúságában sértett fővárosi színésznő is, az író szeretője (Komáromi Anett), és természetesen kezdetét veszi a bonyodalom. Igazi vígjáték: helyzet- és jellemkomikum, fordulatos történet, kacagtató karakterek, fülbemászó dallamokkal megtűzdelt játék, amelyben a nyíltszívű, ártatlan kislány rendbe hozza az író lelkivilágát, férjet szerez magának, és elhiteti – reméljük, a közönséggel is – hogy a szeretet, a szerelem, az emberekbe vetett hit – a történelmi földrengések hatását is segít begyógyítani.   Mira János díszletében egyszerre lesz látható az író fényűző rózsadombi lakása és a lány szüleinek egyszerű vagon-otthona. A darab muzsikája a korhoz illeszkedő, könnyed, de slágerré nem kopott dallamokból áll majd. Bízunk benne, hogy a közönség örömét leli a zenés vígjátékban!

A pénteki bemutatót megelőzően a sajtó képviselői megleshették a készülő előadás próbáját. A Beol.hu is a helyszínen járt.