A Folk&Roll, Békés megye néptáncosai jótékonysági estet szerveznek a természetvédelem ügyéért. Számos támogató állt melléjük, és továbbiak csatlakozását várják, hogy a 2020. február 14-én 19 órától tartandó jótékonysági műsorukkal minél többet tehessenek a természetvédelemért. A Folk&Roll hívására a Békéscsabai Jókai Színház, a Napsugár Bábszínház, a Talléros és a Rokodál zenekar adja a keretet ahhoz, hogy hét Békés megyei és az Arad megyei Zerind néptánccsoportjai lépjenek színpadra a jótékonysági esten. A Jókai Színház a helyszín és a technika biztosításával támogatja a nemes kezdeményezést. Minden jótékonysági estnek megvan a saját célja. Ebben az esetben a címben jelzett TERMÉSZET kerül a középpontba. A Folk&Roll egy 4 fős, néptáncosokból álló Békés megyei társulat. Műsoraikban korszerű hangzásvilágba ágyazva jelenítik meg a magyar nép táncait, mint a magyar kultúra egyik alappillérét, ugyanakkor a nemzetiségeink folklórkincséből is merítenek. A társulat vallja: számtalan érték van körülöttünk, mint a természet, vagy a kultúránk. Mind a kettőre lehet féltve tekinteni. A kultúránkra, a hagyományainkra is mondják, hogy őrizni és ápolni kell. A Folk&Roll hiszi, hogy a hagyományainkat leginkább meg kell ismerni, meg kell tanulni, és ezek után meg kell élni, hogy az életünk részévé válhasson. A kultúránk mellett a természet is hasonló „cipőben jár”. Bár körülvesz és éltet bennünket, ma már nem ismerjük, és úgy tűnik, mintha csak „Ő” lenne értünk. A természeti értékek védelme nemcsak örökségvédelem, hanem a jövő generáció jó életminőségének garanciája is. A globális környezeti problémákat itt, helyben tudjuk a leghatékonyabban megoldani. Ehhez nincs másra szükség, mint a helyi identitás erősítésére, akár a kultúra, akár a természet értékeinek megőrzésén keresztül. Éppen ezért gondolta a társulat, hogy ezt a két értéket egymás mellé állítva szólítja meg – elsőként saját otthonukban – a Békés megyében élőket -, hogy tegyenek valamit, amivel viszonozhatják a természetnek azt, amit eddig kaptak tőle. Tudják, hogy a világot egy akcióval nem lehet megmenteni, de hiszik, hogy sok apró kezdeményezés kell a nagy dolgok létrehozásához. Elsősorban a szemléletformálásban látják a lehetőséget, és hiszik, hogy az előadóművészet eszközeit is lehet hatékonyan ennek az ügynek a szolgálatába állítani. A Békéscsabai Jókai Színházban megrendezésre kerülő Folk&Roll a Természetért című jótékonysági est közreműködői: a békéscsabai Talléros és a Rokodál zenekar, a Balkán Táncegyüttes, Soós Emőke és Berta János, a Napsugár Bábszínház színészei, az orosházi Harangos, a gyulai Harruckern, a békési Belencéres, a szarvasi Tessedik, a gyomai Körösmenti, az Eleki és a Zerindi (Arad megye) Táncegyüttesek, a Folk&Roll; Drimba Máté, Földesi Márton, Móricz Bence, Szilágyi András. A Békéscsabai Jókai Színház, a Napsugár Bábszínház és a Folk&Roll a befolyó összegből a békéscsabai Hatvanezer Fa Egyesületet is szeretné támogatni, akiknek a vezetői is – Duray Balázs, Poilák Pál és Ulbert Zoltán – az esemény résztvevői lesznek. A társulat további céljai: Az esten résztvevő táncegyüttesek városaiban is alakuljon meg egy, a Békéscsabaihoz hasonló mozgalom, és egymást segítve, kezdődjön el a megyei szintű cselekvés. A város belterületi és külterületi fásítása, illetve erdősítése egyaránt fontos. Általános iskolák figyelmét is szeretnék felhívni ennek fontosságára, legyen az iskolákban a ballagó osztályoknak elültetett fája. Tanításmentes iskolanapon ültessenek fákat az udvarra, az iskola köré. Ennek mintájára óvodákban is meg lehetne valósítani, hogy már a kisgyermekek részesei legyenek a környezeti értékek védelmének. Bicikli utak, újonnan épülő autóutak mentén kerüljön sor ültetésre.

Minden idők legtöbb kulturális beruházása indult el 2010 óta – Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár összegzése a magyar kultúra napján. Az elmúlt tíz évben minden idők legtöbb kulturális beruházása valósult meg és indult el Magyarországon, vidéken és a fővárosban egyaránt. A kormány álláspontja szerint a magyar nemzet csak akkor lehet erős, ha megvédi kultúráját, megőrzi épített és szellemi kulturális örökségét. A balliberális kormányzás alatt tudatosan gyengítették a nemzeti kultúrát, rengeteg épített nemzeti örökség és műemlék állapota leromlott, a felújítások elmaradtak. 2010 óta folyamatosak a kulturális beruházások Magyarországon. Budapesti kulturális beruházások A Liget Budapest projekt hazánk legnagyobb kulturális fejlesztése a millenniumi időszak óta, egyben a világ legjelentősebb kulturális tartalmú városfejlesztési projektje, amely komplex módon, egyidejűleg bővíti és újítja meg a Városliget zöldfelületeit és intézményi hálózatát. A fejlesztés eredményeként megszépült a Hősök terén álló Szépművészeti Múzeum. A 16,5 milliárd forintos átfogó felújítás első üteme 14.000 négyzetmétert, azaz a múzeum alapterületének közel negyven százalékát érintette. A rekonstrukció során helyreállították a több mint 70 éve lezárt, a második világháború során megsérült Román Csarnokot, valamint új kiállítótérként a reneszánsz stílusú Michelangelo termet is. A felújítás során egy új, térszint alatti, korszerű étterem és kávézó is kialakításra került. A Múzeum megújulásának második üteme is elindult, melynek célja, hogy új kiállítóterek létesüljenek, korszerű raktározási lehetőségek nyíljanak, az energiaellátás és infrastrukturális rendszerek modernizálása, a megújuló energiaforrások hasznosítása, az épület komplex akadálymentesítése illetve az ezzel összefüggő restaurálási programok végrehajtása is megtörténjen. A Szépművészeti Múzeum megújítása mellett, szintén a Liget Budapest projekt keretében tavaly elkészült az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ a Szabolcs utcában. A hatalmas területű épületegyüttesben a világszínvonalú restaurátor-műhelyek mellett egy látogatóközpont is kialakításra került. A beruházás évtizedekre orvosolja a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményi és raktározási problémáit. Szintén a Liget Budapest projekt keretében 5,25 milliárd forintból teljesen megújult az egykori Olof Palme ház, amely Millennium Háza néven várja a látogatókat. A Budapest Liget projekt keretében folyamatban van a Magyar Zene Házának építése, valamint a Néprajzi Múzeum és a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése. Szintén a projekt eleme az Új Nemzeti Galéria, valamint a Magyar Innováció Házának és a Városligeti Színháznak megépítése, ezek sorsa azonban kérdésessé vált, miután az októberben megválasztott új budapesti városvezetés kimondta, hogy nem kér ezekből a kulturális beruházásokról. Szerkezetkész-közeli állapotban van az Állatkert Biodómja, amiben többek között Közép-Európa legnagyobb akváriuma is helyet kapna. A beruházást 2018-ban Európa legjobb szabadidős épületének választották. A Nemzeti Múzeum kertjének fejlesztésére közel 2 milliárd forintot biztosított a kormány. Zajlik az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójának előkészítése, valamint a Magyar Állami Operaház épületének felújítása és az Eiffel Műhelyház végleges kialakítása, ahol próbákra és előadásokra egyaránt lehetőség lesz. A Nobel-díjas író emlékének és szellemi hagyatékát gondozó Kertész Imre Intézet épülete várhatóan elkészül ebben az évben, valamint sor kerül a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ felújítására és bővítésére. Több éve zajlik a Budai Várnegyed átfogó építészeti rekonstrukciója. A kulturális örökségmentésen túl ennek jelentős turisztikai jelentősége is van. 2014-ben teljesen újjászületett az évtizedeken át pusztulásra ítélt Várkert Bazár. Az Ybl tervezte épületegyüttes ma eredeti szépségében várja a látogatókat, kedvelt sétahely és mára meghatározó kulturális helyszín is, ahol kiállítások, koncertek, családi programok vannak. Az elmúlt években kívül-belül teljesen megújult a budavári Nagyboldogasszony-templom (a Mátyás-templom), amelynek rekonstrukciójára 9,4 milliárd forintot fordított a kormány. Átadás előtt áll az újjászületett Főőrségi épület, amely étteremként és kiállítótérként nyitja meg kapuit 2020 tavaszán. Elkészült a Lovarda épülete (eredeti funkcióját elhagyva kulturális és rendezvénytérként) és a Stöckl-lépcső, amelyek a Csikós udvar tereprendezését és a környezetének akadálymentesítését követően vehetők majd birtokba várhatóan 2021-ben. Elkezdődött a Budavári Palota déli épületszárnyának rekonstrukciója, amelynek során visszaállítják a Szent István-terem enteriőrjét, és kormánydöntés van az egykori Külügyminisztérium, a Honvéd Főparancsnokság és a lebontásáig a Sándor palotával szemközt álló József főhercegi palota újjáépítéséről is. A Nemzeti Hauszmann Program keretében azonban nem csak épületek újulnak meg, hanem a várbeli utak, sétányok, várfalak, parkok zöldterületek és kertek is. Az elmúlt években megújult a Zeneakadémia. A 13,9 milliárd forint összköltségű projekt során nem csak a Liszt Ferenc téri, lenyűgöző szecessziós főépület nyerte vissza régi fényét, de elkészült a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Wesselényi utcai oktatóközpontja is. A főépület rekonstrukciója elnyerte az Europa Nostra díjat a műemléki helyreállítási gyakorlat kiemelkedő példájaként és legjobbként 2015-ben a kulturális örökség megőrzésének kategóriájában. 600 milliós kormányzati támogatással megépült a Budapesti Music Center. Új, modern játszóhellyel bővült a Thália Színház: a tavalyi évben átadott Thália Télikert kialakításához a kormány közel egymilliárd forintot biztosított. Sor került mind a Pesti, mind a Budai Vigadó felújítására is, a két épület rekonstrukciójára 14,5 milliárdot fordítottunk. A Pesti Vígadó összművészeti rendezvényközpontként nyitotta meg újra kapuit 2014-ben, a felújított Budai Vigadóba pedig visszaköltözött a Hagyományok Háza. A Kormány 2 milliárd forintot biztosított a Nemzeti Színház korszerűsítése céljára, amelyből a színpadtechnika felújítása valósul meg, és határozat született a Nemzeti Táncegyüttes állandó játszóhelyhez juttatásáról, melynek előkészítésére a Kormány közel 700 millió forintot biztosított, valamint a Modern Opera beruházás támogatásáról. Az előttünk álló években ugyancsak a budapesti tervek között szerepel a Nemzeti Levéltár korszerűsítése mellett a Műcsarnok, a Terror Háza és a Nemzeti Múzeum, valamint a József Attila Színház felújítása is. Vidéki kulturális beruházások Vidéken is számos kulturális beruházás valósult és valósul meg. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban jelenleg 7,4 milliárd forintos fejlesztés zajlik: az Erdély népi építészetét és tárgykultúráját bemutató épületegyüttessel pedig a határon túli népi építészeti emlékekkel kiteljesedik a Skanzen emlékanyaga, amelyen keresztül a magyarság népi kultúráját ismerhetik meg a látogatók. Visszanyerte korhű, eredeti állapotát a komáromi Csillagerőd is, amely korának legnagyobb közép-európai katonai komplexuma volt. A megújult épületegyüttesben a közel 6,14 milliárd forintos rekonstrukció révén egy új, több mint 7000 négyzetméteres kulturális központ is létesült, átadására ebben az évben kerül sor. Lakiteleken 3,3 milliárd forintos támogatásból készül a Nemzeti Művelődési Intézet új épülete, a Makovecz-program pedig 13,4 milliárd forintot biztosít a neves építész életművének gondozására, amelyből országszerte 30 épület befejezése, felújítása, bővítése valósult meg, illetve valósul meg a jövőben. Rekonstrukciós munkák történtek a Szentendrei Régi Művésztelepen, modernebb körülményekkel várja vendégeit a közel félmilliárd forintból felújított szigligeti és zsennyei alkotóház. A kormány mintegy 4 milliárd forintos támogatásával kezdődött el 2019-ben a Szolnoki Szigligeti Színház épületének felújítása, illetve a kecskeméti Katona József Színház felújításához szükséges tervek elkészítése. A megyei jogú városok kulturális fejlesztéseinek többségéhez a Modern Városok Program nyújt forrást. Kaposváron 9,5 milliárd forintos ráfordításból kívül-belül megújult a Csiky Gergely Színház, melynek ünnepélyes megnyitására 2019 októberében került sor. Nyíregyházán 1,2 milliárd forintból felújították a Rózsakert Szabadtéri Színpadot. Sopronban 2 milliárd forintból megújult a történelmi belváros. Egerben pedig az egykori városfal egy részének a helyreállítását végezték el 1,81 milliárd forintos ráfordítással. Szekszárdon interaktív könyvtár és levéltár kerül kialakításra 4,1 milliárd forint ráfordításával, de 2,78 milliárdból felújítják a József Attila Megyei Könyvtárat is Tatabányán, valamint elkezdődött a Szombathelyi Képtár modernizálása, amelyre 1,42 milliárd forint európai uniós támogatást kapott a város. Több vidéki színházban állnak küszöbön, vagy már zajlanak a felújítások. A Csokonai Színház Debrecenben, a Győri Nemzeti Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, megújulás előtt áll, de a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház felújítása is szerepel a Modern Városok Program megvalósítandó pontjai között. Szintén a Modern Városok Program részeként kezdődött el a Szolnoki Művésztelep 2 milliárd forintos fejlesztése. Folytatódik a Munkácsy Mihály örökségét ápoló és népszerűsítő Munkácsy-negyed kialakítása Békéscsabán, amelyre több mint 4 milliárd forint fordítunk. 10,15 milliárd forintból Mindszenty Múzeum létesül Zalaegerszegen és folytatódnak a munkálatok a nyíregyházi Kállay-kúriában, ahol kiállító- és konferenciatermet alakítanak ki, és helyet kap egy állandó várostörténeti kiállítás is. Nyíregyházán folyamatban van a Sóstói Múzeumfalu fejlesztése is, a Mesekert projekt előkészítése folyamatban van. Idén is folytatódik a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram, amelyekben 19 kastély é 15 várfelújítása indul meg, több mint 60 milliárd forint támogatással. Az elmúlt évtizedben sorra újulnak meg az ország leglátogatottabb, legismertebb kastélyai, valamint azok az épületek is, amelyeknek eddig nem volt funkciója. Az új turisztikai vonzerők múzeumoknak, látogatóközpontoknak adnak helyet. Megújult a gödöllői Grassalkovich-kastély (2,4 milliárd Ft) és megmenekült az enyészettől a Grassalkovich család hatvani kastélya is (3,15 milliárd Ft), amelyben otthonra talált a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum. 2,4 milliárd forintos beruházással újult meg az edelényi kastély és a környező 5,1 hektáros park. Több ütemben, összesen közel 4,5 milliárd forintos ráfordítással varázsolták újjá a fertődi Esterházy-kastélyt. Több mint 2-2 milliárdból megújult a keszthelyi Festetics-kastély és a gyulai Almásy-kastély, ahol látogatóközpont kialakításra is sor került. Még az idei évben átadásra kerül a bajnai Sándor-Metternich-kastély, a Festetics család dégi, a Nádasdyak nádasdladányi, a Wenckheim család szabadkígyósi, és az Esterházyak tatai kastélya, amelyek több mint 2-2 milliárd forintból újulnak meg. Hasonló ráfordítással szintén befejeződik a füzérradványi Károlyi-kastély és a sümegi püspöki kastély mellett az oroszlány-majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteség épületegyüttese új ütemének a felújítása is. A Nemzeti Várprogram keretében a magyar történelem 15 legendás várában végeznek állagmegóvó és restaurációs munkálatokat, valamint turisztikai fejlesztéseket. A programban szerepel többek között a füzéri, a szögligeti, a somlói, a szigetvári, valamint a kisvárdai vár felújítása, de folytatódik a rekonstrukció Magyarország legnépszerűbb várában, az egri várban is. A mosonmagyaróvári várban végzett munkálatok pedig várhatóan már az idei évben befejeződnek.. A Magyar Falu Programban is zajlanak kulturális beruházások. Két alprogram a tavalyi évben kifejezetten a helyi közösségek megerősítését és a kulturális élet élénkítését szolgálta. Az egyik az egyházak számára biztosít támogatást, amelyet többek között épületek korszerűsítése, eszközök beszerzése és programok szervezésére lehetett fordítani, míg a másik – A nemzeti és helyi identitástudat erősítése című alprogram – közösségi és kulturális szolgáltató terek építéséhez vagy felújításához, rendezvények, programok megvalósításához nyújt forrást az önkormányzatok számára. A 2020-ban folytatódó programban az idei esztendőben egy 5 milliárd forintos keretet különítettek el a helyi szervezetek, kulturális egyesületek számára, hiszen aktív közösségi, kulturális élet nélkül nincs összetartó közösség. Kulturális fejlesztések 2010 óta: 1. Megújult a Szépművészeti Múzeum 2. Elkészült a Millennium Háza 3. Megépül a Magyar Zene Háza 4. Megépül az új Néprajzi Múzeum 5. Megújult a Nemzeti Múzeum kertje 6. Zajlik az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójának előkészítése 7. Megújul az Operaház és az Eiffel Műhelyház 8. Új épületet kap a Nobel-díjas író szellemi hagyatékát gondozó Kertész Imre Intézet 9. Megújul és bővül a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ 10. Megújultak Moholy-Nagy Művészeti Egyetem épületei 11. Új épületeket kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 12. Megépült az MTA Humán Tudományok Kutatóháza 13. Elkészült az MTA Természettudományi Kutatóközpontja 14. Újjászületett a Várkert Bazár 15. Kívül-belül megújult a Mátyás-templom 16. Elkészült a Lovarda épülete 17. Elkezdődött a Budavári Palota déli épületszárnyának rekonstrukciója 18. Megújult a Zeneakadémia 19. Megújult az Erkel Színház 20. Megépült a Budapesti Music Center 21. Átadták az Erzsébet téri kulturális központot 22. Új, modern játszóhellyel bővült a Thália Színház 23. Megnyílt a Nemzeti Táncszínház új épülete 24. Megújult a Pesti és a Budai Vigadó 25. Korszerűbb lesz a Nemzeti Színház 26. Állandó játszóhelyet kap a Nemzeti Táncegyüttes 27. Korszerűbb lesz a Nemzeti Levéltár, a Műcsarnok, a Terror Háza és a Nemzeti Múzeum 28. Elkezdődik a József Attila Színház felújítása 29. Zajlik a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban fejlesztése 30. Visszanyerte eredeti állapotát a komáromi Csillagerőd 31. Lakitelken készül a Nemzeti Művelődési Intézet új épülete 32. 30 épület újul meg a Makovecz-programban 33. Megújul a Szentendrei Régi Művésztelep, modernebb lesz szigligeti és zsennyei alkotóház 34. Elkezdődött a Szolnoki Szigligeti Színház felújítása 35. Megújul a kecskeméti Katona József Színház 36. Kaposváron kívül-belül megújult a Csiky Gergely Színház (a kép itt készült) 37. Nyíregyházán felújították a Rózsakert Szabadtéri Színpadot 38. Megújult Sopron történelmi belvárosa 39. Egerben megújult az egykori városfal 40. Szekszárdon interaktív könyvtárat és levéltárat alakítanak ki 41. Tatabányán megújul a József Attila Megyei Könyvtár 42. Elkezdődött a Szombathelyi Képtár modernizálása 43. Megújulás előtt áll a Csokonai Színház Debrecenben, a Győri Nemzeti Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, és a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház 44. Elkezdődött el a Szolnoki Művésztelep fejlesztése 45. Folytatódik a Munkácsy-negyed kialakítása Békéscsabán 46. Mindszenty Múzeum létesül Zalaegerszegen 47. Megújult a gödöllői és a hatvani Grassalkovich-kastély 48. Megújult a fertődi Esterházy-kastély 49. Megújult a keszthelyi Festetics-kastély 50. Folytatódik a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram, amelyekben 19 kastély és 15 vár újul meg Van mire építenünk, és van mit megvédenünk.    

A magyar kultúra napján rendezett gálaestet Békéscsaba önkormányzata a Csabagyöngye Kulturális Központban. A megyeszékhely közgyűlése Pál Miklósnénak és a Bárka szerkesztőségének ítélte oda a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetést azért, mert az elmúlt évtizedben nagyban hozzájárultak a város kulturális életének felpezsdítéséhez és a hagyományok őrzéséhez. A magyar kultúra napját 1989. január 22. óta ünneplik Magyarországon. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnuszt Csekén; az alkotást a Gyulán született Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben. Békéscsaba polgármestere ünnepi beszédében úgy fogalmazott: a város civil szervezetei és intézményei 2019-ben eredményes és színvonalas tevékenységgel járultak hozzá a megyeszékhely mindennapjainak színesebbé tételéhez. Szarvas Péter kiemelte a Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulója alkalmából szervezett ünnepséget, a Békés Megyei Könyvtár programjait, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház tevékenységét, a Jókai színház műsorait, valamint a Csabagyöngye Kulturális Központ rendezvényeit és a Békéstáji Művészeti Társaság kiállításait. A városvezető hangsúlyozta: a megyeszékhely színes kultúráját jól mutatja, hogy a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója, Szente Béla megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat elismerést, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatója, Lenkefi Zoltán a Blattner Géza-díjat, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, Rakonczás Szilvia pedig Szinnyei József-díjat vehett át tavaly. – Meg kell köszönnünk és becsülnünk a magyar kultúráért, a magyar nyelvért dolgozó emberek és közösségek elhivatottságát, erőfeszítéseit. A város önkormányzata nevében külön köszönetet mondok a Békéscsaba Kultúrájáért díjban részesülőknek. Pál Miklósnénak, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnökének és a Bárka folyóírat szerkesztőségének. Köszönöm elhivatottságukat, erőfeszítéseiket, a befektetett energiát, melyet annak érdekében tesznek, hogy Békéscsabán és környezetünkben egyre többen éljék meg hagyományainkat, kultúránkat – fogalmazott a városvezető. A kitüntetéseket Szarvas Péter és Varga Tamás, alpolgármester adta át, amely mindegyikét vastaps követte a teremben. Pál Miklósné "Békéscsaba Kultúrájáért" kitüntetésben részesült Pál Miklósné 1969-ben kezdett dolgozni a Békés Megyei Művelődési Központban, ahonnan 2007-ben ment nyugdíjba, azonban a munkát nem hagyta abba, hiszen a nyugdíjas évei is rendkívül aktívan telnek. 1990-től a Békés Megyei Népművészeti Egyesület majd 2003 óta a Népművészeti Egyesületek Szövetségének elnöke. Egyike volt azoknak, akik igen korán felismerték a felnőttképzésben rejlő lehetőségeket és számos sikert ért el újító ötleteivel, pl. közművelődési hálózatok kifejlesztésében, amelyben fejlesztő és módszertani műhelyeket hoztak létre országos szinten. 1992 szeptemberében Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban iskolai és iskolarendszeren kívüli formában népi kismesterségek oktatása indult, ennek a képzésnek kezdeményezője és az adaptáció kidolgozója, a létrejött Kézműves Szakiskola alapítója volt. Évtizedekig koordinátora és szervezője volt számos országos és nemzetközi rendezvénynek, így például az Országos Textiles Konferenciának, a Népművelők Vándorgyűlésének vagy az Országos Szólótánc Fesztiválnak. 2017-ben készült el a kézművességgel foglalkozó alkotók adatbázisa, amelynek életre hívásában nagy erőkkel tevékenykedett. A Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnökeként az egyesülettagjainak koordinálásával, kiállítások, játszóházak és mesterségbemutatók, konferenciák, továbbképzések, nagyrendezvények szervezésével foglalkozik. Vezetésével, irányításával a tervei között szerepel egy népművészeti alkotóház létrehozása Békéscsabán, jelenleg a Tégla Közösségi Ház ilyen célú felújításának, működtetésének megszervezésén fáradozik, amely jelenleg Népművészeti Alkotóház és Közösségi Térként működik. Pál Miklósné aktívan részt vesz a szakterületet érintő pályázatok kiírásában és lebonyolításában, a Mesterségek Ünnepe elnevezésű rendezvény előkészítésében és megvalósításában. – Néhány kitüntetésen már túl vagyok, de ez nagyon a szívemhez közeli, hiszen olyanoktól érkezett, akik ismernek engem. Harminc évvel ezelőtt először szerveztük meg Békéscsabán a kultúra napi ünnepséget, akkor nem gondoltam volna, hogy egyszer ezen a napon engem is kitüntetnek. Nagyon sokan vesznek körbe, akiknek köszönetet kell mondanom. Egész életemben csapatjátékos voltam, a csapat sikere volt az én sikerem is. Köszönöm a volt művelődési központ dolgozóinak, akikkel nagyon sok olyan rendezvényt valósítottunk meg, amelyek még ma is élnek. Köszönöm a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagjainak, akikkel harminc éve azon dolgozunk, hogy szűkebb környezetünk, városunk és megyénk népi kézművessége megmaradjon. Köszönöm a páromnak, Pál Miklósnak, aki ötven éve elindított a pályán – mondta Pál Miklósné az elismerés átadása után. A Bárka szerkesztősége "Békéscsaba Kultúrájáért" kitüntetést kapott A Bárka története 1993-ban indult Cs. Tóth János felelős kiadó és Kántor Zsolt főszerkesztő vezetésével, a Tevan Kiadó terjesztésében, de akkoriban még csak évi 1-2 száma jelent meg. Az irodalmi, művészeti társadalomtudományi folyóirat 1997-től negyedévente a Békés Megyei Könyvtár, majd 2008-tól a Békéscsabai Jókai Színház kiadásában kéthavonként jelenik meg. 1999-től Elek Tibor lett a főszerkesztő, Grecsó Krisztián pedig a szerkesztő. 2000-től társadalomtudomány írások is megjelennek a Bárkában. A szerkesztői, munkatársi gárda összetétele is cserélődött az évek során, a jelenlegi szerkesztőség a következő: Elek Tibor – főszerkesztő, Farkas Wellmann Éva – online szerkesztő, főszerkesztő-helyettes, Kiss László, Szil Ágnes – szerkesztők. Munkatársak: Erdész Ádám, Gyarmati Gabriella, Kiss Ottó, Lovász Andrea. A szerkesztőség titkára Rácz Katalin, a lapot Lonovics László képzőművész tervezi. Az ezredfordulón egy szakmai elismerést alapítottak, a Bárka-díjat, amelyet a szerkesztőség javaslatai alapján azon, a laphoz hosszabb ideje kötődő szerzők számára adományoznak, akik az adott évben is jelentős publikációval, publikációkkal gazdagították a folyóiratot és olvasóit. 2007-től Ablak a kortárs magyar irodalomra – barkaonline.hu címmel online internetes magazinnal bővült az egyébként is színes paletta. A Bárkaonline egy teljes spektrumú irodalmi portál, hírekkel, helyszíni tudósításokkal, kritikákkal, első nyilvánosságú irodalmi alkotásokkal, tárcákkal, olvasónaplókkal, a Papírhajó című gyerekirodalmi rovattal.  – Köszönöm a szerzőinknek, hogy az írásaikat, műveiket nekünk adják és azokat publikálhatjuk. Ezzel megtisztelnek bennünket, így lehet a Bárka olyan, amilyen. Köszönöm az olvasóinknak, hogy figyelemmel követik a tevékenységünket, kézbe veszik a folyóíratainkat, az interneten megnézik a Bárka online felületét, hiszen ez éltet bennünket – részletezte a Bárka főszerkesztője, Elek Tibor. A Bárka legfontosabb törekvése a kezdetek óta az, hogy stílusirányzatra, világnézetre, korra és lakhelyre való tekintet nélkül a határokon belül és túl a kortárs magyar irodalom és képzőművészet legkiválóbb alkotóit gyűjtse össze. Egyedüli szempont a minőség, az érték. A folyóirat szerkesztői az egyetemes magyar kultúrában gondolkodnak, és arra törekednek, hogy a Bárka nyitott legyen minden érték iránt. A szerkesztők bíznak abban, hogy a regionalitás és az egyetemesség, a minőség- és értékelvű szemlélet és gondolkodásmód keretei nincsenek feloldhatatlan ellentmondásban egymással.

A 2020-as magyar kultúra napján a Magyar Teátrumi Társaság, a Békéscsabai Jókai Színház és a Petőfi Irodalmi Ügynökség gyermek- és ifjúsági drámapályázatot hirdet. „- Mondd el hát Bagirának a dzsungel varázsigéit, amelyekre ma tanítottalak. – Kiknek a varázsigéit? – szólt Maugli, örvendve, hogy fitogtathatja tudományát. – A dzsungelben sokféle nyelv van, és én ismerem valamennyit. – Mind kevés az, amit ismersz, egy cseppet se sok, – szólt Balú. – Látod, Bagira, a tanító hiába vár köszönetet. Soha kis farkas el nem jött még, hogy megköszönje az öreg Balúnak, amit tanult tőle. Halljuk hát a vadásznép igéjét – nagy tudós. – Egy vérből való vagyok veled, – szólt Maugli, úgy hangsúlyozva a szavakat, ahogy vadászat közben szokták valamennyien. – Helyes. Most a madarakét. Maugli ismételte a mondatot, füttyentve a végén, mint a kánya. – Halljuk még a kígyókét is, – szólt Bagira. Teljességgel leírhatatlan sziszegés volt a felelet; azután rugott egyet Maugli hátrafelé, összecsapdosta tenyerét, tapsolva önmagának, s felugrott féloldalt Bagira hátára; amint elhelyezkedett, dobolni kezdett sarkával Bagira fényes bőrén s torzabbnál torzabb arcokat vágott Balúra. – Rajta, rajta! Ezért aztán érdemes volt eltűrni egy kis verést is, – szólt a barna medve gyöngéden. – Eljön az az idő, amikor hálával fogsz rám visszaemlékezni. Azután Bagirához fordult s elmondta neki, hogyan kérte a varázsigék elmondására Hathi-t, a vad elefántot, a ki minden effélét tud, s hogyan vitte el Hathi Mauglit a mocsárhoz, hogy a kígyók igéjét megkérdezze egy vízi kígyótól, mert Balú nem tudta ezt kiejteni, s hogy meg van most védve Maugli minden baj ellen a dzsungelben, mert sem kígyó, sem madár, sem más állat nem bántja őt. – Nincs mit félnie senkitől sem, – fejezte be Balú, nagybüszkén végig simogatva vastag bőrű gyomrát.”   Rudyard Kipling: A dzsungel könyve. Fordította Mikes Lajos. Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) R. T. Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1923   Száz esztendővel ezelőtt szétperdültek a gyöngyök… és a göröngyök. Össze lehet-e szedni őket, vagy az idő – a feledés – feneketlen zsebében tűnnek el örökre? A gyermek játszik és figyel, a felnőtt emlékezik és mesél, hogy azután a gyermekből is emlékező felnőtt lehessen. Vajon, hogy érintette az akkori gyermekeket a gyöngyök, szüleiket-nagyszüleiket a göröngyök szétpergése? Lehet-e, kell-e, tudunk-e erről beszélni/mesélni a gyermekek nyelvén – a gyermekeinknek – a színpadon? Úgy gondoljuk, lehet, kell, tudunk!   A 2020-as magyar kultúra napján a Magyar Teátrumi Társaság, a Békéscsabai Jókai Színház és a Petőfi Irodalmi Ügynökség gyermek- és ifjúsági drámapályázatot hirdet magyar nyelvterületen alkotók számára. Pályázhat korhatár nélkül bárki. Az elbírálás során előnyben részesítik azokat a műveket, amelyek a nemzeti összetartozás érzetének fontosságát erősítik. A kiírók a drámai alkotások mellett bábszínházi darabokat is örömmel fogadnak. A beérkező pályázatokat az előválogatást követően a kiírók által delegált háromtagú szakmai zsűri bírálja el. Első díj: 2.000.000 (kétmillió) forint Második díj: 1.000.000 (egymillió) forint Harmadik díj: 500.000 (ötszázezer) forint   Az első helyezett pályaművet a Békéscsabai Jókai Színház már a 2020-as őszi évadban műsorra tűzi.   Az előzsűri által kiválasztott rövidlistás pályázati művek szerzőivel a Petőfi Irodalmi Ügynökség egyszeri közzétételi szerződést köt. Amennyiben az így közzétett műveket leszerződné bármelyik magyar színház, az Ügynökség vállalja, hogy kiközvetíti az igényt a szerző felé, és szükség esetén jogi és adminisztrációs segítséget nyújt.   Pályázati határidő: 2020. június 4-e, a nemzeti összetartozás napja   A pályázatok az alábbi címre kérjük benyújtani:   Elektronikus úton: jokaiszinhaz@jokaiszinhaz.hu   Postai úton:     Békéscsabai Jókai Színház                         5600 Békéscsaba, Andrássy u. 1-3.        

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Csekén a Himnusz kéziratát. A Békéscsabai Jókai Színház az Egri csillagok című történelmi musical két előadásával ünnepli a jeles évfordulót. A Himnusz megírásának évfordulója jó alkalom arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk szellemi értékeinknek, felmutassuk kulturális kincseinket. A magyar kultúra napját 1989 januárja óta ünnepeljük, az évfordulóhoz kapcsolódva országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak, valamint átadják a kultúrával és oktatással kapcsolatos díjakat. Az eseménysorozathoz jól illeszkedik Várkonyi Mátyás-Béres Attila Egri csillagok című történelmi musicalje, a magyar történelem világra szóló győzelmét keltve életre, megidézve Gárdonyi Géza halhatatlan regényét. Az előadás rendezője Katkó Ferenc, Dobó István szerepében Kelemen Csabát, Hegedűs hadnagyéban Kovács Nemes Andort láthatja a közönség. Bornemissza Gergelyként Puskás Dániel, Cecey Évaként Nádra Kitti lép színpadra, a kis Gergőt és Vicuskát gyerekek játsszák. A történelmi musicalben szerepel még többek között Csomós Lajos, Tege Antal, Gerner Csaba, Nagy Erika és Mészáros Mihály. A koreográfia Topolányszky Tamás Harangozó Gyula-díjas, Érdemes művész és Mlinár Péter, a Balassi Táncegyüttes tagjának alkotása. A különleges, virtuális díszletet Egyed Zoltán, a korhű jelmezeket Kiss Kata tervezte. fotó: A-Team/Nyári Attila

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a cirkuszművészet legnagyobb kitüntetését kapta Monte Carlóban. Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár, a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos 2020. január 19-én Monte Carlóban a nemzetközi cirkuszfesztivál keretében megrendezett díszebéden Őfelsége Stephanie monacói hercegnőtől vette át a cirkuszművészet legnagyobb kitüntetését, a Cirkuszművészet Nagykövete díjat. A Fédération Mondiale du Cirque (Világ Cirkuszművészeti Szövetsége) által adományozott díjat az európai cirkuszművészet megújításáért, a művészeti ág társadalmi üzeneteinek kidolgozásáért, a cirkuszpedagógiai programok kitalálásáért adományozták a magyar szakembernek. Fekete Péter felidézte, hogy tizennégy éves korában bűvészkedéssel kezdte, négy évvel később cirkusziskolába ment Németországba. "Első diplomám cirkuszi diploma volt és egészen 30 éves koromig a bűvészkedéssel, a cirkuszművészettel foglalkoztam, akkor végeztem el a színházi rendezői szakot, de a színházi éveim alatt is csupa olyan darabot rendeztem, amelyben a cirkuszművészet is jelen volt" – mondta Fekete Péter, aki 2015-ben lett a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszter biztos, valamint a Fővárosi Nagycirkusz vezetője. 2018-tól az Emmi kultúráért felelős államtitkára. Fekete Péter a monte-carlói fesztivál keretében pénteken az Európai Cirkusz Szövetség tudományos, szakmai konferenciáján tartott előadást a magyar cirkuszi módszerről. A program alapja, hogy egy cirkuszi előadás megtekintését követően nagyobb hatásfokkal tanítanak közismereti és oktatási ismereteket a gyerekeknek. Többek között matematikát, biológiát, földrajzot, fizikát tanulhatnak a magyar gyerekek egy-egy cirkuszi számot elemezve.A világon egyedülálló, Magyarországon működő cirkuszpedagógiai program bevezetése és átvétele iránt Nagy-Britanniából és Ausztráliából is érdeklődnek. Forrás: origo.hu