„Hát nekem most elegem van”
BEOL | Marsha Norman Jóccakát, anya… című darabját Csiszár Imre rendezésében november 13-án, pénteken este mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház. ► Tovább
BEOL | Marsha Norman Jóccakát, anya… című darabját Csiszár Imre rendezésében november 13-án, pénteken este mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház. ► Tovább
Behir.hu | A Békéscsabai Jókai Színház színészei ezúttal a középiskolákba látogatnak majd el, ugyanis a színház célja, hogy megszerettesse a teátrumot a fiatalabb korosztállyal. Moliére klasszikus vígjátékát: A fösvény című darabot mutatják be decemberben az iskolák tornatermében, aulájában a társulat tagjai és a színitanház növendékei. ► Tovább
A közmédia idén decemberben negyedik alkalommal rendezi meg a „Jónak lenni jó” adománygyűjtő kampányát, amely keretében minden évben egy-egy civil szervezetet lehet támogatni. Idén az Országos Gyermekmentő Szolgálat kapja a támogatásokat. Teátrumunk is hozzá kíván járulni ehhez a nemes kezdeményezéshez, így a Békéscsabai Jókai Színház a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének tagszínházaként csatlakozik a programhoz, s Fodor Zsóka Cecíliaként használt legyezőjét ajánlja fel a Csárdáskirálynő című operettből, melynek ára: 70. 000 Ft. A valódi, fekete strucctollból készült legyezőt a kampány idejére a színház aulájában állítjuk ki, a Békéscsabai Jókai Színház Szervezőirodájában vásárolható meg. Telefon: 66/519-550. Fodor Zsóka Cecíliaként a legyezővel Színházunk nem először áll e jótékonysági kampány mellé, 2012-ben Rátkai Erzsébet jelmeztervező alkotását, Stuart Mária különleges, gyűrt anyagból készült ruháját ajánlottuk fel az aukcióra.
Misszió indul december közepétől: A színház házhoz megy, a célközönség a középiskolás korosztály. Moliére klasszikus vígjátékát, A fösvényt – Bartus Gyula Jászai-díjas színművésszel a címszerepben – 12 iskolába viszi el a társulat; cél, hogy a fiatalok megismerjék, megszeressék a színházat, előadásokra járjanak. A Jókai Színház kezdeményezéséről november 18-án, az első olvasópróbán Seregi Zoltán megbízott igazgató és Merő Béla rendező tájékoztatta a szereplőket és a sajtót. (Niedzielsky Katalin tudósítása) A korábbi gyakorlatoktól eltérő, új módszert szeretnének kipróbálni, amivel hatékonyabban sikerül becsábítani a fiatalokat a színházba – magyarázta az akció lényegét Seregi Zoltán. Majd arról szólt, hogy nem híve „a boncasztalnak, a tornatermi, bordásfal előtti, farmeres Hamlet-elemzésnek”, valódi színházi élményt akarnak biztosítani. Moliére vígjátéka, A fösvény kötelező olvasmány, kapcsolódik a tananyaghoz, ugyanakkor jelentős irodalom, alapmű. A produkció kétszeresen is kötődik az ifjúsághoz, hiszen nemcsak ennek a korosztálynak készül, hanem a művészekkel együtt a Színitanház hallgatói kaptak benne szerepeket. Mint ismert, ez is immár hagyományos feladata a színháznak, hogy saját növendékeit nevelje, formálja, juttassa lehetőségekhez a színpadon. A megbízott igazgató az iskolásoktól fegyelmet, tiszteletet kért a művészek iránt, tőlük meg példaadást és türelmet a diákok felé. Távlati terv, hogy az előadást az iskolák után más helyszíneken is bemutassák. Merő Béla a direktor ötletét óriási kihívásnak tartja. Hangsúlyozta, hogy a színház alapvető feladata a nevelés, s hogy minden teátrumnak saját nyelve van, sőt minden előadásnak, amit csak a rendszeres látogató érthet meg. A rendező Peter Brookot idézte: „Ha minden jó színház a közönségtől függ, akkor minden közönségnek olyan színháza van, amilyet megérdemel.” Komoly színházelméleti fejtegetés keretében hallhattuk, hogy a devalválódás nem használ egyetlen szellemi műhelynek, így a színháznak sem, ugyanakkor az is igaz, hogy az emberek nem szívesen néznek szembe a problémákkal. Merő Béla elmondta, hogy a régi beavatószínházat nem szerette sem a színész, sem a néző. Békéscsabán a Csongor és Tündével kezdődött, majd az Antigonéval folytatódott a sorozat, amelyben próbálták elmagyarázni a közönségnek a színház, a görög rituálék lényegét. A probléma az volt, hogy egy szűk közönséget értek el, drámapedagógiai oktatássá vált a kísérlet, ezért másik utat kerestek. Céljuk, hogy színházi hangulatot teremtsenek az iskolai közegben, a commedia dell arte (rögtönzött vígjáték a 16-17. században, amelynek csak a vázát írták le, a többi szöveget improvizálták a színészek) műfajából indulnak ki. Az előadáshoz kiállítást terveznek, ahol bemutatják a figurákat, a színészeket, így készítik fel a tanulókat az élményre. – Moliére létrehozta az Illusionstheatert, a vásári színházat, amelyben egyesítette a commedia dell arte és a farce (középkori tréfás színpadi játék, bohózat) jellemzőit. A két részes, másfél órás előadás után beszélgetünk a fiatalokkal a látottakról – ismertette Merő Béla elképzeléseit. Majd kijelentette: a magyar színház nem jutott közel Moliére-hez, nem gondolt bele igazán abba a világba, ami a francia klasszikus lényege. Talán Zsámbéki Gábor Úrhatnám rendezése jelentett a magyar színpadokon valami áttörést. A rendező izgalmas előadásából azt is megtudtuk, hogy Moliére-nél a karakterek a meghatározók, szövegpoénok nincsenek, nem lehet jókat röhögni, fontosak viszont a szituációk, a jelenetek. A békéscsabai fösvény lesz Merő Béla 15. Moliére-bemutatója. Major Tamás felfogására is hivatkozott, aki szerint Moliére vígjátéka mögött halálosan komoly tragédia van, meg kell találni minden szerepben a mély tartalmat. A fösvényből – aki mániákus pénzgyűjtő, ezért megvetendő, ugyanakkor szánalmas, mert nincs benne szeretet – Major szerint embertörténetet kell csinálni. A jelmezektől a rendező azt várja, hogy azok stilizációk, karakterisztikusak legyenek, fontosnak tartja a kapcsolatot a jelmez és a színész között. Petrovszki Árpád elmondta, hogy 17. századi, barokk viseletek készülnek, a karaktereket a színekkel domborítja, a gazdagok pazar, bordó, pink, a szolgák egyszerűbb drapp jelmezeket kapnak. A Napkirály korabeli pompára a sok selyem, csipke, szalag utal majd, a ruhákon látszani fog, milyen ember van benne. Arra a kérdésre, hogy miért éppen Moliére-rel kezdődik a sorozat, Merő Béla a következőket válaszolta: – Jól kiosztható darabot választottunk, ugyanakkor arra is gondoltunk, hogy technikailag viszonylag egyszerű legyen megvalósítani, szállítani, felrakni. A hetvenes években már próbálkoztunk olyan színháznevelési kísérlettel, amelynek van előzménye és következménye. Ebben az esetben a kiállítás az előzmény, az előadás utáni beszélgetés a következmény. Harpagonként Bartus Gyulát láthatjuk majd az előadásban, a legtöbb figura kettőzött szereposztásban jelenik meg. Cléante, a főhős fia például Vadász Gábor és Lévai Attila színészhallgató lesz, Valér Nagy Róbert és Szabó Zoltán szh., Szabó Lajos és Petri Viktor szh. kettőse Fecske, illetve Keszeg alakját kapta. A fösvény leánya Komlósi Kata szh., Kovács Edit Fruzsinát, a házasságszerzőt, Csomós Lajos pedig Jakabot, a szakácsot és kocsist alakítja. Niedzielsky Katalin
Körös Hírcentrum | Középiskolás csapatok tanárok és színészek segítségével hozhatnak létre egy-egy színházi produkciót. ► Tovább
Behir.hu | Az idén ötödik alkalommal szervezett programon a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ fiataljai, színészekkel, előadókkal karöltve adták elő közös produkcióikat. ► Tovább
behir.hu | A cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos, Fekete Péter bejelentette, hogy a Magyar Cirkusz és Varieté, továbbá 19 megyei színház is hozzájárul az akció sikeréhez. Egy-egy színházi kelléket, különleges tárgyat állítanak ki a színházak aulájában, melyeket meg lehet majd vásárolni. December 13-án, ezüstvasárnap pedig nyílt nap keretében fogadnak mindenkit a Fővárosi Nagycirkusz épületében, és várják a felajánlásokat. Minden tizedik felajánlót egy páros belépőjeggyel ajándékoznak meg. ► Tovább
hir6.hu | Kedd délután nagy volt a nyüzsi a Békéscsabai Jókai Színház Vigadója előtti folyosón. Ugyanis a Légy jó mindhalálig című musical az olvasópróba fázisba lépett, ennek apropóján többek között összegyűlt egy tizenéves gyereksereg. ► Tovább
BEOL | Ez is negyvennyolc címmel Bartus Gyula, a Békéscsabai Jókai Színház művésze színdarabot írt 1848-49 Békés megyei eseményeiről. A drámát felolvasószínházi keretek között szerdán mutatják be a Csabagyöngye Kulturális Központban. ► Tovább
Ezúttal életünket, halálunkat, kötelességeinket, emberi mibenlétünket és annak nehézségeit veszi górcső alá a Jókai Színház legújabb darabja, a Jóccakát, anya. Marsha Norman kétszereplős műve garantáltan nyomot hagy minden nézőben. Szilágyi Viktor kritikája Van jogunk eldönteni, hogy meddig akarunk élni ezen a földön? Kötelezettségünk-e szerettünket megállítani akkor, ha véget akar vetni életének? Kit gyászolunk valójában, amikor valaki meghal: magunkat vagy az elhunytat? Ezeket a kérdéseket járja körbe Norman közismert darabja. Jessie, a középkorú nő félresiklott házassága után édesanyjához költözött. Munkát betegsége miatt nem tud vállalni, fia a bűn útjára tévedt, a testvérét pedig ki nem állhatja. Egy átlagos szombat este odamegy az anyjához, és közli vele, hogy az este során fejbe fogja lőni magát. Az idős nőnek másfél órája van arra, hogy meggyőzze gyermekét: van még miért élni a világon. Hamar kiderül, hogy Jessie terve sokkal kidolgozottabb, mint ahogy azt gondolnánk. A mű kiválóan járja körbe a halál és a depresszió témakörét. Az anya hiába próbálja kideríteni, mi lánya igazi problémája, mert a mélabú még őt nem kerítette hosszú távon a hatalmába, ezért nem tudhatja, hogy bármit is próbál kiszedni gyermekéből, mindig csak töredékei lesznek a teljes igazságnak. Depressziósan az ember mindent behálózó, az egész életre kiterjedő hazugságban érzi magát. Mi sem bizonyítja ezt jobban az, hogy amikor kiderülnek a család titkai, a nő egyre többet tud mosolyogni. Amin nem tudsz nevetni, az egyszer meg fog ölni, és erre kiváló példa Jessie esete. Nagyon különleges a darabban az, hogy az anya gyermeke helyett éli át a haldoklás fázisait: elutasítás, düh, alkudozás, depresszió és végül a belenyugvás. Érezhető, hogy Jessie már régóta él ebben a az ördögi körben és a végtelen fájdalomban miatt már jó ideje eltervezte már halálát. A díszlet nagyszerű és a helyszín is remek választás volt – leszámítva azt, hogy a leghátsó sorból már elég keveset lehet látni abból, hogy mi folyik a színpadon. Tarsoly Krisztina hitelesen hozza a depressziós lány szerepét, Kovács Edit pedig ennek az évadnak eddigi legjobb alakítását hozta. Kimagasló, amit Thelma szerepében nyújtott. Mi sem példázza ezt jobban, hogy játéka hatására egyik pillanatban a nevetőgörccsel kellett küszködnöm, a másikban pedig már-már magával rántott a végső elkeseredésében, és vele együtt estem kétségbe, amikor Jessie végső búcsút akar venni tőle. Egy színész barátom mondta régen nekem, hogyha egy fegyver megjelenik a színpadon, az mindig elsül. Azonnal eszembe jutottak szavai, mikor Jessie megtalálta apja régi pisztolyát a padláson és a darab előre haladtával egyre jobban reménykedtem, hogy Norman rácáfol-e erre a hipotézisre. Aki lemaradt volna az előadásról, annak januárig kell várnia arra, hogy megtudja, igaza-e az állítás, vagy sem.
Az újcirkusz az 1960-as évek végétől kezdődően kizárólag artistaművészek segítségével meghódította a színházak világhírt jelentő deszkáit. A Cirque du Soleil által is képviselt, világszerte elismert újcirkusz mára emberek millióinak szívéhez talált utat. Ebben a műfajban a történetmesélés, az életveszély és az illúziókeltés egy és ugyanazon pillanatban valósul meg. A Cirkusz az Éjszakában történetében a társulat tagjai közös utazáson vesznek részt, megkísérlik elérni és beteljesíteni az emberiség ősidők óta áhított vágyát: a repülés tudományának elsajátítását. A fikció szerint az artistaművészek egy elveszett vándorcirkusz nyomába erednek, és az epizódszerű jelenetek során felfedezik saját személyiségük legmélyebb rétegeit is. Különleges élményt és lehetőséget jelent, hogy három napon át a békéscsabai nézők sorai fölé repülnek a Recirquel lélegzetelállító artistaművészei. A fiatal artisták profin hajtották végre a feladatokat, legyen szó levegőakrobatákról vagy egyensúlyozó művészekről. A közönség pedig hálásan fogadta a nem mindennapi mutatványokat. A varázslattal teli előadás közönségtalálkozóval zárult. Fotó: Gordon Eszter
A gyerekek hazajárnak a Jókai Színházba: októberben az Egerek című zenés játékban szerepeltek, most a Légy jó mindhalálig januári bemutatójára készülnek. Móricz Zsigmond klasszikus regényének musicalváltozata, Kocsák Tibor gyönyörű zenéje – Miklós Tibor nagyszerű dalszövegeivel – minden korosztálynak maradandó színházi élményt ígér. Az előadást Seregi Zoltán rendezi, a sajtótájékoztatóval egybekötött olvasópróbát november 17-én a Vigadóban tartotta az iskolásokkal kibővített társulat. (Niedzielsky Katalin tudósítása) „A felnőttek már tudják, /mi rossz és mi jó…”, de a komisz osztálytársak nem, mit jelent az otthon, hogy az anyától kapott csomag szent, mennyit ér a jóság, a szeretet – erről énekelt bevezetőként a két Nyilas Misi. Seregi Zoltán megbízott igazgató, a darab rendezője a rövid köszöntő után bejelentette: hosszas és körültekintő válogatás után eldöntötték, ki lesz a főszereplő. Mint mondta, sok tehetséges, jó hangú fiút meghallgattak, de mindvégig azt kellett mérlegelni, hogy olyan gyermekeket találjanak, akik jól bírják majd a komoly fizikai, lelki megterhelést, amit a próbák és az előadások jelentenek. Így esett a választás az orosházi Bolla Mártonra és a szarvasi Kozák Ádámra. Különös próbafolyamat elé néznek A Légy jó alkotói – hangzott el a tájékoztatón. S nemcsak a sok gyermekszereplő miatt, hanem azért is, mert a különböző előadásokkal, programokkal „úgy tele van a színház”, hogy csak januártól kerülhetnek színpadra, addig a Balassiban kapnak helyet. Külön figyelni kell arra is, hogy délutánonként próbáljanak, hogy a gyerekek a lehető legkevesebbet hiányozzanak az iskolából. Seregi Zoltán elmondta, hogy Egerben, ahol az elmúlt évadban rendezte a musicalt, szintén eltért a megszokottól a próbarend. Juhász Katalin díszleteit és a gyerekruhákat elhozzák, itt varrják a felnőttek jelmezeit. A színpadkép alapja egy hatalmas íróasztal lesz, és azt forgatva változnak az iskola és a lakások helyszínei. Kérdésemre, hogy miért érdemes népszerű darabokat újra műsorra tűzni, Seregi Zoltán a musical értékeinek méltatásával válaszolt. – Közel áll a szívemhez ez a darab, mert igazi magyar klasszikus, nemcsak Móricz Zsigmond regénye jelentős irodalmi alkotás, hanem a musical is remekmű, nem véletlenül aratott nagy sikert minden korábbi bemutatója. A nagy műveket időnként érdemes és szükséges újra elővenni, színpadra állítani, hogy minden korosztály láthassa, megismerhesse. Az 1992-ben Békéscsabán játszott előadás immár legendás hírű, és máig sokan emlékeznek rá. Egyelőre ifjúsági bérletben játsszuk a darabot, hogy elsősorban a fiataloknak mutassuk meg, de terveink szerint jövőre betesszük a felnőtt bérletbe is, ahogyan korábban A dzsungel könyvét, hiszen igazi családi produkció készül, amit minden korosztály élvezhet. Galambos Hajnalka énektanár, előadóművész korrepetitorként segíti a felkészülést. Hétéves szakiskolai és zeneiskolai pedagógusi tapasztalata jól jöhet most, hiszen a színészeken kívül egy egész osztályt, 14 gyermekeket tanít énekelni. Növendékei Békéscsabáról, Gyuláról, Orosházáról, Szarvasról, az egész megyéből jöttek, negyedik, ötödik és hatodik osztályosok, ráadásul nem is énektagozatosok. Milyen feladatot ró mindez a korrepetitorra? – A feladat ott kezdődik, hogy teljesen idegen, ismeretlen gyerekek jönnek, akiket először is meg kell ismernem. Az énekoktatás lelki kapcsolat, meg kell találnunk a közös hangot, el kell nyernünk egymás bizalmát, addig nem működik semmi. A gyerekekben nagyon szeretem a tiszta őszinteséget; tudni kell, hogy amikor énekelünk, zenélünk, érzelmeket mozgatunk meg. A Nyilas Misikkel még külön-külön, egyesével is foglalkozom, és az osztállyal is külön. Hangfajta szerint kezelem a gyerekeket, hozzáfogunk a darabhoz, és közben légzésproblémákat, kiejtési, hangképzési hibákat kell kijavítani, mindez komoly, hosszadalmas munkafolyamat. Negyed évszázad telt el a régi, szép Légy jó óta, amit Pinczés István rendezett Békéscsabán. Az 1992. április végi premiertől még hónapokig naponta többször hallgatták otthon a gyerekeim a kazettákat, már mindenki kívülről fújta, hogy „Az élet szép,/ az élet minden…”. A Nyilas Misit játszó Sánta Lacival az akkori 9-es iskolában interjút készítettem a szerepről és persze arról is, hogy apjával milyen kalandos körülmények között jött át Romániából a zöldhatáron. Széplakyné Marika igazgatónő nagyon büszke volt a tanítványára. Emlékszem, abban a változatban igazgatóként Kalapos László lépett színre, és máig hallom, ahogyan – az iskolai autonómiára hivatkozva – elzavarta a rendőrtisztet a kollégiumból. Most Bartus Gyula kelti életre ezt a figurát. Érdekesség, hogy az akkori szereposztásból többen újra játszanak, más szerepben. Valkay tanár urat Vididál Gyula és Hodu József személyesítette meg, Vikidál éneke felejthetetlen. Katkó Ferenc most komoly kihívás előtt áll, Vikidál Pósalakyként lép színre. Gyéres osztályfőnök akkor Mészáros Mihály volt, most Csomós Lajos kapta a szerepet, Mészárost újra látjuk Báthory alakjában. Sarkady tanár úr figurája megmaradt Tomanek Gábornak. Török János Tihanyi Tóth Csaba volt, most Vadász Gábor. Doroghy Sanyikát Szente Vajk és Hurguly Attila játszotta, és sorolhatnánk még tovább a gyerekeket, akikből azóta ismert színész, zenész lett. Nagy izgalom kísérte megyeszerte a válogatást, hogy ki lehet a Jókai Színház új Nyilas Misije. Mivel a mérce az elődöknek köszönhetően magas, ugyancsak nagy várakozás előzi meg a 2016. január 21-ei premiert. Niedzielsky Katalin Fotó: Locskai Henriett
"Többen úgy tudják, hogy Ady Endre 1919 januárjában meghalt. Illendő módon eltemették, úgy, ahogy ez általában magyar költőhöz már nem is illik. " Zelei Miklós Az Isten balján – Situs Inversus című drámáját, Katkó Ferenc viszi színre. Pethő Sándor írása a Pro Minoritate folyóiratban jelent meg. ► Tovább
Még több képet talál előadásainkról a galériában
2025/2026-os évad - Békéscsabai Jókai Színház
22 megtekintés 2025. május 5.
1 0
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
155 megtekintés 2025. március 14.
5 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
262 megtekintés 2025. február 28.
3 0
Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház
106 megtekintés 2025. február 22.
3 0
Legyél te is Színháztudor!
530 megtekintés 2025. február 20.
6 0
Hamletrock - Békéscsabai Jókai Színház
181 megtekintés 2025. február 18.
6 0
Süti | Időtartam | Leírás |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 hónap | A cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak. |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
viewed_cookie_policy | 11 hónap | A cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot. |
Értesítések