A családi bérletes gyermekeket a szülőkkel együtt ismét kézművesműhelybe várta a Békéscsabai Jókai Színház lelkes csapata február elsején 13 órától. A foglalkozáson a kis alkotók az Aladdin című zenés, táncos mesejátékhoz kapcsolódva készíthették el saját varázsszőnyegüket a Művész Kávéházban. Ez már a második alkalom, hogy a teátrum a mesejáték bemutatójához kézművesműhelyt szervezett a családoknak, korábban Kerstin Slawek – Dorotty Szalma – Gulyás Levente Sárkány a szekrényben című darabja ihlette alkotásra a gyermekeket, akik akkor saját sárkányaikat készíthették el. Ezúttal Az Ezeregyéjszaka varázslatos világa kel életre a budapesti Turay Ida Színház és a Jókai Színház közös produkciójában. A kézművesműhely résztvevői személyesen is találkozhattak három szereplővel, Aladdinnal, Abu majommal és Jázmin hercegnővel, akiket a foglalkozás után, 15 órától már a színpadon láthattak. A sok szép varázsszőnyeg elkészítésében a gyermekek segítségére volt Szemenyei Zita, a Színitanház végzős divat- és stílustervező hallgatója.

Nagy izgalommal várták és mesehősöknek kijáró ovációval  köszöntötték a megyei mesebérletes gyerekek január 29-én délután Aladdint és társait Békéscsabán. A zenés, táncos mesejátékot – a Turay Ida és a Jókai Színház közös előadását – majdnem február végéig láthatja a legifjabb közönség. (Niedzielsky Katalin kritikája) Mesekönyv nyílik ki a színpadon, az Ezeregyéjszaka pazar arab és perzsa építészete, viselete, piaci forgataga tárul elénk a látványos díszletben. Természetesen sejtelmes keleti zene szól, és a csillogó selyembe, hatalmas térfogatú turbánokba burkolt figurák különös táncot lejtenek. A szöveg – Topolcsányi Laura átiratában – modern, egészen mai, szlenggel és aktuális nyelvi poénokkal, magyarázatokkal, szinonimákkal tűzdelve. Hamarosan a dallamokba is belopakodnak jól ismert filmdalok, kedvelt slágerek. Mielőtt Aladdin, Dzsini és Jázmin története kibontakozna és megtudnánk, hogy a szeretet és a szerelem képes legyőzni a rosszat, a gonosz minden ármánykodását, megismerkedünk a szereplőkkel. Az első szép dalt Jázmin hercegnő, a szultán lánya, azaz Szilvási Judit énekli arról, hogy „Az élet nem álom”, ki akar szabadulni a palotából, hogy láthassa, hogyan élnek az emberek. Aladdin szerepét Valázsik Péter játssza, segítője, a selypítő Abu majom rögtön a gyerekek kedvence lesz. Ők ketten akrobatikus mutatványokkal rukkolnak elő, a második lírai kettőst Jázmin és Aladdin énekli. Dzsini, azaz Pásztor Máté belépője a harmadik hatásos dal, az esernyős Singing in the Rain jelenetben már frakkos táncosok ropják, mint egy revüben, majd a piaci lopás után felgyorsulnak az események. A palotából szabadult hercegnőnek fogalma sincs a valóságról, nem tudja, miért kell lopni; a majom viszont ellenállni nem képes a kincsnek. Aladdin ekkor már fülig szerelmes Jázminba, egyre nagyobb szükség lesz Dzsini varázserejére, hogy helyrehozza az elfuserált helyzeteket, megoldja a problémákat. A szultán nem éppen az erős kezű hatalom képviselője, inkább kicsit idétlen figura, Barsi Márton alakítja. A szerelmes dalok blokknál már teljesen nyilvánvaló, hogy modern mesét látunk. A gonosz Jaffar figuráját Tóth Alex kelti életre, Jágót Boros Zoltán. Abu szerepében Borbély Krisztina, akit a gyerekek kezdettől like-olnak. Az előadás rendezője BORISZ. Aladdintól a bűvös lámpa és a varázsszőnyeg elválaszthatatlan, legalábbis az arab népmesében. Az Ezeregyéjszaka hőse az 1992-ben forgatott világhírű Disney-rajzfilmben szegény utcagyerek, akinek az élete egy csapásra megváltozik, amikor rátalál a varázslámpára. Ebből szabadul ki a varázsló, Dzsini, aki Aladdin három kívánságát teljesíti. Ebben a színpadi változatban is egyszerű legény Aladdin, Dzsini varázslatával lesz herceg, hogy elnyerhesse Jázmin kezét, amire Jaffar, a szultán gonosz fővezére is pályázik. „Álom, csak álom, az élet oly más” – hangzik fel az előadás vége felé újra a szép dallam, és a fiatalok hálásak a lámpásban dekkoló szellemnek a varázslatért és azért, hogy megmutatta nekik a világot. S a jóságos szellem, aki lemond saját szabadságáról, hogy valaki mást szabaddá tegyen, maga is szabad lesz. Ez már egy újabb üzenet, amit megtanulhatnak a gyerekek. KYDI látványos díszletéhez, a sok varázslathoz persze füst társul, és még vetítés is, jóllehet elég sötét, inkább árnyjáték. A hangulatos jelmezeket Nyírő Bea és Kassai Judit tervezte. A koreográfia az Abut játszó Borbély Krisztina munkája. Niedzielsky Katalin Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM

A novemberi sárkányműhely olyan nagy sikert aratott a gyerekek és a szülők körében, hogy február elsején, szombaton 13 órától újra kinyit a kézművesműhely: a Jókai Színház Művész Kávéházában szőnyegszövésre várják a családi bérleteseket. Régi hagyomány, hogy a Békéscsabai Jókai Színház a mesebemutatóihoz kapcsolódva alkotásra hívja a gyerekeket, de Kerstin Slawek-Dorotty Szalma-Gulyás Levente Sárkány a szekrényben című darabjánál már kézművesműhelyt is nyitott a teátrum. A családi bérlettel rendelkező gyermekek itt szakszerű segítséggel elkészíthették saját kis sárkányukat, majd megnézték a zenés mesejátékot. A színház munkatársai most szőnyegszövésre várják az ügyes kezű kis nézőket. A témát ezúttal az Aladdin című zenés, táncos mesejáték adja, amelyet a Turay Ida és a Jókai Színház közös előadásában láthat a közönség. Az Ezeregyéjszaka meséje varázslatos díszletben, látványban kel életre 15 órától a nagyszínpadon. Előtte azonban lesz idő az alkotásra, hogy elkészüljön sok szép varázsszőnyeg. A színház műhelyében szövőkeretekkel várják a kis kézműveseket, akiknek a munkában a Színitanház végzős divat- és stílustervező hallgatója, Szemenyei Zita lesz segítségükre.

Nincsen meseelőadás játék nélkül, a Békéscsabai Jókai Színház az Aladdin bemutatójához kapcsolódva is alkotásra hívja a gyerekeket, akik ezúttal a bűvös lámpát készíthetik el kedvük szerint. Az Ezeregyéjszaka meséjét a Turay Ida és a Jókai Színház közös előadásában először a megyei mesebérletes gyerekek láthatják január 29-én 15 órakor a nagyszínpadon, utána az összes többi kis bérletes. Akit alkotásra ihlet Aladdin, Dzsini és Jázmin története, a világszerte jól ismert Disney-rajzfilm vagy valamelyik mesekönyv illusztrációja, elkészítheti a bűvös lámpát akármilyen technikával, tetszés szerinti anyagból és méretben. A beküldési határidő: február 19., fontos, hogy a munkákon az alkotó neve, címe, elérhetősége szerepeljen. Nem baj, ha a lámpa nem olyan fényes és csillogó, mint ami a plakáton és az előadásban látható, a lényeg a saját ötlet, az alkotói fantázia. A hagyomány szerint a műveket a gyerekek magukkal hozzák az előadásokra, azokból a színház kiállítást rendez az előcsarnokban, végül zsűri értékeli az alkotásokat, és a gyerekek jutalmat kapnak.