A hazai rockegyüttesek két csoportba oszthatók, az egyikkel játszott, a másikkal majdnem játszott – mondja Papp Gyula. A zongoraművész-zeneszerző azt is elárulta, hogy a rock, a klasszikus zene és a jazz után szeretett bele a színházba. Békéscsabán már egy egész sor zenés bemutatón közreműködött. (Niedzielsky Katalin interjúja) Legelőször a Jókai Színházban ’93-ban szerepeltem a Színezüst csehóban, Józsa Imre főszereplésével ment itt A kutya testamentuma ’94-ben. Van egy pár kedvenc darabom, amit egy életre megszerettem, ez is azok közé tartozik. A Rózsák, szerelmek című rockmusicalt Makrai Pál és Usztics Mátyás barátommal írtam, hangszereltem, ’96-ban mutatták be. Sokszor dolgoztam Békéscsabán, itt volt az Ármány és szerelem premierje ’98-ban, Demjén Ferenc barátommal írtam. Törzsvendég vagyok, legutóbb öt éve az Egerek és emberekben játszottam itt. Könnyűzenei karrierje, rockzenész pályája után kezdődött el a színházi tevékenysége. Színházban ’86 óta dolgozom, körülbelül ugyanannyi darabot vittem színre – köztük legalább harminc musicalt -, mint ahány CD-n vagy lemezen szerepelek. Nagyon nagy szerelmem lett a színház. Úgy látszik, a jó Isten így akarta. Az életemben sokszor mulasztottam el dolgokat, amit később megbántam, de aztán a gondviselés úgy vezetett, hogy minden lépésnek megláttam az értelmét. A Miniben kezdtem, amikor a Konzervatóriumból kijöttem, ahol Kertész Lajos tanított zongorára, Huzella Elek zeneszerzésre. Akkoriban volt az Országos Rendező Iroda által szervezett turné, ahol a Mini mint az Illés zenekar előegyüttese játszott, ott nagyon összebarátkoztunk Szörényi Leventével, aki beleszeretett a játékomba és felkért, hogy közreműködjek a nagylemezükön. De ’73 elején megalakítottuk Frenreisz Karesszal a Skorpiót, akkor nekem Karesz megszerezte az ORI orgonáját. Évtizedek múlva jöttem rá, hogy ha ez nem történik, Levente meghívott volna a Fonográfba. Közben legjobb barátom lett Demjén Ferenc, ő a Bergendyvel, én a Skorpióval csináltam az aranylemezek sorát. Rózsi új zenekart akart, hívott, nem mentem, pedig kiváló szövegíró volt. Meg is kaptam ekkor is a büntetést, mert csak ’94-ben találkoztam újra jó szövegíróval. A Skorpióból is eljöttem, megcsináltam a Dinamitot, majd a svéd-magyar együttest, Levente is hívott a ’86-os szólólemezéhez, de elegem lett abból, hogy ha én egy zenekart megalapítok, akkor valaki világsztár lesz, én meg szürke eminenciásként kezdhetem újra az életemet. De az egésznek végül az volt az értelme, hogy én a színházba bekerültem, és a rock, a klasszikus és a jazz zene mellé, amit egyformán szeretek, színpadra vihetek darabokat, musicaleket. Hiába tanultam zeneszerzést, jó zeneszerző csak úgy lesz valakiből, ha nagyon sokat ír és nagyon sokat hallgat zenét, ez történt velem, és csak akkor kezdtem önálló műveket írni, amikor már előtte sokat színre vittem. Van Magyarországon rockzenekar, amelyikben nem játszott, vagy amelyikkel nem állt kapcsolatban? Kimaradt a felsorolásból a Kormorán, a Pastoral. Az egész magyar rockzene kétfelé oszlik, az egyik, amelyikkel játszottam, a másik, amelyikkel majdnem játszottam. De amelyikhez nem volt közöm, olyan nincs. A két összeillő ember című előadás, amelyikben most zongorázik, azért is különleges, mert a színház és a könnyűzene szép találkozása. Csodálatos előadás! Ráadásul komoly személyes kötődésem is van, 1972-ben Szécsi Pali nagyon jó barátom lett, az ORI által rendezett turnékon kísértük. Megkóstoltuk az egri borokat, és Salgótarjánban ő mutatta be nekem Cserháti Zsuzsát, volt egy bérelt 850-es Fiatja, sokszor hazahozott. Nagyszerű ember volt, nagyon szerettem. Arra is emlékszem, hogy Domján Edit halála után Pali kiment rövid időre Németországba. Nagyon fiatalon hagyott itt bennünket. Rettentő furcsa érzés nekem megélni, átélni ezt a darabot, a fiatalságom volt az az időszak, a barátom volt, és én most itt vagyok a pályám csúcsán… A békéscsabai meghívás egy németországi turnén érte. Igen, ez is a gondviselés műve. Leslie Mandoki még 2017-ben hívott fel először, hogy szeretné Bartókot felvenni. Már tízéves koromban nyertem egy zongoraversenyt, aztán a tanárom, Kertész az egyik legjobb Bartók-előadó a világon, és nagyon büszke vagyok arra, hogy a vasfüggönyön belül én csináltam az Első román táncot, velem egyszerre Londonban Emerson az Allegro Barbarót… 2018 tavaszán megkaptam a felkérést, és olyan világsztárokkal dolgozhattam együtt, mint a gitáros Al Di Meola, Ian Anderson fuvolás, a háromszoros Grammy-díjas billentyűs, Cory Henry és hasonló nagyságok. Leslie kérésére kibővítettem a műsort, az Allegro Barbaro előtt volt a Kis kece lányom, gyermekdalok, hogy legyen mire improvizálni. Október közepén volt a lemezfelvétel Leslie Mandoki németországi stúdiójában, aztán turnéra is kellett orgonista, kimentem. Hamburgban, Münchenben, Dortmundban és november 9-én, a falomlás 30. évfordulóján Berlinben játszottunk. A stúdióban gyakoroltam, és közben jött a felkérés Seregi Zolitól, hogy zongorázzak a Két összeillő ember bemutatóján. Csak egy másodperc kellett, hogy megnézzem a naptáramat, mert a dalokat, a táncdalfesztiválok slágereit tudom kívülről. Pont alkalmas volt az időpont, és már jöttem is. Hogyan fogadta a német közönség a Bartók-átdolgozásokat és a magyar gyermekdalokat? Már az elején beletapsoltak. Ez egy misszió, hogy akik egyébként nem akarnak elmenni koncertterembe, azokhoz is közel kerüljön Bartók zenéje. A közönség minden alkalommal állva tapsolt, ráadásként még egy óra tíz percet játszottunk, és akkor is állva maradtak. Berlinben, a díszkoncerten a szupersztárok, akik nem igazán fogadnak be maguk közé háttérzenészeket, most meginvitáltak előre maguk közé, hogy ott hajoljak meg. Niedzielsky Katalin
