Skip to content

Bérletes előadásainkra jegyek is válthatók. Részletek: jokaiszinhaz.hu/GYIK
Menu
  • FŐOLDAL
  • Színdarabok
  • Havi műsor
  • Jegy és bérlet
  • Színházunk
  • Rólunk írták
  • Kapcsolat
Image Youtube
JEGYVÁSÁRLÁS
Kiemelt

Június 19-én kezdődik a Csabai Nyár rendezvénysorozat

by Szilágyiné Szabó Ágnes Szilvia
2025.05.07.
Kiemelt

Tizennégy új bemutatót tervez a 2025/2026-os évadban a Békéscsabai Jókai Színház

2025.04.30.
Kiemelt

Fatia Negra

2025.05.22.
zalantibor

A senki földjén minden oldalról lőnek

Magyar Hírlap |  „A művészet mindaddig nem fog a politikától függetlenedni, amíg ki van szolgáltatva neki” – vallja Zalán Tibor József Attila-díjas magyar költő, író, dramaturg, pedagógus, egyetemi tanár. A hatvanadik születésnapját ünneplő alkotót az európai dráma válságáról, a gyermekszínházról, a színészi létről és az irodalom helyzetéről kérdeztük. Hrecska Renáta interjúja – Pályájának kezdetén az irodalmat egyfajta ellenállást kifejező erőként is tartotta a kezében. Mennyire változott ez meg mára? – Ma már nincs minek ellenállni. Bírálni bármit és bármilyen formában lehet, de az a közegellenállás, ami az egypártrendszerben volt, nem létezik többé. Mivel én nem tartozom egyik kitüntetett irodalmi (politikai) oldalhoz sem, azt figyelhetem meg, hogy ezek egymásra gyakorolnak nyomást, próbálnak egymás ellenében fellépni. Én a senki földjén időnként azt érzem, hogy minden oldalról rám lőnek – de ez már nem ellenállást vált ki belőlem, hanem rezignált mosolyt. A „harc” véget ért. – Mennyire függetlenedhet a művészet a politikától? – A művészet mindaddig nem fog a politikától függetlenedni, amíg ki van szolgáltatva neki. A megjelenő lapok sem gazdaságilag, sem politikailag nem függetlenek, így a bennük szereplő, hozzájuk csatlakozó irodalmároknak is fel kell vállalniuk bizonyos politikai mozgásokat. Az lenne a legjobb, ha a politikai jellegű mecenatúrát felváltaná valami semleges oldalról érkező támogatás. Az egyes alkotók persze függetleníthetik magukat a politikától, én ilyennek tartom magamat, de ezt csak azzal együtt lehet megtenni, ha az ember levonja a szükséges konzekvenciákat, és beletörődik akár a mellőzésbe, akár a támogatatlanságba. – Élete folytán több alkalommal vállalt szerepet különböző irodalmi folyóiratok szerkesztőjeként, rovatvezetőjeként. Hogyan látja a hasonló lapok létét napjainkban? – Az igazi irodalmi értékek egyelőre még mindig a nyomtatott folyóiratokban jelennek meg, rájuk irányul a legtöbb figyelem – persze ez következik abból is, hogy az írók nagy része már jóval túl van a harmincon, és bár használja a számítógépet és a világhálót, nem akarja csak arra áthelyezni a tevékenységét. A nyomtatott alapú irodalmi kiadványok meg fognak maradni, de csak a legjobbak vagy csak a legszerencsésebbek. – Mennyiben képezi részét az átlagember mindennapjainak az irodalom? Miért csökken folyamatosan az olvasás szeretete? – Erről nekem különvéleményem van. Azt gondolom, soha nem voltak többen az irodalom iránt érdeklődők ebben az országban, mint most, bár lehet, hogy kevesebben sem. Gondoljunk csak a Nyugat előfizetési bázisára, vagy a Holnap antológia eladott példányaira. A szocializmusban volt egy szlogen, „Olvasó nép”, amellyel azt a látszatot akarták kelteni, hogy a szocializmusban a nép olvas. A nép nem olvas, az egyes emberek olvasnak. Úgy vélem, nem kevesebben, mint eddig, annak ellenére, hogy a könyvárak tetemesen, majdnem a megfizethetetlenségig nőttek. – Ön szerint él ugyanaz az elkötelezettség a mai fiatal művésznemzedékben, mint az ön pályatársaiban? – A kérdés az, milyen elkötelezettségre gondolunk. A Kádár-rendszerben élő és alkotó művészekben legalább kétféle elkötelezettség munkált. Egyrészt vagy a rendszer mellett, vagy – és ez volt a jellemzőbb – a rendszer ellen, annak kritikai megközelítését felvállalva dolgoztak a művészek. És természetesen kellett valamennyiünkben lennie elkötelezettségnek afelé a művészet felé, amelyet gyakoroltunk. A mai fiatalok is elkötelezettek, de szerencséjükre már nem kell feltétlenül politikai megfeleléseken töprengeniük, elsősorban a művészi produkció minősége kell hogy legyen a legfőbb irányadó számukra. Nyilván közöttük is vannak a régi pártkatonákhoz hasonló figurák, de ők nem igazán tudják érvényesíteni ezt a kívülről jövő kényszert a művészeti águkban. Mindemellett jóval szabadabbnak látom a mai fiatal művészeket, mint mi voltunk, és megjósolom, hogy az eredmények sem késnek sokáig, vagy már meg is jöttek, csak még nincsenek eszközeink az érzékelésükhöz. – Dalszövegíróként, dramaturgként több, gyermekeknek készülő produkcióban is részt vett. Milyen hozzáállást kíván a gyerekek tartalmas szórakoztatása? – A gyerekközönség nem jobb, nem rosszabb, mint a felnőtt, csak sokkal másabb. Én úgy szoktam megfogalmazni, hogy nem másfajta hozzáállást kíván a gyerekekhez való beszéd, hanem másfajta eszköztárat igényel. Ha arra gondolunk, hogy Weöres egyetlen gyerekverset sem írt, mégis ő az egyik legnépszerűbb gyerekversszerzőnk, akkor megérthetjük, mire gondolok. A gyerek igényli, hogy komolyan vegyék, megérzi, ha nem minőségi művel szólítják meg, kritikus és érzékeny, sokkal érzékenyebb a befogadásban, mint azt gondolnánk. A talán legnépszerűbb gyerekdarabom előadásain, gondolok itt a Rettentő görög vitézre, a Stúdió K színházban együtt nevet ötéves kisgyerek és hatvanéves nagyapa. Szokták kérdezni, kinek írom ezeket a darabokat. A közönségnek, felelem, és nem teszem hozzá, hogy csak gyerekekre gondolok. Persze, bizonyos kötöttségeket be kell tartani, bizonyos megszólalási elemeket ki kell iktatni az ilyen előadásokból. – Egyik legutóbbi, fiataloknak szóló munkája a Toldi, amely ugyanakkor éppúgy szól a felnőtteknek is. Mennyiben alakította át az eredeti művet? – Nekem abból kellett kiindulnom, hogy a Toldi eddig szinte valamennyi színpadi előadása megbukott, vagy fogalmazzunk finomabban, nem érte el a célját. Ha belegondolunk, a tartalma vékonyka, konfliktust egyetlent találunk benne, s az sem véresen komoly. A fiatalok színházában pedig mozgásra, változásra van szükség. Megpróbáltam tehát cselekményessé tenni Arany remekművét, már csak azzal is, hogy a nyelvet, bár megtartottam az én betoldásaim nagy részében is a felező tizenketteseket, mozgalmasabbá tegyem. Megnöveltem Bence szerepét, hogy ne kelljen Toldinak állandóan monologizálni. Narrátort iktattam be, ahol nem tudtam dramaturgiailag megoldani a váltásokat. Szóval mindent átalakítottam úgy, hogy mindent meg is tartottam az eredeti műből. Nekem úgy tűnt, a közönség hálás volt ezért. – Tavasszal videokonferencián vett részt nemzetközi szakértőkkel. Mi a véleménye az európai dráma helyzetéről?  – Úgy látom, mindenhol hasonló gondokkal küszködnek, és hasonló törekvések mentén alakítják át a színházak életét. Anyagi gondok természetesen mindenhol jelentkeznek, fölmerül a független színházak kérdése mint megoldandó probléma. Szinte minden hozzászóló kifejtette, hogy alaposan át kell alakítani a színházi nyelvet, értem ezen a színpadon használt nyelvet, ugyancsak átalakításokat kíván a színházi formanyelv. Nem válságban van szerencsére az európai dráma, hanem változásban. És ez sokfelé elviheti az egyes országok színjátszását, amit én jónak tartok, mert minden másságból csak profitálhat a másik színház. – Min dolgozik jelenleg? – A kecskeméti Ciróka Bábszínház három gyerekdarab írására kért fel, azoknak a jegyzeteit készítem, a szerkezetükön bíbelődöm még – és pár verset is írtam a napokban. Ami még nagyon fontos: mivel három hete megszületett az unokám, Szabó Zalán Árpád, ismét elkezdtem gyerekverseket írni – mire fogékony lesz a költészetre, remélem, már egy külön neki íródott mesekönyvet adhatok majd a kezébe. Fotó: Csudai Sándor

Tovább
dsc06988

Családias hangulatú évadnyitó társulati ülés Szanazugban

A nyári sikerek, vendégszereplések méltatásával kezdte összegzését Fekete Péter igazgató Szanazugban, a 2014-2015-ös évadnyitó, családias hangulatú társulati ülésén. Az értékelés után a direktor ismertette az új évad műsortervét, a bérleteket, az újításokat. A választások évében, amikor egy évben háromszor is az urnákhoz járulunk, szimbolikusan akár a „Választások Évadának” is nevezhetnénk a Békéscsabai Jókai Színház előttünk álló évadát, hiszen a bérletprogram összeállításában a nézőknek több alkalommal szabad választási lehetőséget adunk. Az évadunk célja, hogy tartsuk műsoron, kínáljuk fel, mutassuk meg a korábban elkészült értékeinket azoknak, akik most szeretnék megnézni ezeket. Ennek értelmében a négy nagyszínházi előadást tartalmazó bérletünket kiszélesítjük egy választható stúdiószínházi előadással, melyet a repertoáron lévő hét stúdió-darabunkból választhatnak ki a nézők a bérlet megvásárlásakor. A választási lehetőségek ezzel még nem érnek véget, hiszen a nagyszínházi bérletben a nyitó darabot is szabad választással döntheti el a néző. A kínálat: a Lovak vagy a Koldusopera. Mindkét darab fergeteges közönségsikerrel élte meg az elő-bemutatóját 2014 tavaszán, de a bérletes közönségünknek még nem volt lehetősége megtekintenie őket. Itt az alkalom! Mindkét mű a színház egy-egy megbecsült művészének (Bartus Gyulának és Katkó Ferencnek) munkája. A művek óvatos, tájékozódó kísérletnek indultak, de mert mindkettő remek kritikákat kapott, nyugodt bizalommal ajánlhatjuk őket bérletes közönségünknek is. Az előbbi, a Lovak, könnyedebb táncjáték-musical, míg a Koldusopera, Brecht klasszikusa, elvontabb társadalomkritikájú mű. Második bemutatóként ifj. Mlinár Pál és Falusi László Ládafia című táncjátékát dolgozzuk át a Balassi Táncegyüttessel koprodukcióban, színészekkel kiegészítve az eredeti előadást. Pataki András rendezésében Kovács Frigyes Jászai-díjas színművész főszereplésével készül az ősz nagy drámája, az Egerek és emberek, mely társulatunk szinte valamennyi férfi tagját színpadra szólítja. Karácsony előtt mutatjuk be a gyerekeknek és családoknak Belinszki Zoltán – Varga Viktor: Holle anyó című mese musicaljét, melynek zenéjét a Jókai Színház zenei vezetője, Gulyás Levente szerezte. A sok férfi szereplőt felsorakoztató Egerek és emberek után egy igazi női darab, a Bernarda Alba háza következik Béres László rendezésében, flamenco zenével és tánccal, 2015 januári bemutatással. Az Ibsen Stúdiószínházban két kortárs ősbemutatóra készülünk. Az egyik Zelei Miklós- Pethő Sándor Karkithemia című darabja Tege Antal rendezésében, Kara Tünde Jászai-díjas színművésznőnk monodrámájaként, a másik Apáti Miklós a legendás énekes-színésznő, Karády Katalin életéből jelenteket felvillantó K und K (Karádi katonái) című darabja,  Merő Béla rendezésében. 2015 tavaszán ismét műsorra tűzzük A dzsungel könyvét, hogy azok a fiatalok, akik az előző évadban nem láthatták, megtekinthessék azt. A Talamba Ütőegyüttes és a Cimbaliband együttes zenéjére nagyszabású táncos színmű készül Fekete Péter rendezésében, Orient Express címmel, mely az európai és orientális kultúra együttesét mutatja fel, s egyben emléket állít az I. Világháború kitörési pillanatának. Még egy koprodukcióra sor kerül ebben az évadban: az Újvidéki színházzal közösen állítjuk színpadra Mrozek: Özvegyek című darabját Dávid Zsuzsa rendezésében. Az előzetes tervek szerint júniusban láthatják nézőink Csiszár Imre rendezezésében a Tévedések vígjátékát.  Továbbra is fontos cél az ifjúsági és iskolás réteg megszólítása.  A tinédzser korosztály nevelése, a felnőtt társadalomba való beilleszkedése szempontjából a színházművészet, mint közpénzből fenntartott művelődési ág, jelentős felelősséggel tartozik. Az oktatási intézmények nevelési feladatainak támogatására – és a saját, új színházi közönségünk kinevelésére – továbbra is kiemelt figyelmet kívánunk fordítani. – hangsúlyozta Fekete Péter. Ennek érdekében évadonként több darabot is a konkrét tananyaghoz illeszkedő módon tűzünk műsorra, folytatni szándékozunk  az  Ádámok és Évák programsorozatot, Békéscsaba fiatalsága számára nyitva áll az új évadban is a Mindentudás Színházi Egyeteme, valamint a Mű-Kedvelő Érték-Tár programsorozattal  elindult az amatőr színjátszó csoportok felkarolása. Ünnepekben, gálákban, projektekben a következő évadban sem lesz hiány, hogy csak a Magyar Teátrum Díjátadó Gálát, a Magyar Drámaíró Versenyt vagy a 24 órás versfolyamot említsük. Hatvanadik évadába érkezett teátrumunk, október 6-án lesz éppen 60 éve, hogy Jókai Mór: Az aranyember című színművét bemutatta a színház társulata. A családias hangulatú társulati ülést megtisztelte jelenlétével Kiss Tibor, Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgármestere, aki méltatta a gyümölcsöző együttműködést és erre az évadra is sok elégedett nézőt és szép sikereket kívánt a társulatnak. 

Tovább
reszlet_az_eloadasbol

Ismét nemzetközi vizeken a Békéscsabai Jókai Színház

Hir6. hu | Magyar nyelven, a pozsonyi Nová Scéna színházban játsszák a szarvasi Cervinus Teátrum és a Békéscsabai Jókai Színház közös produkcióját, a Holle anyó című családi musicalt.   ⇒ Tovább

Tovább
hu19764_kozgyules140918-1523

Rangos elismerést kapott Elek Tibor

Az önkormányzati választások előtti utolsó, soros ülését tartotta csütörtökön a békéscsabai képviselő-testület. A zárt ülést követően a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Elismerése kitüntetés átadásával kezdődött el a képviselő-testületi ülése. Ebben az esztendőben a városi elismerést dr. Elek Tibor irodalomtörténésznek, a Bárka folyóirat főszerkesztőjének ítélték oda és adták át.  A rangos elismeréshez szívből gratulál a Jókai Színház társulata! Dr. Elek Tibor 1962-ben született Nyíregyházán, 18 éves koráig Nagykállóban élt, ott is érettségizett. 1987-ben diplomázott magyar-történelem szakon a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1986-tól Gyulán illetve Békéscsabán él és dolgozik. Magyar és történelmet tanított Gyulán az Erkel gimnáziumban, volt a Gyulai Hírlap főszerkesztője, és három éven keresztül az MTA támogatott kutatóhelyek irodájának tudományos segédmunkatársa. 1997-től a Bárka irodalmi, művészeti folyóirat főszerkesztő-helyettese volt, 1999-től főszerkesztője, és a Körös Irodalmi Társaság elnöke, 2007-től pedig a Bárkaonline főszerkesztője is. 1999-től 2008-ig a Békés Megyei Könyvtár osztályvezetőjeként folytatta tevékenységét, azóta munkahelye a Jókai színház. Négy éven át szerkesztette az Aradon megjelenő Irodalmi jelen című folyóirat kritikai rovatát, 2013-tól tanít a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. Dr. Elek Tibor folyamatosan jelentős szerepet vállalt és vállal Békéscsaba és a térség irodalmi rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában, és sokat tett a helyi kulturális értékek országos népszerűsítése érdekében. Az elmúlt közel két évtizedben több tucatnyi jól sikerült irodalmi, kulturális program, konferencia, fesztivál, könyvbemutató, író-olvasó találkozó szervezője, lebonyolítója. Tíz önálló verseskötete jelent meg, irodalomtörténészi, kritikusi tevékenységét 2006-ban Pro-literatura, 2008-ban Ratkó József-díjjal és Irodalmi Jelen kritikadíjjal, 2009-ben Sík Ferenc nívódíjjal, 2010-ben Hídverő-díjjal, 2011-ben József Attila-díjjal ismerték el, most pedig a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Elismerése kitüntetést vehette át.  (Forrás: Csabai Mérleg)   Fotók: Ujházy György és Jókai Színház

Tovább
zalankonyv222

Új Zalán-könyv

Bárkaonline | Zalán Tibor: Szín-játékok a Békéscsabai Jókai Színházban címmel, a színház kiadásában megjelent Zalán Tibor hat színdarabjának, négy önálló új művének (Midőn halni készült, Patt Lenn, Papageno a metróban, Hetvenhét) és két klasszikus prózai műből készített színpadi átiratának (Toldi, Aska és a farkas) szövegkönyve. A szerző 60. születésnapjára készült, színes, ünnepi kiállítású kötet tartalmaz a darabok előadásaihoz kapcsolódó személyes szerzői, rendezői vallomásokat (esszéket, blogbejegyzéseket, levelet) interjúkat, kritikákat és az előadások próbáiról, bemutatóról, plakátjairól, jelmezeiről, díszleteiről készült fotókat is. A kötetet Fekete Péter, a színház igazgatója és Elek Tibor, a Bárka főszerkesztője szerkesztette. Fekete Péter a Hat év – hat darab című a szerzőt köszöntő és méltató előszavában azt írja, azért is kellett mindezt kötetben megjelentetniük, „hogy megmutassuk, hol is a színházban az író, a költő, a dramaturg helye, szerepe. S azért is hogy megmutassuk, hogyan vezet az út az ötlettől, a gondolatoktól a kész előadásig, sőt még tovább, annak befogadásáig, feldolgozásáig. S végül azért is, hogy láthassuk, a színház ereje a csapatmunka, az, ha különböző tényezői egymásba kapaszkodva, egymást erősítve nekifeszülnek az akár a lehetetlennek látszó feladatoknak.” A könyv száz példányát a Zalán Tibor születésnapi ajándékként vehette át a színház igazgatójától, a Szarvasi Vízi Színpadon megrendezett, őt köszöntő gálaest végén augusztus 27-én. Az ünnepi esten Huzella Péter és zenekara megzenésített Zalán-versekből álló koncerttel, Elek Tibor az új Bárka-számmal, szarvasi diákok gyerekdarab-részlet előadásával, a szerzőtársak és a színészek versekkel köszöntötték a költőt, írót, színházi dramaturgot. Az új Zalán-könyvet a színház bérletesei és jegyvásárlói a békéscsabai jegyirodában ötven százalékos kedvezménnyel vásárolhatják meg.

Tovább

Magyarlakta vidékek krónikája

A szarvasi évadzáró gáláról és az ukrán-magyar kétoldalú diplomáciai tárgyalásról a TV2, a Körös Tv, a kárpátaljai Tisza 1 Tv után szeptember 8-án a Magyar Televízió is beszámolt a Magyarlakta vidékek krónikája című műsorában.

Tovább

Tolnay Klári, 1930

Stúdiószínház December 2. – 3. 19 óra Pozsgai Zsolt: Tolnay Klári, 1930 Szereplők: Mater Henrich, nőiesített férfitanár: Kautzky Armand Tolnay Rózsi, tizenhét éves zárdanövendék: Kara Tünde rendező: Pozsgai Zsolt Tolnay Rózsi (későbbi keresztnevén Klári) tizenhét éves, és a nyíregyházi Angolkisasszonyoknál tanul. A karácsonyt nem töltheti otthon, mert szüleinek elfogyott a pénzük, nem tudnak küldeni vonatjegyre. Karácsonykor tehát egyedüli növendékként marad a zárdában. Ám ott marad vele Mater Henrich is, a zárda egyetlen férfi tanára, aki felelősséget érez a kislányért – és talán valamivel többet is. Neki meséli el a fiatal Tolnay növendék, hogyan képzeli el az életét, azt az életutat, amelyet be akar járni. Mennyi sikerül ebből, mennyi lesz a valóságos elem? Ezt majd a néző dönti el. Kettejük játékából azonban kialakul egy szenvedélyes, céltudatos pálya képe, annak buktatóival, örömeivel, szorongásaival…  

Tovább

Boldogság, gyere haza – Média

Szinopszis Szereposztás Szövegkönyv Díszlet Jelmez Kellék Képek Média Hírek Jelentések      Jelentésküldő Szívszorító emlék Cserháti Zsuzsának – Hír6.hu

Tovább

Dekalógus

Dekalógus (Tízparancsolat)         Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! Isten nevét szádra hiába ne vedd! Az Úr napját szenteld meg! Atyádat és anyádat tiszteld! Ne ölj! Ne paráználkodj! Ne lopj! Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy! Felebarátod házastársát ne kívánd! Mások tulajdonát ne kívánd! Nem csak az Ószövetségben, hanem a mindennapok, a hatalom, a gazdasági élet, az érvényesülés tízparancsolatával is gyakran találkozunk. Ezek a szabályok melyekről olykor pátosszal beszélünk, de folyton áthágjuk azokat. Az Aradi „Ioan Slavici” Klasszikus Színház társulata, Isten és ember által felállított szabályok problematikáját járja körül a mozgásszínház, pantomim, tánc eszközeivel. Szereplök: Ovidiu Ghiniţă, Adriana Ghiniţă, Zoltán Lovas, Bogdan Costea, Andrei Elek, Carmen Vlaga, Angela Petrean, Liliana Balica, Oltea Blaga, Ionel Bulbuc, Sorin Calotă, Alina Danciu, Etelka Magyari, Levente Kocsárdi, Marian Parfeni Rendező: Laurian Leontin Oniga  

Tovább

Portugál

2008. november 29-én, szombaton 15 és 19 órától a Békés Megyei Jókai Színház színpadán, leengedett vasfüggöny mögött. Egressy Zoltán: PORTUGÁL tragikomédia A Kocsmáros lányával, a huszonöt éves Masnival vezeti Irgács italboltját. A kocsma egyik törzsvendége Retek, főleg azért jár ide, mert el akarja venni feleségül Masnit, neki azonban esze ágában sincs hozzámenni. Az apának nem lenne kifogása a házasság ellen, de kényszeríteni nem akarja lányát. Gyakran megfordulnak mások is a kocsmában. Sátán, általában csendesen meghúzódik az egyik sarokban. Csipesz, egy ideig taxizott Pesten, de mióta visszajött a faluba nem csinál semmit. A Pap is be-betér, ha épp Irgácson van dolga. Csipesz felesége pedig gyakran felhajt itt egy fröccsöt azzal az ürüggyel, hogy az urát keresi. Egy nap pesti fiatalember érkezik a kocsmába; pihenni jött pár napra, mielőtt elutazna Portugáliába. Masni csodálja Becének hívja s láthatóan, nagyon jól érzik magukat együtt. Reteknek nem tetszik a dolog. Megérkezik Bece felesége, hogy férjét hazavigye. Iszonyatos botrány tör ki a „nyugodt” kocsmában. Pár nap múlva búcsú; zűrzavar, késelés, felfordulás a „való világ” költözik Irgácsra és a kocsmába. Aztán minden kezdődik előröl, mert az ÉLET már ilyen… Az Újvidéki Színház vendégjátéka 2008. november 29-én szombaton 15 és 19 órai kezdettel Jegyek 1500,-Ft-os árban kaphatók a Békés Megyei Jókai Színház jegyirodájában   Kritikák: „Egressy Zoltán darabja az egyén belső békéjének és kiteljesedésének vágyát, igényét hirdeti. A figurák nyersek, de emberségesek, számtalan, sorsukat eldöntő hibával megáldottak. A kollektív emberi magatartás mélységeit láthatjuk a darabban. Sok minden mosolyt csal az arcunkra, de csak átmenetileg, mindennek hátterében tragédia húzódik meg, a mélán, életüket tengető emberek érzelmi kisiklása. Felszínre törnek a vulgáris kifejezések, de érezhető, hogy Egressy kocsmai stílusa nem provokálni, vagy megalázni akar, csupán pontos környezettanulmányt végez” (Armin Friedl, Stuttgarter Nachncton, 2000) „Egressy Portugáljában a csehovi dermedtség, a csehovi elvágyódás is ott van. Irina, Mása és Olga Moszkvába mennének, ha lenne erejük elindulni végre. Az irgácsiak szanaszét a világba. De visszatartja őket a kocsma, a sör, a pancsbor. Csak sóvárognak egész életükben, és kapálóznak, vergődnek, mint legyek a sárga, ragacsos papírszalagon… … Saudade, mondja a portugál. Elvágyódom, sóhajt a magyar. Örök érzés. Örök és emberi.” (Szabó G. László, Új Szó, 1999. jan. 26) „Egressy Zoltán olyan író, aki összes szereplőjével azonosul. A Portugál kemény, realisztikusan groteszk ábrázolása a posztkommunista másnaposságnak. Amikor Bán János elolvasta Zoltán barátja darabját, állítólag azt mondta neki: „Tudod, hogy írtál egy cseh darabot?” És tényleg: Egressy fekete humora nagyon közel áll a mi filmkomédiáink világához, amit Forman és Menzel filmjeiből ismerünk. Ha a szerző valamit igazán tud, az a nagyszerű dialógusírás, és a pontos, autentikus szereprajzok. A darab tele van szójátékkal, szóviccel és komikus etűdök sorozatával.” (Daniela Pavlikova, Vecernik, 2001.12.20.) „Egressy Zoltán Portugálja kocsmai tragikomédia. Egész Közép-Európában sikeres. Ellenállhatatlan a humora, de közben a poszttotalitárius országok tragikus életérzéseivel és élményeivel van tele. A szóhasználat helyenként durva, egyik geg váltja a másikat, de az egész mégis az elveszett álmokról szól. A Cinoherni Klubban a groteszk cseh mindennapok tükrét látjuk, de ez is csak azt bizonyítja, hogy mennyire közel állunk a magyarokhoz, az ő mentalitásukhoz” (Eva Jenikova, Vecernik, 2002.01.09) „Ez egy nagyszerű darab. Elsősorban azért, mert a szöveg tömör eszenciája egy bizonyos típusú realitásnak, zátonyra futott sorsú emberek életének. Nagyon pontosan ismert utca– és kocsmanyelv alkotja a szöveget – ezért annyira költői.” (Ladislav Vrchovsky, Moravsko-steské noviny) „Egressy Zoltán sikeres darabját már több, mint fél tucat európai nyelvre lefordították. Mert mindenkinek megvan a maga Portugáliája. Tipikusan magyar a dráma, mégis univerzális. A Hrabal-specialista Ivo Krobot rendező optimális lehetőséget kapott a szövegben, amit ebben az esetben ki is használt.” (Zdenek Horinek, Lidové Noviny) „A magyar Egressy Zoltán elvégezte a munkát a cseh drámaírók helyett. Nagyon korszerű, és mégis időálló komédiát írt a mai vidéki életről. Hihetetlenül aktuális a munkanélküliség által okozott mozdulatlan, semmittevő légkör, ahonnan még a vágyakozás, az elvágyódás is észrevétlenül elillan. Menekülni, de hová? A fővárosba! Csehovi visszhang: Moszkvába, Moszkvába!.. Itt részint Budapestre, részint a végtelen portugál tengerpartra, Európa végére. Vagy csak az álomba. Egressy drámája tele van mit sem sejtő életbohócokkal. A Cinoherni Klubban sikerült aktuális csoportportrét készíteni a jelenünkről. És ez egy magyar szerző darabjának köszönhető. (Richard Ermil, Mladá Fronta Dnes, 2002.01.15) „Egressy a legtehetségesebb magyar szerzők közé tartozik. Darabja emberi álmokról, vágyakról, azok megvalósításának kérdésérol szól. Ahogy az életben gyakran, úgy a Portugál szereplőinek sem sikerül. Ami gátolja őket a problémák megoldásában, az nem külső körülmény, hanem a jellemükből fakad. (SME, 2001, 07. 09) „A pozsonyi korzók kávéházai közé még egy termett. A neve: Portugál. Tulajdonosa: Egressy Zoltán, akinek nagy tehetsége van ahhoz, hogy a létező színházi eszközök közül a legjobbakat hasznosítsa. A sok semmitmondó, álproblémákat felállító darab után öröm, hogy egy meglehetősen jó előadásban végre egy minőségi darabból született” (SME: Kocsma a kék ég alatt, 2001. 09. 08) ”Az uralkodó atmoszféra O’Casey-t idézi: csupa különc figura, zavaros álmokkal és ravasz túlélési stratégiákkal, amelyekkel megpróbálnak úrrá lenni a szesz sivárságán és a posztkommunista szomorúságon. Egressy darabja a társadalom bizarr tükörképeként mutatja be a falu életét: senki sem csinál semmit, mindenki csak iszik és beszél. A fordulat rafináltan épül fel: ahogy O’Casey esetében is az üde mosolyt fakasztó hencegés véres komolyságba megy át. És az élet megy tovább, könyörtelenül, komikusan. Masni az életben nem heveri ki cserepekre tört szerelmét, Bece nem jut el Portugáliába, mindannyian szegényebbek és magányosabbak lettek, és az ócskasághoz most már örökre valami irreális kegyetlenség tapad.” (Theater Heute, 1999/7) „A darab tragikomédia, főszereplői egyszerű emberek, vagyis frusztráltak, a testük deformált, az arcukat tikkek dúlják fel, faragatlanok. Az erőszak, ami belőlük jön, közvetlen következménye a szenvedéseiknek, a megcsalt reményeiknek. „Ez már nem népi demokrácia, hanem sima” –mondja a játék kezdetén az egyik szereplő. Az egész darab ezt az átalakulást illusztrálja, amely jó sok töréssel, hatalmas felfordulással és sok handabandázással jár. Komikusak a gesztusok, a helyzetek, a szövegek is, de csupa költészet és emóció az egész. (Marie-Francois Grislin, Hebdoscope, 1999. okt) „Úgy vélem, hogy csak kivételes tehetséggel lehet ilyen darabot írni és azt komédia formájában színre vinni. Végig nevetünk, miközben tudjuk, sot érezzük, hogy ez nem csak móka, ez valahol tragédia. A darab komikumán túl egyik szereplő sem tekinthető karikatúrának. Mindenki és minden nevetségesen valódi, eltekintve a groteszk iróniától, vagy akár a pátosztól. Mindez azért van így, mert szeretnivalók a szereplők és az álmaik. A keserű, és részeges légkör, a naív világlátás feledteti velük a reménytelenséget, kegyetlenséget, és bujaságot. Ez nem a Menzel-féle vigasztaló naivitás, ártatlanság. A végén derül ki, hogy a naivitás nem zárja ki a dörzsöltséget, ahogy a lírai szentimentalizmus a vérszomjúságot” Karel Král (Svet a divadlo,2000/5, a Divadlo fesztivál igazgatója) „Engem meglepett a darab őszintesége, amely kétségkívül Ödön von Horváth hatását hordja magán, mégis mai életünkből meríti helyzeteit, sorsait, melyek tökéletesek és színpadszerűek. Egyszerűen lenyűgözött, felzaklatott és meghatott.” (Vladimir Procházka dramaturg, kritikus, a Cinoherny Klub igazgatója) „Rendkívül hatásosak a dialógusok, a hagyományos színházi trükkök pedig hihetetlen precizitással vegyülnek modern értelmezésekkel. Ezek a kisemberek élnek, nem egy panoptikum részei, sem nem önmaguk paródiái. Régen éreztem színházban olyan szomorúságot, mint amikor Masni a darab végén színre lépve már csak némán szemlélődik. Tetszett, ahogy az író megpróbálja hiperbolizálni mai világunkat, amely sokszor nemcsak vonz, hanem taszít is és mi megpróbálunk menekülni előle – akár Portugáliába. (Zuzana Ulicianská, Divadelná Nitra, Szlovák Nemzeti Intézet) „Ez rólunk szól, oroszokról. A darab naturalista ábrázolásmódja, a természetes kifejező eszközök, a részegség őszintesége felerősítik az előadás komikumát. A komikumon túl azonban nyilvánvaló, hogy az alakok nem önmaguk karikatúrái. Minden és mindenki nagyon is valóságos, ironizálás és pátoszok nélkül jelenik meg.” (Olga Nikiforova- az Omszki Állami Drámai Színház művészeti vezetője) „A Portugált elő lehet adni részeges mókázásként is, ahol a nézők a röhögéstől düledeznek. Ám a darab rengeteg valós szomorúságot rejt magában. A kis ember csalódását az istenháta mögötti magyar vidéken, keletre a fővárostól, amely tele van politikai változásokkal, vad vállalkozásokkal és hamisságokkal. A világegyetem középpontjában egy üdvözítő kocsma áll, ahol mindenki szembesülhet saját megváltásának reménytelenségével. Az emberek magányukba feladják álmaikat, reményeiket, és az olcsó bor mámorába a felejtés apátiájába esnek.” (Jirí P. Kríž, Právo, 2003.01.04.) „Egressy fekete humora közel áll a cseh filmek humorához, amelyek ismertek Forman és Sverák filmjeiből, vagy például Menzel Én kicsi falucskám-jából. A darab frappáns szójátékokat, zárt komikus hatású etűdöket, gegeket és mikrohelyzeteket tartalmaz, és ez által a földhöz kötött nevetséges banalitás tragikomédiává változik. Az író kiváló dialógusokat ír és autentikus szereplőket formál. Egressy figurái az ellesett típusok és karakterek között lavíroznak. Ha egyáltalán álmodnak, álmodozásuk a mindennapi sztereotípiákba ütközik, és ezért könnyen megadják magukat. Ezen nem változtat a hírtelen jött tragikus esemény sem. Úgy tunik, minden visszatér a régi kerékvágásba, és ha a darab tovább folytatódna, akkor úgy, ahogy elindul: kocsmai bohózatként.” (Roman Cisar, DNES, 2001.12.21) „Egy realista bohózat, amely irreális gyilkossággal végződik… Poénok, amelyektől elakad a lélegzet, amelyektől könnybe lábadt szemmel figyeled a színészek féktelenségét.” (Gerardo Guccini: A süket tekintete) „Nem szívesen mondanám műfaji megjelölésként, hogy tragikomédia. Még csak nem is vígjáték vagy burleszk. Akkor sem, ha hahotázva állunk fel az előadás végén, mert Egressy szereplői erre a pillanatra is tartogatnak egy poénzáport. S ha így fogalmaztam, már benne is van: dráma ez, benne mindennapjaink kisebb-nagyobb tragédiái… …itt mindennek rendje van, primitív mindennapi szokások, fordulatok, gesztusok és párbeszédek diktálják az életet. Legfőképpen a dolgok középpontjában, a kocsmában. A szereplők pedig másra vágynak. Jobbra, érdekesebbre, vagy távolabbira. De nem történik semmi: sem jobb, sem érdekesebb. Mégsem egyértelműen az elvágyódás drámája ez. Sokkal inkább a tehetetlenségé, az ittrekedtségé… Egressy messzemenő precizitással megalkotott figurái továbbélnek bennünk. ” (Szatmári Friss Újság, 2003. máj.8. ) „A darab komikumát (és tragikumát is egyben) az adja, hogy a szereplők a belső sivárságnak és tehetetlenségnek, a mindig mindennünnen elvágyódásnak, a természetes örömökre való képtelenségnek ugyanazt a poklát próbálják alkoholba vagy pótcselekvésbe , ízetlen tréfákba oldani… …kegyetlen és kilátástalan világ ez az Európa egész keleti felére kitágítható Irgács… …Egressy Zoltán szerint az ő dolga a valóság felmutatása –az esetleg létező kiutat a szereplők élő másainak kell megtalálniuk. Akik mindegyikét megértéssel és szeretettel alkotta meg. Abban a meggyőződésben, hogy valamilyen szinten mindenkinek igaza van.” (Szatmári Friss Újság, 2003. máj 12.) „Mintha ezer éve ismerném a szereplőket. Mintha én is azon az utcán járnék, mint Retek. Látom őket, találkozom velük, elmegyek mellettük, megiszom velük egy vodkát. A Portugál olyan, mint egy tükör, mely néha görbe, néha pedig oly áttetsző, olyan pontos képet ad, hogy szinte elvakítja a szemünket. Nagyon meghatott Masni szövege („Még szerencse, hogy nem szerettem belé”). Ha egy ilyen szép, fiatal szerelmes lány ezt mondja, mikor elhagyja a szerelme, az nemcsak önvédelem és az elvesztett szűzesség jele, hanem már cinizmus is” (Eva Obrebowska-Piasecka, Gazeta Wyborcza, 31 maja 2004) „A Portugál két világ konfrontációja. Érzelmekről, vágyakról, tehetetlenségről szól a fő vonal, mégsem szentimentális a történet, nem a rossz város és a falusi idill ellentéte. Mindkét valóság tele van ellentmondásokkal. A falusiak aktív életre vágynak, a fővárosi fiú ki akar törni a yuppie-életformából. De esélye senkinek nincs. Az álmok a kincsek a darabban: ha nem sikerül is, az élet értelmét adja meg a keresés. Portugália, mint valami paradicsomi hely, nem véletlenül került kiválasztásra a szerzőáltal. Egressy Zoltán nagyon gazdag, különféle jellemeket felvonultató széles palettát mutat be. Mindenkiben van kedvesség, félelem, boldogtalanság és tragédia is. Nagyon mély és szép portrék ezek” (Malgorzata Piwowar, Rzeczpolita, 2001. okt. 18) „Olyan történet ez, amely egy haldokló világról szól, amelyben jövő nélküli emberek élnek. Az életük vegetáció. A dráma legalább annyira beszél a lengyel vidékről, mint a magyarról, egész Közép-Kelet-Európáról. 1989 után ebbe a térségbe a demokrácia és a kapitalizmus egyszerre jutott be. Emlékeinkben élnek még a régi remények, ugyanúgy, mint a közeli országok esetében. Pár év elmúltával a beteljesületlenség is hasonló. A főhősnek a szabadság a legfontosabb, és a szerző őt gunyorosabban, csipkelődőbben írja le, együttérzőbb a helyi vesztesekkel. A hangsúly a helyzet kilátástalanságában van, feltétlenül meg kell nézni!” (Janusz R. Kowalczyk, Gazeta Wyborcza- telewiznyja) „Egressy Zoltán úgy komponálta meg a darabot, hogy még Retek sem kelt ellenérzést: a szerző nemcsak nevetetett, hanem megtanított arra is, hogy a „retekségre” úgy tekintsünk, mintha tükörbe néznénk. Meggyőző darab, nagyon jól érzi a határt a valóság igazságai és a butaság gunyorossága között. Szerintem nem rossz, ha egy színházban a vágyakról beszélnek. Még aki soha nem lakott messze a fővárostól, nem szokott hozzá a reménytelenséghez, nem kóstolt bele a boldogtalanságba, az is észreveheti:…

Tovább

Elismerések

2009/2010-ES ÉVAD Vándorfesztivál-díj ( a Legígéretesebb tehetség kategóriában) Kara Tünde   2008/2009-AS ÉVAD Békéscsaba Város Kultúrájáért kitüntetésben részesült Bartus Gyula a Jókai Színház és a Békés Megye Képviselő-testülete által alapított MEGYE SZÍNMŰVÉSZE díj fiatal színművész kategóriában Gulyás Attila középkorú színművész kategóriában Paczuk Gabi legtapasztaltabb színművész kategóriában Hodu József A Jókai Színház által alapított, a legkiemelkedőbb színházi HÁTTÉRMUNKÁÉRT: Halász Péter GÁLFY LÁSZLÓ GYŰRŰ-díj Kara Tünde PRIMA PRIMISSIMA JUNIOR-DÍJ Gulyás Attila     2007/2008-AS ÉVAD a Jókai Színház és a Békés Megye Képviselő-testülete által alapított MEGYE SZÍNMŰVÉSZE díj fiatal színművész kategóriában Vadász Gábor   középkorú színművész kategóriában Csomós Lajos   legtapasztaltabb színművész kategóriában Felkai Eszter   A Jókai Színház által alapított, a legkiemelkedőbb színházi HÁTTÉRMUNKÁÉRT: Kohári Imre hangtechnikus   GÁLFY LÁSZLÓ GYŰRŰ-díj Bartus Gyula 2006/2007-ES ÉVAD a Jókai Színház és a Békés Megye Képviselő-testülete által alapított MEGYE SZÍNMŰVÉSZE díj fiatal színművész kategóriában Kara Tünde   középkorú színművész kategóriában Kovács Edit   legtapasztaltabb színművész kategóriában (megosztva) Muszte Anna és Hodu József   A Jókai Színház által alapított, a legkiemelkedőbb színházi HÁTTÉRMUNKÁÉRT: Varga Kata öltöztető 2005/2006-OS ÉVAD   a Jókai Színház és a Békés Megye Képviselő-testülete által alapított MEGYE SZÍNMŰVÉSZE díj fiatal színművész kategóriában Csomós Lajos   középkorú színművész kategóriában Gáspár Tibor   legtapasztaltabb színművész kategóriában Felkai Eszter   A Jókai Színház által alapított, a legkiemelkedőbb színházi HÁTTÉRMUNKÁÉRT: Filipinyi Ágnes kellékes 2004/2005-ÖS ÉVAD   a Jókai Színház és a Békés Megye Képviselő-testülete által alapított MEGYE SZÍNMŰVÉSZE díj fiatal színművész kategóriában Kara Tünde   középkorú színművész kategóriában Karczag Ferenc   legtapasztaltabb színművész kategóriában Hodu József   A Jókai Színház által alapított, a legkiemelkedőbb színházi HÁTTÉRMUNKÁÉRT: Knyihárné Csík Ildikó díszletvarró     2003/2004-ES ÉVAD   a Jókai Színház és a Békés Megye Képviselő-testülete által alapított MEGYE SZÍNMŰVÉSZE díj fiatal színművész kategóriában Gerner Csaba   középkorú színművész kategóriában Bartus Gyula   legtapasztaltabb színművész kategóriában Jancsik Ferenc   A Jókai Színház által alapított, a legkiemelkedőbb színházi HÁTTÉRMUNKÁÉRT: Csatlós Viktória kelléktárvezető     2002/2003-AS ÉVAD   a Jókai Színház és a Békés Megye Képviselő-testülete által alapított MEGYE SZÍNMŰVÉSZE díj fiatal színművész kategóriában Szilágyi Annamária   középkorú színművész kategóriában Kovács Edit   legtapasztaltabb színművész kategóriában Muszte Anna   A Jókai Színház által alapított, a legkiemelkedőbb színházi HÁTTÉRMUNKÁÉRT: Várkonyi Miklós műszaki vezető     2001/2002-ES ÉVAD   a Jókai Színház és a Békés Megye Képviselő-testülete által alapított MEGYE SZÍNMŰVÉSZE díj fiatal színművész kategóriában Csomós Lajos   középkorú színművész kategóriában Gáspár Tibor   legtapasztaltabb színművész kategóriában Felkai Eszter   A Jókai Színház által alapított, a legkiemelkedőbb színházi HÁTTÉRMUNKÁÉRT: Kohári Imre hangtechnikus   OTP Nívó díj Csomós Lajos legjobb alakításért   2000/2001-ES ÉVAD   OTP Nívó díj Telihay Péter rendező Füst Milán: Boldogtalanok című darab rendezéséért   Paczuk Gabi színművész Bognár-Kiss: Jeanne d'Arc című darabban nyújtott alakításásáért   Molnár László színművész Bricusse-Wildhorn: Jekyll és Hyde című darabban nyújtott alakításáért   A Jókai Színház által alapított, a legkiemelkedőbb színházi HÁTTÉRMUNKÁÉRT: Lakatos Károly fodrásztárvezető     1999/2000-ES ÉVAD   OTP Nívó díj Molnár László rendező Webber-Tim Rice: Jézus Krisztus Szupersztár című musical rendezéséért   Kovács Edit színművész Ibsen: Kísértetek című darabban nyújtott alakításáért   Karczag Ferenc színművész Jókai Mór: A gazdag szegények című darabban nyújtott alakításáért   Orosházi Kulturális Kapcsolatok Egyesülete által alapított az évad legjobb díszlete Kis-Kovács Gergely Webber-Tim Rice: Jézus Krisztus Szupersztár   az évad legjobb jelmeze Pilinyi Márta Jókai Mór: A gazdag szegények   A Jókai Színház által alapított, a legkiemelkedőbb színházi HÁTTÉRMUNKÁÉRT: Laurinyecz Katalin főkönyvelő     1998/1999-ES ÉVAD   OTP Nívó díj Molnár László rendező Webber-Tim Rice-Miklós Tibor: Evita című musical rendezéséért   Paczuk Gabi színművész Webber-Tim Rice-Miklós Tibor: Evita című musicalban nyújtott alakításáért   Csere László színművész Kálmán Imre: Csárdáskirálynő című operettben nyújtott alakításáért   Orosházi Kulturális Kapcsolatok Egyesülete által alapított az évad legjobb díszlete Konter László Tremblay: Sógornők   az évad legjobb jelmeze Vágó Nelly jelmeztervező Shakespeare: Othello, a velencei mór   A Jókai Színház által alapított, a legkiemelkedőbb színházi HÁTTÉRMUNKÁÉRT: Valach Mária szabótár vezető     1997/1998-AS ÉVAD   OTP Nívó díj Kun Zsuzsanna rendező Robert Harling: Acélmagnóliák című darab rendezéséért   Vékony Anna színművész Szabó Magda: Kiálts, város! című darabban nyújtott alakításáért   Mészáros Mihály színművész Schiller-Konter-Papp-Demjén: Ármány és szerelem c.darabban nyújtott alakításáért   Orosházi Kulturális Kapcsolatok Egyesülete által alapított az évad legjobb díszlete Székely László díszlettervező Gorkij: A nap fiai   az évad legjobb jelmeze Pilinyi Márta jelmeztervező Szabó Magda: Kiálts, város!, Gorkij: A nap fiai   A Jókai Színház által alapított, a legkiemelkedőbb színházi HÁTTÉRMUNKÁÉRT: Lakatos Károlyné fodrász     1996/1997-ES ÉVAD   OTP Nívó díj Verebes István rendező Molnár-Kocsák-Miklós: A Vörös Malom című darab rendezéséért   Paczuk Gabi színművész Molnár-Kocsák-Miklós: A Vörös Malom című darabban nyújtott alakításáért   Karczag Ferenc színművész Molnár Ferenc: Doktor úr című darabban nyújtott alakításáért   Orosházi Kulturális Kapcsolatok Egyesülete által alapított az évad legjobb díszlete Székely László díszlettervező Dürrenmatt: A fizikusok   az évad legjobb jelmeze Imrik Zsuzsa jelmeztervező Szabó Magda: Az a szép, fényes nap   A Jókai Színház által alapított, a legkiemelkedőbb színházi HÁTTÉRMUNKÁÉRT: Zatykó György fővilágosító     1995/1996-OS ÉVAD   OTP Nívó díj Konter László rendező Ibsen: A nép ellensége című darab rendezéséért   Horváth Margit színművész Makrai-Usztics: Rózsák, szerelmek című darabban nyújtott alakításáért   Jancsik Ferenc színművész Csiky Gergely: Kaviár című darabban nyújtott alakításáért     1994/1995-ÖS ÉVAD   OTP Nívó díj Konter László rendező Strindberg: Az apa című darab rendezéért   Réti Andrea színművésznő Szilágyi-Eisemann: Én és a kisöcsém című darabban nyújtott alakításáért   Gáspár Tibor színművész Strindberg: Az apa című darabban nyújtott alakításáért     1993/1994-ES ÉVAD   OTP Nívó díj Csiszár Imre rendező Nyírő József: Jézusfaragó ember című darab rendezéséért   Gáspár Tibor színművész Arthur Miller: Alku című darabban nyújtott alakításáért  

Tovább

Épület

Homlokzat   Épület   Épület   Épület   Épület   Szárazkapu   Udvar   Udvar   Udvar   Udvar   Szárazkapu   Előcsarnok   Előcsarnok   Előcsarnok   Előcsarnok   Nézőtér   Nézőtér   Vigadó   Vigadó   Vigadó   Vigadó   Vigadó   Vigadó      

Tovább

Sóska, sültkrumpli – média

Szinopszis  Szereposztás  Szövegkönyv  Díszlet  Jelmez  Kellék  Képek  Média  Hírek   Sóska, sült krumpli, foci – Csabai Mérleg A szöveg öröme – Litera.hu Sóska, sült krumpli, Jókai – Beol Olyan üres az élet, mint hétköznap a stadion – Hír6.hu Meg-vá-runk! – Kultúra.hu  Kispályások az életből – sikerre számíthat a Jókai színház stúdiódarabja – Beol.hu Új falatok az étlapon – Színház.hu És még mondják azt, hogy az irodalomban nincs siker? – Hír6.hu

Tovább

Aida – szereposztás

 A Békés Megyei Jókai Színház és a budapesti West End Színház bemutatja:  Elton John – Tim Rice AIDA musical élő zenével   Zene: Elton John            Szöveg: Tim Rice   Írta: Linda Woolverton Robert Falls – David Henry Hwang szövegkönyve alapján   Az eredeti darab rendezője: Robert Falls Eredetileg színre vitte a Disney Theatrical Productions Producer: Moho Sapiens   Magyar változat: Palla Szabina – Szurdi Miklós – Szomor György   Szereplők: AIDA, Núbia hercegnője Gubik Petra Radames, egyiptomi hadvezér Szomor György Amneris, a fáraó lánya Fésűs Nelly Zoser, Radames apja Gerner Csaba / Kálloy Molnár Péter/ Vári János Mereb, Radames szolgája Gulyás Attila Fáraó Ács Tibor Amonasro, Núbia királya Hodu József Nehebka, núbiai rabszolgalány Liszi Melinda Továbbá: Balázs Csongor, Gál Zsuzsanna, Szilágyi Anna, valamint a West End Színház tánckara, a Békés Megyei Jókai Színházban működő SZÍNITANHÁZ tánckara és növendékei.   A koprodukció alapját képező előadás jelmeztervezője: Fekete Monika Interaktív jelmezek: Papp Janó A koprodukció alapját képező díszletek tervezője: Libor Katalin Porondszínházi díszlettervező: Howard Lloyd Porondszínház játéktér kialakítás: Howard Lloyd – Fekete Péter Koreográfus asszisztens: Fister Andrea, Szilágyi Anna Koreográfus: Szakál Attila Vezető koreográfus: Bakó Gábor Karmester: Ruff Tamás   Élő zene: A West End Színház Zenekara   Rendezőasszisztens: Vári János és Czitor Attila Ügyelő: Simon József A koprodukció alapját képező előadás rendezője: Szurdi Miklós – Szomor György A békéscsabai bemutató rendezője: Szomor György   Olvasópróba: 2009. április 18. Főpróbahét: 2009. május 2 – május 7. Bemutató: 2009. május 8.

Tovább
1
23456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150151152153154155156157158159160161162163164165166167168169170171172173174175176177178179180181182183184185186187188189190191192193194195196197198199200201202203204205206207208209210211212213214215216217218219220221222223224225226227228229230231232233234235236237238239240241242243244245246247248249250251252253254255256257258259260261262263264265266267268269270271272273274275276277278279280281282283284285286287288289290291292293294295296297298299300301302303304305306307308309310311312313314315316317318319320321322323324325326327328329330331332333334335336337338339340341342343344345346347348349350351352353354355356357358359360361362363364365366367
…368369370371372…
373374375376377378379380381382383384385386387388389390391392
393
Korábbi híreink megtekintéséhez kattintson ide!

Legfrissebb képek

Legenybucsu

A revizor

Naplopó

Anconai szerelmesek

Még több képet talál előadásainkról a galériában

Kattintson ide!

Legújabb videók

Békéscsabai Jókai Színház

1.4ezer subscribers

A Jókai Színház hivatalos YouTube csatornája.

Békéscsabai Jókai Színház
Június 21-ig a Békéscsabai Jókai Színház színpadán!

Június 21-ig a Békéscsabai Jókai Színház színpadán!

24 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLkJRNEt5QjZpVzlB

Fatia Negra - Békéscsabai Jókai Színház

510 megtekintés 2025. május 28.

24 0

0 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLnVTVFYtMTJsQy1F

2025/2026-os évad Studio Előadásai - Békéscsabai Jókai Színház

67 megtekintés 2025. május 9.

0 0

2 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLkpmaEQzY3o3a0hz

2025/2026-os évad Gyerek Előadásai - Békéscsabai Jókai Színház

49 megtekintés 2025. május 8.

2 0

1 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLmIwbklTNmRlRk80

2025/2026-os évad - Békéscsabai Jókai Színház

115 megtekintés 2025. május 5.

1 0

5 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLjNCYkV6Ynlxc3lR

A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház

176 megtekintés 2025. március 14.

5 0

3 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLkFWdTBocE00X0hj

Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)

312 megtekintés 2025. február 28.

3 0

További videók... Feliratkozás

Gyorslinkek munkatársainknak

Következő előadásaink

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Egyetértek a használati feltételekkel
Kérjük, valódi email címet adjon meg
Ezzel a címmel már korábban regisztráltak
A megadott biztonsági kód helytelen.
Köszönjük feliratkozását! A megadott email címre küldtünk egy emailt, kérjük kattintson az emailben található linkre.
Facebook
Rólunk írták

Táncdalfesztivállal zárult a Városházi Esték programsorozata – behir.hu

Oscar a megnyitón – behir.hu

A Fatia Negrával indul a Szarvasi Vízi Színház programja – M1

István, az országépítő – behir.hu

Látványos gálával zárta az évadot a Jókai Színház – beol.hu

Világ körüli turnéról tértek vissza az Idegenek és ismerősök szereplői – 7.tv

Belépés munkatársainknak

Regisztráció munkatársainknak

Regisztráció

Levelezés munkatársainknak

© 2007 – 2025 Békéscsabai Jókai Színház
Go to Top
  • FŐOLDAL
  • Színdarabok
  • Havi műsor
  • Jegy és bérlet
  • Színházunk
  • Rólunk írták
  • Kapcsolat
Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy a legrelevánsabb élményt nyújtsuk azáltal, hogy emlékezünk a preferenciáira és ismételt látogatásaira. Az „ELFOGAD” gombra kattintva hozzájárul az ÖSSZES süti használatához. Mindazonáltal személyre is szabhatja a Cookie-beállításokat.
COOKIE BEÁLLÍTÁSOKELFOGAD
Manage consent

Adatvédelmi áttekintés

Ez a webhely cookie-kat használ, hogy javítsa az élményt a webhelyen való böngészés során. Ezek közül a cookie-k közül a szükségesnek minősített sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek elengedhetetlenek a weboldal alapvető funkcióinak működéséhez. Harmadik féltől származó cookie-kat is használunk, amelyek segítenek elemezni és megérteni, hogyan használja ezt a webhelyet. Ezek a cookie-k csak az Ön hozzájárulásával kerülnek tárolásra a böngészőjében. Lehetősége van arra is, hogy leiratkozzon ezekről a cookie-król. De ezen cookie-k némelyikének letiltása hatással lehet a böngészési élményre.
Szükséges
Mindig engedélyezve
A szükséges cookie-k elengedhetetlenek a weboldal megfelelő működéséhez. Ezek a sütik anonim módon biztosítják a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági funkcióit.
SütiIdőtartamLeírás
cookielawinfo-checkbox-analytics11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
cookielawinfo-checkbox-functional11 hónapA cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz.
cookielawinfo-checkbox-necessary11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak.
cookielawinfo-checkbox-others11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
cookielawinfo-checkbox-performance11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
viewed_cookie_policy11 hónapA cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot.
Funkcionális
A funkcionális cookie-k segítenek bizonyos funkciók végrehajtásában, mint például a webhely tartalmának megosztása közösségi média platformokon, visszajelzések gyűjtése és egyéb, harmadik féltől származó funkciók.
Teljesítmény
A teljesítmény-cookie-k a weboldal kulcsfontosságú teljesítményindexeinek megértésére és elemzésére szolgálnak, ami segít jobb felhasználói élményt nyújtani a látogatóknak.
Analitika
Az analitikai sütiket arra használjuk, hogy megértsük, hogyan lépnek kapcsolatba a látogatók a weboldallal. Ezek a cookie-k segítenek információt szolgáltatni a látogatók számáról, a visszafordulási arányról, a forgalom forrásáról stb., vagyis a látogatói elégedettségről.
Hirdetés
A hirdetési cookie-k arra szolgálnak, hogy a látogatók számára releváns hirdetéseket és marketingkampányokat lássanak el. Ezek a cookie-k követik a látogatókat a webhelyeken, és információkat gyűjtenek testreszabott hirdetések megjelenítéséhez.
Egyéb
Egyéb kategorizálatlan cookie-k azok, amelyek elemzése folyamatban van, és amelyeket még nem soroltak be egy kategóriába.
Mentés és elfogadás
Megszakítás
Eszköztár megnyitása Akadálymentesítés eszközei

Akadálymentesítés eszközei

  • Betűméret növeléseBetűméret növelése
  • Betűméret csökkentéseBetűméret csökkentése
  • SzürkeárnyalatosSzürkeárnyalatos
  • Magas kontrasztMagas kontraszt
  • Negatív kontrasztNegatív kontraszt
  • Világos háttérVilágos háttér
  • Hivatkozások aláhúzásaHivatkozások aláhúzása
  • Olvasható betűtípusOlvasható betűtípus
  • Alaphelyzetbe állítás Alaphelyzetbe állítás