Ez a Vesztegzár sokáig eltarthat
Szente Vajk erős rendezéseinek sora újabb művel gyarapodott: izgalmasra sikerült a Rejtő-regény feldolgozása Békéscsabán. Hrecska Renáta írása a Magyar Hírlapban. ► Tovább
Szente Vajk erős rendezéseinek sora újabb művel gyarapodott: izgalmasra sikerült a Rejtő-regény feldolgozása Békéscsabán. Hrecska Renáta írása a Magyar Hírlapban. ► Tovább
Merész időutazás, kivételes szellemi kaland, abszurd játék, amelyben Zelei Miklós Adyt támasztja fel, hogy a mai világról provokáljon véleményt. Köllő Miklós fárasztó, de gondolatébresztő, emlékezetes előadást rendezett; üzenete, hangulata egy darabig velünk marad. Ez a fajsúlyos, értékes, értelmes színház lényege. A monodrámában Katkó Ferenc új arcait mutatva nyújtott kimagasló teljesítményt. (Niedzielsky Katalin kritikája) A Jókai Színház november 20-ai, pénteki premierje után félve kerestem a híreket; a múlt heti hangverseny idején Párizsban embereket gyilkoltak. S azóta is folyamatos az ostromállapot, a terror elleni küzdelem világszerte. Lehet ilyenkor koncertre, színházba, társaságba járni, művészetről értekezni? Nem csak lehet, kell – a megerősítés, a felvértezés, megmutatni, hogy az élet megy tovább. De nézzük az előadást! Jézus a Mindenható jobbján ül, ami a megérkezést, a teljességet jelenti, hatalmat, dicsőséget, bizonyosságot, igazságot, örökkévalóságot. A balján mindennek az ellenkezőjét? Situs inversus: fordított helyzet, ahogyan a darab alcíme hirdeti. Vagy mégsem? Ady Endre írta: „Az Isten van valamiként: Minden Gondolatnak alján. Mindig neki harangozunk S óh, jaj, én ott ülök a balján…” A költemény és a színmű címe azonos: Az Isten balján. A brechti színházra emlékeztető mély, áthatolhatatlan feketeség az Ibsen Stúdiószínházban, óriáskivetítőn a jól ismert fekete-fehér fotó, az utolsó Ady Endréről a kórházi ágyon. Fenn két fehér korong, az egyik a hold, a másikban mintha egy hokedli lábai a nagy A betűt mutatnák. Középen hosszában felállított vaságy, rajta – mint egy akrobata(?) – kifeszítve, fehér lepedő mögött Katkó, azaz Ady. A színpadot és a jelmezt végig uralja a fekete-fehér, ahogyan a versben „a sötétség és világosság” ellentéte, a kevés kellék a színészre összpontosítja a figyelmet. Zelei Miklós 2012-ben a Jókai Színház egyfelvonásos drámapályázatára írta művét, és ebben – fittyet hányva a tényekre -, Ady Endre nem halt meg 1919 januárjában, Constancában él, valamelyik diktatúra idején. A szerző meglehetősen hosszú élettel ajándékozta meg a költőt és kortársait, mert az abszurd játékban a Nyugat már online is megjelenik, mobil és sms segíti, lehallgatások nehezítik a kommunikációt. A főhős pedig választhat, hogy hajógyári munkásként vagy egy román napilap szerkesztőjeként ténykedik, az nem kérdés, hogy mindkettőt a Securitate felügyeli, de ő valami álházassággal inkább az anyaország felé kacsintgat. Parádés játék a szavakkal, a magyar költő románul tanul, miközben a korongokban képek változnak: fejetlen portrék és delegációk, elszakított távvezeték. A hétköznapi vergődésekből kirajzolódik a múlt század második fele, történelme, a párturalmi rendszer, a titkosszolgálatok korszaka, a félelemkeltés, a fenyegetettség. Szinte észrevétlenül siklunk át a legutóbbi időkbe, a jelenbe, ahol a formális házasság a hazát cserélők, boldogulni vágyók számára, a hatóságok kijátszására nem ismeretlen technika. Mire jó ez az egész? Nos, az identitás, az élet értelmének keresése, a szakmai tisztesség, elhivatottság, a kultúra társadalmi szerepe, lehetőségei – mindezek fontos kérdések. Zelei Miklóst alighanem az érdekelte, vajon mit tett volna Ady Endre, ha túléli Trianont, nem ússza meg a politikai rendszerváltást, szembesül az értékvesztés, a morális és kulturális válság, a háborúktól terhes nemzetközi helyzet következményeivel. Lehet, hogy elutasított volna minden kompromisszumot, megalkuvást? Könnyebb dolga volt, mint később a költőknek? S egyáltalán dolga-e a művésznek, hogy bármely politikai oldalon hallassa szavát? Monodrámában a színész nem hibázhat, még csak nem is lazíthat egyetlen percre sem. Ez a közeli, bizalmas, feszültségteli műfaj a legnehezebb kihívás színésznek és nézőnek egyaránt. Katkó Ferenc fantasztikus alakítást nyújtott, ráadásul nemcsak a főszerepben, hanem Adyn kívül eljátszotta még Lédát, az álházassághoz szükséges partner Kittit, az ezredeseket, a biztonsági őröket, a gondnokot, a frakcióvezető-helyettest, Babits Mihályt. A vasággyal, a lepedővel és a nagy kofferral bemutatott akrobatika külön elismerésre méltó. Bajovics Milán hegedűművész, zeneszerző az előadás hangulatához illő, különös, rejtelmes, keleties hangzású muzsikát komponált. Jó cím, már abból tudjuk, itt nem lesz győzelmi jelentés, optimista kicsengés. A költőnek csak Isten balján jut hely. Abból a hazából menekülne, de ebben sem kell a szellemi iránymutatás, az értékteremtés, csak az országimázs-javító poéma, vagy minimum a kussolás. Nyugat-nagydíjat akkor kap, ha tejel a kuratóriumnak. Ahol nem kell a kultúra, otthontalan a költő, a szecu meg a frakcióvezető-helyettes a túlélő. Zelei Miklós a művész helyét keresi a világban, a 20. századi történelemben, és tapasztalata lesújtó: „E föld a lelkek temetője”. Happy end tehát nincs, de meglepetés van, amikor Csomós Lajos berohan a nézőtérről és közli: nem kell több nő, senki se kell, csak a félelem meg a pénz. Azt mondja még egyszer, amit már Adytól, Zeleitől, Katkótól is hallottunk. Ráerősít, hogy megérkeztünk, ez már a jelen. Ezzel kellene végre szembenéznünk, ezzel a világgal, ahol a költőnek, az írástudónak, a gondolkodónak, a kritikus szemlélőnek csak az Isten balján marad hely… Niedzielsky Katalin
bajolomagazin.hu | Amikor említésre kerül a reneszánsz, rögtön olyan fogalmakat von maga után, mint a természet és az ember harmóniája, az önmagát kibontakoztató személyiség, és a kíváncsi, pallérozott elméjű, humanista tudós. Ha pedig mindezt Magyarországra vonatkoztatjuk, azonnal Mátyás király és Janus Pannonius neve jut eszünkbe, s könnyedén hihetjük, hogy hazánk ekkor élte egyik kulturális fénykorát. De igaz lehet-e ez? Lehet, hogy az idealizálással csupán a felszínt kapargatjuk? Megannyi kérdés, amely felmerülhet bennünk ugyanúgy, ahogyan Zalán Tiborban is, a Midőn halni készült szerzőjében. ► Tovább
barkaonline.hu | „Az Elbocsátó szép üzenet után nem fizetted be az áfát” – veti szemére Léda hangján Katkó Ferenc, az Ady bőrében rejtőzködő Katkó Ferencnek. Utóbbi talán azért nem nyit ajtót előbbinek, mert az megint cseh mackónadrágot húzott a berúgáshoz. Zelei Miklós alteregója egy filmszakadások, végzetes befejezések és komor újrakezdések szabdalta, felfüggesztett időben Konstanca, Budapest és Párizs között cikázik. ► Tovább
Behir.hu | Zelei Miklós Az Isten balján című drámája, Ady Endre életének legfontosabb eseményeit és legismertebb műveinek üzeneteit veszi alapul, hogy segítségükkel hitelesen idézhesse fel a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjének korát. A címszerepben Katkó Ferencet láthatja a közönség. ► Tovább
Pénteken mutatják be Zelei Miklós Ady Endréről szóló monodrámáját a Békéscsabai Jókai Színházban, Az Isten balján – Situs Inversus című darabban Katkó Ferencet láthatják a nézők Köllő Miklós rendezésében. MTI hír Az abszurd darab Konstancában, a román kikötővárosban játszódik, az idő viszont nehezen meghatározható: valamikor egy diktatúra idején történik, a Nyugat című folyóirat már elektronikus formában jelenik meg, Kosztolányi pedig sms-ben tudatja Adyval a folyóirateladás nehézségeit. A történet szerint Ady Endre nem halt meg 1919 telén, internáltként több túlélési esélyt kell latolgatnia. Legyen hajógyári törzsgárdatag, esetleg a Securitate ellenőrzésével és irányításával vállalja el a Konstancai Harcos című román napilap szerkesztését? Álházasság-engedély megszerzésével próbáljon átjutni az "anyaországi" paradicsomba? Zelei Miklós író az MTI-nek elmondta: az volt a célja, hogy bemutassa a múlt század és az elmúlt évek főbb problémáit a pártközpontoktól a titkosszolgálatokon át a mobiltelefonok koráig. Azok a problémák, amelyek a múlt évszázad keretei közé vannak illesztve, ma is aktuálisak, így például a szakmai tisztesség kérdése vagy a kultúra lehetőségei – mondta. "Ezeket mi valamilyen formában mind megéltük. Azt szoktam mondani, harminc évig és harminc napig írtam ezt a darabot" – fogalmazott a szerző. Mint mondta, szabadon kezelte a történéseket, olyan szituációkba akarta hozni Adyt, amelyekbe a valós életében soha nem került volna. "Arra voltam kíváncsi, hogyan viselkedne egy író előd olyan szituációkban, amelyeket az utódok éltek meg" – tette hozzá. Zelei Miklós szerint Ady valószínűleg soha nem ment volna bele ilyen szerepekbe, de szerencséje volt, mert nem találkozott azokkal a totális diktatúrákkal, amelyekkel később az erdélyi és magyarországi magyar íróknak szembe kellett nézniük és szerencsés volt, hogy nem került bele a rendszerváltás Janus-arcú forgatagába sem. A darab egyetlen szereplője Katkó Ferenc, ő alakítja Ady Endrét, de ő játssza Lédát, Grama és Garami ezredeseket, két biztonsági őrt, Kittit, a tömbházgondnokot, a frakcióvezető-helyettest és Babits Mihályt is. A mű végén egy rövid szerep erejéig feltűnik Csomós Lajos is. Katkó Ferenc az MTI-nek elmondta: "embert próbálóan nehéz" a darab, amely elsősorban a vívódásról szól. Kifejtette: határon túl született és nőtt fel, sok helyzettel találkozott, amely megjelenik a darabban, így saját élményeiből is tud meríteni. "Határozott emlékem, hogy amikor bevezették a vízumrendszert, én éppen Szabadkán játszottam és nem tudtam hazamenni. De otthon, Kárpátalján jól ismertük a kényszerházasságokat is" – sorolt példákat. Zelei Miklós drámája 2012-ben a Békéscsabai Jókai Színház egyfelvonásos drámapályázatára készült. A beküldött 175 színdarabból a felolvasószínházi bemutatásra kiválasztott 13 – ezen belül nem rangsorolt – darab közé került, előbb felolvasószínházi, később rendezői darabként is bemutatták. A kolozsvári Komp Press – Korunk Kiadó 2013 elején önálló kötetben is megjelentette a művet. Január 25-én a Nemzeti Színházban játsszák a darabot.
Behir.hu | Teltházas előadásokat tartott a Recirquel Újcirkusz Társulat a Jókai Színházban. Az újcirkusz irányzat magyar képviselői Békéscsabán a Cirkusz az éjszakában című előadással mutatkoztak be a színház kedvelői előtt. ► Tovább
BEOL | Marsha Norman Jóccakát, anya… című darabját Csiszár Imre rendezésében november 13-án, pénteken este mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház. ► Tovább
Behir.hu | A Békéscsabai Jókai Színház színészei ezúttal a középiskolákba látogatnak majd el, ugyanis a színház célja, hogy megszerettesse a teátrumot a fiatalabb korosztállyal. Moliére klasszikus vígjátékát: A fösvény című darabot mutatják be decemberben az iskolák tornatermében, aulájában a társulat tagjai és a színitanház növendékei. ► Tovább
A közmédia idén decemberben negyedik alkalommal rendezi meg a „Jónak lenni jó” adománygyűjtő kampányát, amely keretében minden évben egy-egy civil szervezetet lehet támogatni. Idén az Országos Gyermekmentő Szolgálat kapja a támogatásokat. Teátrumunk is hozzá kíván járulni ehhez a nemes kezdeményezéshez, így a Békéscsabai Jókai Színház a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének tagszínházaként csatlakozik a programhoz, s Fodor Zsóka Cecíliaként használt legyezőjét ajánlja fel a Csárdáskirálynő című operettből, melynek ára: 70. 000 Ft. A valódi, fekete strucctollból készült legyezőt a kampány idejére a színház aulájában állítjuk ki, a Békéscsabai Jókai Színház Szervezőirodájában vásárolható meg. Telefon: 66/519-550. Fodor Zsóka Cecíliaként a legyezővel Színházunk nem először áll e jótékonysági kampány mellé, 2012-ben Rátkai Erzsébet jelmeztervező alkotását, Stuart Mária különleges, gyűrt anyagból készült ruháját ajánlottuk fel az aukcióra.
Misszió indul december közepétől: A színház házhoz megy, a célközönség a középiskolás korosztály. Moliére klasszikus vígjátékát, A fösvényt – Bartus Gyula Jászai-díjas színművésszel a címszerepben – 12 iskolába viszi el a társulat; cél, hogy a fiatalok megismerjék, megszeressék a színházat, előadásokra járjanak. A Jókai Színház kezdeményezéséről november 18-án, az első olvasópróbán Seregi Zoltán megbízott igazgató és Merő Béla rendező tájékoztatta a szereplőket és a sajtót. (Niedzielsky Katalin tudósítása) A korábbi gyakorlatoktól eltérő, új módszert szeretnének kipróbálni, amivel hatékonyabban sikerül becsábítani a fiatalokat a színházba – magyarázta az akció lényegét Seregi Zoltán. Majd arról szólt, hogy nem híve „a boncasztalnak, a tornatermi, bordásfal előtti, farmeres Hamlet-elemzésnek”, valódi színházi élményt akarnak biztosítani. Moliére vígjátéka, A fösvény kötelező olvasmány, kapcsolódik a tananyaghoz, ugyanakkor jelentős irodalom, alapmű. A produkció kétszeresen is kötődik az ifjúsághoz, hiszen nemcsak ennek a korosztálynak készül, hanem a művészekkel együtt a Színitanház hallgatói kaptak benne szerepeket. Mint ismert, ez is immár hagyományos feladata a színháznak, hogy saját növendékeit nevelje, formálja, juttassa lehetőségekhez a színpadon. A megbízott igazgató az iskolásoktól fegyelmet, tiszteletet kért a művészek iránt, tőlük meg példaadást és türelmet a diákok felé. Távlati terv, hogy az előadást az iskolák után más helyszíneken is bemutassák. Merő Béla a direktor ötletét óriási kihívásnak tartja. Hangsúlyozta, hogy a színház alapvető feladata a nevelés, s hogy minden teátrumnak saját nyelve van, sőt minden előadásnak, amit csak a rendszeres látogató érthet meg. A rendező Peter Brookot idézte: „Ha minden jó színház a közönségtől függ, akkor minden közönségnek olyan színháza van, amilyet megérdemel.” Komoly színházelméleti fejtegetés keretében hallhattuk, hogy a devalválódás nem használ egyetlen szellemi műhelynek, így a színháznak sem, ugyanakkor az is igaz, hogy az emberek nem szívesen néznek szembe a problémákkal. Merő Béla elmondta, hogy a régi beavatószínházat nem szerette sem a színész, sem a néző. Békéscsabán a Csongor és Tündével kezdődött, majd az Antigonéval folytatódott a sorozat, amelyben próbálták elmagyarázni a közönségnek a színház, a görög rituálék lényegét. A probléma az volt, hogy egy szűk közönséget értek el, drámapedagógiai oktatássá vált a kísérlet, ezért másik utat kerestek. Céljuk, hogy színházi hangulatot teremtsenek az iskolai közegben, a commedia dell arte (rögtönzött vígjáték a 16-17. században, amelynek csak a vázát írták le, a többi szöveget improvizálták a színészek) műfajából indulnak ki. Az előadáshoz kiállítást terveznek, ahol bemutatják a figurákat, a színészeket, így készítik fel a tanulókat az élményre. – Moliére létrehozta az Illusionstheatert, a vásári színházat, amelyben egyesítette a commedia dell arte és a farce (középkori tréfás színpadi játék, bohózat) jellemzőit. A két részes, másfél órás előadás után beszélgetünk a fiatalokkal a látottakról – ismertette Merő Béla elképzeléseit. Majd kijelentette: a magyar színház nem jutott közel Moliére-hez, nem gondolt bele igazán abba a világba, ami a francia klasszikus lényege. Talán Zsámbéki Gábor Úrhatnám rendezése jelentett a magyar színpadokon valami áttörést. A rendező izgalmas előadásából azt is megtudtuk, hogy Moliére-nél a karakterek a meghatározók, szövegpoénok nincsenek, nem lehet jókat röhögni, fontosak viszont a szituációk, a jelenetek. A békéscsabai fösvény lesz Merő Béla 15. Moliére-bemutatója. Major Tamás felfogására is hivatkozott, aki szerint Moliére vígjátéka mögött halálosan komoly tragédia van, meg kell találni minden szerepben a mély tartalmat. A fösvényből – aki mániákus pénzgyűjtő, ezért megvetendő, ugyanakkor szánalmas, mert nincs benne szeretet – Major szerint embertörténetet kell csinálni. A jelmezektől a rendező azt várja, hogy azok stilizációk, karakterisztikusak legyenek, fontosnak tartja a kapcsolatot a jelmez és a színész között. Petrovszki Árpád elmondta, hogy 17. századi, barokk viseletek készülnek, a karaktereket a színekkel domborítja, a gazdagok pazar, bordó, pink, a szolgák egyszerűbb drapp jelmezeket kapnak. A Napkirály korabeli pompára a sok selyem, csipke, szalag utal majd, a ruhákon látszani fog, milyen ember van benne. Arra a kérdésre, hogy miért éppen Moliére-rel kezdődik a sorozat, Merő Béla a következőket válaszolta: – Jól kiosztható darabot választottunk, ugyanakkor arra is gondoltunk, hogy technikailag viszonylag egyszerű legyen megvalósítani, szállítani, felrakni. A hetvenes években már próbálkoztunk olyan színháznevelési kísérlettel, amelynek van előzménye és következménye. Ebben az esetben a kiállítás az előzmény, az előadás utáni beszélgetés a következmény. Harpagonként Bartus Gyulát láthatjuk majd az előadásban, a legtöbb figura kettőzött szereposztásban jelenik meg. Cléante, a főhős fia például Vadász Gábor és Lévai Attila színészhallgató lesz, Valér Nagy Róbert és Szabó Zoltán szh., Szabó Lajos és Petri Viktor szh. kettőse Fecske, illetve Keszeg alakját kapta. A fösvény leánya Komlósi Kata szh., Kovács Edit Fruzsinát, a házasságszerzőt, Csomós Lajos pedig Jakabot, a szakácsot és kocsist alakítja. Niedzielsky Katalin
Körös Hírcentrum | Középiskolás csapatok tanárok és színészek segítségével hozhatnak létre egy-egy színházi produkciót. ► Tovább
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
73 megtekintés 2024. december 8.
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
78 megtekintés 2024. december 1.
7 0
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival - Jókai Színház
208 megtekintés 2024. november 22.
3 1
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
275 megtekintés 2024. október 4.
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
124 megtekintés 2024. szeptember 23.
1 0
Szabó Magda: Kígyómarás - Jókai Színház
255 megtekintés 2024. szeptember 19.
5 1
Süti | Időtartam | Leírás |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 hónap | A cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak. |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
viewed_cookie_policy | 11 hónap | A cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot. |