Művészet és hatalom – ezzel az izgalmas témakörrel foglalkozik a Mindentudás Színházi Egyeteme sorozat idei évadnyitó előadása október 6-án az Ibsen Stúdiószínházban. Csiszár Imre rendezővel és Herczeg Tamás szociológussal Kovács Edit színművész beszélget. A program megálmodóját és házigazdáját az új szezon kezdetén a népszerű békéscsabai esték előzményéről, az eltelt két esztendő tapasztalatairól, a témaválasztásról és az idei repertoárról kérdeztem.  (Niedzielsky Katalin interjúja) –   Azt gyakran látjuk, hogy a színészek előbb-utóbb rendezni akarnak, darabokat írnak, tanítanak, de olyanról még nem hallottam, hogy valaki ismeretterjesztő sorozatot indított volna a színházában. Honnan jött az ötlet? –   Esztétika szakra jártam 2006-tól 2010-ig Szegeden. Nem azért, hogy másik hivatást válasszak magamnak, de úgy gondoltam, a filozófia, az esztétika segít a színészetet kiteljesíteni, tovább fejleszteni, az új ismeretekkel jobb színész lehetek. S olyan nagyszerű előadóim, tanáraim voltak, akiket még sokszor elhallgattam volna. Akkor eszembe jutott: miért ne hívhatnám meg őket, hogy minél többen élvezhessék az előadásaikat?! A másik ok, hogy sokszor elgondolkodom: mire jó a színház? Kell a könnyed szórakoztatás, hiszen elég bonyolult az életünk, fárasztók a mindennapok, szükségünk van a kikapcsolódásra. De a tömegkultúra mellett fontosak az elgondolkodtató művek, a magas kultúra, a rólunk, az életünkről, a komoly kérdésekről szóló darabok is. A néző, amikor beül az előadásra, nehéz alkotómunkát végez – számos esztéta osztja ezt a nézetet. Elgondolkodik azon, amit lát, ami intellektuálisan is hat rá. Mindenki a saját tapasztalatával, egy adott hangulatban ül be a színházba, ahol folyamatos ritmusban zajlanak az események, és a néző komoly energiát befektetve létrehozza a saját előadását. Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy érdemes a színházra rászánni az energiát, mert csak így juthat el a katarzisig. Azt szeretnénk elérni, hogy minél több nézőnek kedve legyen belevágni a kalandba, ezért beszélünk a művészet szerepéről, a színház lényegéről, arról, hogy itt sokféle társművészet él együtt. Úgy éreztem, a tudást, amit megszereztem, szívesen közkinccsé tenném. Hát, így találtam ki a programot. A tanáraim közül olyanokat hívok meg, akik élvezetesen tudnak beszélni a színházszerető közönségnek.   –   Mindig teltház volt. Gondoltátok volna, hogy ekkora lesz az érdeklődés a tudományos előadások iránt? –   Ez a fogadókészség bennünket is meglepett, rizikó volt belevágni az új kezdeményezésbe, nem tudhattuk előre, jönnek-e elegen. Növendékek, nyugdíjasok töltik meg az Ibsen Stúdiószínházat minden hónap első hétfőjén, 100-120 ember, és a kezdeti érdeklődés nem csökken. A törzstagok még a bonyolultabb témákra is beülnek, nagyon büszke vagyok a közönségre, lelkesedésük a meghívott előadókat is meglepi, akik elviszik városunk jó hírét.   –   Milyen témák szerepeltek legelőször? –   Az első évad előadásai a színház lényegével, különleges világával foglalkoztak, az esztétika rejtelmeibe vezették be a közönséget. Természettudományos kitekintést kaptunk, amely a zene és az agy kapcsolatát vizsgálta, Fekete Péter a kulisszák mögé kalauzolta a közönséget, bemutatta, milyen rengeteg ember összehangolt munkája kell ahhoz, hogy felmehessen a függöny.   –   Tavaly a színházi évad premierjeihez kapcsolódtak az előadások. –   A sikeres indítás után leültünk, hogy megbeszéljük, hogyan tovább. A direktor ötlete volt, hogy a második évad tematikáját a premierekhez igazítsuk, ezáltal a Mindentudás kínálatának „gyakorlati haszna” is legyen a közönség számára. Így kötöttük például az Advent a Hargitán című Sütő-drámához az erdélyi magyar irodalomról szóló előadást, a Weöres Sándor életművét, irodalmi jelentőségét taglaló programunkat a kiváló költő születésének 100. évfordulójához és az iskolákkal közösen megrendezett Bóbita sorozathoz, az Üvegfigurákhoz a filmművészetet.   –   Az éppen ma kezdődő idei sorozat az évfordulók, megemlékezések jegyében állt össze, mindjárt a kezdés dátuma, október 6. jeles dátum. –   Így van! Színházunk 60. születésnapját ünnepeljük, arról emlékezünk meg, hogy 1954. október 6-án Jókai Mór Az aranyember című darabjának bemutatójával nyílt meg az állandó kőszínház, és ez volt az első olyan premier, amit a teátrum önálló társulata adott elő, korábban  vándortársulatok léptek itt fel. A színház azóta folyamatosan működik, és minden évben saját műsortervvel várja a közönséget. Erről a mérföldkövet jelentő eseményről emlékezünk meg október 6-án 17 óra 45-től a színházépület előtt. A Mindentudás Színházi Egyeteme előadása az ünneplés után, 18 órakor kezdődik, közönségünket szeretettel várjuk a megemlékezésre, ahol verssel, dallal, lufikkal és hatvan nyereménnyel, születésnapi ajándékokkal köszönti a mai társulat a színházszerető közönséget, és természetesen megemlékezünk a korábban itt játszott művésztársainkról is.   –   Az ünneplést követő előadás témája ugyancsak évfordulóhoz kapcsolódik: 25 éve zajlott a rendszerváltás. Izgalmas a kérdés, hogy milyen szerepet játszott, játszhatott a színház, egyáltalán a művészetek a társadalom felkészítésében. –   A Művészet és hatalom kapcsolatát taglaló előadásra azért hívtuk meg Csiszár Imre rendezőt és Herczeg Tamás szociológust, mert mindketten jól ismerik az 1980-as évek társadalmát, a rendszerváltást megelőző időszak kulturális életét, színházi világát, az utat, ahogyan eljutottunk a rendszerváltásig. A fiataloknak majd biztos el kell magyarázni azt is, milyen volt a puha diktatúra. Érdekes lesz hallani a szakemberek véleményét az értelmiség szerepéről, presztízséről, illetve azt, hogy a különböző városi közegekben milyen színházat lehetett működtetni, milyen szerepet szánt a diktatórikus rendszer a művészetnek, hogyan lehetett alkotni, meddig tartott a szabadság. Herczeg Tamás a társadalmi vonatkozásokról, Csiszár Imre a művészet lehetőségeiről beszél majd.   –   A következő téma novemberben Korunk kulturális nihilizmusa – Nietzsche contra Wagner. Gausz András előadása nem kapcsolódik évfordulóhoz, viszont aktuális, mindig érdekes problémát boncol: a magas- és a tömegkultúra ellentétét. –   Az arisztokratikus és a populáris ízlés között érdemes különbséget tenni, ugyanakkor óvatosan kell eljárni a kétféle fogalommal. Nagyon izgalmas, ahogyan Gausz András „a kiüresedett szavak” világát ábrázolja, Nietzsche filozófiáját magyarázza, előadását Wagner zenéjével és filmrészletekkel színesíti. Igazi kuriózum Rényi András  felfogása a táncról. Mint tudjuk, tánc nélkül nincs színház, a december elsejei előadáson a táncot, az egyik leglátványosabb, mégis legrejtélyesebb művészetet Rényi nem a mozgás felől közelíti, hanem a szobrászattal társítja, egy-egy mozgássort szobrokhoz hasonlít.   –   Áprilisban ünnepeltük Shakespeare születésének 450. évfordulóját, ehhez, valamint a Jókai Színház emlékezetes Lear királyához kapcsolódik Kállay Géza januári előadása. –   Kállay Géza azt elemzi, hogy Learnek hány szerepet kell eljátszania, hogyan kapcsolódik apa és király tragédiája, szülő és gyermek konfliktusa, milyen szerepet játszott a királyság Shakespeare korában. Gyenge Zoltán Apollón és Dionüszosz, avagy a színház genezise címmel februárban tart előadást. A professzor szerint, ha a görög tragédia lényegét a két isten harmóniája adja, és a művészet arra hivatott, hogy feltárja a lét igazságát, jó tudni, hogyan viszonyul a művészet a két isten szerepéhez. Sok példát hallunk majd a festészet, szobrászat, irodalom, zene területéről.   –   Meglepő a márciusi téma: katonadalok az első világháborúból. –   Szalay Olga népzenekutató előadása és könyve az első világháború kitörésének 100. évfordulójához kapcsolható. Bartók és Kodály kapott megbízást, hogy a kor magyar népdalkincsét, katonadalait összegyűjtse. A történelem azonban közbeszólt, a gyűjtemény, ahogyan a monarchia is, eltűnt, a könyv nem jelent meg. Szalay Olga a rendkívül értékes hagyatékból állította össze a kötetet, amely méltó megemlékezés mindazokról, akik életüket áldozták a háborúban. Ugyanakkor a gyűjtemény jól mutatja a művészet hatalmát, a kisemberek szenvedéseit egy embertelen világban, hiszen ezek a dalok öngyógyításra szolgáltak, a remény, a túlélés lehetőségét kínálták sok szerencsétlen embereknek a halál közelében, távol az otthonuktól, hazájuktól.   –   Megtiszteltetés, hogy a filozófiai és társművészeteket felvonultató előadások sorába befért a színikritika is. –   Régi tervünk volt, hogy a kritika is szerepeljen a témák között, és nagyon örülünk, hogy ez most megvalósul. A kritika mindig szóba kerül és szorosan hozzátartozik a színház világához, működéséhez, megítéléséhez. A megjelenése persze nagyon sokféle, ahogyan a színház is, annak szerepéről, küldetéséről alkotott felfogás, az elvárás az előadásokkal kapcsolatban. Létezik egy anekdota arról, hogy egyszer egy fiatal színész nagyon elkeseredett, amikor rosszat írtak róla, de az idősebb kollégái figyelmeztették: Vigyázz, mert ha elhiszed a rosszat, elhiszed a jót is! Ez a példa arra utal, hogy a színésznek, rendezőnek elsősorban önmagának kell tisztában lennie azzal, hogy milyen volt egy-egy alakítása. Ugyanakkor fontos a külső szem, a bírálat, a megítélés, de nem árt, ha igazságos… S akármilyen egy szerepformálás és annak a kritikája, a színésznek mindig újra fel kell állnia, ki kell mennie a színpadra, és ez nem könnyű. Van, aki inkább belülről építkezik, de az  elismerés, méltatás sok erőt adhat, segítheti a színészt. Ahhoz, hogy a szerepében jó legyen, sok irodalmat kell olvasnia, és aki sokat olvas, könnyebben megérti a filozófiát is… Az biztos, hogy aki kiáll az emberek elé, véleményt formál, akár színész, akár kritikus, nagy a felelőssége. –   Szebb végszót nem is találhattunk volna. Köszönöm a beszélgetést, és sok sikert mindkét műfajban! Niedzielsky Katalin

Olyan nagyszabású produkcióra készül a Békéscsabai Jókai Színház Federico García Lorca Bernarda Alba háza című klasszikusa kapcsán, hogy csak jövő január végén lesz a bemutató, de az alkotói stáb már most összeült egy tanácskozásra. A cél, hogy januárra Flamenco lázban égjen az egész színház. Az önmagában is rendhagyó elő-olvasópróba még különlegesebben kezdődött a Jókai Színház nagyszínpadán. Ugyanis épp aznap, október 2-án ünnepelte 82. születésnapját Székely László, a Nemzet Művésze, Kossuth- és Jászai Mari díjas díszlettervező. Fekete Péter, a Jókai Színház igazgatója egy tortával köszöntötte ebből az alkalomból, amit az ünnepelt meghatódva fogadott és rögtön hozzá is látott az édesség felszeleteléséhez, a társulat nagy örömére. Fekete Péter elmondta, hogy tudatosan három kijelölt irányra törekedtek az évad darabválasztásainál. Az egyik, hogy a meglévő értékeket, a „legyártott" produktumokat jól „kijátsszák”, a másik csapásirány, hogy közösen hozzanak létre más színházakkal produkciókat, és a harmadik, hogy nagyon bensőséges műhelymunkával alkossanak saját, komoly művészi értékekkel rendelkező előadásokat és ez utóbbira példa a Bernarda. Egy nagyszabású bemutató lesz a Bernarda Alba háza, amit teljesen átleng majd a spanyol virtus és a flamenco tánc, a ritmus és mindezek kellékei, például az elmaradhatatlan legyező. Egy igazi „női" darab Lorca drámája, a hölgyeinknek szánjuk, Vadász Gábor lesz benne a kakukkfióka, mint férfiszereplő. Már most el kell kezdeni készülni a szereplő színésznőknek a bemutatóra – tette hozzá. Ennek jegyében minden vasárnap és hétfőn flamenco foglalkozást tart a koreográfus, Bajnay Beáta flamenco táncművész. Sőt, a lehetőség adott a színház összes női (és esetleg férfi) dolgozójának, hogy elmerüljön a flamenco rejtelmeibe. Béres László rendező előre elnézést kért Fekete Pétertől nevetve, amiért az összes színésznő bedagadt lábbal megy majd az irodájába reklamálni… Ugyanis nagyon hosszú és nehéz próbafolyamatnak néznek elébe – árulta el. Az előadás nem lesz realista, de táncjáték sem lesz. A mozgás, a zene, a látvány és a szöveg különleges egységét láthatják majd a színpadon. Sok olyan szürreális képpel, ami a darabba eredetileg nincs beleírva. A koreográfus, Bajnay Beáta egy rövid flamenco bemutatót tartott a társulatnak, majd elmondta, hogy a flamenconak mindössze húsz százaléka technika, a többi érzés. Épp ezért nem aggódik a színészekkel való közös munka miatt. Mindig az ének vezeti a táncot, nagyon fontos a ritmus, a többi improvizáció – mondta a koreográfus. Az ünnepelt művész, Székely László díszlettervező legfontosabbnak azt tartja, hogy „ki kell nyitni a teret”. Különleges padlózat lesz a színpadon, hiszen a tánccipők kopogása rendkívül fontos ebben az előadásban. Nagyon sok stilizált kép lesz látható a színen és megjelenik egy óriási, különleges módon világítható hold is. A hölgyeket, asszonyokat Kovács Edit Domján Edit-díjas, Dobó Kata, Fehér Tímea, Kara Tünde Jászai-díjas, Komáromi Anett, Liszi Melinda és Tarsoly Krisztina alakítja majd, de hogy ki, pontosan melyik szereplőt, még kérdéses. Fekete Péter ugyanis arra kérte a rendezőt, hogy nézze meg a hölgyeket, kísérletezzen egy-egy karakterrel és azután állítsa össze a végleges szereposztást, ami számára a legmegfelelőbb. A jelmeztervező Bodnár Enikő lesz, a bemutató 2015. január 30-án, a díszbemutatót pedig 2015. január 31-én tartják. Már most nagyon izgalmas, különleges és érdekes előadásnak tűnik a Bernarda Alba háza.   Ragány Misa  

hir6 | A címben szereplő férfi a Jókai Színház új darabjának, az Egerek és emberek című előadásnak a főszereplője, aki kicsit beteg, kicsit fogyatékos, mégsem akar letenni álmáról, egy saját tanya megszerzéséről. Óhaja mégsem teljesül, mert lelövik…. Projektindító előolvasó próbáját tartották az Egerek és emberek című darabnak a Békéscsabai Jókai Színházban. Az évad első drámája a színház saját darabja, amit a Soproni Petőfi Színház igazgatója rendez majd, sőt, a jelmez és a díszlet létrehozása is az ő feladata. ► Tovább  

1954. október 6. Jókai Mór – Az aranyember. Így indított a társulat 60 évvel ezelőtt, ez volt az első olyan bemutató a Békéscsabai Jókai Színház épületében, amit a teátrum önálló társulata adott elő. A társulat azóta is működik, megszámlálhatatlan zajos sikert aratott az elmúlt 60 évben. Erről emlékezünk meg, ezt ünnepeljük 2014. október 6-án 17:45 órakor a színház előtt. Verssel, dallal, lufikkal, 60 nyereménnyel, szülinapi ajándékokkal várja a jelenlegi társulat a színházszerető közönséget, a Jókai Színházat szerető közönséget. Várjuk azok jelentkezését, akik az elmúlt 60 évben rendszeres nézőink voltak vagy épp aznap ünneplik a születésnapjukat, mint mi, nekik külön ajándékokkal kedveskedünk! A Mindentudás Színházi Egyeteme aznapi 18:00 órás előadására érkezőket megkérjük, hogy egy picit korábban érkezzenek, hogy velünk tarthassanak. Mindenkit szeretettel várunk, ünnepeljenek velük! Rassy Tibor (Tímár Mihály) és Faludi mária (Noémi) Rendezte: Földeák Róbert

Az Aradi Magyar Napok rendezvénysorozata keddtől egészen október 6-ig, az aradi vértanúk emléknapjáig várja a közönséget kulturális programokkal, tudományos előadásokkal és megemlékezésekkel.  Az eseménydús rendezvénysorozatra a Jókai Színház Advent a Hargitán című előadása is meghívást kapott, melyet október 5-én, vasárnap láthat a közönség. Sütő András klasszikussá nemesedett drámája – mely a nyolcvanas évek közepén valóságos vihart kavart Nemzeti Színház-i bemutatóján – most az erre leginkább szakavatott alkotó, Rubold Ödön Jászai-díjas színművész rendezésében várja az érdeklődő közönséget Aradon a Ioan Slavici Színházban. Ioan Slavici Színházban

John Steinbeck Egerek és emberek című híres drámáját rendezi Pataki András Békéscsabán. A harmincas évek Amerikájában játszódó darabot különösen izgalmasnak tartja napjainkban, a világválság idején, amikor rengeteg a vendégmunkás, és hangsúlyozta: a tragikus vég ellenére az előadás a szeretetről szól. George szerepében Csomós Lajost, Lennie-ként Katkó Ferencet láthatja a Jókai Színház közönsége, premier november 28-án. (Niedzielsky Katalin tudósítása) A sokat ígérő bemutató szereplőit, alkotóit, a rendezőt, aki a Soproni Petőfi Színház igazgatója, valamint a sajtó munkatársait Fekete Péter igazgató köszöntötte az október 2-ai olvasópróbán, és először az új évad műsortervének összeállításáról szólt. Mint mondta, a darabválasztásnál tudatosan három fő célt követtek. Az egyik, hogy a meglévő értékeket, produkciókat jól „kijátsszák”, a másik a koprodukció, a közös munka különböző társulatokkal, hogy egymástól minél többet tudjanak tanulni. A harmadik a bensőséges műhely, amikor saját erőből, kemény csapatmunkával nagyon drámai, művészi, maradandó alkotást hoznak létre. –   Az első törekvésünkre jó példa a Lovak műsoron tartása a tavalyi előbemutató után, a másodikra a Ládafia a Balassival, a harmadikra pedig az Egerek és emberek, később a Bernarda Alba háza. Steinbeck színműve „fiús” előadás, a társulat férfi tagjait szólítja színpadra, egyetlen lányszereppel, amit Gubik Petra alakít. Lorca drámája a „csajos” darab, a hölgyeknek szánjuk, Vadász Gábor lesz benne a kakukktojás. Mindkét projekt elkezdődik időben, hogy a színészek már otthon gondolkodjanak a szerepükön, készüljenek a próbafolyamatra – közölte a direktor. Pataki András már harmadszor állítja színre Steinbeck darabját, de hangsúlyozta, hogy mindig nagy örömmel, hiszen rendkívül hálás mű, amit jó játszani. Remekül megírt szöveg, Fazekas István színművész fordította, közösen alkalmazták színpadra. –   Sokat nem kockáztatunk, ez a darab visszatérő siker, tragédia, mégis népszerű. Hogy miért érdemes játszani? Sok okot tudnék említeni. Egyedül a történetet elmesélni is érdekes, és érdemes, ha attól embertársainkkal másképpen viselkedünk, elfogadóbbak leszünk. Hasznos elmondani a történetet, ha általa részvétet ébresztünk, sajnáljuk az embereket, együttérzünk velük, nyitottabbak vagyunk, jobban toleráljuk a másságot. Mi mégis inkább azért játsszuk, hogy a szeretet fontosságát mutassuk fel – jelentette ki a rendező. Lennie hal meg a végén, ezt mindenki tudja, de nem ez az igazi tragédia – fogalmazott Pataki András. Minden egyes szereplő „egy meg nem élt élet”, kisiklások tömkelege tárul elénk, mindenki tragikus figura. George megmenti Lennie-t a többiek haragjától, a kivégzéstől, amikor lelövi. Lennie arcán a mosoly jelzi, ő az egyetlen, aki azonos önmagával, mindenki más „az élete mellett él”. Hibás interpretáció, hogy a darab az eutanáziával foglalkozna, mert a szeretetről szól, pont ezért nyitott rá a közönség – hallottuk a rendezői felfogást. Az előadás zenéjéről elhangzott, hogy Papp Gyula végig a színpadon orgonál. (A Skorpió tagja komponálta a Békéscsabán bemutatott Ármány és szerelem című rockmese zenéjét.) S talán meglepő, hogy az amerikai történethez nem country zene társul, hanem Max Reger orgonakompozíciói, bachi kantáta, fúga, ami Pataki szerint szakrális jelleget ad az előadásnak, a sorsszerűséget húzza alá, elvonatkoztatja a játékot az eredeti szövegtől. A rendező arról is beszélt, hogy régen azt hitte, nem elegáns újrarendezni bármit, és az újrarendezés biztos bukásra van ítélve, ha korábbi alkotást reprodukálni akar. –   Minden egyes produkciót a társulattal együtt kell felépíteni, s nem szükséges, hogy az új előadás emlékeztessen a régire. Nektek kell most életre keltenetek ezt a drámát! – hívta színészeit a közös munkára Pataki András. – Az adott figura megformálása mély meggyőződés és hit nélkül lehetetlen. A szerepekkel kapcsolatos elvárásokat is részletesen meghatározta a rendező. Curley feleségét például a regénytől, illetve a filmfeldolgozásoktól eltérően nem akarja könnyűvérű nőcskének ábrázolni, komolyabb tartalmat keresnek a figurának. George gyönyörű főszerep, Csomós Lajosnak kell megválaszolni a kérdéseket, hogy vajon mi motiválja ezt az „erős gerincű, kemény csávót”, hogy kitartson Lennie mellett, pártfogolja, védelmezze, s végül megmentse. Lenni is hatalmas szerep, óriási lehetőség Katkó Ferencnek: nem fogyatékos, hanem hatalmas gyerek, óriáscsecsemő. A többi figurára viszont tényleg jellemző valamilyen fogyaték, sérülés, egy kéz, púp, gyűlölet, érzéketlenség.   Mielőtt a színészek belevágtak volna a szövegkönyv olvasásába, Fekete Péter a jelmeztár és a díszletezők együttműködését kérte, stílus- és korhű válogatást, valamint könnyen szétszerelhető, mozgatható, tárolható díszleteket vár kollégáitól. A rendező óhaja, hogy okos keverék kutya is fellépjen; a kelléktár feladata lesz, és nem könnyű, az együttműködő négylábú beszerzése, „idomítása”. S mivel szokatlan a három felvonás, fontos a közönséget tájékoztatni, megnyugtatni, hogy tíz óra előtt vége lesz az előadásnak, tehát elérik még a buszt. Niedzielsky Katalin

Mára Békéscsabán köztudott, hogy a hónap első hétfő  estjén  az Ibsen Stúdiószínházban rendhagyó egyetemi rendezvény vár mindenkit, aki nem akar lemaradni a tudomány nagy eseményeiről. Az előadássorozat célja felhívni a színházat, a művészetet szerető békéscsabaiak figyelmét azokra az értékekre, amelyek képesek kiszakítani az embereket a szürke hétköznapokból, katarzist kiváltva felszabadítani őket a mindennapok szorongásai alól. Október 6-án, 18.00 órától az Ibsen Stúdiószínházban a nyolcvanas évek színházi világáról a rendszerváltást megelőző kulturális életről Csiszár Imre Jászai-Díjas Érdemes és Kiváló művésszel és Herczeg Tamás szociológussal beszélget a sorozat ötletgazdája és háziasszonya Kovács Edit színész, esztéta. Az előadás belépődíj mentes, de regisztrációhoz kötött.

Bárkaonline | „Várjuk meg a végét…” hangzottak el OJD szájából az első szavak Farkas Wellmann Éva ígéretére válaszul, miszerint színvonalas, izgalmas estnek nézünk elébe. Diákokkal érkeztem, megvártuk, megérte. Komplex, megszerkesztett, rengeteg élményt adó, anekdotázó, ugyanakkor vonzóan szaktudományos estet hallgathattunk végig. Most is, mint máskor, hiszen OJD nem először vendégeskedett Békéscsabán teltházzal. Legutóbb a tavaszi drámaíró versenyen, amikor A pokolalatti avagy az alagút vége című alkotását állították színpadra. Jelen estünk eleje is a régi székely kvaterkák hangulatát idézte. ⇒ Tovább

Úgy tűnik, egyre nagyobb a színház szerető közönség Békés megyében, hiszen a 2014/2015-ös évadra már 12.000-et meghaladó bérletessel büszkélkedhet a Békéscsabai Jókai Színház. A 12.000 bérlet, már önmagában is örömteli adat – már most több, mint az elmúlt öt évben bármikor -, de ez a szám még növekedni is fog, hiszen bérlet vásárlásra az évad közben is van lehetőség, arányosított áron. A színház mindig is a kultúra szimbóluma és közkedvelt társasági találkozóhely volt. A néző számára mindig érdekes egy kicsit betekintést nyerni a háttérbe, találkozni az alkotókkal, a művészekkel és egymással, a színház szerető közönséggel. Éppen ezért hozta létre a Jókai Színház két évvel ezelőtt a díszbemutató bérletet, melynek lényege, hogy a néző a premier megtekintése után nem siet haza, hanem a teátrum vigadójában marad, ahol hivatalos egy állófogadásra. Ott jól érezheti magát, koccinthat, beszélgethet a színészekkel, az alkotókkal, a háttérmunkásokkal, a meghívott dísz- és sztárvendégekkel és nem utolsó sorban egymással. A kezdeményezés nagy népszerűségnek örvendett az elmúlt két évben, rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, a premier valóban bárki számára elérhető társadalmi esemény volt. A díszbemutatók hangulata mindig igazodott a bemutatott előadás hangulatához, mind a felszolgált menüvel, mind az est körítésével. Nem ritkán országos, sőt nemzetközi hírű alkotó járt a díszbemutatókon, a teljesség igénye nélkül megfordult a rendezvényeken Bródy János, Erdélyi Tímea, Fodor Zsóka, Rákay Philip, Szente Vajk, Vikidál Gyula, vagy éppen Chris Rolls, a Lear király rendezője, akit a fogadáson tiszteletbeli borlovagnak is avattak. A komplett és kötetlen szórakozás érdekében minden díszbemutatón zenekar is játszott a táncolni vágyóknak. A díszbemutató bérlet tehát eddig jól vizsgázott, hagyományt teremtett, ezért a 2014-2015-ös évadra is még korlátozott számban kapható. Ami biztos: a bárki számára elérhető díszbemutató bérlettel – több, mint színház! Bérletek válthatók a színház jegyirodájában hétfőtől péntekig 8.30 és 16.30 között. Telefon: 66/519-550; e-mail: szervezoiroda@jokaiszinhaz.hu , további információ: www.jokaiszinhaz.hu.

Csabaimerleg | Szeptember 29-én, Mihály napján este a Munkácsy emlékév újabb nagyszabású eseményéhez, a Munkácsy Mihály hídavató névadó ünnepségéhez érkeztünk. Hétfőn este a Munkácsy Mihály Múzeum lépcsőjéről Ando György igazgató köszöntötte a megjelenteket. ⇒ Tovább

Megtartották az egyedülálló Egerek című produkció sajt(ó) tájékoztatóját a Nemzeti Színházban szeptember 28-án. Felvonultak a jelmezek, díszletek, igazgatók, sajttortát vágtak és mindenki ott volt, aki számít. Így a Jókai Színház képviselői is jelen voltak, hiszen ebben a produkcióban jelentős szeletet vállaltak a sajttortából. Kivételes előadás lesz az október 11-én bemutatásra kerülő Egerek! Öt színház, a Nemzeti, a Békéscsabai Jókai, a debreceni Csokonai, a tatabányai Jászai Mari és a Karaván Színház koprodukciójában jön létre az Urbán Gyula által átdolgozott mese, melynek eredeti címe: Minden egér szereti a sajtot. Minden koprodukciós partner színházában műsorra tűzik a darabot. Páratlan, hogy öt színház közösen hozzon létre egy produkciót és ez szimbolizálja is a darab fontos üzenetét, mondanivalóját, ami az összefogás, a másság elfogadása, a konfliktus mentes egymás mellett élés megteremtése. A mese egy Rómeó és Júlia történet, a fehér és a szürke egércsalád vetélkedéséről szól, ami egy sajtműhelyben zajlik. Az összefogást Nyári Oszkár, a Karaván Színház vezetője kezdeményezte. A Karaván Művészeti Alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy tandíjmentes színészképző stúdiót működtessen elsősorban tehetséges roma és minden olyan gyermek, fiatal számára, akiknek egy fizetős színitanoda költségei túl megterhelőek lennének. Az Egereket minden oldalról átszövi az összefogás, Nyári Oszkár elmondta: az előadásban roma és nem roma színészek és színinövendékek dolgoznak együtt. Tóth Géza rendező arról beszélt, hogy a mese tanítása nagyon fontos ma Magyarországon. Hozzátette: amit a mese szereplői megtanulnak – azt, hogy együtt kell működnie a két családnak, akármilyen színű a szőrük -, szintén fontos lenne most megtanítani minél több gyereknek. Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója hangoztatta, hogy az ilyen jelentőségű összefogásban való részvétel természetes cél a teátrum számára. Mi erősek vagyunk a színházi háttérszakmákban, így mi a jelmezeket gyártjuk, de fiatal, tehetséges színészekkel is támogatjuk a produkciót, amelyet 25 alkalommal játszanak majd Békéscsabán – tette hozzá. A Jókai Színházból Jozefina szerepét Gábor Anita színművésznő, a Nagy Macskamágust pedig Vadász Gábor színművész játssza, akik nem tudnak elszakadni az állati alakításoktól, hiszen a színház évadnyitó előadásában mindketten lovak bőrébe bújtak, hát ezúttal egerek lesznek… Fel is próbálták az új, Papp Janó által tervezett jelmezüket, amiben Mucsi Bence, a színház öltöztetője segédkezett, aki a remek háttértárat képviselte. A sajtótájékoztatón – amelyen a gyerekdarab három jelenetét is bemutatták – családjukkal megjelentek a Nemzeti Színház művészei is, köztük Bodrogi Gyula, Mátyássy Bence és Kristán Attila.   Ragány Misa