Így készül az Óhaj Online
Küldjenek dalt-verset-prózát: mindenkinek kultúrát – aki hallja, adja át! https://jokaiszinhaz.hu/ohaj-online
Küldjenek dalt-verset-prózát: mindenkinek kultúrát – aki hallja, adja át! https://jokaiszinhaz.hu/ohaj-online
Az Óhaj Online már rendelkezésére áll. Küldjön verset-prózát-dalt barátainak, színházkedvelő ismerőseinek, szeretteinek! Használja ilyen egyszerűen: 1. Válassza ki a listából az elküldésre szánt művet! 2. Adja meg saját nevét és email címét (hogy tudja a megajándékozott, kitől kapja az ajándékot) 3. Adja meg a címzett nevét és email címét (hogy a címzett névre szólóan megkapja) 4. Nyomja meg a küldés gombot, és okozzon örömöt akinek csak szeretne. Ez a lehetőség egyre bővülő kínálatunkból mostantól ÖRÖKRE és INGYENESEN rendelkezésére áll. A használatához kattintson ide: https://jokaiszinhaz.hu/ohaj-online
A "Hajnalban, délben, este" alkotói vendégeskedtek a 7.Tv Művészbejáró című műsorában 2018 tavaszán. Az akkor elhangzottak még mindig érvényesek. Nézzék meg, hogyan élik meg belülről ezt az előadást Földesi Ágnes Villő, Czitor Attila: és a rendező Tege Antal. A "Hajnalban, délben, este" elérhető a Jókai Stream-ház kínálatában még egy hónapig – de nem tovább. Foglalja le virtuális ülőhelyét itt: https://bit.ly/37gDhcF
A színház fiatal művészei, Földesi Ágnes Villő és Czitor Attila Tege Antal rendezésében játszották nem is olyan rég Dario Niccodemi Hajnalban, délben, este című vígjátékát. Az egyetlen nap alatt játszódó történetben hőseink a megismerkedéstől egészen az eljegyzésig jutnak, ám közben a párkapcsolatok minden stációját bejárják, az egymáshoz simulástól az ádáz veszekedésig, a feltétel nélküli szerelemtől az önző, a másikat rabul ejtő ragaszkodásig. Az előadás csordultig van szerelemmel, így jó szívvel ajánljuk Valentin napra, ráadásul nézőink február 14-én 30% kedvezménnyel válthatnak rá jegyet, két másik előadással egyetemben (Hotel Mimóza, Tanulmány a nőkről).
Három előadást ajánlunk figyelmébe Valentin nap alkalmából! Február 14-én 30%-al kedvezőbb jegyárral tekintehetik meg az a képen látható három előadást. A fiatalkori, heves szerelmi élményt a "Hajnalban, délben, este" előadás idézi meg önnek. A Hotel Mimóza várja azokat, akik azt már megtapasztalták a házasság útvesztőit is, és hajlandóak akár kicsit görbe tükörbe tekinteni ebben a komédiában. A Tanumány a nőkről pedig azokat a hölgyeket szórakoztathatja főleg, akik a 60-as, 70-es évek slágereit hallva adták-kapták első csókjaikat. Bármelyiket is választják, szívből kívánunk hozzá jó szórakozást! Február 14-én egész nap, automatikusan a 30%-kal csökkentett jegyárral fogja megtalálni ezt a 3 előadást itt: https://online-jokaiszinhaz.jegy.hu/#/event
Jöjjenek színházba most öt percre! Tekintsenek bele a Chioggiai csetepaté egy mulatságos jelenetébe. Csomós Lajos meséli el, miért volt ez (az egyik) kedvenc jelenete. Sztorik, pilanatok, műhelytitkok és egy falat színházi élmény – ez a "Kedvenc jelenetem" (Azt ugye tudja, hogy az online színház menüpont alatt most is talál megtekinthető teljes előadásokat!?)
Új rovatunkban, a Reflektorfényben a háttérmunka szakemberei című sorozatban olyan színházi munkatársainkat szeretnénk megvilágítani, akikkel a néző sosem találkozik. Nem tapsolhat nekik, hiszen sosem állnak színpadra, mert inkább bevilágítják, berendezik azt, maszkot, frizurát készítenek, kellékeket sorakoztatnak fel, hogy az előadások minél sikeresebbek, érdekesebbek legyenek. Második beszélgetőtársam Csipke Sándor, a Békéscsabai Jókai Színház kellékese. – Egyike vagy az évtizedek óta itt dolgozó munkatársaknak. Hogy szegődtél el a Békéscsabai Jókai Színházhoz? – Gimnázium után főiskolára készültem, a Kandóra, de nem vettek fel, így tévé-rádióműszerész tanuló lettem. Kedves emberek azt mondták, filmet csinálunk, ha van kedved, csatlakozz. Ez egy amatőr filmes csapat volt 1982 őszén. Odáig jutottunk, hogy önálló történetet írtunk, ami egy néhány perces kisfilm lett volna, aztán az egyik cimbora mondta, hogy a Jókai Színháznak van egy külső stúdiója, a Justh Gyula stúdió. Eljöttünk, hogy megnézzünk egy foglalkozást és a lehetséges szereplőket, közben dolgoztunk a filmmel. A stúdió színésztanárai voltak, Gálfy Laci bácsi, Felkai Eszter, Tímár Zoltán, Hodu József, Kalapos László, Novák Éva koreográfus, Nagy Gyuszi bácsi: ő volt a beszédtanár, aztán Bátkai József tanította az éneket. A filmesek elmaradtak, én meg figyeltem. Hodu József egy alkalommal azt mondta, hogy ha már bejössz, készülj fel egy monológból, egy versből, ezt a szöveget meg olvasd már össze Beával… A lényeg, hogy én voltam a csapatban a legidősebb, tanultam, jól éreztük magunkat, aztán az iskola meg a műszerészet elfelejtődött, a színházszeretet maradt. Jött a katonaság, a rendszerváltás, sok munkahelyem volt, favágótól népművelőig minden. Kilencvenegyben épp munka nélkül voltam, Gyulán egy kis amatőr társulat ügyeit intéztem. Találkoztam Gálfy Laci bácsival, a Charlie nénje előadásán, mondta, hogy Tímár Zoltán lesz az igazgató, szól az érdekemben. Így lettem ügyelő, segédszínész kilencvenkettő szeptemberétől. Aztán elkezdtem itt ragadni… Rengeteg munkám volt, kiváló emberektől tanultam… a fentebb felsoroltakon túl Mészárosné Magyar Flórától, Szeli Ildikótól, Jancsik Ferenctől, Simon Józseftől. Belém ivódott a színház, ahogy én is beleivódtam a színházba. – Megrészegültél tőle? -Nem. Volt egy időszak, amikor ez megtörténhetett volna. Jól éreztem magam mint ügyelő, sok apró szerepet meg tudtam oldani. A színpad nem vetett le magáról. A színházi létezés egész más, mint bármi. Nem mindegy, ki hogy szocializálódik itt. Ki hogy kapja meg az első, egész életére nézve fontos hatásokat. Nem mindegy, ki vágja pofon, és ki nyúl a hóna alá. Egyszer aztán átkerültem kellékesnek. Horgászember vagyok, szeretem a kihívásokat. – Mi kell ahhoz, hogy valaki jó kellékes legyen? Ezt nem lehet megfogalmazni, megfogni… Egy kézre álló kellék elkészítéséhez kell látni, ki fogja, milyen szituációban használni. Ha nem ismeri a darabot elejétől a végéig, ha nincs kontaktus a tervezővel, a rendezővel, az asszisztenssel, színésszel, akkor valami infó elcsúszik, és nem a megfelelő kellék kerül be. Nagyon jó tanárom volt, Csatlós Viktória. Ha el tudjuk készíteni a kelléket, akkor megcsináljuk. A másnapi rendelkező próbára összekészítem a tárgyakat, és ha az adott kellék nem jó, akkor kicseréljük a vélhető valódira. Például kellett már csinálnom kivágott szívet, kiálltak az erek, bugyogott a vér. De a rendező mondhatja másnap, hogy ne piros legyen, hanem például kék. – Mindenkinek az a rémálma, hogy egyszer történik valami előre nem látható dolog előadáson. Te emlékszel valami bakira? – Az Orient expresszt Fekete Péter rendezte. Gödöllőn építettük fel az előadást, tizenkét napig éjjel-nappal dolgoztunk. A hidat, amin az Orient expressz közlekedett, kiugró bűvészpálcákból építették, és az volt a kérés, hogy a táncosokra essen, peregjen a homok. A homokszóró az én terveim alapján készült, magam csináltam meg, segítséggel. Milyen legyen a homok? Hogy peregjen? Amikor bemutattuk, rettegésszerű félelem vett erőt rajtam, hogy a homokszóró működik-e… A csőrendszert és az azt irányító összes zsinórt nekem kellett felszerelnem – hat helyen adtuk elő a darabot, hat helyen építettem fel. Az átállás alatt nekem kellett eltakarítanom a homokot, és a második felvonásra a kellékeket helyükre rakni. Ahogy ezzel elkészültem, civilbe öltöztem, a nézőtérről nekem kellett leadnom egy lövést a második felvonásban vadászfegyverrel a színpad felé. Igen ám, de elfelejtettem bekészíteni egy sapkát, aminek egy kisfiú fején kellett volna lenni a fináléban… Azt hittem, hogy elsüllyedek szégyenemben. Nem mertem Fekete Péter szemébe nézni. – Ezt szeretnéd visszaolvasni? Nem szívderítő történet. – Tanulságos. Amikor elkészítettük a darabot, mérlegelnem kellett volna: ha lövök, nem tudok a háttérben segíteni. – Van kedvenc tárgyad? – Ó, több is. Az egyik az Alul semmi zongorakísérőjének piros szemüvegkerete: ez egy kedves, azóta elhunyt munkatársunk tulajdona volt. Vagy a Tanulmány a nőkről utcai telefonja – na, olyat már nem találtunk sehol. Itt csinálták meg a műhelyben. Kagylót, billentyűt raktam rá, rugózást csináltam, a bedobót elfelejtették, azt kifaragtam és befestettem. Aztán… volt egy oldtimer írógépünk. Mondtam Tóninak (Tege Antal színművész), hogy ne játsszon vele, mert összeakadnak a billentyűk. Az egyik zeneszámot ezzel kísérte le próbán… persze hogy kereshettem másikat. A Kupak kirakatában van egy cirill betűs írógép, azt elhoztam kölcsönbe; amíg mentek az előadások, addig a mi Continentalunk állt ott helyette. – Az én régi írógépem rézfúvós koncerten szerepelt. – Figyelj, ha nyugalomba vonul, ki ne dobd, nálunk lesz helye! (Szilágyiné Szabó Ágnes) Fotó: Bere Mátyás
Bizonyára előfordult már önnel is, hogy olyan helyről kapott dicséretet, ahonnan nem is számított rá. Lehet, hogy az ön lelkét is melegség töltötte el, és újult erővel látott neki a munkának. Velünk most ez történt, ezért (a levélíró beleegyezésével, rövidítve) közreadjuk ezt a levelet, mert ez nemcsak nekünk szól, hanem minden békéscsabai-, Békés megyei lakoshoz is. Merítsenek erőt önök is Andrea soraiból: "Tisztelt Seregi Zoltan ur! Nem tudom, milyen e-mail cimre irhatnek (a szinhaz honlapjan talaltam az e-mail cimeket), igy Onnek cimzem a levelemet. Tudom, milyen nehez helyzetben vannak most a szinhazak, de nekunk, kulfoldon elo nezoknek (mert gondolom, masok neveben is szolhatok), nagyon nagy orom az online szinhazak jelenlete. 14 eve elek kulfoldon, es borzasztoan hianyzott a szinhaz! A magyar szinhaz! A gyermekeim, 10 es 12 evesek, epp abban a korban vannak, amikor a legfogekonyabbak a szinhazra. Szerencsere mar tul vagyunk veluk nehany igazi magyar szinhazi eloadason, igy nem ismeretlen szamukra a szinhaz vilaga. Amikor hazautazunk, biztos, hogy elmegyunk egy szinhazi eloadasra, de nyaron ez is problemasabb. En most januarban fedeztem fel a Bekescsabai Szinhazat a jegy.hu kinalataban, es mar szinte az osszes online darabjukat lattuk a ferjemmel. Mindegyik nagyon tetszett! 🙂 Ma a "Megfeszitett" c. eloadast neztuk meg a gyerekeinkkel. Nekik is nagyon tetszett! Le a kalappal a rendezok es diszlettervezok elott is, hogy egy kis szinpadon ilyen jol meg tudjak oldani a diszleteket. A rockopera utolso (raadas) dala utan beszelgettunk a gyerekeinkkel a nagy magyarokrol, akik a dalban is elhangzanak, es eloszor mondta a nagyobbik fiam: "En buszke vagyok ra, hogy magyar vagyok!" El sem tudom mondani, milyen boldog voltam! 🙂 De ehhez kellett ez a darab, kell a szinhaz, kell a magyar kultura, hogy atadhassuk nekik! Oszinten remelem, hogy a pandemia vegeztevel is musorra tuznek majd online darabokat. En, pesti szinhazjarokent, bavallom, azt sem tudtam, hogy van szinhaz Bekescsaban is. Es ilyen szinvonalas szinhaz, szinvonalas eloadasokkal es szineszekkel! Koszonet Onnek, koszonet Onoknek mindezert, es hogy a helyzetre reagalva, hamar atalakultak online szinhazza ezekben a nehez idokben. Remelem, ezek az online eloadasok Onoknek is valamennyire segitenek. En mindenesetre igyekszem a facebook oldalamon is mindig reklamozni az eloadasaikat. (…) Maradunk tovabbra is lelkes nezoik, es remelem, a normalis elet visszaallta utan is lathatjuk meg onoket. Akik igazi szinhazrajongok, azok ugyis elmennek a nyitas utan az elo eloadasokra, hiszen azt az elmenyt nem potolhatja semmi, de akik tavol elnek Bekescsabatol, azoknak nagyon nagy orom tavolrol is megnezni egy-egy darabot. Udvozlettel: M. Andrea (Nemetorszagbol)"
Megkezdődtek az Árgyélus királyfi című mesedarab olvasópróbái a Békéscsabai Jókai Színházban. Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona történetének számos változata létezik, az 1600-as évektől írott formában is hódít, Magyarországon Miskolcon került színre 1815-ben. Népmeséből – a színrevitelek hatására is – sokat változott, nem nehéz felfedezni a rokonságot Petőfi János vitézével, Vörösmarty Csongor és Tündéjével sem. A mi előadásunkon a három helyett egy királyfi lép színre, a címszerepet Czitor Attila alakítja. Az egyórás előadás gazdag képi világgal, szép díszlettel, igényes jelmezekkel kerül színre, s a gyermekközönség mellett a felnőttek figyelmére is számíthat, hiszen pergő, humoros szöveggel, az olasz vásári komédia elrajzolt karaktereinek tréfáival szórakoztat majd bennünket. Az előadás szövegét Tapasztó Ernő írta. Tündérszép Ilona szerepében Nádra Kittit láthatjuk, Tóbiás, Árgyélus barátja Katkó Ferenc lesz, míg a Javasembert Csomós Lajos alakítja. A produkció érdekessége, hogy két évtizede az Árgyélus királyfi 350 előadást ért meg színházunkban, az akkori szereposztás címszereplője, Tege Antal most a Királyt személyesíti meg, és a darabot is rendezi, rajta kívül még Nagy Erikát láthatjuk a régi szereplőgárdából. Előadásunk a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatásával, az „Aradi Kamaraszínház – Szórvány Kulturális Karaván 2020.” projekt keretében valósul meg. A próbák már a tavalyi esztendőben megindultak, de a járványhelyzet miatti korlátozások a munkát lehetetlenné tették. A szigorítások enyhültével az előadást több olyan erdélyi szórványtelepülésre kívánjuk eljuttatni, ahová ritkán jut el magyar nyelvű, hivatásos színházi produkció. Az Árgyélus királyfi műsorváltozás következtében váltja Sinkó Adrien: Tihany Tündér című gyermekdarabját, amelyet a jövő évadban fogunk bemutatni. A pandémiás helyzet miatt kényszerül színházunk erre a lépésre, mert a huszonnégy helyett hét előadásra csökkent gyerekbérletszám miatt gazdasági szempontokat is figyelembe kellett vennünk.
Már korábban is beszámoltunk róla, hogy a Vigadó felújítását jórészt a színház saját szakembergárdája végzi a Műemlékfelügyelettel egyeztetve, Békéscsaba város anyagi hozzájárulásával. Ennek eredményeként elkészültek a színház szabótárában az új függönyök is. Petrovszki Árpáddal, a szabótár vezetőjével beszélgettünk a munkáról. – Miért az aranybrokát lett a befutó? Seregi Zoltánnal, a színház igazgatójával sok-sok színt, úgynevezett mintasálakat lógattunk a térbe, és elemeztük, hogy a Vigadó stílusához-szellemiségéhez melyik illik leginkább. Ugyanakkor figyelembe kellett vennünk a Vígadó belső díszítésének engedélyezett színvilágát, az aranyszínű rozettákat például. Ehhez az aranybrokát stimmelt leginkább. – Mekkora munka volt a függönyök elkészítése? Négy ember egy heti munkáját akasztottuk ma a Vigadó ablakaira. Ennyi időbe telt a függönyök, kiszabása, varrása, zsinórozása. Végeredményként 50 négyzetméter anyagot dolgoztunk át függönnyé, amiből összesen tíz függönyt varrtunk meg. Végül 45 méter behúzó zsinór bevarrásával kapta meg a függöny az alakját és ennek köszönhetően lettek felakaszthatók a helyükre. Megvarrtuk hozzá a kikötőket is, amikkel változtatható, hogy az ablakon a függönnyel mennyi fényt engedjünk be a Vigadóba. Nyáron például elég fontos, hogy megfelelően árnyékolják is ezt a hatalmas termet, míg télen alapvető, hogy minden éltető napsugár utat találjon a terem belsejébe és beragyoghassa a Vigadót. Szerintem ezekkel a függönyökkel is erősödött az az érzés, hogy a Vigadó egy olyan páratlan tér, amire minden békéscsabai polgár büszke lehet. Ezért mi is örömmel dolgoztunk rajta.
Fehér Tímea, Bartus Gyula házi bemutatóval ünneplik a Magyar Kultúra Napját. Keserédes ünnep ez, hiszen tárt ajtókkal fogadnánk a közönséget, ám ez továbbra sem lehetséges. A munka azonban elkészült, Csurulya Csongor rendező most leteszi a tollat és már másokra bízza a létrehozott előadás sikerének megítélését. A Családi ágyban egy teljes életív jeleneteibe kapunk betekintést összesen hat képen keresztül. Egy házaspár közös életének csúcs- és mélypontjait egyaránt láthatjuk, és a garantált nevetés mellett bizony szívbe markoló pillanatokat is tartogat az előadás. A mostani bemutatót az indokolta, hogy amikor lehetővé válik, a színház azonnal friss előadásokkal tudja fogadni Önöket. Ezért dogozott az elmúlt bő két hónapban több, mint 20 ember ezen az előadáson is, jó szívvel ajánlhatjuk az Önök figyelmébe. A színház facebook oldalán fényképgalériát is találnak a Családi ágy premierről, a fotókat Nyári Attila készítette.
Békéscsaba, 1954. október 7. Rassy Tibor Timár Mihály (b) és Füzessy Ottó Krisztyán Tódor szerepében Jókai Mór Az Aranyember című művének színpadi változatában. A darabot a Békés Megyei Jókai Színház 1954. október 6-án mutatta be Földeák Róbert rendezésében. MTI Fotó/Magyar Fotó: Keleti Éva
Isten, áldd meg a magyart! Milyen csodálatos és felemelő, hogy egy fohásszal, egy imával kezdődik a Magyar Himnusz, amelynek születését ma ünnepeljük. Mennyi minden van ebben a rövidke kis sorban és utána a többiben. Egy különös nép, különös sorsa imába foglalva. Vajon hány himnusz szövege szól a világon az isten áldásáról, amit egy népnek kérnek. Úgy tudom egy sem! És hány himnusz van ilyen gyönyörűen megzenésítve! Persze minden népnek a magáé a legszebb de ez a mienk, magyaroké. Nekünk ez a legszebb. Két zseniális művész alkotása. E csodálatos vershimnusz megszületésének évfordulója lett a Magyar Kultúra Napja. Ha komolyan vesszük – és vehetjük-e másként -akkor mindannak a gondolatnak, érzelemnek, indulatnak, vérzivataros történelmünk tapasztalatainak, diadalainak. gyászainak és amit még Kölcsey szelleme megérintett soraival, fel kell ölelnie kulturális életünket felelőséggel, tisztelettel, hitelesen és odaadással. Ez elsősorban a mi dolgunk, akik kultúrával foglalkozunk, akik kultúrát közvetítünk. Csodálatos, megtisztelő és óriási feladat! Tudnunk kell, hogy a mi fantasztikusan gazdag magyar kulturális, művészeti életünknek – múzeumok, könyvtárak, művelődési házak, közösségi színterek, színházak, filmgyártás stb. – az infrastruktúrája egyedülálló a világon egy ekkora ország esetében mint Magyarország. Ennek a magas színvonalú működtetése hozzáértő, felelősségteljes, minőségi munkát végző, elhivatott szakemberek és művészek nélkül nem lehetséges. Ebben is mint oly sok mindenben gazdagok vagyunk hiszen úgy dübörög a kulturális élet Magyarországon mint kevés helyen a világon. Most látszik igazán, amikor takarékra állítva is mennyi minden történik ezen a területen hazánkban. A bezártság, a kultúrához jutás szűkössége növeli a vágyat, a szomjat, az éhséget, amit a kulturális élet szereplői ebben a lehetetlen helyzetben fantasztikus kreativitással igyekeznek kielégíteni, gazdagítani a beszűkült, 4 fal közé szorult életet, fenntartani a kapcsolatot egymással, a közösségeket valahogy megmenteni. Hiszen a kultúránk közösségteremtő, közös kincs, mindannyiunké, minden magyar emberé, azé is aki nem olvas verseket, nem jár múzeumba, színházba, mert a magyar kultúra meghatározza egész életünket, mindennapjainkat, viselkedésünket, kapcsolatainkat, kis túlzással még a lélegzetvételünket is. Seregi Zoltán – igazgató, Békéscsabai Jókai Színház
Még több képet talál előadásainkról a galériában
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
71 megtekintés 2024. április 26.
4 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
58 megtekintés 2024. április 25.
2 0
Móricz: Szerelem - TEGE ANTAL
164 megtekintés 2024. március 21.
4 0
Móricz Zsigmond: Szerelem
788 megtekintés 2024. március 1.
8 0
Jókai Színház Podcast - Tarsoly Krisztina
196 megtekintés 2024. február 5.
4 1
Jókai Színház Podcast - Lezsák Sándor
71 megtekintés 2023. december 20.
1 0
Süti | Időtartam | Leírás |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 hónap | A cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak. |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
viewed_cookie_policy | 11 hónap | A cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot. |