A Lázár Ervin program minden általános iskolás diáknak lehetőséget biztosít arra, hogy eljuthasson kulturális intézményekbe. A kezdeményezés révén a gyerekek, az iskolai évben legalább egyszer színházi előadásra, cirkuszba vagy koncertre is ellátogathatnak. Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a TV2 Mokka című műsorában beszélt a program elindulásáról, amelyhez a Békéscsabai Jókai Színház is csatlakozott. Hamarosan beszámolunk arról is, milyen előadásokkal készülünk a gyerekek számára.       ×      

Bárdos Judit egyetemi adjunktus A Pszycho titkai című előadásával kezdődik a nyolcadik évad október 7-én a Mindentudás Színházi Egyetemén. A Sík Ferenc Kamaraszínházba Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, esztéta, a népszerű sorozat házigazdája 18 órára várja az érdeklődőket. Miért szeretjük a thrillert különösen filmműfajként, illetve megtudhatunk-e a műfajból valamit az emberi lélek titkairól? Hitchcock esetében feltétlenül szó van az utóbbiról is. De ahogyan bánik a suspense-zal, ahogyan felébreszti a kíváncsiságot, növeli, majd feloldja a feszültséget a nézőben – mindezért a film nagy mesterének, sőt, művészének is tartjuk. A színházra is nagy hatással volt. A Psycho című filmjéről van olyan elmélet is (Báron Györgyé), mely szerint a cselekmény szerkezete, a ház függőleges tagolása az emberi lélek három szintjének, a tudatalattinak, a tudatosnak és a felettes énnek felel meg. A mesterség titkaival kapcsolatban pedig szó lesz arról, hogyan nyilatkozott ezekről a rendező Truffaut-nak, a francia új hullám egyik legjelentősebb képviselőjének.

A Színházak Éjszakája szervezőinek kezdeményezése jól csengő rekordkísérletként indult, mostanra azonban a teljes hazai színházi szcénát megmozgató szerelemprojekt lett belőle. A Madách most kezdeményezés lényege, hogy a magyar színházi szakma színe-java okostelefonja kamerájába elmond néhány sort Madách Imre Az ember tragédiája című művéből. Az első szín már kész, ebben többek közt Alföldi Róbert, Bodrogi Gyula, Csomós Mari, Földes László HOBO, Mácsai Pál, Schell Judit és Szabó Győző is látható. Év végére a teljes mű megelevenedik majd ebben a formában. Többszáz magyar színész és gyerekszereplő vállalta, hogy pársoros részleteket mondjon mobiltelefonja kamerájába Az ember tragédiájából. Madách Imre drámai költeményének ebben a formában való megörökítése az utókornak izgalmas, egyszerűségében nagyszerű kísérlet, szép videó-albuma lehet korunk színészeinek. Eddig 44 fővárosi és vidéki társulat, kőszínházak és független csapatok is részt vettek a projektben. Az akcióhoz a Békéscsabai Jókai Színház is csatlakozott. A teátrumból Katkó Ferenc, Czitor Attila, Földesi Ágnes Villő, Seregi Zoltán rendezésével a színház stúdiójában készítették el a rövid jeleneteket. A művészek szabadon választott módon és körülmények közt többnyire okostelefonjuk segítségével mondták el a számukra kijelölt szövegrészleteket. Megkötés a szövegen kívül nem volt. Akadt, aki a színházában vette fel, volt, aki lépcsőházban, nappalijában, parkban, a szabad ég alatt, vagy éppen tengerparton idézte a Tragédiát. A részleteket összeillesztve többórás, videós verzióban elevenednek meg az örökérvényű sorok, mi nézők pedig kíváncsian várhatjuk, ki és hol bukkan fel éppen a gondolatok tolmácsaként. A monumentális kezdeményezés célja, hogy év végére összeálljon a teljes mű, Madách halhatatlan drámai költeménye. Ez azt jelenti, hogy mintegy 800 színész vesz majd részt a projektben, ami a magyar színésztársadalom csaknem egészét jelenti. Az első tizenkét szín megvan, és az első már látható is többek között Alföldi Róbert, Bodrogi Gyula, Csomós Mari, Földes László HOBO, Mácsai Pál, Schell Judit és Szabó Győző tolmácsolásában. A videót a Színházak Éjszakája Youtube-csatornáján lehet megtekinteni. A tizenöt színből álló drámai mű utolsó három színének mondatai még hiányoznak, ezért várják a művészek csatlakozását. A jelentkezéseket október végéig kell elküldeni.

A zene világnapját 1975 óta ünnepeljük meg minden évben október elsején. Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész és karmester kezdeményezésére az UNESCO akkor nyilvánította ezt a napot a zeneművészet ünnepévé. Yehudi Menuhin szerint meg kell becsülnünk a csöndet, és az ezerarcú muzsikát azért fontos megismerni, mert közelebb hozza egymáshoz az embereket és a kultúrákat. „A zene a káoszból rendet teremt; a ritmus a széttartót egységbe fogja; a melódia a megszakítottat folytonossá varázsolja; a harmónia az össze nem illőket összeegyezteti.” Ezekkel a szavakkal köszöntötte a művész az első alkalom tiszteletére Torontóban a zene világnapját, majd a következőket mondta: „Szavakkal már nagyon sokszor visszaéltek, különösen a korunk társadalmában egyre növekvő tudatlanság következtében. A zene azonban továbbra is módot ad arra, hogy az emberek ma is megértsék egymást, amikor az emberiségtől a múlt előítéletei távolabb állnak, mint valaha, de megerősödve kerülnek előtérbe azok az örök értékek, amelyek mindig részét képezték bármely nép minden művészi megnyilvánulásának.” A világhírű művész, aki a nyugati klasszikus zene mellett szeretettel fordult a távolabbi kultúrák, India, Kína, Japán felé is, úgy vélte, hogy a muzsika ezerféle színe és azok megismerése közelebb viszi az embereket egymáshoz. „Arra szeretnék buzdítani minden várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt ezen a napon. Örülnék, ha nemcsak koncerteken, rádióműsorokban szólalnának meg régi és főként mai művek, hanem spontán megnyilvánulásként utcákon és tereken is muzsikálnának énekesek, kórusok, jazz-zenészek és a komolyzene legjelentősebb előadói…”

Szeptember 6-án – 45 évesen – az angyalok társulatához szerződött Kara Tünde, a Békéscsabai Jókai Színház Jászai Mari-díjas, kétszeres Gálfy László Gyűrű-díjas színművésze. Október 5-én 14 és 17 óra között a színház kinyitja kapuit mindazok számára, akik szeretnének elbúcsúzni a művésznőtől. A nagyszínpadon ez idő alatt folyamatosan vetítik a szerepeiből készített filmösszeállítást. Amikor kevés a szó és a könny, marad a szívszorító fájdalom és a megváltoztathatatlan hiány. Lehetetlen felsorolni az összes felejthetetlen szerepét, amivel beírta magát a színjátszás történetébe. Az Othellóban Emíliát játszotta, a Lear királyban Gonerilt, az Üvegfigurákban Laurát, a Koldusoperában Peachum feleségét, Celiát, az I. Erzsébet színészkirálynőjét. Az Advent a Hargitán előadásában három figurát keltett életre csodálatosan, Árvai Rékáét, annak anyjáét és lányáét, máskor Marlene Dietrichként bűvölte el a közönséget. A Bernarda Alba házában Ponciájával maradandót alkotott, a Karkithemiában pedig saját sorsát, betegségét vitte színpadra, hogy vigaszt nyújtson és erőt adjon a szenvedőknek. A magyar és a világirodalom fantasztikus szerepeit kivételes tehetségével, eleganciájával, alázattal, felkészültséggel valósította meg, ugyanekkora odaadással, szeretettel tanította a fiatalokat a mesterségre abban a Színitanházban, amelyben korábban maga is végzett, miután a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium drámatagozatán szerzett érettségivel Békéscsabára jött. 1996-tól volt a Jókai Színház tagja, de vendégként szerepelt több vidéki és fővárosi társulatnál is, munkáját számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el. A súlyos betegségek többször támadták, sokan szorítottunk, imádkoztunk a felépüléséért, visszavárta a színház és a közönség, 2016-ban jótékonysági esttel is igyekeztek erőt adni, táplálni a reményt.   Művészi pályája mellett óriási példával szolgált emberségből, méltóságból, valahányszor a sors kegyetlen próbatételeket mért rá. Hittel és akaraterővel vállalta a küzdelmet a betegségek ellen, amikor meggyógyult, mély – elhivatottsággal, küldetésként – tanácsadással és színpadi játékával igyekezett segíteni másokon, tartani a lelket az elesettekben. Emlékezetes alakításait, rendkívüli egyéniségét, bölcsességét, kedvességét örökre a szívünkbe zártuk. Megnyugvást, békét, kegyelmet, megváltást érdemel. Drága emlékét hálás szívvel örökre megőrizzük.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Békés Megyei Szervezete pénteken este tizennegyedik alkalommal rendezte meg színes műsorokkal tarkított Príma díjátadó gálaestjét. Az est házigazdája Nagy Mihály László, a VOSZ Békés megyei elnöke volt.  A gálaesten Príma díjat kapott irodalom kategóriában a Bárka irodalmi folyóirat szerkesztősége. Az 1993-ban, eredetileg a Tevan Kiadó által alapított Bárka 1997-től a Békés Megyei Könyvtár kiadásában, 2008-tól a Békéscsabai Jókai Színház kiadásában kéthavonként megjelenő, irodalmi, művészeti társadalomtudományi folyóirat. A lap szerkesztői az egyetemes magyar kultúrában gondolkodnak, és arra törekednek, hogy a Bárka nyitott legyen minden érték iránt. A szerkesztők bíznak abban, hogy a regionalitás és az egyetemesség, a minőség- és értékelvű szemlélet és gondolkodásmód keretei között nincs feloldhatatlan ellentmondásban egymással. A lap szerzői között megtalálhatjuk a kortárs magyar irodalom, különböző irányzatokat képviselő élvonalbeli hazai és határon túli szerzőit, a még kevéssé ismert legfiatalabb generációk tehetséges alkotóit, és a szűkebb régió szellemi, művészeti, irodalmi életének jeles képviselőit is. A Bárka szerkesztősége, munkatársai nemcsak a nyomtatott, de az élő, személyes irodalmi ismeretterjesztést is fontosnak tartják, ezért rendszeresen járnak a folyóiratot bemutató, a kortárs irodalmat népszerűsítő író-olvasó találkozókra. A szerkesztőség 2007-től Ablak a kortárs magyar irodalomra – barkaonline.hu címmel online internetes magazint indított. A Bárkaonline egy teljes spektrumú irodalmi portál, hírekkel, helyszíni tudósításokkal, kritikákkal, első nyilvánosságú irodalmi alkotásokkal, tárcákkal, olvasónaplókkal, a Papírhajó című gyerekirodalmi rovattal. A Bárka szerkesztőinek sikerült egy olyan karakteres arcélt kialakítaniuk, ami mára már egyedivé és az egyik legjobb kortárs magyar irodalmi folyóirattá teszi a lapot. A helyi és az országos írott, illetve elektronikus média rendre elismeréssel számol be a Bárka aktuális számairól, illetve rendezvényeiről.                                                                                                                                              fotó: VOSZ