Békéscsabai Jókai Színház

A szörny maszkja

A bemutatóhoz közeleg Pozsgai Zsolt darabja, mely valós történeten alapul; az íráshoz az a hír adta az ötletet, amikor 1995-ben a rendőrség lecsapott egy alvilági figurára, aki régen bujkált budapesti lakásában, mert egy balatoni rablásnál megégett az arca. A Herceg szerepét a Jászai-díjas Bartus Gyula alakítja, aki az előadásban egy olyan égési sérüléseket imitáló maszkot visel, melyet a Magyar Teátrum-díjas Lakatos Károly maszkmester kreált. „Aprólékos munkával, türelemmel kikísérleteztem egy eljárást, amivel a maszkot készítettem, többkomponensű, bőrbarát alapanyagból. A maszk a színész fél arcát takarja, ahol a szerepe szerint a baleset érte” – árult el valamennyit titkaiból a szakember. És vajon mekkora kihívás egy színésznek, hogy éppen az egyik legfontosabb kifejezőeszközét, a hangját veszíti el a színpadon? – kérdeztük Bartus Gyulától. "Ez is egy színészi feladat, amelyet – mint minden mást – meg kell csinálni. Nem érzem magam semmitől "megfosztottnak", éppenséggel a figura sorsából fakadó primitív beszédkultúra jellemábrázoló volta miatt. Nem mindig a tiszta és érthető verbalitással párosul a színészre váró feladat. De bízom benne, hogy a jellem egyedisége – és az általam nyújtott alakítás – ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, maradandó élményt hagy a közönség színházi emlékezetében. " -szkv-

Tovább

Díszvendégként a Jókai Színházban

newsag.hu | Szombaton este a Békéscsabai Jókai Színház William Shakespeare Tévedések vígjátéka című előadása díszbemutatóján sok szarvasi kapott helyet a nézők között. ►Tovább

Tovább

Ismét különdíjat nyert a Bernarda Alba háza

Átadták a Vidéki Színházak Fesztiváljának díjait a Thália Színházban. A Városmajori Színházi Szemle különdíja után ismét különdíjat nyert a Békéscsabai Jókai Színház Bernarda Alba háza című előadása. Bereményi Géza, a Thália Színház igazgatója a vasárnap zárult rendezvény díjátadó ünnepségén elmondta: a negyedik alkalommal megrendezett fesztivál különösen jól sikerült, sok elismerést kaptak a közönségtől. Lantos Anikó fesztiváligazgató emlékeztetett: egy hét alatt nyolc előadást, hat nagyszínpadi és két stúdióprodukciót láthatott a közönség a fesztiválon. „A maga nemében mindegyik produkció különleges volt, ezt visszaigazolta a hatalmas érdeklődés" – mondta, hozzátéve, hogy az előadásokat telt házzal játszották, a fesztivál mintegy 3000 nézőt vonzott. Elmondta: a fesztiválon szereplő előadásokat az idén is öttagú zsűri értékelte, amely öt díjat adott ki, döntését egyhangúlag meghozva. A zsűri különdíját kapta a Békéscsabai Jókai Színház Federico García Lorca Bernarda Alba háza című művéből készült produkciója. A lorcai szöveg és a flamenco világának találkozásából született előadást Béres László, a Kolozsvári Magyar Opera művészeti tanácsadója rendezte, a koreográfia Bajnay Beáta munkáját dicséri, a főbb szerepekben Kovács Edit, Nagy Erika, Vadász Gábor, Komáromi Anett, Fehér Tímea, Tatár Bianka, Liszi Melinda és Tarsoly Krisztina látható. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Közellenség című produkciója nyerte el a legjobb előadás díját; az elismerést Sztarenki Pál rendező vette át kedden a Thália Színházban. A legjobb női alakításért járó elismerést Csapó Virág vehette át a kecskeméti Katona József Színház Párcsere című előadásában való játékáért. Jurij Poljakov orosz kortárs író darabját Cseke Péter rendezésében láthatta a közönség. A legjobb férfi alakítás díját Gáspár Tibornak adta át a zsűri Az eltört korsó című darabban nyújtott alakításáért. A Miskolci Nemzeti Színház Heinrich von Kleist művéből készült produkcióját Szőcs Artur rendezte. A zsűri másik különdíját Hunyadkürti György színművész vehette át a kaposvári Csiky Gergely Színház Shylock című előadásában való játékáért. Gareth Armstrongnak a shakespeare-i velencei kalmár-történetet feldolgozó monodrámáját Kőváry Katalin állította színpadra. A zsűri munkájában V. Nagy Viktória, a Heti Válasz kulturális újságírója, Eszes Andrea, a Nők Lapja vezető szerkesztője, Schnell Ádám, a Nemzeti Színház színművésze, Várhegyi András, a Fidelio színházi rovatának vezetője és Tripsánszki Éva, a közönség közül választott zsűritag vett részt. Forrás: MTI

Tovább

Kriszta szerepében Kovács Ágnes színihallgató

A Magyar Dráma Napján mutatjuk be Pozsgai Zsolt: A szűz és a szörny című tragikomédiáját, a főbb szerepekben Kovács Edittel, Bartus Gyulával és Csomós Lajossal. Krisztának, az erdélyi lánynak castingon választották ki a színészhallgató Kovács Ágnest. Vele beszélgettünk a próba előtt. Váratlanul ért, amikor az osztályfőnököm, Seregi Zoltán bejelentette a HÍRT, hogy én játszom a női főszerepet a Szűz és a szörny című darabban, mivel a castingon színészhallgatókon kívül szakmát végzett színésznők is részt vettek. Álmomban sem gondoltam volna, hogy elsősként kiválasztanak egy főszerepre. Azóta elkezdődtek a próbák, és nagyon kemény előkészületek folynak a darab körül. Rövid idő alatt kell rengeteg tudást és technikát elsajátítanom, de mindenki nagyon segítőkész és türelmes. Pozsgai Zsolt, a darab rendezője nem várja el tőlem ugyanazt a tempót, mint a vezető színészektől, instrukciókkal vezet rá arra, mikor mit, és hogyan, kell tennem. Minden erőmmel azon vagyok, hogy ezt a nem mindennapi lehetőséget és bizalmat remek alakítással szolgáljam meg. -szkv- Fotók: Locskai Henriett

Tovább

Modern köntösben, modern mondanivalóval a régi klasszikus

Modern köntösben tálalta a Jókai Színház Shakespeare egyik korai darabját, a Tévedések vígjátékát. A komédiát az ókori színműíró, Plautus műve ihlette. A darabot a 16. században írták, ami a történelem során kapott már hideget és meleget is. Szilágyi Viktor kritikája Ambivalens érzés fogott el, amikor elkezdődött az előadás. Két idősík elevenedett meg a színpadon. A helyszínek és a szereplők neve egyértelműen az ókori Hellászt idézik, ahogy a poétikus csengésű dialógusok és monológok is. A város felépítése, a szereplők öltözéke és az olykor nehezen emészthető zenei aláfestések modern korba helyezik ezt az időtlen klasszikust. A modernebb kontextusba helyezett művek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy korunk embere is tudjon azonosulni a szereplőkkel, és megannyi új lehetőséget kínál arra, hogy a cselekmény érthetőbb és szerethetőbb legyen. A történet korán sem hétköznapi félreértésen alapszik. Egy régi családi tragédia következtében nagy káosz szabadul el Ephesus városában. Az események bonyolult láncolatára alaposan figyelnie kell a nézőknek, mert könnyen elveszíthetik a fonalat, hiszen két ikerpár kalandjait követhetik nyomon Bezerédi Zoltán és Gulyás Attila által játszott karakterek személyében. Ezt a darab bonyolult alapfelállása és az archaikus szöveg megértése okozza. Az első monológ, amit Aegeon ad elő felesége és gyermekei elvesztésével kapcsolatban, nagyon fontos információkat tartalmaz, ahhoz, hogy nyomon követhessük a cselekményt. Ennek megértése tehát okvetlenül szükséges lenne, viszont nagyon nehezen áll rá az ember füle erre a beszédstílusra, pláne akkor, ha öt perccel a mű kezdetétől számítva tudatják vele a történet alapfelállását. Nehéz a darab kapcsán beszélni a színészek játékáról, mivel a mű, a hossza miatt, kevés lehetőséget nyújt a karakterek kibontakozására és a személyiségük megismerésére. A két ikerpárt játszó Bezerédi Zoltánnak és Gulyás Attilának voltak észrevehető testgesztusaik és mimikai játékaik, amikkel éreztették éppen melyik karakter bőrében vannak, de csak a mű vége fele sikerült igazán jól megkülönböztetni a két testvért egymástól. Ez a legtöbb színházi darabnál nagyon zavaró lenne, viszont itt sokkal kevésbé érződik az árnyalt jellemek hiánya, ami nem csupán a két főszereplőre, hanem a mű összes karakterére igaz. A rendezéssel kapcsolatban észrevehető mindenki számára, aki már olvasta a darabot, hogy olykor eltért az eredeti mű cselekményétől. Ezeknek egy része kevésbé volt észrevehető, viszont voltak olyan különbségek, amik erősen hatottak a végkifejletre. Amikor először láttam a szereposztást meglepődtem azon, hogy Bezerédi Zoltán és Gulyás Attila hónapra és napra pontosan egykorú karaktert alakítanak, viszont ez egyáltalán nem volt zavaró és kevés embernek tűnhetett fel a korkülönbség, jól együtt tudtak dolgozni a színpadon. Ami viszont sokkal szembetűnőbb volt számomra, az a darab végi tanulság hiánya, amit a megváltozott cselekmény miatt nem teljesedett ki. Az eredeti műben Ephesusi Antipholus sosem csalta meg a feleségét, aki viszont elüldözte őt féltékenykedéseivel otthonról. A darab végén az asszony megtanul bízni urában, a néző pedig első kézből láthatja, milyen következményekkel járhat az irigység és a bizalmatlanság. Ezzel szemben Csiszár Imre által rendezett komédiában Antipholus tivornyázik és bár nem annyira egyértelmű, de valószínűleg szorosabb kapcsolatot ápol az egyik prostituálttal. Ezt az űrt viszont kompenzálja az, hogy kaphatunk egy aktuálisabb mondanivalót a történetből, ami az eredeti darabban nem érződött annyira: a vándorlás problémáját, ahol az emberek próbálnak beilleszkedni új élethelyzetekbe és kultúrákba, ahol sokszor nem találják a helyüket. Végső soron ez minőségi csere volt. Összegezve a leírtakat, a Tévedések vígjátéka jó nyitása volt az évadnak, viszont érdemes utána olvasni a műnek még mielőtt elmegyünk a színházba, mert a végén mi is csak külső szemlélői lehetünk az eseményeknek, akár a város polgárai és a főszereplő családtagjai. Szilágyi Viktor

Tovább

Aranydiplomát kapott Magdi anyus

BEOL | A fővárosi Színház- és Filmművészeti Egyetem nemrég megrendezett tanévnyitó ünnepségén a Békéscsabai Jókai Színházhoz sok szállal kötődő két művész, Dariday Róbert gyémánt-, Fodor Zsóka pedig aranydiplomát vehetett át. ►Tovább

Tovább

Pozsgai Zsolt A szűz és a szörnyről

Szeptember 21-én lesz a Szűz és a szörny című tragikomédia bemutatója teátrumunkban, melyet Pozsgai Zsolt íróként és rendezőként is jegyez. A próbák közti szünetben beszélgettünk. Mit lehet tudni a darab előéletéről? Az 1990-es évek közepén olvastam egy bűnügyi történetet az újságban. Budapesten, a Józsefvárosban elfogták a "Szörny" néven ismert alvilági vezért, aki évekig bujkált, eltorzult arccal. Egy balatoni akció kapcsán nyomta az arcába a forró vasalót egy idős nő, akit kirabolni igyekeztek. A férfi arca a felismerhetetlenségik szétégett, barátai bújtatták sokáig. És itt már azonnal beugrott a híres mesével, a Szépség és a szörny-nyel való párhuzam. Valódi történet, de megelevenedett mai felnőttmese. Hogy néz ki ez a történet a mai viszonyok közepette? Ez érdekelt, és úgy tűnik, nem csak engem. Hiszen ahol bemutatták a darabot, nagyon nagy sikerrel ment. Izgalmas krimit láthat tehát a néző, rengeteg komikus elemmel, torokszorító befejezéssel. Külön érdekesség, hogy a legutóbbi budapesti előadás egyikére a szervezők felkutatták és elhívták a történet eredeti szereplőjét, aki akkoriban szabadult a börtönből, de még a bemutató előtt meghalt, az előadást már csak a fia látta. A téma sajnos egyre aktuálisabb, de nem csak Magyarországon, hanem Indiában is, hiszen egy rangos indiai fesztiválon is bemutatkozott, ahol elnyerte a közönségdíjat. Valóban, az egyik előadás eljutott Delhibe, indiai fesztiválra, ahol angol felirattal ment, és sok díjat kapott. Aztán egy bengáliai társulat mutatta be idén tavasszal bengáli nyelven. Tehát nem kifejezetten magyar történetről van szó. Az örök kérdés, hogy meg tudjuk-e látni a másikban az értéket, a valódit akkor is, ha azt álarc takarja, ha szörny alakjában jelenik meg előttünk. És mit tudunk kezdeni az olykor önmagunkban is felbukkanó szörnnyel. De nem érdemes nagy filozófiákat kanyarítani az előadás köré. A darab egy bűnöző és egy érintetlen, tiszta fiatal lány találkozásának izgalmas és olykor meghökkentő története. Milyen a próbafolyamat? A szokottnál kevesebb időnk van, ezért meglehetősen keményen dolgozunk, ami nem megy nehezen, hiszen sokat dolgoztam a Jókai Színház kiváló színészeivel, értjük egymás nyelvét, gondolatait. Úgy gondolom, nagyon jó a hangulat, minden rendezésemnél törekszem erre, hogy az előadás szeretetteljes hangulatban, egymás segítve, intenzív módon jöjjön létre. Ennek mindig az a kulcsa, hogy a rendező jól felkészülten induljon el, és a társakban fel tudja kelteni az alkotás vágyát, a kreativitást. Nem az első rendezése a színházunkban. Milyen együtt dolgozni a szereplőkkel? Tanár és tanítvány együtt dolgoznak ebben az előadásban. A női, fiatal főszerepre válogatással kerestünk megfelelő lányt a stúdiósok közül, nagyon sok olyan volt, aki alkalmasnak tűnt. Végül Kovács Ágnesre esett a választás, akinek ez az első főszerepe. És mindenki más "tanár", Kovács Edit és Bartus Gyula is tanított vagy tanít. Érdekes helyzet, hogy most egyenrangú partnerként kell dolgozniuk, de példaadó és olykor megható módon segítik Ágit a szerep megformálásának folyamatában. Csomós Lajos, Kovács Edit is innen, ennek a színháznak az iskolájából indult, tudják, milyen az, megkapni az első jelentős szerepet. Szeretném, ha tanúi lennénk egy jelentős művészi pálya indulásának. Bartus Gyula pedig a Szörny szerepében egészen sajátos feladatot kapott, miután az eltorzult arca miatt szinte egyáltalán nem tud értelmesen beszélni, ráadásul egy elképesztő maszkot varázsolnak majd esténként rá – a legkevesebb szöveggel a legtöbbet kell elmondania, és végig a színen van, hatalmas koncentráló képességet feltételez a szerep. Szőke Pállal már régóta szerettem volna dolgozni, Kovács Edittel pedig már nagyon régóta szakmai és emberi kapcsolatban vagyunk. Csomós Lajos pedig igazi ajándéka a produkciónak. Nem látom akadályát, hogy sikeres, erős előadás szülessen. Az eddigi békéscsabai munkáimmal talán bizonyítottam /Monte Cristo, Vörös és fekete, stb./ hogy az új igazgatóval, Seregei Zoltánnal teljesen egyetértve a közönségért és a színészért dolgozunk, a rendezői önmegvalósítást a háttérbe szorítva. -szkv- Fotók: Locskai Henriett

Tovább

Több mint komédia

Népvándorláskor, regisztrációs időkben ütős nyitány Shakespeare Tévedések vígjátékának első jelenete; az Ephesus városába érkező idegenek beléptetése jelzi, hogy reneszánsz komédiázáson, nagy nevettetésen túl valami mást is kap a Békéscsabai Jókai Színház közönsége. Csiszár Imre rendező nem öltöztette korabeli jelmezbe színészeit, a végig azonos és jelzésértékű díszletben mindenki rohan valami vagy valaki után, de leginkább önmagát keresi egy felfordult világban. A mulatságos, mégis elgondolkodtató történethez modern zene szól. (Niedzielsky Katalin kritikája) Az emberi tulajdonságok és kapcsolatok, egyén és közösség konfliktusainak, jellem- és helyzetkomikumok kimeríthetetlen tárháza Shakespeare összes műve, amelynek érvényességét és népszerűségét a szerzői bölcsesség, humor, lényeglátás alapozza meg. A színpadra állítás mindezt elmélyítheti, fokozhatja, ha nem a jelmezek jelentik a korszellemet, hanem az emberek viselkedése, igénye, gondolkodása: a szereplőké és a nézőké. Ha kölcsönösen kiderül róluk, hogyan élnek, mitől félnek, miben hisznek, bíznak-e egymásban. Ha a játék képes a nézőket megszólítani, nemcsak szórakoztatni, megnevettetni, hanem elgondolkodtatni is olyan fontos dolgokról, mint saját maguk, identitásuk, helyük a világban, akkor az jóval több, mint komédia. Az új évad első bemutatója régi klasszikus viccre épít, a két ikerpár – ráadásul úr és szolga – összecseréléséből származó bonyodalmakra, szerelem és féltékenység, gyengédség és erőszak ellentétére. Mindebből persze súlyos drámák is születhetnének, ha a történet nem végződne happy enddel. Már a cím figyelmeztet: „csak” tévedésekkel van dolgunk, akármennyire is összekuszálódnak azok a rokoni, társadalmi, üzleti szálak, és ami végül tisztázható, megmagyarázható, az megbocsátható, nem bűn, nem jár büntetéssel. Shakespeare mester a nevetés mellé mindig tragikummal és némi tanulsággal is szolgál. Ez a Plautus-komédiákból merítő, 1592-ben írt darabja a helyzetkomikumok kibontása előtt igen szomorú történettel kezdődik: hajótörésről, családja elvesztéséről, fiai reménytelen felkutatásáról mesél a halálra ítélt syracusai kereskedő. A drámai feszültség csak a darab végén oldódik fel, amikor tisztázódnak a szerepek, és az öreg kalmár sorsa is rendeződik. Hangulatos és mozgalmas előadás, igazi forgatag; négy épület (két lakóház, egy lokál és egy zárda) előtt rohangálnak a szereplők. Mindenki keres valamit, rohan a pénze, a párja után, vagy éppen ura parancsát akarja teljesíteni. A félreértések, szerepcserék miatt összekavarodnak, elbizonytalanodnak, nem találják a helyüket a világban, úgy érzik, hogy kicsúszott a talaj a lábuk alól, elveszítették személyiségüket, önazonosságukat, hiszen idegenné váltak saját környezetükben, súlyos lelki válságba kerültek. Egészen hétköznapi történet, gyakorta megesik, akár ma is, velünk, körülöttünk. Óránként halljuk, látjuk a híradásokat arról, hogy százezrek hagyják el otthonukat, menekülnek a háború elől, indulnak el a biztonság, a jobb megélhetés reményében Nyugat felé. Keresik a helyüket a világban, önmagukat, életük értelmét. S akik maradnak, vajon tisztában vannak-e önmagukkal, megtalálták-e a helyüket, boldogulásukat, valóban otthon érzik-e magukat abban az országban, ami a hazájuk? Hetek óta azon gondolkodom, és az előadás óta még inkább: mi kell ahhoz, hogy valaki útra keljen egyik kontinensről a másikra, nekivágjon a bizonytalan, kiszámíthatatlan jövőnek, kockáztassa önmaga és szerettei sorsát? Meg azon, felidézve a reneszánsz emberek életkedvét, boldogságvágyát: ma miért nem divat örülni, elégedettnek lenni, beismerni, hogy igen, köszönöm, jól vagyok? A korszakot, az embert, társadalmát jellemzi, hogyan szórakozik, min nevet és mit tart gondolatébresztőnek, ahogyan az is, mitől fél vagy miben bízik. „Úgy hírlik, tele a város csalással”, sok a bűn, a hazugság – hangzanak el az első felvonásban az Újszövetséget, Szent Pál apostolt idéző szavak. Ephesus lakói, a kereskedők, nemesek, urak és szolgák, rosszlányok féltek az idegenektől, de hittek a mesékben és bíztak egymásban. A mából nézve akár irigyelhetjük is felszabadultságukat, jókedvüket, életörömüket, bizakodásukat, hogy mindenki jól akarta érezni magát. Megértjük, hogy féltek a besúgóktól, indulatukat, szenvedélyes kifakadásaikat pedig megbocsáthatjuk, ahogyan a furcsa érdeklődést is, amivel a korabeli kivégzések iránt viseltettek. S milyen jó lenne, ha körülöttünk az olykor rossz dolgok csak tévedésekből fakadnának, nem szándékos rombolásból, gonoszságból, mert akkor azokat könnyen lehetne tisztázni, megmagyarázni, megbocsátani, akárcsak az epheusi tévedéseket! Csiszár Imre Jászai-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész színvonalas előadást rendezett Békéscsabán, amelynek premierje a hagyományoknak megfelelően pénteken volt, díszbemutatója szombaton. Ephesusi Antipholus szerepét a Kossuth-díjas Bezerédi Zoltán, a budapesti Katona József Színház művésze játssza hatásosan, Dromióként (a szolga) Gulyás Attila kivételes akrobata teljesítményt nyújt. Solinus, a fehér limuzinon érkező herceg (a hatalom) szerepét a Jászai-díjas Bartus Gyula alakítja meggyőzően, Aegeon syracusai kereskedő a legdrámaibb figura, Jancsik Ferenc átélt játéka. Feleségét és az apácafőnöknőt Kovács Edit méltóságteljesre formálja, Adriana, Ephesusi Antipholus felesége szerepében Komáromi Anett kimagasló alakítást nyújt, Lucianát, a húgát formáló Liszi Melinda méltó partnere. Katkó Ferenc, Presits Tamás, Szabó Lajos, Czitor Attila a polgárok, kereskedők, nemesek táborát személyesíti meg, ifj. Mlinár Pál a syracusai Antipholus és Csomós Lajos a hozzá tartozó Dromio. A kurtizán szerepében Fehér Tímea markáns, Luca, a szolgálója Veselényi Orsolya, Csipkedi, a tanítómester Szőke Pál. A porkolábok, tisztek szerepében a Színitanház hallgatói láthatók. A jelmeztervező a Kossuth- és Jászai-díjas Szakács Györgyi, a díszlet a rendező munkája, a zenét Csiszár Virág állította össze, a mozgást Mlinár Péter tervezte. Shakespeare műveit elsősorban a kortalanság és az emberismeret teszi örökérvényűvé, szellemiségét az értékteremtő, minőségi előadások éltetik, amilyen Csiszár Imre rendezése a Jókai Színházban. Az előadás rangját emeli az alkotók meggyőződése, hite, hogy az ember bár nem tökéletes, de lehet rajta javítani, érdemes nevelni. Humorral és öniróniával valószínűleg hatásosabban, mint szigorral. A kivételes költői nyelv, a szép meseszövés is segíthet, egy kis pajzánság és trágárság pedig belefér az utcanépének szóhasználatába. Niedzielsky Katalin

Tovább

“NEM KELL SEMMIHEZ ALKALMAZKODNOM” – CSISZÁR IMRE A TÉVEDÉSEK VÍGJÁTÉKÁRÓL

szinhaz.hu | William Shakespeare Tévedések vígjátéka című komédiájának péntek esti premierjével vette kezdetét a 2015/16-os évad a Békéscsabai Jókai Színházban. Csiszár Imre, a darab rendezője pénteken az MTI-nek elmondta: azért örül, hogy Békéscsabán rendezheti meg ezt a művet, mert a fővárosi színházak sokkal "profilírozottabbak" a vidékieknél, itt viszont önálló, saját stílust képviselhet a színpadra állításánál. "Itt egy kicsit az lehetek, aki vagyok, nem kell semmihez alkalmazkodnom a shakespeare-i világ aurájának a megteremtésekor" – fogalmazott. ► Tovább

Tovább

Félreértések fergeteges vígjátéka – premier után díszbemutató

Frenetikus sikerrel zajlott le a Békéscsabai Jókai Színház évadnyitó díszbemutatója, melynek díszvendégei Szarvas városa és a Szarvasi Vízi Színház kiemelt partnerei voltak. A Tévedések vígjátéka című előadás díszbemutatója igazi társadalmi esemény volt. Mulatságos helyzetek, humoros baklövések, és egy klasszikus "csonka család" körül forgott minden ezen az estén a Jászai-díjas, Kiváló-és Érdemes Művész Csiszár Imre rendezésében. Shakespeare időtlen vígjátékát általunk is jól ismert mai alakok népesítik be, s igazolják: alapjaiban keveset változott a világ az elmúlt négyszáz évben. A Tévedések vígjátéka egy hajókatasztrófa miatt szétvált két ikerpár alaptörténetén nyugszik, akiket részben az apjuk, részben a másik felük kutat – a helyzetet bonyolítja, hogy az a két város, ahova az egy-egy Antipholus és Dromio kerültek, azaz az itáliai Szirakuza, és a török Efezus éppen ellenséges viszonyban van egymással. Aki nem olvasta a Shakespeare-művet, az is könnyű szerrel elképzelheti, milyen helyzetkomikumok születhetnek abból a szituációból, hogy a két Dromio össze-vissza találkozik a Két Antipholusszal, valamint környezetükkel. S így aztán az egymásnak ellentmondó üzenetváltások szülik a félreértések sorozatát. A családi szálak egyre inkább összekuszálódnak, a történések pedig csak továbbgörgetik a félreértéseket, remek táptalajt biztosítva egy sokszínű, erős karaktereket felvonultató, mozgalmas és hangulatos produkcióhoz. Az előadás után fogadással folytatódott az este a Vigadóban, ahol a város, a megye, valamint a szakmai élet prominens személyei találkozhattak egymással. Ha ősz, akkor szőlő, ha szőlő, akkor bor. A kóstolható borokat az Európai Borlovagrend Dél–alföldi Legátusa biztosította. S hogy legyen mivel elválasztani, kiemelni az ízeket, szakácsművészeti különlegességek sora várta a vendégeket. Az infrastruktúrát, valamint a felszolgálást a BÉKSZI – Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskola biztosította. A jó hangulatról Kontor Tamás zenész gondoskodott, akit a Megasztár harmadik szériájából ismerhetett meg a közönség. Shakespeare időtlen vígjátékát még októberben és novemberben is megtekinthetik, akik a szeptemberi előadásokra már nem kaptak jegyet.

Tovább

Bemutattuk Shakespeare időtlen vígjátékát

Nem véletlen, hogy Shakespeare Tévedések vígjátéka máig töretlen népszerűségnek örvend a reneszánsz óta: a felvonultatott emberi játszmák és hibalehetőségek bárhol, bármikor érvényesek lehetnek. Az új évad első bemutatójára, Csiszár Imre rendezésében, pénteken este került sor a Jókai Színházban. A féktelen vígjátékban minden elem adott, hogy a termékeny zavart fenntartsa: összecserélt ikrek, féltékenység, emberi hiúságok és gyengeségek, Ephesus városának minden rendű lakói: rosszlányok, kereskedők, nemesek, urak és szolgák. De nem Shakespeare lenne a darab szerzője, ha a felhőtlen nevetés mögött nem húzódna meg némi tragikum, illetve sokféle tanulság is. A Békéscsabai Jókai Színházban az alkotógárda valóságos sztárparádé: a darabot Csiszár Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész rendezi, az előadásban Ephesusi Antipholus szerepét a Kossuth-díjas Bezerédi Zoltán, a budapesti Katona József Színház művésze játssza. A jelmeztervező Szakács Györgyi, aki szintén Kossuth- és Jászai-díjas. Helyszínünk Ephesus, egy nyüzsgő nagyváros. Két idegen bolyong utcáin: a Syracusaból érkezett Antipholus, és hű társa, Dromio. Nem is sejtik, hogy Ephesusnak is van saját Antipholusa és Dromiója: rég elvesztett ikertestvérei a két látogatónak. A párosok hamarosan összecserélődnek, Antipholusok és Dromiók a tébolyodottság határán próbálnak rájönni, mi történik velük. Hiszen már semmi sem a régi: a város népszerű polgárát kizárják saját házából, a gyanútlan látogató meg nem érti, miért keresi a kegyeit minden idegen. Rendőrök, kereskedők, rosszlányok eszeveszett kavalkádja, félreértések fergeteges vígjátéka kavarog a színen, és még egy limuzin is begördül… A családi szálak egyre inkább összekuszálódnak, a történések pedig csak továbbgörgetik a félreértéseket, remek táptalajt biztosítva egy sokszínű, erős karaktereket felvonultató, mozgalmas és hangulatos előadáshoz. Ephesusi Antipholus szerepét a Kossuth-díjas Bezerédi Zoltán, a budapesti Katona József Színház művésze játssza, Ephesusi Dromio Gulyás Attila, Solinus, Ephesus hercegének szerepében a Jászai-díjas Bartus Gyulát, Aegeon syracusai kereskedőként Jancsik Ferencet láthatja a közönség, mellettük Katkó Ferenc, Csomós Lajos, Presits Tamás, Szabó Lajos, Czitor Attila és ifj. Mlinár Pál játszik az előadásban. Emíliát, Aegeon feleségét és az apácafőnöknőt Kovács Edit, Adrianát, Ephesusi Antipholus feleségét Komáromi Anett, Lucianát, a húgát Liszi Melinda játssza. A kurtizán szerepében Fehér Tímea látható, Luca, Adriana szolgálója Veselényi Orsolya. Porkolábként, tisztekként és más kísérőkként a színitanház hallgatói kaptak lehetőséget a sokszereplős darabban. Shakespeare korai vígjátéka lenyűgöző lehetőség a színészeknek, az alkotóknak és a nézőknek egyaránt, mivel mulattató történetében nagyon érdekes jellemek vonulnak föl – miközben aki akar, komoly filozófiai mélységeket is felfedezhet a darabban. Az évadnyitó közönsége kiváló előadást látott, melyet hálás tapssal köszönt meg.

Tovább

Tizenöt bemutatót tervez az idei évadban a Békéscsabai Jókai Színház

Magyar Teátrum | Tizenöt bemutatót tervez a 2015/2016-os színházi évadban a Békéscsabai Jókai Színház, amely idén is megrendezi az Ádámok és Évák versenyét, a Magyar Teátrumi Gála díjátadót, és egy új kezdeményezéssel is élnek a fiatal korosztály megszólítására. Seregi Zoltán megbízott igazgató csütörtökön az MTI-nek elmondta, a közérthető minőséget, a minőségi szórakoztatást tartja vezérfonalnak. ► Tovább

Tovább

Plakátkiállítás az aulában

A Békéscsabai Jókai Színház még februárban saját történetét és jelenét feldolgozó színháztörténeti vetélkedőt hirdetett középiskolás diákok számára. A fiatalok egyik feladata a Tévedések vígjátéka előadás plakátjának megtervezése volt. Összesen 26 plakát érkezett be, melyeket teátrumunk aulájában, a bemutató kapcsán tekinthetnek meg az érdeklődők. Négyfős csapatok jelentkezését vártuk, akik készek arra, hogy kreativitásukat és kutatóképességüket egyaránt csatasorba állítsák. A verseny négyfordulós volt, ebből az első három kizárólag az interneten zajlott, a döntő pedig a Jókai Színházban egy nagyszerű program keretében. A felhívásra 38 középiskolás csapat, 152 tanulója jelentkezett. A döntőt június 4-én délután a színház Vigadójában rendeztük, ahová a négy legjobb csapat jutott be. A fiatalok egyik feladata a Tévedések vígjátéka előadás plakátjának megtervezése volt. Összesen 26 plakát érkezett be. A zsűri: Bartus Gyula Jászai-díjas és Szabó Lajos színművészek, Herczeg Tamás, Békéscsaba Megyei Jogú Város tanácsnoka, valamint Fekete Péter színidirektor voltak. A pontozásnál figyelembe vették a plakáton szereplő adatok részletességét, pontosságát, szellemességét, kreativitását, vizualitását, elrendezését, formátumát, méretét. Az Andrássy Gyula Gimnázium SzínÉszek csapatának munkája volt az ötletadója az előadás végleges plakátjának. A vetélkedő 1. helyezettje az IQ-kacok lettek, a Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumból. Csapattagok: Kiss Anna Ágnes, Korcsok Anna, Pénzes Klaudia, Tremmel Fanni. Felkészítő tanár: Homoki Ágnes 2. helyezett lett a Pántlika csapat a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiumból. Csapattagok: Bálint Aliz, Bakos Beáta, Oláh Nóra, Papp Nóra. Felkészítő tanár: Szládek Katalin Judit 3. helyezett a Gloucester, a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnáziumból. Csapattagok: Csatlós Andrea, Kulcsár Máté, Piller Károly, Szathmári Dominik. Felkészítő tanár: Kiss Ágnes. 4. helyezett a T(h)eát-rummal a Szegedi Szolgáltatási Szakképző Iskola Kossuth Zsuzsanna Tagintézménye lett. Csapattagok: Csillag Szemirámisz, Kalocsai Leila Erika, Király Renáta, Veszelinov Nikolett. Felkészítő tanár: Gera Csilla A csapatok színházbérleteket, könyvutalványokat és táblagépeket nyertek. A kiállításon szereplő plakátokat még az előző évadbeli előbemutatóra tervezték, pontatlanságokat is tartalmaznak, de ez mit sem számít. A legfontosabb az, hogy ilyen sokan és sokat foglalkoztak ezzel a munkával. A színház örömmel vette a középiskolás korosztály érdeklődését és köszöni a diákok közreműködését! Az idei évadban is tervezzük ennek a remek kezdeményezésnek a megszervezését. Hisszük, hogy érdemes! A vetélkedő a Nemzeti Színház és a Magyar Teátrum Online együttműködésével valósult meg.

Tovább

Dombiratos és Békéscsaba adta a legtöbbet a hét emberének

BEOL | A színház és a színházművészet iránti, elhivatottsággal és magas szakmai hozzáértéssel végzett munkája elismeréseként Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést adományozott Áder János köztársasági elnök Bojczán Istvánnak, a Békéscsabai Jókai Színház színpadi műszaki csoportvezetőjének. Az elismerést a minap Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere adta át. Lapunknál Bojczán István a hét embere. ► Tovább

Tovább

Korábbi híreink megtekintéséhez kattintson ide!

Legfrissebb képek

Legenybucsu

A revizor

Naplopó

Anconai szerelmesek

Még több képet talál előadásainkról a galériában

Kattintson ide!

Legújabb videók