A Vitéz lélek sikere után újra Békéscsabán rendez Kiss József. Az ajtó sikeres bemutatóját követően válaszolt kérdéseinkre. – Miért esett Az ajtóra a választás? Ez „női darab”, nőíróval, két női főszereplővel. – Az ajtó egy regény, amit adaptálni kellett, hogy színpadon megszólaljon. Szabó Magda hatalmas írószemélyiség, de színpadra kellett szorítani ezt a zsenit. Pillanatnyi aktualitása nincs, örök aktualitása van. Az előadásunk egy ember sorsába néz bele, és nyitja ki sorban az ajtókat. Emerenc ritkán látott nagyság. Különleges személyiség, nagyon nehezen elfogadható, szélsőséges, akár ijesztő is lehet. Szabó Magda a saját élményeiből írta a regényt, vette a türelmet és az alázatot, hogy bepillantson minden ajtó mögé. Szőke Júlia, a regénybeli Emerenc azt akarta, hogy Szabó Magda megértse, átvilágítsa őt. Magdát beengedi. Komoly lélektani ügylet ez, a nézőnek is megterhelő. Ritkán néz bele az ember más sorsába, türelmetlenek vagyunk, elvárjuk, hogy mindenki velünk foglalkozzon. Pedig, amilyen nehéz, annyira csodálatos dolog is más életébe belelátni. Érdekes és tanulságos. Így kéne élni. Megpróbálni megérteni a másikat. – A Szabó Magda-rajongók bizonyára látták Szabó István filmjét, sokan a Nemzeti Színház előadását is. Emerencet alakítani jutalomjáték. Kovács Edit egészen más karakter, mint Helen Mirren vagy Udvaros Dorottya. Hogyan szabták a mi színésznőnkre Emerenc szerepét? – Amikor színészmesterséget tanultunk, akkor mondták a tanárok, hogy ha valaki gyilkost játszik, nem kell ahhoz megölni egy embert. Ez olyan szerep, amelynek apró darabkái mindenki lelkében ott vannak. Minden ember ugyanolyan elemekből van összerakva. Helen Mirren elemei más képet adnak ki, mint Kovács Edité. Sok hasonlóság van, hiszen mindketten személyiségük legmélyéről hozzák fel a kincseket. Az előadásunk ezért lehet megrendítő. Bízom benne, és látom is. Kovács Edit gazdag szellemű, nagy tapasztalatokkal rendelkezik, felveszi a versenyt akárkivel. A korszerű színház olyan, amilyenek mi vagyunk. Ha valami őszinte, hiteles, az a korszerű színház. Ha valaki hazudik, az nem az. – Mesélne egy kicsit a díszletről? Hogyan jelenik meg a regény számtalan helyszíne? – A díszlet tágas és monumentális. Gogol szerint a művész a legkisebb dolog ábrázolásában is nagyszerű tud lenni. Ez mágia. Szakralitás. Spirituális realizmus. Az ajtók szimbolikusak, az a bizonyos ajtó csak a képzeletünkben él. – Milyen különlegességek jellemzik az előadást? – Olyan élményt kap, olyan utazáson vesz részt a néző, amely a lélek tájain vezet keresztül. Nem csupa napfényes helyet lát, de a végére meglesz az öröme, hogy megrendítő felfedezéseket tett. Katartikus estét ígérhetünk a nézőknek. Szilágyiné Szabó Ágnes Az ajtó című színpadi játékra itt tudja megvenni jegyét: https://jokaiszinhaz.jegy.hu/program/az-ajto-127217