Tizenegy új bemutatót tervez a Békéscsabai Jókai Színház
Seregi Zoltán igazgató véleménye szerint mesterségesen és manipulatív módon állították szembe egymással hazánkban a szórakoztató és a művészi színházat.
Seregi Zoltán igazgató véleménye szerint mesterségesen és manipulatív módon állították szembe egymással hazánkban a szórakoztató és a művészi színházat.
Május közepén rendezik meg az ukrajnai Hersonban a Melpomena Tavrii elnevezésű Nemzetközi Színházi Fesztivált, melyre nem kis büszkeségünkre a Békéscsabai Jókai Színházat is meghívták: teátrumunkat A fösvény című Moliére-klasszikusból készült színpadi játék képviseli. A rendezvényre 10 ország 36 produkciója érkezik: többek között Ukrajna, Portugália, Románia, Franciaország, Fehéroroszország, Törökország, Litvánia, Lengyelország, Örményország és Magyarország képviselteti magát. A színházi programok mellett mesterkurzusokat tartanak színészek számára, szakmai konferenciákat szerveznek színházigazgatók és rendezők részvételével, díszlet- és jelmeztervezők munkáiból rendeznek kiállításokat. A szakmai előadások mellett nagy figyelmet fordítanak a közönség szórakoztatására is: utcai felvonulások színesítik a programot, amelyeken valamennyi együttes megjelenik valamilyen formában. A produkciókat követően pedig éjszakánként a nagyszínpadon, a színházi kávézóban, sőt, a teátrum előtti téren és a Dnyeper partján esztrádműsor várja az érdeklődőket. A Jókai Színház az alkalomhoz illő örömmel és izgalommal készül a rangos seregszemlére, amelyen már negyedik alkalommal veszünk részt. Tavaly A szűz és a szörny című Pozsgai-darabbal, tavalyelőtt a K und K (Karády katonái) zenés víziójátékkal, 2014-ben pedig a Monte Cristo grófjával szerepeltünk a Dnyeperparti városban – mindhárom alkalommal díjazták az előadásainkat. Idei versenydarabunk, A fösvény méltó folytatása lehet ennek a sikersorozatnak. A Moliére-darab Merő Béla rendezésében, Bartus Gyula főszereplésével mutatkozik be az ukrajnai fesztivál színpadán. A produkció különlegessége, hogy zenéjét Aleksandr Gonobolin, Ukrajna Érdemes művésze, Kherson város díszpolgára szerezte.
Arany János műveihez nem kell évforduló, mert munkásságában mindenki talál olyan műveket, amelyek szívéhez közel állnak. A Jókai Színház a költőóriás születésének kétszázadik évfordulójára gondolt egy merészet, és színpadra álmodta Bolond Istók történetét – színházi bolondozások – műfaji megjelöléssel. (Valószínű többen nem olvasták Arany Bolond Istókját, mint ahogy én sem – eddig.) Zalán Tibor József Attila-díjas író, költő, dramaturg nagyszerű munkát végzett, dramaturgiája megtartotta Arany nagyon szép stílusát, humorát. Pár éve a Toldit írta színpadra, így volt tapasztalata Arany elbeszélő költeményét illetően, de talán nehezebb dolga volt azért, mert a szöveg nagyszerű, de nem igen van olyan történés, amit színpadon érdemes lenne bemutatni. Ehhez képest a végeredmény remek lett. Ráadásul az előadás kezdetén és végén a költőbarát, Petőfi Sándor Színészdala csendült fel a teljes szereplőgárda tolmácsolásában, mintha egy festményen látnánk őket –, mintegy keretbe foglalva az előadást. Galambos Edit írása Árkosi Árpád Jászai Mari-díjas rendező úgy képzelte el az első éneket, hogy Istók, aki csecsemő, a körülötte lévő felnőtteket óriásnak látja, ezért óriási bábfejek voltak a színészeken. – A bábokat Lenkefi Zoltán bábművész készítette, amelyek nagyon mutatósak, találóak voltak. – A rendező másik nagyon ötletes megoldása a csecsemő Istók jelenléte volt – bár azt is Ragány Misa alakította –, fehérben látjuk, (az arca is fehérre van festve), de kicsiségét – csecsemő voltát – egy játék baba is szimbolizálja, amellyel mint egy köldökzsinórral van összekötve. Az előadást zenészek kísérték: hegedűn Schäfer Szilveszter, nagybőgőn Pataj Péter, fuvolán Lehoczki Orsolya, aki a Magyarázó szerepét is alakította, ami arra volt jó, hogy a régies szavakat „fordította” a nézőtéren ülő gyermekek számára, ami szintén nagyon jó ötlet volt a dramaturg és/vagy a rendező részéről. A zenészeket kiegészítette a Mesélő Katkó Ferenc gitárjátéka. Az előadás zeneszerzője Könczei Árpád. A díszletet Ondraschek Péter fehér, sokajtós, emeletes építménynek álmodta meg, ahová a színészek rajzoltak ajtókat, ablakokat, madarat, fát stb. Érdekes látvány volt követni a díszlet „alakulását”. A jelmezeket Mészáros Zsófia tervezte, ami jórészt fekete ruhákból állt – kivéve a cigányokét – és Istók jelmezeit, aki először fehérben jelenik meg csecsemőként, hogy fokozatosan a végére ő is feketében komoly emberként lépjen szülőfaluja szolgálatába. Ragány Misának Bolond Istók figurája nem volt könnyű feladat, mert az elején, csecsemőt kellett játszania, csak utána válhatott Istókká. A hetvenöt perces előadásban Istók szinte végig a színpadon látható. Kisbabaként, néha felsír, de egyébként testbeszéddel játszotta el szerepét. A további jelenetekben – diákként és komoly felnőttként – sem a verbális képességére alapozta játékát a rendező, hanem itt is a testbeszédé volt inkább a főszerep, amelyet a színész nagyon gondosan, precízen oldott meg. Arany János míves szövegét Katkó Ferenctől hallottuk, láttuk, aki Mesélőként van a színpadon egész előadás alatt, tele melegséggel, tele szeretettel. A színművész hangja, játéka telitalálat volt Arany szövegére – mintha maga a költő mesélte volna el a történetet. Pityeri Erzsók szerepében Gábor Anita remekelt. A többi szereplő – főként „színitanházas” hallgatók – hitelesen, jól oldották meg szerepüket. A szereplők mozgását Rigler Renáta tervezte. A rendező asszisztense Janis Zoltán volt, aki több karakter bőrébe is belebújt az előadás folyamán. Aki teheti, nézze meg a Békéscsabai Jókai Színház előadását, érdemes! Sajnálom, hogy nyáron a Szarvasi Vízi Színház nézőközönsége nem ismerheti meg Bolond Istók történetét Zalán Tibor és Árkosi Árpád megfogalmazásában. Zárásként álljon itt a költőbarát Petőfi Sándor Színészdal című költeményének harmadik versszaka: „Miénk a hatalom Az emberszív felett: Idézni egyaránt Mosolyt vagy könnyeket. Mi szép, mi szép, mi szép A mi föladatunk! Legyünk büszkék reá, Hogy színészek vagyunk.”
A dzsungel könyve amerikai turnéjának utolsó előadása is hatalmas siker volt április 30-án a Kalifornia állambeli San Diego városába. A The Lot színház közönsége nagy örömmel fogadta a Jókai Színház és a Pilvax Players közös előadását. A fárasztó, de annál nagyobb örömöt okozó turné véget ért, de még egy kimerítő utazás vár a Jókai Színház tagjaira. Csomós Lajos, Gerner Csaba, Seregi Zoltán és Vadász Gábor San Diego-ból New York-ba indult, hogy onnan Békéscsaba felé vegyék az irányt. Jó utat! The Lot – a színház előtt a csapat
Szőke Pál színművész lesz a Terefere a Művész Kávéházban népszerű beszélgető sorozat következő vendége május 5-én, pénteken 17 órától. Szőke Pál a Színművészeti Főiskola elvégzése után a Népszínházhoz szerződött és a teátrum megszűnéséig volt tagja. A Jókai Színház társulatát közel húsz éve erősíti. Harmincöt éves pályafutása során igen sokféle szerepben mutatkozhatott meg, és alkotott maradandót. Vígjátékban és drámában, modern és klasszikus darabokban egyaránt sikerrel szerepelt. „Sokszor a próbatáblát sem néztem meg, biztos lehettem benne, hogy én játszom a főszerepet.” – idézi fel nevetve a népszínházas éveket. A Babits-díjas előadóművésszel nyáron is találkozhatunk a Szarvasi Vízi Színházban, ahol a Jónás könyve című önálló estjével örvendezteti meg a közönséget. A jövő évad első bemutatójában pedig Csorja Ambrus szerepét formálja meg, az Ősvigasztalás című Tamási drámában.
A Washington-i előadás után tovább utazott a Jókai Színház különítménye Csomós Lajos, Gerner Csaba, Seregi Zoltán és Vadász Gábor, hogy április 27-én a kaliforniai Walnut Creek városában is bemutassák A dzsungel könyvét a Pilvax Players-el közösen. Itt, a Lesher Center for the Arts nevű színházban a hírek szerint hatalmas sikert aratott az előadás. De nem volt megállás! Tovább indultak San Diego-ba, hogy április 30-án a turné utolsó előadását is megtartsák. Úton San Diego felé. A Pilvax Players és a Jókai Színház művészei Montereyben a Csendes-óceánnál
Az idei évad utolsó meseelőadása, az Állati(i) mese kapcsán álarckészítő versenyt hirdetett színházunk. A zsűri az utolsó előadás után nagy izgalommal választotta ki a beküldött kreatív alkotásokból a legkülönlegesebbeket. Az eredményhirdetésre május 5-én, délután került sor a Művész Kávéházban. Közel száz álarc készült, számtalan kreatív megoldással találkoztunk, így elég nehéz volt a döntés. Viszont nagyon örülünk, hogy a gyerekek figyelemmel kísérik mindig ezeket a felhívásokat – mondta el ifj. Mlinár Pál, a mese rendező-koreográfusa. Az sem volt kizáró ok, ha anyu, apu vagy a nagyi segítő keze nyoma is látszott az alkotáson, fő, hogy minőségi időt töltött együtt a család és közben talán az előadásról, a színházról is beszélgettek. Az ügyeskezű alkotók nyereménye a Szarvasi Vízi Színház egyik gyerekelőadására szóló páros belépő, melyeket az oklevelekkel együtt maga a főszereplő, Sunyesz, a róka adott át a gyerekeknek. Elismerésben részesült a békéscsabai Fülöp Emma hangyát ábrázoló álarca, a gerendási Belák Jázmin bikás maszkja, a békéscsabai Rigler Hanna Sunyeszt, a rókát ábrázoló álarca, a békési Gajdács Gábor macis maskarája, a kamuti Komáromi Lili baglyos alkotása, valamint a békési Csökmei Áron Erik nyuszis álarca. Az eredményhirdetés közös fotózással és uzsonnázással zárult.
A 17. Pécsi Országos Színházi Találkozó, vagyis a POSZT színész zsűrijében idén helyet kapott Felkai Eszter Jászai Mari-díjas színművész, a Békéscsabai Jókai Színház Örökös tagja is. Felkai Eszter neve és játéka hosszú évtizedek alatt egybeforrt a Békéscsabai Jókai Színházzal, a pályán töltött ötven év alatt több, mint kétszáz szerepet tudhat maga mögött. Nem beszélve az általa koreografált hatvan darabról, melyek között mesejáték éppúgy található, mint operett, musical vagy népszínmű. Klasszikus és kortárs darabokban, tragikus és könnyedebb hangvételű művekben egyaránt játszott. Sokoldalú, magas fokú muzikalitással és mozgáskultúrával rendelkező művész, aki hitelesen tolmácsolt pszichológiai igényű jellemszerepeket is. ebben az évadban a Macskajáték című Örkény-klasszikusban, Orbánné megformálásával alkotott maradandót. A Szakmai Tanácsadó Testület által delegált Szakmai Zsűri, a MASZK Egyesület és a MOZAIK Művészegyesület által delegált Színész zsűriből, illetve a Pécs polgármestere által kisorsolt Közönségzsűriből összeálló Zsűri a Fesztivál ideje alatt minden verseny előadást megtekint, másnap reggel zártkörű tanácskozást tart, majd a fesztivál utolsó napján meghozza döntését. Az ünnepélyes díjátadó gálára a POSZT utolsó napján kerül sor.
A BÉKÉSCSABAI JÓKAI SZÍNHÁZ MŰSORTERVE A 2016/2017-ES ÉVADRA 6 előadásra Bármely repertoáron lévő előadás közül 6 szabadon választott darabra érvényes. Bérletár: egységesen 15.000,- Ft Örkény István: MACSKAJÁTÉK Ivan Kušan: BALKÁN KOBRA Friedrich Schiller: ÁRMÁNY ÉS SZERELEM Móricz Zsigmond – Kocsák Tibor – Miklós Tibor: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG Molnár Ferenc: AZ ÜVEGCIPŐ BÓNUSZ KAMARA ELŐADÁS: Sławomir Mrożek: TANGÓ Felnőtt bérletár: Nyugdíjas bérletár: I. rendű: 12.500,- Ft II. rendű: 11.000,- Ft III. rendű: 8.000,- Ft I. rendű: 7.500,- Ft II. rendű: 6.500,- Ft III. rendű: 5.500,- Ft A nyugdíjas kedvezmény a keddi, a szerdai és a csütörtöki bérletházakon érvényesíthető. (Jókai-bérlet) előadás előtt pezsgőzés Örkény István: MACSKAJÁTÉK Ivan Kušan: BALKÁN KOBRA Friedrich Schiller: ÁRMÁNY ÉS SZERELEM Móricz Zsigmond – Kocsák Tibor – Miklós Tibor: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG Molnár Ferenc: AZ ÜVEGCIPŐ BÓNUSZ KAMARA ELŐADÁS: Sławomir Mrożek: TANGÓ Bemutató bérletár: I. rendű: 17.500,- Ft II. rendű: 15.000,- Ft III. rendű:13.000,- Ft előadás után pezsgős koccintás, fogadás a Vígadóban Örkény István: MACSKAJÁTÉK Ivan Kušan: BALKÁN KOBRA Friedrich Schiller: ÁRMÁNY ÉS SZERELEM Móricz Zsigmond – Kocsák Tibor – Miklós Tibor: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG Molnár Ferenc: AZ ÜVEGCIPŐ BÓNUSZ KAMARA ELŐADÁS: Sławomir Mrożek: TANGÓ Díszbemutató bérletár: I. rendű: 22.000,- Ft II. rendű: 19.000,- Ft III. rendű: 14.000,- Ft (Pilinszky-bérlet) Örkény István: MACSKAJÁTÉK Ivan Kušan: BALKÁN KOBRA Friedrich Schiller: ÁRMÁNY ÉS SZERELEM Móricz Zsigmond – Kocsák Tibor – Miklós Tibor: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG Molnár Ferenc: AZ ÜVEGCIPŐ BÓNUSZ KAMARA ELŐADÁS: Sławomir Mrożek: TANGÓ Pedagógus bérletár: I. rendű: 9.000,- Ft II. rendű: 8.000,- Ft III. rendű: 7.000,- Ft (középiskolások és főiskolások részére) Ivan Kušan: Balkán kobra Friecrich Schiller: Ármány és szerelem Molnár Ferenc: Az üvegcipő Szomor György – Szurdi Miklós – Valla Attila: Diótörő és Egérkirály Ifjúsági bérletár: I. rendű: 6.500,- Ft II. rendű: 5.400,- Ft III. rendű: 4.200,- Ft Kedvezmény az ifjúsági bérletben Ádámok és Évák Ünnepe 2016 „Póló-jog” 1. Viselőjének az egész osztálya 50 %-os kedvezménnyel vásárolhatja meg bérletét a 2016/2017-es évadra. 2. Viselője részt vehet a „Hozd el aput a színházba!” akcióban, vagyis, ha valamelyik szülőjét elhívja a teátrum bármely előadására, csak egy jegyet kell fizetnie. 3. A póló tulajdonosának Ádámok és Évák-pólóban kell megvásárolnia a jegyeket, bérleteket. kisdiák – általános iskola 5-6. osztályos diákoknak A széttáncolt cipellők Szomor György – Szurdi Miklós – Valla Attila: Diótörő és Egérkirály Arany János: Bolond Istók nagydiák – általános iskola 7-8. osztályos diákoknak Arany János: Bolond Istók Szomor György – Szurdi Miklós – Valla Attila: Diótörő és Egérkirály Molière: A fösvény Diákbérlet: I. rendű: 4.200,- Ft II. rendű: 3.700,- Ft III. rendű: 2.900,- Ft (óvodások, 1-4. osztály) Szomor György – Szurdi Miklós – Valla Attila: Diótörő és Egérkirály A széttáncolt cipellők Állat(i)mese Bérletár: egységesen 3.300,- Ft REPERTOÁRON MARAD: Dumas – Pozsgai Zsolt – Szomor György: Monte Cristo grófja Orient – zenés színház Neil Simon: Mezítláb a parkban Pozsgai Zsolt: A szűz és a szörny Thomas Mann – Zalán Tibor: Mario és a varázsló Zelei Miklós: A Isten balján – Situs Inversus Marsha Norman: Jóccakát, anya… Katona József: Bánk bán 2016/2017-ES ÉVAD BÉRLETHÁZAI FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI BÉRLET Nap Óra Bérletház neve felnőtt bérlet péntek 19 Jókai-bérlet (bemutató bérlet) felnőtt bérlet szombat 19 Díszbemutató-bérlet felnőtt bérlet kedd 19 Bajor-bérlet felnőtt bérlet szerda 19 Pécsi Sándor-bérlet felnőtt bérlet csütörtök 19 Madách-bérlet felnőtt bérlet péntek 19 Pilinszky-bérlet (pedagógus) felnőtt bérlet szombat 19 Sarkadi-bérlet felnőtt bérlet kedd 19 Latinovits-bérlet felnőtt bérlet szerda 19 Móricz-bérlet felnőtt bérlet csütörtök 19 Katona-bérlet felnőtt bérlet péntek 19 Mikszáth-bérlet felnőtt bérlet szombat 19 Somlay-bérlet felnőtt bérlet szerda 19 Örkény-bérlet felnőtt bérlet péntek 19 Básti-bérlet felnőtt bérlet csütörtök 15 Blaha-bérlet ifjúsági bérlet kedd 19 Szentpétery-bérlet ifjúsági bérlet szerda 19 József Attila-bérlet ifjúsági bérlet csütörtök 19 Vörösmarty-bérlet DIÁKBÉRLET kisdiák – 5-6. osztályos diákok nagydiák – 7-8. osztályos diákok Óra Bérletház neve Óra Bérletház neve 10 Arany-bérlet 15 Déryné-bérlet 10 Gárdonyi-bérlet 15 Kölcsey-bérlet 15 Megyei kisdiák bérlet 15 Németh László-bérlet 15 Csokonai-bérlet 15 Petőfi Sándor-bérlet MESEBÉRLET 9 óra 11 óra 15 óra Hamupipőke-bérlet Lepke-bérlet Családi-bérlet (szombat) Hófehérke-bérlet Manócska-bérlet Kincskereső-bérlet János vitéz-bérlet Mazsola-bérlet Megyei mesebérlet Katica-bérlet Micimackó-bérlet Nemecsek-bérlet Kenguru-bérlet Mókus-bérlet Őzike-bérlet Lúdas Matyi-bérlet Toldi-bérlet Vízipók-bérlet Nyilas Misi-bérlet Kinizsi-bérlet Pinokkió-bérlet KEDVEZMÉNYEK Részletfizetési kedvezmény – a kedvezmények részleteiről érdeklődjön a Szervezőirodában IFJÚSÁGI BÉRLETBEN: Ádámok és Évák Ünnepe 2016 „Póló jog”. A kedvezmények csak akkor érvényesíthetők, ha a póló tulajdonosa a pólóban vásárolja meg a jegyet/jegyeket. Viselőjének az egész osztálya 50 %-os kedvezménnyel vásárolhatja meg bérletét a 2016/2017-es évadra. A jegy- és bérletárak változtatásának joga fenntartva.
Újból megrendezik Szegeden a Finálé Fesztivált. „Minden eddiginél gazdagabb programmal készülünk az egy hétig tartó fesztiválra. A környékbeli hagyományos résztvevők – Békéscsaba, Kecskemét, Szabadka színháza – mellett Budapestről és Veszprémből is érkeznek produkciók” – árulta el Gyüdi Sándor a sajtótájékoztatón. Erre a mini-seregszemlére a Jókai Színház Neil Simon Mezítláb a parkban című vígjátékát viszi el, melyet Tege Antal színművész rendezett. Az eseményen Ragány Misa, a Jókai Színház sajtóreferense képviselte színházunkat és árult el kulisszatitkokat, a színdarabról. A Theater Fesztiválon már tavaly bemutatkozott, a Bodó Viktor rendezte Egy őrült naplója című darabbal indítják a rendezvényt május 22-én. Az alternatív rockzene rajongóit is érdekelheti A Bunkerrajzoló, amely Géczi János Likó Marcellről szóló könyve alapján készült. A Vad Fruttik zenekar frontemberét Kékesi Gábor játssza. A szabadkai színház a Picasso kalandjait, a kecskeméti az Acélmagnóliákat, a békéscsabai a Mezítláb a parkbant hozza el, a szegedi művészek pedig A Zördög címmel három Móricz-írást gyúrnak egybe. A fesztivál a Maladype Színház III. Richárdjával zárul május 28-án.
Ismerve a Bolond Istók romantikus meseszövését, históriázását, mély bölcseletét, hullámzó hangulati és tájleírásait, nagyon kíváncsi voltam, milyen bemutató fogad a Békéscsabai Jókai Színházban. A kétszáz évvel ezelőtt született Arany János elbeszélő költeményének új, az évfordulón tisztelgő hangszerelése dramaturgiai és rendezői bravúr nélkül nyilván elképzelhetetlen – ezt sejtettem. Ötletekben gazdag, társművészeteket hatásosan kombináló feldolgozást láttam, de a főszereplő az irodalom maradt: a mesélő, Arany jellegzetes nyelve, összetéveszthetetlen humora. (Niedzielsky Katalin kritikája) A szeretett költőtárs, Petőfi Sándor Színészdala méltó keretet ad az előadásnak. „Minden művészetek/ Fején a korona:/ A mi művészetünk…” – zengi a függönyképből megelevenedő kórus, a Színitanház csapata, „Legyünk büszkék reá,/ Hogy színészek vagyunk”. A prológus mindjárt rangsorol, mint mondja, a költőképzelet csak árnyat teremt, lelket, életet abba a színészek lehelnek, ez a dolguk, feladatuk. A szöveg tehát csak alapanyag, a színészeké „a hatalom/ Az emberszív felett:/ Idézni egyaránt/ Mosolyt vagy könnyeket”. Azért az irodalmat se becsüljük alá, hiszen több műfaja él és virul évezredek óta, akár a társművészetek nélkül is! A színészeket Petőfi még apostoloknak is nevezi, akik erkölcs, erény fölött őrködnek, ugyanakkor figyelmezteti őket, hogy nem elég szóban, a színpadon prédikálni, a magasztos elvek szerint kell élniük is. A színház varázsa, a vándorszínészek szabadsága, különleges élete nemcsak Petőfit, hanem Aranyt is elkápráztatta, mindketten kipróbálták a nehéz pályát, keserű tapasztalatokat szereztek, és ki is ábrándultak a hivatásból. A Bolond Istók bemutatója azonban – ahogyan a Színészdal hirdeti – olyan színpadi játék, amely még a lelkesedésből, az elhivatottságból táplálkozik. Nyitánya, mint a mágnes, rögtön magához vonzza a nézőt, és onnantól végig fogva tartja, el sem engedi. Arany János, vagyis a narrátor mesél, és a színpad megtelik történettel, leírással, szimbolikával. Körbe fehér falak, rengeteg ajtó, ablak, amikre maguk a színészek fekete rajzokat kerekítenek. Csak néhány egyszerű vonal, mégis a játék helyszíneit villantja fel, az ajtók kinyílnak, olyankor arcok, alakok áradnak felénk. Meglepetésre kétméteres óriásbábok uralják a teret, hatalmas maszkok, aránytalanul kicsi testek felnagyított fejeket cipelnek. Micsoda arcok, ábrázatok! Elképesztő sok fájdalmat, szenvedést tükröznek. A magyar népmesék, balladák, hiedelmek világa kel életre, miközben hallgatjuk a mesét. Aranyt, Katkót, hangoskönyvet, néha zenével. Nagyszerű mesélőre bízta Árkosi Árpád Jászai-díjas rendező az előadást: Katkó Ferenc – Arany János mesehangja – jellegzetes orgánuma, fellépése öleli át, tartja egybe a színpadi jeleneteket, amik tulajdonképpen illusztrálják, követik, kommentálják, ritkábban előrevetítik az izgalmas felolvasást. Balladisztikus, drámai események, szinte naturalista képekben, de hogy ne legyen túl komor az összkép, csodálatos humor, gyöngédség enyhíti a fájdalmat, ellensúlyozza a filozófiai gondolatmenetet. A mese és a valóság képei váltogatják egymást, a narrátor és a zene szép ötvözete a produkció. Arany János befejezetlen elbeszélő költeményének első énekében Istók születésének körülményeit írja le, a második énekben a főhős debreceni kollégiumi élményeit, színházi, vándorszínészi kalandjait, tapasztalatait. Az első ének 124, a második 122 versszakból áll. Különös, hogy az első 1850-ben született, a második 1873-ban, közte hosszú idő telt el, 23 év. A költő tervezte a harmadik és a negyedik éneket, de az nem valósult meg. A töredék mégis jelentős fejezet, az irodalomtudomány „álcázott önéletrajzi alkotásként” tartja számon a nagyon szerény, zárkózott életet élő Arany művét, amelyben kíméletlen öngúnnyal, éleslátással szemléli önmagát, vall nézeteiről, munkásságáról, a költészet küldetéséről. A fehér falak, egyszerű rajzok illenek Arany tiszta népi világához, erkölcsi fölényéhez, leíró, tájfestészetéhez. lélekábrázolásához. A vak, félhalott, kisded szerepeltetése balladai hangulatra emlékeztet, az életet, a halált szimbolikus óriásbábok jelenítik meg. A banyák, a siratóasszonyok kiválóak, a ló-gyerek csere a szegény nép kiszolgáltatottságára emlékeztet, Istók bekukkant az életbe, Debrecenbe. Az első képben rajzok voltak a falon, a másodikban könyvtárt jelöl a díszlet. Istók megpróbáltatásainak mintha sose lenne vége, ez a szerencsétlen semmihez sem ért, sehol sem érzi otthon magát. Akad itt drámaiság, színpadra való! Az első énekben egy leányanya gyermeket hoz a világra, és magára hagyja. A vak nagyanya belehal (talán a szégyenbe), az egyik siratóasszony (aki az elhunytat nem is kedvelte) viszi megkereszteltetni a babát. Senki sem tudja azonban, hogy a csecsemő fiú-e vagy lány, anyja után a Kató nevet kapja. Az öregasszony a korábban fogyasztott bortól elalszik, elveszíti a kis keresztényt. Cigányok lelnek rá, táplálják, majd egy lóért elcserélik. A fiú új helyén kapja a Bolond Istók nevet. A második énekben Istók már legénnyé cseperedett, a híres debreceni kollégiumban tanul, nem buta, de nem is szorgalmas. A világegyetem, a költészet érdekli, színésznek szerződik, de tönkre megy a város színháza, aztán a társulat is. Szülőfalujában tanár, pap lesz, célja, hogy megteremtse saját költői hangját, költészetét. Zalán Tibor dramaturg – a Toldi után most – a Bolond Istók átköltésével is közelebb hozta Arany János művészetét a mai olvasókhoz és nézőkhöz, felkeltette az érdeklődést a verses epika nagy mesterének (újra)olvasásához. Árkosi Árpád rendező Arany költészetét, csodálatos nyelvét, humorát tiszteletben tartva álmodta színpadra a költő életébe és munkásságába is bepillantást adó, értékes előadást. Az alcím óvatos: Színházi bolondozások két képben – egyben. Világos, az alkotók nem akartak új műfajt teremteni, de az irodalommal valamit kezdeni kellett, hogy „szóljon” a színpadon. A történet nem vicces, inkább szomorú, lehangoló, a mostohasorsú gyermek, fiatal hányattatásai szánalmat, együttérzést keltenek. Némiképp vigasz, hogy Istók végül szülőfalujába visszatérve, mégiscsak megvalósítja önmagát, költővé válik. Arany János költészete általános és középiskolai tananyag, amelyhez minden színházi feldolgozás új megvilágításban segítheti a jobb megértést, a művészi élmény árnyaltabb befogadását. A Bolond Istók előadása komoly kihívás a Színitanház növendékeinek is, a költészet színpadi adaptációja, a színészmesterség felelősségteljes művelése nem könnyű iskola. Az előadás főszereplője a mesélő, Katkó Ferenc, ez is jelzi, hogy Arany és költészete örök. Bolond Istókkal az első énekben inkább csak történnek a dolgok, a másodiktól válik aktívvá, főszereplővé, szenvedélyes fiatallá, aki szerencsét próbál a társadalom több színterén, és végül hazatalál. Ragány Misa debreceni diákként, vándorszínészként keresi önmagát, az előadás végére nő fel a figurához. Pityeri Erzsók szerepében Gábor Anitát, Klárcsiként Szőts Orsit látjuk, a többi figurát a színészhallgatók keltik életre. Könczei Árpád zeneszerző dallamai szolgálatták a hangulati aláfestést, Schäfer Szilveszter hegedült, Pataj Péter nagybőgőn, Lehoczki Orsolya fuvolán játszott. Ondraschek Péter díszletei eredeti felfogásban a tartalomhoz méltó helyszínt teremtettek. Mészáros Zsófia jelmezei a karakterek váltását hangsúlyozták. Az óriásbábok és a maszkok Lenkefi Zoltán kimagasló, emlékezetes műalkotásai. Niedzielsky Katalin
Még több képet talál előadásainkról a galériában
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
71 megtekintés 2024. április 26.
4 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
58 megtekintés 2024. április 25.
2 0
Móricz: Szerelem - TEGE ANTAL
164 megtekintés 2024. március 21.
4 0
Móricz Zsigmond: Szerelem
788 megtekintés 2024. március 1.
8 0
Jókai Színház Podcast - Tarsoly Krisztina
196 megtekintés 2024. február 5.
4 1
Jókai Színház Podcast - Lezsák Sándor
71 megtekintés 2023. december 20.
1 0
Süti | Időtartam | Leírás |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 hónap | A cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak. |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
viewed_cookie_policy | 11 hónap | A cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot. |