Fontos, hogy a nézőnek katarzisélménye legyen
BEOL | A Jókai Színház szervezésében Tege Antallal cseveghettek a napokban a Művész Kávéház vendégei Békéscsabán. ► Tovább
BEOL | A Jókai Színház szervezésében Tege Antallal cseveghettek a napokban a Művész Kávéház vendégei Békéscsabán. ► Tovább
BEHÍR | Egy országos kezdeményezéshez csatlakozva Békés megyében is szép számmal gyűlnek a plüss macik, hogy egy nemes cél érdekében teljesítsék küldetésüket. A szervezők célja, hogy minden olyan mentőben, amely kisgyermeket szállít, legyen plüssmackó. Békés megyében több mint harminc gyűjtőponton adhat le bárki kis mackókat. A Jókai Színház társulata egy hatalmas kosárnyi játékot hozott, melyeket a színház munkatársai gyűjtöttek össze. ►Tovább
November 25-én mutatta be színházunk Szomor-Valla-Szurdi: Diótörő és Egérkirály című családi musicalét, melyben az Egérkirálynő szerepét Fehér Tímea színművésznő formálja meg. Lezó Nóra interjúja. A tavalyi évadban is Egérmamát játszottál az Egerek című gyerekdarabban, idén is megtalált ugyanez a szerep. Mi volt az első gondolatod, amikor felkértek erre? – Az, hogy egyszer már megtaláltam magamban az egeret, már tudtam, miből kell merítenem. Nagyon különböző karakter a mostani, mint amilyen a tavalyi volt? – A tavalyi is erős személyiségű volt, a mostani is az. Annyiban más, hogy ez a mostani karakter gonosz is. Gonosz szereplő szinte minden darabban van. Van különbség aközött, hogy gyerekdarabban gonosz-e egy karakter vagy „felnőtt” darabban? – Én azt gondolom, hogy más, igen. Egy mesefigura elrajzoltabb, szélsőségesebb. A jelmez és a maszk erre rásegít, ráerősít. Felnőtt daraboknál hálás a gonosz szerepe. Gyerekdarab esetében is hálás dolog a gonoszt megformálni? – Hálás, igen, mert jó fokmérő. A gyerek hamarabb reagál mindenre. Ha érzem a nézőtérről, hogy sikerül magamat megutáltatni, akkor nem követtem el nagy hibát. Szeretsz gyerekdarabokban játszani? – Szeretek, bár olyan szempontból nincs különbség, hogy gyerekdarab-e vagy felnőtt, csak jó darab, jó szerep, jó előadás legyen. Van különbség a játékban? – Az elrajzoltságot tudom itt is említeni. De ez az elrajzoltságot a műfaj is meghatározza: attól függ, mit játszunk, pl. commedia de’ll arte-t vagy éppen bulvárdarabot. A téma nagyban behatárolja a színész eszközeit, amiket használ. Mit szeretnél üzenni ezzel a darabbal, ezzel a karakterrel a nézőknek? – Az Egérmama gonoszsága abból a frusztráltságból fakad, hogy nagyon ki van éhezve az emberek, a gyerekek szeretetére. Ha szeretnénk az egereket, ők sem félnének tőlünk annyira, mert az egér jobban fél az embertől, mint az ember az egértől. A szeretet mindent legyőz, a szeretettel lehet elérni a legtöbbet. A szeretet a lényeg.
Mrożekkel tangózni kivételes élmény, bár csöppet sem könnyű szórakoztatás. Gondolatébresztő, felkavaró, megrázó tragikomédiája egy család, három nemzedék hétköznapjain keresztül az egész huszadik század történelmét tárja elénk. De nem a nagy társadalmi megrázkódtatások, háborúk eseményeit, hanem azok szellemi, eszmei, filozófiai hátterét – elvtelen kiszolgálóival, megbukott forradalmárjaival és a kizökkent világ rendteremtőivel együtt. Az abszurd remekművet a Békéscsabai Jókai Színházban Csiszár Imre rendezte. (Niedzielsky Katalin kritikája) „Csak hatalmat lehet a semmiből teremteni. Csak hatalom van, ha egyébként semmi se lenne” – szól Artur szörnyű felismerése halála előtt és az előadás vége felé. Pedig tanítónak, sőt megváltónak érkezett, nevelni, büntetni, megmenteni akarta családja tagjait. Azt képzelte, szintézis, elemzés helyett ő maga az elhatározás, a tett és az erő. Szövetségesének azonban gyilkosát választotta, és egyébként addigra a világ is annyira elromlott, olyan rossz lett, hogy megváltoztatására már nem maradt remény. Így sorra kudarcot vall a Hamlet babérjaira pályázó orvostanhallgató minden kísérlete, sem az etikai normákat, sem a régi hagyományokat nem tudja visszaállítani, nihilizmusából a diktatúra sem képes kiemelni, végleg összeomlik. S pont Edek, az ellensége, „a szükségszerűség” győzi le, méghozzá könnyen, gátlástalanul agyonüti, átveszi a hatalmat. „Minden Egész eltörött” mondhatnánk Adyval, de Sławomir Mrożek Tangója (Kerényi Grácia fordítása) elsősorban a Hamlet parafrázisa. Jóllehet a lengyel szerző számos párhuzamot, kiszólást, poént szőtt bele művébe – a görög mitológiától, az antik drámától egészen a nyugati abszurd elődökig. Ismerősek az áthallások többek között a klasszikus bűn-bűnhődés, bosszú, vérfertőzés, az önazonosság- és reményvesztés, közöny, elidegenedés témakörben Szophoklész, Camus vagy éppen Beckett, Ionesco, Pinter, Wesker darabjaiból. Három történelmi korszak képviselőinek együttélése már mesélő családregényhez, filozofálgató generációs konfliktusok sorozatához is bőséges forrást kínál, hát még az olyan dolgok mélyére ásó, életformát, mentalitást, viselkedést kíméletlenül leleplező szerzőnek, mint amilyen Mrożek. Akinek görbe tükre mindenkit leleplez, nála nincsenek hősök, jó emberek, példaképek, ha egyáltalán volt valaha fiatalkori lelkesedés, az hamar kihűl, az érték, hit, meggyőződés érdekké, alibivé, a hatalom megszerzéséért vívott harccá aljasul, kikövezve az utat a gonoszság, a pusztítás, a zsarnokság felé. Már a díszlet figyelmezteti, mellbevágja a nézőt, csak hogy tudja, hol van. Lim-lom, kóceráj, a sok rongy, kacat között itt Lenin-fej, ott vörös csillag, szenesvasaló, szódásüveg, nagyjából egy évszázad hordaléka, szemete. A színpad a szalon, ahol a történelem játszódik, egyik oldalán ravatal. Tény, hogy szokatlan egy lakásban, de lesz még furcsább is. Ajtók mindenfelé. Középen a csillár, alatta az ovális asztal tisztára a nagymamám ebédlőjére emlékeztet, a régi képek gyerekkori élményeket idéznek. A közönségből – főleg idősebb korosztály – biztos mindenki megtalálja a számára kedves relikviákat. Arturral a harmadik generáció lép színre, és mindjárt nekilát a rendteremtéshez: a nagymamát a ravatalra, a bácsikáját a madárkalitkába parancsolja, Edeket elzavarja. Káosz, zűrzavar, tespedés, nihil, régiségek, és a fiatal úr nem bír ilyen világban élni, küldetése a büntetés, a nevelés, minden ellen lázadnia kell. Már évtizedek óta halott a nagypapa, és a ravatala még mindig ott van a lakásban (aha), akárcsak nagyanyja menyasszonyi ruhája és még mi minden. A kellékek tehát nemcsak az érték-, hanem az időrend felbomlását is jelzik. Érkezik hősünk (bocsánat a lefokozásért), szereplőnk apja, Stomil, az ifjú lázadásának elsődleges célpontja. Az öreg régen elszánt forradalmár volt, megteremtette a boldog jövőt, amit fia most mélységesen megvet, hiszen szerinte csakis a lázadásnak van értelme. Eleonorától, az anyától távol áll a tudomány, a filozófia, csak úgy él bele a világba, időnként megcsalja férjét. Eugenia, a jópofi részeges nagymama a valóságból a pókerbe menekül. Tőle halljuk először a címadó tánc nevét, amikor elmondja, hogy régen bizony bátorság kellett ahhoz, hogy valaki tangózzon. Stomil a művészetek mozgósító erejét taglalja teátrálisan, „gondolatkísérleteivel” próbál hadat üzenni a rossznak, és közben nem hajlandó begombolni a pizsamanadrágját. Már a szereplők belépésénél, bemutatkozásánál világos, hogy itt mindenki elbeszél a másik mellett. Gyors színváltás után folytatás katonazenével. Megtudjuk, hogy „a világtörténelem nem más, mint a nők brutális története”, illetve azt, hogy bár Stomil „ideológiában óriási, az életben papucs”. Edek besorolása: „a szükségszerűség”, tragédia helyett pedig „ma már csak bohózat lehetséges”. Az eszmék sűrűsödnek, a helyzet fokozódik. Szünet után fotózáshoz öröm színlelve, a család esküvőre készül. A vőlegény, Artur leissza magát, harcképtelenné válik, a nagymama önként vonul a ravatalra, meghal. Csiszár Imre Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész – a hagyományoknak megfelelően – megint emlékezetes előadást rendezett, amelynek üzenetét az európai kultúra, műveltség kudarcáról nem egyszerű tudomásul venni. A Tangó szereplői valamennyien súlyos személyiségzavarral küzdenek, próbálnak kitörni, de nevetségessé válnak. Jellemző, hogy egyedül Edek, nem a filozófia embere – először lezser kívülálló, minden nőt lazán megszerez – használja ki a többiek impotenciáját, kaparintja meg a hatalmat. Eugeniusz az alkalmazkodó, köpönyegforgató túlélő. Artur erkölcsi normákat akar érvényesíteni (apját hűtlen anyja megbüntetésére sarkallja), a hagyományokat akarja visszahozni az esküvővel (unokahúga a menyasszony), mindkét akció vicces véget ér, a harmadik nekifutása halálos. Az előadás végén a gyilkos szükségszerűség kéri fel tangóra az elvtelen túlélőt, a két férfi összekapaszkodása abnormális, visszataszító, ahogyan a semmiből lett hatalom győzelme is. Ahol csak bohózat lehetséges, nincsenek hősök, példaképek, nincs katarzis, sírás, ott csak borzongás van és szégyen. Talán a kérdés: Hogy jutottunk ideáig? Megtettünk-e mindent, hogy ne legyen ilyen rossz a világ? A Jókai Színházban hét kiváló alakításnak köszönhetően emlékezetes előadás született. Artur rendkívül bonyolult szerepét, a hamleti hős fordítottját Gulyás Attila nagy szenvedéllyel, odaadással formálta hitelesre. A darab másik fajsúlyos figurája Stomil, aki legalább hitt abban, amiért egy életen át harcolt, mégis szánalmassá, nevetségessé vált. A Jászai-díjas Bartus Gyula játékában nagyszerűen ötvözi a humort és az emberi érzelmeket. Kovács Edit Eugenia, a piás nagymama szerepében rokonszenvet kelt, megbocsátásra méltó, furi, papagájos öltözete az egykori megkopott dicsőséget és nőies bájt idézi. Fehér Tímea és Liszi Melinda, miközben bébidollban és hálóingben lófrál, női mivoltáról értekezik, az őszinte érzelmek és a képmutatás közti különbségre világít rá hatásosan. Mészáros Mihálynak az öreg nagybácsi túlélésre kihegyezett szerepében kevesebb lehetőség jut emberi vonások megvillantására. Katkó Ferenc Edekként nem az eszével hódít, a nyers erőt domborítva, eszközökben nem válogatva tör hatalomra, félelmetes, ördögi figurát kelt életre erőteljesen. Díszlettervezőként a rendező sok mindent berámolt a színpadra, hogy mondandóját hatásosan aláhúzza. A jelmezekkel a Jászai- és Kossuth-díjas Szakács Györgyi a karaktereket, a sorsokat, de leginkább a szereplők magatartását, viselkedését, a magasztos vagy elítélt eszmékhez fűződő viszonyát jellemezte hatásosan. Niedzielsky Katalin
A Mindentudás Színházi Egyeteme Veress Erzsébet pszichológus Átjáró két világ között című előadásával folytatódik december 5-én, hétfőn 18 órától, a Sík Ferenc Kamaraszínházban. „A színész természetfölötti érzékenységgel rendelkezik. Ő az, aki esténként alámerül a tudattalan titokzatos mélységébe. Egy izgalmas túrára hívom Önöket, amelyen fényt csempészünk e mélység sötétjébe.”
BEOL | Pénteken mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház a Diótörő és Egérkirály című mesedarabot, melyben Vastag Tamás játssza a Diótörő és Karl szerepét. Az színpadig vezető útról, a darabról és a jövőre vonatkozó tervekről beszélgettünk. ► Tovább
BEHIR | Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere idén is útjára indítja a Békéscsabai Karácsonyi Jótékonysági Koncert nevű adománygyűjtő rendezvényt. A december 1-jei koncerten fellép Liszi Melinda színművész, Cseh István gitáros-zeneszerző, Vozár M. Krisztián zongoraművész, és Galambos Hajnalka énekművész, akit Rázga Áron zongoraművész kísér orgonán a Békéscsabai Katolikus Templomban. ► Tovább
BEOL | Pénteken mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház az E. T. A. Hoffmann művéből átírt Diótörő és Egérkirály című zenés mesejátékát. Az előadást a Nádasdy-díjas Szomor György rendezte, mi több, egy bombasztikus jelenet erejéig ő maga is feltűnt a darabban. ► Tovább
VITALAP | Niedzielsky Katalin: Élt, halt a színházért – Gyulai találkozások Sík Ferenccel című kötetének bemutatóját hétfőn tartották a békéscsabai Művész Kávéházban. A szerzővel Kadelka László Kállai-díjas főügyelő beszélgetett. Az esten Kovács Edit, a Békéscsabai Jókai Színház Domján Edit-díjas színművésze vállalta az idézett szövegek felolvasását, sőt, egy, Sík Ferenccel kapcsolatos, személyes élményét is megosztotta az érdeklődőkkel. ► Tovább
December 2-án Kovács Edit színművésszel folytatódik a Terefere a Művész Kávéházban című programsorozat. A Domján Edit-díjas művésznő 1981 óta tagja a Békéscsabai Jókai Színháznak és számos elismerés övezi munkáját. 2003-ban és 2007-ben is kitüntették a Megye Színművésze díjjal, majd 2013-ban és 2016-ban a Gálfy Gyűrű Díjjal is. Karakterszerepekben, vígjátékban, drámában egyformán otthonosan mozog. A 2015/2016-os évad egyik legütősebb szerepe kétségkívül az övé volt: a Jóccakát, anya… című előadásban Thelma Cates szerepében alakított rendkívülit. Az idei évadban már tapsolhattunk Kovács Editnek A fösvény, a Macskajáték és a Tangó előadásokban nyújtott alakításáért, de számos szerepben láthatjuk az évad végéig a Jókai Színház színpadán. A színművésznő a színház mellett kamatoztatja esztéta végzettségét is, a nevéhez fűződik a Mindentudás Színház Egyeteme sorozat életre hívása, melynek nemcsak ötletadó gazdája, hanem háziasszonya is. Immár ötödik éve minden hónap első hétfőjén meghívására neves előadók fejtik ki gondolataikat a művészet szerepéről és jelentőségéről. Tereferéljenek vele pénteken 17 órától a Művész Kávéházban! Komlóssy Kata
Súlyos betegséget követően elhunyt Gedeon József (Gyula, 1956. március 23. – 2016. november 25.) a Gyulai Várszínház igazgatója, művészeti menedzser, bölcsész tanár, számos helyi klub, országos és nemzetközi egyesület alapítója, elnökségi tagja volt. Gedeon József Gyula város szülötte, igaz lokálpatriótaként szeretett szülőföldje kultúráját szolgálta. A zeneiskolai indítást követően, a Szegedi Egyetem magyar bölcsész és tanári szakán és az Iparművészeti Egyetem művészeti menedzser szakán szerezte diplomáit. 1991-ig dolgozott általános iskolai – angol- és magyar szakos – tanárként, mely mellett már akkoriban jazz klubot, valamint a Fiatal Értelmiségiek Klubját vezette és koncerteket, filmklubot szervezett. 1991-1995 között a gyulai önkormányzatnál kulturális osztályvezetőként dolgozott. 1992-ben egy, a Gyulai várban rendezendő jazz fesztivál ötletével megkereste Sík Ferencet, a Várszínház akkori művészeti vezetőjét, aki helyet adott az elképzelésnek. 1995-ben pályázat útján lett a Várszínház igazgatója. A korábban magyar drámák otthonának számító helyszínt Sík Ferenc kibővítette Shakespeare művekkel, ezt a folyamatot Gedon József fesztivállá bővítette. Igyekezett a műfajok határait bővíteni: a zene, a tánc, a néptánc mellett, a képzőművészetet is beemelte a programba. 1966-ban sikerült létrehoznia a Gyulai Várszínház Kamaratermét, amely már a téli időszakban is programokra ad lehetőséget. A Békéscsabai Jókai Színház – hol szoros, hol lazább – kapcsolatot ápol a Várszínházzal, hiszen a létrejötte békéscsabai kezdeményezés. A társulat rendszeresen részt vett a programokban, vendégjátékokkal, a Színitanház előadásaival. Gedeon József a „szomszéd-vár” előadásait figyelemmel kísérte és a saját programja összeállításánál figyelembe vette. Halálával egy ügybuzgó, széles látókörű, a Várszínház hírnevét öregbítő kollégát vesztettünk el. Magam és a Békéscsabai Jókai Színház társulata nevében megrendülten, a családnak részvétünket kívánva, búcsúzunk. Seregi Zoltán igazgató Jókai Színház
Karácsonyfa és szaloncukor várta a gyerekeket már az előtérben, és a színpadon minden, ami az igazi ünnepi hangulat nélkülözhetetlen kelléke: hóesés, pompa, csillogás, ragyogás, játék, mese, zene, varázslat. A Diótörő és Egérkirály című családi musicalben nemcsak a babák a vitrinből keltek életre, hanem az egész 19. század első fele, a behavazott német kisvárosok, a karácsonyi vásárok forgataga, a feldíszített utcák, terek és az otthonok meghitt ünnepi készülődése. (Niedzielsky Katalin kritikája) A Békéscsabai Jókai Színház november 25-ei délutáni premierje – monumentális látvánnyal és sokszínű zenével – igazi adventi hangulatot teremtett. A fényáradathoz, feszültséghez, izgalomhoz – reméljük – társul még szentestéig a lelkek felkészítése, az elmélyülés a méltó ünnepléshez. Régi karácsonyi képeslapok, jellegzetes havas naptárfotók, ismert film- és színpadi jelenetek sokasága tárult elénk, csak úgy áradt, hömpölygött a kibővített társulat a színpadon, a forgatag alig fért a díszletek közé. A mozgalmas, zsúfolt nyitány után a tömegjelenetek jellemezték az egész előadást, időnként lírai kettősök, monológok hoztak némi megnyugvást a felfokozott ritmus ellensúlyaként. E.T.A. Hoffmann, Az arany virágcserép, Az ördög bájitala és számos fantasztikus költemény szerzője Diótörő és Egérkirály történetével 1816-ban olyan mesét írt a gyermekeknek, amely felnőtteknek is szórakoztató, valódi lélekemelő, karácsonyra hangoló remekmű. A német romantika kiváló mestere, aki önmagát elsősorban zeneszerzőnek, utána képzőművésznek vallotta, és csak harmadsorban költőnek, határtalan fantáziával alkotta meséit. Nem véletlenül ihlette világhírű balettje megkomponálására egykor Csajkovszkijt, most pedig a Nádasdy-díjas Szomor Györgyöt, aki a musical zeneszerzője, egyik szövegírója, az előadás rendezője és Papegérként szereplője is. Szövegírásban a darab társszerzője Valla Attila, a klasszikus történetet Szurdi Miklós dolgozta át. Rögtön a nyitány a karácsony magasztos üdvözlése – „Mosolyog az Úr, jók vagyunk, sok földi angyalt lát” -, amelyből kicsendül az egész mese, zene lényege, hogy életünkben a szeretet a legfontosabb. Az idilli képre azonban gyors váltással az egerek jönnek, akik a szeretetet ünneplő emberekkel szemben, sérelmeikért bosszút forralnak, támadást szerveznek, hogy visszanyerjék az elveszített rokonszenvet. Bosszúval vonulnának a szeretetért? Háborúval a békéért? Lássuk! Lendületes felütés, gyors váltás kezdettől végig. Főleg az előadás első részében rengeteg a rohangálás, túl nagy a tömeg a színpadon, az egyébként szép, szellemes szöveg olykor érthetetlen, a jó zene a túlhangosítástól élvezhetetlen. A Varázslatot dicsőítő dalért különösen kár, hogy elvész a hangerőben. Az egerek bevonulása mindig sikeres, helyre billenti az egyensúlyt, visszahozza a közönség figyelmét, lelkesedését, ami néhány kaotikus pillanattól kezdett a csalódásba átcsapni. Amikor az egerek játszanak, színházban érezzük magunkat. A zsíros-szaftos szalonna megéneklése az egyik legkiválóbb jelenet. Óriási, impozáns, ötletgazdag, hangulatos díszlet, a könyvtárszoba egyenesen fantasztikus. De mindez, mintha sokkal tágasabb színpadra született volna, és az biztos, hogy nagyobb térben, ahol a táncosok mozgását sem korlátozza, még jobban érvényesülne is. Mint az a nagyszabású zenés produkciókban gyakran előfordul, most is inkább a lírai kettősök, az emberi érzelmeket megpendítő hangok a hiteles színházi pillanatok. Ilyen egérmama búcsúja a fiától, mielőtt elköltözik az örök sajtmezőkre, és utódjára hagyja végakaratát, hogy az életben maradáshoz gonosznak kell lennie. De hát karácsony van, a szeretet ünnepe, ez a nézet nem győzedelmeskedhet! Persze, hogy nem. Jön is Marika kedves, megható dalával a Kismadárról, a szabadságról, a szerelemről, amely csodákra képes. Hatásosan váltakoznak az egerek és emberek, illetve babák, a szemben álló csapatok jelenetei. Kimagasló és emlékezetes marad az „Én vagyok a király” című dal, melynek poénjai és általában az előadás kritikus kiszólásai inkább a felnőttek számára érthetők, hordoznak ütős üzeneteket. A második felvonás megható lírai betéttel kezdődik, Klári baba Diótörő szerelméért esedezik, a dagi egérlány királya kegyeiért, mindketten reménytelenül. Markáns jelenség a színen, látványos és hatásos a három vámpírnő tangója, az utolsó tánc, a dal a jó halálról. Misztikus és hátborzongató, de még ez is belefér a romantikus mesébe, a sokszínű, változatos előadásba. S természetesen a nagyon eklektikus zenétől sem idegen ez a latinos, erotikus tangó, hiszen volt már kemény rock, andalító szerelmes dal, és lesz még gospel, de ne szaladjunk, előre! A kapunyitás a megszólalókkal mesébe, a festői díszlet leporellóba illő jelenet. A csata már-már félelemkeltő, de gyorsan megkönnyebbülünk, hiszen kiderül: a bonyodalmakat, az ütközetet Marika csak álmodta. Mert a babák életre keltésével a szerzők nemcsak a karácsony, a szeretet, a szerelem fontosságát hirdetik, hanem az álom, az ábrándozás, a fantázia, a játék szerepét is. A játékok és az egerek nagy összecsapása, az eszmék ütköztetése az előadás jól előkészített drámai csúcspontja. Amikor Diótörő levágja Egérkirály farkát, megfosztva ezzel a gonoszt hatalmától, a bosszúállás veszélyétől, a jó diadalmaskodik. Ez a „farok ügy” azonban kissé túlhangsúlyozott látványban, szövegben és mozgásban egyaránt. Meglepő a fináléban a gospel, a néger spirituálé, bár jó alkalom Szomor György belépésére mint énekes, színész. Ha még zeneszerzőként, szövegíróként, rendezőként nem tett volna eleget az előadás megszületéséért… Szóval búcsúnak, útravalónak az adventhez gospel. Itt konkrétan, merészen a farokról, az egérfarkáról, mint hatalmi szimbólumról. Halleluja. Amerikában sajátos műfaj, az elhurcolt néger rabszolgák éneke, kesergője, itt a legyőzött egereké. Emelkedettebb magyarázatban – mivel advent első vasárnapja van, karácsony közeleg – Evangélium, jó hír a kis Jézus megszületéséről. Végül – ha ez a merész bevágás valakinek túl sok lenne – felcsendül a nyitányból már jól ismert dallam, „Mosolyog az Úr…”, és mehetünk, Isten hírével, örülhetünk az ünnepnek. Az eleve dupla szerepekhez kettőzött szereposztás társul. A pénteki premieren Diótörő és Karl szerepében Vastag Tamás, Békefi Viktória Marika és Mantonate alakjában hódította meg a gyerekek szívét. A Király és Tanácsos szerepét Tomanek Gábor, a Királynéét és a Tanácsosnéét Nagy Erika játszotta. Drosselmeier, a mesélő alakjában Jancsik Ferencet láttuk. Gerner Csaba az Egérkirály figurájában remekelt, Egérkirálynőt Fehér Tímea keltette életre. Pirellára, a félelmetes denevérlányra emlékezni fog, aki látta, Tatár Bianka alakította. Két társát, Esztelent Rígler Renáta, Nesztelent Köböl Lilla. Klárikát Mészáros Ágnes személyesítette meg. A babák között feltűnt Vadász Gábor, Liszi Melinda, Katkó Ferenc és Nagy Róbert játéka. Az egerek csapatából Csomós Lajos humoros Gyeregér, Szabó Lajos szánalmas Vak egér, Ragány Misa kedves Zenegér figurája, Várfi Sándor vicces Koronarágója és Czitor Attila hadarós Egér bárója nevettette, örvendeztette meg leginkább a közönséget. Jónás Andrea Kecsegérként a meghatározó női figuraként, mint karmester és dallamvezető tűnt ki nagyszerű játékával. A fináléban Szomor György Papegérként hozta a habot a tortára. (Ahogyan pár éve A Hang idős Sinatráját is életre keltette saját rendezésének végén. A világsztár dalait abban a produkcióban Vastag Tamás énekelte.) Galambos Hajnalka korrepetitor érdeme, hogy az egész (vendégekkel kibővített) társulatot és Színitanházat is megtanította énekelni. A koreográfus Hajdu Anita nagyszerű táncokkal emelte a színvonalat, a díszlet Egyed Zoltán terveit, munkáját dicséri. Papp Janó jelmezei – ahogyan a történet és a zene – több kort megidéztek, az 1820-as német ruháktól a francia forradalom viseletén át egészen a punkok cuccaiig. A fából faragott herceg több síkon játszódó történetéből megint egy nagyszabású produkció készült Békéscsabán, amit az alkotók minden korosztály számára ajánlanak. Az advent beköszöntére, karácsony elé időzített bemutató, amit december közepéig láthat a közönség, mi mást hirdetne, mint a szeretet erejét. Most pedig a díszekkel, gyertyákkal együtt előveszem a féltve őrzött dobozból a kedves fabábut – nem diótörésre, hanem azért, hogy színes, katonás jelenlétével emelje az adventi dekoráció fényét. Niedzielsky Katalin
BEHIR | Nem akármilyen színházi eladás zajlott szombaton este a Békéscsabai Jókai Színházban. A rendezvényen ugyanis egy jó cél érdekében fogvatartottak is felléptek, mégpedig a főként rendvédelmi szakemberekből és közéleti személyiségekből álló közönség előtt. ► Tovább
Még több képet talál előadásainkról a galériában
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
71 megtekintés 2024. április 26.
4 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
58 megtekintés 2024. április 25.
2 0
Móricz: Szerelem - TEGE ANTAL
164 megtekintés 2024. március 21.
4 0
Móricz Zsigmond: Szerelem
788 megtekintés 2024. március 1.
8 0
Jókai Színház Podcast - Tarsoly Krisztina
196 megtekintés 2024. február 5.
4 1
Jókai Színház Podcast - Lezsák Sándor
71 megtekintés 2023. december 20.
1 0
Süti | Időtartam | Leírás |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 hónap | A cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak. |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
viewed_cookie_policy | 11 hónap | A cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot. |