Kiss Monika már 32 éve tanít magyart a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium diákjainak. Tanárként és közművelődési felelősként azért dolgozik, hogy a Belvárosit érettségizett fiatal ne hagyja el úgy, hogy még nem járt színházban. Nem csak a feladatom, hogy a tanulók érdeklődését felkeltsem, színházba csábítsam, vigyem, kísérjem őket, én ezt nagyon szívesen csinálom, a színház a szívügyem – mondta Kiss Monika. – Csodálatos világ, mindig élményt nyújt, még akkor is, ha esetleg az előadás nem a legjobb. Akkor is ott vannak a remek színészek, akiket ismerek, szeretek, akik nagyszerű alakítást nyújtottak már olyan sok darabban, vagy ott vannak a gyönyörű jelmezek, az eredeti rendezés. Tehát ezért szeretem a színházat, mert mindig élményt jelent, felemel, elgondolkodtat, és mindig lehet benne sok szép új dolgot felfedezni. A tanárnő hangsúlyozta: az iskola dolga, hogy a kultúrának ezt a szeletét is megismertessék a gyerekekkel. Kollégáival együtt azt tapasztalja, hogy a tanulók sajnos nagyon keveset olvasnak, a digitális és a képi világban élnek, és a színházban, ha feldolgozásban is, de legalább találkoznak az irodalmi művekkel. A filmek természetesen szintén lehetnek értékesek, de a fiatalok érdeke, hogy ne csak filmeket lássanak, ismerjék meg a színház különleges világát, az előadás közvetlen élményét, hatását és mindent, ami egy színházlátogatáshoz tartozik, a felöltözéstől egészen a látottak megvitatásáig. Nemcsak középiskolásoknak szervez Kiss Monika színházi programokat, hanem a 3., 4., 5. és 6. osztályosoknak is, alsó és felső tagozatosoknak egyaránt. Az előadásokra tanítóval, tanárral, főleg a magyar szakossal mennek a diákok. Azt szeretnénk, hogy tanulják meg az élményt, tanulják meg szeretni a színházat. A pedagógustól függ, hogy báb- vagy nagyszínházi produkcióra viszi a tanítványait. A 7. és 8. osztályosoknak a délutáni előadás nem annyira vonzó, és a gimnazistákat a legnehezebb meggyőzni arról, hogy legyen végre trendi számukra a színházba járás, örüljenek annak, értékeljék, ha a barátjuk színházi előadásra hívja őket – sorolta tapasztalatait beszélgetőpartnerem. Nagyon komolyan gondolja a Belvárosi tanára, hogy tőle ne menjen ki olyan érettségizett fiatal az iskolából, aki még nem járt színházban. A 20. tétel már nagyon régen a Jókai Színház a regionális témakörben. Volt olyan év, amikor a drámaíróversenyhez kapcsolódott, ahová ellátogattak, máskor kulisszajárásra vitte diákjait, ami nagy sikert aratott, hiszen bepillanthattak az előadások hátterébe, ahová a közönség egyébként nem jut el. Nagyon tetszett a zsinórpadlás és a meglepetés, amikor a forgószínpadot is kipróbálhatták, sokáig emlegették, hogy az előadásokhoz felépített díszletek között sétálhattak. – Lényegesnek tartom, hogy valaki azért vigye el a színházba a barátját, a gyerekét, a tanítványát később, mert őt is elvitték, ő is maradandó élményt kapott korábban. Én hiszek ebben, bízom az értékmentésben és -továbbadásban, engem a munkámban ez vezérel. S nagyon örülök annak, hogy nekünk ebben a városban van állandó színházunk, sőt még nyáron is rengeteg előadás közül lehet választani, amibe külön óriási munkát fektetnek. Elismerésre méltó az a sok program is, amiben a színház az iskolákkal közösen veszt részt a fiatalok művészeti nevelésében. Niedzielsky Katalin

A nyolcadik évad kezdődik októberben a Mindentudás Színházi Egyetemén; a népszerű sorozat hét izgalmas előadást kínál a társművészetek – a film, a zene, az irodalom -, valamint a vallástudomány, a néprajz, a filozófia világából. A programokra minden hónap első hétfőjén várják a közönséget a Sík Ferenc Kamaraszínházba; a műsorvezető ezután is az országban egyedülálló rendezvény megálmodója és gazdája, Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, esztéta lesz. Bárdos Judit egyetemi adjunktus A Pszycho titkai címmel tart előadást 7-én; azt elemzi, miért szeretjük a thrillert különösen filmműfajként, illetve megtudhatunk-e a műfajból valamit az emberi lélek titkairól. A Psycho című filmmel kapcsolatos elmélet is terítékre kerül, mely szerint a cselekmény szerkezete, a ház függőleges tagolása az emberi lélek három szintjének, a tudatalattinak, a tudatosnak és a felettes énnek felel meg. Földváry Miklós István egyetemi adjunktus Hit, rítusok, vallástudomány című előadására november 4-én várják az érdeklődőket. A vallás nemcsak világnézet, társadalmi etika és életvezetési program, hanem az embert teljes érzéki valójában igénybe vevő cselekvések, azaz rítusok foglalata – állítja és ezeket a kihívásokat igyekszik majd bemutatni az ELTE Vallástudományi Tanszékének vezetője.  December 2-án Darvay Nagy Adrienne hamletológus a Liliomról, Molnár Ferenc Hamletjéről tart előadást. Aki hallotta a színháztörténész eddigi elemzéseit, azoknak nem okoz meglepetést, hogy Molnár Ferenc világszerte népszerű színművét is a Hamlet tükrén keresztül szemléli. S arra világít rá, mi köze lehet a 110 éves darabnak a 420 esztendős világdrámához, „az elcsapott városligeti kikiáltónak a dán királyfihoz, Liliom hazatérő lelkének az öreg Hamlet király szelleméhez”. 2020. január 6-án Fráter Zoltán egyetemi docens Krúdy és a régi, jó világ címmel tart előadást. Elemzését, Krúdy művészetét a következő sorokkal ajánlotta a hallgatóság figyelmébe: „Békebeli uzsonna végtelenbe nyúló délutánja a terített kerti asztal mellett, napokig tartó hallgatás a bolthajtásos kocsma mélyén, lesve az idő múlását. Kalandos szerelmi utazás vidéki fogadók és apró, kopott cukrászdák között. Hosszú beszélgetés, melyben a szerelem és szeszek mámora után két ember egymásnak mesél.” Február 3-án Somfai Kara Dávid, az MTA tudományos munkatársa, etnológus Észak-kaukázusi rokonaink titkaiba, a magyarság kialakulása körüli vitákba, a nyelvek rokonságába avatja be a hallgatóságot. Ezeknek a népeknek a leszármazottai ma is a Kaukázus északi részén élnek, a kunok és jászok nyelvén beszélnek (kumuk, taulu, nogaj, oszet), akiknek egy része a tatárjárás idején Magyarországra költözött. Az előadás az itteni népek közt végzett legújabb néprajzi es történeti kutatásokat foglalja össze. Újváriné Dr. Illés Mária főiskolai docens március 2-án Mozart optimizmusa – Emberi kapcsolatok színes hálózata a Figaro házassága operában címmel tart előadást. Az emberi kapcsolatok és interakciók a többi Mozart operához képest is különleges szerepet kapnak ebben a műben, az „együttesek operájában”, amelyben kiemelkedően sok a több szólista által közösen énekelt szám: duett, tercett, de még septett is. Mozart zenéje a hangsúlyosan társadalmi-politikai élű színműből ezt az optimista, derűs világlátást hozza felszínre. Közreműködik: Galambos Hajnalka énekművész és Rázga Áron zongoraművész. Április 6-án Gyenge Zoltán egyetemi tanár Az egzisztencia születése című témában a 20. század irodalmát, művészetét és gondolkodását meghatározó egzisztencializmus kezdeteit tárja fel. Számos olyan kérdést vizsgál meg, amely a gondolkodásban addig elhanyagolt vagy nem ismert problémát vet fel, mint például a szorongás, kétségbeesés, elidegenedés, vagy az egyén és tömeg viszonya, a személyesség előtérbe kerülése és megerősítésének vágya egy egyre ridegebb, ellenségesebb világban. Az előadó meggyőződése, hogy művészet és filozófia soha nem kapcsolódott annyira szorosan egymáshoz, mint az egzisztencializmus születését meghatározó két gondolkodó, Nietzsche és Kierkegaard  esetében. A témájukban többnyire a Békéscsabai Jókai Színház műsortervéhez, bemutatóihoz kapcsolódó előadásokon a részvétel továbbra is ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges a szervezőirodában (személyesen, telefonon vagy emailben). Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM

Kara Tünde Jászai Mari-díjas színművésznő elhunyta és temetése alkalmából Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár és Soós Péter, a Pinceszínház igazgatója és társulata levélben fejezte ki részvétét a Békéscsabai Jókai Színház igazgatójának és társulatának, a gyászoló kollégáknak. Tisztelt Igazgató Úr! Tisztelt Kollégák! Mély fájdalommal és megrendüléssel értesültem arról, hogy tragikusan fiatalon, életének negyvenötödik évében elhunyt Kara Tünde, a bájos ,,Tücsi”. Különösen fájó veszteség ez számomra is, hiszen én is részese lehettem annak a csodának, ahogyan az akkori Békés Megyei Jókai Színház fiatal, tehetséges színészéből érett, befutott színművésszé vált. Direktoraként éppoly büszkeséggel töltve tapsoltam neki az előadások után, mint amilyen büszkén tapsolhattam neki a több rangos szakmai elismerés, valamint a Jászai Mari-díj átvételekor is. Igazán sajnálom, hogy kultúrdiplomáciai kötelezettségem, külföldi kiküldetésem okán temetésén nem vehetek részt; ugyanakkor emlékét magam is az Őt megillető tisztelettel és méltósággal fogom őrizni. Kérem fogadják, fogadjátok őszinte részvétem, érezzétek jelenlétem pénteken, amikor végső búcsút veszünk tőle — s kérlek a nevemben, vigaszul is öleljétek meg egymást.     Üdvözlettel, együttérzéssel:  Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár   Kedves kollégáink, kedves társulat! Megrendüléssel és fájdalommal értesültünk – azt gondoljuk, tudjuk – kivétel nélkül, mindannyiunk által szeretett kollégánk és barátunk elvesztéséről. Kara Tünde halálhíre – négy éve, e világi és túlvilági lét között zajló tusájának ismeretében is – felfoghatatlan. Óriási veszteség megfogalmazáshoz, megértéshez nincsenek szavak. Se jók, se megfelelőek. Hiszen felkészülni sem lehet rá. Jelenkorunk egyik legtehetségesebb magyar színésznőjének bő két évtizedes pályáját, szerepeinek sokszínű kavalkádjának képeit idézzük fel magunkban mi is ezekben a napokban.    Hasító fájdalom arra gondolnunk, hogy az előző mondatba a legígéretesebb jelző is jogosan oda kívánkozik. A drámairodalom mennyi remek szerepe várt még rá, amelyeket korosztályonként előre haladva magára ölthetett. megtestesíthetett volna….  Ha hihetünk a szakmánk egyik tételmondatában, miszerint a színész a szerepeiben él tovább, hadd idézzünk fel egy mozaikot mi is ebből a bő két évtizedből.    Soós Péter, a Pinceszínház igazgatója a Jókai Színház a "Közép-Európai Színházi Szomszédolás" címet viselő, 2009/2010-es évadában állította színpadra a Trenk, a vad báró című darabot 2010 kora tavaszán. Tücsi ebben a horvát komikus népszínműben a vérbő Mária Terézia császárnőt formálta fenséges eleganciával, pajkos kikacsintással és remek humorral. Az emlékezés napjaiban – a közös munkát is felidézve – mi ebből az előadásból elevenítünk fel néhány fényképet  Tücsi családjának, barátainak és a Jókai Színház társulatának gyászában a Pinceszínház csapata is osztozik.   Soós Péter igazgató Csicsely Zoltán sajtós A Pinceszínház társulata    

1883. szeptember 21-én tartották Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatóját Paulay Ede rendezésében a Nemzeti Színházban. A Magyar Írók Szövetsége 1984-ben kezdeményezte, hogy ez a jeles évforduló legyen a magyar dráma napja. Az emléknap célja a magyar színházművészet értékeinek jobb megismertetése, valamint az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására. Ezen a napon a magyar színházak külön programokat, rendezvényeket, előadásokat szerveznek, hogy ezekkel népszerűsítsék a klasszikus és kortárs drámákat. Ekkor adják át a Szép Ernő-jutalmat, valamint a Színházi Dramaturgok Céhe által alapított Az évad legjobb magyar drámája díjat az előző évad kiemelkedő műveiért. A magyar dráma napjáról nemcsak hazánkban, hanem a határon túli színházak és szellemi műhelyek is megemlékeznek.  

Szeptember 19-én, csütörtökön kezdődik a 2019/2020-as színházi évad a Békéscsabai Jókai Színházban. Az első előadás Heltai Jenő: A tündérlaki lányok című színjátéka lesz a Sík Ferenc Kamaraszínházban. A Jókai társulata hétfőn délelőtt, sajtónyilvános próbán mutatta be a darabot. Az "önzés komédiájának" is nevezett művet Tege Antal rendezi. A színjáték története 1914-ben játszódik, a szereplők korhű ruhákat viselnek, a bútorok is abból az időből valók. A tündérlaki lányok közül a legidősebb, Borsika apjuk halála után feláldozza magát és egy gazdag báró kitartottja lesz. Mindent megtesz családja boldogulásáért, akik ezt gondolkodás nélkül elfogadják és el is várják tőle. A Boriskát alakító Liszi Melinda színművész elmondta, hogy nagyon izgalmasnak találja karakterét, korábban még nem volt hasonló szerepe. – Boriska alapvetően nagyon jó lelkű lány, aki egyben önfeláldozó is, hiszen a saját boldogságát önként áldozza fel a családja jólétjéért. Szerintem ez nemes elhatározás. Nem nevezném mártírnak, hiszen a mártír hangoztatja és mutatja azt, hogy mennyire önfeláldozó, míg Boriska – mint a darabban ki is derül – testvérei megóvása érdekében áldozta fel saját magát, tisztaságát és kötötte le magát egy olyan ember mellé, aki sokkal idősebb nála – fogalmazott a színművész. Egy napon azonban Boriska szerelmes lesz és döntenie kell arról, hogy mi a fontosabb számára: az önfeláldozás vagy a saját boldogsága. A Jászai Mari-díjas Bartus Gyula a gazdag bárót alakítja a darabban, aki pénzért vásárol szerelmet. A történet előrehaladtával azonban karaktere rájön arra, hogy ez a szerelem több egy megvett kapcsolatnál. – A darab egy nagyon kiszolgáltatott, pénztelen világban játszódik. Óriási becsnek örvend az, akinek ebben a világban nagy vagyona van és sok mindenhez hozzájuthat, megvásárolhat. A báró tulajdonképpen jótékonykodik az életében, úgy gondolja, hogy a pénzéért cserébe sok mindent megvehet, beleértve a szerelmet is. Egy fiatal hölgybe szerelmes, akin keresztül a családot egy emelt szintű életmódhoz jutatta, tehát kitartott szerelmi viszonyban van a család egyik tagjával – árulta el a darabban a bárót játszó Bartus Gyula. Tege Antal, a darab rendezője elmondta: Heltai Jenő keserédes színjátéka olyan örökérvényű problémakört boncolgat, mint az önfeladás, az önérdek összefonódása a szerelemmel és a családi összetartozással. Mindezt szórakoztató iróniával, szókimondással és az egyszerű melegszívűség erejével teszi. – A mű azt a dilemmát kezdi el boncolgatni, hogy egy család meddig kívánhatja azt, hogy a legnagyobb lány boldogság nélkül éljen. Természetesen a szerelem végigkíséri a cselekményt és jelen van a színdarabban. Inkább az önzés és a szerelem közti határt próbálja boncolgatni ez az előadás – hangsúlyozta a rendező.  Heltai Jenő tündérlaki lányok című színjátékának premierje szeptember 19-én 19:00 órától lesz a Sík Ferenc Kamarszínházban. A nagyközönség a darabot november 9-ig láthatja.                                                                                                                                                           fotó: Papp Ádám

Darvay Nagy Adrienne legújabb könyvének bemutatóját a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban a magyar dráma napjának előestéjén, a VII. HolnapFeszt keretében tartják szeptember 20-án 19 órakor (román idő szerint). A színháztörténész szerző a Mindentudás Színházi Egyetemén 2016-ban a Bánk bán és Hamlet kapcsolatáról adott izgalmas, összehasonlító elemzést. Az immár 16 kötetes szerző kutatási területe elsősorban Shakespeare és a Hamlet, a „hamletomán” játékstílus és módszer vizsgálata; Nem örök e világ – Bánk bán, a magyar Hamlet című könyve a "hamletomán te(a)tralógiájának" negyedik része. A könyvbemutatón beszélgetőtársa Szűcs László, a kötet szerkesztője, a Várad kiadó igazgatója lesz, közreműködik Demeter András színművész, a Román Nemzeti Televízió-színház direktora, a hamletomán könyvsorozat arca, aki a Békéscsabai Jókai Színház 2016. márciusi előadásában, Szabó K. István rendezésében Bánk bánt játszotta. „Shakespeare több mint 400 éves Hamletje világdráma. Katona József hamleti alapokra épített, 200 esztendős Bánk bánja magyar tragédia. Olyan személyiségbe sűrített nemzeti önismereti utazás, mely egyszersmind a szélsőséges lelki vívódások, emberi esendőségek, fenségesen groteszk szerepek tárházának időtlen metaforája… – írja Darvay Nagy Adrienne. – Bánk keresztútja nem a Koponyák hegyén ér véget, az ő Golgotája itt lenn van: Ady kopott zongorájának üledékes tavában, ahol az ócska csupor haláli jelképét jobb kezében tartva, Hamlet közismert ikonjával azonosul. Lelki társáéval, aki a legkorábban és a legtisztábban testesíti meg a modern ember típusát, belső ellenmondásaival és örök magányával együtt. A büntetéssel, amiért a mocsárból méltósággal, Emberként merészel kiemelkedni.” Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM      

A 70 éves bábjátszást ünnepelte Békéscsaba gazdag programsorozattal, megemlékezésekkel, kiállítással és könyvbemutatóval szeptember 13-án, 14-én és 15-én, a közönséget előadásokra várják még 21-én is. A kecskeméti Ciróka Bábszínház előadásával, A lepkeoroszlánnal kezdődött az ünnepi programsorozat pénteken. Este Baji Miklós Zoltán képzőművész nyitotta meg a békéscsabai bábjátszás 70 éves történetének fotóiból készült kiállítást az Ibsen Ház átriumában, a kiállítás december végéig látogatható. A Jelenlévőket Varga Tamás, a polgármesteri hivatal kultúráért felelős osztályvezetője köszöntötte. Ezután Kiszely Ágnes, a kecskemáti Ciróka Bábszínház igazgatója beszélgetett Lenkefi Zoltánnal, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatójával és Jászay Tamás színikritikussal, egyetemi tanárral, a Napsugártól Napsugárig című könyv írójával a jubileumra megjelentetett könyvről. Szombaton interaktív foglalkozással, majd előadásokkal várták a közönséget. Este gálaműsorral folytatódott a 70 éves a bábjátszás Békéscsabán programsorozat. A 70 év bábok között címet viselő ünnepi eseményen dr. Ragány Misa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának előadóművészeti főosztályvezetője megnyitó beszédében felidézte a 70 év fontosabb állomásait és méltatta a békéscsabai bábos közösség színvonalas munkásságát. Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere kiemelte, hogy a Napsugár Bábszínház komoly szerepet vállal a gyermeki lélek formálásában és biztosította a Napsugár Bábszínházat, hogy az önkormányzat partnerként tekint az intézményre. A megnyitót követően a Napsugár Bábegyüttes egykori tagjai közül többen is színpadra álltak és a 70-es években született Bábrevü felnőtteknek etüd válogatásából, valamint a Ludas Matyi bábmusicalből mutattak be részleteket. A bábszínház jelenlegi társulata a repertoáron szereplő előadásokból játszott zenés darabokat. A műsorfolyamot beszélgetések színesítették, melyek során megidézték a Napsugár történetét a 70-es évektől a bábszínházzá alakulásig.  Elsőként Lenkefi Péter beszélt arról, hogy édesapja szerteágazó bábos tevékenysége, amely a bábok elkészítésétől a zenei szerkesztésen át a rendezésig terjedt, hogyan hatotta át a család mindennapjait. Mult István és Kiszely Ágnes, akik valamikor a Tücsök Bábcsoport, majd a Napsugár Bábegyüttes tagjai voltak, s akik ma már a profi bábos világban dolgoznak, hogyan kapták meg a bábjátszás szeretetét Lenkefi Konrádtól és az együttes tagjaitól. Dr. Pap István a bábszínházzá alakulásról, Szente Béla a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója arról az időszakról mesélt, amikor a bábcsoport az Ifjúsági Házban dolgozott. Dombi Ildikótól pedig a bábszínház megalakulásának első időszakáról hallhattak érdekességeket a jelenlévők. Vasárnap babaszínházi és felnőtt előadást tartottak, szombaton pedig a Napsugár Bábszínház előadásaival zárulnak majd az ünnepi események.