SIKERESEN ÖSSZEFOGLALHATÓ NYOLC PERCBEN A TELJES ÉVAD
magyaridok.hu | Ötödik alkalommal rendezte meg a Békéscsabai Jókai Színház az Ádámok és Évák Ünnepét, amelyet nagy érdeklődés és rengeteg izgalom kísért. ► Tovább
magyaridok.hu | Ötödik alkalommal rendezte meg a Békéscsabai Jókai Színház az Ádámok és Évák Ünnepét, amelyet nagy érdeklődés és rengeteg izgalom kísért. ► Tovább
William Shakespeare 1564. április 23-án született és éppen 400 éve, 1616. április 23-án hunyt el. Shakespeare világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Angliában mint a nemzet dalnokát tisztelik. Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, és színműveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak. Halálának dátuma megegyezik Anglia védőszentje, Szent Györgyünnepének dátumával; ennek eredményeképpen a megegyező dátumok erősen megnövelték Shakespeare mítoszát. Színházunk az idei évadában, a Tévedések vígjátékának bemutatásával tisztelgett a Halhatatlan Mester emléke előtt.
Amikor régi barátok hazajönnek, öleléssel köszöntik egymást, örülnek a találkozásnak. A vidám, családias hangulat komoly munka kezdetét jelentette április 22-én a Békéscsabai Jókai Színházban, ahol még nem zárult le az idei, de máris a következő évad nyitó premierjére készül a társulat. A 2016/2017-es szezonban öt felnőtt színházi bemutatóra várják a közönséget, az elsőre, Örkény István Macskajátékára szeptember 2-án. Orbánné szerepére sikerült az örökös tagnak számító Felkai Eszter Jászai-díjas színművésznőt – kilenc éves távollét után – újra „elcsábítani”. Az előadást rendező Juhász Róza szintén örömmel tért vissza szülőföldjére. (Niedzielsky Katalin tudósítása) Az olvasópróbán Seregi Zoltán igazgató üdvözölte és mutatta be a szereplőket, akik – mint mondta – „vendégek is, meg nem is”. Orbán Béláné nővérét, Gizát az immár békéscsabai Fodor Zsóka játssza, Paulát Kovács Edit. Egérke figurájára Tarsoly Krisztina érkezik Budapestről, Ilust Liszi Melinda kelti életre. Cs. Bruckner Adelaida szerepére a Szegedi Nemzeti Színházból Markovits Bori kapott meghívást. Csermlényi Viktort Mészáros Mihály alakítja, Józsit Presits Tamás, Nagy Róbert a pincér, Jároli Helga szh. az ápolónő szerepét formálja. A sarkadi születésű Juhász Róza csoportos szereplőként már játszott a csabai teátrumban, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1984-ben diplomázott. Több vidéki és fővárosi színház tagja volt, jelenleg a Magyar Színház művésze, az utóbbi időben szívesen rendez. Elmondta, hogy Kovács Edit Békéscsabán volt iskolatársa, Fodor Zsókának, Markovits Borinak és Felkai Eszternek régi jó ismerőse. – Nagyon örülök, hogy hazajöhettem, és külön köszönöm ezt a szereposztást. Örkénynek hálás vagyok, hogy remekműve igazi női darab, ami nem gyakori, nagyszerű szerepeket kínál, nem véletlenül világsiker, készült belőle Makk Károly filmje – mondta a rendező. Majd azzal folytatta, hogy szívesen dolgozik együtt Libor Katalin díszlet- és jelmeztervezővel, mert a két szakterület összhangja, a tér szabadsága rendkívül fontos. A két részes tragikomédiában Orbánné a centrum, a szereplők körülveszik, biztosítani kell a játéktér átjárhatóságát. A hatvanas években játszódó történetet először 1971-ben a Szolnoki Szigligeti és a Pesti Színház mutatta be. Akkor nagy hangsúlyt kapott az előadás homogenitása, a fekete-fehér-szürke színek domináltak, kiemelve a karaktereket – tájékoztatta Juhász Róza a színészeket. A próbafolyamat során rengeteg információval látja majd el a szereplőket, viszonyokról, helyzetekről, cserébe kreativitást, véleményt, önálló munkát kért. Kérdésemre, hogy milyen rendezői ars poeticával kezeli a darabot, Juhász Róza a következőket emelte ki: – Nem akarok okosabb lenni, mint a szerző, a művét alapnak tekintem. Abban hiszek, hogy minden darabot abban a korban kell tartani, amelybe beleszületett, mert megvannak a maga társadalmi vonatkozásai, szociális összefüggései, jellegzetes figurái, adott, hogy melyik szereplő milyen réteghez tartozik. A hatvanas évek vége felé járunk, és azok a kapcsolatok másképpen működtek, mint a maiak. Ha kivesszük a darabot abból a korból, amelyben íródott, a kapcsolatok elveszítik a lényegüket, és az üzenet is sérül, amit az író a művébe beleírt. Tehát az alapmunka adott, ahhoz jönnek a kiegészítő kellékek – az ilyen rendezés híve vagyok. A szerző éppen attól remek, hogy műve az adott koron keresztül ma is aktuális, érvényes, nem kell hozzányúlni, átírni, nem szabad csonkítani, torzítani. Ugyanakkor nem vagyok teljesen a kísérlet ellen, csak az egy másik cél, másik rendezés. – Én tényleg komolyan gondoltam, hogy visszavonulok, azt hittem, vége a színháznak – hangsúlyozta Felkai Eszter. – Sokszor hívott, ajánlott szerepeket Fekete Péter is, de nem akartam elfogadni. A kinevezése napján Seregi Zoltán azt mondta: tervezik a Macskajátékot, de meg sem kérdez, mert úgysem akarok jönni. Gondolkodási időt kértem, aludtam rá, elolvastam, és megdöbbentett, micsoda remekmű! Mennyi fantasztikus szerep, és ez az Orbánné! Közöm van hozzá, ezért vállaltam el. Ilyen lehetőséget nem lehet visszautasítani. Felhívtam hát Seregit, s kértem, adja ide nekem a szerepet. Persze annak külön örültem, hogy hazajöhetek. A művésznőtől azt is megtudtam, hogy a délelőtti olvasópróba előtt fotózással kezdte a napot. A belvárosban készített képeket, a templomokról, a városházáról és annak udvaráról. Felidézte a régi városházi estéket, a Mirandolina és a Szentivánéji álom előadásait, a felvételeket majd budapesti otthonában nézegeti. Aztán újra a Macskajátékról beszélt, vallomása legyen a végszó! – Erre a szerepre nekem szükségem volt. Hálás vagyok Örkénynek ezért a remekműért és a Jókai Színháznak a felkérésért. Nagyon komolyan készülök, nem akarok a közönségnek csalódást okozni. Mindazt szeretném átadni, ami összegyűlt bennem az életem során. Remélem, érzik majd… Niedzielsky Katalin Fotó: A-Team/Ignácz Bence
Az Európában is ismert Kaméliás hölgy kínai változatát láthatja Li Yaxian címmel Xie Ping'an rendezésében a Jókai Színház közönsége pénteken este. Az előadást megelőzően a címszerepet éneklő Shen Tiemei művésznő – egyben a Kínai Színházi Egyesület elnökhelyettese és a színház igazgatója – és Seregi Zoltán, teátrumunk igazgatója egy baráti konzultáción vett részt. A két ország színházi szokásairól, kulturális különbözőségeikről és hasonlóságaikról elmélkedtek a direktorok. Seregi Zoltán természetesen felajánlotta a Jókai Színház teljes humán és infrastrukturális kapacitását az esti operaelőadás sikerének érdekében. A megbeszélésen a Jókai Színház esetleges kínai vendégjátéka is szóba került…
BEOL | Czitor Attila álmodta a Békéscsabai Jókai Színház színpadára az évad utolsó mesedarabját, a Kövérkirályt. Varga Fanni kritikája ► Tovább
A Jókai Színházban április 20-án, békéscsabai, szarvasi és mezőberényi középiskolák részvételével immár ötödik alkalommal rendezték meg az Ádámok és Évák Ünnepét. A díszelőadáson közel 150 diák lépett a színpadra, hogy teltházas előadásban eljátssza a színházunk idei évadában bemutatott darabokból összeállított produkcióját. Bár az Ádámok és Évák Ünnepének a lényege nem a verseny volt, hanem a közösség és közönségteremtés, a díszbemutató után mégis öttagú zsűri értékelte röviden a fiatalok teljesítményét, majd emléklapokkal, oklevéllel, díjakkal jutalmazták őket. A zsűri tagjai voltak Czitor Attila színművész, Dr. Farkas Wellmann Éva, költő, szerkesztő, kritikus, Tábor Lajos, a Színitanház drámatörténet tanára, Seregi Zoltán a Színitanház vezetője és a Jókai Színház igazgatója, valamint Bíró Csaba, városunk Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságának elnöke. Az előadás utáni díjkiosztón a produkcióban résztvevő összes diák és pedagógus egy Ádámok és Évák Ünnepe feliratos pólót kapott ajándékba, ami egy olyan különleges tulajdonsággal bír, hogy viselőjének az egész osztálya 50%-os kedvezményt kap a színházi bérlete árából a jövő évadban, illetve viselője részt vehet, a „Hozd el aput színházba!” akcióban, vagyis ha valamelyik szülőjét elhívja a Jókai Színházba, akkor csak egy jegyet kell kifizetnie egy évadon keresztül. Az előadásról felvétel készült, amit a csapatok szintén megkapnak. A díjazottak: A legszebben éneklő szereplő Varga Laura, a mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumból A legszebben beszélő szereplő Kovács Kinga, a mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumból. A legjobb férfi mellékszereplő Szűcs Nóra a Koma szerepében a békéscsabai Andrássy Gyula Gimnáziumból. A legjobb női mellékszereplő Bondor Boglárka, a szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumból A legjobb férfi főszereplő díja idén nem került kiosztásra A legjobb női főszereplő Marik Zsuzsa, a szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumból A legjobb rendezés díját a Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola csapata kapta. A legjobb előadás díját pedig a szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium csapata. Különdíjak: A legbátrabb társulat a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola csapata lett, mert ők tanári és mentori segítség nélkül is bevállalták az előadást. Idén egy új díj is kiosztásra került, melynek értelmében a Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola részt vehet az I. Határontúli Ádámok és Évák Ünnepe nemzetközi fesztiválján. A díjak átadása után, a diákok és pedagógusaik önfeledt bulizásba kezdtek Gulyás Attila és Gulyás Levente koncertjén.
Mint ahogy a Kövérkirály című előadás a boldogság és a Nagy Csokitorta kereséséről szól, az előadásra érkező gyerekeket is ehhez igazodó, kedves játékkal várjuk. Készítettünk egy hatalmas dobókockát, melynek oldalain a darabban szereplő színészek karakterei láthatóak. Az előadás előtt és után is van lehetőségük a kis nézőknek dobni a kockával, és mindenki aki ezt teszi, egy kis csokit kap ajándékba. Aki az "Ilona" képét (Csonka Dóra szh.) gurítja ki, lehetősége van egy csoki kuponra felírni az elérhetőségeit, közülük kisorsolunk egy csapatot, akiket meghívunk, hogy kóstolják meg, milyen az íze az oly sokat emlegetett hatalmas csokitortának, ami ezúttal nem szellem lesz, hanem valósággá vált édesség különlegesség. Akinek a Király (Szabó Lajos) figurája jön ki, egy műsorfüzetet kap ajándékba, ami tulajdonképpen egy csokidobozba rejtett játék. Ebben a játékban először egymást kell megkeresniük, hogy aztán a dobozban található kártyák boldogságpárjait is megtalálhassák. Ugyanis két különböző kártyasorozatot készítettünk, egy dobozban csak az egyik van, míg egy másik doboz tartalmával együtt áll össze a tizenhat lap, amivel indulhat a játék. Játék a memóriával, az ízekkel, egymással. Hogy ne essenek abba a hibába, mint a király, egymásban keressék a boldogságot, hogy aztán magukban is megtalálhassák!
Mikó Csaba Kövérkirály című mesejátékával búcsúzott az idei évad a gyerekektől, a Békéscsabai Jókai Színház előadását Czitor Attila rendezte. Az április 18-ai premier alsó tagozatos közönsége mérsékelt lelkesedéssel fogadta a boldogságkeresésről szóló utazást, de a fináléra felélénkült. A tapasztaltabb korosztályhoz tartozó néhány néző alighanem azóta is a hatvanas évek olasz slágereit dúdolja. (Niedzielsky Katalin kritikája) Meghatározni, hogy mi az igazi boldogság, felnőttek számára sem egyszerű, ha egyáltalán szakítanak időt arra, hogy elgondolkodjanak ezen a lényeges kérdésen. Pedig egész életünkben keressük, hajszoljuk, és lehet, hogy amikor találkozunk vele, észre sem vesszük, nem értékeljék eléggé. Mikó Csaba az irodalomban és a színházban jártas, értelmes gyermekeknek szánhatta darabját, olyanoknak, akik a mesék mélyebb tartalmán is elmélkednek, kíváncsiak a jó és a rossz mögött rejlő okokra, az igazi értékekre. A premierközönség is gyakorlott színházlátogatónak mondható, hiszen az általános iskolásokat minden gyermekelőadásra elhozzák a pedagógusok. Figyeltek szorgalmasan, lestek egy ideig, de túlságosan nem ragadta őket magával a színpadi játék. Kövérkirály dilemmája, tanulmányútja, leckéi túl elméletinek, elvontnak bizonyultak a legkisebbek számára, és ez nem csoda. A mesében is akcióhoz, a színházban pergő eseménysorhoz, pont Békéscsabán színvonalas koreográfiához, tánchoz, igényes zenéhez szokott kis publikumnak magas volt a léc, nem korosztályra szabott a darabválasztás. Néhány évtized tapasztalata kell ahhoz valószínűleg, hogy meg tudjuk ítélni, csoki, sport, szerelem vagy pénz, gazdagság, hírnév, hatalom kell-e a felhőtlen boldogsághoz. Az ízek szellemeit megidézni, az éhség fogalmát megtestesíteni, az uralkodót a sivatagba küldeni, hogy tanuljon – mindez jópofa, szellemes ötlet, de úgy tűnt, nem az, ami a gyerekeket elvarázsolja, elgondolkodtatja. Arra például, hogy az egészség kivételes érték, amiért tenni kell, a felnőttek is általában későn döbbennek rá, ha egyáltalán eljutnak a felismeréshez. A toleranciáról, a másik ember iránti figyelemről, megbecsülésről mint nélkülözhetetlen morális kompetenciáról bármely közösségben, társadalomban, nem is beszélve. A Valahol Itáliában filmes felirat az előadás elején jelzi a helyszínt, és Czitor Attila rendező valószínűleg ezzel akarja megindokolni, miért választotta a meséhez az olasz slágereket. A hatvanas évek örökzöldjei néhány felnőttnek nosztalgiázásra remekül hangzottak, de a gyerekeknek nem sokat mondtak. Mellettem az egyik kislány osztálytársának meg is magyarázta a dolgot: angolul van, ezért nem értjük. Ezért sem, meg életkorotok miatt sem – gondoltam magamban. Még az is lehet, hogy nem az andalító melódiák illettek legjobban zenei aláfestésnek a mesejátékhoz. Majdnem megkérdeztem kritikus társamtól: Na és Jane Fondához meg Casanovához mit szóltok? Ők tetszettek? De nem tettem, majd a tanárok, a szülők elbeszélgetnek a színházi élményről. Talán. Nem ártana az értékelés, mert nemcsak az ízek, jelzők, fogalmak (éhség, öngyilkos jelölt, halál, vállalkozó) megtestesítése jelentett kihívást a második, harmadik, negyedik osztályosoknak, hanem biztos Jane Fonda és Casanova beugratása is. Kövérkirály sivatagi útjának első állomásán az egészséges életmódot, a mozgás, a sport örömét népszerűsíti a világhírű amerikai filmsztár, aki az utóbbi időkben a fitness, az aerobic fanatikus élharcosaként vált ismertté (a felnőttek körében). Casanova az életörömből, a szerelemből, a hódításból, a nők dicsőítéséből ad leckét a főhősnek; ez a 18. századi legendás hírű kalandor, csábító ugyancsak a felnőttek számára fogalom, hiszen szerelmi hőstetteit több művészeti ágban megénekelték. Miután a darabválasztás és a célközönség összefüggéseit így kielemeztük, jöhet végre a méltatás! Örömmel dicsérem a színészeket, akik ebben az előadásban elsősorban énekesként (és idegen nyelvből) kiváló teljesítményt nyújtottak, és remekül formálták meg a karaktereket. Szabó Lajos Királyként esendő, kedves, tanulékony figurát keltett életre. Csonka Dóra színészhallgató Ilona szerepét hozta lelkesen. Érthető, hogy ez a két szerep jutott el leginkább a gyermekközönség szívéhez. Liszi Melinda az Édes és Jane Fonda alakjában tündökölt és remekelt, Vadász Gábor a Sós és Casanova szerepében kiemelkedő alakítást nyújtott. Biró Gyula Savanyúja és kisautós Vállalkozója emlékezetes marad, akárcsak Csomós Lajos nagyszerű Keserűje és Öngyilkos jelöltje. Fehér Tímea az Éhséget személyesítette meg hatásosan. Az előadás díszletét és a jelmezeket Egyed Zoltán tervezte. A királyi palotát és a sivatagot egyaránt csupasz raklapokra helyezték, amiket a jelenetek közben állandóan pakolnak, különböző alakzatokká építenek, változtatnak, kezdetben nagy zajjal borogatnak a szereplők. Sokat javítanak a „raktárjellegen” a színes fénysugarak, nagyon szépek a hangulatos háttérképek. Az ízeket (édes, sós, savanyú, keserű) színekkel (rózsaszín, piros, sárga-zöld, fekete) megjelenítő látvány jól érvényesül a különböző korszakokat idéző jelmezekben. A merész asszociáción, szinesztézián (érzéktársítás) túl a viseletek a karakterek hangsúlyozására is szolgálnak. Az olasz slágerekkel, világirodalmi és filmes ikonokkal dúsított mesejátékra együtt várja a családokat a Jókai Színház. Niedzielsky Katalin
BEOL | Hétfőn mutatják be a Békéscsabai Jókai Színházban az évad harmadik, és egyben utolsó mesedarabját, a Kövérkirályt. A darab rendezőjével, Czitor Attilával beszélgettünk. ► Tovább
Idén nyáron többek között olyan előadások láthatóak a a Szarvasi Vízi Színházban, mint a Boing, boing, a Hello Dolly, A Vörös Bestia, az Álmos legendája, a Gyöngyhajú lány balladája, a Vesztegzár a Grand Hotelben, a Monte Cristo grófja, vagy a Charley nénje. A Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kft. ötödik éve üzemelteti a szabadtéri színházat, ez alkalomból egész nyáron rengeteg meglepetés várja a vízi színház közönségét. A jubileumi évadra tekintettel a koncepció kialakításánál arra törekedtünk, hogy szinte minden műfaj teret kapjon a csillagos ég alatt: operett, táncjáték, próza, musical, koncert, mese, cirkuszművészet. Ebben a szezonban is sor kerül a Magyar Teátrum Nyári Fesztiválra, ahol a Magyar Teátrumi Társaság tagszínházai mutatkoznak be előadásaikkal. A Szarvasi Vízi Színházban idén is minden este történik valami. A belépődíjas nagyszínházi produkciók közötti napokon ingyenes előadást láthatnak a nézők. A teátrum első évadától nagy sikerrel fut a Magyarországon egyedülálló Vers a víz fölött programsorozat, ami idén kiegészül a Film a víz fölött sorozattal, melyben a magyar mozi ünnepelt színészeivel találkozhat a közönség. 2016-ban lesz 10 éve, hogy az ENSZ elfogadta a Fogyatékkal Élők Jogairól Szóló Egyezményt. Az ünnepi évforduló remek alkalom arra, hogy világszerte megfogjuk egymás kezét, és egymást bátorítva, szenvedélyes közösségként dolgozzunk együtt. Ebben az évadban is lesznek akadálymentesített előadások a Szarvasi Vízi Színházban. A Légy jó mindhalálig és az Egerek című előadásainkat jeltolmácsolással és audionarrációval játsszuk, és egy verses estet színházi jeltolmács segítségével igyekszünk a hallássérülteknek is közösségi élménnyé tenni. Teret kap a Halló (k) itt vagyunk! fesztivál, ahol siketek és nagyothallók, valamint a Jókai Színház Színitanházának színihallgatói közösen viszik színre a Rómeó és Júlia című Shakespeare klasszikust. A Szarvasi Vízi Színházban fontos feladat a cigány nemzetiség gazdag kultúrájának, tehetségének, érzékenységének átadása a nagyközönségnek. Ezért tűzzük műsorra a roma kultúra sok színűségét jól tükröző első gipsy musicalt, a Somnakajt. A házigazda, a szarvasi Cervinus Teátrum ismét összművészeti fesztivált rendez július 15-étől 24-éig. A szlovák nemzetiségi kultúrát is képviselő teátrum kínálatában szerepel többek között a Szigorúan Tilos című szlovák színmű, a Tótkomlósi Ifjúsági Koncert Fúvószenekar, a Lili bárónő című operett, valamint a Gombóc Artúr a nagy utazó című zenés meseutazás. A nyár során gazdag kínálat várja a közönséget, ez a színpad egyfajta összművészeti játszóteret kíván biztosítani a hazai és a Kárpát-medencei színjátszásnak. A részletes műsort a vízi színház weboldalán tudják követni az érdeklődők: viziszinhaz.hu
Mikó Csaba a fiatal író nemzedék egyik legígéretesebb tagja. Eddig elsősorban drámáival keltett feltűnést, de sikeres képregényszerző is, írt forgatókönyveket, hangjátékokat, mesejátékokat. Érdeklődése 2004-ben fordult a gyermek- és ifjúsági irodalom felé, és törekvését rögtön siker koronázta: Kendermag és a Lukrécia című ifjúsági regénye az Édes Anyanyelvünk pályázatán második helyezést ért el. Kövérkirály című meséjét a Jókai Színházban, Czitor Attila rendezésében láthatja a közönség április 18-tól.
A Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság szeretettel meghívja Önt és kedves ismerőseit 2016. április 18. (hétfő) 18.00 órára, a Jókai Szalonba, a Kortárs magyar írók sorozat következő estjére. Vendégünk: Gálfalvi György. „Micsoda képtelenség: néha még kacagtunk is a diktatúrán. Ki nem tapasztalta, hogy amikor már nem tudjuk abbahagyni a nevetést, egyszerre csak élesen belenyilallik a tarkónkba, nem pontosan középen, hanem egy kicsit fennebb, jobbra vagy balra? Mint egy reszkető kézzel elsütött pisztolyból a tarkólövés. Mert hát a hatalomnak nincsen humorérzéke, következésképpen semmitől sem fél jobban, mint attól, hogy kinevetik. Kínunkban nevettünk, sírnunk kellett volna inkább. Erről szól ez a könyv: valamiféle belső szabadságról. (…) Nem volt elég egyszer megszenvedni, most újra át kell élni mindezt, titkosszolgálati dossziét lapozva megeleveníteni a lezárt múltat? Hát éppen ez az: semmi sincs lezárva. És nem is lesz, ha nem próbáljuk elmondani, hogy milyen is egy zsarnoki rendszer, hitelesen, pontosan, meggyőzően, ahogy ő teszi.” (Markó Béla) A marosvásárhelyi szerzővel irodalmi munkásságáról, Kacagásaink című új kötetéről, az egykori és mai romániai magyar viszonyokról Elek Tibor irodalomtörténész beszélget.
A Költészet napja alkalmából már ötödik éve mond és hallgat verseket Békéscsaba, Békés megye lakossága a Jókai Szalonban. Idén közel négyszáz embert mozgatott meg a 24 órás Versfolyam, amelyhez a közjogi méltóságok, közéleti szereplők mellett sokan mások is csatlakoztak – a nagyon késői vagy túlságosan korai órák ellenére is. A 24 órában a Jókai Színház színészein, rendezőin, színész hallgatóin kívül mondott verset irodalmár, nyelvtanár, könyvtáros, óvónéni, újságíró, képzőművész, politikus, köztisztviselő, élsportoló, zenész, orvos, ügyvéd, borlovag, egészen apró óvódások és idősebb verskedvelők is. Idén a 24 órás Versfesztivál meglepetés vendége Szabó T. Anna József Attila-díjas költő, műfordító volt, aki a rendezvény utolsó órájában nagyszerű versekkel örvendeztette meg a szépszámú közönséget. A legmeghatóbb pillanatokat pedig idén is az "ESÉLY" Pedagógiai központ kisdiákjai okozták, akik legyőzve korlátaikat, gyönyörű költeményeket szavaltak el nekünk. Idén először verseltek velünk a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által nevelt gyermekek Nagyszalontáról, akiket Zalai Mihály, a közgyűlés elnöke hívott el Békéscsabára. A versfolyamon hallhattunk verseket az anyanyelvünkön kívül angolul is, a Kemény Gitárklub és a Rokodál Zenekar pedig megzenésített versekkel emelték az est fényét. Shakespeare halálának 400. évfordulójára emlékezve, teátrumunk színészei verseivel idézték meg a halhatatlan Mestert. Így tettek a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjai is, akiktől Shakespeare szonetteket hallhattunk angolul. Idén, immár ötödik alkalommal verseltünk együtt 24 órán át, mert verset olvasni, verset mondani, verset hallgatni jó. A költői szóban olyan erő van, ami nélkül nem létezhetünk, s ami mással nem is pótolható. Találkozzunk jövőre is!
Verseljünk együtt, mert az jó! Verset olvasni, verset mondani, verset hallgatni jó. A költői szóban olyan erő van, ami nélkül nem létezhetünk, s ami mással nem is pótolható. A hagyományokhoz híven a Békéscsabai Jókai Színház A költészet napja alkalmából irodalmi fesztiválra hív minden verset szerető olvasót, alkotót, költőt, színművészt, színiiskolást. Békéscsabán a Jókai Szalonban újra 24 órás versmondó és versolvasó fesztivál lesz. A program Békéscsabán április 10-én este 20.00 órakor indul, és másnap József Attila születésnapján, 20 órakor ér véget. Közéleti személyiségek, politikusok, ügyvédek, művészek, de többek között élsportolók, alkalmi társulások, iskolások, óvodások is megállnak pár percre A költészet napján, és csatlakoznak a 24 órás versmaratonhoz a Jókai Színház Szalonjában. Ez idő alatt minden jelentkező elmondhatja, felolvashatja egy-egy kedvenc versét, népszerű színművészek, alkotók és előadók társaságában. Egy-egy újabb óra, illetve félóra elkezdésére, azaz, azok első versének elmondására, neves közéleti személyiségeket kértünk fel, akiket az adott versblokkban a saját baráti, társadalmi körükből érkező személyek követnek, de csatlakozhatnak szabadon Békéscsaba lakosai is hozzájuk. 2016. április 10. vasárnap A 24 órás Versfolyamot ünnepélyesen megnyitja Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere 20.00-20.30 Házigazda: Baran Ádám, a Linamar-Békéscsabai Röplabda Sportegyesület elnöke és a Linamar-Békéscsabai Röplabda Sportegyesület magyar bajnok csapata, valamint Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színházigazgatója; Díszvendég: Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere 20.30-21.30 A Békéscsabai Jókai Színház társulatának tagjai idén William Shakespeare halálának 400. évfordulója előtt is tisztelegnek, a halhatatlan Mester verseiből, vagy rá utaló, emlékező versekből is választanak 21.30 – 22.00 Liszi Melinda és Nagy Róbert színművészek válogatnak kedvenc verseikből 22.00-23.00 Erotika az irodalomban – Komáromi Anett színművész és Szabó Ila költő, „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díjas pedagógus, valamint Hajtmann Ildikó énekművész „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díjas pedagógus előadásában 23.00-23.30 Melanzs-zsúr Házigazda: Ferencz Rezső újságíró, valamint Tege Antal, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendégek: a szerkesztőség tagjai 23.30 – 07.30 a Színitanház hallgatói verselnek 2016. április 11. hétfő 7.30-08.00 Házigazda: Varga Tamás, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály közművelődési csoportvezetője, valamint Fehér Tímea, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendégek: a polgármesteri hivatal dolgozói 8.00 – 9.00 Házigazda: Tirjákné Prisztavok Ágnes, a Jankay Tibor Kéttanítási Nyelvű Általános Iskola igazgatója, valamint Fehér Tímea, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendég: Joe Miano, nyelvtanár 9.00-10.00 Házigazda: Bali-Hatala Boglárka, a Békéscsabai Médiacentrum főszerkesztője, valamint Gulyás Attila, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendégek: a szerkesztőség tagjai 10.00 -11.00 Házigazda: Dr. Erdeiné Gergely Emőke, a Lencsési Óvoda vezetője, valamint Bartus Gyula, a Békéscsabai Jókai Színház Jászai-díjas színművésze; Díszvendég: Tímár Ella önkormányzati képviselő 11.00-12.00 Házigazda: az Esélypedagógiai Központ, valamint Ragány Misa, a Békéscsabai Jókai Színház színésze; Díszvendég: Szántó Tamás, az Aut-Pont Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány vezetője 12.00-13.00 Tomanek Gábor és Nagy Erika színművészek válogatnak az irodalom gyöngyszemeiből 13.00 – 13.30 Házigazda: Lenkefi Zoltán, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatója, valamint Nagy Erika, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendég: a Rokodál zenekar 13.30 -14.00 Házigazda: Dr. Péter Józsefné, a Kölcsey és Ligeti Sori Óvoda vezetője, valamint Nagy Erika, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendég: Dr. Dóró János, jogász, menedzser, esztéta 14.00 – 14.30 Házigazda: Rakonczás Szilvia, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, valamint Katkó Ferenc, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendég: Gouranga Egyesület 14.30-15.00 Házigazda: Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, valamint Katkó Ferenc, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendégek: a nagyszalontai gyermekvédelmi központ kis lakói 15.00 – 16.00 Házigazda: Frankó Attila, producer, valamint Köböl Lilla, a Békéscsabai Jókai Színház színésze; Díszvendég: Dr. Bagdi László ügyvéd és a Békéscsabai Irodalmi Estek csapata 16.00-16.30 Házigazda: Simon János, az Európai Borlovagrend borlovagja, valamint Czitor Attila, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendégek: az Európai Borlovagrend Dél–alföldi Legátusának borlovagjai 16.30-17.30 Házigazda: Skultétiné Barna Anita, a Békéscsabai Szakképzési Centrum Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskolájának igazgatója, valamint Vadász Gábor, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendég: a Kemény Gitárklub 17.30 – 18.00 Házigazda: Nagy Krisztina, a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. Békés megyei irodájának vezetője, valamint Tege Antal, Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Díszvendég: Kutyejné Ablonczy Katalin, a Calandrella Kamarakórus karnagya 18.00-18.30 Házigazda: Gnandt János képzőművész; Díszvendég: Lonovics László, Békés megyei Príma-díjas képzőművész 18.30-20.00 Házigazda: A Körös Irodalmi Társaság és Dr. Elek Tibor, József Attila-díjas irodalomtörténész; Díszvendég: Banner Zoltán költő, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett előadóművész, művészettörténész. Az utolsó órában meglepetésvendég: Szabó T. Anna, József Attila-díjas költő, műfordító A 24 órás Versfolyamot ünnepélyesen zárja Kiss Tibor, Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgármestere Együttverselés: József Attila: „Kedves Jocó!”, valamint József Attila: „Kertész leszek” című verse. Gitáron kísér: Balázs Csongor, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház színművésze
Még több képet talál előadásainkról a galériában
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
72 megtekintés 2024. április 26.
4 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
58 megtekintés 2024. április 25.
2 0
Móricz: Szerelem - TEGE ANTAL
164 megtekintés 2024. március 21.
4 0
Móricz Zsigmond: Szerelem
788 megtekintés 2024. március 1.
8 0
Jókai Színház Podcast - Tarsoly Krisztina
196 megtekintés 2024. február 5.
4 1
Jókai Színház Podcast - Lezsák Sándor
71 megtekintés 2023. december 20.
1 0
Süti | Időtartam | Leírás |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 hónap | A cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak. |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
viewed_cookie_policy | 11 hónap | A cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot. |