A szombat este elmaradt előadás esőnapja kedden volt. Most is megtelt a Vízi Színház nézőtere, hogy megnézze a Békéscsabai Jókai Színház fergeteges játékát, Molière A fösvény című komédiáját Illyés Gyula fordításában, Merő Béla rendezésében. Az előadás narrált volt, így gyengén látó- és halló nézők is helyet foglaltak a nézőtéren, számukra Komáromi Anett színművésznő narrálta végig az előadást.
Szarvason a Vízi Színházban az ömlő eső miatt kellett félbeszakítani az első felvonás vége felé A fösvény című előadásunkat. A nézők az eső ellenére is kitartottak, nagyon sajnálták, hogy nem élvezhették tovább a fergeteges előadást, amelyet dr. Merő Béla rendezett. Az "esőszünet" közben Bartus Gyulával beszélgetett a hetedhethatar.hu munkatársa.
A Szarvasi Vízi Színházban augusztus 15-én, kedden este a látássérülteknek képzett színházi narrátor, – jelesül Komáromi Anett, a Jókai Színház színművésze – segítette A fösvény című Moliére-klasszikus megértését. A Magyar Teátrumi Társaság a Jókai Színházzal karöltve évek óta törekszik arra, hogy mindenki számára teljes értékűvé tegye a színházi élményt, így a látássérültek számára is. A Szarvasi Vízi Színházban ezért az esélyegyenlőség jegyében akadálymentesített formában is bemutatták A fösvény című darabot, így azok is élvezhették az előadást, akik látássérültek, hiszen fontos törekvés, hogy minden nézőt bevonjanak a közösségi élménybe. Komáromi Anett színművész narrálta az előadást Az előadás alatt mobil audio-rendszerrel zajlott a kommunikáció, ami azt jelenti, hogy az egyik fülön keresztül a színházi narrátor – akár egy sportközvetítésen – közvetítette az előadás nonverbális mozzanatait, a szabadon hagyott fül, pedig az előadás hangzó részeit és a közönség hangulatát juttatta el a látássérült vendégekhez. A látássérült közönséget a hirtelen hangos hanghatásokra is előre felkészítik. Az audio-narrált előadás előtt a résztvevők nemcsak a narrátor és az audio-rendszer segítségével követhették nyomon az előadást: lehetőségük nyílt, hogy a színpadon állva megismerjék a díszletet. Megtudták, milyen színűek a díszlet falai, hol helyezkednek el rajta ajtók, milyen a csillár, és milyen bútorok kerülnek majd a színpadra, melyeket a színészek maguk rendeznek el. Ezen kívül meg lehetett érinteni a díszlet és a jelmezek egyes darabjait, utóbbiról pedig szintén szóbeli leírást hallgathattak végig az érdeklődők, így a látássérült közönség előre információkat kapott arról, hogy hogyan néznek ki maguk a szereplők, milyen színű és miről árulkodó ruhákat viselnek az előadásban. Látássérült barátainknak nagyon tetszett az előadás, a hazaúton sokáig folyt a szó arról, melyek az igazi értékek az életünkben, és érdemes-e feláldozni szeretteinket, baráti kapcsolatainkat az anyagi javak oltárán…
Bartus Gyula a Békéscsabai Jókai Színház Jászai Mari-díjas színművésze, színpadon minden esetben átlényegül azzá, akit játszik.A Szarvasi Vízi Színház színpadán önálló estjére készülő művésszel az előadás előtt beszélgettem.
Moliére klasszikus vígjátékát, A fösvényt sajnos elmosta az eső a meghirdetett időpontban, ezért esőnapon, augusztus 15-én, kedden 20.30- tól mutatják be a Békéscsabai Jókai Színház művészei a Szarvasi Vízi Színházban. A darabot Merő Béla álmodta színpadra, a Jászai Mari-díjas Bartus Gyula színművésszel a főszerepben. A fösvény egyszereplős komédia, jutalomjáték a címszereplő számára, hamisítatlan parádéra, sziporkázásra ad lehetőséget. Bartus Gyula is lubickol a szerepben, hitelesen kelti életre a saját koránál jóval öregebb, visszataszító vénembert. A közel 400 éve keletkezett műben Moliére nem ítélkezik. Csupán pontos képet rajzol arról, hogyan viselkedik az ember különböző helyzetekben. Mert persze nem rokonszenves a csupán az anyagiakat szem előtt tartó zsugori, de megvan a véleménye a talpnyaló leendő vejről, az öregedő, mindenáron házasodni vágyó lányról, a csak magával törődő, mégis cselekvésképtelen fiatalemberről, s így tovább. „Talán az előadás élménye, a görbe tükör, az erkölcsi lecke gondolatokat is ébreszthet arról, hogy melyek az igazi értékek az életünkben, és érdemes-e feláldozni személyes kapcsolatainkat, szerelmet, barátságot, szeretetet anyagi javak, érdekek, érvényesülés érdekében." Az előadás érdekessége lesz, hogy a látássérült színházlátogatóknak Komáromi Anett színművész, képzett színházi narrátor, kommunikációsan akadálymentesíti a produkciót, hiszen a Jókai Színház mellett a Magyar Teátrumi Társaságnak is fontos törekvése, hogy mindenki számára teljes értékűvé tegye a színházi élményt, így a látássérülteknek is.
A varázslat most kezdődik! Érdekel a színház fantasztikus világa? Van érettségid, de szeretnél továbbtanulni? Akkor gyere el augusztus 31-én 10 órakor a Baross Imre Artistaképző Intézet Békéscsabai Jókai Színházban működő Színitanházának pótfelvételijére. A Színitanház – a több mint 20 éve elindított színészképzés mellett – a magyar színházi piacon hiány- és háttérszakmák képzésére, igazi gyakorlati tudást nyújtani jött létre. A Színitanház oktatási koncepcióját igazolja, hogy végzett diákjaik túlnyomó többsége (kb. 70 százaléka) a pályán tudott maradni és a színpadon vagy a háttérben értékes munkát végez, sőt a háttérszakmák képviselőiről kijelenthető, hogy szinte 100 százalékuk a szakmában dolgozik. A békéscsabai Színitanházba az ország egész területéről, sőt a határon túlról is járnak diákok. Érettségire épülő OKJ-s képzéseik: Gyakorlatos színész, Színházi táncos, Divat- és stílustervező, Színháztechnikus, szcenikus, Közművelődési és közönségkapcsolati szakember. A gyakorlatos színészek ráépülő képzésként 1 év alatt Színész szakképzettséget szerezhetnek. Az oktatás előnye, hogy nincs tandíj és minden szakma „élőben” sajátítható el, hiszen a tanulók beépülnek a Jókai Színházi produkcióba – fellépőként, vagy háttérmunkásként. Az elmúlt években olyan országosan is ismert színészek végeztek Békéscsabán, mint Vadász Gábor, a Játékszín idei Kránitz Lajos-díjának tulajdonosa, az Életrevalók című produkció sztárja, a Jászai-díjas Kara Tünde, a Kaszás Attila-díjas Borovics Tamás, a Jóban rosszban című sorozatból ismert Marton Róbert, vagy éppen Gubik Petra (Budapesti Operettszínház) és Szilágyi Annamária (Szegedi Nemzeti Színház). A Békéscsabai Jókai Színház jelenlegi társulatának gerincét is a Színintanházban végzett művészek alkotják. A most induló 2017/2018-as tanévre augusztus végéig várják azok jelentkezését, akik érdeklődnek a színházban folyó munka iránt! A meghallgatás 2017. augusztus 31-én 10 órakor lesz a Jókai Színházban. Jelentkezési lap és részletes információ megtalálható a szinitanhaz.hu weboldalon, érdeklődni a 20/213-7397-es telefonszámon lehet.
A HVG-nek, az EMMI adatai alapján készült összeállításából többek között ez is kiderül, több kategóriában is megmutatva a legnépszerűbb produkciókat. A 2008-as válság óta megduplázódott a színházba járók száma: 2016-ban 7,1 millió néző közel 29 ezer előadást látott. A Békéscsabai Jókai Színház a tragédiák ötös listájában az előkelő második helyezezést érte el, a Bánk Bán című előadásunkat 5817 néző látta.
Még javában tart a nyár, sőt, most tombol leginkább, ám feltartóztathatatlanul közeleg a következő évadunk. Az első bemutatónk előtt azonban, augusztus 25-én, a Macskajáték című Örkény-klasszikussal kedveskedünk azon nézőinknek, akik lemaradtak a tavaly ősszel bemutatott nagyszerű előadásról vagy szeretnék újra megnézni. Örkény időtlen drámája, Felkai Eszter és Fodor Zsóka fantasztikus főszereplésével, Juhász Róza rendezésében, beírta magát a Békéscsabai Jókai Színház legemlékezetesebb bemutatóinak sorába. Az előadást közkívánatra, augusztus 25-én, 19 órától újra műsorára tűzi teátrumunk, a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Jegyek korlátozott számban még kaphatóak jegyirodánkban.
A Fővárosi Nagycirkusz Antarktisz gyermekei – Jégbe zárt cirkuszvilág augusztus 2-ai előadásának második része előtt a cirkusz művészei, munkatársai és közönsége egy perces csenddel emlékezett az áldozatokra. Vadász Gábor, a Jókai Színház színművésze, a Játékszín idei Kránitz Lajos-díjának tulajdonosa, az Életrevalók című produkció sztárja, a Fővárosi Nagycirkusz zenekarának kíséretével elénekelte a roma himnuszt.
A Jókai Színház és a Balassi Táncegyüttes koprodukciója, az Állat(i)mese című előadás a Szarvasi Vízi Színházban volt látható.
Háromszáz táborozó gyereket lát vendégül a Fővárosi Nagycirkusz és a Magyar Teátrumi Társaság a Festett mosoly című clown-/bohócgáláján július 26-án este a Szarvasi Vízi Színházban. A Körös-parton ezekben a napokban zajló Lauder Nemzetközi Zsidó Ifjúsági Tábor gyerekei nagy érdeklődéssel figyelik a gála Izraelből érkezett artistaiskolás csapat, a Goodman Clowns pantomim bohóc csoport munkáját. Nem csak a miatt izgatottak, hogy színpadon láthassák a fiatal nevettetőket, hanem, hogy személyesen is találkozhassanak velük. A ma esti gálaműsorra ezért szinte a teljes tábor, háromszáz gyerek kivonul a Fővárosi Nagycirkusz és a Magyar Teátrumi Társaság meghívására a Szarvasi Vízi Színházba. A vidám gálaműsorban fellép továbbá a csupa bájos, fiatal hölgyből álló ukrán artistaiskolás pantomim bohóc formáció, a PlanSHET, a lengyel-amerikai bohócházaspár, Anka Wojtkowiak Williams és Jim Williams, a Baross Imre Artistaképző Intézet ősszel induló clown-/bohócképzésének előkészítő nyári táborának résztvevő diákjai, az ukrán erőemelő formáció, az Atlantisz-csoport, a Fővárosi Nagycirkusz zenekara, valamint a Békéscsabai Jókai Színház két musicalszínésze, Gábor Anita és Nagy Róbert. Az est konferansziéja Greifenstein János bohóctréner, díszvendége pedig Eötvös Tibor, az Artistaművészek és Cirkuszi Dolgozók Szakszervezetének elnöke lesz. A gálaműsort Fekete Péter Jászai-díjas rendező állítja színpadra.
Hosszan tartó, súlyos betegség után június 2-án elhunyt S. Albert Gábor, vagy ahogy mindenki becézte, Fater. A Jókai Színházban az elmúlt években a La Mancha lovagja, A kőszívű ember fiai, Az öreg hölgy látogatása, a Szent Péter esernyője, a Chioggiai csetepaté és a Koldusopera című előadásokban volt látható. A búcsúztatására, hamvainak hajóról történő Dunába szórására 2017. július 26-án, 9 órától kerül sor a Pesti alsó rakpart utolsó kikötőjéből, a Dráva utca és a Révész utca közötti szakaszon. Emlékét szeretettel megőrizzük.
Idén 29. alkalommal rendezték meg Kisvárdán a Magyar Színházak Fesztiválját, huszonöt társulat huszonhárom produkciójának bemutatásával, június 16. és 24. között. Az Aradi Kamaraszínház, a Békéscsabai Jókai Színház és a Maszk Egyesület közös produkciójában létrejött Tündéri című „minimál-szürreál" musical az Emberi Erőforrások Minisztériumának díját, a zsűri különdíját nyerte a seregszemlén. Kovács Dezső kritikája. Két férfi, egy nő. Bezárva, összezárva. Egy szobában, aminek elveszett a kulcsa. Egyiküknek pisilnie kellene. (Pisálnia, hogy pontosak legyünk.) S a lépcsőn talál egy halott nőt. Aki egyszercsak ott van. Hever a földön, a lábuk előtt. Vizsgálgatják, méregetik. Mi a csudát lehet kezdeni egy halott nővel, aki persze még meleg, mintha életjeleket is adna, sőt. Ha nő, legyen nő. De hát nem az. Alaposabb férfiszemle kideríti: „B.meg, ennek a nőnek nincs pinája”. Széttárják a lábát, úgy szemlélgetik. Pulzusát mérik, szájon át mesterséges lélegeztetést alkalmaznak, alaposan hozzákészülődve a művelethez. Aztán egyikük, aki találta, kezdeményezi, hogy nyilvánítsák tündérnek. Mert a tündérek már csak ilyenek. Hiányzik belőlük ez meg az. Ellenben jótét lelkek, akik mindig jót tesznek a buta kisfiúkkal. Merthogy férfihősünk gyerekkorában ábrándozott ilyen csodatevő tündérről, csak sose jött össze valahogy a nagy találkozás. Talán majd most. És akkor van még a zene. Nem is akármilyen: dúsan habzó, delikát. Stílusok között szörfölő. Ez a sokfelé sikló finom muzsika világokat köt össze. A valóságost az irreálissal. A jelenvalót a képzeletbelivel. Csúszkálunk ide-oda. Sokszor nem tudjuk, hol vagyunk. Itt és most, vagy valahol, valamilyen elvont térben és időben? A zene az origó az előadásban. Értelmezni kellene. Expresszionista kabarérevüt látunk, vagy brechti songokba oltott ironikus lokálzenét, blaszfémikus beütésekkel? Az Aradi Kamaraszínház, a Békéscsabai Jókai Színház és a szegedi MASZK Egyesület előadásának elég hosszú története van, a szegedi Thealteren mutatták be, még 2013-ban. Azóta megjárt számos fesztivált, besöpört számos díjat, jelölést, sok helyen játszották, sikert sikerre halmozott. Négy év alatt, feltételezem, sokat változott. A zenés előadásoknak is megvan a kihordási idejük, ámhogy a Tündéri ennyi ideig életben tudott maradni, nyilván nem egészen a véletlen műve. Kellett hozzá a kortárs román szerző, Theo Herghelegiu darabja, a rendező, Tapasztó Ernő látásmódja, rendezői radikalizmusa, ahogy könnyű kézzel össze tudta csomózni az abszurdba hajló matériát és a virulens muzsikát. S kellettek hozzá a színészek (Harsányi Attila, Tege Antal, Éder Enikő), s a zenészek (Borsos Pál, Luci Chirian, Cosmin Harbel), akik képesek kitölteni a nem túl mélyre hatoló textus kitöltetlen helyeit, üresjáratait, megtölteni azt élettel, humorral, frivol érzékiséggel. Az előadás legfőbb erénye a valóságosnak s a szürreálisnak egymásba úsztatása, valami olyan groteszk lebegés, amely egyszerre játékos, drámai, súlyos és könnyed, humoros és vicces. És még szórakoztató is. Az előadás élvezeti értékét jótékonyan növelik a humorforrásul is szolgáló idegen nyelvű szövegbetétek, az angolul, németül, oroszul, románul, franciául elgajdolt nóták. Kiváltképp az a dalocska, amelyben a két férfi arról értekezik, mi kellene még a tündér összeszereléséhez, s a zár feltöréséhez: csavarkulcs, fogó, ráspoly, ilyesmik. Harsányi Attila adja egyik clown-t, Tege Antal a másikat. Stan és Pan egy Beckett-abszurdból. Tűzijátékokat csiholnak egymásból és önmagukból. Alkalomszerűen dalra fakadnak, sztepptáncolni kezdenek, cirkuszi akrobaták lesznek, konferansziék, egy ironikus revü sztárjai. Harsányié az örök kételkedő, a kitaposott cipőjű slemil figurája. Tegéé a lehengerlő, magabiztos macsóé. Harsányi mindenben bizonytalan, legfőképp önmagában. Tege magabiztosságba csomagolja benső ambivalenciáját. Hozzájuk társul a talányos nőalak. Éder Enikő nemcsak egyik zeneszerzője az előadásnak, hanem enigmatikus nőalakot formál. A nőiség kvintesszenciáját, akivel a férfiak nemigen tudnak mit kezdeni. Ráncigálják ide, oda, de a lány, Zelma sem tétlenkedik. Kis könnyű hacukában táncikál, ujja köré csavarva férfiakat. Aztán meg fekszik, kiterítve. A halottnak látszó lány fölkorbácsolja az érzékeket. Éder Enikő ironikus songokat daloló nőalakja roppant vonzerővel hódító vamp. A végzet asszonya s elvarázsolt lény. A megtestesült, elvarázsolt férfiálom. Tapasztó Ernő rendezése a metaforikus térkezelésnek, s a műfajok határvidékein pendliző elemelt, ironikus, abszurd színházcsinálásnak a mintadarabja. Hatásos előadás, amely minimális eszközhasználattal képes maximális hatást elérni. Végig érzelmi hullámvasúton ülünk, zuhanunk egyik végletből a másikba. Némely jelenetekben csak kóstolót kapunk az abszurd színpadi fogalmazásmódból, amelyet jótékonyan felold a leleményes zenei matéria. Pompás mulatság, de lételméleti dimenziókat kár lenne keresni benne. Kovács Dezső Forrás: kisvárdai lapok
Még több képet talál előadásainkról a galériában
2025/2026-os évad - Békéscsabai Jókai Színház
1 0
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
5 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
3 0
Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház
3 0
Hamletrock - Békéscsabai Jókai Színház
6 0
Értesítések
