Október 19-én, szombaton 17 órától ismét jelentkezik a Terefere. A Kállai-díjas Kadelka László vendége Köllő Miklós, a Liliom című előadás rendezője lesz.   A Jókai Színház 2016 szeptemberében a Művész Kávéházban Terefere címmel indította útjára kötetlen beszélgetőműsorát, amely eleinte heti rendszerességgel jelentkezett, később pedig kéthetente kérdezte vendégeit Kadelka László. A kezdetben színészeket, rendezőket fókuszba helyező talkshow később a Békés megyei közélet ismert személyiségeivel bővült.    A régi, Blaha Lujza téri Nemzeti Színház egykori főügyelőjének vendége ezúttal a színház egyik évek óta visszatérő rendezője lesz, aki most a Liliomot is jegyzi. Köllő Miklós pantomimművész, rendező és koreográfus színes életútja garancia arra, hogy érdekfeszítő estének nézzen elébe, aki ellátogat az évad első talkshow-jára.  

Önálló zongoraesttel készül Vozár M. Krisztián október 14-én hétfőn a Vigadóban. Az est folyamán a zongoraművész klasszikus dallamokat vegyít könnyűzenével. A zenész Johann Sebastian Bach: Das wohltemperierte Klavier című gyűjteményének átdolgozásaival készül, de felcsendülnek olyan neves zeneszerzők dallamai is, mint Wolfgang Amadeus Mozart vagy Frédéric Chopin még hozzá úgy, hogy az előadó ezeket új köntösbe bújtatja. A zongoraművész egy könnyűzenei csomagot ígér a közönségnek, amelyben megismerhetik a klasszikus zenét egy másik oldaláról. A program különlegessége, hogy rendhagyó módon az est házigazdája maga a zongoraművész, Vozár M. Krisztián lesz.       ×      

A Békéscsabai Jókai Színház, a Körös Irodalmi Társaság és a Bárka szerkesztősége szeretettel meghívja Önt és kedves ismerőseit 2019. október 14. (hétfő) 18.00 órára, a Művész Kávéházba, Szabó T. Anna két legutóbbi könyvének bemutatójára, illetve Bárka-díjának átadására.

A nyolcadik évad kezdődött el október 7-én a Mindentudás Színházi Egyetemén a Békéscsabai Jókai Színház Vigadójában, ahol a programsorozat házigazdája, Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, esztéta köszöntötte az est előadóját és a közönséget. Bárdos Judit egyetemi adjunktus A Pszycho titkai címmel tartott izgalmas előadást. „Hitchcock filmjeiben mindvégig képes fenntartani az izgalmat, a rettegést és a kiszámíthatatlanságot. Kiváló színészvezetéssel dolgozik, hiszen a jellemek megrajzolása, fejlődése vagy éppen állandósága is feszültségfokozó. A jel- és rémképrendszere, a zenei aláfestések, a lassú nagy totálok is ezt a borzalompiramist építik. A szájbarágós tények helyett mindenre az atmoszféra hitelessége a magyarázat.” Kovács Edit bevezetőként Urmai Csontos Gabriella: A borzongás filozófusa – Alfred Hitchcock című írásából idézett. Majd bemutatta Bárdos Judit filmesztétát, az ELTE Művészetelmélet és Médiakutatási Intézetének oktatóját. Ahogyan megszokhattuk, a tudományos előadások szervesen kapcsolódnak a színház repertoárjához, ezúttal a múlt évadban bemutatott Pszicho című stúdióelőadáshoz hallgathattuk meg Bárdos Judit egyetemi adjunktus elemzését. A francia újhullám rendezői – mint például Francois Truffaut – nagyon tisztelték Hitchcock munkásságát, filmnyelvi újításait saját mozgalmuk egyik előfutárának tartották. A filmművészet formanyelvi fejlődésében jelentősége Murnau és Eizenstein munkásságához hasonló, fontos filmtörténeti mérföldkő – mondta Bárdos Judit. Hitchcock filmjei a thriller műfajába tartoznak, de kiemelkednek a műfajon belül a vizuális megjelenítés, a montázs technikája és a dramaturgiája által. A rendező számára a Pszicho című filmben a téma, a szereplők nem voltak fontosak, ami számára lényeges volt, hogy úgy illessze össze a filmnyelvi eszközöket, hogy azok a lehető legnagyobb lélektani hatást érjék el a nézőben. Hitchcock filmjeinek egyik kulcsfogalma a suspense, amely egy figyelemfelkeltő, rejtélyes légkört, feszültségteli várakozást, késleltetést jelöl. Ehhez kapcsolódik a narráció megújítása, miszerint a nézők többet tudnak a történésekről, mint a szereplők, ami szintén feszültségnövelő eszköz. Bárdos Judit előadásában feltette a kérdést, hogy miért szeretik a nézők a thriller műfajú filmeket, miért vonzza őket a feszültség ilyen formája. Dramaturgiailag a gonosz, a rossz mindig izgalmasabb, nagyobb figyelmet kelt, mint a jó; már a gyermekmesék is tartalmaznak rémisztő elemeket. Ezen feszültségkeltő elemek megélésekor a saját belső feszültségeinkkel, szorongásainkkal tudunk szembenézni. A filmbeli feszültség feloldódásával pedig a néző saját belső feszültsége is oldódik. A suspense fogalma mellett fontos még a „vörös hering” effektus, amely szerint dramaturgia váltások történnek, a film szereplői először főhősnek tűnnek, egy bizonyos idő után azonban eltűnnek a cselekményből, egy újabb szereplő lesz főhős, de ő is csak átmenetileg. Az előadáson a Pszicho két kulcsfontosságú jelenetét, a nyomozó lépcsőn történő leszúrását és a zuhanyzós gyilkosságot Bárdos Judit részletesen elemezte, előtte le is vetítette a két epizódot. Hitchcock szakít a klasszikus montázs technikájával, fontos a vertikális és horizontális tagolás a gyilkossági jelenetek vágásában. A film formanyelvi és pszichológiai elemzése olyan részletekre mutat rá, melyeket a néző a film első megnézésekor még nem biztos, hogy észrevesz, így Bárdos Judit előadása a Pszicho újbóli megtekintésére ösztönöz, immár az analizált elemek figyelembevételével. Az előadás után Kovács Edit bejelentette, hogy legközelebb november 4-én várják az érdeklődőket, amikor Földváry Miklós István egyetemi adjunktus Hit, rítusok, vallástudomány címmel tart előadást.                                                                                                                                                                                    Rácz Attila                                                                                                                                                                                    Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM    

Néma csend honol a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadának nézőterén, a hangulat emelkedett, csakúgy, mint a hőmérő higanyszála. Az ő szeretetteljes lénye tölti be melegséggel a teret, miközben sorra felidéződnek színpadi alakításai. Az óriási vásznon kivetített önmaga látható a mécsesekkel megvilágított színpadon, éppúgy, mint annak idején, amikor még fizikai valójában állt ott. Kollégák, barátok, munkásságának rajongói, színházszerető emberek adják át egymásnak csendben a nézőtéri székeket, folyamatosan váltva egymást szombat délután kettő és öt között. Érzékeny, sokoldalú páratlan tehetségű színész, de ami ennél talán még fontosabb, EMBER volt ő, így nagybetűvel, akit már évek óta nélkülöznünk kellett. Tudjuk, hallottuk, olvastuk, sokan ott voltunk, amikor utolsó útjára kísérték, mégsem akarta, tudta befogadni senki a tényt, hogy már nincs köztünk. A vége felirat helyett ez áll a vásznon: Kara Tünde: 1974 – 2019. A kétszer kettő józansága látni ezt. Mellbevágóan végérvényes és visszavonhatatlan. A tudatig hatol. Most mintha csak parancsra, mintegy varázsütésre, mégis megtörténik az elengedés. Mi ugyan búcsúzunk, de alakításainak emléke örökre velünk marad. Isten veled Tücsi, köszönet mindenért!   Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM

Petőfi Sándor komikus eposzát, A helység kalapácsát 2018 februárjában láthatta a Békéscsabai Napsugár Bábszínház közönsége. A nagyon különleges, zenés-táncos előadást, amelyben együtt élnek a bábok és a színészek, nemzetközi fesztiváldíjjal ismerték el Temesváron. A Napsugár társulata október 2-án lépett fel a Temesváron szeptember 29. és október 6. között megrendezett „Merlin pálcája” elnevezésű nemzetközi fesztiválon. A világ szinte minden tájáról, többek között Bulgáriából, Spanyolországból, Franciaországból érkeztek előválogató után meghívott előadások, és természetesen a vendéglátók is képviseltették magukat. Nemzetközi zsűri értékelte a produkciókat, a munkában bábos, színikritikus, zenei szakemberek vettek részt. A helység kalapácsa – a zsűri egybehangzó döntése alapján – a legjobb előadásnak járó díjat nyerte el. Az előadást Béres László rendezte, Balázs Csongor, Biró Gyula, Czumbil Örs, Gyarmati Éva, Lovas Gábor és Soós Emőke játssza. A dramaturg Tasnádi-Sáhy Péter, a zeneszerző Cári Tibor, a koreográfus Dávid Péter, a tervező Bodnár Enikő volt. A zenészek Pribojszki Ferenc és Schäfer Szilveszter.

Huszka Jenő és Szilágyi László Mária főhadnagy című, igaz történeten alapuló, fülbemászó dallamokkal teli operettje lesz a Veszprémi Petőfi Színház következő nagyszínházas bemutatója október 4-én, pénteken 19 órakor. Huszka Jenő romantikus nagyoperettje 1848-ban, Bécsben kezdődik. Az igaz történeten alapuló mesében a magyar érzelmű Máriát rokonai egy osztrák arisztokratához készülnek férjhez adni. Szerencsére megérkezik Antónia, Mária nénikéje és az ő, valamint a kissé bolondos szabó, Zwiekli Tóbiás segítségével a lánynak sikerül még időben elszöknie. Annak érdekében, hogy Mária a már forradalom hevében égő Magyarországra juthasson, nemzetőr egyenruhát ölt magára és egy félreértés folytán beáll katonának. 1849-ben, a budai honvédtáborban is férfiként, testvérbátyja nevén, Lebstück Károlyként szolgál a seregben. Vitézségéért immáron alhadnagyi rangot kap. Hanem, igen sok konfliktusa akad fölöttesével, a szigorú Jancsó hadnaggyal, aki többször is megrója könnyelmű hősködéséért, aki nem is sejti, hogy Mária, bécsi szerelme van katonai mundérban. Természetesen „az alhadnagynak” sem közömbös a jóképű férfiú. A kalandos történet végén persze egymásra találnak és a bolondos Zwiekli is révbe ér az ő Pannijával. Seregi Zoltán rendező a bemutató kapcsán úgy fogalmazott, a Mária főhadnagy a Csárdáskirálynő után talán a legnépszerűbb operett. – Nem véletlenül. Ha lehet így fogalmazni a „legmagyarabb” operett, hiszen a magyar történelem egyik legszentebb eseményét, az 1848-49-es szabadságharcot dolgozza fel a maga eszközeivel, romantikusan, szívhez szólóan és csodálatos dallamokkal. Nem is ismerek még egy operettet, ahol minden dal ennyire fülbemászó „sláger” lenne, mint ebben a műben. A zeneszerző csak úgy „szórja” a szebbnél szebb számokat a regényes, fordulatos történet közben. A kitűnő és az operettekben már tapasztalt veszprémi színészek mellett 4 ígéretes tehetségű, most végzett fiatal is komoly szerepet kapott az előadásban, akik új színekkel és eredeti megoldásokkal fűszerezték a remek hangulatú és termékeny próbaidőszakot. Remélem, hogy ez a hangulat és ennek az eredménye érződik az előadásban is a közönség örömére és megelégedésére – nyilatkozta a rendező. Máriát Bori Réka alakítja. – Lebstück Mária egy valóban létező nő volt, aki valóban nadrágot húzott és beállt katonának, bármily nehéz is elképzelni az 1800-as évek derekán, hogy ez megtörtént. Ettől, az első pillanattól kezdve nagyon élénk, valóságos kép élt bennem Máriáról. Nincs mese, ő csatában harcolt, kitűntették, szerelmes volt. Egy egykor létező, erős nő történetét pedig mindig érdemes elmesélni. Ő erős nő, aki épp férfi szerepet játszik, de ennek ellenére ízig-vérig nőnek kell lennie, hiszen õ a primadonna. Ez komoly kihívás a szerep megformálása közben: férfiként viselkedni külsőleg, érzelmeiben viszont még erősebben tükrözni, hogy ő nőként hogyan éli meg az eseményeket, hiszen ez a lényege a mesének. Na és persze a mindent elsöprő szerelem – vélekedett Bori Réka. Első alkalommal lép színpadra táncos komikus szerepben Lukács Dániel, mint Zwiekli Tóbiás megszemélyesítője. – A korábbi tapasztalatok mellett rengeteg új dolgot tudtam felfedezni az életem azon szakaszaiból, amelyek nem mindig humorosan zajlanak. Nagyon jó volt együtt dolgozni Seregi Zoltán rendezõvel és Bozsó József játékmesterrel, aki maga is játszotta ezt a szerepet évekkel ezelőtt. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy az ő tapasztalatait is beépíthettem a szerepembe. Fizikailag és szellemileg is sok újdonságot adott a próbafolyamat, amelyeket a későbbi munkáimban is kamatoztathatok, remélem, hogy a közönségnek is tetszeni fog.