Bezerédi Zoltán, a Katona József Színház színművésze egyszemélyes produkcióval szerepel az Ibsen Stúdiószínházban novemberben. A Bagatell összeállítás Ady Endre, Babits Mihály, Esterházy Péter, Háy János, József Attila, Petri György, Marin Sorescu, Spiró György, Szabó Lőrinc, Térey János és Vörösmarty Mihály műveiből ad válogatást. Az estet az ifjúsági bérletesek kapják ajándékba.

A Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület felkérésére léptek fel a Jókai Színház művészei a pénteken megrendezett jótékonysági esten, amely a sérült gyermekek és felnőttek élhetőbb, teljesebb életének javítását tűzte ki célul. A csekély állami támogatáshoz jutó non-profit intézmény a befolyt összeget az épületeik korszerűsítésére fordítja. A Jókai Színház műsorában népszerű musical slágerek csendültek fel Gábor Anita és Nagy Róbert előadásában, Ferencz Dorottya, Földes Roxána, Litauszki Enikő és Balog Richárd közreműködésével. Örülünk, hogy segíthettünk!

Izgalmas témát választottak a november 2-ai ARTista Caféra a Fővárosi Nagycirkuszba: ember és állat viszonyát, együttműködését a porondon. Vannak, akik azt vallják, cirkusz nem létezik állatszámok nélkül, a kisgyerekek például rajongva imádják ezeket a produkciókat. Mások az ellentétes nézőpontot képviselik a kérdésben: az állatokat nem szabad emberek által épített épületekben idomítva mutogatni. Vannak országok, ahol betiltották a közelmúltban az állatszámokat a cirkuszokban. A legtöbben talán a középutas véleményen vannak: lenyűgözi őket ez a fajta különleges partnerség, főleg, ha tudják, megfelelő körülmények között tartják az állatokat, sőt, akadnak olyan idomárok is, akik családtagként élnek együtt az állataikkal. Az est moderátora Fekete Péter, a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos lesz. A vendégek között köszönthetjük az állatos számokkal dolgozó, többgenerációs cirkuszi család két tagját, Richter Józsefet és ifj. Richter Józsefet. A Fővárosi Nagycirkusz őszi műsorából, a Balance-ból az állatos számok előadóit: az olasz oroszlánidomárt, Denny Monticot valamint Eva Christ. A német hölgy az este folyamán be is mutatja majd a macskaszámát. A pódiumbeszélgetés hozzászólói között lesz állatkert igazgató, etológus, állatvédő, vakvezetőkutya-oktató és állatorvos is. Szokásukhoz híven műsorszámokkal inspirálják a beszélgetést: a Békéscsabai Jókai Színház fiatal művésze, Nagy Róbert A dzsungel könyve című musicalből énekel részletet és ad elő egy állatos verset, Tallián Mariann színésznő-hegedűművész pedig hangszerével készül meglepetés produkcióra. A Fővárosi Nagycirkuszban köszönthetjük majd Mundruczó Kornél filmrendezőt, a nemrég nagy sikert aratott, egy egész kutyasereget szerepeltető Fehér isten című film alkotóját. Az ARTista Cafét most is kötetlen beszélgetés zárja kávé és tea mellett a Dallmayr cég jóvoltából, ahol szűkebb körökben megvitathatják az este felvetett kérdéseit. Az est ingyenes, ugyanakkor regisztrációhoz kötött a www.mitnekedcirkusz.hu oldalon keresztül. Minden hónap első hétfőjén új cirkuszművészeti témával várnak mindenkit az ARTista Caféban, legközelebb december 7-én a street art témáját járják körbe: miként és milyen formákban szólítja meg a művészet már az utcán a közönséget. Forrás: mitnekedcirkusz.hu

Mára Békéscsabán köztudott, hogy a hónap első hétfő estjén az Ibsen Stúdiószínházban különleges egyetemi rendezvény vár mindenkit, aki nem akar lemaradni a tudomány nagy eseményeiről. A következő alkalommal rendhagyó időpontban, pénteki napon várjuk az érdeklődőket. November 6-án, 18.00 órától az Ibsen Stúdiószínházban Zalán Tibor Babérkoszorú- és József Attila-díjas költővel, íróval, a Jókai Színház dramaturgjával beszélget színházról, irodalomról, művészetről a sorozat ötletgazdája és háziasszonya Kovács Edit színész, esztéta, valamint közreműködik Presits Tamás színművész is. Az előadássorozat célja felhívni a színházat, a művészetet szerető békéscsabaiak figyelmét azokra az értékekre, amelyek képesek kiszakítani az embereket a szürke hétköznapokból, katarzist kiváltva felszabadítani őket a mindennapok szorongásai alól.

Szombaton rendeztük Nyilas Misi kerestetik címmel a Légy jó mindhalálig című musical szereplőválogatásának a döntőjét a Vigadóban. A gyerekek nagyszerű produkciót nyújtottak, a zsűri képtelen volt dönteni és a közönségszavazatokat is szinte egyenlő mértékben kapták a Nyilas Misi jelöltek. A szakmai bizottság, Seregi Zoltán rendező vezetésével úgy döntött, hogy nem dönt. Mind a három Nyila Misi jelöltnek (Kozák Ádám, Bolla Márton és Uhrin Andor) megadja a lehetőséget, mindannyian elkezdhetik próbálni Nyilas Misi szerepét a Jókai Színházban. A döntőn résztvevő összes gyerek jól teljesített, bekerült az előadásba, a pontos szereposztás később dől el.

A Tóth Géza által rendezett darab alapját Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot című műve adta. Valóban szeretik az egerek a sajtot, hiszen a cselekmény egésze egy sajtkészítő műhelyhez kötődik, jelentős részben ott is játszódik.  Nem lenne „igazi” gyerekdarab, ha nem lenne benne emberszereplő és természetesen ellenség, aki nem lehet más, mint a macska, pontosabban a Nagy Macskamágus. Mégsem nevezhető tipikusan gyerekdarabnak, egyrészt az erkölcsi tanulság, másrészt az ellenség személye miatt. A mondanivaló ugyanis nem a szokványos „boldogan éltek, míg meg nem haltak” happy enddel zárul (ez a vége természetesen, hiszen gyerekeknek szól), hanem azzal a nagyon fontos üzenettel, hogy a különbségek, különbözőségek keresése helyett inkább fókuszáljunk arra, amiben hasonlítunk, ami összeköt minket. A szerelmi vonal sem hagyható el, a szürke egér (Soma) és a fehér egérlány (Fruzsi) a szüleik minden ellenkezése ellenére sem tud parancsolni az egymás iránt fellobbanó érzéseknek. Az ellenség tulajdonképpen nem is létezik, csupán kitaláció: egy teremtett lény, amit egy varázsegér (Pascal) alkotott meg. Az ellenség is azért létezhet, mert megteremtjük, nem azért, mert egyébként is jelen van. Ezt a megoldást nagyon frappánsan mutatja be a darab és a karaktereket játszó színészek (Vadász Gábor – Nagy Macskamágus, Harcsa Boglárka/Réger Wanda szh. – Pascal, a varázsegér) is ügyesen láttatják. Nem maradhat el az „emberszereplő” (Zakariás – Presits Tamás) sem: mintegy narrátorként meséli el a történetet, gördülékenyen, érthetően. Jozefina (Csonka Dóra szh.) pedig imádni valóan sertepertél körülötte madárként. A szürke egér vs. fehér egér párharcból is kapunk némi ízelítőt. A fehéregér-család (Albin papa – Nagy Róbert, Szeréna mama – Tatár Bianka, Fruzsina – Gábor Anita) tökéletes példája a kicsit sznob, kicsit úrhatnám, kicsit fellengzős társadalmi rétegnek. Ennél a családnál fantasztikusan vegyül a modernitás és a nosztalgikus vonal: Fruzsi bőröndje a máig megunhatatlan Hello Kitty személyre szabott változata, ami rögtön megdobbantja a gyerekek szívét, Szeréna mama pedig a „Jaj cica!” kezdetű örökzöld operettslágerrel gyújtott ismerős fényt a tanár nénik szemében. Az állandóan magukkal cipelt és természetesen mindenkinek megmutatott családi portrén Little Stuart és Speedy Gonzales is szerepel, tehát a nagyobb gyerekeknek, frissen végzett tanító néniknek is megvolt a felismerés. A szürkeegér-család egészen más: Lidi mama (Fehér Tímea) a főnök, Márton papa (Szabó Lajos) pedig kénytelen ezzel egyetérteni. A fiuk, Soma (Ragány Misa) pedig a srác a szomszédból: életvidám, tekergő, de ha szólnak neki, rögtön ott terem. Muszáj neki, mert Lidi mama nem épp kompromisszumkész; amit mond, az úgy igaz (akkor is, ha nem). Márton papa pedig – a kisebb ellenállás felé haladva – inkább nem reklamál, csak végrehajt. Az lenne a csoda, ha két ilyen család találkozása zökkenőmentes lenne. Nem is az, de azért gyerekdarab, hogy minden szép és jó legyen a végére, a varázslatnak köszönhetően sikerül a két családot összebékíteni. Láthatunk még sok-sok kisegeret, akik tornamutatványokkal, mondókákkal színesítik az egyébként sem színtelen darabot, sőt egy picivel több akrobatikát, légtornát is elbírt volna. A díszlet Fecsó Andrea, a jelmez pedig Papp Janó munkáját, fantáziáját dicséri. Az átjárók, mint a sajtban a lyukak jól használhatók, a színészek is otthonosan mozognak bennük. A jelmezek pedig olyan pontosan tükrözik a hovatartozást, hogy ha nem szólalnak meg a szereplők, akkor is megállapítja egy gyerek is, hogy ki kinek a kije. Egészében nézve egy színes, szórakoztató, tanulságos, pörgős darabot láthatunk, ami egyértelműen elnyeri a gyerekek tetszését, de a felnőttek számára is kellemes szórakozást nyújt.  Lezó Nóra    

csabaimerleg.hu | Neil Simon: Mezítláb a parkban című darabjának olvasópróbája kedden kezdődött el a Békéscsabai Jókai Színházban. Tege Antal ezúttal nem színészként, hanem rendezőként mutatja meg a tehetségét. A két főszereplőt Gubik Petra és Czitor Attila eleveníti meg a színpadon. ► Tovább

A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja volt a reneszánsz humanista, Janus Pannonius, aki életében volt már költő, püspök, politikus és száműzött áruló is. Azonban az ember lehet bármilyen tehetséges és kitartó, végül a halál úgyis utoléri, és akkor bármit megadna azért, hogy ne vigye magával a túlvilágra. Zalán Tibor az államférfi mögött megbújó embert mutatja be darabjában. Szilágyi Viktor írása Az egy felvonásos darab több, mint hatvan percen keresztül mutatja be Janus Pannonius haláltusáját, aki korának egyik legműveltebb és legbölcsebb egyénisége volt. A halál küszöbén álló férfi, gyötrő lázálmában élete fontosabb szereplőit látja viszont. Egykori szerelmei, barátai, rokonai, tanárai és maga Mátyás király is végső konklúziókra kényszerítik az államférfit, filozófiájával és életével kapcsolatban. A főszereplő olykor gőgös viselkedése megrendül a hallottak kapcsán. Az eleinte felháborodott Janus Pannonius méltatlannak találja halálának helyszínét és okát, az idő haladtával pedig, inkább a félelem és a bűnbánat keríti hatalmába őt. Utolsó óráiban már csak az ápolására kirendelt cselédlány van mellette, akit haldoklása közepette volt szerelmeinek, majd édesanyjának hisz. A kétszereplős drámában szinte végig Bartus Gyula egyedül játszik a színpadon, ami igen nagy kihívás lehetett a Jászai-díjas színésznek, hiszen nem csupán a haldokló Janus Pannoniust kellett eljátszania, hanem az államférfi fontosabb barátait, ellenségeit, tanárait is. Egy embernek kellett megannyi figurát  megtestesítenie. A feladatot azonban látszólag játszi könnyedséggel sikerült teljesíteni, számtalan arcát mutatta meg a karakterek megelevenítésénél és hitelesen adta elő a különböző korú és jellemű férfiakat a költő múltjából. A cselédlány szerepében Komlósi Kata színihallgató méltó társa volt a színpadon. Az mű nem Janus Pannonius munkásságával, a királlyal való politikai nézeteltéréseivel  kívánt foglalkozni, hanem szeretné megmutatni az embert, és annak utolsó, fájdalmas óráit, amikor számot kell adnia mindenről, amit életében cselekedett. A darab megnézéséhez nem szükséges jól ismernünk a poeta doctus életét és munkásságát. Az előadás után sem valószínű, hogy jobban fogjuk ismerni Janus Pannoniust, mivel a mű témája túlmutat az államférfin. A minden emberrel egyszer bekövetkező halál az, ami a főszerepet játssza a cselekményben és az örök kérdés: vajon mi lesz a világgal nélkülünk és mit sikerült hátrahagynunk?

hir6.hu | Mi kell az élethez? Teszi fel az egyik legalapvetőbb költői, vagyis szerzői kérdést a Mezítláb a parkban című Neil Simon-darab, s persze frappánsan meg is válaszolja: az élethez az is kell, hogy néha levegyük a cipőnket és sétáljunk egyet a parkban… ► Tovább

Zalán Tibor Janus Pannonius utolsó, elképzelt óráit megelevenítő, Midőn halni készült című drámáját mutatta be színházunk kedden este Merő Béla rendezésében, Bartus Gyula főszereplésével. A darab a reneszánsz kor általunk kevéssé ismert zsenijének végóráit pergeti le könyörtelen élességgel és őszinteséggel, számvetését életével – halálával, boncolgatja bonyolult kapcsolatát Hunyadi Mátyással, és közvetett módon ugyan, de felmutatja a kor bonyolult politikai erővonalait. Voltaképpen egy, a mű egészén végigvonuló vízió fogja össze a darabot, amelyben Janus az állandóság. A darabban egyetlen segítője Janusnak egy cselédlány, akit hol az életében előforduló nőknek, hol pedig az édesanyjának lát. A cselédlány szerepében Komlósi Katalin színihallgató. Néhol meghökkentő, pikáns részletekkel tarkított a darab, ezzel együtt gondolkodtat és katarzist nyújt.