A fösvény – kellék
Shakespeare jelenetek az Ádámok és Évák Ünnepén
Shakespeare jeleneteket vittek színre Békés megyei középiskolások az idei Ádámok és Évák ünnepén április 3-án, a Jókai Színház nagyszínpadán. Az idén hat csoport lépett a színpadra, és előadásukban láthatók voltak jelenetek, egyebek mellett, a Szentivánéji álomból, a Rómeó és Júliából, a Sok hűhó semmiértből, a Lear királyból, de volt csapat, amely egy jelenetbe sűrítette Shakespeare összes művét röviden. A szolnoki Szigligeti Színházból indult kezdeményezéshez 2011-ben csatlakozott a Békéscsabai Jókai Színház, így idén már hatodik alkalommal ünnepeltük az Ádámokat és Évákat. Az egyes csapatok pedagógusaik mellett színészek és rendezők segítségével ősz óta készültek a hétfő esti premierre. Békés megye hat oktatási intézményéből több, mint száz középiskolás diák csatlakozott a programhoz. A produkcióban a BSZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma, a BSZC Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, a szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium, a BSZC Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakgimnáziuma, a Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium, valamint az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium vett részt. A legjobb férfi mellékszereplő Futaki Máté balról Puck szerepében A diákok szabadon választhatták meg, hogy milyen stílusban és felfogásban dolgozzák fel az általuk kiválasztott Shakespeare jelentet. Az izgalmas, értékteremtő előadás zajos sikert aratott: igazán különleges esemény volt, hiszen minden csapat más ízlés szerint, más koncepció mentén dolgozta fel a történetét. Bár az Ádámok és Évák Ünnepének a lényege nem a verseny volt, hanem a közösség és közönségteremtés, a díszbemutató után öttagú, társadalmi zsűri értékelte röviden a fiatalok teljesítményét, majd oklevéllel, díjakkal jutalmazták őket. Varga Laura a legjobb női énekhang A zsűri tagjai voltak Bartus Gyula Jászai-díjas színművész, Lenkefi Zoltán, a Napsugár Bábszínház igazgatója, Túriné Kovács Márta, a békéscsabai polgármesteri hivatal oktatási és közművelődési osztályvezetője, dr. Farkas Wellmann Éva költő, kritikus, a Bárkaonline szerkesztője, valamint Kerekes Judit koreográfus. a zsűri Egyéni: A legjobb férfi mellékszereplő: Futaki Máté, BSZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma A legjobb női mellékszereplő: Pocsaji Emese, Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium A legjobb férfi főszereplő: Burai Sándor, BSZC Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája A legjobb női főszereplő: Marik Zsuzsanna, szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium A legjobb énekhang: Varga Laura, Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium Közösségi: A legjobb koreográfia: Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium, Szentivánéji Hamlet és Júlia A legjobb rendezés: a BSZC Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakgimnáziuma, a Rómeó és Júliáért A legjobb előadás: a szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium, Líra király – Avoni hattyútollakkal ékesített magyar népmeséje A produkcióban résztvevő összes szereplő egy Ádámok és Évák Ünnepe feliratos polót kapott, ami egy különleges tulajdonsággal bír: viselőjének az egész osztálya 50%-os kedvezményt kap a színházi bérlete árából a jövő évadban, illetve részt vehet, a „Hozd el aput színházba!” akcióban, vagyis ha valamelyik szülőjét elhívja teátrumunkba,akkor csak egy jegyet kell kifizetnie egy évadon keresztül. Az oklevelek és díjak átadása után, a több mint száz diák önfeledt ünneplésbe kezdett a Jókai Színház nagyszínpadán.
Drámapályázat a rendszerváltoztatásról
A Békéscsabai Jókai Színház és a Bárka folyóirat az elmúlt években számos módon (kortárs magyar évad, drámaíróverseny, egyfelvonásos drámapályázat, drámai szövegművek publikálása stb.) bizonyította már, hogy elkötelezett támogatója a kortárs magyar dráma ügyének. Újabb drámapályázatával egyrészt ismét a kortárs drámaírókat próbája új mű alkotására sarkallni, másrészt szeretne hozzájárulni a 30 évvel ezelőtt történt rendszerváltoztatás folyamatának jobb megértéséhez és méltó irodalmi, színházi megörökítéséhez. Ezúttal arra kérjük az írókat, hogy olyan drámai művel vegyenek részt pályázatunkon, amely a rendszerváltoztatáshoz valamilyen módon kapcsolódik. Közelmúltunk e meghatározó politikai, gazdasági és társadalomtörténeti eseménysorozatával, folyamatával való színpadi szembenézés bármilyen formáját lehetségesnek és jogosultnak tartjuk (akár a zenéset is), így műfaji megkötésünk a pályázattal kapcsolatban nincs. A pályázatot nem véletlenül hirdetjük meg 2017. április 4-én, ahogy a művek beadásnak határideje sem véletlenül 2017. november 7., az eredményhirdetés időpontja pedig 2018. április 4. Pályázni nyomtatásban és interneten még meg nem jelent, valamint színpadon még be nem mutatott művel lehet. A zsűri három kategóriában ítél oda díjat: Tragédia: 3 millió forint Komédia: 3 millió forint Színmű: 3 millió forint A színház a díjazott művek bemutatási jogát, a Bárka folyóirat pedig a nyomtatott közlés jogát magának tartja fenn. A pályázatokat három nyomtatott példányban várjuk a következő címre: Békéscsabai Jókai Színház 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1–3. Ugyanakkor elektronikus formában is kérjük a drámaszövegeket a következő címre: dramapalyazat@jokaiszinhaz.hu Mindkét pályázati küldeményt kérjük a szerző bemutatkozó kísérőlevelével ellátni, amelyben a névnek, címnek, telefonszámnak, internetes elérhetőségnek kötelezően szerepelnie kell. Békéscsabai Jókai Színház Bárka
Művész Kávéház terasz nyitó Szomor Györggyel és nyereményekkel!
Itt a tavasz és a jó idő. Nincs is kellemesebb ilyenkor, mint az Andrássy úti platánfák árnyékában ízlelgetni a Jókai Színház Művész Kávéházának különleges kínálatát: zamatos kávét, saját készítésű édességeket, egzotikus teákat, csapolt művészsört és minőségi borokat. Az egy éves születésnapját ünneplő Művész Kávéház április 7-én nyitja meg teraszát. 13 és 15 óra között a helyszínről jelentkezik a Mega Rádió élő kívánságműsora Kiss Rékával, délután háromtól pedig hivatalosan is megnyitjuk a teraszt. Színházi vetélkedő, értékes nyeremények, valamint ajándék zserbó várja a látogatókat. A fellépők Szomor György, Gábor Anita és Nagy Róbert. 13 és 17 óra között érkező vendégeink 25 % kedvezménnyel fogyaszthatnak a Művész Kávéház különleges kínálatából. Április 7-én ünnepeljük együtt a tavaszt a Művész Kávéházban!
Az Életrevalók a színházban is ugyanúgy elbűvölt minket, mint a mozivásznon
Vadász Gábor olyan energiával veti bele magát Omar Sy egykori szerepébe, hogy azt öröm nézni. Nem másolja Syt, mégis megvan az alakításában ugyanaz az ártatlan báj és kissé tulok nyersesség, ami Driss karakterét annak idején annyira szerethetővé tette. Vadász a hátán cipeli végig az egész produkciót, és kevés magyar színészt láttam eddig, aki ilyen tökéletes időzítéssel ontja magából a poénokat a színpadon. Remélem, a filmesek is meglátják benne a lehetőséget, és még sok-sok vígjátékban láthatjuk majd, mert egy ilyen tehetséget vétek lenne elpazarolni.
Csak semmi sztereotípiát, kérem!
A komikus szituációk és karakterek, valamint a színpadi bonyodalmak fokozása nélkül nincsen vígjáték, ezt minden néző pontosan tudja. De Anthony Marriott és Alistair Foot Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk! című komédiájában egyszerűen levegővételnyi szünet sincs két csattanó poén között, olyan tempóban árad, hömpölyög a humor és a káosz. A hetvenes évektől világszerte közönségkedvenc, garantáltan kasszasiker darabot Merő Béla rendezte a Békéscsabai Jókai Színházban. A Vigadó közönsége a március 31-ei premieren könnyesre nevette magát, és előadás után a belváros még sokáig hangos volt az emlékezetes pillanatok felidézésétől, a jóízű, felszabadult kacagástól. (Niedzielsky Katalin kritikája) Már a csöndes díszlet sokat mond, megadja az alaphangot. Eper-, rózsaszínű (vagy pink?) falak, fehér stukkók, de főleg a hét ajtó plusz egy konyhai átadóablak előre vetíti, hogy lesz itt bőven forgalom, jövés-menés, üldözés, menekülés. Az ablak időnként önkényesen lezuhanó rolója külön életet él, szerephez jut. S ha mindez még nem lenne elég a színpadkép jellemzéséhez, kaputelefon gondoskodik a külső – lenti, banki és utcai – kommunikációról: folyton csöng, valaki vagy valami érkezik. Egy bank fölötti szolgálati lakásban játszódik a történet. Mielőtt végképp benépesül a színtér, gyorsan kiderül a szereplőkről, hogy életük eleve meglehetősen pörgős, zaklatott; a munkaadó állandó készenlétet vár el tőlük, a karrier messze megelőzi a magánéletet. Pedig fiatal párról van szó, épp’ hogy összeházasodtak. A ranglétrán feltörekvő hivatalnok neje sem lazít, állást keres, hozzá akar járulni a családi vagyon gyarapításához. Azt hiszi, az exkluzív skandináv dizájn menő üzlet, csakhogy pornótermékek jönnek, amiktől egyre nehezebben vagy egyáltalán nem tudnak megszabadulni. Minél kétségbeesettebben próbálkoznak, annál jobban elmérgesedik a helyzet, és bekerülnek a bűnügyi hírekbe. A kaputelefonon kívül a tévé hozza be a külvilágot a pinkre pingált lakásba. Látszik, hogy Anthony Marriott és Alistair Foot igazi színházi szakember volt, Foot filmes forgatókönyveket és vígjátékokat írt, Marriott színészként és szerzőként működött. Jól tudták, mi kell ahhoz, hogy a közönség vegye a lapot. Ugyanakkor a különösen mozgalmas, sajátos logisztikájú darabot nem könnyű színre vinni úgy, hogy követhető és élvezetes legyen, ne a futkosás, rohangálás, hangoskodás domináljon. A forgalomirányítást előzetesen, a betanításnál, a háttérben a rendező irányította, a játékban a főszereplő Czitor Attila igyekszik kézben tartani. Isten ments, hogy hamis besorolásokat, sztereotípiákat tápláljunk, ezért ne beszéljünk eredeti angol figurákról! Mondjuk inkább, hogy hőseink az üzleti világ, a bankszféra fiatal, ambiciózus alkalmazottjai! Elvégre a tehetséges, ígéretes banktisztviselő, a csinos felesége és a segítőkész kolléga élhetne akár nálunk, vagy bárhol a világon. A tekintélyes bankigazgató vagy a társra vágyó magányos anyós hasonmását is bárki fellelheti saját környezetében. Ahogyan a skandináv import cégről kiderül, hogy közönséges szexshop, hőseinkről is le-lehullik az álarc, és ilyenkor bizony megvillantják igazi énjüket. Zajlanak az események, egyre jobban összekuszálódnak a szálak, már-már kezelhetetlenné válik a helyzet, miközben remekül szórakozunk, nagyokat nevetünk, szinte kottázni lehet, mikor ki lép még be a zenekarba. Ugyanakkor a kalandok sorozata, az egész vesszőfutás, hazardírozás nagyon is vékony jégen zajlik! Látjuk, hogy a fiatalok egyre nehezebben tudják elsimítani a bajokat, párhuzamosan a bankigazgatótól folyamatosan jönnek a vészjelek, korábbi retorziókra a súlyos példák. Micsoda koreográfia, szövegfelépítés! Egyértelművé teszi, hogy itt mindenki az állását, a jövőjét kockáztatja, ha lelepleződik. Egy valódi vígjátékban, ha turbékoló házasok játszanak, előbb vagy utóbb, de biztos megérkezik a mama, aki itt ráadásul a bankigazgatóra pályázik. A nyomozó – mint valami Sherlock Holmes – többször színre lép, színesíti a gárdát, vészmadárkodik, barátkozik, miközben bizonyítékok után kutat. A bankár, a nyomozó, a revizor – itt mindenki a szakmája karikatúrája. A főszereplő a fiatal bankfiókvezető, Peter Huntert Czitor Attila magabiztosan, meggyőzően játssza. Komlóssy Kata szh. szépen halad, hogy méltó partnerévé váljon a feleség, Frances figurájában. Az elegáns, de fárasztó anyóst, Eleanor Huntert, Peter édesanyját Nagy Erika kelti hatásosan életre. A kollegiális segítőnek és bűntársnak (Brian Runnicles főpénztáros) bőven jut feladat, Csomós Lajosnak pedig alkalom humoros alakítása csillogtatására. Leslie Bromhead kerületi bankigazgató szerepéből Jancsik Ferenc huncut öregurat formál kedvesen. Paul Vernon főfelügyelő Nagy Róbert jópofa karakterfigurája, Arnold Needham revizort Szabó Lajos jellegzetes humorával állítja elénk. A díszes társaságot a két callgirl, Susan és Barbara (Harcsa Boglárka és Csonka Dóra szh.) teszi teljessé. A díszletet Egyed Zoltán tervezte, a forgalmas csomópontként szolgáló lakás berendezése, színe, stílusa egyszerre elegáns és szimbolikus, kirakat és lepel, a tudat alatti szexuális és egyéb vágyakra utal. Átlagos hétköznapi és feltűnő alkalmi, beszédes viseleteket hordanak a szereplők, jelmeztervező Petrovszki Árpád. Merő Béla rendező Prekop Gabriella fordítását és Zalán Tibor dramaturgiai átírását vitte színpadra. A színháztól elsősorban szórakoztatást, nevetést, felüdülést váró közönség biztosan szívesen fogadja és hálás lesz a produkcióért. Niedzielsky Katalin
Terefere Zalán Tiborral
A kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója, a József Attila- és Babérkoszorú-díjas Zalán Tibor lesz a Terefere a Művész Kávéházban beszélgetős sorozat következő vendége április 7-én, 17 órakor. Életműve jelentős; a kritikusok szerint az ezredfordulós válság- vagy krízisérzet költője, írója, drámaírója, de ír hangjátékokat, meséket, bábjátékot, esszét, kritikát és még sorolhatnánk. Volt tanár, szerkesztő, pályakezdők elindítója. A Jókai Színház dramaturgjával a Kállai-díjas Kadelka László beszélget április első péntekjén a Művész Kávéházban.
Sunyesz, a róka története audionarrációval
Audioarrációval kiegészített előadással vártuk látássérült közönségünket az Állat(i)mese című előadáson. A teátrum fontosnak tartja, hogy a társadalom minden rétegében kialakuljon a fogyatékkal élő emberek iránti pozitív szemlélet és az elfogadás, éppen ezért a családi bérletben helyeztük el a kommunikációs akadálymentesítést. A narrált előadást interkatív kulisszajárás előzte meg Komáromi Anett színművésznő vezetésével, majd egy fülmonitor segítéségével, narrálással tette láthatóvá vak érdeklődőinknek Sunyesz, a róka történetét.
A díszlettervezők doyenjével tereferéltünk
Székely László a magyar díszlettervezők doyenje – jelentette ki Kadelka László Kállai Ferenc-életműdíjas ügyelő március 31-én a Művész Kávéházban. Valóban, nehéz vitatkozni azokkal az elképesztő számokkal, amellyel Székely László büszkélkedhet. Az 575. díszlete készült el legutóbb a Magyar Állami Operaházban. Jelenleg a Békéscsabai Jókai Színház mellett a Karinthy Színházban dolgozik, de pályafutása során megfordult az ország összes színházában. Már gyerekkorában is az volt a kedvenc szórakozása, hogy a nagyszülei házának a hátsó falát összefirkálja. 1951-ben vették fel az Iparművészeti főiskolára. Azóta megfertőzte a díszlettervezés, szenvedélyévé vált, 85 évesen is aktív. Kijelentette, hogy úgy szeretne meghalni, mint Molière: munka közben, a színpadon. Munkái során arra törekszik, hogy a díszletre ne emlékezzenek a nézők, az teljesen olvadjon bele a színházi élménybe, az előadást szolgálja. Egyenesen gyilkosságnak tartja, ha költségvetési probléma miatt egy-egy díszletelemet ki kell húzni az elkészült tervből. Minden egyes tervezését precízen dokumentálva, mappákba rendszerezve tartja az otthonában. Székely László munkásságát legegyszerűbben így lehet megfogalmazni: mindenhol, mindenkivel dolgozott. Talán a legkiemelkedőbb tervezése a Három Tenor Los Angeles-i koncertjének a látványterve volt 1994-ben. Akkor 80 millió dollárból (!) kellett megalkotni a látványvilágot, amit gyakorlatilag az egész világ nézett…
A mai Tangó elmarad
Tájékoztatjuk kedves közönségünket, hogy a ma esti (2017. április. 1.) Tangó című előadás betegség miatt elmarad.
Mesél az erdő
A legtöbb állat neve hallatán mindenki tud hozzájuk társítani egy-egy jelzőt, a róka ravaszdi, a bivaly erős, míg a nyulak gyávák. Azonban a Jókai Színház és a Balassi Táncegyüttes tagjai által színpadra vitt mesejátékban, az Állat(i) mesében mindezeknek az ellenkezőjéről is megbizonyosodhatunk!
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
1 0
Hunyady Sándor: A három sárkány, avagy a három nagynéni
4 0
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
5 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
2 0
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Rólunk írták
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
