A legkreatívabb cipellőkészítőket díjaztuk
Az idei évad első meseelőadása kapcsán cipellő-készítő versenyt hirdetett színházunk. A zsűri az utolsó előadás után nagy izgalommal választotta ki a beküldött kreatív alkotásokból a legkülönlegesebbeket. Az eredményhirdetésre hétfő délután került sor a teátrum alulájában. A megye több iskolájából érkeztek pályaművek. Számtalan kreatív megoldással találkoztunk, így elég nehéz volt a döntés. Viszont nagyon örülünk, hogy a gyerekek figyelemmel kísérik mindig a játékainkat. – fogalmazott Seregi Zoltán igazgató. A három fődíjas: a Mezőhegyesi József Attila Általános Iskola 2.b osztályának sógyurmából készült, virágokkal díszített topánkája, a békési Ilyés Boglárka papírból és selyemből készült papucsa, valamint a békéscsabai Kvasz János horgolt cipőcskéje. A különleges cipellők alkotói közös uzsonnázás keretében tölthették el a mese szereplőivel a délutánt, majd bejárhatták a színházat a pincétől a padlásig
„Itt akarok felfordulni, Gizám.”
TERASZ | Örkény István Macskajáték című tragikomédiáját mutatta be a Jókai Színház Sík Ferenc Kamaraszínháza 2016. szeptember 3-án. Rendező Juhász Róza, díszlet-jelmez Libor Katalin. Orbánné szerepében kilenc év után újra a színpadon Felkai Eszter, Giza Fodor Zsóka. ►Tovább
Gazdagok és szerelmesek
Molière A fösvény című komédiáját Merő Béla rendezésében, Zalán Tibor átiratában október 10-én mutatta be a Jókai Színház. Lezó Nóra beszámolója. A békéscsabai diák közönség számára nem ismeretlen az előadás, hiszen a tavalyi évadban „házhoz vitték”, idén azonban már a kőszínház falai között is látható volt. A célközönség az ifjúság, a bemutató előadáson is iskolások voltak a nézők. A darabnak igen nagy sikere volt, ami párját ritkító egy klasszikus mű esetében. Ennek oka pedig, hogy a hagyományokat megtartva, de mégis új köntösbe öltöztetve vált láthatóvá a fösvény és egész háznépe. Utazó darabként indult, ezért a díszlet inkább jelzésértékű, a kellékekből csak a legszükségesebbek vannak jelen, a jelmezek stilizáltan tükrözik az adott kort. Az egész darabot a humor lengi át, amit nagyon jól érzékel a fiatal közönség, nevetnek, integetnek, együtt élnek a cselekménnyel. Nincsenek hosszas monológok, inkább a rövid, csattanós párbeszédek viszik a jeleneteket. A legnagyobb sikert talán a Csomós Lajos alakította Jakab aratja, aki egyszemélyben kocsis és szakács. Nyílt színen képes váltani egyik karakterből a másikba, nem kis derültséget okozva. Szakácsként „cuki”, kocsisként a nép egyszerű gyermeke. Ez a váltás semmilyen fennakadást nem okoz, sőt új színt visz a darabba, amit Csomós Lajos játéka tesz felejthetetlenné. A fösvényt, Harpagont alakító Bartus Gyula is nem kevés derültséget okoz: ahogyan vágyakozik egy nála sokkal fiatalabb nő után, mindent megtesz, hogy elnyerje szívét, és – nevéhez híven – a vagyona féltése okán is képes bolondot csinálni magából. Erre nagyon jó példa, amikor Cléante (Vadász Gábor) fia szolgálójának, Fecskének (Szabó Lajos) a nadrágját kutatja át. Szabó Lajosnak jól áll ez a szerep, az ingje alá rejtett ládika, amit a „világra hoz”, újfent derültséget kelt. A Cléante-ot alakító Vadász Gábor is magáénak érzi szerepét, magabiztosan, határozottan játszik. Karakterének teljesen más a pénzhez való hozzáállása, mint édesapjának, ő például ruhára is költ, apjával ellentétben. Apa és fia ugyanabba a fiatal lányba szerelmesek és itt kezdődnek a bonyodalmak. Sejthető, hogy egyik sem akarja feladni, ám egy jó ötlettel mégis Cléante nyeri el Marianna (Cserna Lili) szívét. A szerelem Harpagon másik gyermekét, Elizt (Komlóssy Kata) sem kerüli el: Valérba (Nagy Róbert) habarodott bele, az érzés kölcsönös. Apja azonban nem őt, hanem egy öregembert szán leányának férjül, amivel természetesen Eliz nem ért egyet. Komlóssy Kata egyaránt nagy átéléssel alakítja a szerelmes fiatalt és a cselszövő testvért. Nagy Róbertnek mindannyian elhisszük, hogy fülig szerelemes. A cselszövések nem jöhetnének létre, ha nem lenne segítség: Fruzsina (Kovács Edit) házasságszerző, mint a mesebeli tündérkeresztanya siet mindenki segítségére, észrevétlenül mozgatja a szálakat, még Harpagon szívét is képes meglágyítani. Kovács Edit igen meggyőzően alakít, gesztusaival, hanghordozásával hangsúlyozza szerepét, hirtelen arra vágyunk, hogy nekünk is szerezzen egy házastársat. A sok-sok esemény és keszekuszaság után persze minden jó, ha a vége jó: minden fiatal a maga választottjával köt házasságot, a gyerekek és az apjuk között a béke veszi át az uralmat. Az egész darabot azok a vicces szóhasználatok, szófordulatok teszik élővé, amiket olykor napjainkban is használunk. A cselekmény és a párbeszédek nagyon jól kiegészítik, erősítik egymást, ennek köszönhetően az egészen fiatal korosztály is érti és élvezi, de a felnőttek sem unatkoznak rajta egy pillanatig sem. A színészek játéka pedig megkoronázza mindezt.
A fösvény: a tartalom a régi, az előadásmód új
Közel 350 évvel ezelőtt írta meg Molière a kortalan darabját, melynek központi témája a hét főbűn egyike, a fösvénység. A sokaknak nehezen emészthető kötelező olvasmányt érthetően, szórakoztatóan adták elő a Jókai Színház színészei a 21. század emberének. Szilágyi Viktor beszámolója A francia történet a kapzsi apáról és két gyermekéről mára már klasszikusnak számít, bár a 17. században egyáltalán nem volt nagy sikere. A fukar Harpagon, aki mindennél jobban ragaszkodik a vagyonához, megkeseríti a körülötte élő emberek életet, úgy, hogy észre sem veszi: saját tébolya odáig juttatta, hogy szorongó, gyűlölt ember lett családja, ismerősei, cselédei és városa lakói számára. Önző cselekedetei sok bonyodalmat okoznak másoknak és saját magának is. A művet egyesek befejezetlennek tekintik, ugyanis Harpagon gyerekei, Cléante és Élise ugyan boldogan távoznak szívük választottaival a darab végén, apjuk sorsára azonban nincs semmilyen utalás. A komoly téma ellenére a mű egy komédia és bár örök érvényű, halhatatlan történet, a 21. század nézőjének mást jelent a humor, mint a 17. század közönségének. Sok olvasata volt már a darabnak, a világ számos pontján előadták már és 1980-ban meg is filmesítették Franciaországban. A Merő Béla által rendezett darab jól tolmácsolja a mai ember számára a három évszázados történetet, mind apró részleteiben, úgy a karakterek jellemeiben. A szereplők a darabban sokkal esetlenebbek, kevésbé érződik rajtuk a kor felsőosztályának arisztokratikus, fennköltséggel tarkított viselkedése. Ez leginkább a Nagy Róbert által megformált Valére karakterén látszik, aki más – például Louis De Funes és Jean Girault – olvasatában inkább egy számító, magabiztos és vakmerő ember, itt viszont sokszor meghunyászkodik és alantasan viselkedik. De nem feledkezhetünk meg Komlóssy Kata (Eliz), Vadász Gábor (Cléante) és Kovács Edit (Fruzsina) játékáról sem, akik ugyancsak emberközeli, modern, szerethető szereplőket formáltak meg. Ugyan ez jellemző a Bartus Gyula által megformált Harpagonra is, aki ezzel ambivalens érzést vált ki a nézőből. Kevésbé tekintélyt parancsoló ember látszatát kelti cselekedeteivel, viszont így sokkal humorosabban tálalja a karakter kapzsiságából és mohóságából adódó komikus helyzeteket. A részletekben rejlő szépségek a műben talán fel sem tűnnek az első felvonásban, csak ha igazán odafigyel az ember. Nem félt a rendező hozzányúlni a szöveghez és árnyalni a mellékszereplők jellemét sem. Jó példa erre Csomós Lajos a szakács/kocsis szerepében, ahol nincs utalás az eredetű műben arra, hogy személyisége változik aktuális munkakörétől függően, mégis jól illeszkedett ebbe a sokkal személyesebb, emberibb karaktereket felvonultató darabba. Gyakran szókimondóak a szereplők, és míg Molière korában humorosnak számító, mára viszont idejétmúlt poénokat is feljavították. Ilyen például az, amikor Harpagon közli lányával, hogy egy derék férfihoz kell hozzámennie, akinek vagyonáról „legendákat beszélnek” és „alig múlt ötven”. Köztudottan a 17. században az emberek átlag életkora sokkal alacsonyabb volt, így az ötvenedik életévét betöltött ember már vénnek számított, viszont ez mára már megváltozott, így az ötvenes számot hatvanra cserélték le, értelmet adva a viccnek. Ugyancsak remek munkát végzett Petrovszki Árpád, akinek alapossága leginkább Bartus Gyula jelmezén látszik. Harpagon általában vagy kispolgári öltözetben, vagy szakadt, de egykor drága ruhákban van megelevenítve, a Jókai Színház előadásában viszont elsőre kevésbé tűnik fel szegényes viselete, de ahogy a színpadon egyszerre van fent két gyermekével, rögtön feltűnik az erős kontraszt. Összességében biztos, hogy az előadás – aminek javára vált a vérfrissítés – közelebb hozza Molière művét a fiatal és a klasszikusokat kedvelő közönséghez. A modern komédia megteremtőjének legismertebb műve ilyen gondviselés mellett akár még 400 évig is színpadképes tud maradni. Példaértékű darab A fösvény: így kell hozzányúlni egy több száz éves klasszikushoz úgy, hogy tökéletesen közvetítsük annak hangulatát és üzenetét a mai kor emberének.
Terefere Vikidál Gyulával
Tucatnyi színházi és filmszerepet, elismerések, kitüntetések sorát tudhatja maga mögött, többször volt az év énekese, két Emerton-díj és egy Liszt Ferenc-díj tulajdonosa. Több évtizede van a pályán, de máig is fiatalokat megszégyenítő lendülettel és energiával lép fel a színpadra. Vikidál Gyulával a Terefere programsorozat folytatásaként Bartus Gyula, színházunk Jászai-díjas színészművésze beszélget október 21-én, 17 órakor a Művész Kávéházban. Az énekes zenei pályája 1965-ben indult, kezdetben az Iris, majd a Gemler, Pop, Recorder, Gesarol és Pannónia együttesek tagjaként. Az országos ismertséget az 1974-ben alapított legendás P. Mobil hozta meg számára, később a Dinamit, a P. Box és az MHV zenekarokban is énekelt. „Énekes színészként 1982-ben debütáltam a Városmajori Színpadon, a Krízis című zenés műben, mint Góré, a bandavezér. Kerényi Imre 1985-ben rendezte az István, a királyt a Nemzeti Színházban, akkor játszottam először kőszínházban. Innentől sorra kaptam a felkéréseket, eldőlt a sorsom. Az első prózai szerepem Mufurc volt, a Téli regében, amit nagyon szerettem, főleg a nyelvezete miatt.” – fogalmazott Vikidál Gyula. Többször alakított már történelmi személyeket, úgy mint Dózsa György, Dobó István és persze Koppány. Évekkel ezelőtt a Jókai Színházban Valkay tanár úr szerepébe bújt, ezúttal viszont Pósalaky úr karakterét ölti magára Vikidál Gyula, a Légy jó mindhalálig című musicalben, melynek éppen a beszélgetés napján lesz a bemutatója, Seregi Zoltán rendezésében.
’56-os emlékszámmal jelent meg a Bárka
BEHIR | Megjelent a Bárka folyóirat ’56-os emlékszáma, amelyet Békéscsabán, a Sík Ferenc Kamaraszínházban mutattak be. Témája az 1956-os forradalom, és az, ami utána következett. A Bárka új száma bemutatójának díszvendége Fekete Pál, a Békés Megyei Forradalmi Bizottság 1956-os elnöke volt. ►Tovább
Csiszár Imrét néma csendben hallgatta a Művész Kávéház közönsége
Időnként csak a székek nyikorgását lehetett hallani, annyira itta a közönség (az isteni tea mellé) Csiszár Imre Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész rendező szavait az október 14-i Tereferén a Művész Kávéházban. Az érdeklődők néma csendben hallgatták Major Tamás utódját, aki mély tisztelettel és szeretettel beszélt mesteréről az őt kérdező Kovács Edit színművésznőnek. Mesélt arról, hogyan vették fel a Színművészeti Egyetemre rendező szakra; arról, hogy az ország számtalan színházában rendezett már. Elmondása szerint minden rendezése megállná a helyét a Nemzeti Színház színpadán. Nem rendez zenés darabokat és úgynevezett „gatyaletologatós” vígjátékokat sem. Miskolci igazgatása után, egy rövid ideig a budapesti Nemzeti Színháznak is ő lehetett a vezetője, de egy szerencsétlen politikai helyzet kettétörte ezen ambícióját. Öt szerző van, akinek a művét bármikor, bármilyen körülmények között megrendezi, mert ők ismerik legjobban az embert és annak tulajdonságait, ők ábrázolják legpompásabb módon a jellemeket. Ezek: Shakespeare, Moliere, Brecht, Mrozek és Csehov. De azért kísérletező alkat is egyben. Mrozek Tangója, amin épp most dolgoznak a Békéscsabai Jókai Színház falai között is egyféle kísérlet, na de erről nem árulunk el részleteket. Jöjjenek el és nézzék meg, higgyék el, érdemes! A következő pénteken (október 21-én) Vikidál Gyulával tereferélhetnek a Művész Kávéházban! Várjuk Önöket akkor is nagy szeretettel! Komlóssy Kata
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
260 megtekintés 2024. október 4.
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
106 megtekintés 2024. szeptember 23.
1 0
Szabó Magda: Kígyómarás - Jókai Színház
238 megtekintés 2024. szeptember 19.
5 1
Hunyady Sándor: A három sárkány, avagy a három nagynéni
385 megtekintés 2024. május 25.
4 0
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
209 megtekintés 2024. április 26.
5 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
76 megtekintés 2024. április 25.
2 0