A SZERB KULTÚRA HÓNAPJA 2010. JANUÁR   Ivo Andrić – Zalán Tibor Aska és a farkas zenés-táncos mesejáték – ŐSBEMUTATÓ   Zene: ifj. Kucsera Géza   Aska  Gál Elvira Aska anyja  Fehér Tímea Tánctanárnő Bányai Ágota Farkas Katkó Ferenc Tanító néni Meleg Réka szh. Kövér vadász Verbó Ákos szh. Kese vadász  Csende Gábor szh. Kosok kara:   Vezérkos Udvarhelyi Nándor szh. Kos 1 Burány Árpád szh. Kos 2 Csende Gábor szh. Anyabirkák kara:   Szomszédasszony  Perei Zsuzsanna szh. Birka 1 Hegedűs Hajnalka szh. Birka 2 Bökényi Hajnalka szh. Balett-osztály:   Virgil Huszár Dóra szh. Tanuló 1 Virga Tímea szh. Tanuló 2 Bökényi Hajnalka szh. Haladó Balett-osztály: Farkas Boglárka szh., Mlinár Péter szh.,Molnár Sándor szh., Szepsi Szilárd szh., Sajben Ágnes szh., Török Tünde                                Súgó: Domján Anikó szh.   Ügyelő: Csipke Sándor   Díszlettervező: Szasa Senkovity   Jelmeztervező: Papp Janó   Díszlettervező-asszisztens: Kovács Tibor szh. Jelmeztervező-asszisztens: Csiffáry Zsuzsanna szh.   Koreográfus: Kerekes Judit   Korrepetítor: Rázga Áron   Balettmester: Szilágyi Anna   Rendezőasszisztens: Bányai Ágota   Rendező: Hernyák György Jászai-díjas   Olvasópróba: 2009. október 20. I. Próbafolyamat: október 21., 22 II. Próbafolyamat: december 1-től Bemutató: 2010. január 12. Díszbemutató: 2010. január 16.    

Brosúra Kérdőív

    Két dudás, sok csárdában Slágereivel és sorsával hódít Edith Piaf és Marlene Dietrich a Jókaiban    

Oldalnézet Alaprajz

  Interaktív jelmez leírások Jelmeztervek: Papp Janó Nyitó-Záró kép: Múzeumi látogatók kb. 20 fő Férfi-női nézők egyaránt Világos, nyers, keki színvilágú -póló, farmer, vászonnadrág, ruha, szoknya, blúz, stb. -nyári saru, szandál, világos edző cipő     Egyiptomi katonák kb. 20 fő Férfi-női nézők egyaránt -Nyers alapruha, kék-arany gallér-öv, csíkos fejkendő. A szereplő lehetőleg teljesen átöltözik, maximum deréktól maradhat szoknya, nadrág. A néző sminkel. Fontos, hogy saruban vagy bőrszandálban jöjjön a néző!       Núbiai női rabszolgák kb. 10 fő Barnás-rozsda színű alapruha, rátétes spicces öv. Kendő. A néző teljesen átöltözik jelmezbe. Sminkel. Lehetőleg saruban, bőrszandálban jöjjön, ha nem, mezítláb szerepel.     Egyiptomi kereskedők kb. 20 fő Férfi-női nézők egyaránt Csíkozott lepelruhák, turbán-szerű fejdísszel. A néző a ruha alatt hagyhatja a rövid ujjú felsőrészt, nadrágot, szoknyát. Lehetőleg saruban, bőrszandálban jöjjön.     Egyiptomi udvarhölgy kb. 20 fő Taft-géz, mell alatt szabott ruha, átvető, paróka, smink, körgallér. A jelmez teljes átöltözést igényel, a szereplő (néző) szandálba jöjjön.     Vásári zsonglőr kb. 5 fő  Bő szabott nadrág, átlapolós ingszerű felső, zsinór öv. Smink, turbán. A néző teljesen átöltözik jelmezbe. Lehetőleg saruban, bőrszandálban jöjjön. Azon nézőinket, akik szeretnének apró mozdulatokkal, tapssal, esetleg egy-egy jelzésszerű jelmez viselésével aktívan részt venni az AIDA előadásban, arra fogjuk kérni, hogy érkezzenek egy órával korábban az előadásra. Őket speciális helyre fogjuk ültetni. Amennyiben Ön aktív nézői székre kíván ülni, kérjük, kattintson ide!

Híd Európa Közepén Nemzetközi Klasszikus Színházi Fesztivál (Aradi Nemzetközi Klasszikus Színházi Fesztivál blog) Program   Kedd, október 13. Bukaresti Odeon Színház „Shakespeare jelenetek” – „Pyramus & Thisbe 4 You” Rendező – Alexandru Dabija Az Odeon Színház előadásának alapjául William Shakespeare Szentivánéji álom című színműve mesterektől szóló jelenete szolgál, amelyet négy változatban mutat be, mind a négy változatban más és más szereposztásban láthatjuk a színészeket. Az első változatban a híres személyeket kizárólag híres színésznők alakítják, a másodikban, túlsúlyban vannak a jelenkori színházakban használt média-eszközök. A következő egy etnikai változat, így az utolsóban a színfalak mögött dolgozó technikusok mutatják be saját változatukat a nézőknek. Mind a négy jelenet ugyanannyi fordítást és Shakespeare szövegének színpadra alkalmazását jelenti, valamennyi Andrei Marinescu megvalósításában. Az utolsó felvonásban – színház a színházban – a Pyram és Thisbe „tragédiát” láthatjuk, a hercegi lakodalomba érkezett athéni mesteremberek előadásában. Tulajdonképpen ez egy karikatúra, amely különböző képen értelmezhető. Az amatőr komédiások – Quince, az ács, Snug asztalos, Bottom szövőmester, Starvelling szabó, Flute, a tömlő foltozó, Snout, az üstkovács – a korabeli iparos céhek tagjainak másolatai. Lehet, hogy az általuk játszott darab a költőt a gyermekkorában,a királynő tiszteletére rendezett ünnepségen látott Leicester előadására emlékeztette, amely számos, az amatőr színjátszás, s lehet, hogy az igazi színház, a londoni repertoárok és színészek ellen is irányuló szatirikus élű célzást tartalmaz. Ion Zamfirescu (Istoria universală a teatrului, vol. III) Szerda, október 14. Nagybányai Színház „Jocul de-a vacanta”, – „Játék a boldogsággal” – Mihail Sebasdtian Rendező – Radu Afrim A darab szövegét teljesen átalakították a mai generáció nyelvére. Ennek a generációnak ugyanolyan nagy szüksége van a vakációsdira – amely egyet jelent a boldogsággal való játékkal – mint elődeinek. Hasonlóan Sebastian korához, a ma emberének az év 11 hónapjában mindenféle sürgős problémája akad, s e problémák még azt sem engedélyezik, hogy emlékezzék, mennyire fontos boldognak lenni. Radu Afrim előadása emlékezteti őket, hogy csinálják ezt. Az átalakítás nemcsak a szöveget érinti, hanem a tipológiákat is. A szereplők felépítését korszerűsítette, aktualizálta, a komikum szférájába vitte az eredeti pátosszal együtt. Cristina Modreanu Nagyon ritkán találkozhatunk olyan nagyszerű rendezői elképzeléssel, amely a Vakációsdiban ellenállhatatlanul, varázslatosan, hódítóan keveri a komikumot, a szerelmi történetet, az emóciót. Ily módon Sebastian bekerül a harmadik évezred drámaírói közé. A Vakációsdi nem más, mint fiatal lelkekhez szóló régi történet. A nagybányai ifjú nézők megerősíthetik ezt. Claudiu Groza Radu Afrim az a zsenialitása, hogy korunk stresszét állította a cselekmény középpontjába, ez a cselekmény mozgatórugója. Nem egy üdülőházban vagyunk, hanem egy irodában, ahol számítógépek billentyűinek zaja, telefoncsöngés örli az agyat, az idegeket, ahol még a pizzás fiú is személyiségi zavarokkal küszködik. Innen menekülni kell. Radu Afrim nemcsak megérti, de ki is egészíti Mihail Sebastiant. Arra figyelmeztet, hogy egy valódi komédia mércéje a harsány nevetés és nem a nézők erőltetett mosolya. Alexandru Ştefan Csütörtök, október 15. Aradi „Ioan Slavici” Klasszikus Színház „Két úr szolgája”, – Carlo Goldoni Rendező – Laurian Oniga Carlo Goldoni szövege a színháztörténelem néhány igen fontos előadásának alapját jelentette. Giorgio Strehlertől kezdve ez a szöveg ürügyül szolgált arra, hogy másról is beszéljenek. Strehler a milánói Piccolo Teatroban színre vitt darabban arra használta fel Pantalone, Truffalldino, Lombardi, Silvio, Florindo, Smeraldina, Brighella történetét, hogy vitára bocsássa a színház kapcsolatát a világgal, úgy, ahogyan az a hatvanas években kezdett kinézni. Az iparosításról, a kapitalizmusról van szó, amit Strehler kihangsúlyozott az előadásában: a színpad mélyén új város, gyárkémények körvonalazódnak: termelés, hatékonyság, versenyképesség, mindaz, amit ma oly jól ismerünk. És valahol a város végén a Commedia dell’Arte egy csapata a befogadásra vár, ezzel szemben visszautasították őket, miközben éppen a Két úr szolgáját próbálták. Felkavaró üzenete ez egy nagy színházi embernek! Végül is ez az üzenet az aradi Nemzetközi Klasszikus Színház-fesztivál számára akár emblematikussá is válhat, mert olyasmiről beszél, ami bennünket is foglalkoztat: mi a kapcsolat a múlt és a jelen között és hogyan fejeződik ez ki a színházban, a színpadon. Ez a mi célkitűzésünk is Goldoni színrevitelével. Hogy felfedjük a világ másik rút arcát is, azért a világért, amely eszközként, tárgyként használja az embereket. Olyan világ ez, ahol a pénzes, hatalmon lévők kihasználják azokat, akik nem rendelkeznek ilyen privilégiumokkal. Egyrészt pragmatikus világ ez, másrészt olyan világ, amely naivan abban reménykedik, hogy mindennapi munkája végül mégis jutalmat nyer. Az urak és a rabszolgák világa ez, a rabszolgáké, akiket később, a történelem során jobbágyoknak, napszámosoknak, majd munkásoknak neveztek, újabban pedig egyszerűen alkalmazottaknak. Laurian Oniga   Szombat, október 17. Temesvári Nemzeti Színház „Három nővér”, – A. P. Cehov Rendező – Ada Lupu A moszkvai utazás álma már régen nem motivál senkit, már csak egy ráolvasás, egy szertartás, amelyet az üres bőröndök ide-oda költöztetése kísér, s amelyben mindenki megbotlik – Velica Panduru díszlettervező kitűnő ötlete. Egy ilyen szemlélet lehetséges és hasznos lehet egy klasszikus művével való közvetlen kapcsolat kialakításában. Magdalena Boiangiu A Temesvári Nemzeti Színházban Ada Lupu rendezésében színre vitt Három nővér láttán felvetődik a kérdés, hogy hányféle képen lehet aktualizálni Csehov oroszországi történetét. Ada Lupu nem ragaszkodik a három nővér klasszikus történetéhez, akiknek egyetlen álmuk van: ismét eljutni Moszkvába, ahol gyermekkorukat töltötték, és ahonnan a sors egy távoli kormányzóságába száműzte őket. A három nővér nem hasonlít azokhoz, akiket egy szokásos Csehov-darabban megszoktunk. Nicolae Prelipceanu A TNT színpadán felépített, teljesen átalakított térben, a négy oldalon ülő nézőkkel, a kapcsolat a csehovi három nővér történetéhez közvetlen és háborítatlan. Nagyon közel vagy hozzájuk, időnként valamelyikük ruhájának fodra meg is érinthet, szinte azonnal érzed, amikor örülnek, majd szinte minden átmenet nélkül a legfeketébb szomorúságba mennek át. Ada Lupu rendező egzaltált állapotba kényszerítette a szereplőket, éppen azért mert ez Csehov hőseinek sajátos tulajdonsága, amely leginkább közel hozza őket korunkhoz. (…) Ám az átalakított téren, díszleteken és jelmezeken túl az előadás valódi erősségét a szereplők jelentik és a köztük kialakított kapcsolatok pontos rajza, amelyet a rendező az ő segítségükkel hozott létre. Cristina Modreanu Ada Lupu összefüggő és ugyanakkor meggyőző javaslatot előlegez. Mi történik ebben az esetben a csehovi lassúsága? SZERTEFOSZLOTT! És mégis hol találjuk meg a temesvári előadásban Csehovot, a világ egyik leggyakrabban játszott drámaíróját? Nos, a halhatatlan tipológiákban. A rendező nem tesz mást, mint újraéleszti azokat jelenkori terápiákkal (…) Ada Lupu XXI. századi nővéreket kreált. Eltűntek a sejtelmes hallgatások, a lassú gesztusok, a metafizikai álmosság. Három nővért látnak és szórakoznak. Cristina Rusiecki  Kedd, október 20. Aradi „Ioan Slavici” Klasszikus Színház „Tartuffe”, – Moliére Rendező – Dan Vasile Két nézőpontból szemlélhetjük az előadást: egyszer, mint az emberi gyarlóságról, gyengeségről, butaságról, hajlékonyságról szóló komédiát; másrészt, a beavatottak inkább drámát látnak, amely jól tükrözi a mindig aktuális, mindig közvetlen közeli karakter-gondokat. Pontosan az aktualitást hangsúlyozandó, a rendező megváltoztatta a klasszikus színdarab végét. Az eredeti színdarabban Tartuffe-t leleplezik és elnyeri méltó büntetését, a király bebörtönzi, ám az aradi közönség nem lát happy-endet, talán mert napjainkban a szerepek megváltoztak, a jó már nem diadalmaskodik a gonosz fölött, így Tartuffe is véghezviszi tervét, eléri célját, majd élvezettel elszív egy cigarettát. A darabot merészen rendezte meg Dan Vasile rendező. Az allegóriák evidensek. Tartuffe-t Dan Vasile mint mormon hittérítő képzeli el – hátizsákkal, kitűzővel, angol akcentussal. Ám a történés szempontjából a hovatartozás nem fontos; ugyanúgy lehet túlbuzgó katolikus, vagy hajthatatlan ortodox, vagy protestáns. Nem a vallás számít a mondanivaló elemzésében, hanem a színészek által kivillantott karakterek. A Bibliát a színdarabban, felcserélhették volna bármelyik politikai párt platformjára, a misszionáriusok pedig lehetnek akár politikusok is… Andrei Ando Szerda, október 21. Krajovai Nemzeti Színház „Székek”, – Eugen Ionesco Rendező – Kincses Elemér Ilie Gheorghe és Tamara Popescu éppen úgy mozognak Kincses Elemér előadásában, ahogyan elképzeljük a közel százéves személyek mozgását. S nemcsak hogy így csinálják, de van bennük bizonyos virtuozitás, ahogyan azt megszoktuk Ilie Gheorghe oly sok alakításában. De Tamara Popescu sem marad el tőle, ami igazi sikeres teljesítménynek tekinthető, a nagy komplexitású színész, Ilie Gheorghe partnerétől. A rendező előadásának újítása a két idős ember (főként az öreg) szembeállítása a tenger végtelenségével, amely felé mindketten haladnak, a végleges eltűnésig. Nicolae Prelipceanu Kincses Elemér maximális előrelátással és ugyanannyi effektussal állította színpadra a Székeket a Krajovai Nemzeti Színházban, a katasztrófa komédiára helyezve bizonyos hangsúlyokat. Ilie Gheorghe és Tamara Popescu a kis házi szerelmet viszik színre, amely feloldódik a kérlelhetetlen világrendben. Ilie Gheorghe annyira ionescos, hogy adott pillanatban az az érzésed, magát Ionescot látod. Mircea Ghitulescu A Székek a krajovai színház e frappánsan új előadása a könnyű darabok sorában, amelyek az utóbbi időben a színház repertoárját alkotják (kivételt képeznek az olyan előadások, mint a Fogat fogért, Don Juan, Medeea, Fösvény) összesíti mindazokat a kvalitásokat, melyek érdemessé teszik a jó, nagyon jó osztályzatra. Kincses Elemér rendező elhivatottsága ezúttal is érvényesül. A közte és a két főszereplő között kialakult együttműködés megközelíti a tökéletességet… Ilie Gheorghe és Tamara Popescu nagyon összeillő pár, aki – minden kétségan túl – meggyőzi a nézőt arról, hogy ez az előadás egy sikeres változat, amely megmarad a ionescoi előadások katalógusában. Ioan Lascu „… Kincses Elemér rendezése, Labancz Klára sűrített, leegyszerűsített díszleteivel felfrissíti a kopásra hajlamos hírnevet. Ilie Gheorghe kibontakoztatja egész szakmai, színészi arzenálját: hol felemelt, hol lehalkított hang, kifejező arcjáték és mozgás, és nem utolsó sorban a szöveg magas fokú értelmezése, a szöveggel való azonosulás. Olyan virtuozitás ez, amelyet más alkalmakkor is tapasztalhatunk Ilie Gheorghe részéről. Tamara Popescu nagy figyelemmel és szakmai jártassággal válaszol a szöveg kihívásaira és a partner játékára. Horia Dulvac   Csütörtök, október 22. Pécsi Nemzeti Színház „A kölyök”, – Pozsgai Zsolt – Nagy Tibor – Bradányi Iván Rendező – Balikó Tamás Világhírű filmből musicalt írni komoly kockázatot jelent, de hogy érdemes vállalni, mindennél jobban alátámasztja az elkészült, általunk bemutatott mű. Chaplin az 1921-ben bemutatott film alapötletét saját életéből vette. Az általa megalkotott, állandóan csetlő-botló, mindig jót akaró, de örökké pórul járó kisembert saját tapasztalatai, élményei alapján formázta meg. Hogy megértsük, ismernünk kell a gyermekkorát. A Chaplin-család felmenői között találunk angolt, franciát, spanyolt és cigányt is. Apja, Charles Spencer Chaplin ír származású vaudeville-színész, anyja Hannah Hill, szintén a színházi szakmában dolgozott, musical-énekesként, anyja húga szubrettként működött. Egy éves sem volt a kis Chaplin, amikor apja elhagyta a családot, anyja és féltestvére nagy nehézségek árán neveli. Ötéves sincs, amikor anyja elveszíti a hangját, Charlie, aki akkorra kívülről tudta szerepeit, beugrik helyette és énekével óriási sikert arat. Anyja nem tudta elviselni színpadi karrierje végét, pszichiátriai kezelésre szorult, a két gyerek a lambethi menhelyre került, onnan a Hanwell Árvaházba, majd ismét Lambethbe veti őket sorsuk. Chaplin gyermekkora nagy szegénységben, nyomorban, éhezéssel és rengeteg szenvedés közepette telt el. Sokat nélkülözött, az utcán tengette életét, minden munkát elvállalt, amit el tudott végezni. Volt kifutófiú, újságárus, nyomdász, készített játékokat és azokat árulta, hogy fenntartsa magát. Iskolába keveset járt, éppen csak írni, olvasni tanult meg. Korán kitűnt színészi képességeivel, tízévesen már színpadon játszott, később a 8 Lanchashire fiú nevű tánccsoporttal járta az országot, majd bekerült Fred Carno pantomim társulatába. Világhírű színészként sem feledte nyomorúságos gyerekkorát, és elsőszülött fiának korai halálát. A kölyökben saját emlékeire alapozva alkotta meg a Jackie Coogan által játszott figurát. Nagy Tibor zenéje – túl azon, hogy mesterien idézi a régi kor hangulatát – tökéletesen illeszkedik az előadás modern dramaturgiájához, hiszen Pozsgai Zsolt szerencsés kézzel nyúlt a történethez, úgy bővítette azt, hogy bemutathassa a hollywoodi létezésformát, a film-nagyipar központjának, az álomgyárak belső világát is. Az eredeti történetet úgy alakította át, hogy annak „édes-bús” jellege nem változott, de többet tudunk meg Chaplinről, a régi korról és magunkról is. Péntek, október 23. Bukaresti Komédia Színház „Leonce és Lena” – G. Buchner Rendező – Horaţiu Mǎlǎele Horaţiu Mǎlǎele kedvezőnek tartotta színpadra vinni ezt a darabot, színházat kedvelő közönség számára és semmi esetre sem azért, hogy versenyezzen az utóbbi években az Odeon és a Nottara színházban megvalósított előadásokkal vagy Liviu Ciuleinak, a Bulandraban színpadra állított felemelő előadásával. Maria Sârbu Shakespeare és a romantikus komédiák ihlették a fiatal Georg Büchner drámaírót, amikor 1836-ban megírta a „Leonce és Lena”-t, egy stilisztikai újításoktól sziporkázó komédiát, felforgatva ezzel az akkori idők irodalmi szabályait. A Komédia Színház a darab egy modern színpadi változatát mutatja be, amely magán viseli Horaţiu Mǎlǎele összehasonlíthatatlan kézjegyét. Rendezői elképzeléseinek megvalósítását egy fiatal színészekből csapat kíséri. „Én hosszú évek óta e szöveg hatása alatt állok, s most eljöttnek láttam a percet, hogy az egyetemes drámairodalom e nagyszerű szövegét a közönség elé vigyem, könyvszerető, tudománykedvelő közönséghez, amely a színházról is szeretne többet megtudni.” Horaţiu Mǎlǎele   Szombat, október 24. -Francia előadás- Aradi Ioan Slavici Színház Rendező – Alain Sabaud A…

Kattintson a képrekre a letöltéshez! A képek mentése: kattintás a képen a jobb egérgombbal, és a mentés menüpont választása. Fekete Fanni Insperger Julianna         Gedainé Ladnyik Judit Nemes Dóra          Pljesovszki Anita  Stephán Vivien          Szél Mihályné Halasi Éva          Halasi Veronika  Pljesovszki Mihályné         Brazda Marianna  Leskovics Eszter         Székely László Pokucza Mihályné         Pellei Lászlóné Kecskeméti Jánosné          Dióssy Klári Csatlós Petra         Deli Zoltánné Szabó Éva Gyebnár Edit         Kalmár Edit Kalmár Gyuláné         Krucsóné Gergely Erzsébet Mag Andrea         Megyesi Beáta Osgyán Béláné                  

  Nézze meg az Aska és a farkast Tarsoly Krisztinával! Mert nincs rossz, és jó sincs Békés megyében is otthon Keserű szívvel Szerbia a januári vendég Megnyitották a szerb kultúra hónapját Színészbirkák segítik az Aska és a farkas-t Kárpátaljai farkas Békés megyében    

  Jelmeztervek