A költészet napja alkalmából és a járványveszély miatt online versmondásra hívtuk nemrég az irodalomkedvelőket. Közeledik a határidő, felvételeiket április 10-én 8 óráig küldhetik be a nemethgabriella@jokaiszinhaz.hu. email-címre. Osszák meg velünk kedvenc versüket, prózájukat, hogy a színházi kényszerszünet idején se maradjunk költészet, művészet, kultúra nélkül! Ápoljuk így is a magyar nyelvet, költészetet határon innen és túl! Mobil telefonon készíthetnek maximum négy perces, minimum HD-minőségű felvételt, ami lehet próza, vers, saját mű, műfaji megkötés nélkül, klasszikus vagy kortárs, magyar vagy külföldi szerzőtől. Válasszanak politikamentes művet, mellőzzék a bántó, sértő tartalmat, stílust! Hangfájl is jöhet, de akkor a képi megoldást hozzá a beküldőnek kell megoldania. Aki vállalja a nevét, lakóhelyét, közzétesszük, aki nem, maradhat név nélkül vagy kitalálhat bármilyen fedőnevet.  A vers- és prózamondással, a felvételek megosztásával tartalmasabbá, szebbé tehetjük saját napjainkat és másokét is. Várjuk a felvételeket. A legjobbak folyamatosan megjelennek a Békéscsabai Jókai Színház facebook- és weboldalán.

Petőfi Sándor: Egy estém otthon című versét mondta nemrég felvételre Bartus Gyula a 7. tv-nél. A költő vallomása akár mottó is lehetne a Jászai Mari-díjas színművész gondolataihoz, amiket a világjárványról, a bezárt színházról és újra tervezendő életünkről megfogalmazott. Történelemórákon, leírásokban olvashattunk arról, micsoda kolera-, pestis- és tífuszjárvány söpört végig Európán, az egész világon mennyi áldozatot szedett a spanyolnátha. Azt gondoltuk, ez már csak történelem, elképzelhetetlen napjainkban. És tessék! Sajnos történelmet írunk mi is az utókor számára… Annyira felgyorsult a világ, hogy történnie kellett már valaminek, ami kicsit észhez téríti az embereket… Mint minden rossz történés, a vírusveszély mögött is felfedezhető valami jó. Való igaz, hogy annyira fölpörgettük magunk körül az időt, az eseményeket, akkora tempót diktált önmaga számára az emberiség, hogy kellett már valami változás, ami lassabb ritmusra int bennünket. Le kellett állítani nagyon sok helyen a világban az ipari foglalatosságainkat, hogy kitisztuljon körülöttünk a levegő, hogy megláthassuk a csillagos eget esténként, lássuk repülni a madarakat, az égen vonulni a felhőket. Szívhatnánk végre a tiszta levegőt, de nem lehet, mert hordanunk kell a maszkot. Persze ez a figyelmeztetés, sokak szerint büntetés az emberiség számára túl drámai, és nagyon komoly megszorítások, korlátozások sújtják a mindennapjainkat.    Mozgalom indult, hogy „Maradj otthon!”. Otthon is marad mindenki, ki sem mozdul a házából, csak akkor, ha nagyon muszáj. Az emberek próbálják betartani a másfélméteres távolságot egymás között a boltban. Normális körülmények esetén nem emberhez méltó a bizalmatlanság, a félelem, de most ez jellemző. Mint minden vészhelyzetnek, ennek is vége lesz egyszer, és újraindul az élet. Csak remélni tudjuk, hogy minél előbb! Addig is mi a terved, túlélési stratégiád? Nem mindegy, hogyan maradsz meg embernek és törődsz önmagaddal, a lelkeddel, a környezeteddel, a közvetlen hozzátartozóiddal. Azt látom, hogy az embereknek most több idejük van, el kezdtek takarítani, pakolászni a lakásban, az udvaron. Három nap alatt én is lebontottam az udvaromon a melléképületünket. A fiammal kipakoltam belőle, és eltakarítottuk a lomot. Hogy mikor lesz helyette új, azt nem lehet tudni ebben a helyzetben. A rendrakás testedzésnek, konditerem helyett is jól jött. A testi erőnlétre is szükség van, a lelki, agyi, memoriterbéli erőnlétem szinten tartásáért úgy döntöttem, megtanulok egy nagyon hosszú verset, és majd elmondom a többieknek, amikor először újra találkozunk. A kényszerszünetben többet tudunk olvasni, erőt gyűjteni a későbbi feladatokhoz. Még mindig várnak rám a karácsonykor ajándékba kapott könyvek, sorra veszem őket. A Hunyadiakról szól mind, korábban írtam már két történelmi drámát Hunyadi Jánosról és Corvin Jánosról. Szándékomban áll megírni a trilógia második részét Hunyadi Mátyásról. A téma már adott a fejemben, szép szerelmes történet. Ugyanakkor nyomaszt, hogy színész vagyok, zárva a színház, nincs előadás, nincs próba, nincs közönség. Minek az új színdarab? S meddig tud az állam fizetni a színészeknek? Aggasztó kérdések ezek… De reméljük, helyreáll a rend. Addig az a dolgom, hogy A vörös postakocsi előadásához életben tartsam a memóriámban a szerepemet. Alvinczi Eduard szövege és a hosszú vers mellett elkezdem tanulni a Tizenhárom almafában lévő szerepemet is. Ezt kell tennem önmagamért és a színházamért. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM

Az alábbi levél Tatabányáról érkezett, mi pedig büszkén tesszük közzé. Köszönetet szeretnék mondani a Jókai Színház két művészének, BOLDOG ÁGNESNEK és SZABÓ LAJOSNAK, akik a tatabányai Körösi Csoma Sándor Általános Iskola diákjainak verseket mondtak el a hatodikos irodalom könyv "A költészet megfejthető titkai" című fejezetéből. A gyerekek büszkék volták rá, hogy a színészek csak nekik szavaltak, és ezt be is mondták minden vers előtt. Az online oktatás nagy terheket ró szülőre, pedagógusra és gyermekre egyaránt. Örülünk minden kezdeményezésnek, segítségnek, ami színesíti a tananyagot, motiválja a tanulókat, segíti őket a tanulásban. Most pont ez történt. Köszönettel: Jónási Zsolt igazgató  

Kék fényben ragyogott sok fővárosi és vidéki épület április 2-án, az autizmus világnapján, így a Békéscsabai Jókai Színház is. A kivilágítás azokra az embertársainkra hívta fel a figyelmet, akik kommunikációs és szociális zavarral élik életüket. Az ünnepi megvilágítás sem feledtette a rendkívüli helyzetet, a járványveszélyt, ami otthon maradásra kényszeríti az embereket. Az autizmus világnapjáról 2008 óta emlékezünk meg április 2-án, az akciót az ENSZ kezdeményezte, hogy felhívja a figyelmet arra a fejlődési rendellenességre, amely ma már sok tízmillió embert érint világszerte. Magyarországon majdnem 160 ezren élnek autizmussal. A kivilágított épületek országszerte hirdették az együttérzést, a szolidaritást az érintett gyermekekkel, családokkal és a köszönetet azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik a fejlesztésüket segítik, hozzájárulnak életminőségük javításához, s a jelenlegi járvány elleni küzdelemben is a frontvonalban helytállnak. A ragyogásra az idén némi árnyékot vetett a koronavírus elleni küzdelem világszerte. Ugyanakkor a fényben úszó színházépület méltósága hirdette a reményt is, hogy ha mielőbb véget ér a veszélyhelyzet, és újra kinyithatja kapuit a teátrum. Fotó: Bencsik Ádám/ A-TEAM

Csomós Lajosnak éppen, hogy kipattant a fejéből az ötlet, már hívta is Ádász Istvánt, hogy hangoskönyvet lehetne gyártani, a mostani kényszerszünet alatt szívesen vállalkoznak erre a színészek. A segítség jól jön a vakoknak és gyengénlátóknak, már válogatják is a szerzőket. Az együttműködés a Békéscsabai Jókai Színház, valamint a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete között hosszú évekre tekint vissza, példaértékű hagyomány, így a csabai csoport vezetője, esélyegyenlőségi koordinátor olyan nagyon nem is lepődött meg, amikor a teátrum művésze megkereste. Csomós Lajos, ahogyan kollégái is, a veszélyhelyzet miatti kényszerszabadság, az előadások szüneteltetése alatt folyamatosan gondolkodik, hogyan tehetné hasznossá magát, milyen módon kamatoztathatná tudását most, amikor játszani nem lehet. Ádász István nagyon örült a kezdeményezésnek, és hozzáfogtak a tematika kiválasztásához, fontolgatták, hogy tankönyveket vagy szépirodalmat olvassanak-e fel a színészek. A múzeumokban már lehet interneten sétálni, persze annak, aki lát… Arra jutottunk, hogy első körben az egyesület tagjainak saját novelláit, verseit olvasnánk fel, tehát békéscsabai, orosházi költőket, szerzőket az egész megyéből, felhívom őket, hogy járuljanak hozzá a felvételhez. Régebben is felmerült már a hangoskönyv megjelentetése, de hát mindig sok munka, előadás volt a színházban, most az ismert okok miatt előrébb jött ez a lehetőség. Ádász István a szerzőkkel konzultál, a színházban pedig Csomós Lajoson kívül biztos több színész is vállal szerepet a felolvasásban, a hangoskönyv felvételeinek elkészítésében. Ez a jótékony kezdeményezés sokat segíthet a fogyatékkal élők élményhez juttatásában, és tovább erősítheti a színház és az egyesület közötti együttműködést. Fotó: A-TEAM  

A színházi szakmát is sújtó helyzetben már több kezdeményezés indult el a rászorulók anyagi megsegítésére, ezekből három segélyalap egységesen átfogja a színházban alkotókat, dolgozókat: a Színházi Szolidaritási Alap, a Független Előadó-művészeti Szövetség és az Előadóművészeti Jogvédő Iroda szociális támogatása. Kedves Kollégák, a színházi szakmát is sújtó helyzetben három fontos segélyalapra hívnám fel a figyelmeteket, amelyek a rászorulók anyagi megsegítésére jöttek most létre. Persze ezeken kívül számos kezdeményezés és ajánlkozás van. De ebből három egységesen átfogja a színházban alkotókat, dolgozókat. Két kezdeményezést és az ő munkájukat ismerem is közelről (FESZ és SZSZA), mindkettőben kuratóriumok lesznek (vannak),  garantáltan „mindenmentes" és elfogulatlan rendszert alakítanak ki a támogatások elbírálására. A harmadik az EJI szociális támogatása. https://www.eji.hu/cikk/rendkivuli_szocialis_tamogatas_eloadomuveszeknek. Ők nem gyűjtenek, ők meglévő (szűkös) forrásból osztanak. Mindhárom alap az előadások elmaradásával kieső bevételeket igyekszik pótolni, tehát a havi fizetéssel nem rendelkező kollégákat segíti. Most elsősorban azért küldöm ezt a levelet, hogy – ha egyetértetek – küldjétek, osszátok, hívjátok fel a figyelmet, kérlek, AZ ADOMÁNYOZÁSI LEHETŐSÉGRE. Persze fontos az is, hogya rászorulókhoz is eljusson, hogy ők is tudják, hova lehet fordulni pénzbeli támogatásért. A magánmegosztásokon, magánleveleken, belső listákon túl amelyik színház, társulat TEHETI és AMENNYIBEN EGYETÉRTETEK persze (igazgatótok, kommunikációs vezetőtök beleegyezésével) vihetné hírét ennek a két kezdeményezésnek (most a pénzgyűjtésről beszélek, nem az elosztásról) a hivatalos felületein is. Talán a nehéz helyzet ellenére lesznek/vannak, akik anyagilag is hozzá tudnak járulni a két szervezet által képviselt segítésekhez. SZÍNHÁZI SZOLIDARITÁSI ALAP – színművészek, színházi előadásban részt vevő táncosok, színházi előadásban részt vevő zenészek (Ezt az Alapot a Thália Színház 15 millióval támogatta.) MKB 10300002-13180023-00014900 https://www.facebook.com/szinhaziszolidaritasialap/ További információ: szinhaziszolidaritasialap@gmail.com FESZ SEGÉLYALAPJA a FESZ vállalta a HÁTTÉRSZAKMÁK segítését (aki nem lép fel a színpadra, tehát többek között tervezők, írók, dramaturgok, koreográfusok, zeneszerzők, asszisztensek, súgók, világosítók, hangosítók, díszítők, öltöztetők stb. (Ezt az alapot az Örkény Színház által gyűjtött 4 millióval indították.) Független Előadó-művészeti Szövetség 16200106-11660206 A kampány címe és linkje: https://adjukossze.hu/kampany/tamogassuk-az-eloado-muveszeti-teruleten-dolgozokat-1896 További információ press@fesz.org [A FESZ tervez egy kampányt, ami lakossági adományok gyűjtését célozza közösségi oldalalakon. Ha valaki ebben is tudna segíteni, ha valamely művésze ebben részt tud venni, kérjük, írjon Papp Dórának (press@fesz.org), aki  a jelentkezésre keresni fog Benneteket.] Segítsen, aki megteheti! Tudom, kedves kollégák, hogy sokatoknak a jelenlegi helyzetbenis rengeteg dolga van munkában, otthon, de kérlek, segítsetek most mindezt hírül adni. Köszönöm nagyon, üdv: papzsuzsi  

A világméretű járvány mindenkinek alaposan átrendezte az életét; a szigorú óvintézkedések az egészségünk, a biztonságunk védelmét szolgálják, ugyanakkor az intézmények bezárása nehéz helyzet elé állítja az egész társadalmat. A Békéscsabai Jókai Színházban sincs előadás; Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművészt a kényszerszünetről, aktuális szerepeiről, a túlélési stratégiáról és a felelős magatartásról kérdeztem. Az én életemet is alaposan felforgatta a koronavírus okozta helyzet. De próbálom megfogadni azt a bölcs tanácsot, hogy a nehézségeket az ember ne tragédiának élje meg, hanem megoldandó feladatoknak. Fontos szerintem, hogy betartsuk a szakemberek tanácsait, főleg az önkéntes házi karantént, és csak a legszükségesebb esetben hagyjuk azt el. Ha feltétlenül el kell mennünk otthonról, akkor komolyan kell venni a személyek közötti távolságtartást és a maszk viselését, a kézfertőtlenítést, a higiéniás szabályok betartását. A színház online repertoárjának összeállításához elsők között vállaltad, hogy verset mondasz. A veszélyhelyzet legelején készített felvételt a 7.tv, három művet választottam: Babits Mihály Alkalmi versét, Farkas Wellmann Éva Amit embertársadról szólnál és a gyerekeknek Gáti István Nem könnyű a tanárnak című versét mondtam el. Most éppen meséket keresek, amiket a Rádió 1 vesz fel.    Aktívan részt veszel a kultúrával a vírus elleni küzdelemben; jut még időd másfajta munkára vagy pihenésre is? Elsősorban a környezetemben élő idősebb emberekre figyelek, a családtagokra és az ismerősökre, nekik segítek. Úgy vigyázok rájuk, hogy kerüljük a találkozásokat, egyetértünk abban, hogy fontos a rendelkezéseket betartani a magunk és mások védelmében. Gyakran kinézek az ablakon, és itt a belvárosban, ahol máskor nagy forgalom van, se gyalogost, se autót nem látok. Az emberek nagyon fegyelmezettek, és komolyan hiszek abban, hogy Magyarországon nem lesz annyi áldozat, talán nem vagyunk benne annyira a turisztikai és a kereskedelmi körforgásban, más az életritmusunk, más a kultúra. Annak örülök, hogy most van időm például többet olvasni, ablakot mosni; és azon gondolkodom, ha kész vagyok, szívecskéket fogok kiragasztani az ablakra.     Azt mondják, minden bajból, katasztrófából lehet valamit tanulni, hasznosítani… Igen, így van. Ez a helyzet megtanít bennünket arra is, hogy ne csak magunkra gondoljunk, hanem másokra is a környezetünkben, felértékelődik a társadalmi felelősségvállalás. Színészként megszoktam, hogy egy előadás csapatmunka: egyedül nem lehet ragyogni egy gyenge előadásban, remek alakítások csak remek előadásokban születhetnek. A közösségben való gondolkodás tehát nem idegen egy színésztől, és most ezt kell valamennyiünknek gyakorolni. Jó egészséget kívánok mindenkinek, és azt, hogy mindenki tényleg nagyon vigyázzon magára! Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM

Sokoldalú alkotóművészi és pedagógiai tevékenysége elismeréseként Gnandt János festőművész, díszlettervező, a Békéstáji Művészeti Társaság elnöke, a Jókai színház festőtárának nyugalmazott vezetője a napokban a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapta. Banner Zoltán egy korábbi írásával gratulálunk.