Az M5 tévécsatorna nyári kulturális fesztiválokat, színházi játékokat bemutató sorozatában augusztus 2-án, pénteken a Szarvasi Vízi Színházból jelentkezett élő adásban. A VIII. Magyar Teátrum Nyári Fesztivál műsorán pénteken este éppen az Újszínház Tersánszky Józsi Jenő: A kegyelmesasszony portréja című előadása szerepelt, ennek kulisszái mögé is bepillantott a stáb. Nyilatkoztak a Körös-parti nyári teátrum létrehozói, működtetői a kezdetekről és az idei játékokról, gazdag repertoárról, megszólaltattak az előadásokban szereplő népszerű művészeket. A kulturális csatorja stábja a Gyulai Várszínházba is ellátogatott.

Embernek maradni címmel Szőke István Atilla műveiből ad elő válogatást a Szarvasi Vízi Színházban augusztus 5-én, hétfőn 20.30 órától Nagy Erika és Tomanek Gábor színművész. Szőke István Atilla költő, író 17 verseskötetéből, regényeiből, színdarabjaiból a magyar múlt tisztelete, a műveltség, a megmaradás fontossága csendül ki, ősi örökségünk és a magyar nyelv megóvására figyelmeztet minden művében. Tomanek Gábor színművész nagy tisztelője a költőnek, akit Időkortyolók című, 2016-ban megjelent regénye újkígyósi bemutatójakor ismert meg közelebbről. Korábban A végtelenség vándora című költeményéből mondott lemezre részletet. A Csabai Nyár július végi estjére készülve a Jókai Színház művésze úgy fogalmazott, hogy Szőke „olyan csodálatos nyelven ír, mint Arany János, magyarságkutató és költő, regényeiben a magyar nép történetét, titkait mondja el”. Hozzátette, hogy lenyűgözi az az óriási történelmi és irodalmi tudás, műveltség, ami árad a nagy mesélő műveiből, előadásaiból. A Vers a víz fölött sorozatban elhangzó műsort Tomanek Gábor szerkesztette. Mint mondta, az est alapja egy irodalomóra, amit kibővítenek, A végtelenség vándorából hangzik el részlet, magyarság-verseket mondanak, Szőke szerelmes lírájából is idéznek, de lesznek vicces versek, szójátékok, novellarészletek és búcsúversek is. Niedzielsky Katalin Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM  

A vágy villamosán címmel Németh Gabriella önálló estjére várja a Szarvasi Vízi Színház közönségét augusztus 4-én, vasárnap 20.30 órától. Zongorán közreműködik Rázga Áron, a meglepetésvendég Balázs Csongor lesz.  Németh Gabriella, a Békéscsabai Jókai Színház rendezőasszisztense azt írja műsoráról, hogy egyszerre idegenvezető és utas maga is „a vágy villamosán, amely a gyermekkortól a felnőtté válásig, a szerelem, a hit és a karrier témakörét boncolgatva halad keresztül érzelmi hullámhegyeken, hullámvölgyeken, majd jut el a célállomásig”. Az idegenvezetésben vagy inkább irodalmi utazásban a magyar költészet olyan kiválóságait szólaltatja meg, mint Radnóti Miklós, Pilinszky János, Nagy László, Ady Endre, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella. Önálló estem elején elmesélem majd a közönségnek, hogy több, mint tíz év anyagából válogattam a kedvenc verseimet. Színésznőnek készültem, és úgy vélem, a pályához, egy sokoldalú művészhez hozzátartozik, hogy verset mondjon, sőt, az is, hogy énekeljen, táncoljon. A népszerű Vers a víz fölött sorozat rendezvényén a költészet mellett szerepet kap a zene is, Gabi énekel, Rázga Áron zongorán kíséri, egy duettet Balázs Csongorral ad elő, aki gitáron kíséri. Igazi kuriózum lesz, amikor elhangzik a máltai Chiarától a 2009-es moszkvai Eurovíziós Dalfesztiválon megismert What If We című dal. Gabi egyenesen a belga zeneszerzőtől, Marc Paelincktől kért engedélyt, hogy előadhassa. Az angol nyelvű dalok és a versek egymáshoz kapcsolódnak, egymás tükrei. Még egy különleges táncbetéttel is készül az előadó, a koreográfiát Márta Magdolna állította össze és tanította be, az estet természetesen Gabi rendezte, aki ajánlóként még a következőket mondta: Bízom benne, hogy mindannyiunk számára felismerésekkel teli, elgondolkodtató, ámde mégis szórakoztató egy órának nézünk elébe, ha velem tartanak. Szeretném, ha a versek és a dalok a nézők számára is kerek egésszé állnának össze, és végül mindenki saját nyelvére fordítaná le az előadást. Niedzielsky Katalin

Kilenc nap alatt, kilenc helyszínen öt ország 32 társulatának harminc produkcióját láthatja a közönség a Thealter nemzetközi színházi fesztiválon, amely ma este kezdődik Szegeden. A szervező MASZK Egyesület tájékoztatása szerint műfaji sokszínűség jellemzi idén is a fesztivált: prózai előadást, táncprodukciót, bábszínházi darabot, performanszot és koncertet is választhatnak a nézők. A nyitónapon kerül színre a Trafó, a MASZK Egyesület és a FÜGE Produkció ősbemutatója, a Kutyaportéka. A záró program a szegedi Metanoia Artopédia Diotima Szókratész bírája előtt című premierje lesz. Az idei kínálatban számos olyan produkciót találni, amely kimondottan női témákkal foglalkozik. Ilyen például a MASZK és az Orlai Produkció közös bemutatója, Járó Zsuzsa egyszemélyes előadása, a 23 perc, az Örkény Színháznak Az üvegbúra című Sylvia Plath-regényből készült előadása vagy Markó-Valentyik Anna monodrámája Polcz Alaine szövegeivel. A szervezők szerint izgalmas színházi kísérlet, valódi megismételhetetlen alkalom lesz a SzínMűHely Produkció és az Átrium Fehér nyuszi, vörös nyuszi című előadása. A sorozat lényege, hogy az adott este színművészei pár órával az előadás előtt kapják meg a szövegkönyvet, amelyet kicsivel később elő kell adniuk a nézőknek. Korábban Alföldi Róbert, Hernádi Judit és Balsai Móni vállalták a megmérettetést, Szegeden a város egyik fiatal színművésze, Medveczky Balázs ugrik a mély vízbe. A fesztiválon idén is nagy hangsúlyt kapnak a programban a fiatal alkotócsapatok, többek közt az FAQ Színház két előadással, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói vagy éppen a tavalyi Thealter-díjazott Kelemen Kristóf a Megfigyelők című darabbal. Szegedre érkezik a Szkéné Színház, a Tünet Együttes, a KV Társulat és két, az NKA Imre Zoltán programjának támogatásával létrejött előadás is. Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából és Romániából is érkeznek alkotócsapatok Szegedre, többen elsőként mutatkoznak be Magyarországon. Számos szegedi csoport is bekerült a programba, így a Homo Ludens Projekt és a Barboncás Társulat is.

Huszka Jenő és Szilágyi László Mária főhadnagy című romantikus nagyoperettjét láthatja a Szarvasi Vízi Színház közönsége augusztus 3-án, szombaton 20.30 órakor. Az 1848-as történelmi eseményekhez kapcsolódó operett négy színház – a Magyar Zenés Színház, a Békéscsabai Jókai Színház, a Veszprémi Petőfi Színház és a Budapesti Operettszínház – közös produkciójaként jött létre. A szabadság, hazaszeretet és szerelem eszméjét magasztaló, lélekemelő művet először a március 15-i történelmi megemlékezéshez kapcsolódóan mutatták be Békéscsabán, de azóta látható volt Egerben, az Agria Nyári Játékokon és Aradon, az Ioan Slavici Klasszikus Színházban is. A szarvasi előadáson a címszerepben Bori Réka látható, aki gyönyörű hangjával és kedves, fiatalos játékával bűvölte el a közönséget a korábbi előadásokon. Jancsó Bálint szerepét pedig Domoszlai Sándor alakítja, egyesítve a hódító, szerelmes férfit és a hős katonát. A női-férfi szerep váltogatása, a szökés és az álruha használata sodró lendületű cselekményt, rengeteg helyzetkomikumot és konfliktust eredményez, de – a műfajnak megfelelően – a történelmi események alatt kibontakozó szerelmi szálak az operett végére szerencsésen rendeződnek. Egy kis történelem, egy kis mese, romantika, és a hősök felidézése hasznos, mert felfrissíti az emlékezést, erősíti a múlthoz, az értékeinkhez való ragaszkodást. A Mária főhadnagy szarvasi előadása szép színházi élményt ígér.                                                                                                              Fotó: A-TEAM/ Nyári Attila  

Pénteken reggel napsütésben kezdődött el Tusványoson a Teátrumi Sátor programja, a kisgyerekes fesztiválozók bábszínházi előadásra siettek. Kora délután kerekasztal-beszélgetést rendeztek a TAO utáni színházi finanszírozás helyzetéről. A szülők várták már azt a pillanatot, amikor a cirkuszi készségfejlesztők és a játszóházi animátorok gondjaira bízhatták a legkisebb táborozókat, majd együtt ülhettek be a Halvirág Bábszínház előadására, melyen ezúttal Borsos Virág és Tamás Boglár segítségével a Kőleves című mese elevenedett meg. A kerekasztal-beszélgetésre eljött Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, Fülöp Péter, az EMMI közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára, Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest humán ügyekért felelős főpolgármester-helyettese, Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója és Wischer Johann, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója. A Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára által vezetett beszélgetés a TAO utáni színház- és kultúrafinanszírozás helyzetét elemezte. A kulturális szakterületen belül az előadóművészet szervezeti struktúráját vázolta fel – az alkotótól a kulturális területért felelős kormányzati szervig – Fekete Péter államtitkár. A fogalmi tisztázás azért is hasznos volt a beszélgetés elején, mert rögtön itt megkülönböztette az intézményi hálót (amely a befogadáshoz a daraboknak teret biztosít) a fenntartótól, akinek a feladata az intézmények működésének biztosítása. Innen sokkal könnyebb és egyértelműbb volt továbblépni arra a kérdésre, hogy az intézmények fenntartásához honnan érkeznek források. A bevételi oldal többcsatornás rendszerét három szempontból vizsgálták a beszélgetőpartnerek: Fülöp Péter kormányzati oldalról, Szalay-Bobrovniczky Alexandra a fenntartói szempontokat hangsúlyozva, Seregi Zoltán vidéki színházigazgatóként szerzett tapasztalatait osztotta meg, amit kiegészített Wischer Johann, aki a határon túli intézményekre jellemző, egyedi vonásokra helyezte a hangsúlyt. Minden szereplő egyetértett abban, hogy az eddigi gyakorlat, ami a költségvetési forrás, a fenntartótól működésre szánt összeg, a jegyeladások bevétele, valamint a pályázatok és támogatói források által biztosított diverzifikált finanszírozási rendszer megfelelő a színházak számára, ebből azonban jó volt a TAO kivétele a visszaélések miatt, amennyiben persze a kulturális tárca új finanszírozási modellje ki tudja váltani az így kieső forráshiányt. Az, hogy a kulturális TAO-ról folyó vita a sajtóban hasznos-e vagy sem, egy másik kérdés, amiről már megosztódtak a vélemények. Érthető Fekete Péter álláspontja, hogy kultúráért felelős államtitkárként ezeket a vitákat szakmai körökben kívánta volna lefuttatni, és a kész, megnyugtató, igazolható végeredménnyel kiállni a nyilvánosság elé. Ezt támasztotta alá Seregi Zoltán véleménye is, miszerint ez a finanszírozási kérdés a közönség szempontjából partikuláris, hiszen a nagyérdeműt nem a TAO, hanem a minőség érdekli. Ehhez annyit fűzött hozzá Fülöp Péter, hogy az igazolható nézői számok és a minőség kiemelten fontos szempont, hiszen az is látható, hogy amelyik színház jó darabokból álltja össze a repertoárját, annak a saját bevételei is nőnek, például a szezoneleji bérletvásárlásokból. Ezzel szemben Szalay-Bobrovniczky Alexandra azt hangsúlyozta, hogy teljesen mindegy ennek a kérdésnek az interpretációja, hiszen nem az a kérdés, hogy jó-e ez a vita, hanem az, hogy legyen vita egy régóta elhúzódó, rosszul működő, megoldatlan helyzetről. Ez a vita azért is fontos például Budapest esetében, mert a fővárosi színházak fenntartói finanszírozása nagyon különböző modellek szerint történik, amit így nem torzít egy visszaélésre lehetőséget adó elem, a TAO. Wischer Johann ezt azzal egészítette ki, hogy számukra a TAO-vita pozitív hozadéka, hogy határon túli társulatként a TAO-ból eddig sem volt bevételük, az új finanszírozási rendszernek viszont ők is kedvezményezettjei. Délután három közönségtalálkozóra került sor, amelyek közül az első inkább volt egy rendhagyó irodalomóra Szarka Tamással. A beszélgetőpartner ezúttal Csák János volt, aki transzcendens ívű bevezetőjéhez kapcsolódva három témakörre irányította a figyelmet: hely, idő, elem. Szarka Tamás ezek közül a saját verseit, dalszövegeit idézve a hely kérdését bontotta ki a legrészletesebben, amikor elmondta, hogy Kárpát-medencei előadóként ennek a régiónak, ennek a népnek a nyelvén alkot, az itt élő madarakat hallgatja, Mozart kifejezésével élve: „az ő éneküket lopja el”. A nyelv azért is fontos kérdés számára, mert az idő kérdésére térve felidézte azt, hogy különösen is fontos megőriznünk azt a nyelvet – esetében a magyar mátyusföldi változatát –, aminek a sokszínűségét „kivasalja” a média. A tartalmi témakörre áttérve, az, „aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni” népdalsort idézte, ami az ő esetében különösen igaz, hiszen dalaiban sokszor a saját élete fordulópontjainak „18 karikás” mélységeit hozza felszínre és énekli meg. Az esti fellépőkkel ezúttal is Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára beszélgetett. Elsőként az Anna and the Barbies tagjaival, akik már visszatérő vendégek Tusványoson a 2017-es koncertjük óta. Az idén 15 éves zenekar a másfél évtizedes fennállásukat azzal szeretné emlékezetessé tenni, hogy minden hónapban „történjen” valami a zenekar körül: új klip, szimfonikusokkal fellépés, az Ugar Fesztivál, mellyel a kortársaik mellett az utánuk jövő zenészgenerációnak akarnak a segíteni azzal, hogy lehetőséget biztosítanak a bemutatkozásra, Best of… setlist összeállítása a nyári idényre, ami az este folyamán Tusványoson is hallható lesz. A Bagossy Brothers Company gyergyószentmiklósi tagjai tulajdonképen hazajöttek erre a fellépésre, hiszen a zenekar egy éve jutott el arra a profi szintre, hogy mindannyiuknak át kellett települnie Magyarországra, és „rendes” munkahelyeiket feladva végre mindannyian kizárólag a zenekari feladataikra tudnak koncentrálni. Ennek meg is vannak a látható jelei, hiszen jelentős szintet léptek az idei Budapest Parkban tartott teltházas koncertjükkel, ami után már az Aréna következhet. Ez a szintlépés kicsiben egyébként a tusványosi fellépéseikre is igaz, mivel első alkalommal a MIT-sátor vendégei voltak, ma viszont már a nagyszínpadon lépnek fel, a nyári szezonra összeállított dalsorrenddel. A Teátrumi Sátor mai prorgramját a Fővárosi Nagycirkusz és a Békéscsabai Jókai Színház előadóművészeinek és artistáinak teltházas közös revüműsora zárta, mely musicaldarabok és artistaszámok különös egyvelegére épült. A színházi gömbsátron kívül pedig DJ Szabó László és Radnai Péter zárta a napot. A Csűrbe várták a bulizni vágyókat, az erre az alkalomra összeállított Tusványos Mix-szel. És következik a zárónap – várunk a Zentai Magyar Kamaraszínház előadására!

Remek hangulatban elkezdődött a kerek évfordulót ünneplő Tusványos: a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor tusnádfürdői helyszíne estére az esős időjárás ellenére is benépesedett – írja a szekelyhon.ro. A nulladik napon a Metropol Group fellépésével rajtol a koncertek sorozata, majd a Magashegyi Underground és a Quimby is színpadra lép. A jókedv, a régi ismerősökkel való találkozás, a karszalagváltás és a kipakolás került a középpontba a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor nulladik napjának első felében, még az eső sem igazán szegte a Tusnádfürdőre érkezők kedvét, hiszen ahogy fotósunk is látta, a sátorállítás a vizes táborban sem igazán jelentett kihívást az esőkabáttal és gumicsizmával is felszerelkezett fesztiválozóknak – írja a Székelyhon. A lazább programú nulladik nap után szerdán már számos előadás és egyéb kikapcsolódási lehetőség is várja a tusványosozókat. A fesztivál hivatalos megnyitóját szerdán, 10 órától tartják a Lőrincz Csaba sátorban, majd ugyanitt 11 órától Közép-Európa EP-választások utáni helyzetéről értekeznek. Terítékre kerül az utóbbi időszak egyik legvitatottabb témája is: 13 órától a Kós Károly sátorban Úzvölgye és egyéb határvitáink címmel tartanak panelbeszélgetést. Akik könnyedebb programra vágynak, ellátogathatnak a Future Terminal sátorba, ahol interaktív játékokkal és kvízzel várják az érdeklődőket, a MIT sátorban Stand up Comedy várható 17 órától, a Rákóczi-udvarban pedig 18 órától borkóstolót is tartanak. Eközben a Magyar Teátrum színházi sátorban közönségtalálkozókat szerveznek a szerdai nap fő fellépőivel: 16.30-tól a Magna Cum Laudéval, 17.15-től pedig Nagy Feróval és csapatával, a Beatricével. Az utóbbi, több mint negyvenéves múltra visszatekintő zenekar 20 órakor lép színpadra, a Magna Cum Laude pedig 22 órától koncertezik. A rendezvény részletes programja a tusvanyos.ro weboldalon böngészhető. Vonattal Tusványosra.                                                                                                                                                                                           fotó: MTI/ Veres Nándor

Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című meséhez Szarka Gyula Kossuth-díjas énekes, zenész, a Ghymes együttes alapító tagja írt zenét, amely a közelmúltban önálló CD-n jelent meg. Zalán Tibor József Attila-díjas költő, dramaturg verses meséjének premierjét február közepén tartotta a Békéscsabai Jókai Színház. Szarka Gyula a felvidéki Királyrévén nőtt fel, gyerekkorától folytatott zenei tanulmányokat, majd a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári diplomát. 1983-ban, főiskolai évei alatt alapította meg testvérével az első zenekarukat, amely 1984-től viseli a Ghymes nevet. 2007-ben megjelent második szólólemeze, a Bor és lányka egy hónap alatt aranylemez lett, 2011-ben megosztott Kossuth-díjat kapott testvérével, Szarka Tamással. Zenei munkásságában nagyon fontos a népköltészet, a népzene, a magyar történelem megismertetése a mai közönséggel, főleg a fiatalabb nemzedékkel, és meggyőződése szerint a színháznak itt komoly feladata van. A mozgalmas cselekmény, a szép díszlet és a jó színészi játék mellett kiemelt szerepe van a zenének, hogy sikerüljön maradandó élményt nyújtani a gyerekeknek. Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című mese zenéjének megkomponálására Seregi Zoltán igazgató kérte fel Szarka Gyulát, a mesejáték ősbemutatóját a Jászai Mari-díjas Karczag Ferenc színművész rendezte, a zenei vezető Rázga Áron volt. A főbb szerepekben Nagy Róbertet, Komáromi Anettet, Mészáros Mihályt, Csonka Dórát, Nádra Kittit, Puskás Dánielt láthatta a közönség. A sikeres produkcióból 40 előadást tartott a színház, ahol 20000 gyermek tapsolt kedvenc mesehőseinek. A Békéscsabán készült felvétel mostantól még nagyobb körben szerezhet élményt, örömöt a hallgatóságnak.      

Európa egyik legszínvonalasabb seregszemléjén, a 23. Gdanski Nemzetközi Shakespeare Fesztiválon vesz részt az Aradi Kamaraszínház, amelyen Tom Stoppard darabját, a Rosencrantz és Guildenstern halott című előadást mutatják be. Tapasztó Ernő rendezésében Tege Antal és Gulyás Attila játssza a főszerepet. A gdanski fesztivál idén július 26. és augusztus 4. között látja vendégül a világ legizgalmasabb Shakespeare-előadásait, a seregszemle 2006-ban csatlakozhatott a Shakespeare Fesztiválok Európai Hálózatához, 2017-ben elnyerte A Legjobb Európai Fesztivál Díjat, amelyet az Európai Fesztiválok Szövetségének nemzetközi zsűrije ítél oda. Tapasztó Ernő rendező erőteljesen meghúzta az eredeti darabot, csak a sűrűjét hagyta meg, viszont beemelt több részt a Hamletből, hogy jobban kihangsúlyozza az emberi kiszolgáltatottság szerepét. – Tom Stoppard darabja tulajdonképpen a Hamlet „kifordítva”, hiszen a nagy dráma két kis szereplőjének szemszögéből láttatja a világot. Ezeknek a kis embereknek fogalmuk sincs, mi zajlik a királyi udvarban, mi is történik velük valójában – magyarázta Tege Antal a színmű lényegét. – Guildenstern szerepét játszani nagyon nagy kihívás számomra, s örülök, hogy nagyszerű színészkollégákkal lehetek együtt az előadásban. Mivel ez aradi koprodukció, az ottani színházi technikával is megismerkedhettünk. Érdekes más módszereket látni, mint ami nálunk jellemző – mondta Gulyás Attila. A darabot tavaly nyáron mutatták be a Gyulai Várszínházban megrendezett Nemzetközi Shakespeare Fesztiválon, és az eredetileg filozofikus műből – az alkotók szerint – nagyon izgalmas előadás lesz látható Gdanskban is, tele akcióval és fordulatokkal.                                                                                                                                                                                                                   fotó: A-Team  

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Mesevilág pályázata kínált a közelmúltban nagyszerű lehetőséget a színháznak arra, hogy az óvodáskorú gyerekek számára élvezhető, művészi színvonalú és értékeket bemutató, katartikus alkotásokat készítsenek.   A Papp Kornélia óvodapedagógus által ajánlott 30 meséből – illetve a Szentek életéből végül Seregi Zoltán, a Jókai Színház igazgatója a következő négy mesét és egy Szentek életét választotta ki: Az okos lány, A medve és a macska, A szóló szőlő, mosolygó alma, A jávorfából furulyácska népmese illetve a Szent Balázs életét bemutató alkotás. A filmeket Seregi Zoltán rendezte és Vámos Zoltán volt az operatőr és a vágó. A hangmérnök Kohári Imre, zeneszerző Lovas Gábor, fővilágosító Kiss Dániel, gyártásvezető Horváth Attiláné.    Az eredeti terveknek megfelelően a színház gyakorlatilag saját erejéből, alapvetően saját és a Médiacentrum technikai eszközeivel , kiváló színészeivel és műszaki valamint gazdasági munkatársaival forgatta le és készítette el a vállalt 5 mesefilmet. Békéscsaba és környéke pedig gyönyörű helyszínekkel szolgált a megvalósításra. A szabadkígyósi kastély, a békéscsabai molnárház, a volt diáktanya, a pósteleki romok, a gyulai vár és maga a színház épülete is befogadó helyszínei voltak a forgatásnak. Reméljük hamarosan az óvodások is élvezhetik a mesefilmeket.   Képrészlet Az Okos lány című mesefilmből   Képrészlet A medve és a macska című mesefilmből   Képrészlet A jávorfából furulyácska című mesefilmből   Képrészlet A szóló szőlő, mosolygó alma című mesefilmből   Képrészlet a Szent Balázs életét bemutató alkotásból                                                                                                                                        

László Bernadettet a Békéscsabai Jókai Színház közönsége Szabó Magda Születésnapjának Auer Szilviájaként ismerhette meg. A Színitanház egykori növendéke ősztől a színművészeti egyetemen tanul. Örömhír az egyetemi felvétel, Bernadett második kísérlete járt sikerrel. A Színitanházban két év után gyakorlatos színész, majd a Pesti Magyar Színiakadémián plusz egy év után színész képesítést kapott. A Jókai Színházban Katkó Ferenc, míg a budapesti akadémián Varga Éva volt a mesterségtanára. Mint mondta, szerencsésnek érzi magát, mert Novák Eszter és Selmeczi György öt évente indít zenés színész osztályt, itt tanulhat. Arra a kérdésre, hogy vajon mindig színésznő akart-e lenni, azt válaszolta, hogy inkább énekesnői vágyai voltak. Főleg a tévéműsorok hatottak rá, és a nővérének köszönheti, hogy itt tart most, mert ő szólt, hívta fel a figyelmét, hogy próbálja meg a Színitanházat. Előtte a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskolában érettségizett, divat- és stílustervező szakra járt. A Születésnap című kamaszregény színpadi változatában Auer Szilvia, a főszereplő Bori barátnőjének figurája komoly kihívás volt, és Bernadett sikert aratott a 2018. márciusi bemutatón. A következő főszerepet Tasnádi István Kartonpapájában kapta, Hargitai Iván rendezésében, ez volt a vizsgaelőadása az akadémián. Fantasztikus komédia, fekete humor, igazi abszurd, Éva szerepét játszottam, aki az elhunyt férjét kivágja kartonból, hurcolja magával. A karakter eredetileg 50 év körüli… Nagyon élveztem, fantasztikus élmény volt. Az egyetemista szerepre hogyan készülsz? Életem legszebb öt éve lesz, amely rengeteg tanulással, munkával és lehetőséggel kecsegtet, minden percét élvezem majd. Nyitott vagyok mindenre, és csodálatosnak tartom, hogy ez megtörtént velem. Úgy gondolom, ha elvégzem az egyetemet, könnyebb lesz majd a pályán elindulni. Egy varázslatos és csodákkal teli út vár rám! Niedzielsky Katalin  

Nyírő József: Jézusfaragó ember című havasi játékát 1993-ban állította színpadra Csiszár Imre a Békéscsabai Jókai Színházban. Az előadás felvételét július 23-án nézhették meg az érdeklődők az M5 televíziós csatornán. Ajnádi Ferenc szobrász a család nehéz sorsának jobbra fordulását várja élete fő művének – a fából faragott Krisztus szobor – elfogadásától. De a kis falu közössége elutasítja a megrázó, szomorú Krisztus ábrázolást. Hogy pénzhez jusson, felmegy a havasokba és beáll a favágók közé. A természet zord törvényeit és a keserves fizikai munkát megismerve rádöbben arra, hogy az embereknek szépséget kell adni és ezentúl a gyermek Jézust faragja meg, felvidítva felnőtteket és gyerekeket egyaránt. Az erdélyi havasokban játszódó színműben a Jászai Mari-díjas Bartus Gyula, Matus György, Tomanek Gábor, Tamás Simon, Gáspár Tibor, Hodu József, Kovács Edit színművész játszotta a főbb szerepeket.  

Az idén harmincadik alkalommal megrendezésre kerülő Tusványosi Nyári Szabadegyetem több mint 400 programmal várja a fesztiválra látogatókat. A Bálványosfürdőn indult, majd Tusnádfürdőre költöztetett kulturális, közéleti fesztivál és szabadegyetem közel harminc helyszínen kínál előadásokat, koncerteket, filmvetítéseket, beszélgetéseket, közönségtalálkozókat és színházi előadásokat. A rendezvényen hosszú évek óta részt vesz a Magyar Teátrumi Társaság, amely saját sátorban várja a színházkedvelő közönséget. Az idei évben látható itt többek között a Veszprémi Petőfi Színház zenés játéka, a Nyitott ablak, az Ádám és Éva naplója a Zentai Magyar Kamaraszínház előadásában, valamint a Magyar Cirkusz és Varieté produkciója.