Jótékonysági gála Kara Tünde gyógyulásáért
Február 24-én, 19 órától Jótékonysági gála lesz Kara Tünde Jászai‑díjas színművésznő gyógyulásáért, a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán. A gálán fellépnek Kara Tünde barátai és kollégái, többek között Kautzky Armand, Szomor György, Gubik Petra, Cserna Antal, Szalay Kriszta, Vastag Tamás, a Silver Power erőemelő duó (a XI. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál bronz díjasai), a Balassi Táncegyüttes, az Üzenet 1.0 és az Orszlán együttesek, Gulyás Levente és zenekara, valamint a Jókai Színház művészei. Jegyek és támogatói jegyek a Jókai Színház szervezőirodájában válthatók. Érdeklődni a 66/519-550-es telefonszámon vagy a szervezoiroda@jokaiszinhaz.hu e-mail címen lehet. Kara Tünde 1996 óta erősíti a teátrum csapatát. A budapesti születésű színésznőt a Jókai Színház egyik vezető művészeként számtalan szerepben láthatta a békéscsabai közönség. Számos főszerepet és kiemelkedő karakterszerepet tudhat maga mögött – a teljesség igénye nélkül néhány ezek közül: Smeraldina (Carlo Goldoni: Két úr szolgája), Anelle (Robert Harling: Acélmagnóliák), Emília (William Shakespeare: Othello), Gabrielle (Michel Tremblay: Sógornők), Tolnay Rózsi (Pozsgai Zsolt: Elindult egy leány…Tolnay Klári 1930), Rosita (Pozsgai Zsolt: Razzia), Luisa Contini (Kopit-Yeston: NINE), Lisbeth (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja), Veronika (Fejes – Presser: Jó estét nyár, jó estét szerelem), Erzsébet, a színész királynő (Paul Foster: I. Erzsébet), Marlene (Pataki Éva: Edith és Marlene), Erna (Werner Schwab: Elnöknők), Lindéné (Henrik Ibsen: Nóra), Bogi (Brestyánszki B. Rozália: Csörte), Steinnun (Arni Ibsen: Mennyország), Laura Wingfield (Tenesse Williams: Üvegfigurák), Árvai Réka, Kisréka (Sütő András: Advent a Hargitán) Celia Peachum (Kurt Weill – Bertolt Brecht: Koldusopera), A Nő (Zelei Miklós – Pethő Sándor: Karkhitemia) Kara Tünde számos kitüntetésben részesült. 2005‑ben és 2007‑ben A Megye színművésze‑díjat, 2009‑ben és 2015‑ben Gálfy Gyűrű‑díjat, 2009-ben Vándorfesztivál‑díjat és a Legígéretesebb tehetség‑díjat, 2015‑ben Az Évad Színésznője‑díjat, míg 2013‑ban Jászai Mari‑díjat kapott.
Légy jó mindhalálig – akadálymentesítve
Kommunikációsan akadálymentesített előadásra vártuk látás- és hallássérült nézőinket a Légy jó mindhalálig című musical utolsó előadására, február 3-án. Számos akadályozottsággal élő néző számára a színházi élmény lényeges eleme az interaktív kulisszabejárás. Azáltal, hogy a csoport tagjai Komáromi Anett színművész vezetésével az előadás előtt felmehetnek a színpadra, a díszletek közé, jobban megragad bennük az ismertető, amit előtte kapnak; illetve további részletek megismerésének köszönhetően jobban élvezik a produkciót. A kis csapat legnagyobb örömére a Nyilas Misit alakító Kozák Ádámmal is válthattak pár szót. A vakok előadás közben fülesen keresztül narráció által kaptak képet a színpadon zajló cselekményekről. A siketek pedig jelnyelvi tolmács segítségével élvezhették az előadások verbális részét. A hallássérült nézőinknek ezúttal is Vörös Zsolt jeltolmács tette befogadhatóvá a színházi élményt. A békéscsabai közönség mára már természetesnek veszi az integrált előadásokat, nem lepődnek meg, ha egy jeltolmács megjelenik a színpadon, vagy ha a páholyban fülhallgatós látássérülteket látnak, hiszen minden évadban több darabot is kínálunk narrálva és jelelve is. Természetesen most is Braille írással készült szereposztás és a darab rövid tartalma várja az előtérben felállított információs pultnál látássérült látogatóinkat. A közel száz éve született Móricz-regény musical változata hatalmas sikert aratott látás-és hallássérült színházbarátaink körében.
Bánk bán a magyar Hamlet?
A Bánk bán márciusi békéscsabai premierjéhez kiváló reklám, nagyszerű kedvcsináló volt a Mindentudás Színházi Egyeteme február elsején: Darvay Nagy Adrienne színháztörténész a dráma kalandos keletkezési körülményeibe, Szabó K. István rendező a készülő előadás kulisszatitkaiba avatta be az Ibsen Stúdiószínház közönséget. Az izgalmas beszélgetésben Seregi Zoltán igazgató a dráma körüli mítosz lebontását kérte, Zalán Tibor dramaturg a régies nyelvezet érthetővé tételéről, az „átvezetésről” szólt. Meglepetésvendégként bemutatkozott a címszerepet alakító Demeter András István színművész, az est házigazdája Kovács Edit volt. (Niedzielsky Katalin írása) „A Bánk bánt az érti meg igazán, aki nem az irodalmi remeket látja benne, hanem kiérzi(…) Megérti, hogy itt a nemzet legmélyebb lelke szól a nemzethez, mint az antik tragédiák koraiban hajdan, a nép legmagasztosabb érzései nyertek ritmikus kifejezést. E hatalmas, bár tán öntudatlan lírai cél szolgálatába szegődik Katonánál minden, amit a történelemből vagy mintáiból vett, az is: a tárgyválasztás, a korrajz, a shakespeare-i technika, a jellemzés, a nyelv csodálatos ereje, melyben a szavak szinte ütnek és vágnak.” Babits Mihály sorait idézte bevezetőként Kovács Edit színművész, esztéta. Mint mondta: mindenkinek van valamilyen előképe, ismerete tanulmányaiból, véleménye a különböző bemutatókról. Nagy nemzeti drámánk körül ugyanakkor sok a szorongás, félreértelmezés, s ez ellen a legjobb módszer, ha megismerjük az eredeti művet és annak tartalmát, üzenetét. – Katona József drámája mindig előkerül színházak megnyitása vagy bezárása, nemzeti sorskérdések, tragédiák kapcsán. Adódik a kérdés: vajon miért veszi elő most a Jókai Színház ezt a darabot? S nem nagy bátorság-e egy vidéki színháztól ez a bemutató? A műsorvezető – az előadásban majd Gertrudis királyné szerepét játszó Kovács Edit – első kérdésére Seregi Zoltán igazgató válaszolt. – Meggyőződésem, hogy nemcsak a Nemzeti Színház feladata a nagy nemzeti drámák bemutatása. S akármennyire nagy műről van szó, egyben színdarabról is, amely arra való, hogy bemutassák, játsszák. Természetesen mindig fontos esemény egy ilyen premier, s bár nagy a súly, a nyomás rajta, jó lenne kicsit könnyedebben, bátrabban kezelni. A Békéscsabai Jókai Színházban minden évadban négy nagyszínházi bemutatót tartunk, s mindig kell egy zászlóshajó, ami most a Bánk bán lesz. (Lám, máris visszatettem a terheket, amiket az előbb éppen le akartam venni.) Szabó K. István erdélyi rendezőt világlátása, színházi felfogása képessé teszi, hogy megszabaduljon a súlyoktól, ugyanakkor értékes művet teremtsen. Katona József előtt nem voltak olyan minták, mint Shakespeare vagy Goethe előtt, vajon honnan merítette az ötletet a darab megírásához, szerkesztéséhez? – szólt a következő kérdés Darvay Nagy Adrienne-hez. A színháztörténészhez izgalmas előadásában elmondta, hogy minden darabban az embert nézi, így jutott el Bánk bán figurájának elemzésekor a felismeréshez, hogy a magyar Hamlettel van dolga. S mivel a Hamlet a bibliája, azon keresztül vizsgál minden alaphelyzetet, jellemet, konfliktust, így bukkant számos közös vonásra a Bánk bán és a Hamlet között. Az összehasonlításban Arany János fordítását vette alapul. Megtudtuk, hogy Katona József Kazinczy német fordításában találkozott először a dán királyfi történetével, Schröder és Wieland minden humort kiirtott az eredeti műből, Schillernél is a korabeli morális elvárásoknak való megfelelés dominált, ami sértette az erkölcsöt, azt kihúzták. Ezzel együtt már a Schröder-féle változat tükrözte több ország problémáját. – Katona ügyész volt, mellette műkedvelő, azért játszott, fordított és írt darabokat, mert szerette volna fellendíteni a magyarországi színházi életet, azt akarta, hogy legyen színház. Sorsa hamleti sors, mert nem azt csinálja, amit szeret, vágyálma, hogy színész legyen, sosem vált valóra. 1814-ben az Erdélyi Múzeum drámapályázatára, a kolozsvári színház megnyitására írta meg a Bánk bánt, nem tudjuk, mi lett a darab sorsa, az 1819-ben átírt műnek csak a töredéke azonos a pályázatra beküldött szöveggel. A cenzor az új Bánk bán előadását nem, csak a szöveg kiadását engedélyezte. A színházi ősbemutatót Katona már nem érhette meg, három évvel hamarabb elhunyt. Pedig színházat akart, nem könyvet. Az előadó úgy fogalmazott: Katona megelőzte korát, a későbbi romantika szellemében alkotott, a társadalomról írt, e helyett nemzeti ereklyét csináltak a művéből, mert nemzeti győzelmekre ezt kérte a közönség. A nemzeti karakter nem „működött” idegen környezetben, megbukott a bécsi és több német előadás. Kovács Edit a rendezőtől kérdezte, hogy milyen akadályokkal kellett megküzdeni a 200 éves darab színpadra állítása érdekében. Szabó K. István elmondta, hogy „friss aggyal és tiszta szívvel igyekszik közelíteni a drámához”. – Szeretnénk megszabadítani a darabot minden pátosztól, hogy becsületes előadás születhessen, félretéve elérzékenyülést megpróbálunk nem meghatódni, hidegen, szakmai tudással dolgozni. Nem lenne értelme, ha nem látnánk benne a párhuzamot ahhoz, ami napjainkban történik, ettől időtálló a mű. Bánk embert és nemzetet próbáló időkben élő ember, aki komolyan veszi a dolgát apaként, férjként, államférfiként, és csapdahelyzetbe kerül. Kis nemzetként megerősödni nem könnyű, a kérdés, hogy képes-e a nagyhatalom a 13. század elején a kis nép lelkivilágát észrevenni. Ilyen helyzetekben nem egyszerű higgadtnak maradni, álpatetizmus és hőzöngés nélkül megszólalni. Peturnak is igaza van a maga módján, amikor azt mondja, hogy idegen emberek ne írják neki elő, hogyan kell élni. A környezet átalakulóban van, az új világgal, új trendekkel szemben érthető az érzékenység. Bánk az egyensúlyt keresi, próbál közvetíteni, családi és nemzeti dráma egyben, nagy kérdés, hogy ráció vagy érzés döntsön. S mielőtt egy dráma nemzeti, mindig emberi kell, hogy legyen – szögezte le a rendező, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti igazgatója. Kovács Edit ezután a dramaturghoz fordult: Katona drámáját már nagyon sokan átdolgozták. De hogyan lehetett a nyelvújítás előtti szöveget úgy „átvezetni”, hogy a mai néző számára is érthető legyen? Zalán Tibor elmondta, hogy a rendező kérte az új fordítást. A régi szöveget százszor elolvasta, ma sem érti. Francia barátjától hallotta az „átvezetés” fogalmat, ami a modern szóhasználatot jelenti, anélkül, hogy sérülne az eredeti tartalom. Nehéz volt a munka a jambusi blankvers miatt is. – Régi vesszőparipám, hogy minden nemzeti dráma komoly emberi konfliktus végeredménye. Kihúztam, ami fölösleges, két harmad, három negyed maradt, amiből már nem lehet húzni. A rendező rendezzen, ne húzzon, az a dramaturg dolga! A Hamlet-kutató Darvay Nagy Adrienne kifejtette, hogy a színháztörténész dolga nemcsak a múlt értékeinek kutatása, felmutatása, meg kell találni a jelen kimagasló színészeit is, amilyen a négy nyelven Shakespeare-zerepeket játszó Demeter András István, aki nagyon fiatalon került a temesvári színház élére direktornak, nevéhez fűződik a csepűrágó ünnep meghonosítása is. Milyen figura ez a Bánk bán, akit Demeter András István kelt majd életre? A színművész szellemesen reagált, azt mondta, mindenki gondol valamit Bánk bánról, jön a maga elképzelésével, amit érteni vél, de ennyi okos dolog után már azt sem tudja, amit eddig tudni vélt. – Egyetlen dolgom, hogy nyitott legyek, saját tudásomat egyeztessem a rendezői akarattal, aztán amikor a függöny felmegy, úgyis az van, amit a színész akar. Nem tudok válaszolni, hogy milyen figura lesz Bánk, nem is akarok. Emberi előadást szeretnék, amiből az emberi létezés célját meg tudjuk fejteni. Végül két fontos dátum: a Bánk bán premierje március 11-én lesz, a Mindentudás következő előadása a táncról március 7-én. Niedzielsky Katalin
Népmese – táncban elbeszélve
Február 11-én mutatja be színházunk A szegény csizmadia és a Szélkirály című zenés-táncos mesejátékot a Vajdaságból érkezett Hernyák György rendezésében, aki a szövegkönyv létrehozásában is aktívan közreműködött. A szinte kész, népmeséből nyert alapot Zalán Tibor simogatta színpadra. A színház sokműfajú dramaturgja igazán közel áll a vajdasági magyar művészekhez/színházművészethez, többször dolgozott együtt Hernyák György rendezővel Szabadkán (Kovács Frigyessel itt Békéscsabán kétszer, jelenleg pedig Sopronban…). Békéscsabán Ivo Andrić Aska és a farkas című művéből formáltak Hernyákkal közösen egy operává nemesedő mesejátékot, de azóta már tízhez közelít a közös munkájuk száma (hogy a fiatal korosztály körében nagy sikert aratott békéscsabai Lúdas Matyi című zenés darabot ne is említsük!). A szegény csizmadia és a Szélkirály meséje a népmesei hagyomány jellegzetes példája, az emberi kíváncsiság, állhatatosság, jóhiszeműség, de a mindenkori kapzsiság története is egyben. A népmesei vonalat Bakos Árpád népzenéből merítő muzsikájára a valóságban is "eltáncolják" a színészek. A darab koreográfusa, Brezovszki Roland elmondta, hogy bár más színházakban is többnyire prózai színészekkel dolgozik együtt, fontosnak tartja kiemelni, hogy a jókais színészek különösen jó benyomást tettek rá tudásukkal, figyelmet érdemlő munkamoráljukkal. – Tudom, hogy többük más darabokban is próbál vagy játszik, ezért néhány mozdulatsornál felajánlottam a könnyebb motívumot számukra, de hallani sem akartak róla – említi föl a koreográfus. – Mindannyian maximalizmusra törekednek. Jó úton haladunk, hogy a bemutatóra tökéletesek legyenek a lépések. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Tabán Néptáncegyüttese négy táncossal is színesíti az előadást, úgyhogy, kihasználva az ő profi tánctudásukat, néhány komolyabb „villantás” is megjelenik majd a koreográfiában. Próbafotók: Locskai Henriett
Tervezz jelmezt a Szélkirálynak!
Mostanra hagyománnyá vált színházunkban, hogy mesedarabjainkhoz kötődően hol saját készítésű hóvirággal (Négy évszak), hol papír farönkkel (A kolozsvári bíró) hol meg ládikákkal (Ládafia) érkeznek a nebulók egy-egy előadásunkra. A gyerekek és pedagógusaik is nagy örömmel fogadták korábbi, hasonló kezdeményezéseinket. Most azt kérjük, öltöztessék fel saját elképzeléseik szerint a Szélkirályt! Tervezz jelmezt a Szélkirálynak! – szól felhívásunk. Készíts Te is jelmeztervet, majd hozd magaddal A szegény csizmadia és a Szélkirály című mesejátékra! Ne felejtsd el ráírni a jelmeztervre a neved! Hogy milyen alapanyagból és hogyan dolgozol, azt a fantáziádra bízzuk! Minden alkotást ajándékkal jutalmazunk, a három legötletesebb jelmezterv készítője nyeri el a fődíjat.
Bájos beugrás
Maka Gyuszi a Fővárosi Nagycirkusz műsorainak sokoldalú konferansziéja immár három esztendeje, nincs olyan cirkuszbarát, aki ne ismerné őt. Emellett láthattuk már televíziós műsorokban és a színpadon is feltűnt. Pénteken halaszthatatlan dolga akadt, így egy előadás erejéig Tarsoly Krisztina, a Békéscsabai Jókai Színház művésznője vette át tőle a stafétát. A bájos beugró műsorvezető páratlan eleganciával és profizmussal oldotta meg a feladatot. Nem volt ismeretlen számára a cirkuszi atmoszféra, ugyanis éppen egy héttel ezelőtt, a magyar kultúra napján szakavatott narrációjának köszönhetően a Vakrepülés Színjátszó Egyesület tagjai számára is „láthatóvá” vált a Fesztikon című előadás, oly annyira, hogy a finálénál néhányan még táncra is perdültek.
Lélektől lélekig
bajolomagazin.hu | Móricz Zsigmond legendás regényéből, a Légy jó mindhaláligból, a debreceni Csokonai Színház felkérésére Miklós Tibor és Kocsák Tibor készített 1991-ben zenés adaptációt, amely azóta töretlen sikernek örvend mind hazánkban, mind az országhatáron kívül. Huszonnégy év után Seregi Zoltán rendezésében a Békéscsabai Jókai Színház színpadára is visszatért a népszerű musical, mégpedig vastaps kíséretében. ► Tovább
Országos vers- és novellaíró pályázat hallássérülteknek
SINOSZ | Országos vers- és novellaíró pályázatot hirdet a Békéscsabai Jókai Színház és a SINOSZ Békés Megyei Szervezete a Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében SINOSZ-tagok számára. ► Tovább
KIS NÉP TÖRTÉNELMI OLVASZTÓTÉGELYBEN
magyaridok.hu | Nagyszabású produkcióval készül március idusára a Békéscsabai Jókai Színház: Szabó K. István rendezésében állítja színpadra Katona József nemzeti drámáját, a Bánk bánt. A teátrum vezetése úgy döntött, az olvasópróbát nyilvánossá teszi, hogy a szélesebb közönség számára is várhatóvá, láthatóvá válhasson a produkció, amelyről Seregi Zoltán, a színház igazgatója úgy nyilatkozott, hogy talán az évad legfontosabb előadása lesz. Mi több, olyannyira nyitott volt a próba, hogy közben megszakította az M1 műsorába való élő bejelentkezés is. ► Tovább
BÁNK BÁN, A „MAGYAR HAMLET”
Szabó K. István rendező és Darvay Nagy Adrienne színháztörténész Bánk bán a "magyar Hamlet" című előadásával folytatódik a Mindentudás Színházi Egyeteme február 1-jén, az Ibsen Stúdiószínházban. Katona József pár nappal múlt két esztendős kisgyerek Kecskeméten, amikor Kolozsváron, Kazinczy Ferenc prózai fordításában, először mutatják be magyarul a Hamletet. Igaz, egy német adaptáció alapján, és a dán királyfi is életben maradt a végén, de 1793. novemberében a korabeli nézők így is azt érezhették, hogy Shakespeare tragédiájában minden jellem és jellemtelenség fellelhető. Mindenkor… A 23 éves jurátus „Békési József” álnéven már évek óta műkedvelő színész, valamint fordító és színműíró Pesten, amikor 1814-ben az Erdélyi Múzeum drámapályázatot hirdet a kolozsvári magyar színház remélt megnyitásához. Katona megírja hát a Bánk bán-t – benne Adelájd szerepét titkolt szívszerelmének, a nála két évvel fiatalabb Dérynének. Hogy e pályamű elveszett-e vagy csak nem tartották említésre méltónak, ki tudja, mindenesetre az tény, hogy az 1819-ben átírt történelmi dráma 2586 sorából csupán 344 volt benne a pályázatra beküldött változatban is. A cenzor viszont az új Bánk bán előadását nem, csupán a szöveg kiadását engedélyezi. Ekképp a szerző nem érheti meg a színházi ősbemutatót. Katona József már három éve a föld alatt nyugszik, amikor 1833. februárjában barátja, Udvarhelyi Miklós jutalomjátékul választhatja a darabot; s Déryné is eljátssza végre a számára szerelemből született, időközben Melindára változtatott naiva szerepet. A meg nem értett, elveszett, újra feltalált, betiltott „nemzeti dráma” elindul a mítosszá válás útján; aminthogy a Bánk bán színpadtörténete is szorosan összekapcsolódik a magyarság legnagyobb örömeivel, legfájóbb szenvedéseivel. A közönség kívánatára tűzik műsorra 1848. március 15-ének estéjén, önkényuralmak idején a cenzúra tilalomlistáját vezeti, színháznyitások és bezárások ünnepi eseményeit szépíti; bármiféle változtatási szándék az ereklyén ádáz politikai botrányokat kavar. Erkel Ferenc „nemzeti operát” ír belőle; a későbbi Oscar-díjas Michael Curtiz, még mint Kertész Mihály Kolozsváron némafilmet forgat a száz éves színműből. Max Reinhardt Budapesten és Berlinben egyaránt megbukik vele. Babits Mihály az ambivalens „nemzeti karakter” megtestesülését látja Bánkban; olasz alakítója és színre állítója, Gustavo Salvini a XIX. század végén Bánk és Petur kapcsolatát a magyarság valóságos nemzeti himnuszának tartja, jellemeit pedig shakespeare-inek nevezi … Vajon a harmadik évezred elején a „hamletológus” színháztörténész miért kezeli a Bánk bánt kimondottan „Magyar Hamlet”-ként? Kétszáz évvel a megszületése után Katona drámája milyen kihívást jelenthet a mai „kor foglalatjai”-nak – ahogy Hamlet nevezi a színészeket; azaz miféle küzdelmekkel kell szembenézzen a Bánk bán XXI. századi rendezője a kulisszák között?
Megyénk ifjú tehetségei bemutatkoztak a színpadon
BEOL | Szeptember óta lázban tartja nem csak Békéscsabát, de az egész megyét a Légy jó mindhalálig című zenés előadás. Egyrészt huszonnégy év elteltével állították ismét a Békéscsabai Jókai Színház színpadára a darabot, másrészt megyénk tanulói között tartottak meghallgatást, hogy megtalálják a tökéletes Nyilas Misiket, Doroghy Sanyikat, és persze a többi kisdiákokat. Csütörtökön eljött a várva várt pillanat, és végre a nagyközönség is megismerte a tehetséges fiatalokat. ► Tovább
Bánk bán – premier márciusban
Az évad talán legfontosabb, mindenképpen kiemelkedő produkciójára készül a Békéscsabai Jókai Színház. Katona József Bánk bánját nem aktualizálják, hanem korszerűsítik: olyan huszonegyedik századi színművet alkotnak, amely hű marad a drámaíró eredeti szándékához és üzenetéhez, ugyanakkor érthető és élvezetes a mai néző számára. Minden korábbi feldolgozást és értelmezést el lehet tehát felejteni, Zalán Tibor dramaturg „átvezetése” Szabó K. István rendezésében márciusban kerül színre. (Niedzielsky Katalin tudósítása) Az előadás súlyának megfelelő, komoly sajtóérdeklődés kísérte a január 26-ai olvasópróbát, ahol először Seregi Zoltán igazgató méltatta a bemutató jelentőségét. – Legnagyobb nemzeti drámánk színrevitele érzékeny pont, ezért is komoly előkészületeket igényel. Nagyon sokat ígérő Szabó K. István rendezői koncepciója, és olyan előadást szeretnénk létrehozni, amely élvezetes az átlagnézőnek, de az igazi színházi ínyenceknek is valódi csemege. Zalán Tibor dramaturg felfrissítette a dráma nyelvét, hihetetlen érzékenységgel és tehetséggel modernizálta a szöveget, „átvezette” – ahogyan ő fogalmaz – a mai korra, s mindezt észrevétlenül. A direktor ezután köszöntötte a produkció népes csapatát, a társulat „hazai” tagjait és a vendégművészeket: Szabó K. István rendezőt, aki korábban többek között a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti igazgatója volt, a címszerepre meghívott Demeter András színművészt, aki számos szerep mellett a temesvári Csiky Gergely Színházat irányította, a román tévé produkciós vezetője. Nagy taps fogadta itthon Földesi Ágnest, aki Füzesgyarmaton született, a Jókai Színház Színiiskolájában végzett és megnyerte ősszel a Melinda szerepére kiírt castingot. Végül Seregi Zoltán Verebes Ernő zeneszerzőt üdvözölte, aki először dolgozik Békéscsabán. – Bánk bánt rendezni, Katona drámájával foglalkozni nem egyszerűen feladat, hanem ügy is – szögezte le Szabó K. István. – Előadásunkban nem a történelmi, hanem az emberi viszonyok játszanak főszerepet, Bánk bánban először az embert keressük meg, utána a nemzetit, mert ember nélkül nem lehet nemzeti. Divat manapság a színházban is egyik vagy másik oldalra állni, én középen szeretnék maradni, az örök színházi értéket felmutatni. A dráma az egyensúlykeresésről szól, miközben a világ kibillent az egyensúlyból, és az ember ebben a viharban, szétszedett állapotok közepette próbálja az egyensúlyt újra megkeresni. Bele is bukik, mert a szélsőségek erősebbek, és a világ butább annál, mint hogy befogadná. Megtudtuk, hogy a rendező Bánk bán színpadra állításakor kerüli a sablont, az előadás tanulságát pedig a nézőre bízza. Mint mondta, az érdekelte, hogyan lehet, hogyan érdemes a magyar történelmi drámát napjaink kontextusában megszólaltatni. A szöveggel kapcsolatban úgy fogalmazott: sok átirat létezik, de azokkal nem akartak foglalkozni, inkább az volt a céljuk, hogy az eredeti nyelvezetet átmentsék, hogy az ne sérüljön, ugyanakkor az új változatot sajátjuknak érezhessék. Szabó K. István, Zalán Tibor és Seregi Zoltán – Nagyon nehezen érthető volt a szöveg. Hiába ismertem a szavakat, úgy fűzte Katona a mondatokat, hogy gőzöm sem volt, mit jelentenek, ráadásul ötös és hatodfeles jambusokban írt – avatott be Zalán Tibor a dramaturgiai műhelytitkokba. – Először is lefordítottam magyarra, megtartottam minden mondandót, húztam, írtam, húztam, írtam. A legfontosabbakat természetesen megtartottam. A szöveg negyedét húztam ki, voltak logikai gondok szerepeknél, szituációkban. Az átiratnál jobban szeretem az átvezetés szót, ami azt jelenti, hogy a régi nyelven írott szöveget átvezetem modern nyelvre, hogy a mondat mondható, a szöveg érthető legyen, de nem változtatom meg a tartalmát. Katona kitűnő író volt, de kevésbé jó dramaturg. A zenéről Verebes Ernő annyit árult el, hogy kamarazenekar játszik majd, főleg rézfúvósok és néhány ütős, így katonás hangzást kapunk, amit ellenpontoz az árva gyerekek kórusa. Mielőtt a színészek elkezdték volna az olvasást, Szabó K. István még egy fontos momentumra emlékeztetett: Katona érdeme, hogy a korabeli német és francia színház divatja ellenére a Bánk bán írója inkább Shakespeare színháza felé tekintgetett, egyes mozzanatokban fellelhető a Hamlet hatása. Ennek is köszönhető, hogy – a dramaturgiai, nyelvi bakik ellenére – mondandóját az idő nem tudta kikezdeni, lerombolni, az ma is helytálló. A díszletről és a jelmezekről annyi árult el a rendező, hogy azokkal nem a történelmi korszakra akar összpontosítani, hanem célja pont az elvonatkoztatás, a konfliktushelyzetek hangsúlyozása. Az előadásban II. Endre király szerepét Presits Tamás, Gertrudis királynét Kovács Edit, Ottó meráni herceget Czitor Attila játssza. Mikhál bánként Mészáros Mihályt, Simonként Katkó Ferencet, Petúrként Bartus Gyulát láthatja a közönség. Biberachot Tege Antal, Tiborcot Jancsik Ferenc kelti életre. Jelmeztervező Rátkai Erzsébet, díszlettervező Mira János, bemutató: március 11-én. Katona József Bánk bánja eddig kétszer szerepelt a Jókai Színház repertoárján. 1956-ban Vass Károly és Bende Miklós rendezte, a címszerepet Iványi József és Kiss Ferenc játszotta. 1975-ben Orbán Tibor rendezésében, Áts Gyulával a főszerepben mutatták be a drámát. Akad még valaki, aki emlékszik az akkori szereposztás II. Endréjét alakító Gyurcsek Sándorra, vagy Gálfy Lászlóra, aki Biberachot játszotta? Niedzielsky Katalin
Csabai darabban lép újra színpadra Vikidál Gyula
BEOL | Huszonnégy év után végre újra látható lesz a Békéscsabai Jókai Színház színpadán a Légy jó mindhalálig című darab, ezúttal Seregi Zoltán rendezésében. Csakúgy, mint közel negyed évszázaddal ezelőtt, más szerepben, de ismét feltűnik az előadásban a Liszt Ferenc-díjas énekes és színész, Vikidál Gyula, akivel a darab próbája után beszélgettünk. ► Tovább
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
1 0
Hunyady Sándor: A három sárkány, avagy a három nagynéni
4 0
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
5 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
2 0
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Rólunk írták
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
