Arany János születésének kétszázadik évfordulója tiszteletére több művészeti ág és számos intézmény bevonásával készül Békéscsaba. A Jókai Színház például színpadra állítja a Bolond Istók című elbeszélő költeményből írt darabot,
Vadász Gábort, a Békéscsabai Jókai Színház társulati tagját ezúttal a budapesti közönség is megismerheti, hiszen ő játssza Drisst a Horgas Ádám által színpadra vitt Életrevalókban. A Játékszínben látható előadás kapcsán a filmhez való viszonyáról, az elfogadásról és a jelenlegi munkáiról kérdeztük.
Új produkcióval, egyetlen alkalommal lép fel a Jókai Színházban az itthon és külföldön is díjnyertes Trio Power Line március 14-én, 19 órakor. Az artisták mind talajon mind levegőben látványosan és könnyed eleganciával dolgoznak. Egyedülálló módon mutatják be az élet legmeghatározóbb érzelmeit. Nem mindennapi mozgásformákkal mesélnek a hétköznapokról és oldják fel annak szürkeségét. A zene és az akrobatikus mozgás összhangja megmozgatja a fantáziát és a színpadra szegezi a tekintetet.
Mára Békéscsabán köztudott, hogy a hónap első hétfő estjén a Sík Ferenc Kamaraszínházban különleges egyetemi rendezvény vár mindenkit, aki nem akar lemaradni a tudomány nagy eseményeiről. A következő alkalommal 2017. március 6-án 18 órától Szilágyi Zsófia egyetemi docenssel beszélget a Légy jó mindhaláligról, és más iskolaregényekről a sorozat ötletgazdája és háziasszonya Kovács Edit színész, esztéta. „Nem akarok debreceni diák lenni”, ezt a mondatot szinte mindenki fel tudja idézni Móricz kapcsán. De milyen volt valójában az író viszonya Debrecenhez? És Sárospatakhoz, Kisújszálláshoz, ahol ugyancsak gimnazista volt? Miért nem készült el az az iskolaregény-trilógia (Légy jó mindhalálig, Kamaszok, Forr a bor), amelyet tervezett? És miért lehetett a diák és a tanár olyan gyakori szereplője a húszas-harmincas évek regényeinek? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az előadásban. Az előadássorozat célja felhívni a színházat, a művészetet szerető békéscsabaiak figyelmét azokra az értékekre, amelyek képesek kiszakítani az embereket a szürke hétköznapokból.
Május 26-án mutatják be a Békéscsabai Jókai Színházban Gogoltól az Egy őrült naplóját Katkó Ferenc előadásában. A rendezőt, Köllő Miklóst kérdeztük.
Fehér Tímea színművész lesz a Terefere a Művész Kávéházban beszélgetős sorozat következő vendége március 3-án, pénteken, 17 órakor. A családias hangulatú programon fotózkodhat, tereferélhet bárki Fehér Tímeával, aki betér a Jókai Színház Művész Kávéházába egy kávéra, teára, süteményre. Fehér Tímea a Színitanház elvégzése óta a Békéscsabai Jókai Színház társulatának a tagja és azóta folyamatosan látható a teátrum színpadán. Karakterszerepekben, vígjátékokban, drámákban egyformán otthonosan mozog. Jelenleg az Ármány és szerelem című Schiller-klasszikusban Millernét személyesíti meg, de tapsolhattunk már Neki ebben az évadban a Légy jó mindhaláligban, a Tangóban, a Diótörő és Egérkirályban, és ne felejtsük el bravúros beugrását a Macskajátékban! Tavaly az V. Magyar Teátrum Nyári Fesztiválon a Békéscsabai Jókai Színház Neil Simon Mezítláb a parkban című előadásában nyújtott alakításával a „legjobb női mellékszereplő” díját nyerte el.
A „Legyen a premier társadalmi esemény!” – gondolat jegyében döntött úgy öt éve a Békéscsabai Jókai Színház vezetése, hogy bevezeti a díszbemutató előadást, amelyen a társadalmi, gazdasági és a művészeti élet kiemelkedő alakjaival is találkozhat a közönség. Szombaton este erre az eseményre az Ármány és szerelem című darab kapcsán került sor. A díszbemutató házigazdája a Fővárosi Nagycirkusz volt. Schiller remekének üzenete több mint 200 év távlatából mit sem veszített értékéből, megrendítő színházi élmény volt a díszbemutató közönségének is. Az Eperjes Károly rendezte darab egyik legnagyobb értéke, hogy nem esett át a modernizáláson, csupán dramaturgiailag alakítottak rajta. A díszbemutató házigazdája a Fővárosi Nagycirkusz volt, mely 2012 óta hivatalosan is nemzeti intézményként szolgálja a magyar cirkusz ügyét. Fekete Péter igazgató, miniszteri biztos köszöntő beszédében kitért a „Cirkuszmisszió” elnevezésű kampányra is. „Az a célunk, hogy még több leendő cirkuszbarát ismerje fel: az ezerarcú cirkusz az életöröm, az életigenlés művészete, ugyanakkor az egyik legszórakoztatóbb közös családi program. A cirkusz állandóan megújul és csodáival minden korosztályt ámulatba ejt. Mindenkit arra biztatunk, hogy legyen gyakori vendégünk a Fővárosi Nagycirkuszban, élje át újra és újra az élményeket, és szeresse a cirkuszt, mert a cirkuszt nagyon lehet szeretni.” Az este folyamán, a Fővárosi Nagycirkusz Lúdas Matyi a cirkuszban című produkciójából Gábor Anita előadásában, a Lúdak dalát élvezhette a közönség, Veres Henrik pedig zsonglőr mutatványával kápráztatta el a nagyérdeműt. Az ismert magyar cirkuszdinasztiából származó fiatal zsonglőr, szédületes gyorsasággal pattogtatja a labdákat és már Európa több cirkuszában fellépett. A gasztronómiai különlegességeket – stílusosan az előadáshoz kötődő ételeket és italokat – Prohászka Béla Venesz-díjas szakács olimpikon állította össze és ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. Az infrastruktúrát, valamint a felszolgálást a Békéscsabai Szakképzési Centrum tanárai és diákjai biztosították. A műsort a megszokott magas színvonalon Földi-Kovács Andrea vezette, a remek zenéről és a jó hangulatról a Shine Duó gondoskodott, akik kellemes aláfestő muzsikát adtak a beszélgetéshez. A február 25-én megrendezésre került díszbemutatón több neves személyiség is tiszteletét tette, köztük Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pozsgai Zsolt drámaíró, színházi és filmrendező, Balogh László, a közmédiát felügyelő Közszolgálati alapítvány elnöke, és természetesen a darab rendezője, a Kossuth-díjas Eperjes Károly, így a helyi horizonton túlmutató eszmecserére is lehetőség nyílott, mellyel élt is a díszbemutató közönsége. Schiller Ármány és szerelem című drámája a világirodalom egyik legkiemelkedőbb műve, mely konzekvens egészként mesél a bűnnel szegélyezett jóságról. A darabot március 10-ig láthatja a közönség.
A negyvenkettedik széken ülő nő című monodráma Tarsoly Krisztina főszereplésével görbe tükröt tart napjaink társadalma elé. A Jókai Színház a november 11-i premiert követően február 14-én és 15-én tűzte ismét műsorra a Tallér Edina írásából készült művet, amely a budapesti közönséget is magával ragadta már az év végén.
A Terefere vendége február utolsó péntekjén Lenkefi Zoltán, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatója volt. A békéscsabai bábjátszás nem lehetne ma a nagy előd és az édesapa nélkül. Természetes, hogy a beszélgetés is Lenkefi Konrád megidézésével indult. Az este folyamán aztán szó esett arról is, hogy az út egyenes volt a gyermekként bábos közegben nevelkedő Lenkefi Zoltán számára a bábszínházhoz. Szó esett új törekvésekről, trendekről, mint a babaszínház, vagy a kifejezetten felnőtteknek szóló darabok, de fejtegették azt is a jelenlévők, miért alakult ki, hogy a bábszínészek kijöttek a színpadra a paraván mögül. Bábos-szakmai szempontból pedig a Bábos Drámaíró Verseny és a Nemzetközi Bábfesztivál az a két program, melyek országos szinten is a legszerencsésebbé teszik a Magyarországon 13. ként profivá alakuló Napsugár Bábszínházat. Mindkettő célja a szakmai tapasztalatcsere és a közönség látókörének tágítása. Aki ott volt a Művész Kávéházban ezen az estén, igazi kulisszatitkokat tudhatott meg a bábok világából. Varga Anna
Még több képet talál előadásainkról a galériában
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
5 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
3 0
Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház
3 0
Hamletrock - Békéscsabai Jókai Színház
6 0
Jókai Színház Podcast - Juhász Bence
8 0
Értesítések
