Huszka Jenő – Szilágyi László Mária főhadnagy című operettjét március 13-án láthatja először a Békéscsabai Jókai Színház közönsége, az ünnepi előadás 14-én lesz. Jancsó Bálint hadnagy szerepét Domoszlai Sándor játssza. A magánénekes, tenor opera- és operettelőadásokban szerzett ismertséget. Leginkább a Csárdáskirálynő Edvinjeként, Hercegként az egy éj Velencében című előadásból, Monostatosként a Varázsfuvolából, Sou-hong szerepében A mosoly országából, Taszilóként a Marica grófnő előadásban, vagy  Zedlau grófként a Bécsi vérből vált híressé. Seregi Zoltán rendezésében, négy színház koprodukciójában most Mária főhadnagy szigorú felettesét alakítja, Jancsó Bálintot, aki először nem is sejti, hogy a katonaruha bécsi szerelmét rejti. A szerepről és a zenéről a főpróbahéten beszélgettünk. Mária szívszerelmét játszom, ami gyönyörű szép feladat, nem lehet félválról venni, csakis teljes odaadással szabad színpadra vinni. Közismert operett, amit klasszikus stílusban kell megszólaltatni. Jancsó egy vezértípus, hiszen rábízzák a századot, a forradalmi ifjúság hevülete jellemzi, határozott figura. Lénárt Gábor koreográfus köré építette a táncokat, szépen bepozícionálta – mondta Domoszlai Sándor, majd a karakter változásaival folytatta. Ez a kemény jellem a második felvonásban átéli, hogy már nem ő a főnök, ami komoly dinamikai váltást igényel, ezt a színpadon jól meg kell csinálni. Amikor Máriát meglátja, az óvó-védő szerep kerekedik felül, a nagy duettben csúcsosodik, ami szépen rávilágít a kettősségre, hogy lebuknak vagy sem. A szerelméről biztosítja Máriát, amikor leleplezik, ezt lágyan kell megjeleníteni. A vezérszerephez hozzá kell csatolni az óvó, az apa helyett apa szerepet és persze a szerelmet, az egész életet. A vendégművész hangsúlyozta, mennyire szereti Huszka gyönyörű muzsikáját, és fontosnak tartja a korhű díszletben, jelmezekben játszást. Úgy fogalmazott, hogy a klasszikus hangokhoz klasszikus rendezés illik, ahol nincs eltúlozva semmi, és a saját habitus is jól érvényesül. Niedzielsky Katalin Fotó: Rácz Attila

Bori Réka még csak ötödéves a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, de már sok operettben játszott primadonnát és szubrettet. Óriási vágyálma teljesült, amikor megkapta a Mária főhadnagy szerepét. Novák Eszter és Selmeczi György osztályába járt. Azt mondja, Ábrahám Pál Viktóriája volt az a mérföldkő, amikor eldöntötte, „én ezzel szeretnék foglalkozni, primadonna szeretnék lenni”. Énektanára, Bátori Éva biztatta, hogy hangja alkalmas erre a pályára. A négy színház – a békéscsabai, az Operett, a Magyar Zenés és a veszprémi – koprodukciójában, Seregi Zoltán rendezésében készülő Mária főhadnagy című előadásba a veszprémi „ágon” került be. Oberfrank Pál rendező ajánlotta, de táncos komikusnak, szubrettnek. Bozsó József társrendező „mentette meg”, amikor közölte, hogy szükség van primadonnára.   Akkora jutalomjáték ez a Mária főhadnagy! Tulajdonképpen szubrett is, primadonna is, hiszen nadrágszerep, énekelni is kell, drámai szerep is. Nagy kihívás, bonyolult eljátszani a jeleneteket, főleg a bonvivánnal, a Jancsó Bálintot alakító Domoszlai Sándorral. Igazi kihívás a két nagyduett, az első találkozásnál, aztán a második felvonásban a báljelenet, a lelepleződés, a megbocsátás és persze a végén a boldogság – sorolta Bori Réka. A fiatal művésszel főpróba előtt az öltözőjében beszélgettünk. Szavaiból a műfaj iránti alázat és az elhivatottság csendült ki. Az éneklés önmagában komoly kihívás, fontos, hogy hangilag fejlődjek. Huszka zenéje csodálatos, nem lehet zokogás nélkül kibírni, magával ragadja az embert. A színészénem támaszkodik a zenére, a zene vezet, onnan tudom, mit kell játszani. Bori Réka imádja az operettet; azért szeretne dolgozni, hogy „ne tűnjön el a jó ízlésű operett”, „a szakmában lenézett zenés színház”. Majd a műfaj nehézségeiről beszélt. Egy-egy művésznek itt énekelni, táncolni és játszani is kell tudni. Ez iszonyatosan komoly meló, naponta egyszer végigénekelni egy ilyen darabot, az vokálisan és pszichésen is megterhelő. Lebstück Mária szerepében hol nő vagyok, hol férfi, lehet lubickolni ebben a figurában. Érdekes, hogy Mária egy idő után elkezd férfiként viselkedni… A zenés műfaj nehézségét igazolja az is, hogy a Mária főhadnagy kettős szereposztásban látható Bori Rékával, illetve Lévai Enikővel a Békéscsabai Jókai Színházban. Niedzielsky Katalin Fotó: Rácz Attila

Kalocsai Zsuzsa eljátszotta már az operettirodalom legszebb szerepeit, a Marica grófnőt, a Cirkuszhercegnőt, a Cigányszerelem Zórikáját, a Csárdáskirálynő Szilviáját. A Jókai Színházban most a Mária főhadnagy premierjére készül, Antónia figuráját próbálja, és sminkelés közben elragadtatással beszélt Huszka Jenő zenéjéről. A Jászai Mari-díjas, Érdemes művész primadonnának ez a békéscsabai a harmadik találkozása Antónia szerepével. Bagó Bertalan 2004-es szatirikus rendezésében már játszotta. De legelőször még énekkarosként Seregi László rendezésében – aki osztályfőnöke volt a főiskolán – statisztált a márciusi ifjak között. (Seregi László állította színpadra az első darabot is, amiben Kalocsai Zsuzsa játszotta a Marica grófnőt 1991-ben. Most a fia, Seregi Zoltán rendezi a Mária főhadnagy című előadást.) Huszka zenéje csodálatos, szerintem Huszka Jenő és Jacobi Viktor komponálta a legszebb zenét, Lehár Ferencet és Kálmán Imrét talán jobban ismerik külföldön – mondta Kalocsai Zsuzsa. – Az Antónia tipikus szép magyar nagyasszony szerep, amelyben a drámaiság és a hazafias vetület ötvöződik, amolyan honleányi szerep. Alapozás, szemfestés, és közben kiderült, hogy eredetileg nem operettre készült, nehezek voltak számára kezdetben ezek a melódiák. Az ember megtanulja a szöveget, elkezdünk a próbán beszélgetni róla, még nem kell mutatni belőle semmit. Amikor megkapod a szöveget, dolgozol a korrepetitorral, és felcsendül a zene, véreddé válik. Azt szeretem, ha a rendezővel közösen alakítjuk ki a figurát, a rendező tudja, hogy mit akar, de érdekli az is, hogy én mit szeretnék. Ha a színészt a rendező alkotótársnak tekinti, attól a színész szárnyakat kap. Rúzs, frizura, és azt is megtudom, hogy szeret maga sminkelni. Úgy fogalmazott: legjobban én ismerem magam, magamat rajzolom, nem más arcot. Nemcsak a gyönyörű muzsika miatt kell és nagyon fontos ma műsorra tűzni a Mária főhadnagyot, hanem az üzenete miatt is. A világ kezdi elveszíteni a hovatartozását, nem tudjuk, honnan jöttünk, kik vagyunk. Mindez az operettben ott van, és nagyon boldog vagyok, hogy játsszuk március 15-én, mert itt az ideje, itt a helye. A négy színház együttműködését – a Békéscsabai Jókai, a Budapesti Operett-, a Magyar Zenés Színház és a Veszprémi Petőfi Színház – a primadonna nagyon jó lehetőségnek tartja. Úgy véli, a fiatal pályakezdők megmutathatják oroszlánkörmeiket, és minden résztvevőnek új impulzusokat ad egy ilyen együttműködés. A smink és a frizura elkészült, a művésznőt nem illik tovább feltartani főpróba előtt. Sok sikert kívánva köszönjük meg a beszélgetést, és búcsúzunk. Niedzielsky Katalin Fotó: Rácz Attila

Hétfőn tartották Neil Simon: Az utolsó hősszerelmes című vígjáték olvasópróbáját a Békéscsabai Jókai Színházban. Az előadást Csurulya Csongor színművész rendezi. Fotó:A-TEAM/Ignácz Bence 

A negyvenes éveiben járó Barney Cashman – 23 év boldog házassággal a háta mögött – egyszercsak úgy érzi, valami hiányzik az életéből, meg kell ismernie a házasságtörés, a kaland ízét. Erről mesél és ébreszt gondolatokat a nézőben Neil Simon darabja, Az utolsó hősszerelmes. Az amerikai szerző népszerű vígjátékát április 1-jén mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház, a sajtónyilvános olvasópróbát március 11-én tartották a Jókai Szalonban. Seregi Zoltán igazgató azzal köszöntötte a résztvevőket, hogy az idei évadban elindított stúdiószínházi sorozat utolsó előadásához érkeztünk; a Detektívjátszma, a Vénusz nercben és a Pszicho után Az utolsó hősszerelmes bemutatója zárja a sort. A nagyszínpadi és a kamaraszínházi előadásokon kívül olyan vonzó darabokat kerestünk, amelyekkel új közönségrétegeket is elérhetünk. Az eddigi három produkció sikeres volt, mindegyiket nagy érdeklődés kísérte – mondta a direktor. A sorozatra az is jellemző, hogy a darabok különböző helyszíneken kerültek színpadra: a Detektívjátszma és a Pszicho a stúdiószínházban, a Vénusz az Intimtérben, Az utolsó hősszerelmest a Művész Kávéházban adják elő, külön díszlet nélkül.   Csurulya Csongor elmondta, hogy a darabot Seregi Zoltán találta, ő pedig nagy örömmel vállalta el a rendezést. Két színész játszik négy szerepet, a Jászai Mari-díjas Bartus Gyula Barney Cashman alakját, Tarsoly Krisztina pedig a három nőt. Előadták már a művet úgy, hogy a három hölgyet három színésznő játszotta, de érdekesebb, ha egyre osztják a három szerepet. A szerző szándéka is az volt, hogy egy színésznő kapjon lehetőséget az átváltozásokra. Ilyen térben, közel a nézőhöz és a partnerhez, az őszinteség hangján kell szólni. Az őszinteség mellett helyet kap a humor. A nézőnek talán zavarba ejtő lesz, bár ismerősen csengő, amit hall, az előadás világára, a tükörre nincs felkészülve, égetheti a színpad, és az idő sem túl hosszú – figyelmeztetett a rendező. Majd kijelentette: az őszinteség keresésében kell a saját hangunkat megtalálni. Bartus Gyula úgy fogalmazott, hogy meglepetés érheti a nézőket. Lehet, hogy a feleségek általában nem fognak örülni annak, amit látnak, mert elgondolkodtatja őket. Önismeretre szólít fel a darab, egyfajta gyónás, esetleg kellemetlenné válhat. A történet csak úgy érdekes, ha három különböző személyiségű nővel próbálkozik ugyanaz a férfi. Tarsoly Krisztina úgy vélte, mindannyiunkat érintő témáról van szó, már azon érdemes elgondolkodni, hogy a férfi és a nő találkozásából milyen dolgok születnek. Mint mondta, nagyon komoly kihívás három nőt alakítani, többszörös szövegmennyiség és hozzájön még az intimitás. Fontos, hogy az üzenet, amit szeretnénk átadni, eljusson a nézőkhöz. Titkokon át jutunk el egymás lelkéhez, ez tarthat tükröt a nézőnek. Jó, ha kapunk visszajelzést, hogy magukra ismernek, tudnak velünk utazni. Niedzielsky Katalin Fotó: Ignácz Bence/A-TEAM

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház idén 6. alkalommal játszik együtt bábosokkal, írókkal, színészekkel, rendezőkkel, zenészekkel. A hívó szóra most a veszprémi Kabóca Bábszínház érkezik, és mint az esemény társrendezője vesznek részt színészei a kalandban 2019. március 21-24. között. A verseny 2019. március 21-én, csütörtökön este, 17:00-kor kezdődik. Mint korábban, most is itt húzzuk ki a témát, mely körül zajlanak majd az események a következő három napban és amelyből éjszaka a három író színdarabot alkot. A megnyitón a Békéscsabai Napsugár Bábszínház összeállítását láthatják az érdeklődők az előző drámaíró versenyek darabjaiból és zenéiből szemezgetve, Mesélnek a koffertigrisek címmel. Idén az írók közül Turbuly Lilla, Adamik Zsolt és Dániel András vállalta a kihívást. Csütörtökön este sorsoljuk ki azt is, hogy melyik színészcsapat, melyik író munkája alapján kezd el dolgozni. Péntek reggel megismerhetjük az elkészült darabokat és az is kiderül, hogy mely rendező kinek a darabjával és melyik csapattal kezdi el a munkát. A VI. Bábos Drámaíró Verseny rendezői lesznek: Bereczki Csilla, Halasi Dániel és Perényi Balázs. A színészcsapatok most a Békéscsabai Napsugár Bábszínház színészei mellett a társrendező veszprémi Kabóca Bábszínház színészeinek és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatóinak részvételével állnak majd össze. A csapatok ezután versenyt futnak az idővel, éjt nappallá téve halmozzák az ötleteket, és próbálnak beleférni a térbe és a rendezői koncepcióba. Feladatuk továbbá, hogy mindhárom darabhoz bábokat, bábos kellékeket készítsenek, így a műhelyek is 24 órás készenlétben állnak. A fesztivál igazi különlegessége a nyilvánosság, a színházi függönyök nem rejtenek el semmit. Az érdeklődők a próbafolyamatot is végig követhetik, így az olvasópróbától az utolsó tapsig részesei lehetnek az előadások születésének. A kész előadásokat a közönség március 24-én, vasárnap 15 órától tekintheti meg az Sík Ferenc Kamaraszínház színpadán. A záróeseményen az előadásokat követően, a zsűri döntéshozatala alatt a Rokodál zenekar játszik majd. A versenyről idén is folyamatosan hírt adunk facebook oldalunkon és a https://babosdramairo.blogspot.com oldalon, Varga Tamás blogírónak köszönhetően. Írásainkat a Gyermekszínházi Portál is közzéteszi. Reményeink szerint a vasárnapi bemutatók előtt a közönség kézbe veheti kiadványunkat, mely tartalmazza a drámákat is. A rangos szakmai zsűri a következő díjakat adja ki 2019-ben: –              A legjobb színésznő –              A legjobb színész –              A legizgalmasabb férfi karakter –              A legizgalmasabb női karakter –              A legjobb rendező –              A legjobb dráma   A nézők pedig szavazhatnak a nekik legjobban tetsző előadásra, mely közönségdíjat kap majd.