Vadász Gábor a Békéscsabai Jókai Színház művésze  főszerepet játszik az Egerek című zenés gyermekdarabban. Az öt színház közös produkciójaként létrehozott előadást a Nemzeti Színház tűzte elsőként műsorára, de Békéscsabán is láthatja majd a közönség. Ma két alkalommal is megtekinthetik a budapesti gyerekek a mesét a Nemzeti Színházban, bár a főszerepet a Bernarda Alba háza próbái miatt ezeken az előadásokon nem Vadász Gábor játsza.  A darab kapcsán korábban  beszélgettünk a Nagy Macskamágussal. – Hogy érezte magát az Egerek című darabban? – Nagyon örültem, hogy játszhattam ebben a produkcióban, mert számomra nagyon értékes és örök érvényű eszenciákat hordoz magában, mivel az előadás az egymás elfogadásáról szó. Gondolok itt, a mesében szereplő Fehér és Szürke egér Család konfliktusára, mely az egymásban lévő különbséget tartja szem előtt, ahelyett, hogy a közös tulajdonságokra lenne figyelmes. Utalok itt a mese végén lévő tanulságra, hogy minden egér fél a macskától, és minden egér szereti a sajtot. – Milyen volt a gyerekközönség? – Nagy sikert aratott a gyerekek körében ez a mese. Ezt jelezték egy-egy szereplő megszólításával, hangos nevetéssel és ovációval. – Mennyire tartja fontosnak a gyerekeket bevonni a színházba? – Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a gyerekek kapjanak olyan vizuális és akusztikus teret, ami a képzeletükön túl élő szereplőket is felvonultat. Értem én ez alatt  a mesében lévő szereplőket, melyeket színészek jelenítenek meg. Így a gyerekek könnyebben tudnak azonosulni, utazni az általuk megkedvelt mesei alakkal. – Jó kritikát kapott. Olvassa-e a róla szóló kritikákat? – Általában olvasom de egy jó színházi mondás szerint: „aki a jót elhiszi az elhiszi a rosszat is!”

Az idei évadban is megrendezi az Ádámok és Évák Ünnepét a Békéscsabai Jókai Színház, a program keretében középiskolás csoportok hoznak létre színházi produkciókat, ezúttal Arany János balladái alapján. Elindult a felkészülési folyamat, a tizenöt csapat lendületesen vetette bele magát a munkába. Azokat a csapatokat, amelyek dramaturgiai segítségre tartanak igényt felkeresi Tege Antal színművész, a programsorozat békéscsabai vezetője, a csapat  színész mentora, valamint Zalán Tibor József Attila-díjas író, a színházunk dramaturgja. Hétfőn a szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban, a békéscsabai Andrássy Gimnáziumban és a Kemény Gábor Szakközépiskolában jártunk. Kérdésként merült fel, hogyan lehet a prózai részeket cselekvő formában színpadra alkalmazni, mely balladáknál érdemes elidegenítő effektusokban gondolkozni. Számtalan remek ötlet született az együttgondolkozás során.  Jó volt megtapasztalni, hogy a gyerekek és a felkészítő tanárok milyen komolyan veszik a munkát, milyen lelkesen készülnek az áprilisi előadásra. A rendhagyó órák mindegyikén fotó és videodokumentációt készített a programsorozat honlapjáért felelős iskola, a Gépészeti és Informatikai Szakközépiskola diákja, Mészár Erik. Az Andrássy Gimnázium csapata a Walesi bárdokat alkalmazza színpadra   A Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola a Mátyás anyja című balladát választotta A Szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium témája a Zách Klára című Arany ballada  

Federico García Lorca szinte minden művészeti ágban tökéleteset teljesített, művészete múlhatatlan, emblematikussá vált alakjával kora spanyol társadalmának fő ellentmondására mutatott rá. García Lorcát valamennyi életrajzírója rendkívül szívélyes, jó humorú és szeretetre méltó fiatalembernek írja le. Nemcsak a század egyik legnagyobb költője és drámaírója volt, de tehetséges muzsikus, és amit kevesen tudnak  képzőművész is. Halála előtt két héttel fejezte be a Bernarda Alba háza című alkotását, amit január 30-án mutat be teátrumunk.  A Bernarda Alba háza életrajzi ihletésű mű, Askerosa városkájának főutcáján, Lorcáék szomszédságában lakott négy eladó lányával együtt Frascita Alba, az özvegyasszony.  

A darab az első perctől az utolsóig a pályán innen (vagy túl), az öltözőben játszódik. Hősei – két partjelző és egy futballbíró – a játékosok és a nézők szemében főszereplők, de valójában az élet játszmájának perifériájára szorult statiszták. Összeköti őket a közös felelősség, a pálya és a nő. Ugye ismerős? Ez az életünk, Egressy által dióhéjba zárva, a foci parabolájára felfeszítve, mély emberismerettel, humorral és szeretettel. A Sóska, sültkrumpli című darab Koleszár Bazil Péter rendezésében tekinthető meg az Ibsen Stúdiószínházban január 22-én és 23-án. "Szappan bosszúból kilopja Szomorúszájú zsebéből a sárga lapot, Művész eldugja, és a futballpályán a második félidőben elszabadulnak a nehézkedési erők. Három hősünket azonban ez érdekli a legkevésbé. Az ő személyes meccsük az öltözőben játszódik. Ami egyszerre édes is, sós is, kesernyés is, mint amilyen a sóska sült krumplival, feltét nélkül."  

Túl a hetvenötödik előadáson, országos és nemzetközi sikereken, április 1-jén, 2-án 3-án és 4-én  – közkívánatra délután is! –  Monte Cristo grófja visszatér a Jókai színpadára. Az érzelmekkel, izgalmas fordulatokkal átszőtt történetet, grandiózus zenébe öntve, nézőink kérésére, újra műsorára tűzte színházunk. Legyen Ön is részese az élménynek, vegye meg jegyét az interneten vagy a szervezőirodánkban,  amíg a rendkívül limitált mennyiségű jegykontingens tart!  

A Bárka szerkesztősége, a Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság tisztelettel és szeretettel hívja Önt és kedves ismerőseit az Ünnepi Bárka-estre 2015. január 17-én (szombat) 18.00 órára, az Ibsen Stúdiószínházba. Program: A 2014. évi Bárka-számok és bárkás tevékenység értékelése A 2014. évi Bárka-díjasok: Ménesi Gábor kritikus, Vári Fábián László költő A díjakat átadja: Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere Fogadás az Ibsen Étteremben A 2015/1. lapszám bemutatása Az est további íróvendégei és szereplői: Banner Zoltán, Dávid Péter, Elek Tibor, Farkas Wellmann Éva, Kiss László, Kiss Ottó, Lovász Andrea, Molnár Lajos, Szil Ágnes, Zalán Tibor Közreműködik: a Békés Banda és János Hajnalka

Átadásra került a tetőtől talpig új ruhába öltöztetett Soltis színház épülete Celldömölkön. A Békéscsabai Jókai Színház az  egyetlen magyar kőszínház,  amely – Törőcsik Mari felhívására és az övé mellett- támogatta a színházépület felújítását. Nagy Gábor a Soltis Lajos Színház alapítója, fáradhatatlan vezetője hangsúlyozta, országos viszonylatban is ritka, hogy egy alternatív színház ilyen elegáns épületet avasson, az meg, hogy erre egy ilyen kis városban kerülhetett sor, egyedülálló. Az önkormányzat, adakozó magánszemélyek támogatása, rengeteg társadalmi munka, valamint a teátrum saját bevétele révén sikerült mindezt megteremteni. Levélben köszönte meg színházunknak, hogy azonnal reagált Törőcsik Mari 2013-as felhívására, és –  egyedüli kőszínházként az országban –  valamennyi dolgozója 1.000–1.000 Forint felajánlással csatlakozott a Művésznő felhívásához. A Békéscsabai Jókai Színház társulata egy emberként gratulál a Soltis Lajos Színháznak, teltházas előadásokat kíván és azt, hogy, a felújított kamaraszínház legyen a város büszkesége!   Fotó: Unger Tamás