A Mindentudás Színházi Egyeteme immár ötödik évadjának nyitó előadását prof. Dr. Gyenge Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár tartotta október 3-án este a Sík Ferenc Kamaraszínházban. A békéscsabai sorozat visszatérő vendége ezúttal is a görög mitológia rejtelmeibe vezette el hallgatóságát, és a hagyományoknak megfelelően a képzőművészetet és a zenét hívta útitársnak. Moreau, a preraffaeliták és Waterhouse festményei segítségével a női szerepek változásáról és azok megítéléséről adott áttekintést. (Niedzielsky Katalin beszámolója) –   Ebben az évadban nagyobb szerepet kapnak a nők, ma is ilyen témáról fogunk beszélgetni – köszöntötte a közönséget Kovács Edit színművész, az est háziasszonya. – A görög sorstragédiák talán egyik leggyakrabban játszott darabja Euripidész Médeiája. A gyermekgyilkosság előtt Médeia ezt mondja a drámában: „Tudom, hogy szörnyű bűn, amit merészelek,      de elmémnél hatalmasabb a szenvedély,      az emberek legfőbb bajának fő oka.”      Schiller – akivel egy későbbi előadáson találkozunk – így         ír: „A színpad törvénykezése ott kezdődik, ahol a világi           törvények területe véget ér.(…) Ha nem tanítanának többé      semmilyen morált, ha nem talál többé hitelre semmilyen      vallás, ha nem lesz többé semmilyen törvény, még mindig      megborzongat minket Médeia, amint palotája lépcsőin      letámolyog, és a gyermekgyilkosság megtörtént.”      Valóban megborzongatja a nézőket ez a jelenet? S vajon a      nők szerepe a sorstragédiákban ennek a borzongató      szenvedélynek a felmutatása volna? Antigoné, akit apja saját anyjával nemzett, a tiltás ellenére eltemeti testvérük kardjától elesett bátyját. A szépséges Helené számlájára írják a trójai háborút, Elektra ráveszi Oresztészt saját anyja meggyilkolására. Médea, az elhagyott és megcsalt nő megöli gyermekeit, hogy így álljon bosszút a férjén. Kik ezek a nők az antik mítoszokban, a görög sorstragédiákban? Isteni parancsnak, emberi törvénynek engedelmeskednek, vagy erkölcsi kötelességüknek tesznek eleget? Megítélésük, tetteik átértékelése már az ókorban elkezdődött, és nem véletlenül folyamatos az új értelmezések megjelenése. A kérdésekre Gyenge Zoltántól, a Szegedi Tudományegyetem filozófia tanszékének vezetőjétől, dékánhelyettestől, a Magyar Filozófiai Társaság elnökétől vártuk a választ. A professzor mondandóját egy történettel kezdte, ami két festő rivalizálásáról szólt. Zeuxisz a gyümölcsöket, a madarakat éppen úgy festette le, ahogyan látta, ez az immanens valóság. Parrhasziosz viszont a függönyt ábrázolta, az volt nála maga a kép, az intelligibilis valóság. Ezzel két álláspont került szembe egymással: a közvetlen látvány, illetve a gondolkodás, ami mögötte van. A kérdés pedig az volt, hogy ki a jobb festő. Erwin Panofsky nevéhez fűződik a műértelmezés hármas szintje – folytatta az előadó. Első a külső tapasztalás, a látvány. Második a megértés, az élmény, amihez már bizonyos kulturális közegbe, művészeti, történelmi kontextusba kell helyezni a képet, bibliai, technikai ismeretek szükségesek. A harmadik szint a belső tapasztalás; így kell értelmezni a mitológiát, akkor érthetjük meg a közlését, ha élményszerűen tudjuk feldolgozni. Ez azt jelenti, véleményem van róla, elgondolkodom rajta, tovább viszem a közlendőt. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a második a művészettörténeti, a harmadik a filozófiai szint. S ebből az aspektusból következett a három nő, Elektra, Helené és Médeia bemutatása. Gyenge Zoltán professzor a szofista vagy antik iskola jelentőségét ecsetelte. Mint mondta, ez az irányzat állította az istenek helyett az embert a gondolkodás középpontjába, és ezzel addig öröknek vélt igazságokat ledöntött, megkérdőjelezett, relativizált. Megkérdőjelezte például a férfi meghatározó szerepét, és ez vezetett a női szerep átértékeléséhez. –   Elektrát elsősorban Euripidész drámáiból ismerjük. Az író is a szofista filozófia képviselője volt, nem isteneket héroszokat ábrázolt, hanem felengedte az embereket a színpadra, rámutatott, hogy érdemes újfajta módon elgondolkodni tetteiken – közölte Gyenge Zoltán. – Nietzsche nem értett ezzel egyet, ellenezte ezt a nézetet. Úgy vélte, ez csak szöveg, semmi más. Pedig amit nem tudunk, nem ismerünk, azt próbáljuk megérteni. Ha a görög drámákat statikus karral mutatják be, és sajnos sok ilyen produkció látható, az múzeumi darab lesz, nem színház. Elektrában felmerül a gondolat, hogy bosszút kellene állni apja gyilkosán. De az anyjuk ölte meg, tehát ő a bűnös, ha őt megölik, maguk is bűnösök lesznek. Ha Elektra a felbujtó, milyen súlyú büntetést érdemel? Korában komoly vita folyt erről, miként ítéljék el, felmentésére is volt kísérlet. Oresztész isteni parancsot kap, emberi ösztönzést Elektrától. Elektra felbujtó anyjuk megöléséért, ez az isteni szint. Emberi, erkölcsi szinten elítélhető, de fölötte áll a sors, az határozza meg tetteit, ezzel felmentést kap – magyarázta az előadó. Helené a szépségéről híres istennő, őt okolják a trójai háború kitöréséért. Ismert a történet, miszerint Parisznak kellett eldöntenie, hogy három istennő közül ki kapja az almát. Helené felajánlott neki valamit, hogy megvesztegesse. Eszerint a női csalfaság robbantotta ki a tízéves háborút, ráadásul még bele is szeretett Pariszba. A másik legenda szerint nem Helené, hanem Tündareosz spártai király, vagy Parisz a bűnös. Helené pedig áldozat, a férfiak áldozata, aki nem tehet szépségéről, varázsáról. Eszerint Zeusz a bűnös. Euripidész Helenéről azt írja, nem tehet semmiről, hiszen ott se volt, mert Parisz a képmását vitte Trójába, szerelmi kicsapongásáért a férje később megbocsátott a szépséges asszonynak. Gustav Moreau Iászon és Médeia című festményét bemutatva, Gyenge Zoltán elmondta, hogy Médeia szerelméért mindent hajlandó feláldozni, kegyetlenségekre képes varázsló asszony, papnő. Az aranygyapjút megszerezve, amikor hajóhad üldözi, a menekülés érdekében feldarabolja féltestvérét. Később Iászon fiatalabb nőre cseréli, akinek mérgezett ruhával a halálát okozza, hogy férjét megbüntesse, két gyermeküket öli meg. –   Euripidész egyszerre elítélően és felmentően ábrázolja Médeiát. Robert Graves szerint azonban a korinthosziak pénzzel vesztegették meg, hogy azt írja, Médeia ölte meg gyermekeit – közölte Gyenge Zoltán. – A másik olvasat értelmében azért tette, hogy ne a korinthosziak mészárolják le őket, ezzel „kímélte meg” gyermekeit. A harmadik variáció azt mondja, nem öli meg őket, Euripidész  találta ki a történetet a vesztegetés miatt. A nők szerepének, tetteinek megítélése tehát kétértelmű. Azt látjuk, hogy az emberek sorsába beavatkozó istenek a bűnösök, a szexualitásnál a hatalom a lényeg, annak felmutatása, hogy a férfi a nővel szemben megtehet mindent. Waterhouse képén Médeiáról mindez kifejezésre jut. Az előadás végéhez közeledve Tennyson The Lady of Shalott című balladájának zenésített változatát hallgattuk meg. Majd Kovács Edit kérdésére az előadó hangsúlyozta, hogy a mitológia minden európai, benne a kortárs kultúra alapja is, amely nélkül nem érthetjük meg sem az irodalmat, sem a képzőművészetet, zenét. A preikonografikus szinten közelítés sem elég, csak a filozófia vezethet célra, ami viszont gyakran csak szűk körben érthető nyelven fogalmaz. Pedig egyaránt fontos a tudományos igényesség és a közérthetőség; szakszerűen, ugyanakkor érthetően, élvezetesen kell írni, előadni, az érdeklődőkhez közelebb vinni az ismereteket, hasznos akár visszatérni Platon műveihez. Ebben a szellemiségben született Kép és mítosz – A mitológia esztétikája címmel Gyenge Zoltán két kötete. A Mindentudás Színházi Egyetemén legközelebb november 7-én 18 órakor dr. Varga Sándor, a Szegedi Tudományegyetem tanára a magyar néptánc kulturális-antropológiai hátteréről tart előadást. Niedzielsky Katalin

Színházba mentem!  – szól a 2016/17-es színházi évaddal együtt útjára induló kampány szlogenje. A Magyar Teátrumi Társaság a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával olyan programot valósít meg, melynek célja a színházba járás népszerűsítése a fiatalok körében és a kíváncsiság felkeltése azokban is, akik nem, vagy csak ritkán választják ezt a szórakozási lehetőséget. Színházba járni jó: menjünk minél többen, minél gyakrabban! Ezzel az üzenettel és számos eszközzel segítjük ősztől a színházak és közönségük egymásra találását.  Az üzenet népszerűsítéséhez a hazai művészet, kultúra és sport világából hozzánk csatlakozott népszerű közéleti személyiségek színházba invitálása is hozzájárul. A kampány arcaiként olyan színházi – és közéleti szereplőket kértünk fel, akik örömmel álltak a kezdeményezés mellé. Ők szerepelnek a kampány országosan terjesztett kisfilmjeiben és plakátjain: Györgyi Anna (Jászai Mari-díjas színművésznő), Lovas Rozi (Junior Prima díjas színművésznő), Rúzsa Magdi (Fonogram- díjas énekesnő), Varga Katalin (paralimpikon), Járai Máté (Jászai Mari-díjas színművész), Lackfi János (József Attila-díjas költő, író, műfordító), Kiss Gergely (háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó), Kovács András Péter (Karinthy-gyűrűs humorista), Kristóf Krisztián (Hortobágyi Károly-díjas zsonglőr), Szarvas József (Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész színművész), Száraz Dénes (színművész), Szente Vajk (színművész, rendező). A citylight plakátok 18 megyében, 16 városban és Budapest 12 kerületében, közel 120 helyen lesznek láthatók. A marketing kampány részeként idén ősszel rádió spot formájában is felhívjuk a figyelmet a színházi évadra. A projektben fontos szerepe van az online kommunikációs eszközöknek is. Ennek részeként elkészült a Színházba mentem! mobil applikáció, mely az első olyan színészkereső alkalmazás, mely több ezer színészről és előadásaikról informál. A Színházba mentem! kampány a mobil applikáción belül az alábbi két játékra invitál minden színházszeretőt: „Színházba mentem! Keressük a legegyedibb, legcsinosabb színházba járókat. Játssz és üzenj ismerőseidnek melyik színházban találnak meg aznap este. Ehhez annyit kell tenned, hogy 2016. október 10. és 2016. december 6. között készítesz egy fotót magatokról bármelyik magyarországi vagy határon túli, magyar nyelven játszó színházban. A saját oldaladra feltöltött képekre folyamatosan szavazhatnak barátaitok a Facebookon. A legtöbb szavazatot kapó páros egy hétig vendégeskedhet a 2017-es Pécsi Országos Színházi Találkozón.” „Színházba mentél? Ha igen, máris játékban vagy! Csekkolj be, fotózd le és küldd el színházjegyedet, hogy újabb élménnyel és egy-egy ponttal legyél gazdagabb. Virtuális kalapunkból minden héten újabb nyertesek kerülnek ki, akik között szabadon felhasználható színházjegyeket sorsolunk. A játék október 3-án indul és 2017. február 28-ig tart. Aki ez idő alatt a legtöbb pontot gyűjti, az szintén jutalomban részesül. A toplistások kulisszajárást és Színházba mentem! ajándékokat kapnak nyereményként.” A szinházabmentem.hu weboldal tartalmazza a kampány aktuális híreit, információt. Az applikáció és a weboldal által használt tartalmak adatbázis hátterét egy, az imdb-hez hasonló elven működő átfogó színházi adatbázis adja, a Hungarian Theater Database, röviden: htdb.hu. A jelenleg épülő weboldal célja, hogy egy összetett információs hátterű portálként szórakoztatva informálja a közönséget, komplex adatbázist biztosítva a magyar színházi világról. Kampányunkhoz és a weboldalon történő megjelenéshez jelenleg 52 magyar nyelven játszó színház csatlakozott, melyek között vidéki, budapesti és határon túli játszóhelyek egyaránt megtalálhatók. Programjainkkal a szakmát is megszólítjuk, hiszen a Színházba mentem! kampány részeként kerülnek megrendezésre a Színházat vegyenek! és a Foglaljon helyet! konferenciák.

Operett a Jókai Színházban! Nagyszerű dallamok, izgalmas történet és sok-sok szerelem… Világhírű slágerek, fájdalmasan szép szerelmi történetet. A víg özvegy október 27-től 29-ig látható a Jókai Színházban, a Magyar Zenés Színház előadásában, Teremi Trixi, Bozsó József és Sáfár Mónika főszereplésével. Pontevedro párizsi nagykövetségén a diplomaták arra törekednek, hogy az ország csődjét elkerüljék, s a cél elérése érdekében az európai nagyhatalmak segítségét kérik. Zéta Mirkó nagykövet és munkatársai fogadást rendeznek az illusztris francia vendégeknek. Olga, Kromow tanácsos felesége afférba bonyolódik a fiatal Raoul Saint Brioche francia diplomatával. Sőt maga a nagykövet felesége is szerelmes lesz, mégpedig Rosillon francia kabinetfőnökbe. A nagykövet meghívja a fogadásra Glavari Hannát, a külföldön élő dúsgazdag pontevedrói özvegyasszonyt, annak a reményében, hogy majd szerelembe esik, és pontevedrói férjet választ magának, így hatalmas vagyona visszatér az országba. Zéta férjjelöltnek Danilo Danilovics grófot szemeli ki, a követség titkárát, akinek évekkel korábban már lángolt a szíve Hannáért. Az özvegy megérkezik, azonban a nagykövet terve bukni látszik, mivel a Hanna és Danilo közötti korábbi sérelmek még erősen élnek, így közeledésről szó sem lehet. A jelenlevő diplomaták azonban hevesen udvarolnak a hölgynek, azzal fenyegetve a nagykövet tervét, hogy az özvegy nem pontevedrói férjet választ magának. Az özvegy, aki élvezi a helyzetet és főleg azt, hogy Daniló féltékenyen nézi az udvarlók seregét, meghívja az egész társaságot a jachtjára. A kihívásra Daniló újabb sértéssel válaszol, tovább mélyítve a kettejük közötti szakadékot.

Terefere a Művész Kávéházban címmel új programsorozatot indított a Békéscsabai Jókai Színház. Minden pénteken 17 órától egy-egy művésszel találkozhat, beszélgethet, fotózkodhat, tereferélhet bárki, aki betér a Jókai Színház Művész Kávéházába egy kávéra, teára, süteményre. Az első alkalommal, a nagy sikerrel futó Macskajáték című előadás főszereplőivel Fodor Zsókával és a Jászai-díjas Felkai Eszterrel tölthettek el egy kötetlen, önfeledt órácskát az érdeklődők. A programsorozat folytatásaként október 7-én pénteken 17 órától Vadász Gábor színművész várja a közönséget egy kis tereferére. A fiatal színész a Színitanház elvégzése óta erősíti a Jókai Színház társulatát. Karakteres megjelenése és muzikalitása révén gyakran tűnik fel zenés előadások, musicalek főszerepeiben. Az idei évadban A széttáncolt cipellők mesejátékban találkozhatott vele a közönség, de még tapsolhatunk Neki idén a Légy jó mindhalálig című musicalben és a Fösvény című vígjátékban is. „Messziről jöttem, és messzire szeretnék eljutni” – nyilatkozta korábban  Vadász Gábor. Az alázatos munka beérni látszik, a fiatal színművész hamarosan a budapesti Játékszínben mutatkozhat be Hirtling István partnereként, a nagysikerű  Életrevalók című könyv és film színpadi adaptációjában.

BEOL | Rendhagyó módon vette kezdetét a Békéscsabai Jókai Színház sajtótájékoztatója szombaton délelőtt a színház előtti téren, ugyanis a LED-falon egy rövid műsort vetítettek: Bartus Gyula szavalta el Füst Milán egyik versét. Mint kiderült, ez az ‘56-os ünnepségsorozat részét képzi. ►Tovább  

Magyar Idők | Rendhagyó módon kezdődött a Békéscsabai Jókai Színház sajtótájékoztatója az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából tervezett programjairól szombaton. A színház homlokzatán elhelyezett LED-falon láthattuk és hallhattuk, amint Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművész előadja Füst Milán Zokogni szeretnék című írását. A 60 nap – 60 vers, próza elnevezésű programsorozat első alkalma volt ez. Ennek folytatásaként a színház művészei két hónapon keresztül minden nap egy, az ’56-os forradalom eseményeihez kapcsolódó szöveget adnak majd elő. Farkas Wellmann Éva írása.  ►Tovább  

Az idei évadban is folytatódik a  Mindentudás Színházi Egyeteme, az évadnyitó előadást október 3-án prof. Dr. Gyenge Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár tartja 18 órától a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Megszokott, hogy a görög mitológiában, tragédiákban általában a férfi szerepe és sorsa a lényeges, míg meglehetősen kétértelmű a nő megítélése, legyen szó Antigonéról, Médeáról vagy akárki másról. Antigoné eltemeti a testvérét, ugyan beteljesíti az isteni törvényeket, de ezzel megkérdőjelezi egy etikai alapon álló állam parancsát. Helené számlájára írják a trójai háborút. Elektra az, aki ráveszi Oresztészt saját anyja meggyilkolására. Médea, az elhagyott és megcsalt nő, megöli gyermekeit, hogy így álljon bosszút a férjén. Általában ennyit tudunk a nő szerepéről. Ámde ez csak a felszín. Az átértékelés – ez kevésbé ismert – már az ókorban elkezdődött. Az előadás megpróbálja erre építve a megszokottól eltérően egészen más szempontból megközelíteni a történetekben a nő szerepét. Ehhez segítségül hívja a képzőművészetet, több festményt (Cranachtól Moreau-n át a preraffaelitákon át egészen Waterhouse-ig), kitekintve a női szerepváltozásokra (Tennyson), nem nélkülözve a zenét sem. Az előadás a Kép és mítosz II. (Typotex, 2016) kötetére épül.