A Diótörő a Művészbejáróban
Forrás: 7.TV
barkaonline | Alkotó-Társak című sorozatunk új eseményére kerül sor december 12-én, a békéscsabai Sík Ferenc Kamaraszínházban. Az est főszereplői Fekete Vince, Kolcsár József és a kézdivásárhelyi Mácsafej zenekar lesznek, de megidézik Szilágyi Domokost is, versei által. ► Tovább
A Diótörő és Egérkirály kedves története nagyszerű szereposztással, remek zenékkel, látványos vetítésekkel, gyönyörű jelmezekkel nyújt maradandó élményt a gyermekeknek és a gyermeklelkű felnőtteknek egyaránt. Aki nem látta a családi musicalt a Békéscsabai Jókai Színházban, vagy szívesen megnézni újra, megteheti Budapesten. Szomor György, Szurdi Miklós és Valla Attila Diótörő és Egérkirály című musicalje a SYMA Csarnokban, december 28-án 15 és 19 órától lesz műsoron. Jegyek korlátozott számban még kaphatók!
A Diótörő és Egérkirály című családi musicalben Kecsegér szerepében, a békési születésű Jónás Andreát láthatja a közönség. Az énekes-színésznő először az 1993-as Ki Mit Tud-on tűnt fel. Két évvel később már első helyezést ért el egy nemzetközi dalversenyen. Énekesi pályája az ezredfordulón kezdődött. Több, mint egy évtizede már, hogy először találkozott Kecsegér szerepével, éppen itt Békéscsabán, és érezhetően ez az a szerep, amit rá öntöttek. Ez persze nem csoda, hiszen ezt a szerepet annak idején konkrétan rá írták, így bravúros könnyedséggel énekli a legnehezebb betétdalokat is a musicalben. Az elmúlt időszakban országos hírű zenészek lemezein működött közre énekesnőként, színpadi előadások karakter szerepeit formálta meg az ország vezető színházaiban és két gyermek édesanyja lett. Nagy izgalommal készült a „hazatérésre”, mint mondja már nem kellett magában keresnie a szerepet, ráadásul a hangszerelés is hasonló a 13 évvel ezelőttihez, de mégis szerette volna meglepni a közönséget, ami úgy érzi sikerült. "Közben édesanya lettem, azt hiszem a Csoda az éj című dal érzelmeit máshonnan hívom elő magamból, mint azelőtt. Talán ez érződik is az előadásomon. Az pedig egy külön karácsonyi ajándék, ahogy a társulat befogadott, így picit könnyebben viselem, hogy távol kell lennem a családomtól."
Terefere a Művész Kávéházban címmel szeptember végén új programsorozatot indított a Békéscsabai Jókai Színház. Minden pénteken 17 órától egy-egy művésszel találkozhat, beszélgethet, fotózkodhat, tereferélhet bárki, aki betér a Jókai Színház Művész Kávéházába egy kávéra, teára, süteményre. A programsorozat folytatásaként december 9-én, pénteken Tomanek Gábor színművésszel találkozhatnak az érdeklődők. Tomanek Gábor 1978-ban végezte el a Színművészeti Főiskolát és négy évig maradt Békéscsabán. Győr, a Jurta Színház és Zalaegerszeg után, 1991-ben tért vissza, Nagy Erika színművésznővel, aki akkoriban éppen a Nemzeti Színház Akadémiáját végezte, a Jurtában ismerték meg egymást. Tomanek Gábor játékstílusát, jellegzetes orgánumát számtalanszor élvezhették a televízió nézői. Több, mint harminc filmben kapott jelentős szerepet, s húsz másikban is játszott. Hihetetlen színészegyéniség: legyen zenésdarab, dráma vagy vígjáték, sokoldalú személyiségével, kifinomult színészi eszközeivel minden szerepében új, más és egyedi. Ezenkívül a Békéscsabai Irodalmi Estek elmaradhatatlan szereplője.
Kadelka László, a Nemzeti Színház egykori főügyelője beszélgetett az elmúlt pénteken Kovács Edit színművésznővel a Művész Kávéházi Tereferén. A színházat és színészeket jól ismerő színházi háttérszakma jeles képviselője a beszélgetést a címben szereplő mondattal kezdte: „Kovács Edit a Jókai Színház Lukács Margitja”. És milyen igaz ez a megállapítás! A békéscsabai születésű művésznő első színházi élménye is a Jókai Színházhoz kötődik, A tűzpiros üveggömb című előadás kapcsán született meg lelkében a vágy a színpad iránt. A színház első stúdiójában rendező szakon kezdte, majd egyszerre járt rendező és színész szakra is. Az első szerepe után azonnal le is szerződtették, azóta a Békéscsabai Jókai Színház színésznője. A gondolkodtató színházat kedvelő művésznő, bölcsész diplomával rendelkezik, andragógiát majd filozófiát tanult, öt éve már hogy ő vezeti a Mindentudás Egyeteme című programsorozatot, amely az országban egyedülálló számú közönséget vonz. A következő pénteken Tomanek Gábor színművésszel találkozhatnak a Tereferén. Komlóssy Kata
BEOL | A Jókai Színház szervezésében Tege Antallal cseveghettek a napokban a Művész Kávéház vendégei Békéscsabán. ► Tovább
BEHÍR | Egy országos kezdeményezéshez csatlakozva Békés megyében is szép számmal gyűlnek a plüss macik, hogy egy nemes cél érdekében teljesítsék küldetésüket. A szervezők célja, hogy minden olyan mentőben, amely kisgyermeket szállít, legyen plüssmackó. Békés megyében több mint harminc gyűjtőponton adhat le bárki kis mackókat. A Jókai Színház társulata egy hatalmas kosárnyi játékot hozott, melyeket a színház munkatársai gyűjtöttek össze. ►Tovább
November 25-én mutatta be színházunk Szomor-Valla-Szurdi: Diótörő és Egérkirály című családi musicalét, melyben az Egérkirálynő szerepét Fehér Tímea színművésznő formálja meg. Lezó Nóra interjúja. A tavalyi évadban is Egérmamát játszottál az Egerek című gyerekdarabban, idén is megtalált ugyanez a szerep. Mi volt az első gondolatod, amikor felkértek erre? – Az, hogy egyszer már megtaláltam magamban az egeret, már tudtam, miből kell merítenem. Nagyon különböző karakter a mostani, mint amilyen a tavalyi volt? – A tavalyi is erős személyiségű volt, a mostani is az. Annyiban más, hogy ez a mostani karakter gonosz is. Gonosz szereplő szinte minden darabban van. Van különbség aközött, hogy gyerekdarabban gonosz-e egy karakter vagy „felnőtt” darabban? – Én azt gondolom, hogy más, igen. Egy mesefigura elrajzoltabb, szélsőségesebb. A jelmez és a maszk erre rásegít, ráerősít. Felnőtt daraboknál hálás a gonosz szerepe. Gyerekdarab esetében is hálás dolog a gonoszt megformálni? – Hálás, igen, mert jó fokmérő. A gyerek hamarabb reagál mindenre. Ha érzem a nézőtérről, hogy sikerül magamat megutáltatni, akkor nem követtem el nagy hibát. Szeretsz gyerekdarabokban játszani? – Szeretek, bár olyan szempontból nincs különbség, hogy gyerekdarab-e vagy felnőtt, csak jó darab, jó szerep, jó előadás legyen. Van különbség a játékban? – Az elrajzoltságot tudom itt is említeni. De ez az elrajzoltságot a műfaj is meghatározza: attól függ, mit játszunk, pl. commedia de’ll arte-t vagy éppen bulvárdarabot. A téma nagyban behatárolja a színész eszközeit, amiket használ. Mit szeretnél üzenni ezzel a darabbal, ezzel a karakterrel a nézőknek? – Az Egérmama gonoszsága abból a frusztráltságból fakad, hogy nagyon ki van éhezve az emberek, a gyerekek szeretetére. Ha szeretnénk az egereket, ők sem félnének tőlünk annyira, mert az egér jobban fél az embertől, mint az ember az egértől. A szeretet mindent legyőz, a szeretettel lehet elérni a legtöbbet. A szeretet a lényeg.
Mrożekkel tangózni kivételes élmény, bár csöppet sem könnyű szórakoztatás. Gondolatébresztő, felkavaró, megrázó tragikomédiája egy család, három nemzedék hétköznapjain keresztül az egész huszadik század történelmét tárja elénk. De nem a nagy társadalmi megrázkódtatások, háborúk eseményeit, hanem azok szellemi, eszmei, filozófiai hátterét – elvtelen kiszolgálóival, megbukott forradalmárjaival és a kizökkent világ rendteremtőivel együtt. Az abszurd remekművet a Békéscsabai Jókai Színházban Csiszár Imre rendezte. (Niedzielsky Katalin kritikája) „Csak hatalmat lehet a semmiből teremteni. Csak hatalom van, ha egyébként semmi se lenne” – szól Artur szörnyű felismerése halála előtt és az előadás vége felé. Pedig tanítónak, sőt megváltónak érkezett, nevelni, büntetni, megmenteni akarta családja tagjait. Azt képzelte, szintézis, elemzés helyett ő maga az elhatározás, a tett és az erő. Szövetségesének azonban gyilkosát választotta, és egyébként addigra a világ is annyira elromlott, olyan rossz lett, hogy megváltoztatására már nem maradt remény. Így sorra kudarcot vall a Hamlet babérjaira pályázó orvostanhallgató minden kísérlete, sem az etikai normákat, sem a régi hagyományokat nem tudja visszaállítani, nihilizmusából a diktatúra sem képes kiemelni, végleg összeomlik. S pont Edek, az ellensége, „a szükségszerűség” győzi le, méghozzá könnyen, gátlástalanul agyonüti, átveszi a hatalmat. „Minden Egész eltörött” mondhatnánk Adyval, de Sławomir Mrożek Tangója (Kerényi Grácia fordítása) elsősorban a Hamlet parafrázisa. Jóllehet a lengyel szerző számos párhuzamot, kiszólást, poént szőtt bele művébe – a görög mitológiától, az antik drámától egészen a nyugati abszurd elődökig. Ismerősek az áthallások többek között a klasszikus bűn-bűnhődés, bosszú, vérfertőzés, az önazonosság- és reményvesztés, közöny, elidegenedés témakörben Szophoklész, Camus vagy éppen Beckett, Ionesco, Pinter, Wesker darabjaiból. Három történelmi korszak képviselőinek együttélése már mesélő családregényhez, filozofálgató generációs konfliktusok sorozatához is bőséges forrást kínál, hát még az olyan dolgok mélyére ásó, életformát, mentalitást, viselkedést kíméletlenül leleplező szerzőnek, mint amilyen Mrożek. Akinek görbe tükre mindenkit leleplez, nála nincsenek hősök, jó emberek, példaképek, ha egyáltalán volt valaha fiatalkori lelkesedés, az hamar kihűl, az érték, hit, meggyőződés érdekké, alibivé, a hatalom megszerzéséért vívott harccá aljasul, kikövezve az utat a gonoszság, a pusztítás, a zsarnokság felé. Már a díszlet figyelmezteti, mellbevágja a nézőt, csak hogy tudja, hol van. Lim-lom, kóceráj, a sok rongy, kacat között itt Lenin-fej, ott vörös csillag, szenesvasaló, szódásüveg, nagyjából egy évszázad hordaléka, szemete. A színpad a szalon, ahol a történelem játszódik, egyik oldalán ravatal. Tény, hogy szokatlan egy lakásban, de lesz még furcsább is. Ajtók mindenfelé. Középen a csillár, alatta az ovális asztal tisztára a nagymamám ebédlőjére emlékeztet, a régi képek gyerekkori élményeket idéznek. A közönségből – főleg idősebb korosztály – biztos mindenki megtalálja a számára kedves relikviákat. Arturral a harmadik generáció lép színre, és mindjárt nekilát a rendteremtéshez: a nagymamát a ravatalra, a bácsikáját a madárkalitkába parancsolja, Edeket elzavarja. Káosz, zűrzavar, tespedés, nihil, régiségek, és a fiatal úr nem bír ilyen világban élni, küldetése a büntetés, a nevelés, minden ellen lázadnia kell. Már évtizedek óta halott a nagypapa, és a ravatala még mindig ott van a lakásban (aha), akárcsak nagyanyja menyasszonyi ruhája és még mi minden. A kellékek tehát nemcsak az érték-, hanem az időrend felbomlását is jelzik. Érkezik hősünk (bocsánat a lefokozásért), szereplőnk apja, Stomil, az ifjú lázadásának elsődleges célpontja. Az öreg régen elszánt forradalmár volt, megteremtette a boldog jövőt, amit fia most mélységesen megvet, hiszen szerinte csakis a lázadásnak van értelme. Eleonorától, az anyától távol áll a tudomány, a filozófia, csak úgy él bele a világba, időnként megcsalja férjét. Eugenia, a jópofi részeges nagymama a valóságból a pókerbe menekül. Tőle halljuk először a címadó tánc nevét, amikor elmondja, hogy régen bizony bátorság kellett ahhoz, hogy valaki tangózzon. Stomil a művészetek mozgósító erejét taglalja teátrálisan, „gondolatkísérleteivel” próbál hadat üzenni a rossznak, és közben nem hajlandó begombolni a pizsamanadrágját. Már a szereplők belépésénél, bemutatkozásánál világos, hogy itt mindenki elbeszél a másik mellett. Gyors színváltás után folytatás katonazenével. Megtudjuk, hogy „a világtörténelem nem más, mint a nők brutális története”, illetve azt, hogy bár Stomil „ideológiában óriási, az életben papucs”. Edek besorolása: „a szükségszerűség”, tragédia helyett pedig „ma már csak bohózat lehetséges”. Az eszmék sűrűsödnek, a helyzet fokozódik. Szünet után fotózáshoz öröm színlelve, a család esküvőre készül. A vőlegény, Artur leissza magát, harcképtelenné válik, a nagymama önként vonul a ravatalra, meghal. Csiszár Imre Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész – a hagyományoknak megfelelően – megint emlékezetes előadást rendezett, amelynek üzenetét az európai kultúra, műveltség kudarcáról nem egyszerű tudomásul venni. A Tangó szereplői valamennyien súlyos személyiségzavarral küzdenek, próbálnak kitörni, de nevetségessé válnak. Jellemző, hogy egyedül Edek, nem a filozófia embere – először lezser kívülálló, minden nőt lazán megszerez – használja ki a többiek impotenciáját, kaparintja meg a hatalmat. Eugeniusz az alkalmazkodó, köpönyegforgató túlélő. Artur erkölcsi normákat akar érvényesíteni (apját hűtlen anyja megbüntetésére sarkallja), a hagyományokat akarja visszahozni az esküvővel (unokahúga a menyasszony), mindkét akció vicces véget ér, a harmadik nekifutása halálos. Az előadás végén a gyilkos szükségszerűség kéri fel tangóra az elvtelen túlélőt, a két férfi összekapaszkodása abnormális, visszataszító, ahogyan a semmiből lett hatalom győzelme is. Ahol csak bohózat lehetséges, nincsenek hősök, példaképek, nincs katarzis, sírás, ott csak borzongás van és szégyen. Talán a kérdés: Hogy jutottunk ideáig? Megtettünk-e mindent, hogy ne legyen ilyen rossz a világ? A Jókai Színházban hét kiváló alakításnak köszönhetően emlékezetes előadás született. Artur rendkívül bonyolult szerepét, a hamleti hős fordítottját Gulyás Attila nagy szenvedéllyel, odaadással formálta hitelesre. A darab másik fajsúlyos figurája Stomil, aki legalább hitt abban, amiért egy életen át harcolt, mégis szánalmassá, nevetségessé vált. A Jászai-díjas Bartus Gyula játékában nagyszerűen ötvözi a humort és az emberi érzelmeket. Kovács Edit Eugenia, a piás nagymama szerepében rokonszenvet kelt, megbocsátásra méltó, furi, papagájos öltözete az egykori megkopott dicsőséget és nőies bájt idézi. Fehér Tímea és Liszi Melinda, miközben bébidollban és hálóingben lófrál, női mivoltáról értekezik, az őszinte érzelmek és a képmutatás közti különbségre világít rá hatásosan. Mészáros Mihálynak az öreg nagybácsi túlélésre kihegyezett szerepében kevesebb lehetőség jut emberi vonások megvillantására. Katkó Ferenc Edekként nem az eszével hódít, a nyers erőt domborítva, eszközökben nem válogatva tör hatalomra, félelmetes, ördögi figurát kelt életre erőteljesen. Díszlettervezőként a rendező sok mindent berámolt a színpadra, hogy mondandóját hatásosan aláhúzza. A jelmezekkel a Jászai- és Kossuth-díjas Szakács Györgyi a karaktereket, a sorsokat, de leginkább a szereplők magatartását, viselkedését, a magasztos vagy elítélt eszmékhez fűződő viszonyát jellemezte hatásosan. Niedzielsky Katalin
A Mindentudás Színházi Egyeteme Veress Erzsébet pszichológus Átjáró két világ között című előadásával folytatódik december 5-én, hétfőn 18 órától, a Sík Ferenc Kamaraszínházban. „A színész természetfölötti érzékenységgel rendelkezik. Ő az, aki esténként alámerül a tudattalan titokzatos mélységébe. Egy izgalmas túrára hívom Önöket, amelyen fényt csempészünk e mélység sötétjébe.”
BEOL | Pénteken mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház a Diótörő és Egérkirály című mesedarabot, melyben Vastag Tamás játssza a Diótörő és Karl szerepét. Az színpadig vezető útról, a darabról és a jövőre vonatkozó tervekről beszélgettünk. ► Tovább
BEHIR | Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere idén is útjára indítja a Békéscsabai Karácsonyi Jótékonysági Koncert nevű adománygyűjtő rendezvényt. A december 1-jei koncerten fellép Liszi Melinda színművész, Cseh István gitáros-zeneszerző, Vozár M. Krisztián zongoraművész, és Galambos Hajnalka énekművész, akit Rázga Áron zongoraművész kísér orgonán a Békéscsabai Katolikus Templomban. ► Tovább
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Boldog Karácsonyt! 🎄 (Jókai Színház)
125 megtekintés 2024. december 24.
6 1
Adventi gyertyagyújtás - December 22. (Jókai Színház)
54 megtekintés 2024. december 22.
2 0
Adventi gyertyagyújtás - December 15. (Jókai Színház)
48 megtekintés 2024. december 22.
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
81 megtekintés 2024. december 8.
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
81 megtekintés 2024. december 1.
7 0
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival - Jókai Színház
248 megtekintés 2024. november 22.
3 1
Süti | Időtartam | Leírás |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 hónap | A cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak. |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
viewed_cookie_policy | 11 hónap | A cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot. |