Folytatódott a békéscsabai teátrum „A színház házhoz megy” című programsorozata. Március 18-án nagy sikerrel mutatta be Czitor Attila és Földesi Ágnes Villő Dario Niccodemi: Hajnalban, délben, este című színdarabját Tótkomlóson, a Természet Házában. Az előadással kapcsolatos gondolatait és benyomásait osztotta meg velünk Gyivicsánné Majláth Ágnes, a Jankó János Általános Iskola és Gimnázium tanára, a diákok színházi élményének egyik szervezője. Mint mondta, bár korábban a településen csak gyerekszínházi előadás volt, de az iskola tanulói hosszú évek óta rendszeresen járnak ifjúsági bérlettel Békéscsabára színházlátogatásokra. A most bemutatott darabnál egyáltalán nem lehetetett észrevenni, hogy csak kétszereplős volt, a változatos és humoros előadás végig lekötötte a tanulók figyelmét, és a tanárnő szerint szívesen látnának a jövőben is hasonló vendégjátékokat a településükön.

Az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezett Békéscsaba város vezetése és az ünneplő közönség március 15-én délelőtt. Az ünnepi beszéd, a koszorúzás és a zászlófelvonás után kitüntetéseket adtak át. Az ünnepi megemlékezés nyitányaként a Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekar adott rövid koncertet a Kossuth-téren, majd ezt követően koszorúzással tisztelegtek Kossuth Lajos szobránál a város vezetői, a civil szervezetek, a különböző pártok és nemzetiségi szervezetek képviselői. A program egyik leglátványosabb eleme volt a néptáncosok és hagyományőrzők zenés felvonulása, valamint az ünnepélyes zászlófelvonás. Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere köszöntőjét Heltai Jenő gondolataival kezdte: „a szabadság nem ajándék, ingyen ezt nem adják, hol áldozat nincs, nincs szabadság”. A forradalmat és az ezt követő szabadságharcot, mint egy a mai napig meghatározó és büszkeséggel eltöltő történelmi eseményként határozta meg, mely arra tanított bennünket, hogy a függetlenségünk kivívása nem képzelhető el önfeláldozás és hazaszeretet nélkül. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a szabadság csak erkölcsi tartalmával együtt igazi érték, melyet szimbolikusan a magyar zászló három színe is kifejez: a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi. Az ünnepi beszéd után kitüntetések átadására került sor: Békéscsabai Életmű-díjban részesült Túriné Kovács Márta, a Polgármesteri Hivatal oktatási, közművelődési és sportosztályának vezetője; a Békéscsabáért kitüntetést Bojczán István, a Békéscsabai Jókai Színház színpadi műszaki csoportvezetője vehette át. Ezután pedig a polgármester virággal köszöntötte Kovács Edit színművésznőt abból az alkalomból, hogy a napokban Jászai Mari-díjat kapott. A köszöntések után a Jókai Színház fiatal művészei mutattak be ünnepi műsort, Bátrak büszke népe címmel. Rácz Attila Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM

A szabadság, szerelem, hazaszeretet eszméjét magasztaló Mária főhadnagy igazi ünnepi, március 15. emlékéhez illő, lélekemelő nagyoperett. De nemcsak jeles évfordulók köszöntésére érdemes bemutatni az előadást, hanem máskor is, ha az alkalom méltó arra, hogy Huszka Jenő zenéje és Szilágyi László szövege emlékeztessen a nemzeti öntudat, a magyarság legszebb történelmi korszakának fontosságára. (Niedzielsky Katalin kritikája) A Békéscsabai Jókai Színház közönsége láthatta először március 13-án és 14-én ünnepi előadásként négy teátrum közös produkcióját Seregi Zoltán rendezésében (társrendező Bozsó József). A Budapesti Operett-, a Magyar Zenés és a Veszprémi Petőfi Színházzal készített koprodukció az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulójára készült, és majd több színház is műsorra tűzi. Huszka Jenő zenéje eleve ünnepélyes és szívhez szóló, de az igaz történeten alapuló mese is az. Kinn forradalom, benn malőr, szerelem, cselszövés. A Bécsben nevelkedő, de magyar érzelmű Máriát hozzá akarják adni egy osztrák arisztokratához. Antónia nénikéje és a bolondos szabó, Zwickli Tóbiás segítségével azonban sikerül az esküvő napján megszöknie. Már menekülés közben, a bécsi kikötőben találkozik Jancsó Bálinttal, és a két fiatal rögtön egymásba szeret. Mária katonaruhában és bátyja nevén, Lebstück Károlyként beáll a seregbe, bátorságáért előléptetik, és Jancsó hadnagy először nem is sejti, kit rejt a mundér. Sok-sok nehézség, bonyodalom után, a kalandos, fordulatokban gazdag történet végén – a műfaj szabályainak megfelelően – minden szerelmespár egymásra talál. A női-férfi szerep váltogatása, az álruha, a szökés lebonyolítása rengeteg konfliktust, helyzetkomikumot, humort szül, és ahogyan az események sorában, karakterek fejlődésében, a zenében is a katonás, indulós és a lírai, andalító, drámai dallamok váltják egymást. Az egész előadást átszövik a gyönyörű dalok, duettek, a három pár szerelme felváltva bontakozik, bonyolódik a színpadon – fülbe mászó zenével, látványos tánccal, koreográfiával tarkítva. A forradalmi hevületben izzó külvilág, a kikötői forgatag és a belső szenvedélyeknek teret adó jelenetek tempója egyre gyorsabban sodorja magával a nézőt. A fiatal Mária és Jancsó Bálint találkozása éppen olyan csodálatos, mint amilyen megható az érett korú Antónia és Draskóczy kapcsolata. Poénos ellenpont a vidám, bolondos Zwickli Tóbiás és Panni kergetőzése, perlekedése, kibékülése. Izgalmakban, fordulatokban gazdag a történet, felfokozott hangulat jellemzi minhárom felvonást, egymást követik a szebbnél szebb dalok: Álmodni kell a boldogabb jövőről, Rózsám, viruló kis rózsám, Szabad-e remélnem, hogy egyszer énrám vár?, Nagy árat kér a sors a boldogságért, Én mától kezdve csak terólad álmodom… Mária főhadnagy szerepében március 13-án Bori Réka bűvölte el a közönséget kedves, fiatalos játékával, gyönyörű hangjával, másnap Lévai Enikő bújt a nemzetőrruhába. Domoszlai Sándor Jancsó Bálint alakjában kitűnően egyesítette a hódítót, a szerelmest, a Máriát óvó, féltő hős katonával, szép hangja uralta a színpadot. Alakításához fűződik a legtöbb drámai fordulat (a lefokozása, Mária előléptetése, szerelem, csalódás, próbatételek).  Antónia szerepében Kalocsai Zsuzsa Jászai díjas, Érdemes művész a nemzetes nagyasszony büszkeségét, tekintélyét, hazaszeretetét, bátor hazafiságát ötvözte Mária pártfogásával, Ádám iránti szerelmével. Igazi primadonnaként vonult a színpadon, emlékezetesen szólaltatta meg Huszka csodálatos duettjeit, a rózsás dalok mellett kiemelkedett a Kell az a kis Trallala. Draskóczyként méltó partnere Virágh József, aki tekintélyt parancsoló fölénnyel, bölcsességgel játszotta szerepét, énekelt szívet melengetően szerelemről és az ősi kardról, miközben atyai megértéssel kezelte a Mária elleni vádakat. A harmadik pár szerepében Laki Péter és Bodor Szabina nyújtott emlékezetes alakítást, nevettette meg sokszor a közönséget. A strázsamester alakjában Peller Károly, Herbertként Lénárt László erősítette a csapatot. A férfi-nő szerep váltogatása hozza magával a leleplező vagy majdnem lebukós jelenetek sorát. A bálon újra egymásra találnak a szerelmesek, de Krancz doktor túl rámenős, ezért kizavarják, amit megaláztatásként él meg, kódolva a bosszúállás. A gonosz figurába Tomanek Gábor csempészett humort, kiemelve az emberi gyengéket. A zenét a Budapesti Operettszínház zenekarának előadásában hallottuk, sajnos csak felvételről, fellépett a Magyar Zenés Színház tánckara, a koreográfiát Lénárt Gábor készítette. A látványos, legendás korabeli épületeket és képeskönyveket idéző, romantikus díszletet Libor Katalin, a gyönyörűszép, korhű és előkelő ruhakölteményeket Kemenes Fanni és Vesztergombi Anikó tervezte. A zene már önmagában elvarázsolja az embert, de a szabadság, szerelem, hazafiasság, hazaszeretet fogalmát, üzenetét is érdemes időnként feleleveníteni. Egy kis történelem, egy kis mese, romantika, a hősök felidézése hasznos, mert felfrissíti az emlékeinket, erősíti a múlthoz, az értékeinkhez való ragaszkodást. Niedzielsky Katalin Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM

Huszka Jenő – Szilágyi László Mária főhadnagy című operettjét március 13-án láthatja először a Békéscsabai Jókai Színház közönsége, az ünnepi előadás 14-én lesz. Jancsó Bálint hadnagy szerepét Domoszlai Sándor játssza. A magánénekes, tenor opera- és operettelőadásokban szerzett ismertséget. Leginkább a Csárdáskirálynő Edvinjeként, Hercegként az egy éj Velencében című előadásból, Monostatosként a Varázsfuvolából, Sou-hong szerepében A mosoly országából, Taszilóként a Marica grófnő előadásban, vagy  Zedlau grófként a Bécsi vérből vált híressé. Seregi Zoltán rendezésében, négy színház koprodukciójában most Mária főhadnagy szigorú felettesét alakítja, Jancsó Bálintot, aki először nem is sejti, hogy a katonaruha bécsi szerelmét rejti. A szerepről és a zenéről a főpróbahéten beszélgettünk. Mária szívszerelmét játszom, ami gyönyörű szép feladat, nem lehet félválról venni, csakis teljes odaadással szabad színpadra vinni. Közismert operett, amit klasszikus stílusban kell megszólaltatni. Jancsó egy vezértípus, hiszen rábízzák a századot, a forradalmi ifjúság hevülete jellemzi, határozott figura. Lénárt Gábor koreográfus köré építette a táncokat, szépen bepozícionálta – mondta Domoszlai Sándor, majd a karakter változásaival folytatta. Ez a kemény jellem a második felvonásban átéli, hogy már nem ő a főnök, ami komoly dinamikai váltást igényel, ezt a színpadon jól meg kell csinálni. Amikor Máriát meglátja, az óvó-védő szerep kerekedik felül, a nagy duettben csúcsosodik, ami szépen rávilágít a kettősségre, hogy lebuknak vagy sem. A szerelméről biztosítja Máriát, amikor leleplezik, ezt lágyan kell megjeleníteni. A vezérszerephez hozzá kell csatolni az óvó, az apa helyett apa szerepet és persze a szerelmet, az egész életet. A vendégművész hangsúlyozta, mennyire szereti Huszka gyönyörű muzsikáját, és fontosnak tartja a korhű díszletben, jelmezekben játszást. Úgy fogalmazott, hogy a klasszikus hangokhoz klasszikus rendezés illik, ahol nincs eltúlozva semmi, és a saját habitus is jól érvényesül. Niedzielsky Katalin Fotó: Rácz Attila

Bori Réka még csak ötödéves a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, de már sok operettben játszott primadonnát és szubrettet. Óriási vágyálma teljesült, amikor megkapta a Mária főhadnagy szerepét. Novák Eszter és Selmeczi György osztályába járt. Azt mondja, Ábrahám Pál Viktóriája volt az a mérföldkő, amikor eldöntötte, „én ezzel szeretnék foglalkozni, primadonna szeretnék lenni”. Énektanára, Bátori Éva biztatta, hogy hangja alkalmas erre a pályára. A négy színház – a békéscsabai, az Operett, a Magyar Zenés és a veszprémi – koprodukciójában, Seregi Zoltán rendezésében készülő Mária főhadnagy című előadásba a veszprémi „ágon” került be. Oberfrank Pál rendező ajánlotta, de táncos komikusnak, szubrettnek. Bozsó József társrendező „mentette meg”, amikor közölte, hogy szükség van primadonnára.   Akkora jutalomjáték ez a Mária főhadnagy! Tulajdonképpen szubrett is, primadonna is, hiszen nadrágszerep, énekelni is kell, drámai szerep is. Nagy kihívás, bonyolult eljátszani a jeleneteket, főleg a bonvivánnal, a Jancsó Bálintot alakító Domoszlai Sándorral. Igazi kihívás a két nagyduett, az első találkozásnál, aztán a második felvonásban a báljelenet, a lelepleződés, a megbocsátás és persze a végén a boldogság – sorolta Bori Réka. A fiatal művésszel főpróba előtt az öltözőjében beszélgettünk. Szavaiból a műfaj iránti alázat és az elhivatottság csendült ki. Az éneklés önmagában komoly kihívás, fontos, hogy hangilag fejlődjek. Huszka zenéje csodálatos, nem lehet zokogás nélkül kibírni, magával ragadja az embert. A színészénem támaszkodik a zenére, a zene vezet, onnan tudom, mit kell játszani. Bori Réka imádja az operettet; azért szeretne dolgozni, hogy „ne tűnjön el a jó ízlésű operett”, „a szakmában lenézett zenés színház”. Majd a műfaj nehézségeiről beszélt. Egy-egy művésznek itt énekelni, táncolni és játszani is kell tudni. Ez iszonyatosan komoly meló, naponta egyszer végigénekelni egy ilyen darabot, az vokálisan és pszichésen is megterhelő. Lebstück Mária szerepében hol nő vagyok, hol férfi, lehet lubickolni ebben a figurában. Érdekes, hogy Mária egy idő után elkezd férfiként viselkedni… A zenés műfaj nehézségét igazolja az is, hogy a Mária főhadnagy kettős szereposztásban látható Bori Rékával, illetve Lévai Enikővel a Békéscsabai Jókai Színházban. Niedzielsky Katalin Fotó: Rácz Attila

Kalocsai Zsuzsa eljátszotta már az operettirodalom legszebb szerepeit, a Marica grófnőt, a Cirkuszhercegnőt, a Cigányszerelem Zórikáját, a Csárdáskirálynő Szilviáját. A Jókai Színházban most a Mária főhadnagy premierjére készül, Antónia figuráját próbálja, és sminkelés közben elragadtatással beszélt Huszka Jenő zenéjéről. A Jászai Mari-díjas, Érdemes művész primadonnának ez a békéscsabai a harmadik találkozása Antónia szerepével. Bagó Bertalan 2004-es szatirikus rendezésében már játszotta. De legelőször még énekkarosként Seregi László rendezésében – aki osztályfőnöke volt a főiskolán – statisztált a márciusi ifjak között. (Seregi László állította színpadra az első darabot is, amiben Kalocsai Zsuzsa játszotta a Marica grófnőt 1991-ben. Most a fia, Seregi Zoltán rendezi a Mária főhadnagy című előadást.) Huszka zenéje csodálatos, szerintem Huszka Jenő és Jacobi Viktor komponálta a legszebb zenét, Lehár Ferencet és Kálmán Imrét talán jobban ismerik külföldön – mondta Kalocsai Zsuzsa. – Az Antónia tipikus szép magyar nagyasszony szerep, amelyben a drámaiság és a hazafias vetület ötvöződik, amolyan honleányi szerep. Alapozás, szemfestés, és közben kiderült, hogy eredetileg nem operettre készült, nehezek voltak számára kezdetben ezek a melódiák. Az ember megtanulja a szöveget, elkezdünk a próbán beszélgetni róla, még nem kell mutatni belőle semmit. Amikor megkapod a szöveget, dolgozol a korrepetitorral, és felcsendül a zene, véreddé válik. Azt szeretem, ha a rendezővel közösen alakítjuk ki a figurát, a rendező tudja, hogy mit akar, de érdekli az is, hogy én mit szeretnék. Ha a színészt a rendező alkotótársnak tekinti, attól a színész szárnyakat kap. Rúzs, frizura, és azt is megtudom, hogy szeret maga sminkelni. Úgy fogalmazott: legjobban én ismerem magam, magamat rajzolom, nem más arcot. Nemcsak a gyönyörű muzsika miatt kell és nagyon fontos ma műsorra tűzni a Mária főhadnagyot, hanem az üzenete miatt is. A világ kezdi elveszíteni a hovatartozását, nem tudjuk, honnan jöttünk, kik vagyunk. Mindez az operettben ott van, és nagyon boldog vagyok, hogy játsszuk március 15-én, mert itt az ideje, itt a helye. A négy színház együttműködését – a Békéscsabai Jókai, a Budapesti Operett-, a Magyar Zenés Színház és a Veszprémi Petőfi Színház – a primadonna nagyon jó lehetőségnek tartja. Úgy véli, a fiatal pályakezdők megmutathatják oroszlánkörmeiket, és minden résztvevőnek új impulzusokat ad egy ilyen együttműködés. A smink és a frizura elkészült, a művésznőt nem illik tovább feltartani főpróba előtt. Sok sikert kívánva köszönjük meg a beszélgetést, és búcsúzunk. Niedzielsky Katalin Fotó: Rácz Attila