Múltidézés kiváló alakításokkal
Cigányzene, népdalok, örökérvényű üzenet és kiváló alakítások teszik élvezetessé a mai néző számára Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékát a Békéscsabai Jókai Színházban. A közönséget koccintással és tánccal avatják be a nagy dínomdánommal kezdődő előadásba. (Niedzielsky Katalin kritikája) Nem könnyű Móricz műveit a mai néző, olvasó számára érdekessé, vonzóvá tenni. A szimpátiával ábrázolt fölbirtokosok mértéktelen mulatozása, a napokig tartó eszem-iszom, duhajkodás részletezése színpadon vagy könyvben aligha hozza lázba száz év múltán a közönséget. A Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjáték – műfajához hűen és a szerző által áhított színházi siker reményében – igazi konfliktusokat sem kínál, pedig az nem ártana egy jó darabhoz. Katkó Ferenc színművész, rendező azért kitalált valamit: a történelmi korszak szerelmeseként és a dínomdánom, cigány- és népzene rajongójaként arra vállalkozott, hogy tervezőivel és színészeivel az érdektelenség és a feledés homályából kiemelje Móricz művét, felfedezze és színpadra vigye értékeit, szórakoztató és elgondolkodtató előadást alkosson. A mélyebb konfliktus hiányát a rendező azzal pótolta, hogy a szövegben rejtőzködő mondandót kiemelve azt üzeni a darabbal, hogy kompromisszumkészség márpedig kell, bármely korban és helyszínen mindenkinek engedni, egyezkedni kell a másikkal, enélkül nem lehet élni. Balázs a féktelen mulatozás híve, nem ismer mértéket. Pólika megretten a könnyelműségtől, a dáridó következményeitől, vissza akarja tartani a férjét az ivászattól. Elhagyni, elválni?! Abban a korban nem így működtek a házasságok, ráadásul nem sokkal menekülése után a fiatalasszony a nénikéktől visszavágyik az önálló, felnőtt életbe. Makacs és dacol mind a két fiatal, Balázs nem tűr ellentmondást, elvégre a férfi az úr a háznál. A történet végül jóra fordul, szakításra békülés jön, Pólika szenvedve bár, de megpróbál egy nótát elénekelni. Látva kínlódását, Balázs meghozza a döntést: elzavarja a cigányokat, beleegyezik, hogy muzsikaszó nélkül is lehet élni. De amíg ide eljutnak, kicsit kóstolgatják egymást, próbálkoznak, feszegetik a határokat, hogy ki kerekedik felül, ki érvényesíti akaratát; s közben mi nézők betekintést kapunk a családi háttérbe, társadalmi körülményekbe, képet kapunk arról, hogy akkoriban miként működtek a dolgok. A sírva vigadó, keserédes, mulatós, magyarnótás attitűd, szeretjük vagy nem, de a magyar mentalitás és múlt része, az abból születő művek a hagyomány, a kultúránk fontos fejezetét alkotják. Ezt az értéket, ezeket a gyökereket is felmutatja az előadás, rangra emelve a cigányzenét, a népzenét és a néptáncot. De még olyan erkölcsi értékeket is hirdet, mint az őszinteség, a szókimondás, a törődés, a gondoskodás, a szolidaritás. A történelmi süllyesztőből kiemelt dzsentrivilág krónikájában Katkó Ferenc még egy fontos kritériumot észrevett: a darab különlegessége, hogy itt nincsenek gonoszok, rosszak, itt mindenki jó ember. Kicsit részeges, kicsit könnyelmű, talán meggondolatlan, makacs, önfejű, sértődékeny, hatalomvágyó, de nem bánt másokat, legalábbis szándékosan nem. Keresik a maguk igazát ezek az emberek – és ez méltánylandó törekvés. De nincs veszekedés, áskálódás, háborúskodás, maximum egy kis sértődékenység, no meg a családi hierarchia a három nagynéni otthonában. Valódi konfliktus hiánya, túl távoli, nem annyira izgalmas korszak – igen, de kárpótlás mindenért a sok színes karakter, csupa hiteles figura. Nagyszerű szerepeket kínál a darab, és az egész társulatot felvonultatja az előadás. Balázs figurájában Csomós Lajos sokoldalú tehetségével sziporkázik, szenvedélyesen játszik, táncol és énekel, miközben rettentően közvetlen, emberi marad, hiteles. A feleségét, Pólikát Csonka Dóra alakítja határozottan: nagy íveket kell megrajzolnia bonyolult szerepében a csalódottság, az igazságkeresés és az alkalmazkodás, megalkuvás között. A nagynénik triója kiemelkedő és emlékezetes! Zsani néniként a Jászai Mari-díjas Kovács Edit a ház urát játssza, erélyes és szeretetre méltó egyszerre. Pepi néni szerepében Fehér Tímea a gondoskodó mama, aki rafinált és alázatos. A süket Mina néni alakjában Nagy Erika mint a helyzetkomikumok forrása, sok nevetéssel ajándékozza meg a nézőt. Tege Antal Viktor pesti jogász szerepét játssza kimagaslóan, a néző sajnálja leengedni a színpadról, ha több lehetőséget kapott volna a szerzőtől, a főszereplő magaslatára emelkedik. Földesi Ágnes Villő a bolondos Biri mellékszerepéből micsoda figurát formál! Fantasztikus alakítás! Veselényi Orsolya először Kisvicákné látogatásával nevetteti meg a közönséget, majd Liszi Melindával (Borcsa, a szakácsné) alkotott kettőse vicces és drámai jelenet egyszerre. Mészáros Mihály humoros Lajos bácsit formál, amikor 22 év sértődöttséget megtörve meglátogatja a néniket, nem mellesleg békeközvetítő, hiszen segít rendbe hozni Balázs és Pólika házasságát. Elismerést érdemel minden tervező, szereplő, táncos és zenész. Az élő zenét nem pótolja semmi. A kor hangulatát, a sírva vigadó urak világát Pál István Szalonna gyűjtése idézi, az előadásban klasszikus cigányzene és autentikus magyar népzene szól, utóbbi szabolcsi gyűjtésből. Schäfer Szilveszter zenekarvezető és a Sztojka család muzsikusai abszolút főszereplők. A szatmári néphagyományra épülő, igényes és látványos koreográfiát ifjabb Mlinár Pál alkotta. A korhű jelmezeket, a gyönyörű női ruhakölteményeket Kiss Kata tervezte, a nyíri birtokot és Zsani néni házát megjelenítő díszletet Egyed Zoltán. Niedzielsky Katalin Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM
Mulatós premier cigányzenével
Nagy sikerrel mutatta be március 29-én a Békéscsabai Jókai Színház Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékát. A színészek a közönséget pálinkával kínálva és táncra kérve invitálták a nagy dínomdánomba. Az évad utolsó előtti nagyszínpadi premierjével újra magyar klasszikus került műsorra Katkó Ferenc rendezésében. A Nyíri Balázs vidéki kisbirtokos és felesége, Pólika szakításának és újra egymásra találásának története a 19. század végi dzsentrik, a duhajkodó, mulatozó földesurak világát idézi. Az előadásban klasszikus cigányzene és autentikus magyar népzene szól, utóbbi szabolcsi gyűjtésből. A szinte az egész társulatot felvonultató előadás nagyszerű szerepeket kínál. Balázs figurájában Csomós Lajos színészként, táncosként, énekesként remekel, Pólikát Csonka Dóra játssza kedvesen. A nagynénik triója kiemelkedő: Zsani néniként a Jászai Mari-díjas Kovács Edit, Pepi néni szerepében Fehér Tímea, Mina néniében Nagy Erika igazán emlékezetes alakítást nyújt. Tege Antal Viktor pesti jogász szerepében sziporkázik, Földesi Ágnes Villő Biriként, Veselényi Orsolya Kisvicákné alakjában nevetteti meg a közönséget, Mészáros Mihály humoros Lajos bácsit formál. Elismerést érdemel minden szereplő, táncos és zenész, Schäfer Szilveszter zenekarvezető és a Sztojka muzsikusok. Az igényes koreográfiát ifjabb Mlinár Pál alkotta. A korhű jelmezeket, gyönyörű női ruhakölteményeket Kiss Kata tervezte. A nyíri birtokra és Zsani néni házába Egyed Zoltán díszlete „utaztatja” és ott elvarázsolja a nézőt. Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM
A báránykészítő gyermekek díjátadó ünnepsége
Ismét játékkészítő versenyt hirdetett a Békéscsabai Jókai Színház, melynek eredményhirdetésére március 29-én, pénteken 15 órakor került sor a teátrum aulájában. Mint minden gyerekdarab, Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című zenés mesejáték bemutatójához kapcsolódva is játéra hívta a gyerekeket a színház. Az eredményhirdetésen Seregi Zoltán, az intézmény igazgatója köszöntötte az alkotókat, pedagógusokat és szülőket. Megtudhattuk, hogy a versenyfelhívásra óriási számban érkeztek pályaművek, mintegy 150 bárányt készítettek a gyerekek. A sok alkotás közül kerültek a legkreatívabbak kiválasztásra, így különdíjban részesült az Erzsébethelyi Általános Iskola 1.b osztálya, melynek tanulói egyórás ingyenes belépőt nyertek a készségfejlesztő játszóházba. Harmadik helyezett lett Gajdács Léna, az Újkígyósi Széchenyi István Általános Iskola diákja, második helyezést ért el Nagy Dóra, a Békési Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola tanulója, az első díjat pedig a békéscsabai Kovács Leó, a Lencsési Általános Iskola diákja kapta meg. A hagyományokhoz híven a mesejáték bárányaival készülhetett közös fénykép, majd a színház egy közös uzsonnával, kakaóval és vajas kaláccsal vendégelte meg a résztvevőket. Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM
A Benedekfi Testvérek koncertje a Vigadóban
A több nemzetközi és hazai elismerésben részesült Benedekfi Testvérek adnak koncertet a Békéscsabai Jókai Színház Vigadójában április 8-án 19.30 órától. A testvérpár, akik 2001-ben a Budapesti I. Országos Bartók Béla Zeneszerzői Verseny különdíjasai voltak, 10 éves jubileumi koncertet adnak, amelynek címe Lélekben. Első jelentős munkájuk a Ne égesd el című amerikai-vietnámi filmdráma kisérőzenéje volt, a film közönségdíjat kapott a XIX. Fukuokai Nemzetközi Filmfesztiválon és a 2010-es Oscar-díj versenyen is indult a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. További jelentős munkáik egyike a Bartus Gyula által szerzett és rendezett Lovak című musical-táncjáték zenéjének megkomponálása, a bemutató 2014 áprilisában volt a Békéscsabai Jókai Színházban. Koncertjeik nélkülözhetetlen effektusa a „két ember – négy hangszer”, melyben Zoltán dobon és hegedűn játszik külön-külön és egyszerre is, István pedig zongorán, illetve szintetizátoron egyaránt. Benedekfi István számos kitüntetésben és ösztöndíjban részesült, megkapta a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának kitüntetését, valamint Szeged város Liszt Ferenc emlékplakettjét, 2013-15 között a legkiválóbb zongoristáknak adható Rose-Meyer ösztöndíjjal az Egyesült Államokbeli Ball State egyetemen folytatott tanulmányokat. A hegedűművész és zeneszerző Benedekfi Zoltán számos hegedűversenyen szerepelt sikeresen, kétszer volt első helyezett a Békés Megyei Hegedűversenyen, ahol 2000-ben nagydíjban is részesült, valamint Szombathelyen az I. Bárdos Alice Országos Hegedűversenyen harmadik helyezést ért el és különdíjban is részesült.
Három hölgy a kávéházi vígjátékban
Három szerepet játszani egy előadásban komoly kihívás a színész számára. Tarsoly Krisztina azt mondja, szép feladat, és a legfontosabb, hogy minden figurának meglegyen a saját igazsága. – A kapcsolatunkról, férfi és nő egymáshoz való viszonyáról szól Neil Simon Az utolsó hősszerelmes című darabja. Minden ember életében fontos és nagyrészt a másik fél határozza meg, hogy miként érzi magát férfiként vagy nőként a bőrében egy kapcsolatban. Szex, véleménykülönbség, szerelem, baráti közeledés vagy annál több – ezek a lényeges szempontok, amelyek alapján eldöntjük, hogy betöltünk-e egy szerepet vagy nem, hogy férj vagy feleség hogyan érzi magát a házasságban. Amióta világ a világ, ez egy fontos kérdés, ezért van helye ma is ennek a darabnak a színpadon – mondta az Elaine, Bobbi és Jeanette alakját életre keltő színművésznő. Arról is szólt, hogy az amerikai szerző jellegzetesen fanyar humorát nagyon szereti, mert „ebből is látszik, hogy Simon jól ismeri az embereket”. – Persze a humor nem cél, hanem eszköz. Akkor jó, ha van mondandója, ha elgondolkodtató. Ennek az előadásnak a humora biztos minden nézőnél „betalál”. Bízunk benne, hogy sok embernek ismerősek lesznek a mondatok, a párbeszédek, amiket hallanak majd. Három nagyon különböző karaktert eljátszani nem egyszerű feladat, ezt elismerte Tarsoly Krisztina. De a legfontosabbnak azt tartja, hogy mind a három személyiség igaz, hiteles legyen, mindegyiknek meglegyen a maga igazsága. Az évad negyedik stúdiószínházi produkcióját a Művész Kávéházban mutatják be. A különleges helyszínről a főszereplő úgy fogalmazott, hogy „az ilyen témához intimitás kell”. Valószínűnek tartja, hogy amikor a direktor elolvasta a darabot, egyből beugrott neki, hogy odavaló, s a kávéházi környezetben első pillanattól otthon érezte magát. Reméli, sikerül elérni, hogy a nézők együtt utazzanak a darabbal, tudnak üzenetet átadni, tükröt tartani, hogy az emberek magukra ismerjenek. Niedzielsky Katalin Fotó: Rácz Attila
Otthon azért szent a béke
Biztos a legtöbb ember elgondolkodik időnként azon, milyen házasságban, kapcsolatban él, mennyire tudja, akarja annak a minőségét befolyásolni. Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművésszel új szerepéről és a közelgő Neil Simon-bemutatóról beszélgettünk. – Az utolsó hősszerelmes című vígjáték szól férfiről, nőről, kettőjük kapcsolatáról, szexualitásról, az életről, a halálról. A főszereplő, ez a Barney, akit játszom, három nővel próbálkozik. Megcsalja a feleségét, aki diákkori kapcsolat, mert eljön az a pillanat az életében, amikor úgy gondolja, még történni kell valaminek. Az a kérdés, mennyire őszinte önmagához és másokhoz, mit mer felvállalni, mit gondol az életéről. Valami izgalmasra vágyik, ami nem a házasságához köti, ugyanakkor a családi nyugalmat nem akarja felrúgni – vélekedett Bartus Gyula a figuráról, amelyet most épít fel a készülő előadáshoz. Azt is mondta, hogy általános érvényű dolgok kerülnek színpadra, hiszen sok házasságban felmerülhet hasonló probléma, döntse el a néző, ki mennyire őszinte egy ilyen helyzetben. Nem lehet elítélni, ha valaki úgy érzi, még vár rá valami az életben. Ez a Barney elkezdi figyelni a nőket, próbál ismerkedni, de csak egyszeri viszonyra vágyik úgy, hogy a házassága ne sérüljön, maradjon meg. Ebből meglehetősen komikus helyzetek adódnak, eléggé problematikus nőket talál magának. – A Művész Kávéház különleges helyszínéhez igazítottuk az előadást, fontos az intim hangulat, közel van a nézőtér, a közönséghez beszélek. Ez egészen másfajta viszony, nem teátrális, mint a nagyszínpadon, itt emberibb minden, filmszerű a jelenlét, nem lehet túlkiabálni – magyarázta a színművész. Bartus Gyula elárulta, hogy otthon azért szent a béke. Mondta a feleségének, akihez 23 éves kapcsolat fűzi – akárcsak a főszereplőt -, hogy inkább ne nézze meg a darabot. Mire Fehér Tímea színművész nagyvonalúan azt válaszolta: Miért ne?! Niedzielsky Katalin Fotó: Rácz Attila
Őszinteség és igazságkeresés
Csurulya Csongor rendezésében a kulcsszó az őszinteség és az igazságkeresés. Neil Simon Az utolsó hősszerelmes című vígjátékát úgy állítja színpadra, hogy a nézők elgondolkodhassanak saját házasságukról, kapcsolataikról. – Nem tudok úgy rendezni, hogy az előadásnak ne legyen köze a mához. Nem is lenne értelme. A darab főhőse három elég furcsa, beteges nőt hív fel az anyja lakására. Csak ilyen nők vannak, érdemes ezekkel foglalkozni? – kérdezem én. Ezzel az alaphelyzettel kellett valamit kezdenünk, és remélem, jó előadást találtunk ki – mondta a színművész-rendező. A Békéscsabai Jókai Színház előadásának egyik specialitása, hogy mind a három hölgy – Elaine, Bobbi és Jeanette – figuráját Tarsoly Krisztina játssza. Sokféle változatot megért már a darab világszerte, inkább több színésznővel mutatták be. A történet pedig arról szól, hogy Barney Cashman negyvenes éveiben járó sikeres New York-i halvendéglős úgy érzi, hogy életéből hiányzik valami, ezért vállalkozik néhány kalandra. A figurát a Jászai Mari-díjas Bartus Gyula kelti életre. Csurulya Csongor úgy vélte, ezt a Barneyt behelyettesíti egy Istvánnal, Lászlóval vagy Jánossal, magyar férfivel, férjjel, hogy az érintettséget fokozza, saját életével szembesítse a nézőt. – Azt szeretnénk, hogy a közönség elgondolkodjon, van-e otthon ilyen probléma, egyáltalán milyen a házassága, kapcsolata főleg évtizedek múltán. Szándékunk szerint behúzzuk a nézőt a témába. Az ilyen típusú előadás nem törekszik nagyszínpadra, sokkal inkább illik hozzá a kávéházi környezet, ahol csak 35 ember fér el a nézőtéren. Egy ilyen darabnak atmoszférája kell, hogy legyen, mert csak abban, egy ilyen intim térben születhet meg az őszinteség, az igazságkeresés, amire szerintem egyre nagyobb az igény az emberekben. Persze sok humor, nevetés nélkül nincs Neil Simon-darab, a humor a rendező szerint a helyzetekből, az esetlenségekből, helyzetkomikumokból kell, hogy fakadjon. Azt is elmondta, hogy három egymástól nagyon különböző figurát alakít Tarsoly Krisztina, de nemcsak ez komoly feladat számára, hanem az is, hogy őszinte legyen, mert nem elég őszintének lenni, annak is kell látszani. – Az előadás milyenségét nagyban befolyásolja maga a tér, amelyben játsszuk. Úgy szoktam mondani: az igazság benn van az erdőben, de minden nap be kell menni érte. Létrejön egy szövetség a nézők, a nézők és a szereplők között; ez a katarzis, amit csak a színház tud adni. Sokan azt mondják, én nem azért jövök színházba, hogy fájjon, nevetni akarok. Pedig, ha jó a színház, a szomorúság is jó – magyarázta Csurulya Csongor. Az utolsó hősszerelmes című vígjáték Elbert János fordításában április elsején a Művész Kávéházban kerül színpadra. Niedzielsky Katalin Fotó: Rácz Attila
Színházi világnapi üzenet 2019
1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. 1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlése által elfogadott határozat alapján e napon van a színházi világnap. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.Az idei üzenet írója Carlos Celdrán rendező, író, színház igazgató, aki Kubában és Dél-Amerika számos színházi egyetemén tanít.
A legszebb báránykák alkotóit jutalmazzuk
Mint minden gyermekdarab, Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című zenés mesejáték bemutatójához kapcsolódva is játékra hívta a gyerekeket a Békéscsabai Jókai Színház. Az eredményhirdetésre március 29-én, pénteken 15 órára várjuk az alkotókat a színház aulájába. Szarka Gyula és Zalán Tibor meséjéhez kapcsolódva arra kértük a gyermekeket, hogy készítsék el Mátyás király híres-neves aranyszőrű bárányát. Az előadásokra érkező iskolások el is hozták magukkal műveiket, majdnem 150 báránykát alkottak különböző technikával. A többek között újkígyósi, dobozi, sarkadi, békési általános iskolások műveit az aulában rendezett kiállításon lehetett megtekinteni. Amikor elérkezett az utolsó előadás napja, a zsűri értékelte a kiállított tárgyakat. A legötletesebb, legkreatívabb munkákat készítő gyerekeket a színház vendégül látja és díjakkal jutalmazza.
Művészet és/vagy filozófia
A Mindentudás Színházi Egyetemén az évad utolsó programjára április 1-jén 18 órakor kerül sor a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Gyenge Zoltán egyetemi tanár Művészet és/vagy filozófia címmel tart előadást. Az est háziasszonya Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművésznő, esztéta. Schelling szerint a filozófia és a művészet között mindössze az a különbség, hogy az egyik tárgyiasul, a másik nem. Schelling azt mondja: adjatok tárgyiasságot a filozófiának, és művészet lesz, vonjátok el a tárgyat a művészettől, és filozófiává válik. A filozófia így a kép nélküli festészet, szobor nélküli szobrászat, hangjegy nélküli zene. Az előadás azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az európai kultúrában hogyan viszonyul e kettő egymáshoz, amihez egy filozófust (Kierkegaard), egy zeneszerzőt (Mozart) és egy filmrendezőt (Ingmar Bergman) hív segítségül. Hogy ez a három név hogyan függhet össze, az az előadás végére kiderül. Az előadás ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges – személyesen, telefonon vagy emailben.
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Boldog Karácsonyt! 🎄 (Jókai Színház)
6 1
Adventi gyertyagyújtás - December 22. (Jókai Színház)
2 0
Adventi gyertyagyújtás - December 15. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
7 0
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Rólunk írták
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
