Tutajos volt a Tüskevárban – 66 évesen így néz ki az egykori gyereksztár
Ma ünnepli születésnapját Seregi Zoltán rendező, egykori gyereksztár. Június 7-én ünnepli születésnapját Seregi Zoltán, aki kisgyerekként eljátszotta a Tüskevár című nyolcrészes, fekete-fehér sorozatban Tutajost. Ma már 66 éves, többszörös nagypapa, és nem színészként, hanem – édesapjához hasonlóan – rendezőként találta meg a helyét. Az 1966-ban készült és egy évvel később bemutatott ifjúsági tévésorozat gyerek főszereplőjének csak jó emlékei vannak azzal kapcsolatban, hogy híressé tette a Tüskevár. Amikor idősebb lett, zsákszámra kapta a szerelmes leveleket, de amikor személyes találkozóra került volna a sor, megijedtek, a katonaságnál viszont előnyt tudott kovácsolni az ismertségből. – Amikor megtudták, hogy ki vagyok, azonnal én lettem a zászlóaljklub vezetője, különleges eltávokat kaptam, és nem osztottak be őrségre. Szerénység nélkül elfogadtam a kivételezést – mesélte tavaly júliusban a Best magazinnak. Seregi Zoltán a Tüskevár után játszott pár szerepet a József Attila Színházban, A Pál utcai fiúk 1969-es, Fábri Zoltán-féle filmváltozatában pedig a hangját kölcsönözte Bokának, akit az angol William Burleigh alakított. 1980-ban szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán. Az ezredforduló után a Békéscsabai Jókai Színház rendezője lett, majd 2015 decemberében egyhangúlag kinevezték a teátrum igazgatójává. Tutajos szerepére a mai napig büszke, szívesen jár diáktalálkozókra is, ahol mindig nagy sikert arat. – Azon izgulok, mit fognak szólni a gyerekek, ha Tutajos helyett meglátnak egy öreg, bajszos figurát. De szerencsére eddig még nem okoztam csalódást. Sőt egyszer, amikor elmondtam, menyire sajnálom, hogy az akkoriban drága színes technika miatt fekete-fehérben forgattak, és így a szép természeti képek nem jönnek annyira át, egy gyerek az első sorban azt mondta, hogy ha nézi a Tüskevárat, színesben látja – árulta el a hetilapnak.
Pünkösd – a harmadik legnagyobb ünnep
A húsvét utáni ötvenedik napon, az idén június 9-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. A húsvét és a karácsony után ez a harmadik legnagyobb keresztény ünnep. A pünkösd neve a görög pentékoszté szóból ered, ami ötvenet jelent, a húsvét utáni ötvenedik napra utal. A néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Pünkösd megünneplésének kiemelkedő eseménye a csíksomlyói búcsú, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának találkozóhelye lett, ahová zarándokvonat indul minden évben. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól is.
Árkosi Árpád rendező kapta a Sík Ferenc-díjat
A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése által alapított „Sík Ferenc-díj a magyar ősbemutatókért” elnevezésű elismerésben idén Árkosi Árpád rendező részesült. A kitüntetést – ami egy bőrtarisznya, benne oklevél és plakett – a Pécsi Országos Színházi Találkozó nyitóünnepségén Zalai Mihály megyei elnök adta át. Még májusban ülésezett az a héttagú bizottság, amely a beérkezett javaslatok közül Árkosi Árpádot tartotta érdemesnek a kitüntetésre. Az indoklás szerint a rendező közel fél évszázada meghatározó alakja a magyar színházművészetnek. Munkássága nem kötődik sem egyetlen intézményhez, sem egyetlen műfajhoz. Különleges színházi szemlélete, tájékozottsága és a kortárs témák iránti egyedülálló fogékonysága széles szakmai körben ismertté tette nevét, elismerést szerezve kül- és belföldön egyaránt. Színházi pályája elválaszthatatlan a kortárs magyar drámától. Remek érzékkel és kivételes érzékenységgel ismerte fel már pályájuk kezdetén azokat a drámaírókat, akik később is jelentős drámai életművet tudhattak magukénak. Elvitathatatlan szerepet vállalt a magyar színpadi szövegek kánonjának alakításában, az új színpadi szerzők felkutatásában. A Békés Megyei Önkormányzat azzal a törekvéssel hozta létre a Sík Ferenc-díjat, hogy tisztelegjen a Békés megyei származású, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, Érdemes és Kiváló művész munkássága előtt. Sík Ferenc a XX. századi magyar színháztörténet meghatározó személyisége volt, törekedett arra, hogy segítse az új magyar drámák megszületését. „Házi rendezője” volt többek között Illyés Gyulának, Sütő Andrásnak, Hubay Miklósnak, Székely Jánosnak. A díjat – évente egy alkalommal – olyan rendező vagy társulat kaphatja, aki vagy amely sokat tett a magyar drámák színpadra állításáért.
Csomós Lajosé a Gálfy Gyűrű-díj
A sikeres évadot látványos záróünnepséggel fejezte be a Békéscsabai Jókai Színház a teátrum előtti téren június 7-én 16 órától. Több díj, elismerés talált gazdára, részletek hangzottak el az évad legnépszerűbb zenés darabjaiból, és rövid interjúkban megszólaltak az alkotók, a szereplők. Hosszú évek óta hagyomány, hogy a Jókai Színház közönségével együtt zárja az évadot, így történt most is. A rendezvényt Varga Tamás, Békéscsaba Megyei Jogú Város Oktatási, Közművelődési és Sportbizottságának vezetője nyitotta meg; méltatta az évad repertoárját, megköszönte a társulat munkáját, büszkeségét fejezte ki a teátrum teljesítményével kapcsolatban. Seregi Zoltán igazgató összegezte a társulat tevékenységét, köszöntő beszédéből megtudhattuk, hogy az évad során 427 előadást láthatott a közönség, ebből 399 a saját produkció. A színház látogatottsága megközelítette a 90 százalékot, az összes nézőszám több, mint 66 ezer volt. A színház számos vendégjátékkal szerepelt Szarvason, Tokajon, Budapesten, Gyulán, Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen, Nagyszalontán, Aradon, Zentán, Nagyváradon, Bécsben, Pozsonyban, valamint a Kherszoni Nemzetközi Színházi Fesztiválon. A direktor azt is elmondta, hogy a 2019-es Csabai Nyár programsorozata – az Emberi Erőforrások Minisztériumának megnövelt támogatásának köszönhetően – a korábbinál gazdagabb műsorral várja a nézőket. Ismét lesznek ingyenes előadások a Teátriumban (a színház udvarán), és a városháza udvarán hosszú évek után először vendégszerepel a Nemzeti Színház, látható lesz a Turay Ida Színház vendégjátéka is. Sikeres volt a régi bérletek megújítása, sokan vásároltak újat, ami egyértelműen fejezi ki a közönség bizalmát a következő évad bemutatóival kapcsolatban. A gálán hat díjat adtak át, elsőként a behir.hu hírportál által meghirdetett, az évad legjobb előadása díjat, melyet Bali-Hatala Boglárka főszerkesztő nyújtott át Gulyás Attila színművésznek, aki az elismerést a Pszicho című darabban nyújtott alakításáért érdemelte ki. A legjobb háttérmunkáért kitüntetést Laurinyecz Zoltán díszletfestő kapta. Az évad színművésze díjat fiatal tehetség kategóriában Földesi Ágnes Villő vehette át, majd a két műsorvezető, Czitor Attila és Tege Antal színművész Kovács Editet köszöntötte abból az alkalomból, hogy a művésznő az idei évben Jászai Mari-díjat kapott. Az érett színművész kategóriában az évad színésze Csomós Lajos, a tapasztalt színművész kategória győztese pedig Mészáros Mihály lett. Végül a legrangosabb szakmai elismerést, a Gálfy Gyűrű-díjat adták át. A szakmai zsűri döntése összhangban volt a rendezői nominálással, hiszen a díjat a legtöbb ajánlást kapó színművész, Csomós Lajos nyerte el. Három rendező, Seregi Zoltán, Katkó Ferenc és Tege Antal is őt javasolta, utóbbi olyan színházi emberként jellemezte, mint aki „egyedül is képes egyben tartani a különböző színész-egyéniségeket, és megvan a külön bejáratú elképzelése a színházról”. Niedzielsky Katalin színikritikus, a színház sajtófőnöke elmondta, hogy ez a 12. alkalom, amikor a színházvezetés és a család által 2008-ban alapított díjat átadják, de ez volt az első év, amikor – a gazdag repertoár és a sok kiváló alakítás miatt – több órán át tanácskoztak az igazságos döntés érdekében. Majd Felkai Eszter Jászai Mari-díjas színművész, díjalapító és a zsűritagok véleményét tolmácsolva kijelentette: az alapítók akaratát figyelembe véve, nemcsak egy kiugró, hanem az egész évadban, több előadásban nyújtott kimagasló teljesítményért jár a gyűrű, három jelölés tükrözi az évadot, biztos győzelmet jelent. Csomós Lajos a 2009-2010-es évad után már egyszer elnyerte a Gálfy László Gyűrű-díjat, ezzel a három Jászai Mari-díjas színművész – Bartus Gyula, Kovács Edit és Kara Tünde – után a negyedik, aki másodszor mondhatja magáénak az elismerést. A kőszínházi szezon az évadzáróval és a díjátadóval befejeződött, de máris kezdődnek a Csabai Nyár és a Szarvasi Vízi Színház előadásai, ahol rendszeres fellépő a Békéscsabai Jókai Színház társulata. Rácz Attila Fotó: Lipták Szabolcs/A-TEAM
Nyereménysorsolás az új bérletesek között
Május 27-től lehet megvásárolni az új bérleteket a Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadjára. Akárcsak a régi bérletek megújításakor, most is érdemes volt igyekezni és bekerülni az első száz vásárló közé. A színház vezetősége igyekszik megjutalmazni bérleteseit, hiszen nemcsak színvonalas, változatos előadásokkal készül a következő évadra, hanem az első száz új bérletet vásárló nyereménysorsoláson vehetett részt, ahol 5×2 db ajándékjegyet sorsoltak a Csabai Nyár szabadon választható előadásaira. Az ajándékjegyeket nyerték: Takács Ernő (Békés) Szentlélekiné Moldován Éva (Gyula) Mrsan Sándorné (Békéscsaba) Gyenge Károlyné (Békéscsaba) Rohoska Tímea (Kondoros) Gratulálunk a nyerteseknek, és jó szórakozást kívánunk a választott előadáshoz! Fotó: A-TEAM
Nyilvános évadzáró társulati ülés díjátadóval
Közönségével közösen búcsúztatja a 2018-2019-es évadot a teátrum a Békéscsabai Jókai Színház előtti téren június 7-én 16 órakor. A hagyományoknak megfelelően az ünnepélyes évadzárón nyújtják át a legkiválóbb teljesítményekért járó kitüntetéseket, elismeréseket, valamint részleteket hallhatunk az évad sikeres zenés darabjaiból. Az elmúlt években már hagyománnyá vált, hogy mind az évadnyitást, mind az évadzárást közösen ünnepeli a társulat a közönségével, színházszerető barátaival. A megszokott forgatókönyv szerint Seregi Zoltán igazgató értékeli az évad eseményeit, majd a szellemes konferansziépáros, Tege Antal és Czitor Attila vezeti a műsort, melyben átadásra kerülnek a különböző színházi munkáért járó díjak, valamint a legrangosabb szakmai elismerés, a Gálfy László Gyűrű-díj. A szervezők a közönség szórakoztatásáról is gondoskodnak, részletek hallhatók az idei évad sikeres zenés darabjaiból, többek között a Nem élhetek muzsikaszó nélkül és az Alul semmi című előadásból. Az ünnepléshez a színház várja közönségét, és remélhetőleg az időjárás is kegyes lesz!
Alul semmi – előadás jeltolmácsolással
Terrence McNally-David Yazbek: Alul semmi című előadását jeltolmácsolással kiegészítve tekinthették meg a teátrum hallássérült látogatói június 1-jén 19 órától. A Jókai Színház nagyon komolyan gondolja a fogyatékkal élő emberek esélyegyenlőségének megteremtését, azt, hogy különleges figyelmet kell kapniuk azoknak, akik valamilyen fogyatékossággal élnek, mert ők is teljes értékű tagjai szeretnének lenni a társadalomnak. Fontos feladatának tartja a teátrum az érintettek iránti pozitív szemlélet és viszonyulás kialakítását, kiemelt szerepet kap a társadalom érzékenyítése és tájékoztatása. 2016-ban Békéscsaba Megyei Jogú Város rangos elismeréssel, „Békéscsaba Ifjúságáért” kitüntetéssel ismerte el Komáromi Anett és Tarsoly Krisztina munkáját, elsősorban az „Angyalok szárnyalása” című, minden év decemberében megrendezésre kerülő gálaműsor megszervezéséért, mellyel hosszú évek óta támogatják a fogyatékkal élő fiatalok színházi élményhez jutását. A jelelt és narrált előadások mellett fontos szerepe van a fogyatékkal élők számára szervezett rendszeres kulisszajárásoknak, melyek során az adott előadást megelőzően testközelből ismerik meg a látogatók a bemutató díszleteit, jelmezeit és kellékeit – mondta Komáromi Anett színművész. – Fontos még megemlíteni, hogy a jeltolmács nemcsak az adott színdarab konkrét szövegét, hanem annak érzelmi árnyalatait, hangulatát is közvetíti, amivel a színházi élményhez jutást segíti. Az utóbbi évek jelelt-narrált előadásai szinte a színház évi repertoárjának összes sikerdarabját lefedik. 2015-ben az Egerek és emberek, A dzsungel könyve, Orient; 2016-ban a Légy jó mindhalálig, A szegény csizmadia és a szélkirály, Bánk bán, Kövérkiráy, Fösvény; 2017-ben az Állat(i)mese, Törvénytelen randevú, Diótörő és Egérkirály, Az özvegy Karnyóné és a szeleburdiak; 2018-ban pedig a Micimackó és a My Fair Lady című előadás volt akadálymentesített a fogyatékkal élők számára. A teátrum elkötelezettségét mutatja, hogy a Szarvasi Vízi Színház nyári programjába is bekerült a Halló(k), itt vagyunk! című programsorozat gálaestje, melynek keretén belül június 25-én színészek adják elő siket és nagyothalló szerzők verseit, a Misztrál zenekar közreműködésével – hangsúlyozta Komáromi Anett. – A műsor teljes programja felvételre kerül és országos terjesztésű DVD készül belőle, az esemény fővédnöke pedig Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár. Rácz Attila Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM
Kézdivásárhelyre utazott az Ősvigasztalás stábja
Június 2-án reggel 8 órakor a Békéscsabai Jókai Színház alkotógárdája elindult közel tízórás útjára, Kézdivásárhelyre, hogy ott másnap előadja Tamási Áron Ősvigasztalás című színdarabját. Az, hogy Tamási műve hazatérhet szülőföldjére, az Emberi Erőforrások Minisztériumának anyagi támogatásával valósulhatott meg. A Jókai Színház produkciója – a hit és az összetartozás erejét hirdető üzenetével – kapcsolódik a Ferenc pápa romániai útját kísérő kulturális programsorozathoz. A székelység egyik legnagyobb és leghűségesebb írója, Tamási Áron 1924-ben, amerikai emigrációjában írta meg drámáját egy kolozsvári pályázatra, de akkor válaszra sem méltatták. Az első világháború után a reményt és a túlélés esélyét fogalmazta meg, a világban uralkodó zűrzavar és káosz ellen az ősi erkölcsi törvényekhez való visszatérésben, az ember és a természet harmóniájának helyreállításában látta a megoldást. Béres László rendező szerint két világ ütközése áll a darab középpontjában: az ősmagyarságé és a gyártott törvényeké. A kérdés pedig az, hogy visszatérünk-e a hagyományokhoz, az ősgyökerekhez, vagy a haladáshoz, beolvadáshoz fel kell adni a hagyományokat. Tamási művéből az életbe vetett hit csendül ki, és szerephez jut benne a legendás székely humor is. Az Ősvigasztalás bemutatója 2017 szeptemberében volt Békéscsabán, ahogyan akkor, Kézdivásárhelyen is a főbb szerepekben Kovács Frigyest (Jászai Mari-díjas), Csurulya Csongort, Szélyes Imrét (Jászai Mari-díjas), Katkó Ferencet, Mészáros Mihályt, Liszi Melindát, Gulyás Attilát láthatja a közönség. Nagyszalontán június 24-én és Aradon június 25-én tekinthető meg az előadás. Niedzielsky Katalin Fotó: Rácz Attila
Székely származású és ismerte Tamási Áront
Tamási Áron: Ősvigasztalás című színdarabjának erdélyi bemutatói kapcsán Szélyes Imrével, az előadásban a mostohaapa szerepét alakító Jászai Mari-díjas színművésszel beszélgettünk a Békéscsabai Jókai Színházban a kiutazást megelőző nap, a próba szünetében. A beszélgetésből megtudhattuk, hogy a színművész kapcsolata egyedülálló Tamási Áronhoz és a székely közönség kifinomult érzékenységéhez. Tamási Áron, ő maga az anyatej, ő a vérünk, annál is inkább mondom ezt, mert volt szerencsém személyesen is ismerni, többször találkoztam vele, rengeteg darabjában játszottam a temesvári éveim alatt és később a Nemzeti Színházban is. A mostohaapa szerepe bár nem kimondottan a főszerepekhez sorolandó, de Tamásinál nincs kis szerep vagy nagy szerep, ha lelkesen és odaadással csinálja az ember, akkor minden szerep nagy szereppé válhat – fogalmazott Szélyes Imre színművész. Majd azzal folytatta, hogy székely származású, benne van a vérében, nagyon ismerős számára ez a világ. Fontos az is, hogy a székelyföldi közönség nagyon érzékeny, nagyon kell vigyázni a legkisebb gesztusra is, mert a székely közönség nagyon könnyen lefagy, és Tamási Erdélyben otthon van, ha másutt nem, ott igazán ismerik. Szélyes Imre szerint a pápalátogatáshoz annyiban kapcsolódik az előadás, hogy a mű üzenete a megmaradásról szól, a felszínen maradásról abban a szláv tengerben, ami az erdélyi magyarság számára mindig komoly feladat volt. Rácz Attila
Hazaviszik az Ősvigasztalást
A Békéscsabai Jókai Színház három alkalommal adja elő Tamási Áron: Ősvigasztalás című színdarabját Erdélyben, utazás előtt Mészáros Mihály, a darab egyik főszereplője osztotta meg velünk gondolatait. Az Ősvigasztalás falusi bírója, Mészáros Mihály nagyon szereti és tiszteli Tamási Áron munkásságát, s arra emlékeztetett, hogy ez a színmű sokáig fiókban volt, és fantasztikus üzenettel bír. – Kiemelkedő szerepe van ebben a darabban a hagyomány őrzésének, ápolásának, illetve a jelenkor és a hagyományos értékek konfliktusának. A hagyomány tiszteletéből születő cselekedet, hogy a főszereplő – a bátyja kérésére – elégeti a holttestét, ellentmond a modern kor szemléletének – mondta Mészáros Mihály. – A bíró szerepe nagyon ambivalens, egyrészt még a hagyománytisztelő generáció tagja, viszont hivatalból szolgája a modern törvényeknek, így a szerepen belül kialakul egy sajátos feszültség. Ráadásul ez az egyetlen olyan szerep a színműben, amely humoros oldallal is rendelkezik, a darab közepe táján felbukkanó humoros rész enyhíti a nézőkben kialakuló feszültséget. Az erdélyi vendégszereplést a színművész különleges eseménynek nevezte, hiszen "hazaviszik a darabot". Mint fogalmazott, nagy felelősség Erdélyben játszani, mert olyan embereknek adják elő, akik többet tudnak a színmű gondolati hátteréről, mint a színészek, ezért egyfajta megmérettetésen megy keresztül az előadás. Rácz Attila Fotó: A-TEAM
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Boldog Karácsonyt! 🎄 (Jókai Színház)
6 1
Adventi gyertyagyújtás - December 22. (Jókai Színház)
2 0
Adventi gyertyagyújtás - December 15. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
7 0
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Rólunk írták
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
