SZOMBATON INDUL A TOKAJ FESZTIVÁLKATLAN IDEI SZEZONJA
szinhaz.hu | A Békéscsabai Jókai Színház a Légy jó mindhalálig című darabbal érkezik a tokaji katlanba, amely ez évben fesztivált is befogad. ►Tovább
szinhaz.hu | A Békéscsabai Jókai Színház a Légy jó mindhalálig című darabbal érkezik a tokaji katlanba, amely ez évben fesztivált is befogad. ►Tovább
A tavalyelőtti és tavalyi aranyérem után most ismét megtörtént a csoda: a Békéscsabai Röplabda SE megvédte bajnoki címét, ismét magyar bajnok lett. Seregi Zoltán, a Jókai Színház igazgatója még a győzelem napján meginvitálta a Lila ákác című szerelmes históriára a csapatot, akik tegnap este tettek eleget a meghívásnak, az éppen szülinapos elnökükkel, Baran Ádámmal. A nemzetközi színházi fesztiválon résztvevő szinidirektor üdvözletét, dr. Ragány Misa sajtóreferens tolmácsolta a röplabdás lányoknak, hozzátéve, tavaly is örömmel hívtuk őket színházba, a bajnokság megnyerése után, ebből érdemes lenne hosszan tartó hagyományt teremteni…
delmagyar.hu | Negyvenöt percnyi versolvasás sem feltétlenül unalmas – ezt bizonyították be a Békéscsabai Jókai Színház művészei, akik hétfőn rendhagyó irodalomórát tartottak a Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolában. ►Tovább
BEOL | Harmadik alkalommal vesz részt a Békéscsabai Jókai Színház Ukrajna legnagyobb nemzetközi színházi fesztiválján. A teátrum Pozsgai Zsolt drámáját, A szűz és a szörnyet mutatja be pénteken Herszonban. ►Tovább
A gróf, aki komornyikot alakít, egyébként sikeres színpadi szerző; a lány, aki szerelmes lesz a komornyikba, színésznői álmokat dédelget. A színésznő, aki a szomszéd birtokon nyaral, meg akarja szerezni a színpadi szerzőt; a lány a komornyikot; a lány apja pedig a grófot. A Lili bárónő című operettben mindenki akar valakit – mindenki mást és mégis ugyanazt. Szerelmes, mulatságos és feszült pillanatok váltják egymást, de ahogy az operettben és a mesében lenni szokott, mindenki boldog lesz a végén. Huszka Jenő és Martos Ferenc megunhatatlan operettjét Varga Viktor állította színpadra. A Cervinus Teátrum előadását június 11-én, 15 és 19 órától tekinthetik meg az érdeklődők a Jókai Színház nagyszínpadán. Jegyek korlátozott számban még kaphatók. A történet kezdetén Illésházy László gróf (Boronyák Gergely) édesapja halála után eladta az ősi birtokot, az adóssággal együtt. Éppen csomagol, amikor megérkezik volt kedvese, Sasvári Clarisse színésznő (Szemerédi Bernadett), aki a kihűlt érzelmeket szeretné felújítani a gróffal – a gróf ugyanis színdarabot írt, amiben a színésznő volt a főszereplő, ezúttal azonban hatástalan Clarisse csábítása. A férfi már indulna, amikor megérkezik az új tulajdonos, Malomszegi Ernő báró (Nádházy Péter), aki megvette az ősi kastélyt adósságával együtt. Vele van lánya, Lili baronesse (Erdélyi Tímea) és a vagyontalan Remeteházi Galambos Iván Alfréd Frigyes (Maróti Attila), aki feleségül szeretné venni Lilit. A gróf ingujjban van, a találkozáskor hirtelen kezébe kapja – zakó helyett – Józsi komornyik (Magyari László) otthagyott mellényét, mire a báró, azt hiszi háziszolga, és állást ajánl neki, mert kell valaki, aki ismeri a grófi viselkedést. László megpillantja Lilit, és megababonázza a szép bárókisasszony, így elfogadja Malomszegi ajánlatát –, belemegy a játékba. Közben Becsei, Illésházy gróf tiszttartója is színen van, akit a pénz mozgat, mindent csak pénzért hajlandó elintézni, a szálak sokszor az ő kezében futnak össze. Megérkezik a kastélyba a két Illésházy grófkisasszony, Agátha (Dósa Zsuzsa) és Chistina (Varga Anikó), akik jussukért jöttek, immár hatodik alkalommal. Ezzel együtt van a társaság, akik mindannyian saját boldogulásukat akarják, de nem biztos, hogy minden úgy sikerül, ahogy szeretnék. Szerelmes, mulatságos és feszült pillanatok váltják egymást, de ahogy az operettben és a mesében lenni szokott, mindenki boldog lesz a végén.
BEOL | Szokatlan produkcióval érkezett az országban első állomásként Békéscsabára a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház. Hétfőn mutatták be ugyanis a Taurin trauma című bűnmegelőzési musicalt a Jókai Színházban. Az alkotás a Dal a Tiéd! pályázatra érkezett zeneszámok és jelenetek alapján született. ►Tovább
BEOL | A reggeli nyitást követően órákon keresztül hosszú, kígyózó sorok álltak a Békéscsabai Jókai Színház jegyirodájában, ugyanis – a bérletmegújítás időszaka után – május 23-tól nyílt lehetőség a 2016/2017-es évadra szóló új bérletek megvásárlására. ►Tovább
barkaonline.hu | Grecsó Krisztián új regényét, aJelmezbált mutatjuk be május 30-án 18 órától a Békéscsabai Jókai Színház nagytermében. A talányos bűnügyi történetből kibomló családregény szerzőjével Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka főszerkesztője beszélget majd. ► Tovább
Az évad utolsó mese előadása, a Kövérkirály kapcsán játékot hirdettünk. Mint ahogy a Kövérkirály című előadás a boldogság és a Nagy Csokitorta kereséséről szólt, az előadásra érkező gyerekeket is ehhez igazodó, kedves játékkal vártuk. Készítettünk egy hatalmas dobókockát, melynek oldalain a darabban szereplő színészek karakterei voltak láthatóak. Az előadás előtt és után is volt lehetőségük a kis nézőknek dobni a kockával. Aki az "Ilona" képét (Csonka Dóra szh.) gurította ki, felírhatta egy csoki kuponra az elérhetőségeit, közülük kisorsoltunk egy csapatot, akiket meghívtunk, hogy kóstolják meg, milyen az íze az oly sokat emlegetett hatalmas Csokitortának, ami ezúttal nem szellem volt, hanem egy valósággá vált édesség különlegesség. A megye különböző településeiről érkező nyertes gyerekek nagy lelkesedéssel kóstolták meg a finomságot és öömmel találkoztak újra a Kövérkirályt megszemélyesítő Szabó Lajos színművésszel.
terasz.hu | A Békéscsabai Jókai Színházban fontosnak tartják, hogy a fogyatékossággal élők minden tekintetben azonos eséllyel látogathassák az intézményt; akadálymentes az épület, Braille-írással is tájékoztatják a nézőket, szervezett előadásokon a hallássérülteket jeltolmács, a látássérülteket narráció segíti. Az esélyegyenlőség fáradhatatlan harcosa Komáromi Anett (Háni) és Tarsoly Krisztina (Kriszta). ► Tovább
Idén is megrendezi a Szegedi Nemzeti Színház az évad végén, május 23. és 25. között a Finálé regionális kamaraszínházi fesztivált. Erre a mini-seregszemlére a Jókai Színház Moliere: A fösvény című darabját vitte el, melyet Merő Béla rendezett. A Finálé fesztivált első ízben 2011-ben szervezte meg a Szegedi Nemzeti Színház azért, hogy a teátrum az utolsó bemutatót követően is tudjon újdonságokat kínálni leghűségesebb nézőinek. Az évad vége előtt még utoljára összegyűlik Szabadka, Nyíregyháza és Békéscsaba társulata, hogy egy-egy produkcióval kedveskedjen a szegedi közönségnek. Egy fesztiválon, egy másik városban játszani mindig kihívás. A Finálé Fesztiválon nem szakmai zsűri előtt kellett bizonyítanunk, hanem a szegedi közönség kegyeiért versengtünk Nem hiába! Moliére időt álló klasszikusa belopta magát a szegedi nézők szívébe is.
Az elmúlt évadok díszbemutatóinak pozitív visszajelzései azt bizonyítják, hogy igény van a kötetlen találkozásra a társadalmi és a színházi élet szereplői között, felélesztve ezáltal a színház közösségteremtő, közösségépítő szerepét. A szezon utolsó ilyen eseményére a Lila ákácok című darab kapcsán került sor szombaton este. Tóth Manci és Csacsinszky Pali majd’százéves szerelmes históriája – Katkó Ferenc rendezésében – hatalmas sikert aratott a közönség körében, a vastaps és az ováció megérdemelten szólt az alkotóknak, szereplőknek. Az előadás után az est további része a színház vigadó termében folytatódott. A díszbemutató házigazdája az 50 éves Linamar Hungary Zrt volt, mely Békés-megye és az Alföld egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó vállalata. A vendégeket, köztük a Linamar jelenlévő partnereit, Bangó Csaba gyárigazgató köszöntötte. Az infrastruktúrát, az ételkülönlegességeket, valamint a felszolgálást a Békéscsabai Szakképzési Centrum tanárai és diákjai biztosították. A kóstolható borokat az Európai Borlovagrend Dél-alföldi Legátusa ajánlotta a jelenlévők figyelmébe, mely egyedi szerveződési rendszerével különleges szín a borlovagrendi palettán: a borkultúra, a borfogyasztás és gasztronómia, a hit az alapja a filozófiájuknak. A gasztronómiai specialitásokat – stílusosan az előadáshoz köthető ínyencségeket – pedig Prohászka Béla Venesz-díjas mesterszakács ismertette. A kellemes zenéről és a jó hangulatról a megszokott magas színvonalon a Jam Beam gondoskodott. Az 50 éves Linamar Hungary Zrt. kiváló házigazdája volt az estnek, és támogatásával az előadás igazi társadalmi eseménnyé vált.
Rényi András művészettörténész, esztéta tavaly a titokzatos El Kazovszkij munkásságával, most a balett merőben újszerű értelmezésével lepte meg a Mindentudás Színházi Egyetemének közönségét. Kíméletlenül lerántotta a leplet a klasszikus táncművészet kulisszatitkairól, és téziseivel az emberi test fizikai jelenlétét, a mozgás mechanizmusát hangsúlyozta a Békéscsabai Jókai Színház népszerű sorozatának évadzáró előadásában. (Niedzielsky Katalin írása) A táncművészet az idei évadban másodszor került terítékre, előző alkalommal – a hastánc és a színház kapcsolatának bemutatásakor – főleg gyakorlati kérdések hangzottak el az Ibsen Stúdiószínházban. Rényi András témáját úgy vezette be Kovács Edit színművész, esztéta, hogy ezúttal a tánc művészetfilozófiai összefüggéseibe kapunk betekintést. – A színpadtérben táncoló alak a mozdulatai segítségével, a mozgása dinamikájával akar érzéseket, gondolatokat ébreszteni bennünk. A táncos a teste segítségével fejezi ki azokat az energiákat, amelyeket a színész a szavak segítségével közöl. A táncról ma este mégsem mint a színművészet egyik alkalmazott formanyelvéről lesz szó, hanem mint önálló művészeti ágról, amelyben Rényi András segít nekünk eligazodni – mondta az est házigazdája. Az ELTE Művészettörténeti Tanszékének intézetvezetője azzal kezdte előadását, hogy sok táncost látott már próbán, színpadon, tanított is a táncművészeti főiskolán, mondandóját tapasztalataira alapozza. Kijelentette, hogy a balett nagyon mesterkélt műfaj, közelről, zene nélkül rendkívül hangos, zajos, ahogyan ugrálnak, zihálnak a táncosok, recseg-ropog alattuk a padló. Iszonyú fizikai munkát végeznek, izzadnak, mint a lovak, sokkoló élmény, amikor például egy törékeny lány spiccen fordul, és a partnerének reszket a keze. – Rettentően hamis a látvány, mert mást mutat a nézőnek, mint amit valójában csinál a táncos. A közönség lebegő hattyút, angyalt, sellőt, tündérmesét lát, csupa testetlen lényt, pedig a tánc a testről szól, ezt kell megérteni. Az európai tánckultúrában, ami 300-400 éve kezdődött, az ember nem nézi, hanem járja a táncot – magyarázta Rényi András. – A balett látvánnyá teszi a testet, eltünteti mindazt, ami igazán érdekes: hogy a test lényege a gravitáció, a támaszkodás, az esés. A tánc elsősorban nem színpadi műfaj, nem szerep, nem story, tehát nem a színház felől kell megérteni. A színház elvonja a figyelmet az igazán érdekes szempontokról. A „romantikus hagyomány”, a klasszikus balett „perverz torzításának” leleplezése után arról beszélt Rényi András, hogy a balett nagyon modern művészet. S ha a színpad felől nehéz megérteni a táncot, akkor honnan kell? Úgy véli, a szobrászathoz közelebb áll a műfaj, mert ott sem a kifejezés, hanem az egyensúly a lényeg, különben elborul a szobor. – Rodinnek fogalma sem volt, mi a tánc, a táncoló testet a levegőben képzelte el, pedig a tánc támaszkodás, rugaszkodás, érkezés, amit meghatároz a táncos talajhoz való viszonya. A szobrászatban és a táncban közös a gravitáció, mindkettőnek az anyaggal van dolga. S mindkettő lényege, hogy mi történik a testtel, amikor táncol. A test nehéz, ezért támaszkodunk, rugaszkodunk, és tudjuk, milyen fontos kitámasztani, egyenesen tartani a derekunkat. A táncon keresztül megtanuljuk, hogy a testünkkel mi mindent tudunk művelni – hangsúlyozta az előadó, miközben szoborreprodukciókat vetített szemléltetésnek. A rózsa lelke című romantikus történetből láttunk részletet, Mihail Fokin egyfelvonásos darabjában (1910) az orosz sztár, Nizsinszkij táncolt Carl Maria von Weber Aufforderung zum Tanz (Felhívás keringőre) zenéjére. Ezzel a bejátszással bizonyította Rényi András, mi is a klasszikus balett: csupa költőiség, illúzió, látvány, kifejezés. Pont azt nem láttuk, ami a lényeg, az emberi testet, pontosabban láttuk is, meg nem is, „a balett az emberi testet színpadi módon használja”. – A test a legfontosabb kommunikatív felület: gesztikuláció, mozgás, hang, rengeteg dolog jön le, pillantás, mimika, de itt másnak nézzük, mint ami. A balett akarja így, hogy ne a kommunikatív felületet lássuk benne. A férfi táncos a rózsa, a virág, imitál valamit, ami valójában nem a teste. Ez a testbeszéd elrejti a saját testünket, és valami mást kell a nézőnek a mozdulat mögé elképzelni. A piruettet, a forgást technikai tudásnak, skillnek nevezte Rényi András, amikor a táncos valamit előad, eljátszik, megmutatja, hogy tud ugrani, és ezzel kockázatot vállal. Az emberi test ugyanis nem forgástest, a balett azonban azzá teszi. Mint mondta, mesterkélt a lány ülése is a Fokin-darabban, nem valódi, csak szerepjáték. Üres a színpadtér, mert a tánc térigényes, a táncos nem ütközhet bútorral vagy partnerrel, a mozgásban nincs spontaneitás, csak sok gyakorlás van mögötte. – A modern tánc próbálja leválasztani a testet a többi tartalomtól, megérteni magát a táncot és azt, hogy a balett a tanulás függvénye. A balettosok első pozíciója a spicc (en dehors), amivel igyekeznek síkba kiteríteni a testet, pedig az ember könnyen elborul, inkább leül, hogy a súlyát átadja a széknek. Amikor áll az ember, tulajdonképpen ellenáll a gravitációnak, és az állás bizony nagyon fárasztó. Támaszkodni kell, különben nem tudunk semmit sem csinálni – fejtegette Rényi András, akinek kutatási területe Rembrandt, Caravaggio, valamint többek között a modernitás-posztmodernitás kérdése is. – A tánc testi képességek kifinomult változata, a táncos mutatja, hogy így is, meg úgy is tud mozogni, pedig közben kiszolgáltatott a gravitációnak. A balettos valójában közelebb áll a lég- vagy kötéltáncoshoz, mert az ember nem tud a talaj nélkül meglenni. Az előadó leszögezte: szándékosan nem a testiség, szexus, nemiség, erotika, hanem a testesség, a fizikai jelenlét szemszögéből vizsgálja a táncot. A balettos tengelyes forgástestét, a klasszikus pozíciókat térben gömbként, matematikailag szerkesztett ábrán szemléltette. Megtudtuk: a balett el akarja rejteni a tömeget, ami nehéz, az izzadás rontaná az illúziót. A modern tánc viszont túl akar lépni ezen az átverésen, és meg akarja mutatni a testet. Az Egy faun délutánja volt a másik filmrészlet, amelyen síkban mozognak oldalról a táncosok, az ötletet egy görög váza adta a koreográfusnak, de a síkszerű, reliefkompozíció zsákutcának bizonyult. A klasszikus balett testetlenségét nem sikerült ezzel felülírni Nizsinszkijnek, hiszen az ember nem így táncol, nem síkban tartja magát. „A klasszikus balett dekonstrukciójaként” Body Remix Goldberg Variációkat láttunk a kanadai Marie Chouinard Company előadásában. A Hattyúk tavának modern feldolgozása rámutat számos, eredetileg „rejtett” mozzanatra: például elég az egyik lábra spicc-cipő, úgyis egy lábon forog a táncos, a másik a kezére kerül madárfejnek. – Ez a kortárs tánc iránya, megmutatni a lényeget. A klasszikus balett nem kopoghat, ott nincs talaj, a modern rámutat arra, amit egyébként nem látnánk. A jelenetben a protézisek nem betegekre utalnak, hanem arra, hogy az embernek mindig támaszkodnia kell – jelentette ki az előadó. Josef Nadj koreográfiája, a Habakuk-kommentárok zárta a vetítések sorát. Rényi András elmondta: ez a mű két táncnyelvet kombinál, a pantomimot és a kontakttáncot, majd a táncművészet dicséretével zárta előadását. – A pantomim lényege, hogy a test mozgásával előállítja a tárgyat, ami nincs jelen, tehát ábrázol; a kontakt nem ábrázol semmit, abban spontán együttműködnek a partnerek. A kontakt-improvizáció a ’60-as évek óta terjedt el Amerikából, nem színpadra készül, a pillanatnyi szituáció műfaja, amelyben megállás nélkül, folyamatosan hancúroznak a talajon. Ez a tánc nem szól semmiről, csak a test képességeiről: az egyik táncos érzékeli a másik súlyát, a talajt, a saját testét. A tánc megtanítja nekünk, hogy a testünk valójában fizikai objektum, megmutatja a működését, antropológiai keretét. Nincs egyetlen más művészet sem, ami erre képes, ami így ösztökéli az embert, hogy figyeljen a testére! Az izgalmas előadás után Kovács Edit bejelentette, hogy a Mindentudás Színházi Egyeteme a következő évadban is folytatódik, a sorozat első programjára október 3-án várják az érdeklődőket. Niedzielsky Katalin
BEOL | Szép Ernő Lila ákác című szerelmi történetével a Békéscsabai Jókai Színház múlt pénteken elérkezett az évad utolsó bemutatójához. A darabot Katkó Ferenc vitte színpadra Gulyás Attila és Köböl Lilla főszereplésével. ►Tovább
Még több képet talál előadásainkról a galériában
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
154 megtekintés 2025. március 14.
5 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
262 megtekintés 2025. február 28.
3 0
Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház
106 megtekintés 2025. február 22.
3 0
Legyél te is Színháztudor!
526 megtekintés 2025. február 20.
6 0
Hamletrock - Békéscsabai Jókai Színház
180 megtekintés 2025. február 18.
6 0
Jókai Színház Podcast - Juhász Bence
195 megtekintés 2025. február 8.
8 0
Süti | Időtartam | Leírás |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 hónap | A cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak. |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
viewed_cookie_policy | 11 hónap | A cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot. |
Értesítések