csabaimerleg.hu | Neil Simon: Mezítláb a parkban című darabjának olvasópróbája kedden kezdődött el a Békéscsabai Jókai Színházban. Tege Antal ezúttal nem színészként, hanem rendezőként mutatja meg a tehetségét. A két főszereplőt Gubik Petra és Czitor Attila eleveníti meg a színpadon. ► Tovább
A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja volt a reneszánsz humanista, Janus Pannonius, aki életében volt már költő, püspök, politikus és száműzött áruló is. Azonban az ember lehet bármilyen tehetséges és kitartó, végül a halál úgyis utoléri, és akkor bármit megadna azért, hogy ne vigye magával a túlvilágra. Zalán Tibor az államférfi mögött megbújó embert mutatja be darabjában. Szilágyi Viktor írása Az egy felvonásos darab több, mint hatvan percen keresztül mutatja be Janus Pannonius haláltusáját, aki korának egyik legműveltebb és legbölcsebb egyénisége volt. A halál küszöbén álló férfi, gyötrő lázálmában élete fontosabb szereplőit látja viszont. Egykori szerelmei, barátai, rokonai, tanárai és maga Mátyás király is végső konklúziókra kényszerítik az államférfit, filozófiájával és életével kapcsolatban. A főszereplő olykor gőgös viselkedése megrendül a hallottak kapcsán. Az eleinte felháborodott Janus Pannonius méltatlannak találja halálának helyszínét és okát, az idő haladtával pedig, inkább a félelem és a bűnbánat keríti hatalmába őt. Utolsó óráiban már csak az ápolására kirendelt cselédlány van mellette, akit haldoklása közepette volt szerelmeinek, majd édesanyjának hisz. A kétszereplős drámában szinte végig Bartus Gyula egyedül játszik a színpadon, ami igen nagy kihívás lehetett a Jászai-díjas színésznek, hiszen nem csupán a haldokló Janus Pannoniust kellett eljátszania, hanem az államférfi fontosabb barátait, ellenségeit, tanárait is. Egy embernek kellett megannyi figurát megtestesítenie. A feladatot azonban látszólag játszi könnyedséggel sikerült teljesíteni, számtalan arcát mutatta meg a karakterek megelevenítésénél és hitelesen adta elő a különböző korú és jellemű férfiakat a költő múltjából. A cselédlány szerepében Komlósi Kata színihallgató méltó társa volt a színpadon. Az mű nem Janus Pannonius munkásságával, a királlyal való politikai nézeteltéréseivel kívánt foglalkozni, hanem szeretné megmutatni az embert, és annak utolsó, fájdalmas óráit, amikor számot kell adnia mindenről, amit életében cselekedett. A darab megnézéséhez nem szükséges jól ismernünk a poeta doctus életét és munkásságát. Az előadás után sem valószínű, hogy jobban fogjuk ismerni Janus Pannoniust, mivel a mű témája túlmutat az államférfin. A minden emberrel egyszer bekövetkező halál az, ami a főszerepet játssza a cselekményben és az örök kérdés: vajon mi lesz a világgal nélkülünk és mit sikerült hátrahagynunk?
hir6.hu | Mi kell az élethez? Teszi fel az egyik legalapvetőbb költői, vagyis szerzői kérdést a Mezítláb a parkban című Neil Simon-darab, s persze frappánsan meg is válaszolja: az élethez az is kell, hogy néha levegyük a cipőnket és sétáljunk egyet a parkban… ► Tovább
Zalán Tibor Janus Pannonius utolsó, elképzelt óráit megelevenítő, Midőn halni készült című drámáját mutatta be színházunk kedden este Merő Béla rendezésében, Bartus Gyula főszereplésével. A darab a reneszánsz kor általunk kevéssé ismert zsenijének végóráit pergeti le könyörtelen élességgel és őszinteséggel, számvetését életével – halálával, boncolgatja bonyolult kapcsolatát Hunyadi Mátyással, és közvetett módon ugyan, de felmutatja a kor bonyolult politikai erővonalait. Voltaképpen egy, a mű egészén végigvonuló vízió fogja össze a darabot, amelyben Janus az állandóság. A darabban egyetlen segítője Janusnak egy cselédlány, akit hol az életében előforduló nőknek, hol pedig az édesanyjának lát. A cselédlány szerepében Komlósi Katalin színihallgató. Néhol meghökkentő, pikáns részletekkel tarkított a darab, ezzel együtt gondolkodtat és katarzist nyújt.
Hogyan válik egy legépelt, spirálozott példányból, jelzésszerű díszletből, kellékekből egy színpadi alkotás? Lezó Nóra blogja. 2015. 11. 13. Valami befejeződik Ez a nap is eljött 🙂 hetek óta tartó intenzív munka eredményét láthatjuk a ma esti premieren (ami péntek és ráadásul 13.-a). Némi javítás, kihúzás a szövegben, sok-sok szövegtanulás, instrukciók, előbb jelzésszerű, mostanra valódi kellékek, díszletek, csiszolgatások, vadhajtások lemetszése – ez jellemezte az elmúlt heteket. A szereplők a magukévá tették a karaktereket, eggyé váltak velük. Innentől kezdve a darab megkezdi önálló működését. Mindenkinek szívből ajánlom megnézésre és hiszem, hogy építő jelleggel hat majd az édesanyjával/gyermekével való kapcsolatára. 2015. 11. 12. Elő a zsepikkel! Nem akarom lelőni a poént (hihi, micsoda asszociáció), de aki egy kicsit érzékenyebb lelkű és még ráadásul édesanya is, az feltétlenül hozzon magával zsepit. Akik ugyanis már látták (pl. most a főpróbahéten), mind végigsírták. Ezt csak azért mondom, hogy legyen mire számítani. Kihagyni nagy kár lenne, mert párját ritkítja az a darab, ami ekkora hatással van egyszerre több emberre. 2015. 11. 11. Az utolsó délelőtti próba Ma volt az utolsó délelőtt, amikor ezt a darabot próbáltuk. Holnap este hétkor nyilvános főpróba, pénteken pedig premier. Egy érdekes, izgalmas, nem szokványos, de mégis mindenki számára ismerős témájú darab készült az elmúlt néhány hétben. Különösebb zökkenők nélkül zajlottak a próbák, megvannak a fogyókellékek (azért fogyó, mert elfogy, elhasználódik, minden előadásra be kell szerezni, pl. csoki), a díszlet, a hang, a világítás. Még este lesz egy próba, utána már élesben megy. 🙂 2015. 11. 11. Együtt élünk, vagy csak egymás mellett? Megint egy sokakat érintő kérdés… a mamahotel kapcsán már írtam erről. Hiába élnek egy fedél alatt, töltik együtt a nap 24 óráját, Jessie-nek és Thelmának még mindig vannak olyan titkai, tervei, vágyai, amikről a másikuk nem tud. És amikor ezek kiderülnek, az természetesen a meglepetés erejével hat rájuk, nocsak-nocsak. Nem azzal van probléma, hogy vannak saját gondolataik, dehogy. Hanem azzal, hogy olyan, eddig feltáratlan titkokról szedték le a tetőt, amiket ha időben (korábban) ki-/átbeszélnek, talán másképp alakult volna az életük. Maga az együttélés ténye még nem garancia a másik (meg)ismerésére. Ismét egy paradoxon: azzal bútorozunk össze, akit ismerünk, akivel jó együtt lenni, akihez szeretünk hazamenni és egyszer csak az derül ki, hogy mennyire nem tudunk egymásról semmit. Tanulság: okosan válasszuk meg, kivel élünk együtt és ha már ugyanaz a kulcsunk a közös kecóhoz, ne hagyjuk elmenni a másikat magunk mellett és mi is tartsunk vele lépést. 2015. 11. 10. A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve Mind ismerjük azt a helyzetet, amikor jót akarunk valakinek (jellemzően egy hozzánk közel álló embernek), de rosszat teszünk vele mégis. Ilyenkor minket is mardos a bűntudat, hogy mit kellett volna másképp csinálnunk, hogyan kellett volna segítenünk. Nem hibáztathatjuk magunkat, mert minden bizonnyal a jó szándék és a segíteni akarás vezérelt minket abban, hogy a szeretett embernek megkönnyítsük az életét, de egy dolgot nem szabad elfelejtenünk: nem élhetjük a másik életét. Ami szerintünk jó neki, az nem biztos, hogy számára is megfelelő. Tisztelnünk kell annyira a másikat, hogy hagyjuk neki, hadd járja a saját útját és akkor nyújtjuk felé a segítő kezet, amikor ő kéri. Nagyon sok szülő esik ebbe a hibába, mert azt hiszi, ő ismeri a legjobban a gyerekét, tehát kétséget kizáróan tudja, mi a legjobb neki. Ott szokott elcsúszni a dolog, hogy vagy nem ismeri igazán, vagy nem tudja, mi a jó neki. Thelma, Jessie anyja is ezt a hibát követte el. 2015. 11. 10. „Én leszek, aki rendbehozza majd az életed…” Van a darabban egy mondatnyi utalás az éneklésre. Nem volt kikötve, hogy melyik dalból kell énekelni, próbán találták ki (nyilván nem a Boci, boci tarká-ra esett a választás; az eléggé nevetséges lett volna). Ez az egy sor viszont olyan beszédes, olyan sokatmondó és annyira jellemzi a darabot, hogy jobbat nem is találhattak volna a lányok, akár Freud-i elszólásnak is mondhatnám. Ugyanakkor ott van benne az a csipetnyi paradoxon, ami szintén végigvonul a darabon, jelen esetben: ő rontotta el, de rendbehozni is ő akarja. De ki az az ő? Majd kiderül 🙂 2015. 11. 09. „Nagy utazás az életünk” Jessie az életet a buszozáshoz hasonlítja: zötykölődünk, melegünk van, nagy a zaj, de haladunk, jó esetben. Még jobb esetben előre. Nagy közhely, de épp ezért igaz: az utazás, az úton levés a lényeg, nem is annyira a cél. Jessie-nek célja sincs és úton sincs (és busza sincs, hihi). Mit tehet ilyenkor az ember? Azt, amit Jessie. 2015. 11. 09. Sajtónyilvánosság Elérkeztünk a bemutató hetéhez, vagyis a főpróbahéthez 🙂 Mától kezdve délelőtt és délután is próba van, a délutánin a sajtó is megjelent. Interjúk, fotózások zajlottak egész délután és este. Hirtelen meglepően sokan lettünk, majdnem olyan volt a próba, mintha nyilvános lenne. 2015. 11. 07. „Vajon büszke lenne-e a kisgyerek, aki voltál, a felnőttre, aki lettél?” Ez az idézet jutott eszembe a mai próbán, Jessie-t hallgatva, miközben a gyerekkoráról mesélt. Ha mi is megnézzük a gyerekkori képeinket, ahogyan ő is tette, mi jut eszünkbe azon kívül, hogy cukik voltunk? Eszünkbe jut valami egyáltalán? Ilyennek képzeltük a felnőttkori önmagunkat? Jobb vagy rosszabb lett a végeredmény? Javíthatunk rajta, ha nem vagyunk elégedettek? 2015. 11. 06. Összpróba A mai nappal megvolt az első összpróba, ami azt jelenti, hogy először ment le a darab egyben. Kicsit hosszabb volt a tervezett időtartamnál, de ez elsőre teljesen rendben van (az lenne szokatlan, ha nem így történne). Ez fontos része a próbának, mert a rendező is, a színészek is, a műszak is először „szembesül” az egész darabbal, egyben. Ilyenkor még lehet csiszolni, ha valami nem működik, nem passzol, hiányzik, túl sok van belőle, stb. Ez a mostani összpróba gördülékeny volt, nem volt probléma sem a díszlettel, sem a kellékekkel, sem a szöveggel. 2015. 11. 05. Mamahotel Napjaink jelensége, amikor 30+-os felnőttek otthon laknak a szülőknél. Vagy dolgoznak, vagy nem, vagy már megint/még mindig tanulnak. Azért érdekes ez, mert a darab idejében ez nemigen volt szokás, viszont tetten érhetjük. A mama házába lakik a lány, de mégis a lány visel gondot a mamára. Ez az érdekes kettősség megy végig az egész darabon: ki kinek a gyereke vagy a szülője? Megesik, hogy a gyerek gondot visel az idős és/vagy beteg szülőre, tehát létrejön a szerepcsere, itt viszont nem annyira idős (főleg nem beteg) a mama. Akkor miért? Erre is választ adnak. 2015. 11. 05. Állnak a falak Na, most már megvan a díszlet is, működik, hallatszik, látszik minden. Így egészen más perspektívába kerül a darab, kezd előadás-formája lenni. 2015. 11. 04. Ízelítő a díszletből Ismerős? Horgolás a fotelon, a tévén, a szekrényen és minden elképzelhetetlen felületen. Nippek a tévé tetején. Tárcsázós telefon. Csokisdoboz. Régi teafőző (lehet, hogy nem az, de szerintem 10-ből 10-en erre használták). Ezt látjuk, itt történik minden. 2015. 11. 04. Irónia nem egy ország…. …ahol az irónok laknak 😀 Inkább ember. Együtt lehet vele élni, el lehet kerülni, lehet vele csak alkalomadtán randizni, de nem érdemes figyelmen kívül hagyni, mert így is-úgy is utolér, ami viszont csúnya találkozást eredményez. Inkább legyen barát, mint ellenség, már csak azért is, mert nem bunkó, csak őszinte. Már a címben is megismerkedünk vele, a darabban pedig – ha figyelünk – tetten érhetjük. Kérdés, hogy ki, mikor, miért és hogyan találkozik vele. 2015. 10. 29. Fölösleges ember. Tényleg létezik ilyen? Első olvasatra abszurdnak tűnhet: mindenkire szükség van, mindenki valamilyen életfeladattal jön a világra, mindennek van oka, célja, ésatöbbi, ugye. De mi a helyzet azokkal az emberekkel, akik nem jók semmire, nem tudnak igazán semmit, nem képesek érzelmek adására-vevésére (és itt most nem a pszichiátriai esetekről van szó). Mi a teendő akkor, ha valaki ezt felismeri magában? Változtat ezen? Hogyan? A darabban ezt a kérdést boncolgatják és meg is adják rá a választ. 2015. 10. 28. Látszanak a körvonalak. Ahogy egyre előrébb haladunk az időben, úgy válik egyre láthatóbbá a darab. Immár nem csak ceruzával vannak megrajzolva a darab körvonalai, hanem elkezdődött a tinta használata is. Egyre magabiztosabb vonalvezetéssel alakul a mű, az instrukciók kezdenek szárba szökkenni, a karakterek lassacskán életre kelnek. Van még munka, de a vadhajtás egyre kevesebb. Most már csak a szövegek pontosítása van hátra, a hangsúlyok, mimikák kidolgozása az elsődleges. Érdekes megfigyelni, hogy válik egyre inkább a szereplők sajátjává a karakter. Már kezd eltűnni a „magánszemély”, erőteljesebb a megformálni kívánt anya és lány. Előkerülnek tehát a színesceruzák, bár a használatuk még bizonytalan kicsit. 2015. 10. 23. Édes, mint a ……..? Egy kis gasztro-élmény: a szereplők esznek a darabban. Nincs konkrét étkezés, inkább nasinak mondanám, ugyanis csokit majszolnak. Édességet. Mi lehet édes? A bűn, a méreg, a bosszú, az élet, a szeretet, az élmény és… az anya is az. Mind ismerjük a szer-etet szójátékot. Mindig a lány etet. És mindig az anyját, senki mást. A lány ad, az anya pedig (be)kajálja. Szó szerint is és átvitt értelemben is bekajál mindent, amit a lányától kap. Elveszi, el- és befogadja. Persze néha ellenkezik, ami nem meglepő, hiszen emberből van, de az elutasítás távol áll tőle. A lány ezzel természetesen tisztában van, de nincs benne manipuláció. Egyértelmű helyzetet teremt, egyértelmű közléseket tesz, egyértelműen cselekszik. Felnőtt. A történetben még az innivaló is édes: kakaó, ami mindannyiunknak visszahozza a gyerekkort. Ez az anya érdeme, kivételesen ő készíti. Itt megjelenik egy kettősség: kakaót csinál a (felnőtt) gyerekének, de közben ő maga a gyerek, akit csokival etetnek. Mindeközben egészen intenzív, családias beszélgetés zajlik kettejük között, már-már idillikus. Édesek. 2015. 10. 21. Született feleségek, avagy anyák és lányok A próbákat nézve eszembe jutott a mindenki által ismert és méltán népszerű Született feleségek néhány karaktere: Susan és Julie, Felicia és Beth. Anyák és lányok. Susanék esetében felcserélődtek a szerepek: Julie volt az anya, pedig nem volt köztük jelentős korkülönbség, ahogyan az ilyen szerepcserés viszonyoknál általában lenni szokott. Feliciáék esetében (a nő, aki levágta az ujját) pedig az anya mindenen és mindenkin uralkodni vágyó, mindenkit saját szolgálatába állítani akaró karakter, aki a saját lányát (Beth) is csupán egy eszközként használja. Ettől még az sem tartja vissza, hogy távol élnek egymástól, Felicia konkrétan a sitten van. Mi köze a sorozatnak a darabhoz? A darabban az anya karakterében valami furcsa elegyet alkot ez a két sorozatszereplő. Teljesen különbözőek és persze nem egy az egyben ugyanaz a kettő, de félelmetesen hasonlóak: egyszerre gyámolításra szoruló gyerek és a lányát saját szolgálatába állítani akaró anya. 2015.10.20. Valami elkezdődik…. Egy kétszereplős dráma van kibontakozóban a Jókai Színház Stúdiószínházának deszkáin. Anyát és lányát látjuk az otthonukban, életüket kb. másfél órába sűrítve. Az anya-lánya viszony lehet jó, rossz, viharos, harmonikus, ellentmondásos, de akármilyen is: hatással van mindkét fél személyiségére. Ebben a darabban egy olyan kapcsolatba nyerünk betekintést, amely mindannyiunk számára ismerős, akár úgy, hogy hallottunk efféléről, akár úgy, hogy a saját bőrünkön tapasztaljuk/tuk meg. Mindannyiunkkal megtörténhet a darab egy-egy szituációja; a teljes történet azonban egyikünkkel sem történt meg. Stúdiódarab, tehát testközelből, premier plánban tárul elénk az élet egy darabja. A díszlet jelentős része már megvan, a kellékek is javarészt, a jelmez is nagyjából. A játék kibontakozóban, a szöveg még feldolgozás alatt. A példányokat (szövegkönyveket) áthúzások, átírások, kisebb-nagyobb jegyzetek tarkítják. A megismerés már megtörtént, most az ismerkedés van középpontban. Sűrű és intenzív a darab. A produkció körvonalai ceruzával már meg vannak rajzolva.
BEOL | Bemutatták a Békéscsabai Jókai Színház idei évadának első mesejátékát, az Egereket. A darabot Tóth Géza állította színpadra Urbán Gyula, Minden egér szereti a sajtot című története nyomán. ►Tovább
Gépjárművezető és portás munkakörökbe keres munkatársakat a Békéscsabai Jókai Színház. A pályázatok benyújtásának határideje 2015. október 30. Az álláshirdetések részletei az alábbiakban olvashatók. Álláshirdetés a Békéscsabai Jókai Színháznál gépjárművezető munkakör betöltésére A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozott idejű 2015.11.02 – 2016.01.31.-ig tartó közalkalmazotti jogviszony Foglalkoztatás jellege: Teljes munkaidő A munkavégzés helye: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3. A munkakörbe tartozó lényeges feladatok: A Békéscsabai Jókai Színház üzemeltetésében lévő gépjárművek vezetése, szállítások koordinálása, valamennyi gépjármű műszaki ügyintézése, menetlevelek ellenőrzése. Illetmények és juttatások: Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. Pályázati feltételek: – Középfokú képesítés, – Személy- és tehergépjármű vezetésében szerzett gyakorlat – Legalább 3-5 év szakmai tapasztalat, – Felhasználói szintű Internetes alkalmazások, – Felhasználói szintű MS Office (irodai alkalmazások), – CE kategóriás jogosítvány, – GKI vizsga, – Büntetlen előélet, – Érvényes vezetői engedély. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: – PÁV III, – Személy- és tehergépjármű vezetésében szerzett gyakorlat – Legalább 5 év feletti szakmai tapasztalat, – Rugalmasság, – Jó terhelhetőség, – Együttműködési készség. A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: – Önéletrajz. A munkakör betöltésének időpontja: A munkakör legkorábban 2015. november 2. napjától tölthető be. A pályázat benyújtásának határideje: 2015. október 30. A pályázat kiírással kapcsolatban további információt Pcsolinszky Tamás nyújt, a 66/519-559-es telefonszámon. A pályázatok benyújtásának módja: Postai úton, a pályázatnak a Békéscsabai Jókai Színház címére történő megküldésével (5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3.). Kérjük a borítékon feltüntetni a munkakör megnevezését: gépjárművezető vagy Elektronikus úton a munkaugy@jokaiszinhaz.hu e-mail címen keresztül. _________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Álláshirdetés a Békéscsabai Jókai Színháznál portás munkakör betöltésére A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozott idejű 2015.11.02 – 2016.01.31.-ig tartó közalkalmazotti jogviszony Foglalkoztatás jellege: Részmunkaidő (4-6 óra) A munkavégzés helye: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3. A munkakörbe tartozó lényeges feladatok: Portai szolgálat. Ügyfél tájékoztatás, kisebb karbantartói munkák elvégzése, udvar rendben tartása, hó eltakarítása, síkosság mentesítés. Illetmények és juttatások: Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. Pályázati feltételek: – Középiskola/gimnázium, – Magyar állampolgárság, – Büntetlen előélet. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: – Középfokú képesítés, épület karbantartáshoz kapcsolódó szakképesítés (lakatos, asztalos, villanyszerelő, festő stb.), – Alap szintű levelező rendszerek ismerete (LotusNotes, Outlook), – Alap szintű MS Office (irodai alkalmazások), – B kategóriás jogosítvány. Elvárt kompetenciák: – Jó kommunikációs készség, – Rugalmasság, – Határozottság. A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: Önéletrajz A munkakör betöltésének időpontja: A munkakör legkorábban 2015. november 02. napjától tölthető be. A pályázat benyújtásának határideje: 2015. október 30. A pályázat kiírással kapcsolatban további információt Pcsolinszky Tamás nyújt, a 66/519-559-es telefonszámon. A pályázatok benyújtásának módja: Postai úton, a pályázatnak a Békéscsabai Jókai Színház címére történő megküldésével (5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3.). Kérjük a borítékon feltüntetni a munkakör megnevezését: portás vagy Elektronikus úton a munkaugy@jokaiszinhaz.hu e-mail címen keresztül.
A Magyar Művészeti Akadémia felkérésére Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka főszerkesztője a hatvanas, hetvenes évek betiltott színdarabjaiból (Mészöly Miklós Az ablakmosó, Weöres Sándor A kétfejű fenevad, Illyés Gyula Kegyenc és Székely János Caligula helytartója) állított össze egy estét Tribunusok és költők címmel. A hatalom és az annak alávetett ember viszonyát faggató darabok részleteinek előadása között a szerkesztő moderátorként is közreműködik. A rendező Tege Antal, a bemutatóra október 26-án kerül sor Budapesten a Pesti Vigadóban a Békéscsabai Jókai Színház művészeinek előadásában. A hatvanas, hetvenes évek magyar szellemi, művészeti életében a támogatás–tűrés–tiltás kultúrpolitikai közege nem hagyta érintetlenül a kor színházi életét sem. A legjelesebb alkotóknak, természetesen, születtek olyan drámáik, amelyeket a hivatalos elemzők és értelmezők, illetve kultúrpolitikai vezetők (élükön Aczél Györggyel) részben esztétikai (értsd: a szocialista realizmus elvárásait nem teljesítő) okokból, de leginkább politikai okok miatt nem tartottak bemutathatóknak. A diktatúra természetrajzának leírásához, ha csak áttételesen is, többnyire történelmi álcát öltve hozzájáruló, hatalom és annak alávetett ember viszonyát faggató darabok hosszabb-rövidebb ideig nem kerülhettek a közönség elé. Korszakunk, az ötvenes évek mélypontjai után, a konszolidáció időszaka mind a társadalomban, mind a művészetekben. Ahogy a társadalom, úgy a magyar írók többsége is elfogadta azt a mozgásteret, amelyet a korabeli kommunista-szocialista diktatúra pártvezetése felajánlott nekik. Legalábbis a közéleti megnyilvánulások terén. Ugyanakkor legjobb íróink műveikben igyekeztek tágítani szabadságuk szűkre szabott korlátait. Igyekeztek beszélni olyan kérdésekről is, amelyeket a cenzúra egyébként tiltott, de amelyeket a magyar társadalom, a magyar nemzet jövője szempontjából fontosaknak ítéltek, például a zsarnoki hatalomnak alávetett ember lehetőségeiről.- mondta Elek Tibor. Illyés Gyula, a nyugati irodalmak és a magyar irodalom különbségéről szólva, a következőképpen vallott 1963-ban, a párizsi L Expresse című lapnak adott nyilatkozatában: „Amikor a tribunusok csődöt mondanak, a költők kénytelenek – gyakran akaratuk ellenére is – foglalkozni a köz ügyeivel, harcolni eszméikért, egyszóval: vállalni a „bárd” szerepét.” A bárd szó jelentését, A walesi bárdokat ismerő magyar ember számára nem kell magyarázni. A tribunusok szó helyén, az interjút könyvben először közlő, 1978-ban megjelent, de mindjárt be is tiltott, Szellem és erőszak című Illyés-kötetben már a politikusok szó szerepel. A tribunus szó az ókori Rómában jelölt alapvetően politikai tisztséget, de bizonyos időszakokban még az államot irányító katonai parancsnokot is értettek rajta (így előadásunk második fele újabb értelmet ad majd esténk címadásának). A hatvanas, hetvenes években dráma és a színház a nyilvánosság talán legfontosabb műfaja és színtere volt, s ezáltal a nemzeti önismeret egyik legfontosabb színtere is – nem véletlenül tartották annyira ellenőrzés alatt. A többek között a szabad véleménynyilvánítástól is megfosztott olvasó, illetve néző a zsarnokság, a hatalomnak való kiszolgáltatottság, a szabadsághiányos létezés drámai szituációiban előszeretettel kereste az aktuális politikai üzeneteket… Tege Antal rendező szerint négy különböző szerző, négy teljesen különböző műve az összeállítás. A cél: egységes előadást készíteni. Jómagam csak olvasmányaimból tudok a kor színházi világáról. Aczélról, a helyi megbízottról, a feljelentgető kollégákról. Számomra az volt a kihívás, hogy egy térbe, egy jelmezvilágba, egy időbe hozni a darabokat. Badarság lenne megpróbálni egy-egy jelenetbe belesűríteni az egész darab mondanivalóját, igazságát. Részleteket mutatunk darabokból, egységesen, mai gondolatokkal. A színésznek ma is egy faladata van, ahogy régen is egy volt: játszani. Az írónak az, hogy szabadon közölhesse a gondolatait! Adjunk hálát, hogy azt játszhatunk, amit szeretnénk, és soha ne jöjjön vissza olyan kor, amelyben megmondják az arra kinevezettek, hogy mit játsszunk! – vallotta Tege Antal. Az összeállítás szerepeit a Jókai Színház művészei, Komáromi Anett, Köböl Lilla, Czitor Attila, Gulyás Attila, Jancsik Ferenc, Katkó Ferenc és Mészáros Mihály játsszák. Fotó: Locskai Henriett
csabaimerleg.hu | Csiszár Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes-és Kiváló Művész rendező, a Tévedések vígjátéka után második alkalommal rendez a Békéscsabai Jókai Színházban, ezúttal a „Jóccakát, anya” Marsha Norman színmű adaptációját viszi színpadra, melynek próbái elkezdődtek és egy hónap múlva láthatja a közönség a színpadon. ►Tovább
Békéscsabán az elmúlt hétvégén minden a kolbászról szólt! A fesztivál előestéjén volt látható Orbán János Dénes Szabadság, kolbász, szerelem című díjnyertes darabjának felolvasó színházi előadása, melyet Árkosi Árpád rendezett. A mű Békéscsabát mutatta be a mesei időkben. Érintette a migránsveszélyt, ebben az esetben japán gasztroszamurájok fenyegették a kolbász-biznisz egyensúlyát. A kacagtató előadásból azt is megtudhattuk miként kényszerültek a jenkik arra, hogy csabai kolbászt tűzzenek ki a Fehér Ház homlokzatára. A következő díjnyertes produkció, mely részt vett az Erős csabait kívánok! drámapályázaton Vörös István Pisztoly az asztalon című darabja, ami szintén felolvasó-színházi keretek között, november 12-én látható majd az Ibsen Stúdiószínházban. Több mint hatszáz csapat gyúrta a kolbászt Békéscsabán. Az immár tizenkilencedik alkalommal megrendezett Csabai Kolbászfesztivál szombati napján a Békéscsabai Jókai Színház megbízott igazgatója, Seregi Zoltán is részt vett a gyúrásban, aki maga is nagy tisztelője a csabai kolbásznak. Mi a közös a kolbászfesztivál a hír6.hu és a Jókai Színház között? A válasz egyszerű: az együttműködés. A hír6.hu nyolcadik születésnapját épp a kolbászfesztiválon ünnepelte október 23-án este, ebből az alakalomból rendhagyó módon, hatalmas bulival ajándékozta meg partnereit, munkatársait és a Csabai Kolbászfesztivál közönségét. Az ajándék pedig, a Jókai Színház műsora volt. Az óriási sátorban rengeteg ember volt és fergeteges hangulat uralkodott. Az ünneplők egy órás zenés műsort kaptak a művészektől, részletek csendültek fel többek között A dzsungel könyvéből és a Monte Cristo grófjából, melyet hír6almas siker övezett. Boldog születésnapot Hír6!
Két napos konferenciával, a Magyar Operett Napjának ünnepi díjátadásával, Farkas Ferenc Csínom Palkó című előadásával és a Milánói Világkiállításon megrendezésre kerülő ünnepi gálával köszöntötte az Operettszínház a műfaj éves napját. A díjeső részese lehetett a Jókai Színház két művésze is, Gubik Petra az évad legígéretesebb ijfú művészének járó Marsallbot-díjat, míg Szomor György az Évad Legjobb Musical Színésze díjat kapta. A Budapesti Operettszínház és a Színház- és Filmművészeti Egyetem tudományos és szakmai konferenciáját az operett-hagyományról és a műfaj performativitásáról október 24-25-én az Operettszínházban rendezik meg. Az idei különleges konferencián kívül immár hagyomány tizenhárom éve, hogy átadják az Magyar Operett Napja díjait. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a színészet tanulható-e, avagy sem. Nyilván sok minden tanulható, de a legfontosabb talán mégis az, hogy aki színpadra lép, olyan különleges személyiséggel rendelkezzen, és olyan hatalmas energiákat tudjon közölni, amelyek leveszik a lábáról a nézőt. Az Operettszínház fiatal művésznője, akit az Elfújta a szél Scarlett O'Harájaként, a Mozart Nannerljeként, valamint a Fame Carmen szerepében láthatnak estéről estére kivételesen erős, szuggesztív személyiség. Az évad legígéretesebb ijfú művészének járó Marsallbot-díjat ez évben Gubik Petra érdemelte ki. Az Évad Legjobb Musical Színésze díjat a némiképp rendhagyó pályával rendelkező Szomor Györgynek ítélték. Már tizenegy évesen zenekart alapított, és előbb lett országos népszerűségű rocksztár, mint színész – ez azonban nem látszik rajta. Igazi férfiszínész, önkínzó alkat; rendkívüli aprólékossággal, mindig belülről építkezve alkotja meg a figuráit. Emlékezhetünk rá többek között az Elisabeth Rudolfjaként, később pedig Ferenc Józsefjeként. A tavalyi évad nagy sikerű musicaljében, az Isten pénzében a főszereplő Scroogot alakította. E szerep lenyűgöző megformálásáért érdemelte ki a 2015-ös Magyar Operett napjához kötődő díjat. 2015-ben a Bársony Rózsi emlékgyűrű díjazottja Kállay Bori Érdemes művész lett. A Csínom Palkóban nyújtott alakításáért – Kati/Imola szerepének megformálásáért – kapta az Évad Legjobb Operettszínésze díjat Dancs Annamari. Az Életmű-díjat a Musica Hungarica Kiadó képviselője Benkóczy Zoltánnak adta át. A Magyar Operett Napján – október 24-én – kezdődő kétnapos eseménysorozaton ismert alkotóművészek és tapasztalt történészek elemzik az operett élő hagyományát azzal a szándékkal, hogy újra a szakmai és tudományos beszéd tárgya legyen ez a zenés színházi műfaj. Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának napja szimbolikus pillanat, a két intézmény közös konferenciája az elmúlt száz év legendás operett-előadásainak megidézésével elemzi kultúrtörténetünk sajátos hungarikumát. Forrás: www.operett.hu Gubik Petra a FAME – A Hírnév ára – videóklipnek is az egyik főszereplője
Terasz.hu | Az első hivatalos magyar színtársulat Budán alakult meg Kelemen László igazgató vezetésével. 1790. október 25-én mutatták be nagy sikerrel a budai várszínházban Simai Kristóf Igazházi című darabját. Amikor a kétszázhuszonötödik évfordulón fejet hajtunk az elődeink emléke előtt, elhelyezzük Göncz Árpád sírjára a köszönet és hála koszorúját. ►Tovább
A békéscsabai Horváth László tulajdona az a hófehér Cadillac Eldorado, amely a Tévedések vígjátéka című előadásban szerepel estéről-estére. A tulajdonos egy helyi szerelőműhelyt vezet, melynek udvarán egy kicsinyített Eiffel-torony áll. Ebből is láthatjuk szenvedélyes és érdekes emberrel állunk szemben. Elmondása szerint egy negyvenéves autó van a birtokában, amit Amerikából vásárolt 3 éve. Az ára jelenleg 1,5-2 millió forintra rúg, persze szállítás, vizsga és egyéb hozzátartozó költségek nélkül. Amikor megérkezett hozzá, oldtimer (öregautó) vizsgát kellett tennie, hiszen egy ilyen csodában minden alkatrésznek eredetinek kell lenni ahhoz, hogy kedvezményesebb legyen fenntartani. Természetesen a forgalomban csak műszaki vizsgával vehet részt, ezzel pedig voltak nehézségei, hiszen a kötelező előírásoknak nem minden pontja felelt meg évtizedes mivolta miatt. Érdekes, hogy ennyire régi autóról beszélünk és mégis minden motorosan működik benne. Mintha időutazáson lennénk. Ennyivel előbbre volt tőlünk Amerika negyven éve. Magyarországon körülbelül 10-20 db található ebből a típusú autóból, az alkatrészekhez viszont olcsón hozzá lehet jutni, mert az USA-ban sokan foglalkoznak gyártással. Odaát nem is ritka, hogy ilyen autók járnak az utcán. A hatszemélyes csoda 24 mázsát nyom, 6,5 méter hosszú, és 25-30 litert fogyaszt a 8000 köbcentis motorja. Alkalmakra használják csak, esküvőkre, születésnapokra, kiránduláshoz. Nehéz vele közlekedni, mert lépten-nyomon megállítják a tulajt, hogy rácsodálkozzanak az autóra. Horváth Lászlónak hét unokája van, akik szintén imádják. A darab rendezője, Csiszár Imre ragaszkodott ahhoz, hogy egy ilyen autó szerepeljen az előadásban. A színpadra egy rámpán viszik fel, és mivel nagyon nagy felelősség a volánja mögé ülni, vigyázva arra, hogy ne a nézők közé hajtsanak vele, a színházból senki sem vállalta a sofőrködést. Az előadásban a szerelőműhely munkatársa, Bíró Gábor vezeti a Cadillaket, és szállítja a színpad közepére Bartus Gyulát, aki fehér szmokingjában az Ephesusi herceget formálja meg a színdarabban. Jöjjenek el, nézzék meg Önök is, ezt a különleges autót, egy különleges előadásban.
Még több képet talál előadásainkról a galériában
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
5 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
3 0
Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház
3 0
Hamletrock - Békéscsabai Jókai Színház
6 0
Jókai Színház Podcast - Juhász Bence
8 0
Értesítések
