Dübörög a színház ezekben a napokban Pécsen. Aki színház, aki számít, itt van. Ahogy a Békéscsabai Jókai Színház is, mint arról már korábban beszámoltunk.  A színes programok közt található a Színházi Dramaturgok Céhének Nyílt Fóruma, mely a kortárs magyar drámák fóruma, s melynek külön érdekessége, hogy a több mint 30 éves múltra visszatekintő rendezvény – vagy mondhatnánk ma már mozgalomnak – valamikor Zalaegerszegről indult, és hogy Merő Béla rendező az alapító „atyák” közé tartozik. Ezért is volt kézenfekvő, hogy a Nyílt Fórum napi felolvasó-dömpingjében, a mindennapra egy dráma-sorozat egyikét Merő Béla rendezze meg. Ő pedig természetesen a Jókai Színház művészei közül választott ehhez társakat, mégpedig Kovács Editet és Tomanek Gábort. Az előzményekről annyit, hogy a dramaturg céh tavaly nyár végén drámapályázatot hirdetett. A beérkező 150-ből kiválasztottak fejlesztésre nyolcat, amelyeknek a szerzőikkel fagyos januári napokon a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház termeiben dolgoztak. A szakértők közt volt Merő Béla is, aki már ebben a korai szakaszban elemezte, boncolgatta a fiatal Fridl Viktória Kalitka című szürreális, napjaink egyhangú világának veszélyére figyelmeztető színművét. Fridl Viktória válogatott a jó – vagy nem jó – tanácsok közt, és elkészült az újabb változatával. Ezt mutatta be a Jókai Színház a POSZT-on a már említett művészekkel. Az írásmű sok veszélyt rejt magában, hiszen az unalmat nem unalmasan ábrázolni elég nagy kihívás. Azonban az élő szó, a hiteles színészi személyiség és az értő rendezés mégis fölszikráztatta a művet, mellyel nemcsak a szerző, hanem a közönség is elégedett volt a június 10-ei eseményen. A felolvasószínházat izgalmas beszélgetés követett az alkotók részvételével, melyet Mikó Csaba drámaíró vezetett föl, de a közönség körében ott volt például Weiss János is, a pécsi egyetem filozófia professzora vagy Tábor Lajos, a békéscsabai Színitanház tanára, akik újabb érdekes aspektusból közelítettek a műhöz. Most már csak azt remélhetjük, lesz ennek a munkának folytatása, és szeptember 21-én, a Magyar Dráma Napján a csabai közönség is találkozhat a művel és rokonszenves szerzőjével.   Lőkös Ildikó dramaturg, a felolvasószínház gondozója

Óriási nézőtérré alakult a Békéscsabai Jókai Színház előtt az utca június 10-én, és a közönség már jóval a fél ötös kezdés előtt gyülekezett, hogy együtt búcsúztassa a társulattal a 2016/2017-es évadot. Immár hagyomány a szabadtéri szezonnyitás és -zárás, amikor átadják a legjobb alakításokért járó kitüntetéseket, köztük a legrangosabb szakmai elismerést, az éppen tíz éve alapított Gálfy László Gyűrű Díjat. (Niedzielsky Katalin tudósítása) Seregi Zoltán igazgató a sikeres évad lebonyolításáért elsősorban a közönségnek, a bérletvásárlóknak mondott köszönetet hűségükért, bizalmukért. Kiemelte, hogy öt felnőtt, öt ifjúsági és gyermekszínházi, valamint négy stúdiószínházi bemutatót tartott a teátrum, ami 346 előadást jelent, vagyis majdnem minden napra jutott egy produkció. Ebből 276-ot Békéscsabán játszottak, 56-ot vidéken és külföldön, illetve 14 külső előadást fogadtak a teátrumban. Az összes produkciót 68 708 néző látta. –   A műsortervnek sokféle igényt kell kielégítenie, hiszen 100 kilométeres körzetben nincsen másik színház, ezért népszínházi programot kell játszani – szögezte le a direktor. Majd arról beszélt, hogy nem ért egyet a megkülönböztetéssel, hogy egy előadásnak vagy könnyednek vagy elgondolkodtatónak kell lennie; úgy véli, a tragédia is kikapcsolja a nézőt a hétköznapokból. S a színház képes arra a „zseniális trükkre”, hogy kívülről láttatja a világot, hatására átélünk szenvedést, fájdalmat, de nem úgy, mint a valóságban, hanem katarzisként, ami erősíti, felemeli az embert. A színház „diadalmas szemfényvesztés, kaland”, ami végül az igazságot mutatja fel, a komoly darab is kikapcsolódás, szórakozás. Seregi Zoltán gyorsan megnyugtatta a publikumot: mindezt nem azt jelenti, hogy a jövő évad ne kínálna könnyed, szórakoztató darabokat. A műsortervet azonban nem részletezte, azt meghagyja az évadnyitóra. Czitor Attila és Tege Antal színművész vezette elegánsan, poénosan a műsort, de akadt meglepetés is. Az évadértékelő beszéd felkonferálása után, még a direktor előtt – mint egy „előzenekar” – Csomós Lajos lépett a mikrofonhoz, és egyfajta Seregi-átiratot adott elő, kedvesen rappelve, kifigurázva a főnököt. A hagyományokhoz híven, a beszéd után igazi díjeső zúdult a társulatra, kiosztották az elismeréseket, közben népszerű musicalrészletek tarkították a programot. Az évad színművésze díjat – a kollégák szavazatai alapján – három kategóriában osztották ki, Ifjú tehetségként Czitor Attila, Érett színművészként Tege Antal, Tapasztalt színművészként Bartus Gyula vehette át a kitüntetést. A legjobb háttérmunkáért járó díjjal Kergyik István színpadmester munkáját ismerte el a társulat. A Gálfy Gyűrű Díjat a Jókai Színház egykori művésze és igazgatója, Gálfy László emlékére éppen tíz évvel ezelőtt alapította a család és a teátrum közösen. A rangos szakmai elismerés odaítéléséről – a rendezői nominálások alapján – mint mindig, most is szakmai bizottság döntött. Niedzielsky Katalin újságíró, színikritikus, dr. Farkas Wellmann Éva költő, kritikus, kulturális újságíró, Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke, Túriné Kovács Márta osztályvezető (Békéscsaba Megyei Jogú Város) és Hedry Mária művészeti tanácsadó (Klebersberg Kúria) vett részt a zsűri munkájában. A bírálók valamennyien egyetértettek abban, hogy az évad egyik legkiemelkedőbb előadása a Macskajáték volt és abban Felkai Eszter egészen kivételes alakítást nyújtott. Juhász Róza rendező a Jászai-díjas művésznőt, a Jókai Színház örökös tagját jelölte a gyűrűre. Indoklásában így fogalmaz: „hatalmas energiával, humorral, kedvességgel, ugyanakkor rendkívül koncentrált módon kereste a megformálandó figura lelkét, mozdulatait, érzéseit, motivációit”. Felkai Eszter azonban nagyon fontosnak tartotta, hogy tudassa: óriási megtiszteltetés volt számára a felkérés Orbánné szerepére, az alakítás méltatása, jelölése, de kezdettől ragaszkodott ahhoz, hogy mint alapító nem lehet díjazott. Ez számára – mint hangsúlyozta – morálisan, erkölcsileg, emberileg teljességgel lehetetlen. Mint mondta, a férje a mennyből leszólna: „Anyukám, ne csináld!” Az alapítók szándékát tiszteletben tartva nemcsak egy kiugró alakításért, hanem az egész évadban nyújtott, magas művészi  teljesítményért jár a Gálfy-gyűrű évről évre, a döntéshozók a rendezői nominálásokra igyekeznek hagyatkozni, hiszen azok tükrözik legjobban a teljesítményt. Tege Antal és Katkó Ferenc két-két jelölést kapott. Tege a Sonkamenüettért, valamint az Ármány és szerelemben von Kalb udvarnagy szerepének megformálásáért, Katkó a Bolond Istók narrátoraként és az Egy őrült naplójáért. Mindkét színésznél egy monodráma és egy szerep áll a listán, mellesleg mindketten rendeztek is, Tege Az üvegcipőt, Katkó a Balkán kobrát. Három nominálást a darabok rendezőitől egyetlen művész kapott, a Légy jó mindhalálig című musicalben az Igazgató, a Tangó tragikomédiában Stomil és Az üvegcipő Sipos Lajos bútorasztalosának megformálásáért Bartus Gyula. Seregi Zoltán (a Légy jó rendezője) a művész elhivatottságát, alázatát, igazságkeresését, önmagával szembeni könyörtelenségét, szakmai tudását emelte ki az indoklásban. Csiszár Imre (Tangó) azt méltatja Bartusban, hogy „egyszerre tud érzékeltetni humort és félelmetességet, játékkedvével magával ragadja partnereit, így az előadás motorja”. Tege Antal (Az üvegcipő) az alázatot, szakmai hozzáértést, hihetetlen kíváncsiságot dicséri. A Jászai-díjas színművész másodszor vehette át a gyűrűt, legelőször, a 2007-2008-as évadban is Bartus Gyula kapta a színház legmagasabb szakmai díját. Immár a harmadik kitüntetett, aki Kara Tünde (2008-2009, 2014-2015) és Kovács Edit (2012-2013, 2015-2016) után másodszor kapta meg az aranyékszert. Bartus Gyula meghatódva mondott köszönetet; arról beszélt, hogy ez az évad számára a lehetőségekről és a bizalomról szólt, és arról, hogy ezen a pályán milyen nagyszerű felfedező körutakra lehet menni. Hozzátette, minden szerep mélységére igyekezett egyformán odafigyelni, és minden kollégájának ilyen évadot kíván, mint mondta, bárki megérdemelné a díjat, ha ennyi lehetőséget kapna. Ugyanakkor az elismerés „sokunk gyümölcse” – hangsúlyozta.   A Beol és a Jókai Színház közös játékán az olvasók Vadász Gábort választották meg az év Beol-színészének. A Behír játékában Az üvegcipő érdemelte ki a legjobb előadásnak járó elismerést, amit a rendező Tege Antal vett át. A Magyar Teátrumi Társaság „Színházat vegyenek!” marketing pályázatán hat díjból kettőt elhozott a társulat: a dr. Ragány Misa és Vámos Zoltán által beadott videók alapján a Jókai Színház elnyerte Az évad legjobb színházi büféje és Az évad legjobb színházi széke díjat. Az évadzáró gála Petőfi Sándor Színészdalával kezdődött, amit a Bolond Istók című színházi bolondozás vándortársulata, a Színitanház csapata adott elő. Az értékelő és méltató beszédek között a Légy jó mindhalálig című musicalből a Jaj ne akarj te felnőtt lenni sohase! dalt énekelte Ragány Misa, az Állat(i) mese című táncjátékból Sunyesz és a nyulak ropták ír dallamokra. A Diótörő és Egérkirály című családi musicalből Gerner Csaba bűvölte el a közönséget. A búcsúzó évad hangulatát idézte fel a három devenérlány misztikus dala a jó halálról. Az Ármány és szerelemből prózai részlet is került a válogatásba, Bartus Gyulával és Tege Antallal. (A kancellár szerepe akár lehetett volna Bartus negyedik nominálása, nem kisebbítve persze ezzel Tege jelölését von Kalb udvarnagy figurájáért.) Finálénak a Balkán kobra című vígjátékból szólt lakodalmas muzsika. Ekkor már csúnya viharfelhők gyülekeztek a város fölött, de eső előtt még valószínűleg sikerült a műszaknak bepakolni, a közönségnek pedig hazajutni. Niedzielsky Katalin

Átadták a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) idén alapított, Színházat vegyenek! elnevezésű színházmarketingdíjait a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) csütörtöki nyitónapján, a III. Színházat vegyenek! színházmarketing-konferencián.  

Június 10-én (szombaton) 19 órától, illetve június 11-én (vasárnap) 11 órától ingyenesen megtekinthető a Színitanház harmadéves színész hallgatóinak minősítő-vizsgaelőadásának a főpróbája. A Sweet Charity című musical a Sík Ferenc teremben látható, ahová az érdeklődők a művészbejáró felől tudnak eljutni. Mindenkit szeretettel várunk! Neil Simon – Cy Coleman – Dorothy Fields: Sweet Charity Charity Masina Valentine a New York-i éjszakában dolgozik – ahogyan ő fogalmaz: adakozik -, egy lepukkant lokálban táncol és vadidegen férfiakat tesz boldoggá. Szívének rejtett csücskében azonban egyetlenegy vágy él, az, hogy végre valaki őt ajándékozza meg a boldogsággal. Valaki, aki szereti, aki nem csapja be, nem csalja meg, nem lopja el a pénztárcáját, és nem használja ki. Mert Charity csak ilyen férfiakkal találkozik, és minél jobban hisz nekik, annál csúnyábban végzi. Minél nyitottabb szívvel közeledik az emberekhez, annál komikusabb helyzetekbe kerül. Aztán egy szép napon ez a szeretnivaló lány bent ragad egy metrókocsiban egy fiúval, aki végre kedves, rendes és… klausztrofóbiás. Talán most rámosolyog a szerencse. Talán most sikerül. A Sweet Charity című musicalt Federico Fellini Cabiria éjszakái című világsikerű filmje alapján írta a Neil Simon-Cy Coleman-Dorothy Fields trió. A darab ősbemutatójára 1966-ban került sor a Broadway-n, Bob Fosse rendezésében. A musicalben – melynek zenei világa a '30-as évek Amerikájának jazz-, swing- és spirituálé világát követi – olyan, azóta már világslágerré nőtt dalok hangzanak el, mint a Momentán vagy a Big Spender.

Országszerte 350 előadással várják a közönséget egész nyáron a szabadtéri színházak – mondta el Pócza Zoltán, az idén 20 éves Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke csütörtökön Budapesten. A szezonnyitó sajtótájékoztatón hozzáfűzte: a szervezet kilenc tagja –  a Szarvasi Vízi Színház, a Kőszegi Várszínház, a Zsámbéki Színházi Bázis, a Szabad Tér Színház, az Esztergomi Várszínház, az Agria Nyári Játékok, a Kisvárdai Várszínház, a Gyulai Várszínház és a Szentendrei Teátrum – 34 bemutatóval készül, az előadásokra mintegy 250 ezer nézőt várnak.

Június 10-én 15 órától kerül bemutatásra a POSzT-on, Merő Béla rendezésében Fridl Viktória: KALITKA című írása Kovács Edittel és Tomanek Gáborral a főszerepben. A darab Budapesten, egy irodaházban játszódik, szereplői egy vállalat beosztottjai. A szereplőket számok jelölik, nemük nincs meghatározva. A darabot kilenc-tíz jelenet alkotja. A darab cselekmény nélkül fut: a jelenetek központi eseménye a szereplők tematikus párbeszéde, mely érinti a bántalmazást, a társas magányt és a nyelvet. A Színházi Dramaturgok Céhe, amely gazdája és szervezője a rendezvénynek átszervezte a Nyílt Fórumot, hogy ne kelljen lemondani a közönség figyelméről, de a látványosabb produkciók ne vonják el a figyelmet a szöveggondozói munkáról. Százötven írásműből lett kiválasztva az a nyolc mű, melynek szerzőivel húsz szakember reggeltől estig a darabjaikról konzultált. A drámaírók a tanácsok alapján átdolgozták darabjaikat, és ezek a változatok jelentek meg a DESZKA fesztiválon részfelolvasásokon.  Ez a tapasztalat újabb átírást generált, és ennek eredményét, a konzultációk során végigvitt szövegeket most felolvasószínházi előadások keretében mutatják be Pécsett, a Poszt ideje alatt, június 9-e és 16-a között.