Egy őrült naplója a Jókaiban
Véget értek a hosszú és aprólékos elemzőpróbák: hamarosan bemutatják a Jókai Színházban az idei évad utolsó előadását, Gogol Egy őrült naplóját.
Véget értek a hosszú és aprólékos elemzőpróbák: hamarosan bemutatják a Jókai Színházban az idei évad utolsó előadását, Gogol Egy őrült naplóját.
Rendhagyó beszélgetéssel zárták az idei színházi évadban a Terefere a Művész Kávéházban című sorozatot. Kadelka László átadta a „kérdezősálat” és a vendégszékbe ült. A Kállai-díjas ügyelővel Niedzielsky Katalin publicista, színikritikus beszélgetett pénteken.
Az 1992 óta, tehát több mint 25 éve működő intézmény érettségire épülő OKJ-s képesítéseket indít Gyakorlatos színész; Színházi táncos; Divat- és stílustervező és Színháztechnikus- szcenikus szakmákban, sőt, szakképesítés ráépüléssel Díszlet- és Jelmeztervező képzésre is van lehetőség. A felvételi május 31-én volt a Jókai Színház Sík Ferenc termében. Aki lemaradt a felvételiről ne keseredjen el, júniusban és augusztusban egy pótfelvételi keretében megmutathatja rátermettségét! A pontos időpontról később adunk tájékoztatást!
Mindig kihívás nemzetközi fesztiválon részt venni. Izgalmat jelent, ha más nyelvi, kultúrájú közegben lépünk fel. Számtalan kérdés fogalmazódik meg bennem ilyenkor: mennyire érthető, amit csinálunk? Vajon az a jelrendszer, amit használunk kifejező lesz-e? Nyelvünk "zeneisége", akusztikája hordozza-e a darab világát? Pontosan érthető lesz-e a színpadi szituáció, a színészek által megformált karakter? A díszlet és a jelmez mennyire segíti játékunkat…. Megpróbáltunk felkészülni a fenti kihívásokra. Végeredményben azt csináltuk, amit itthon, csak kissé hangsúlyosabbá tettük azokat a gesztusokat, amelyek a verbalitást erősítik meg, hiszen a más nyelvi közegben a kommunikációs jelrendszer felcserélődik: a metakommunikatív rész – amely a színház alapja – hordozza a nyelvünket nem értő közönség számára a verbalitást – természetesen megőrizvén a "hogyan?" világát, s a nyelvi közeg pusztán "dallammá", "zagyva" nyelvvé változik. Néhány – a szerepek lényegét megfogalmazó mondatot pedig – színészeink megtanultak ukránul… A fenti kérdések okozta izgalom miatt nem tudtam beülni a nézőtérre bemutatkozásunkkor. A színpadról követtem a történéseket, ahol képernyőn láthattam a közönséget is. Az előadásunk elején a nézők állandóan a színpad két oldalán elhelyezett kivetítőkre pillantottak, amelyeken az ukrán fordítást olvashatták. Aztán egy idő után egyre kevesebbet néztek a képernyőkre. Nyilván az ukránul elhangzott mondatok ovációt váltottak ki, de a színpaddal való kapcsolatuk nem merült ki ezzel. Színészeink érezték a közönség "lelki akusztikáját", az aktív visszajelzéseket, reakciókat. A nézők pontosan követték a darab minden rezdülését, együtt éltek velünk, s számos helyzet váltott ki nyílt színi tapsot… Az előadást hangos tetszésnyilvánítással, állva tapsolással – ami ott általános – fogadták, de a "brávózás", már többről árulkodott… ( Idén először döntött úgy a fesztivál vezetősége, hogy nem osztanak díjakat, azért, hogy a találkozó ne a versengésről szóljon, hanem a baráti, színház-szakmai kapcsolatzokról. A szakmai zsűrivel az előadásokról kötetlenül lehetett beszélgetni. ) Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk, tête at tête gratulációkat, s különféle fórumokon megjelent szakmai kritikákat, amelyekben részletesen és személy szerint elemezték színészeink kiváló alakítását, s azt korszerű molière-i világot, amellyel találkoztak a színpadon… Merő Béla, rendező
Békés megyében is valóra váltak az álmok május 30-án, 18 fogyatékossággal élő ember egy különleges nyílt nap keretében az álommunkáját próbálhatta ki. A megvalósult álmok között színész, kalauz, asztalos és kamion sofőr is helyet kapott. Balogh Mónika gyerekkori álma volt, hogy színésznő legyen: egy nap erejéig a Jókai Színház valóra váltotta ezt az álmot. A kezdeményezés nemzetközi gyökerekkel rendelkezik, hiszen Írországban már évek óta sikeresen működik, ahol minden évben egy adott napon a fogyatékossággal élő emberek kipróbálhatják magukat az álommunkájukban. A Neked Munka, Nekem Álom! Nap 2015-ben valósult meg először Magyarországon a Salva Vita Alapítvány szervezésében. Idén már mind a 19 megyéből csatlakoztak civil szervezetek a kezdeményezéshez, köztük Békés megye is, ezzel országos méretűvé szélesítve rendezvényt. A program célja, hogy egy napra összehozza a fogyatékossággal élő embereket a fogadásukra nyitott vállalatokkal, cégekkel. Békés megyében a Mécses Egyesület vállalta magára ennek a különleges nyílt napnak a szervezését. Az egyesület 2000-ben kezdte meg működésüket Mezőberényben, azzal a céllal, hogy a fogyatékkal élő, valamint más mentális problémával küzdő emberek életét segítse mind testileg és mind szellemileg. Nagy örömmel állt a kezdeményezés mellé, hiszen ez a nap egy lehetőség a fogyatékkal élő ember számára, hogy kipróbálhasson olyan munkahelyet, amire mindig is vágyott, de nem adatott meg, különböző okokból. Az álomnap keretein belül a munkáltatók valódi tapasztalatokat szerezhetnek arról, hogy milyen egy fogyatékossággal élő emberrel találkozni, együttműködni, kommunikálni. A fogyatékossággal élő emberek pedig egy napra bekacsolódhatnak abba a munkába, amire mindig is vágytak, amire kíváncsiak voltak, ami esetleg elérhetetlennek tűnt eddig számukra. A Jókai Színház kiemelt figyelemmel kíséri és karolja fel azokat a kezdeményezéseket, mellyel a fogyatékossággal élők élete is teljes értékű lehet. Minden nagyszínpadi bemutatónk előtt interaktív kulisszajárást szervezünk látássérülteknek, több darabot is kommunikációsan akadálymentesítünk. A hallássérülteknek pedig egy-egy előadás kapcsán jelnyelvi tolmács teszi befogadhatóvá a produkciót. De szép hagyománya van színházunkban az angyalok szárnyalása című kezdeményezésnek is, mely során fogyatékossággal élő fiatalok a teátrum színészeivel karöltve állnak egy produkcióban a világot jelentő deszkákra. Így nem volt kérdés: az első hívó szóra csatlakoztunk a Neked Munka, Nekem Álom! elnevezésű kezdeményezéshez. Balogh Mónikát Komáromi Anett színművész avatta be a színészet rejtelmeibe és a teátrum kulisszatitkaiba. Együtt bejárták a színházat a pincétől a padlásig. Mónika a fodrásztárban parókát kapott, a szabótárban a készülő jelmezeket próbálhatta fel. Majd a nap fénypontjaként a Törvénytelen randevú című vígjáték próbafolyamatába is bekapcsolódhatott, Czitor Attila színművésszel volt egy közös jelenete. Ez a nap egy újabb mérföldkövet jelenthet a fogyatékossággal élő emberek megismerésében, elfogadásában, elősegítheti, hogy közülük egyre többen tudjanak a nyílt munkaerő piacon elhelyezkedni.
Álló taps, csillogó szemek, ajándékok… Ezek jellemezték A fösvény című előadásunk fogadtatását Ukrajnában a XIX. Melpomenia Tavrii Színházi fesztiválon. Társulatunk csütörtökön játszott a 13 nemzet egyikeként. Az ukrán szöveget a színpad két oldalán álló televízióról olvashatta a közönség.. A karakterek -Merő Béla rendező kérésére – minden eddiginél erősebbek voltak, hiszen a játéknak magának is tükröznie kell a történetet az idegen nyelv miatt. A közönség nagyon érezte és élvezte az előadást. A társulatunk és a Színitanház hallgatói, akik szerves részei a darabnak, egy egész hetet tölthettek a Khersonban a fesztiválszervezők jóvoltából. Az előadás utáni megérdemelt pihenőnapok különböző nemzetek előadásai megtekintésével és a Fekete tenger közelségének áldásával teltek. Jelen volt az előadáson Merő Béla rendező, Seregi Zoltán igazgató, Zalán Tibor dramaturg és Alexandr Gonobolin ukrán érdemes művész, aki a darab zenéjét szerezte. Örömmel konstatálta, hogy végre láttja, mihez komponált muzsikát. Köszönet mindenkinek, akinek része volt abban, hogy ez a vendégszereplés megvalósulhatott. Komlóssy Kata
Hamarosan véget ér a Jókai színház 2016/17-es évada: a hagyományainknak megfelelően játékra invitáljuk Önöket. Szavazzák meg, hogy ki volt az a színész, aki Önök szerint a legemlékezetesebb alakítást nyújtotta az évadban. Szavazni kétféleképpen lehet. Vágják ki a Békés Megyei Hírlapból a jelöltjük képét, ragasszák fel levelezőlapra vagy borítékban küldjék be címükre: 5600 Békéscsaba, Kiss Ernő u. 3. Egy borítékban, levelezőlapon több képet is küldhetnek, minden kép egy szavazatot ér, de csak az eredeti példányt fogadjuk el. Voksolhatnak az interneten is, a Beol.hu hírportál Facebook-oldalán, ahol minden like egy-egy szavazat. A két szavazást a helyezési számokkal egyesítjük, azaz az újságkivágások végeredményének helyezési számához hozzáadjuk az internetes szavazás eredményének helyezési számát, s akihez a legkisebb érték tartozik, ő veheti át a közönségdíjat. Az internetes szavazás határideje: 2017. június 8. 12 óra. A Békés Megyei Hírlapból kivágott szavazószelvényt beküldők között a következő évad darabjaira szóló öt darab páros belépőt sorsolunk ki.
Köllő Miklós rendezésében mutatja be Gogol Egy őrült naplóját a Békéscsabai Jókai Színház; a Katkó Ferenc főszereplésével színre kerülő monodráma június 2-i bemutatójával zárul a teátrum 2016/2017-es évada. Köllő Miklós az MTI-nek elmondta: Katkó Ferenc újrafordította és dramatizálta a darabot. A Popriscsint alakító színész hozzátette: az eredeti orosz szöveget vette alapul, semmit nem tettek hozzá az eredeti műhöz. Köllő Miklós régóta szerette volna – 21. századi módon – megrendezni a darabot. Katkó Ferenccel való korábbi közös munkája, Zelei Miklós Az isten balján – Situs inversus próbái közben merült fel a gondolat, hogy vigyék színre Gogol művét. Aktualitást ad neki az is, hogy a Pesti Színház éppen ötven éve mutatta be az azóta legendássá vált darabot Darvas Iván játékában. A rendező kifejtette: nem klasszikus színészi illusztratív módszerekkel játsszák a darabot, hanem "beviszik a nézőket a megbomlott elme olykor szürrealista, olyakor látomásos, néha realista, időnként nagyon kritikus világába". Elmondta: napjainkban erős a vizualitás iránti igény. Épp ezért gyakran használnak vetítéseket. "Ezek furcsa homokgrafikai képek, amelyek mozognak, változnak, eltorzulnak, ismétlődnek. A lélek háborgását erősítik fel" – fejtette ki. Dmitrij Sosztakovics zenéjét használják, amire Preisinger Éva különleges koreográfiát állított össze. Köllő Miklós elmondta: a próbák alatt derült ki, hogy Sosztakovics kedvenc írója Gogol volt. Mindkettőjüket ugyanaz az abszurd, groteszk, a valóság és az álomvilág absztrakt keverése jellemzi. A koreográfia nem táncot jelent, hanem egy expresszív mozgásanyagot, amely a lelkiállapotot tükrözi, hol dinamizmussal, hol lassítással – magyarázta. Katkó Ferenc elárulta: bár ő Kijevben tanult ilyen jellegű mozgást, nehéz feladat volt azt megfelelően elsajátítania. Hozzátette: a zene furcsa ritmus- és hangulatváltásai jól tükrözik az őrületet, ami egyszerre segíti és nehezíti a munkát. "A zene ritmusa segíti a szövegmondást, ha jól indítja az ember a mondandót. De akár csak pár másodperces csúszás vagy korábbi kezdés az egész blokkot elrontja" – mondta. A rendező kiemelte: csapdahelyzetben vergődő ember jelenik meg a színpadon; hogy őrültnek látják-e őt a nézők, a közönségre bízzák. Katkó Ferenc elárulta: az egyszerű kisember vergődésére, a vágyak kergetésére helyezte a hangsúlyt. A díszletet a Kossuth-díjas Székely László, a jelmezeket a szintén Kossuth-díjas Jánoskúti Márta jegyzi. A díszletről szólva a rendező kifejtette: puritán világot álmodtak meg, amelyet két nagy, a mennyezetről lógó tükörrel "olykor megfordítanak és fejtetőre állítanak. Nem tudjuk, mi a valóság, és azt sem, ki az őrült" – fogalmazott. Hozzátette: fontos szereplője a darabnak a köpönyeg, amely a hatalom jelképe, és amely önálló életet él a színpadon. Közte és Popriscsin között erős konfliktusok alakulnak ki. "A köpönyeg az egész gogoli életműre utal" – jelentette ki Köllő Miklós. A rendező hozzátette: az is változás a korábbi előadásokhoz képest, hogy nem íróasztal mögül, naplót írva mondják el a történetet, hanem ténylegesen eljátsszák a történéseket. A darabot június 2-án mutatják be a Sík Ferenc Kamaraszínházban, de főként a következő évadban játsszák majd. Köllő Miklós elárulta: nem kizárt, hogy jövő nyáron nyugat-európai fesztiválon szerepel majd a darab. Van ilyen érdeklődés – mondta, de erről részleteket egyelőre nem kívánt elárulni. (MTI)
„Amikor a hóhért akasztják” – így szólt az évad utolsó Tereferéjének az alcíme, hiszen Kadelka László végigvezette a beszélgetős esteket a Művész Kávéházban az évad során. Ki is lehetett volna az alany a programsorozat megkoronázásaként, ha nem Ő maga? Ezúttal Niedzielsky Katalin újságíró, színházi kritikus vette át a műsorvezető szerepét. Kadelka László egy élő legenda, színházi lexikon. A történeteit hallgatván ez nyilvánvalóvá vált a Művész Kávéház közönségének is. 1943-ban született a világháború alatt. Édesanyját hamar elveszítette, így édesapja nevelte, de elmondása szerint nagyon boldog gyerekkora volt. Egészen fiatalon kezdte a tőrvívást (később válogatott is volt), és furcsamód a sport kapcsán került a színház világába. Ugyanis a Budapesti Vasutas Sportklub igazoltjaként egy tatai edzőtáborban hallott a Nemzeti Színház főügyelőjéről, Zsolt Istvánról, aki mellékesen világhírű labdarúgó játékvezető is volt. Hamarosan felkereste: besétált a Nemzeti Színházba – mindösszesen 17 évesen – és kijelentette, hogy attól a naptól kezdve Ő az új főügyelő, holott azt sem tudta, hogy az ügyelőséget eszik vagy isszák. Ha nem is lett rögtön ügyelő, de attól kezdve a Nemzeti Színházban dolgozott. Előbb jobb oldali díszítőként, majd világosítóként, aztán bútorosként, később kellékesként, míg két év elteltével mégiscsak ügyelő lett. 17 évesen óvodásnak számított a szakmában, de a színház dolgozói szívesen nevelgették, terelgették – főként Zsolt István, akit mesterének tekint –, köszönhetően annak (is), hogy a harmadik munkanapján úgy mentette meg a III. Richárd előadást, hogy Major Tamás igazgató másnap prémiumot adott neki… Pályája során a legnagyobb művészekkel dolgozott együtt, a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház felrobbantása előtt ő húzta össze utoljára a függönyt, míg a jelenlegi Nemzeti Színházban ő húzta fel először azt, majd a Nemzeti Színház Felügyelőbizottságának az elnöke lett. II. Erzsébet brit királynővel is találkozott, születésnapja reggelein minden évben Törőcsik Mari köszönti fel elsőként… Békéscsabára Fekete Péter hívta, először „csak” kurzust tartani a Színitanház növendékeinek a színházi háttérszakmákról, majd ügyelni is. Olyan szívesen jött, hogy itt is maradt, családjával együtt Békéscsabára költözött. Kadelka László történeteit napokig lehetne tátott szájjal hallgatni, nem is lehetett volna méltóbb lezárása a Terefere sorozatnak a vele való beszélgetés.
Fodor Zsókának. Arról, hogy mennyi talán igen, de arról, hogy van, nem illik megfeledkezni. Boldog születésnapot! (Kadelka Lászlótól)
Idén is megrendezi a Szegedi Nemzeti Színház az évad végén, május 22. és 28. között a Finálé regionális kamaraszínházi fesztivált. A szegedi és békéscsabai társulat mellett szabadkaiak, budapestiek, kecskemétiek, veszprémiek is érkeztek, érkeznek a fesztiválra. Erre a mini-seregszemlére a Jókai Színház a Mezítláb a parkban című Neil Simon darabot vitte el, melyet Tege Antal színművész rendezett. A Finálé fesztivált első ízben 2011-ben szervezte meg a Szegedi Nemzeti Színház azért, hogy a teátrum az utolsó bemutatót követően is tudjon újdonságokat kínálni leghűségesebb nézőinek. Társulatunk május 27-én játszott a szegedi nézőknek. Neil Simon drámaíró darabja a '60-as évekre datálódik, de mit sem veszített aktualitásából, sőt. A felgyorsult mindennapok miatt talán még közelebb kerül a nézőkhöz. Kiválóan megírt és kivitelezett jelenetek, sziporkázó párbeszédek, nagyszerű színészi alakítások és rendezés. Neil Simon első házasságának élményeiből merítve írta meg a Mezítláb a parkban címmel immáron több mint harminc év sikerrel játszott örökérvényű darabot. A karótnyelt ügyvédet Czitor Attila, sugárzóan szép és szertelen feleségét Gubik Petra, a folyton aggodalmaskodó mamát Fehér Tímea, a neki (is) udvarló szomszédot Katkó Ferenc játszotta. A telefonszerelőt Tomanek Gábor alakította, az áruházi kihordó szerepébe Jancsik Ferenc ugrott be, a khersoni fesztiválon szereplő Hodu József helyett. Nem kellett hozzá különösebb jóstehetség, hogy a siker ezúttal sem marad el: a szegedi közönség hosszú tapssal ünnepelte a darabot. Az előadást megtisztelte jelenlétével Robert Cogo-Fawcett angol rendező is, aki színházunkban éppen a Törvénytelen randevú című vígjáték kapcsán dolgozik, és a darab két szereplője Holler Márta és Benkő Géza színészek.
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
260 megtekintés 2024. október 4.
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
106 megtekintés 2024. szeptember 23.
1 0
Szabó Magda: Kígyómarás - Jókai Színház
238 megtekintés 2024. szeptember 19.
5 1
Hunyady Sándor: A három sárkány, avagy a három nagynéni
385 megtekintés 2024. május 25.
4 0
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
209 megtekintés 2024. április 26.
5 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
76 megtekintés 2024. április 25.
2 0
Cookie | Duration | Description |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 hónap | A cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak. |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
viewed_cookie_policy | 11 hónap | A cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot. |