Bárkaonline | Szerencsére  többen is elég merészek a kortárs irodalomban ahhoz, hogy a XIX. századot válasszák témaként szatirikus, ironikus, humoros elbeszélések alapjául. Például Fehér Béla Kossuthkifli című „magyarsággroteszkje” is hasonló merészségből íródott, és újabban a Győrei Zsolt–Schlachtovszky Csaba szerzőpáros sikergyanús Emmuskája is, amit február 9-én mutattak be a szerzők a Békéscsabai Jókai Színház érdeklődő közönségének. ► Tovább

A közönség nem is sejti, hogy amikor egy olyan gálaesten vesz részt, mint az Ádámok és Évák Ünnepe bemutatkozása, mennyi munka előzi meg a sikeres és látványos előadást. Szorgalmasan készülnek a csapatok, azaz az iskolák az április megmérettetésre, de a színházunknak is fontos, hogy minél színvonalasabb produkciók kerüljenek a falak közé. Azokban az intézményekben, amelyek igénylik, illetve szívesen fogadják, színházunk szakemberei ellátogatnak, hogy közös töprengés közben tanácsokkal lássák el a fiatalokat és az őket segítő felkészítő tanárokat. Ezen a héten Tege Antal színművész és Zalán Tibor József Attila-díjas író, teátrumunk dramaturgja két iskolába látogatott el, ahol a diákok a gondjaikat és ötleteiket, a művészek pedig tapasztalataikat osztották meg. Mezőberényben a Hamis tanú című ballada sokféle értelmezhetőségéről beszélgettek, míg Békésen a választott ballada adaptációs esélyeit latolgatták a diákokkal. Mindkét helyszínen kellemesen és színesen telt a beszélgetésre szánt idő és nagyon reméljük, hogy hasznosan is. A Mezőberényi Petőfi Sándor evangélikus Gimnáziumban A Békési Színjátszókörben  

Egy asszony visszaemlékezésein keresztül a XX. század első évtizedeibe kalauzolja a nézőket a Vertigo Szlovák Színház bemutatója, melyre február 13-án, 18.00 órától kerül sor az Ibsen Stúdiószínházban. A „Ha megérett az idő” című darab szlovák nyelvű előadásán Thirring Viola művésznő nem akármilyen asszonyt jelenít meg. A szlovák drámairodalom egyik jelentős alakjának, Jozef Gregor Tajovskynak a feleségét, Hana Gregorovát játssza. Fiatalkori alakját Dér Denisa jeleníti meg, aki a visszaemlékezések során egy tükör mögül szólalt meg. Hana Gregorová egyébként maga is letette névjegyét a szlovák irodalomban, különösen a nők egyenjogúságáért folytatott harcban

A Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság szeretettel várja az irodalombarátokat 2015. február 9. (hétfő) 19.00 (!!!) órára a Békéscsabai Jókai Színház Színészklubjába az Emmuska című regény bemutatójára. Vendégeink a szerzők: Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba. „Aljas merénylet készül Ferenc József császár ellen! De mi szükség ehhez egy világhírű cimbalomfenoménre? És mi köze mindehhez a Tiszaszalókot rettegésben tartó Prémes Rémnek? Vagy Emmuskának, a Londonba szakadt magyar grófnőnek és karótnyelt angol férjének? Min múlik végül, hogy botrányba fullad-e az Ezredévi Kiállítás Budapesten? S vajon gyorsabb lehet-e egy betyárból omnibuszlovassá vedlett csirkefogó, mint a frissen felavatott millenniumi földalatti? Felülkerekedhet-e az angol virtus a magyar hidegvéren?” Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kapja meg a választ, aki elolvassa az utóbbi évek egyik legszórakoztatóbb, üdítő humorú magyar könyvsikerét, az Emmuskát, ezt a „kackiás nemzeti vadregényt”, melynek szerzői – hihetetlen, de igaz – első ízben mutatkoznak be Békéscsabán.   A szerzőkkel Kiss László író, a Bárka szerkesztője, beszélget és hallgat. Közreműködnek: Komáromi Anett és Tege Antal színművészek.

A Bernarda Alba háza című Lorca darab díszbemutatóját megtisztelték jelenlétükkel a Békéstáji Művészeti Társaság tagjai. Színházunk törekvése, hogy összefogja a különböző művészeti ágakat, kiváló szakmai és baráti viszonyt ápolunk ezen ágak helyi képviselőivel.  A társaság alelnöke, egyébiránt színházunk festőtárának vezetője, a Magyar Teátrum díjas Gnandt János festőművész. A bemutató előtt Fekete Péter rövid szakmai beszélgetésre invitálta a helyi képzőművészeket Székely László Kossuth-díjas díszlettervező társaságában. A baráti hangulatú tanácskozáson Fekete Péter, a Jókai Színház igazgatója elmondta, hogy szeretné szorosabbra fűzni a színház és a képzőművészek kapcsolatát: megalapítaná (nevezzük így), a „Munkácsy Páholy”-t a helyi alkotókkal. „Bármikor, amikor színházunkat meg szeretnék látogatni valamelyik művész kollégájukkal, családtagjukkal, ez a páholy ingyen és bérmentve rendelkezésükre áll. Ezt a páholyt az Ön tagjaik bármikor igényelhetik. A vendégeiknek bemutatnánk a színházunkat, sok szeretettel megvendégelnénk egy koccintásra a színész klubba, ahol a színészekkel is lehet találkozni, egy jó szót váltani, esélyt adni arra, hogy inspirációt adjanak egymásnak. Cserébe azt szeretnénk, hogy kialakuljon egy viszony, szeressék a színházat. Az álmaimban szerepel, hogy ebből a „Munkácsy Páholy”-ból megnéznek egy előadást, ami ihletet ad, papírra vagy vászonra kerül egy kép, aminek köze van a színházhoz. Az így születő műalkotásoknak kiállítási felületet biztosítanánk: kialakítanánk egy kortárs galériát. Örülnék, ha megszületne például egy Kara Tünde portré vagy fölkerülne a falra egy olyan Lear király ihletésű kép, amelyik aztán a mi közönségünknek, a békéscsabai nézőknek, valamit ismételten tud adni. Ez egyelőre csak egy álom, egy lehetőség, egy gondolat, de mi a színház oldaláról megnyitunk egy kaput.” – mondta az igazgató. A társaság elnöke, Lonovics László festő- és grafikusművész üdvözölte az ötletet. „Először is köszönjük ezt a jobb kezet, mindenfajta együttműködésnek hívei vagyunk. Bár nem egyeztettük és nem beszélgettünk még egymással erről a társasági tagokkal, de úgy gondolom, biztosan megtaláljuk az összefogás módját. Mi is keressük a lehetőségeket, nyáron például ki szoktunk menni a Szent István térre és ott festünk, a Munkácsy évforduló kapcsán is készültek képek. Köszönjük a színház meghívását, melynek világa, az irodalom világa mindenképpen inspiráló lehet. Hogy aztán ki, és hogyan teszi majd ezt, az mindenki egyedi alkotói módszerétől függ." A társaság tagjai a díszbemutató után a Vigadóban megrendezett fogadáson is maradtak, tovább beszélgettek, egyeztettek. Valami elkezdődött…  

Csabaimerleg | A magyar kultúra hetében Gnandt János festőművésznél jártunk az Andrássy úti műtermében. A nemrégiben Magyar Teátrum-díjjal (a színházi háttérszakmák nívós elismerése) kitüntetett művész –, aki egyébként a Békéscsabai Jókai Színház festőtárának a vezetője is – készséggel kalauzolta végig az érdeklődőket birodalmán, és az alkotás egyes fázisain. ► Tovább

Kedves kilencedikes, tizedikes és tizenegyedikes diákok! A Békéscsabai Jókai Színház a Nemzeti Színház hasonló pályázata alapján saját történetét és jelenét feldolgozó színháztörténeti vetélkedőt hirdet számotokra! Négyfős csapatok jelentkezését várjuk, akik készek arra, hogy kreativitásukat és kutatóképességüket egyaránt csatasorba állítsák – nem akármilyen nyereményekért! A verseny négyfordulós, ebből az első három kizárólag az interneten zajlik, a döntő pedig – a legjobb négy csapat részvételével – a Jókai Színházban egy nagyszerű program keretében! Olvassátok el a részletes versenykiírást, keressetek egy kiváló felkészítő tanárt, töltsétek fel az adataitokat a színház internetes oldalán található jelentkezési lapra, melyet IDE kattintva érhettek el, és már készen is vagytok az első fordulóra! A vetélkedőre történő jelentkezés határideje 2015. február 20. éjfél. Várunk Benneteket! Versenykiírás A Jókai Színház történetéről szóló vetélkedőt a Békéscsabai Jókai Színház szervezi és bonyolítja, a versennyel kapcsolatos minden döntést a Jókai Színház hoz meg. A versenyen kizárólag négyfős csapatok indulhatnak. A csapatok minden tagjának 9. 10. vagy 11. osztályos, köznevelési intézettel tanulói jogviszonyban álló személynek kell lennie. A csapat tagjai érkezhetnek különböző osztályokból, évfolyamokból, de mindenképpen egy iskolában kell tanulniuk. Egy csapat nevezésének feltétele, hogy kitöltse az internetes nevezési lapot, megadja az ott szereplő minden szükséges adatot. Az adatok valódiságáért a nevezők vállalják a felelősséget. A verseny három online fordulóból áll. Az online fordulók feladatait a Jókai Színház teszi közzé, megadva a feladatok beadási határidejét. A feladatok határidőn túl történő beadása nem lehetséges. Minden feladat értékelése után közzétesszük a csapatok aktuális sorrendjét. A harmadik feladat értékelése után az első négy helyen álló csapat kerül a döntőbe. Az esetleges pontegyenlőség esetén a zsűri dönt az első négy helyezettről, döntését írásban indokolja. A feladatok pontozását a feladatok kiírásával együtt tesszük közzé, a pontozást a zsűri végzi, döntései ellen fellebbezésre nincs mód. A csapatok nevezésükkor vállalják, hogy amennyiben a döntőbe kerülnek, a Jókai Színházba utazásuk és hazaútjuk költségeit viselik. A döntő során felmerülő minden egyéb költséget (étkezés, díjak, stb.) a Jókai Színház vállalja. A döntő során a feladatokat helyben kapják meg a csapatok. A feladatok megoldása során semmilyen segédeszközt, így internetet sem használhatnak. A döntő mintegy két óra hosszúságú. A döntőben zsűri pontoz, döntése ellen fellebbezni nem lehet. A verseny díjai:​   a IV. helyezett csapat: iskolájába egy tanítási napra „ellátogat a Jókai Színház” a III. helyezett csapat: a csapat tagjai és felkészítő tanára számára fejenként egy‑egy színházi ajándékcsomag és színházjegyek a II. helyezett csapat: a csapat tagjai és felkészítő tanára számára fejenként 10.000 Ft-os könyvutalvány és egy-egy, a Jókai Színház előadásaira szóló 2 személy részére szóló ifjúsági bérlet  az I. helyezett csapat: a csapat tagjai és felkészítő tanára számára fejenként egy táblagép és egy-egy, a Jókai Színház előadásaira szóló 2 személy részére szóló ifjúsági bérlet.