A dzsungel könyve jelelve és narrálva
Forrás:Csaba Televízió
Beindult a Bernarda Alba háza
Már korábban beszámoltunk róla, hogy a Békéscsabai Jókai Színház előadását, a Bernarda Alba házát kiemelt szakmai érdeklődés övezi. Csörögnek a telefonok a Jókai Színház titkárságán, fesztiválmeghívások sora kopogtat a teátrum ajtaján. A Városmajori Szabadtéri Színpadon már az időpont is megvan: 2015. július 2. A Budapesti Nyári Fesztivál szezonnyitó Színházi Szemléjén a Városmajori Szabadtéri Színpadon a vidéki színházak legjobb szórakoztató előadásait mutatják be. A Bernarda Alba háza mellett az Édes Anna, a Magyar Elektra, a Figaro házassága, a Tóték, a Vitéz Mihály és az Istent a falra festeni című előadások kaptak helyet a programban. Június 18. és július 10. között rendezik meg idén a Városmajori Színházi Szemlét, melynek versenyprogramjába hét nem budapesti színház egy-egy előadását válogatta be a 2014 márciusa óta bemutatott új produkciókból Jászay Tamás kritikus és Miklós Melánia, a Szabad Tér Színház művészeti és kommunikációs munkatársa, közel ötven produkció megtekintése alapján. „Sok jó előadást láttunk, ami újra megerősített bennünket szervezőként is abban, hogy érdemes odafigyelni a vidéki színházakban folyó munkára. Jó lenne többet utazni, azonban ez jelentős anyagi és időbeli ráfordítással jár, amit kevesen tehetnek meg. Ezért mi elhozunk egy csokornyit az ország szerintünk legjobb előadásaiból Városmajorba, remélve, hogy a közönségnek is tetszeni fog.” – mondta Miklós Melánia. A válogatók most is azokat az előadásokat keresték, amelyek kiemelkednek a kínálatból, ugyanakkor fontos dolgokat mondanak a körülöttünk lévő világról. „A szórakoztatás nem feltétlenül nevetés, az idei program éppen azt bizonyítja, hogy a klasszikusokat is el lehet újszerűen mondani, illetve lehet velük újat mondani, ami adott esetben szórakoztató. A beválogatott előadások mindegyike jól ismert, múltbéli, mitikus történetet dolgoz fel, illetve hangszerel át mai ritmusban, ami a két új, kortárs darabra, a debreceni Istent a falra és a szombathelyi Vitéz Mihályra is igaz.” – állítja Jászay Tamás. A romániani Târgoviște-ben megrendezésre kerülő nemzetközi BABEL F.A.S.T. fesztiválra a tárgyalások már az utolsó fázisban vannak, de konkrét megkeresés érkezett a Kolozsvári Magyar Napok, a sepsiszentgyörgyi Atelier Festival és a Szatmárnémeti Partiumi Magyar Napok szervezőitől is. A meghívások és az érdeklődések azért is megtisztelőek az alkotók számára, mert a darabok kiválasztása szigorú színház szakmai alapon történnek. Az előadást Béres László, a Kolozsvári Magyar Opera művészeti tanácsadója rendezte, a koreográfia Bajnay Beáta munkáját dicséri, a főbb szerepekben Kovács Edit, Nagy Erika, Vadász Gábor, Komáromi Anett, Kara Tünde Jászai-díjas, Fehér Tímea, Tatár Bianka, Liszi Melinda és Tarsoly Krisztina látható. Forrás: szabadter.hu, szinhaz.hu, jokaszinhaz.hu
„Burlesque” – Land Of Music szombaton este
Éjszakai kalandozásra invitáljuk az érdeklődőket szombaton este teátrumunkba, a Land Of Music zenés estek programsorozat kapcsán. „Burlesque” – ’20-as évektől napjainkig, táncban és dalban elmesélve, korhű jelmezekben. Hallhatóak majd a Chicago és a Kabaré slágerei, de lesz swing, Dirty Dancing, Dreamgirls és disco is. Az est házigazdája: Csomós Lajos, sztárvendég: Gubik Petra, közreműködik a Fit Dance Center Kerekes Judit vezetésével.
Vörös Zsolt a színházi jeltolmácsolásról
A Békéscsabai Jókai Színház kiemelt figyelmet fordít arra, hogy jelnyelvi tolmács közreműködésével segítse egy-egy színházi előadás megértését siket és nagyothalló nézőink számára. A dzsungel könyve előadásunkat Vörös Zsolt jeltolmács segítségével tekinthették meg nézőink. Az előadás előtt beszélgettünk. – Mennyire kell mást – vagy többet – tudnia egy jeltolmácsnak, ha színházi előadás tolmácsolására vállalkozik, mint egyébként? Színházi tolmácsolást 2-3 havonta végzek, és az teljesen másfajta tolmácsolást igényel. Itt nem egy-két embert kell tolmácsolnom, hanem akár több embert is egyszerre, és mivel a hallássérültek legtöbbször engem néznek mimikával, testjátékkal, gesztusokkal kell érzékeltetnem, ki és milyen hangulatban mondja a szövegét; ez nincs meg a hétköznapi tolmácsolásban! Nemcsak a szereplők szövegét, hanem a karaktereket, a darab hangulatát, sodrását is át kell adnunk nekünk, tolmácsoknak. Három éve részt vettem egy színháztolmács képzésen, melyet két kiváló és elismert brit szakember tartott. Megmutatták, hogyan lehet a siket emberek számára is élményszerűvé tenni a közvetített tartalmat. – Milyen eszközöket használhat? Színházi tolmácsolásnál a karakterek, az érzelmek, a zene átadásához szükséges a mimika, a testbeszéd és a művészi jelelés. A tolmács a közvetítés eszközévé válik: átadja magát az előadásnak, minden rezdülése a színpadi történéseket követi. Szép feladat, de nagyon jó memória és bátorság kell kiállni több száz ember elé. – Mennyit kellett készülnie A dzsungel könyve című előadásra? A dzsungel könyvéből ez lesz a harmadik tolmácsolt előadásom, így most elég volt egy hét átnézni és visszaemlékezni, mit hogyan csináltam korábban. A legelső pécsi előadásnál három hetem volt felkészülni. Persze, az élő játéknak mindig megvan a varázsa, ami a jeltolmács számára egy csomó meglepetést tartogathat. A szövegkönyv és az előadás sok ponton eltérhet, fel kell lélekben készülni a tévesztésekre, sőt, az átfogalmazásokra is. – Mire felkészül, megtanulja az egész előadást? A szövegkönyvet úgy 70-80%-ban tudom, zenés daraboknál viszont az összes dalt megtanulom jelelve is. Előfordul, hogy egy-egy színész néha nem teljesen követi a szövegkönyvet, ilyenkor azt jelelem, amit mond, mert a siket nézőknek ugyanazt az élményt kell kapniuk, amit a halló nézőknek. – Mi dönti el, hogy egy előadás alkalmas-e a jeltolmácsolásra? Elsősorban a történet és a benne szereplő karakterek. Eddigi tapasztalataim alapján a legjobban a zenés darabokat szeretik a siketek, különösen a látványos, táncos előadásokat. Nagyon fontos a darab sodrása, lüktetése. A siketek szeretik és élvezik a „vizuális” ritmikát.
KIHIRDETTÉK A VÁROSMAJORI SZÍNHÁZI SZEMLE VERSENYPROGRAMJÁT
szinhaz.hu | A Bernarda Alba háza, Édes Anna, Magyar Elektra, Figaro házassága, Tóték, Vitéz Mihály és az Istent a falra festeni című előadások szerepelnek a Budapesti Nyári Fesztivál szezonnyitó Színházi Szemléjén a Városmajori Szabadtéri Színpadon, ahol a vidéki színházak legjobb szórakoztató előadásait mutatják be. ► Tovább
Színház az esélyegyenlőség szolgálatában
Narrációval és jeltolmácsolással kiegészített előadással vártuk szombaton délután látás- és hallássérült látogatóinkat A dzsungel könyve című musicalre, melyet egy interaktív kulisszajárás előzött meg. A Jókai Színház nagyon komolyan gondolja a fogyatékos emberek esélyegyenlõségének megteremtését, hisszük, hogy különleges figyelmet kell kapniuk azoknak az embertársainknak, akik valamilyen fogyatékossággal élnek, hiszen ők is látható tagjai akarnak lenni társadalmunknak. A látás és a hallás elvesztése jelentősen megnehezíti a beilleszkedést világunkba, de korántsem lehetetlen feladat. A Békéscsabai Jókai Színház munkatársai fontos feladatuknak tartják a társadalom minden rétegében a fogyatékkal élő emberek iránti pozitív szemlélet és viszonyulás kialakítását, ezért helyezünk különös hangsúlyt a „ép” társadalom érzékenyítésére, tájékoztatására. Nem véletlenül családi bérletben történik a jelelt és narrált előadás. A látássérülteknek Komáromi Anett színművész narrálta az előadást, siket nézőinknek pedig Vörös Zsolt jeltolmács tette befogadhatóvá. A látássérültek fülmonitor segítségével követhették az előadás vizuális részeit A siketeknek Vörös Zsolt tolmácsolta az előadást
Darabtemetés – Péntek 13.
Terasz.hu | Régi színházi hagyomány, hogy amikor egy előadást levesznek a műsorról, az utolsó előadás rendhagyó, „darabtemetés”. Ilyen alkalmakkor számos meglepetés éri a publikumot, gyakran a produkció résztvevőit is. A Jókai Színház feleleveníti ezt a tradíciót. A Csörte című produkció vidám „darabtemetésére” mely nap lenne a legalkalmasabb, mint Péntek 13! ► Tovább
Máris fesztiválokra hívják a Bernarda Alba házát
A határon túlról, az ország másik feléből, a fővárosból és vidéki városokból érkeztek színházi szakemberek, kritikusok tucatjai a hírre: egy különleges produkció született a Békéscsabai Jókai Színházban, a Bernarda Alba háza, flamencóra átszabva. A fesztiválmeghívások nem is várattak sokat magukra… Az előadás épphogy lekerült Békéscsabán a műsorról, máris bejelentkezett a Budapesti Nyári Fesztivál válogatója, hogy a Városmajori Szabadtéri Színpadon szeretné látni az előadást. Mihai Constantin Ranin, a romániani Târgoviște-ben megrendezésre kerülő nemzetközi BABEL F.A.S.T. fesztivál igazgatója is konkrét időpontokkal kereste meg a Jókai Színházat. Erre a fesztiválra olyan nevek és színházak vannak meghívva, mint például Andrei Serban, Silviu Purcarete, vagy a Vilniusi Színház, de folyamatosan érdeklődnek az előadás iránt hazai és határon túli fesztiválszervezők is. A meghívások és az érdeklődések azért is megtisztelőek az alkotók számára, mert a különböző darabok kiválasztása szigorú színház szakmai alapon történik. Robert Cogo‑Fawcett is megnézte a darabot, aki a Shakespeare-féle Globe színházban maga is producere volt a Bernardának 30 évvel ezelőtt. A bath-i Royal Színház egykori igazgatója, aki legutóbb a Lyric Hammersmith színház vezető producere volt (szinte minden volt már a színházi szakmában: igazgató, rendező, művészeti tanácsadó, műfordító és dramaturg sőt, a The Borgias és a Dracula című sorozatokban is játszott), elragadtatással beszélt a békéscsabai előadásról. „Nagyon tetszett a darab. Figyelemre méltó, érdekes volt, hogy a flamenco átszőtte az előadást, főleg annak fényében, hogy nem táncosok, hanem színészek táncoltak. Csodálatosan életre keltették azt az érzést, amit Federico García Lorca gondolt ehhez a művéhez. Amit a Jókai színházban láttam, tele volt szimbólumokkal, jelzésekkel, ami sejtelmessé varázsolta a művet. Ez veszélyes is lehet, ugyanakkor ezúttal nagyon is jól működött.” – mondta Robert az előadást követően. Lorca utolsó és talán legjobb drámája a Bernarda Alba háza. A drámairodalom egyik gyöngyszemét Béres László, a Kolozsvári Magyar Opera művészeti tanácsadója álmodta színpadra – flamenco zenével és tánccal, a bemutató január 30-án volt a Jókai Színházban. Az Andalúziában játszódó történetet átszövi a spanyolos temperamentum. Bernarda Alba otthonát – férje halála után – börtönné változtatja, ugyanis a hagyományoknak megfelelően a nyolcéves gyász ideje alatt a kinti világra néző minden ajtó és ablak becsukódik. Ez boldogtalanná teszi a zordon, kemény akaratú asszony és más-más természetű leányai életét. A házban élők nőisége pusztulásra van ítélve, börtönükből az út csak fizikai vagy szellemi szabadságuk teljes feladásához vezet. A Halálkatlanból csak holtan, vagy tébolyultan lehet szabadulni. Szenvedély, tűz, féltékenység, tánc, gyász és magány. Az előadás nyelvezete a rövid és tömör replikákra lecsupaszított lorcai szöveg és a flamenco világának (tánc, zene, ének) találkozásából születik meg. Ebben a színházi jelrendszerben egyformán fontos a hang, a gesztus, a ritmus és a látvány.
Eltemetjük a Csörtét
A darabtemetés egy régi színházi szokás az utolsó utáni előadáson, meglepő fordulatokkal. Azon nézők számára egyaránt ajánljuk, akik már látták és akik még nem látták a darabot! A Csörte című előadás a 2012-es bemutató óta folyamatosan repertoáron van, a színészek, a nézők, a produkcióban részt vevő színházi szakemberek rendhagyó formában búcsúznak el az előadástól, mielőtt végleg leveszik a műsorról. Március 13-án este bármi megtörténhet! Furcsaság, odaillő vagy oda nem illő plusz poén, kifacsarás, jelenet „feje tetejére állítás”, ami garantált. Előfordulhat, hogy más drámák hősei suhannak át a színen vagy szokatlan dallamok csendülnek fel. Az alkotók van, amit előre megbeszélnek, de senki sincs biztonságban, bármikor robbanhat az improvizációs bomba. Fontos, hogy jó hangulatú esten búcsúztassuk el a darabot és a nézők is tudják, hogy kivételes, ritka és megismételhetetlen pillanatok, egy darabtemetés szemtanúi. „Karaokesztár a peremen!!! Ez a show egyedülálló kezdeményezés, hiszen még sohasem volt példa arra, hogy egy ilyen picinyke és szegény határmenti falu, mint a miénk, egy ilyen nemes és nagyszerű vállalkozást valósított volna meg. Ez az esemény méltó módon járul hozzá a mindössze 300 lelket számláló település erkölcsi és gazdasági felemelkedéséhez! Legyenek velünk! Szurkoljanak nekünk!!!” Ezzel az üres, szánalmasan ismerős szöveggel próbálja meg eladni a vidéki tévéshow szervezője a mai médiára oly jellemző olcsóságok egyikét a falubelieknek. Brestyánszki Boros Rozália drámája erősen ironizálva, de kegyetlenül teszi fel kérdéseit: mi történik akkor, ha a modern kor váratlanul tör be vívmányaival – mobiltelefon, tévékamera, laptop, skype – egy falucska egyszerű lakóinak megszokott életébe. Zavar, félelem az újtól, értetlenség és meghasonlottság. Miért nevez be, magát nevetségessé téve, boldog-boldogtalan egy lehetetlenül gagyi tévés vetélkedőbe a fődíj ígéretén kívül, mely számukra elképzelhetetlenül nagy összeg, háromszázezer forint. Hogy történhet meg, hogy valaki épp háromszázezer forintos számlát roamingozik össze a fia által küldött laptopon anélkül, hogy ismerné annak a működését? Generációk, egymástól végzetesen eltávolodott világok találkoznak össze pillanatokra ebben a különös darabban, és mennek el könyörtelenül, tehetetlenül egymás mellett. Az erkölcsi és gazdasági fellendülésből végül semmi se lesz. De mi marad utána a csalódáson, a kapcsolatok lehetetlenségének felismerésén túl?
Rúdtáncolni is megtanult a szerep miatt
BEOL | Liszi Melinda ugrott be a Dzsungel könyvében Ká, a kígyó szerepébe, illetve korábban is többször előfordult már, hogy helyettesíteni kellett egy másik színészt. A Jókai színház művésze Karády Katalinként is rendszeresen feltűnik, illetve most a Csörte című darab felújítására is készül. ► Tovább
Bernarda Alba spanyol órája
Rendhagyó, a korábbi tudományos előadásoktól eltérő programra várta közönségét a Mindentudás Színházi Egyeteme március 2-án Békéscsabán az Ibsen Stúdiószínházban. Az Andalúzia tüze – a duende ébresztése tánccal, zenével, Lorca-versekkel című összeállítás a Jókai Színház nagyszerű Bernarda Alba háza bemutatójához kapcsolódott és a flamenco rejtelmeibe avatta be az érdeklődőket. Bajnay Beáta táncos-koreográfus elsősorban táncművészetével, Oravecz Péter gitármuzsikájával és szakértelmével bűvölte el a közönséget. Vadász Gábor énekkel és tánccal, Gulyás Attila versmondással emelte az est színvonalát. Művésztársaival a beszélgetést az immár legendás hírű előadás címszerepét alakító Kovács Edit színész-esztéta vezette. (Niedzielsky Katalin beszámolója) Már a stúdiószínház berendezése eltért a szokásostól: osztott nézőtér jobbról, balról, középen a színpad, mindkét oldalán székek, kottaállványok, hangszerek. Középen hely a főszereplőnek, a táncnak; Kovács Edit beszédét a mozgásművészet eredetének felidézésével kezdte. Köztudott, hogy a tánc már az ősi közösségekben megjelent. Az ősember világa az immanens e világi és a transzcendens túlvilági szférára bomlott, ahol – elképzelése szerint – a természet jelenségeinek urai éltek. Velük akart kapcsolatot teremteni, hogy segítségüket kérje mindennapi harcaihoz. A mágikus mozdulatsorokat a ritmus szervezte tánccá. A kutatók egyetértenek abban, hogy ezt az ősi, első ritmust az ősember a szívveréséhez és a lélegzetvételéhez igazította, ennek alapján állítják, hogy az első ritmus a 4/4 volt. A tánc feladata nem kevesebb volt tehát, mint a kapcsolatteremtés a magasabb rendű világgal. A flamencóból is ez az ősi erő árad, ezért is találta Béres László alkalmasnak arra, hogy ebbe a jellegzetes táncba ágyazva mutassa fel Lorca költészetét, rendezze meg a Bernarda Alba háza című drámáját. A bevezető után Kovács Edit beszélgetőpartnereit mutatta be. Megtudtuk, hogy Bajnay Beáta életében 1988–tól játszik fontos szerepet a tánc, 1994 augusztusában részt vett egy kurzuson, ami meghatározó volt számára, csatlakozott egy flamenco-táncegyütteshez, ahol nemcsak tanult, hanem később a koreográfus asszisztense is lett. 2001 májusában mutatták be a MU színházban Vámos Veronika koreográfus Bernarda című táncelőadását, ahol Bernarda szerepét táncolta. Ugyanebben az évben saját flamencocsoportot alakított, és tanít is. Évente egy-egy hónapra Andalúziába utazik tanulmányútra, folyamatosan fellép táncosként és készít koreográfiákat a csoportja számára, ezek közül talán a legsikeresebb A hold színe című előadás, amely első helyezést ért el karakter tánc kategóriában a XV. Felnőtt Táncművészeti Fesztiválon. A Jókai Színházban bemutatott Bernarda Alba háza koreográfiája előtt is kísérletezett már azzal, hogyan lehet a flamenco táncot beilleszteni a színház eszköztárába. Kiemelkedő volt a Figaro házassága című előadás koreográfiája, amelyet a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház mutatott be 2007-ben, Anger Zsolt rendezésében. Oravecz Péter 2004-ben irodalomtörténész diplomát vehetett át az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1993 óta rendszeresen publikál szépirodalmi szövegeket hazai és határon túli folyóiratokban, öt önálló verseskötete jelent meg, több rangos irodalmi díj birtokosa. Volt társszerkesztő, korrektor a Jelenlét irodalmi folyóiratnál, szerkesztő-műsorvezető a Magyar Rádiónál. Irodalmi érdeklődése mellett 2000 óta fontos szerepet játszik életében a zene: 2004 óta dolgozik együtt Bajnay Beával. Jelenleg két hazai flamencoprodukcióban közreműködik, két alternatív popzenekarban is játszik. Vadász Gábort, aki Pepe el Romanót, a lányok bálványát, szerelmét játszotta az előadásban, kiváló flamencoénekesként köszöntötte Kovács Edit, a Junior Príma-díjas Gulyás Attilát pedig a Lorca-versek tolmácsolójaként. A közreműködők bemutatása után Lorca Hajnali dalát hallottuk Gulyás Attilától, majd a vers után felcsendült a zene: spanyol gitár, taranta, tangó, és Bajnay Beáta igazi spanyol külsővel, fekete-vörösbe öltözve, vérbeli flamencóval kápráztatta el a nézőket. A zenés-táncos jelenet után a műsorvezetőnek nem lehetett könnyű megszólalni. Hihetetlenül érzelemgazdag, szenvedélyes zene! Ebben mindannyian egyetértünk, de sokféle teória él ma is a flamenco eredetéről, kialakulásáról. A tradicionális cigány családok és az akadémiai nézet is más-más időponthoz köti a megjelenését. Egy azonban biztos, hogy a XV. században bevándorló cigánynépek felbukkanásával egyidős a tánc. Kovács Edit első kérdése így szólt: Mit tudunk a flamenco eredetéről? Oravecz Péter gitárművész válaszában arra emlékeztetett, hogy Spanyolországban sokféle kultúra, vallás, nyelv él együtt, és ez a színesség jellemző Andalúzián belül is. Mint mondta, a flamenco kialakulásában négy kultúrának volt kiemelkedő szerepe, de ezen kívül még számtalan hatás kimutatható: a helyi andalúz parasztzene, a cigányok összetett zenei hagyományai (egyik részük Európán keresztül, a másik Észak-Afrika felől érkezett a mai Spanyolország területére), az arab–mór tradíciók (ahol a zenés líra jutott kiemelkedő szerephez) és a szefárd–zsidó zenei hagyományok. Indiai, perzsa, balkáni népzenei és bizánci egyházzenei hatások, amelyek részben cigány, részben arab közvetítéssel jutottak el idáig, de a gyarmatosítással összefüggésben beépültek a táncba dél-amerikai és nyugat-afrikai hatások is. A flamenco nemcsak a táncot jelenti, hanem egy egész kultúrát, érzésvilágot, életmódot, gondolkodást. S a szó eredetéről is megoszlanak a vélemények – magyarázta Oravecz Péter. – Sok teória létezik, egyik szerint arab eredetű, a jelentése kóborló paraszt. Más elképzelés szerint egy jellegzetes tőrnek a neve. Vannak olyan szerzők, akik szerint ezzel a szóval jelöltek mindent a korabeli spanyolok, ami Keletről jött, és kicsit egzotikus volt. Bizonyítható, hogy már századokkal korábban is flamencónak nevezték a Németalföldről és Keletről bevándorolt cigányokat egész Spanyolországban. Duende nélkül nincs flamenco, ezt már mindenki tudja, aki látta az előadást. De mi az a duende? A válasz előtt még zene és tánc következett, a farruca: Vadász Gábor jelenete a Bernardából, valamint Bajnay Beáta seguiriya + buleria tánca. A műsorvezetői kérdésre, hogy mi a duende, az addig nagy szakértelemmel előadó bölcsész, irodalomtörténész Oravecz Péter kedvesen, szerényen így felelt: „Én nem tudom.” Majd hozzátette: Talán érzem, észlelem, amikor játszom, amikor megszólal a zene, elkezdődik a tánc. Valami misztikus, földtípusú erő, ami alulról jön fel a tánccal a testbe, valami őselemhez köthető, különös erőforrás. Nem veszélytelen, amikor hatalmába kerít, mert felemel, de el is égethet. A körben ülés jót tesz a duendének, tűz körül a tánc, középen az erőközpont. De a táncosok, ha hosszasan kopognak, megégethetik a lábukat, mert felgerjesztik a tüzet… Megtanultuk, hogy a flamencónak három fontos eleme van: az ének, a zene és a tánc. Hogy mi jellemzi az éneket, és miről szólnak a dalok? Két csoportba oszthatók: egyik a kötetlen ritmikájú libre, a másik a kötött ritmusú compas, amely a ritmusszerkezet alapján további alcsoportokra osztható. A szerkezeti kötöttségek mellett az előadás mindig improvizatív és érzelemgazdag. Azt mondják: flamencót csak a „lélek legmélyéből” lehet énekelni. A dalszövegek szólhatnak vallási (húsvéti, karácsonyi), történelmi témáról, szerelemről és más emberi kapcsolatokról, de mindenesetben nagyon erős érzelmi töltéssel bírnak – avatta be a közönséget a műhelytitkokba Kovács Edit. Vadász Gábor bevallotta: nem volt egyszerű elsajátítani ezt a műfajt. A legnehezebb az volt számára, hogy megtanulja „a feszes tartást és a feszes lelket a magyar laza test, laza lélek helyett”. S mi jellemzi a zenét, milyen hangszereket használnak? Ez is kiderült: cajont, tapsot és flamencogitárt. A zene tanulása emberről-emberre, muzsikusról-muzsikusra száll, a kotta ismeretlen. A flamenco eredetileg ének volt, amire a tűz körül mezítláb táncoltak, majd a táncosok összeütötték a két tenyerüket, az volt az alapvető hangszerük, ahhoz jött később a cipő mint ütőhangszer. Hogy az éneket valamilyen mederbe tereljék, elővették a gitárt – szólt Oravecz Péter zenetörténeti előadása. – Csak a hatvanas években jött a fiók, az a doboz, amin Bea ül és dobol; ma már hegedűt, szimfonikus zenekart is használnak, a fúvósok is beszállnak. De most se nagyon írnak kottát, nem szolmizálnak, mégis jól zenélnek. Szabadság és improvizálás egyszerre a zenében, de mi jellemzi a flamenco táncot? Kovács Edit elmondta: a tánc nem koreografált, egy meghatározott motívumkészletből improvizál a táncos, az adott pillanat hangulatának megfelelően. A ritmikája azonban annyira kötött, hogy a táncos mozgása (taps, lábdobogás) gyakorlatilag saját magának a ritmuskísérete. Kutatások kimutatták a flamenco tánc kapcsolatát a négy nagyobb indiai kultikus tánccal (katak, kathakali, manipuri, bharata), kizárólag a cigány flamenco műfajai a soleá, seguiriyas, bulerías és a tangos. A szabadság maximálisan igaz, de ott a kötött lépés, amit variál az ember, ez egy közösségi tánc, fontos, hogy együtt műveljük, férfi-nő tánca. Jellegzetesek a kézmozdulatok, sokáig csak a férfiak kiváltsága volt a tánc, a nők karoztak, ma már nincs akkora különbség. Minden, amit érzelemről akar az ember közvetíteni, az a flamenco – szögezte le Bajnay Beáta. Oravecz Péter hozzáfűzte: fontos, hogy már nem szakrális, nem isteni jelentőséggel bírnak a kézmozdulatok, hanem a táncosról szólnak, akik körül állják, nyomják neki az energiát, ez a tipikus egy mindenkiért, mindenki egyért érzés. Meghatározó a flamenco táncrendje, koreográfiája, a bejövetel, kimenetel, a keret, az ének, a táncos felelgetése, a lépegetés, a gyorsítás szerepe. A ritmusból is kaptunk külön ízelítőt, az alegrias után az élő hagyományra vonatkozott a kérdés. Mennyire része a mindennapjaiknak a flamenco? A spanyolok körében népszerű-e ma is a tánc? A gitárművész úgy vélte, a cigány családokban illik, sőt kötelező flamencogitárosnak vagy -énekesnek menni. A táncos-koreográfus szerint mindenkinek megtanítják, akit érdekel, tisztában vannak a spanyolok azzal, hogy valakinek tovább kell vinni a hagyományt. A műsorvezető úgy tudja, a turisták a kávéházakban is gyakran hallhatnak flamencót. Oravecz Péter arra figyelmeztetett, hogy „ez a turista változat nem biztos, hogy azonos a minőségi flamencóval”. Lorca és a flamenco hatása mindenesetre máig tetten érhető, a klasszikus zenében Manuel de Falla, a szórakoztató műfajban a Gipsy Kings művein, a filmművészetben Carlos Saura több alkotásában, például a Vérnászban. A dalszövegek Federico Garcia Lorca verseit inspirálták, drámáit többen próbálták flamencóval megrendezni – érvelt Kovács Edit. Manuel de Falla, akit a spanyol Bartóknak is neveznek, a népzenét egyenrangúnak tartotta a komolyzenével, népzenei elemeket vitt a kortárs zenébe. A 20. századi lírára, népi szürrealizmusra is hatott Lorca, többek között Nagy László, Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Kormos István költészetére – mondta Oravecz Péter. Újabb zenei betét, cigánytánc és flamenco párbeszéd, Lorca-versek után a műsorvezető azt kérdezte a gitárművésztől, hogyan ismerkedett meg a flamencóval, és miért döntött úgy, hogy komolyan foglalkozik ezzel a különleges zenével, tánccal. Oravecz Péter 2000 környékén fordult a flamencóhoz, amikor „megunta a blues-t”, a nulláról kezdte, tánctanárhoz járt, a tánc felől ismerte meg a zenét. Nagyon megkedvelte, a tánc kísérete óriási szinkronitásélmény számára, úgy véli, a kontrasztosság a lelke mindennek. S próza után, fináléként még egy varázslat a közönségnek: a „Verde que te quiero verde…”, Bea zöldkendős tánca, Arrinconamela, azaz Lorca Alvajáró románca, magyarul „Zöld, szeretlek, zöld, imádlak…” A Mindentudás Színházi Egyetemén a színikritika története és elmélete lesz a következő téma. A tudósító A színházat kell szeretni, nem a kritikust! című előadására szeretettel várjuk az érdeklődőket április 7-én, kedden. Niedzielsky Katalin
A Keri katonái a döntőben
A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület által meghirdetett Az I. világháború emlékezete 1914-1915 elnevezésű Dél-alföldi regionális és határokon átívelő történelem vetélkedőn, a BÉKSZI Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskolájának A KERI KATONÁI elnevezésű csapata a döntőbe jutott. Az oktatási intézmények nevelési feladatainak támogatására továbbra is kiemelt figyelmet fordít a Jókai Színház. Fontos teátrumunknak, hogyha ilyen komoly versenyen méretteti meg magát Békés megyei iskola, hogy minden módon segítsük a csapatot. Tege Antal színművész-rendező szakmai tanácsokkal látta el a versenyzőket, de kellékekkel, világítással és jelmezekkel is támogattuk a döntőbe jutott fiatalokat, akik végül a legmagassabb pontszámmal zárták a színdarabot bemutatott fordulót. Gratulálunk a versenyzőknek! Tege Antal és a Keri katonái
LOM – Csak szerelem volt szombat este
Szombat este teljes telt ház fogadta a színészeket a LOM – Land of Music zenés sorozat Csak szerelem című estjén. Ezúttal nagysikerű musicalek szerelmes dalai csendültek fel. A dalok egy-egy szerelmi történet különböző szakaszit és fajtáit mutatták be, melyekben az ismerkedéstől a szakításon keresztül eljutottunk a kibékülésig, a boldog fináléig. Az est vendégművésze a Budapesti Operettszínház fiatal tehetsége, a Koldusoperából jól ismert Kisfaludy Zsófi, a házigazdája Gulyás Attila, a Békéscsabai Jókai Színház színésze volt. Liszi Melinda, mint konferanszié nyitotta az estét, majd Kisfaludy Zsófi és Nagy Róbert tolmácsolásában Az Operaház Fantomja című musicalből a Gondolj rám című dal szólalt meg. Ez hangilag egy nagyon nehéz dal, emiatt Kisfaludy Zsófi előzetesen megsúgta kollégáinak, hogy nagyon izgul, de ebből semmit sem lehetett érzékelni: gyönyörű volt, de Gulyás Attila Haláltánca (Elisabeth) is „nagyot szólt”… Az est kicsi fénypontja, Gábor Anita ismét bebizonyította, hogy filigrán testéből hatalmas hang tud kijönni, Nagy Róberttel a Néhány csepp esőt (Nyomorultak) „hideg kirázósan” énekelték, mely után jogosan röpködtek a nézőtérről a barvók. A Moulin Rouge-ból egy egész blokkal lepték meg a közönséget, melynek koreográfiája is kiváló, hatásos és látványos volt, de szintén nagyszerű alakítást nyújtott duettjeikben Balázs Csongor Tatár Biankával és Köböl Lilla Biró Gyulával. A közönség igazán jól szórakozott, melyre a bizonyíték az ovációval és a vastapssal volt. A sorozat következő állomása március 14-én lesz „Burlesque” – Éjszakai kalandozások a ’20-as évektől napjainkig címmel, melynek sztárvendége Gubik Petra, házigazdája Csomós Lajos lesz és közreműködik majd a Fit Dance Center Kerekes Judit vezetésével.
Két összeillő ember…
Szécsi Pál és Domján Edit legendás szerelmét mutatta be az a felolvasóest, melyet a Winteretno fesztiválon Komáromi Anett és Nagy Róbert színművészek előadásában láthatott a teltházas közönség. A kor ünnepelt színésznője és legnépszerűbb táncdalénekese 1972-ben találkozott a Magyar Rádióban. Két izzó, poklokat megjárt, örök kisebbségi érzésekkel küzdő zseniális ember találkozott egy megszentelt pillanatban. Kapcsolatuk mindössze néhány hónapig, januártól októberig tartott. Két hihetetlen vibráló, impulzív személyiség, akik a végletekig felfokozottan élték meg életük minden pillanatát, azt a nagyon rövid közös időt, ami adatott nekik. Haláluk pillanatában egy legendás szerelem zárult le, hogy elindulhasson egy szerelmi legenda…
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
5 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
2 0
Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház
3 0
Hamletrock - Békéscsabai Jókai Színház
6 0
Jókai Színház Podcast - Juhász Bence
8 0
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Rólunk írták
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
