Összeállt a Békéscsabai Jókai Színház műsorterve a 2017/2018-as évadra – jelentette be Seregi Zoltán, a teátrum direktora. A színház idén is nagy figyelmet fordít a magyar darabok bemutatására és az ifjúság megszólítására.
A társulat és a közönség számára is az egyik legfontosabb színházi esemény az új évad műsortervének összeállítása, a jövő tervezése. Seregi Zoltán igazgató május 5-én délelőtt a Művész Kávéházban sajtótájékoztatón ismertette a Békéscsabai Jókai Színház 2017/18-as évadjának bemutatóit, valamint a válogatás szempontjait. (Niedzielsky Katalin tudósítása) A felnőtt, ifjúsági, diák- és mesebérlet 11 új bemutatót kínál a közönségnek, repertoáron marad 10 korábbi sikeres produkció, és az idén bevezetett szabadbérlet vásárlói eldönthetik ezután is, melyik hat előadást mikor szeretnék megnézni. A direktor elmondta, hogy a Jókai Színház továbbra is a „közérthető művészet – minőségi szórakoztatás” jegyében működik, a közönség sokféle igényét igyekszik kiszolgálni annak tudatában, hogy 100 kilométeres körzetben az egyetlen teátrum. – Az új évad tervezésénél mindig a közönség és a társulat összetétele a két legfontosabb szempont, amit figyelembe kell venni. A Magyarországon jellemző szórakoztató és művész színház szembenállás helyett a sokszínűséget tartjuk szem előtt, a társulat tagjaira választjuk a darabokat, tekintettel vagyunk a nézők igényeire, de nem kritika nélkül. A jövőben még nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni az ifjú korosztályra – sorolta a válogatás elveit Seregi Zoltán. Mint mondta, a másik fontos kritérium, hogy sok magyar dráma kerüljön színre, hiszen a színház dolga, hogy elsősorban a magyar kultúrát szolgálja, így annak elsőbbséget kell élveznie a műsorterv összeállításakor is. A felnőtt bérlet – jövőre is, mint az idén – négy nagyszínházi és két kamaradarabot tartalmaz, a néző öt előadást fizet, a hatodikat ajándékba kapja. A francia Maurice Hennequin – Pierre Veber Törvénytelen randevú című vígjátékát az angol Robert Cogo-Fawcett rendezi. Pozsgai Zsolt történelmi játéka, A szellemúrnő Luther korában játszódik, és a békési reformációs törekvéseknek állít emléket. Az ősbemutatóval, amit Seregi Zoltán rendez, a Jókai Színház a reformáció 500. évfordulója előtt tiszteleg. Szomor György – Szurdi Miklós – Valla Attila Diótörő és Egérkirály című családi musicalje, Szomor György rendezése – ahogyan korábban a Légy jó és A dzsungel könyve – bekerült az ifjúságiból a felnőtt bérletbe. Marc Camoletti vígjátéka, a Leszállás Párizsban Katkó Ferenc rendezésében a Sík Ferenc Kamaraszínházban kerül színre. A My Fair Ladyt, Alan Jay Lerner és Frederick Loewe musicaljét Radó Denise rendezi. Az ajándék kamaradarab Tamási Áron Ősvigasztalása lesz, a szeptemberi bemutatóhoz, amit Béres László rendez, már elkezdődtek a próbák. Az ifjúsági bérletben látható majd Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című zenés bohózata Merő Béla rendezésében, A szellemúrnő, a Leszállás Párizsban és a My Fair Lady. A diákbérlet Az özvegy Karnyónét, Mikszáth Kálmántól A beszélő köntöst és Szabó Magda Születésnapját kínálja, Zalán Tibor átirata ősbemutató lesz, amit Halasi Imre állít színre. A mesebérletben szerepel Hedry Mária: Bumburi és a bűvös patkó ősbemutatóként, Juhász Róza rendezi, Alan Alexander Milne Micimackója, a mesejátékot Tege Antal állítja színre, valamint A beszélő köntös. A stúdiószínházi bemutatók sorában Dario Niccodemi Hajnalban, délben, este című vígjátéka – Tege Antal rendezésében – már a 12. jövő évre tervezett bemutató. A direktor rámutatott, hogy a színházi törvény szerint a kiemelt kategóriába tartozó teátrum erős állam támogatásban részesül, ami magas bemutatói és nézőszámot feltételez, ezeknek, továbbá a fenntartói elvárásoknak igyekeznek megfelelni. Miközben fontos, hogy a kiváló társulatban mindenkinek legyen megfelelő, a tehetségéhez méltó szerepe és még fejlődhessen is. Elhangzott, hogy a régi bérleteket április 27-étől május 24-éig lehet megújítani, 25-étől már az újakat árusítják a szervezőirodában. Az idei 14 ezer bérlet rekordnak számít, a bérletvásárlást a színház a közönség részéről komoly bizalomként könyveli el. Az ősbemutatók létrehozása fontos, csakúgy, mint a klasszikusok bemutatása, de új műveket is kell kipróbálni – mindez szakmai kihívás. A direktor szerint nem lehet mindig csak a bevált darabokat játszani, kockáztatni is merni kell, a fajsúlyosabb, különlegesebb bemutatókat ajándékba adják a közönség bizalmáért. – Az újszerű, a különleges élmény kitágítja a teret, ahogyan most Mrozek Tangója, a következő évadban az Ősvigasztalás is, mert az a mű az erdélyi magyar kultúra egyik nagyon erős oszlopa – fogalmazott az igazgató. Azt is elárulta, hogy a színház nevelő szerepében nem hisz, azt meghagyja az iskolának meg a családnak; úgy véli, a színház inkább szórakoztasson, mert különben elveszíti a közönségét. Az amerikai vendégszereplésről is szó esett a sajtótájékoztatón. Mint ismert, a Jókai Színház művészei közreműködtek A dzsungel könyvének tengerentúli előadásában, a napokban már másodszor jártak az Egyesült Államokban, ahol az igazgató szerint óriási az igény a magyar közösségekben a hazai színjátszás iránt. Seregi Zoltánt a 60-as, 70-es években Erdélyben tapasztalt vendégszeretetre emlékeztette a mostani fogadtatás, „a kisebbség áradó szeretete”, a magyar közösség gyerekeinek lelkesedése az anyaország nyelve, kultúrája iránt. Megtudtuk még, hogy Felkai Eszter Jászai-díjas színművésznő, a Jókai Színház örökös tagja meghívást kapott a nyári POSZT három tagú zsűrijébe, ami komoly megtiszteltetés Békéscsabának is. Niedzielsky Katalin
Seregi Zoltán igazgató véleménye szerint mesterségesen és manipulatív módon állították szembe egymással hazánkban a szórakoztató és a művészi színházat.
Május közepén rendezik meg az ukrajnai Hersonban a Melpomena Tavrii elnevezésű Nemzetközi Színházi Fesztivált, melyre nem kis büszkeségünkre a Békéscsabai Jókai Színházat is meghívták: teátrumunkat A fösvény című Moliére-klasszikusból készült színpadi játék képviseli. A rendezvényre 10 ország 36 produkciója érkezik: többek között Ukrajna, Portugália, Románia, Franciaország, Fehéroroszország, Törökország, Litvánia, Lengyelország, Örményország és Magyarország képviselteti magát. A színházi programok mellett mesterkurzusokat tartanak színészek számára, szakmai konferenciákat szerveznek színházigazgatók és rendezők részvételével, díszlet- és jelmeztervezők munkáiból rendeznek kiállításokat. A szakmai előadások mellett nagy figyelmet fordítanak a közönség szórakoztatására is: utcai felvonulások színesítik a programot, amelyeken valamennyi együttes megjelenik valamilyen formában. A produkciókat követően pedig éjszakánként a nagyszínpadon, a színházi kávézóban, sőt, a teátrum előtti téren és a Dnyeper partján esztrádműsor várja az érdeklődőket. A Jókai Színház az alkalomhoz illő örömmel és izgalommal készül a rangos seregszemlére, amelyen már negyedik alkalommal veszünk részt. Tavaly A szűz és a szörny című Pozsgai-darabbal, tavalyelőtt a K und K (Karády katonái) zenés víziójátékkal, 2014-ben pedig a Monte Cristo grófjával szerepeltünk a Dnyeperparti városban – mindhárom alkalommal díjazták az előadásainkat. Idei versenydarabunk, A fösvény méltó folytatása lehet ennek a sikersorozatnak. A Moliére-darab Merő Béla rendezésében, Bartus Gyula főszereplésével mutatkozik be az ukrajnai fesztivál színpadán. A produkció különlegessége, hogy zenéjét Aleksandr Gonobolin, Ukrajna Érdemes művésze, Kherson város díszpolgára szerezte.
Arany János műveihez nem kell évforduló, mert munkásságában mindenki talál olyan műveket, amelyek szívéhez közel állnak. A Jókai Színház a költőóriás születésének kétszázadik évfordulójára gondolt egy merészet, és színpadra álmodta Bolond Istók történetét – színházi bolondozások – műfaji megjelöléssel. (Valószínű többen nem olvasták Arany Bolond Istókját, mint ahogy én sem – eddig.) Zalán Tibor József Attila-díjas író, költő, dramaturg nagyszerű munkát végzett, dramaturgiája megtartotta Arany nagyon szép stílusát, humorát. Pár éve a Toldit írta színpadra, így volt tapasztalata Arany elbeszélő költeményét illetően, de talán nehezebb dolga volt azért, mert a szöveg nagyszerű, de nem igen van olyan történés, amit színpadon érdemes lenne bemutatni. Ehhez képest a végeredmény remek lett. Ráadásul az előadás kezdetén és végén a költőbarát, Petőfi Sándor Színészdala csendült fel a teljes szereplőgárda tolmácsolásában, mintha egy festményen látnánk őket –, mintegy keretbe foglalva az előadást. Galambos Edit írása Árkosi Árpád Jászai Mari-díjas rendező úgy képzelte el az első éneket, hogy Istók, aki csecsemő, a körülötte lévő felnőtteket óriásnak látja, ezért óriási bábfejek voltak a színészeken. – A bábokat Lenkefi Zoltán bábművész készítette, amelyek nagyon mutatósak, találóak voltak. – A rendező másik nagyon ötletes megoldása a csecsemő Istók jelenléte volt – bár azt is Ragány Misa alakította –, fehérben látjuk, (az arca is fehérre van festve), de kicsiségét – csecsemő voltát – egy játék baba is szimbolizálja, amellyel mint egy köldökzsinórral van összekötve. Az előadást zenészek kísérték: hegedűn Schäfer Szilveszter, nagybőgőn Pataj Péter, fuvolán Lehoczki Orsolya, aki a Magyarázó szerepét is alakította, ami arra volt jó, hogy a régies szavakat „fordította” a nézőtéren ülő gyermekek számára, ami szintén nagyon jó ötlet volt a dramaturg és/vagy a rendező részéről. A zenészeket kiegészítette a Mesélő Katkó Ferenc gitárjátéka. Az előadás zeneszerzője Könczei Árpád. A díszletet Ondraschek Péter fehér, sokajtós, emeletes építménynek álmodta meg, ahová a színészek rajzoltak ajtókat, ablakokat, madarat, fát stb. Érdekes látvány volt követni a díszlet „alakulását”. A jelmezeket Mészáros Zsófia tervezte, ami jórészt fekete ruhákból állt – kivéve a cigányokét – és Istók jelmezeit, aki először fehérben jelenik meg csecsemőként, hogy fokozatosan a végére ő is feketében komoly emberként lépjen szülőfaluja szolgálatába. Ragány Misának Bolond Istók figurája nem volt könnyű feladat, mert az elején, csecsemőt kellett játszania, csak utána válhatott Istókká. A hetvenöt perces előadásban Istók szinte végig a színpadon látható. Kisbabaként, néha felsír, de egyébként testbeszéddel játszotta el szerepét. A további jelenetekben – diákként és komoly felnőttként – sem a verbális képességére alapozta játékát a rendező, hanem itt is a testbeszédé volt inkább a főszerep, amelyet a színész nagyon gondosan, precízen oldott meg. Arany János míves szövegét Katkó Ferenctől hallottuk, láttuk, aki Mesélőként van a színpadon egész előadás alatt, tele melegséggel, tele szeretettel. A színművész hangja, játéka telitalálat volt Arany szövegére – mintha maga a költő mesélte volna el a történetet. Pityeri Erzsók szerepében Gábor Anita remekelt. A többi szereplő – főként „színitanházas” hallgatók – hitelesen, jól oldották meg szerepüket. A szereplők mozgását Rigler Renáta tervezte. A rendező asszisztense Janis Zoltán volt, aki több karakter bőrébe is belebújt az előadás folyamán. Aki teheti, nézze meg a Békéscsabai Jókai Színház előadását, érdemes! Sajnálom, hogy nyáron a Szarvasi Vízi Színház nézőközönsége nem ismerheti meg Bolond Istók történetét Zalán Tibor és Árkosi Árpád megfogalmazásában. Zárásként álljon itt a költőbarát Petőfi Sándor Színészdal című költeményének harmadik versszaka: „Miénk a hatalom Az emberszív felett: Idézni egyaránt Mosolyt vagy könnyeket. Mi szép, mi szép, mi szép A mi föladatunk! Legyünk büszkék reá, Hogy színészek vagyunk.”
A dzsungel könyve amerikai turnéjának utolsó előadása is hatalmas siker volt április 30-án a Kalifornia állambeli San Diego városába. A The Lot színház közönsége nagy örömmel fogadta a Jókai Színház és a Pilvax Players közös előadását. A fárasztó, de annál nagyobb örömöt okozó turné véget ért, de még egy kimerítő utazás vár a Jókai Színház tagjaira. Csomós Lajos, Gerner Csaba, Seregi Zoltán és Vadász Gábor San Diego-ból New York-ba indult, hogy onnan Békéscsaba felé vegyék az irányt. Jó utat! The Lot – a színház előtt a csapat
Szőke Pál színművész lesz a Terefere a Művész Kávéházban népszerű beszélgető sorozat következő vendége május 5-én, pénteken 17 órától. Szőke Pál a Színművészeti Főiskola elvégzése után a Népszínházhoz szerződött és a teátrum megszűnéséig volt tagja. A Jókai Színház társulatát közel húsz éve erősíti. Harmincöt éves pályafutása során igen sokféle szerepben mutatkozhatott meg, és alkotott maradandót. Vígjátékban és drámában, modern és klasszikus darabokban egyaránt sikerrel szerepelt. „Sokszor a próbatáblát sem néztem meg, biztos lehettem benne, hogy én játszom a főszerepet.” – idézi fel nevetve a népszínházas éveket. A Babits-díjas előadóművésszel nyáron is találkozhatunk a Szarvasi Vízi Színházban, ahol a Jónás könyve című önálló estjével örvendezteti meg a közönséget. A jövő évad első bemutatójában pedig Csorja Ambrus szerepét formálja meg, az Ősvigasztalás című Tamási drámában.
A Washington-i előadás után tovább utazott a Jókai Színház különítménye Csomós Lajos, Gerner Csaba, Seregi Zoltán és Vadász Gábor, hogy április 27-én a kaliforniai Walnut Creek városában is bemutassák A dzsungel könyvét a Pilvax Players-el közösen. Itt, a Lesher Center for the Arts nevű színházban a hírek szerint hatalmas sikert aratott az előadás. De nem volt megállás! Tovább indultak San Diego-ba, hogy április 30-án a turné utolsó előadását is megtartsák. Úton San Diego felé. A Pilvax Players és a Jókai Színház művészei Montereyben a Csendes-óceánnál
Az idei évad utolsó meseelőadása, az Állati(i) mese kapcsán álarckészítő versenyt hirdetett színházunk. A zsűri az utolsó előadás után nagy izgalommal választotta ki a beküldött kreatív alkotásokból a legkülönlegesebbeket. Az eredményhirdetésre május 5-én, délután került sor a Művész Kávéházban. Közel száz álarc készült, számtalan kreatív megoldással találkoztunk, így elég nehéz volt a döntés. Viszont nagyon örülünk, hogy a gyerekek figyelemmel kísérik mindig ezeket a felhívásokat – mondta el ifj. Mlinár Pál, a mese rendező-koreográfusa. Az sem volt kizáró ok, ha anyu, apu vagy a nagyi segítő keze nyoma is látszott az alkotáson, fő, hogy minőségi időt töltött együtt a család és közben talán az előadásról, a színházról is beszélgettek. Az ügyeskezű alkotók nyereménye a Szarvasi Vízi Színház egyik gyerekelőadására szóló páros belépő, melyeket az oklevelekkel együtt maga a főszereplő, Sunyesz, a róka adott át a gyerekeknek. Elismerésben részesült a békéscsabai Fülöp Emma hangyát ábrázoló álarca, a gerendási Belák Jázmin bikás maszkja, a békéscsabai Rigler Hanna Sunyeszt, a rókát ábrázoló álarca, a békési Gajdács Gábor macis maskarája, a kamuti Komáromi Lili baglyos alkotása, valamint a békési Csökmei Áron Erik nyuszis álarca. Az eredményhirdetés közös fotózással és uzsonnázással zárult.
A 17. Pécsi Országos Színházi Találkozó, vagyis a POSZT színész zsűrijében idén helyet kapott Felkai Eszter Jászai Mari-díjas színművész, a Békéscsabai Jókai Színház Örökös tagja is. Felkai Eszter neve és játéka hosszú évtizedek alatt egybeforrt a Békéscsabai Jókai Színházzal, a pályán töltött ötven év alatt több, mint kétszáz szerepet tudhat maga mögött. Nem beszélve az általa koreografált hatvan darabról, melyek között mesejáték éppúgy található, mint operett, musical vagy népszínmű. Klasszikus és kortárs darabokban, tragikus és könnyedebb hangvételű művekben egyaránt játszott. Sokoldalú, magas fokú muzikalitással és mozgáskultúrával rendelkező művész, aki hitelesen tolmácsolt pszichológiai igényű jellemszerepeket is. ebben az évadban a Macskajáték című Örkény-klasszikusban, Orbánné megformálásával alkotott maradandót. A Szakmai Tanácsadó Testület által delegált Szakmai Zsűri, a MASZK Egyesület és a MOZAIK Művészegyesület által delegált Színész zsűriből, illetve a Pécs polgármestere által kisorsolt Közönségzsűriből összeálló Zsűri a Fesztivál ideje alatt minden verseny előadást megtekint, másnap reggel zártkörű tanácskozást tart, majd a fesztivál utolsó napján meghozza döntését. Az ünnepélyes díjátadó gálára a POSZT utolsó napján kerül sor.
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
7 0
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
1 0
