Jókai Netszínház
Varázsfuvola – Wolfgang Amadeus Mozart után majdnem szabadon. Rendező: Szalma Dorotty
Tovább
Kultúrával a vírus ellen
A kormány által elrendelt országos veszélyhelyzet feloldásáig zárva tart ugyan a Békéscsabai Jókai Színház, de az élet, a munka nem áll meg. Amíg az előadások szünetelnek, facebook- és weboldalunkon – az aktuális híradások mellett – különleges kulturális csomagot kínálunk közönségünknek. Megtekinthetik a színészek saját produkcióit, mesefilmsorozatunkat, az elmúlt évadok bemutatóinak felvételét és online verselésre hívjuk nézőinket. A színház művészei megkapták Kiss József rendező instrukcióit és március 17. óta otthon tanulnak, készülnek Wass Albert Tizenhárom almafa című játékának ősbemutatójára. Seregi Zoltán igazgató legfontosabbnak tartja a közönség és a dolgozók egészségének védelmét, a biztonsági intézkedések betartását, ugyanakkor arra is figyel, hogy amikor majd vége lesz a rendkívüli állapotnak, addigra legyen új bemutató, kész előadás a nézőknek. A veszélyhelyzet idejére tervezett kulturális csomag összeállításában is aktívan részt vesznek a színház művészei. Mindenki saját otthonában készít felvételt, amelyen verset mond, prózarészletet ad elő hazai vagy külföldi szerzőtől, ismert dalokat, musicalrészleteket, slágereket énekel; műfaji, technikai megkötés nincs, a repertoárt ki-ki maga állítja össze. A két Jászai Mari-díjas színművésszel, Kovács Edittel és Bartus Gyulával a 7.TV készített felvételt, ami szintén bekerül a csomagba. Magyar népmesékről és Szent Balázs életéről forgatott óvodásoknak kisfilmeket 2018 őszén a Jókai Színház. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatának célja a négy-hatéves gyerekek hazafias nevelése volt. A mesefilmek elkészítésére a Nemzeti Színház, a békéscsabai teátrum és egy televíziós forgatócsoport kapott megbízást, a Jókai és a Nemzeti Színház öt-öt, a tévések pedig tíz rövidfilmet gyártottak. Seregi Zoltán négy mesét és egy szenttörténetet választott az ajánlott listáról, és valamennyit meg is rendezte. Az okos lány, a Jávorfából furulyácska, a Szóló szőlő, A medve és a macska című népmese, valamint a Szent Balázs életét bemutató alkotás mostantól látható a színház facebook- és weboldalán. Ugyanott megtekinthető az elmúlt évadok több sikeres bemutatója: A kolozsvári bíró, a Varázsfuvola, az Aska és a farkas, az Elnémult harangok, a Törvénytelen randevú, a Szélkirály, a Csehov novellák és a Leánykérés, a Hetvenhét, a Bánk bán és a Kiskakas című előadás felvétele. A Jókai Színház művészei online versmondásra hívták közönségüket a közelgő költészet napja alkalmából és tekintettel a járványveszély miatt kialakult helyzetre. A legjobb felvételek folyamatosan megjelennek facebook- és weboldalunkon. Arra kértük az irodalomkedvelőket, hogy osszák meg velünk kedvenc versüket, prózájukat, hogy a színházi kényszerszünet idején se maradjunk művészet, kultúra nélkül. A költészet napja, a versmondás jó alkalom arra, hogy ápoljuk így is a magyar nyelvet, költészetet határon innen és túl. Bízunk abban, hogy kulturális szolgáltatásunkkal – a művészek egyéni produkcióikkal, a mesefilmekkel, a színházi előadások felvételével és az online versmondással – enyhíthetünk a veszélyhelyzet, szobafogság okozta nehézségeken, illetve tartalmasabbá, szebbé tehetjük egymás napjait a vesztegzár idején. Keressék a Békéscsabai Jókai Színház facebook-oldalát és honlapját, a Kultúrával a vírus ellen című kínálatunkat, hogy a veszélyhelyzetben se maradjanak szórakoztatás, kulturális élmény nélkül! Várjuk Önöket egyelőre online, majd, reméljük, mielőbb személyesen is a színházba!
Versek a vesztegzárból
A közelgő költészet napja alkalmából és a járványveszély miatt kialakult helyzetre való tekintettel online versmondásra hívják az irodalomkedvelőket a Békéscsabai Jókai Színház művészei. A legjobb felvételek folyamatosan megjelennek facebook- és weboldalunkon. Kérjük kedves nézőinket – otthon ülve, szobafogságra ítélve, az online térben kalandozva – kapcsolódjunk össze! Osszák meg velünk kedvenc versüket, prózájukat, hogy a színházi kényszerszünet idején se maradjunk költészet, művészet, kultúra nélkül! Ápoljuk így is a magyar nyelvet, költészetet határon innen és túl! Mobil telefonon készítsenek maximum négy perces, minimum HD-minőségű felvételt, ami lehet próza, vers, saját mű, műfaji megkötés nélkül, klasszikus vagy kortárs, magyar vagy külföldi szerzőtől. Válasszanak politikamentes művet, és mellőzzék a bántó, sértő tartalmat, stílust! Mindenki beküldheti felvételét korhatártól függetlenül a következő címre: nemethgabriella@jokaiszinhaz.hu. Hangfájl is jöhet, de akkor a képi megoldást hozzá a beküldőnek kell megoldania. Beküldési határidő: 2020. április 11. Aki vállalja a nevét, lakóhelyét, közzétesszük, aki nem, maradhat név nélkül vagy kitalálhat bármilyen fedőnevet. A vers- és prózamondással, a felvételek megosztásával tartalmasabbá, szebbé tehetjük saját napjainkat és másokét is. Várjuk a felvételeket.
A próbát lefújták, a szakmai munka szünetel
Fokozott óvintézkedések közepette kezdődött el március 17-én délelőtt Wass Albert Tizenhárom almafa című játékának olvasópróbája a Békéscsabai Jókai Színházban. De nem sokkal a „nyitány” után érkezett a nyomatékos kérés a minisztériumból, hogy minden szakmai munkát szüneteltetni kell. Seregi Zoltán igazgató telefoninterjúban nyilatkozott a részletekről. Milyen következménnyel jár a legfrissebb intézkedés, és egyáltalán milyen plusz feladatokat jelent a veszélyhelyzet elrendelése a színházban? Természetesen a legfontosabb a dolgozók egészségének védelme, a biztonsági intézkedéseket szigorúan betartjuk, és úgy gondoltuk, hogy elkezdjük a próbákat. Bízunk benne, hogy egyszer vége lesz a járványveszélynek, a rendkívüli állapotnak, és fontosnak tartjuk, hogy addigra legyen új bemutatónk, amikor feloldják a zárlatot, kész előadással álljunk a nézők elé. Addig pedig fertőtlenítőszerrel, rendszeres szellőztetéssel, gyakoribb takarítással, egymástól távolságot tartva igyekszünk elkerülni a veszélyt. De alig fogtunk hozzá a munkához, akkor kaptuk az értesítést, hogy mielőbb be kell fejezni a színházon belüli munkát. Végig olvastuk a szövegkönyvet, a színészek megkapták a rendezői instrukciókat, és holnaptól otthon tanulnak, készülnek a majdani előadásra. A Tizenhárom almafa szereposztására is kihatott a rendkívüli helyzet. Igen, az idősebb színészeket megkértem, hogy saját érdekükben lépjenek vissza, új szereposztás készült, amelyben már nincs senki, aki veszélyeztetett lenne. Kiss József rendezőt pedig arra kértem, hogy a tömegjeleneteket még ne próbálják, egyelőre csak a 3-4 szereplős jelenetekkel akartuk elkezdeni a munkát. A Vigadót azért választottuk a próba helyszínének, mert az nagy tér, nincsenek az emberek összezárva, úgy rendeztük be, hogy a színészek ne üljenek közel egymáshoz. Nem mindennapi körülmények között szerették volna megtartani a próbát, de különleges a produkció is, aminek az ősbemutatójára készül a színház. Wass Albert regényét Kiss József dolgozta át színpadra, aki az előadás rendezője is. Wass Albert csodálatos regényéről van szó, és az adaptáció is nagyon jól sikerült, Kiss József biztosan úgy írta át a művet, hogy közben rendezte is… A regényt és a komédiát is átszővi a különleges székely humor. Trianon százéves évfordulója kapcsán tűztük műsorra, de egyáltalán nem gyászos, nem valamiféle „jaj, Istenem történet”, hanem a székelyek túlélni akarásáról szól, arról, hogyan tudja az ember javára fordítani a szomorú történetet, nem siratós, tele van székely humorral, amit a viccekből is nagyon szeretünk. A műfaji váltáson kívül különbözik-e még valamiben az átirat az eredeti műtől? A regényt színpadra kellett alkalmazni, ahol nyilván más műfaj szabályai érvényesülnek, de a rendező pontosan ismeri a színpad törvényeit. A lényeg maradt, az írói szellemhez hű az átirat, maradtak a szereplők, a mondanivaló. Rövidebb lett, sűrítetteb, a mai nézők igényeihez alkalmazkodva. Nagyon bízunk benne, hogy a közönségnek értékes színházi élményt nyújthatunk majd Wass Albert művével, amint feloldják a tilalmat, és újra felmehet a függöny. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM
A Békéscsabai Jókai Színház közleménye
A koronavírus esetében az egyik legfontosabb feladat, hogy csökkentsük a fertőzésveszélyt. Ezért Szarvas Péter Úr, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármestere kérésére megelőző óvintézkedésként 2020. március 14. 0 órától a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet visszavonásáig valamennyi színházi előadásunk megtartását felfüggesztjük. A meghirdetett és elmaradt előadások pótlásának időpontját a veszélyhelyzet elmúltával hozzuk nyilvánosságra. Nézőink ekkor eldönthetik, elfogadják-e az előadások pótlására megadott időpontot, vagy a jegyek árának visszafizetését kérik. Bérlettulajdonosaink későbbi időpontban tekinthetik majd meg bérletes előadásaikat. Kérjük, mindenképpen őrizzék meg jegyüket és bérletüket. A nézőink biztonsága mellett fontosnak tartjuk a saját dolgozóink védelmét is, ezért a működésünket minimálisra csökkentjük, de a veszélyhelyzet utáni időszakra új produkció próbáival készülünk maximális higiéniai szabályok betartása mellett. Seregi Zoltán igazgató
Biztonsági okokból elmaradnak az ünnepségek
A koronavírusjárvány megfékezése, az emberek biztonsága érdekében a kormány már napokkal ezelőtt úgy döntött, hogy lemondja a március 15-ei központi ünnepséget. Országszerte a legtöbb településen, így Békéscsabán is elmarad az idei megemlékezés. A világjárvány miatt március 12-étől már veszélyhelyzetet is elrendelt a kormány, és különleges jogrend van érvényben. Bár hazánkban egyelőre csak egyedi fertőzéseket találtak, gócpontok nincsenek, a tömeges rendezvényeket szüneteltetni kell, ezért marad el a fővárosi múzeumkerti ünnepség, illetve a legtöbb önkormányzati megemlékezés országszerte. A kormányrendelet értelmében zárt téren 100, a szabadban 500 fő fölötti rendezvényeket tilos megtartani. Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc évfordulójának méltó felidézésére kisebb közösségekben – irodalmi, zenei, művészi alkotásokat segítségül hívva – lehet alkalmat találni.
A kamaraszínházi előadások folytatódnak
A koronavírus terjedésének megakadályozására hozott kormányrendelet értelmében a nagyszínpadi előadások elmaradnak, de a kamara- és a stúdiódarabokra változatlanul várja közönségét a Békéscsabai Jókai Színház. Márciusban először a Szerelem, ó!, később A szív hídjai, a Két összeillő ember és a Pszicho szerepel műsoron. Murray Schisgal Szerelem, ó! című vígjátékát március 6-án mutatta be nagy sikerrel a színház Liszi Melindával, Csomós Lajossal és Tege Antallal, Katkó Ferenc rendezésében. Az amerikai szerző darabja sikerszériát ért meg világszerte és hazánkban is, 1965-ben mutatták be a New York-i Broadwayn, 1967-ben film készült belőle Jack Lemmonnal és Peter Falkkal. Magyarra Karinthy Ferenc fordította, és a ’60-as évek közepén mutatta be Várkonyi Zoltán rendezésében a Vígszínház – Darvas Ivánnal, Ruttkai Évával és Bárdy Györggyel. A történet arról szól, hogy 25 év után találkozik két régi iskolatárs. Miltnek (Csomós Lajos) jól megy sora, nagymenő, sikeres, nős ember. Harry viszont (Tege Antal) éppen a folyóba akarja vetni magát. Milt próbálja meggyőzni, hogy a szerelemért érdemes élni, saját feleségét is felajánlja a barátjának, nem teljesen önzetlenül… S amikor Ellen (Liszi Melinda) megjelenik a színen, minkét férfi élete megváltozik. A szatirikus bohózatból nyolc előadás látható márciusban a 90 nézőt befogadó Sík Ferenc Kamaraszínházban (március 10., 11., 12., 13., 14., 17., 25., 26.). Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM
Az elmaradt előadások pótlása
A meghirdetett és elmaradt előadások pótlásának időpontját a Kormány 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelete 4.§ d) feloldásakor, a veszélyhelyzet elmúltával hozzuk nyilvánosságra. Nézőink ekkor eldönthetik, elfogadják-e az előadások pótlására megadott időpontot, vagy a jegyek árának visszafizetését kérik. Bérlettulajdonosaink későbbi időpontban tekinthetik majd meg bérletes előadásaikat. Kérjük, mindenképpen őrizzék meg jegyüket és bérletüket.
A Békéscsabai Jókai Színház közleménye
Az új koronavírusjárvány terjedésének megakadályozására szigorú intézkedéseket, veszélyhelyzetet rendelt el a kormány március 11-ei ülésén. Többek között megtiltotta a 100 főnél nagyobb beltéri és az 500 főnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását. A döntések legkésőbb március 11-én éjfélkor lépnek életbe, és visszavonásig érvényesek. A Békéscsabai Jókai Színház tájékoztatja közönségét, hogy a kialakult helyzet miatt a nagyszínpadi előadásainak megtartását március 11. éjféltől határozatlan időre felfüggeszti, így elmarad Krúdy Gyula: A vörös postakocsi című színjátékának bemutató előadása is. A Sík Ferenc Kamaraszínházban viszont megtartja a színház a Szerelem, ó! című előadást (90 fő), valamint a Két összeillő ember című előadást a Sík Teremben (40 fő), A Szív hídjai című előadást az Intimtérben (40 fő).
Óvintézkedések a közönség védelmében
Az amerikai turnét későbbre halasztják, az itthoni előadásokat egyelőre megtartják, de fokozott óvatossággal, a fertőtlenítések és takarítások számának növelésével mindent megtesznek a Békéscsabai Jókai Színházban a közönség és a dolgozók biztonsága érdekében. A koronavírus terjedése miatt kialakult helyzetről Seregi Zoltán igazgató tartott sajtótájékoztatót március 11-én délelőtt a Jókai Szalonban. Eredetileg a színház tíznapos amerikai turnéjáról szólt volna a sajtótájékoztató, de az élet, a világszerte erősödő járvány a programot átrendezte, így az utazás elhalasztásáról és a szükséges óvintézkedések bevezetéséről számolt be az igazgató. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Anyanyelvi előadások a diaszpórában című tavalyi kiírására a kaposvári Csiky Gergely Színházzal együtt pályázott a teátrum. Az Amerikai Egyesült Államokba március 15-ei ünnepi műsorral, mesejátékkal, monodrámával utaztak volna a hazai művészek. Azt szerettem volna bejelenteni, hogy március 13-án repülünk New York-ba, de ma már csak arról szabad felelősséggel nyilatkozni, hogy a pályázat megvalósítását elhalasztjuk – jelentette be Seregi Zoltán. – Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a színház mindent megtesz a közönség és a dolgozók biztonsága érdekében. A közönségforgalmi helyeken kézfertőtlenítőt helyezünk el, pánikra nincs ok, szeretném megnyugtatni a közönséget, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy a nézők és a kulturális események ne kerüljenek veszélybe. Az igazgató a pályázattal kapcsolatban elmondta, hogy a Jókai Színház az elmúlt évek során számos alkalommal szerepelt külföldi fesztiválokon és kiemelten kezeli a határon túli magyarság számára a művészeti élmény biztosítását. Mint hangsúlyozta, a színházi előadások segíthetnek abban, hogy a diaszpórában élők ne veszítsék el identitásukat, kötődésüket a magyar nyelvhez és a magyar kultúrához. Fotó: Rácz Attila
Nem megy Amerikába a Jókai színház társulata
Elhalasztotta tíznapos amerikai turnéját a Békéscsabai Jókai Színház. A Békéscsabai Jókai Színház az elmúlt évek során számos alkalommal szerepelt külföldi fesztiválokon, több európai országban is járt, ahol leginkább a határon túli magyarságnak nyújtott sokszínű előadó-művészeti élményt. Seregi Zoltán igazgató közölte, hogy a mindennapi művészeti feladatai mellett elkötelezte magát a külföldön élő magyarok nemzeti érzését erősítő programok lebonyolítása mellett is. Hangsúlyozta, hogy ezen alkalmak során tapasztalhatjuk meg leginkább a magyar nyelv közösségépítő, összekötő erejét, a magyar kulturális hagyományok gazdagságának határainkon kívül élő magyarságra tett társadalmi hatását. A Békéscsabai Jókai Színház a március 15-i nemzeti ünnephez kapcsolódó előadássorozatot szervezett a diaszpórában élő magyarságnak. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával a Jókai színház művészei tíz napos vendégszereplésre utaztak volna az Amerikai Egyesült Államokba. Mint azt a szerda délelőtti sajtótájékoztatón az igazgató elmondta, a koronavírus miatti intézkedésekből kifolyólag elhalasztották az utazást. Kiemelte: jelenleg új időpontot nem tűztek ki az utazásra, de a pályázat határideje október 30-a, ezért vélhetően augusztus 20-án, vagy október 23-án szerepel az Egyesült Államokban a társulat. Hozzátette: a szereplés elhalasztása volt a legbölcsebb döntés a korona vírus okozta jelenlegi helyzetben, hiszen nem kockáztathatták meg azt, hogy a visszautazást követően karanténba kerüljenek a színművészek. Seregi Zoltán továbbá ismertette, hogy a vírus miatt több óvintézkedést is bevezettek az intézményben. Több helyen helyeztek el tisztítószereket, kézfertőtlenítőket. A nézőtér az előadások előtt és után fertőtlenítve van és a háttérben is odafigyelnek a kellő higéniára. Mint mondta: a színház mindent megtesz a közönség és a színeszek biztonságáért. Hozzátette: jelenleg nem számolnak azzal, hogy bármely előadást el kellene halasztani. Az igazgató mindenkit biztatott arra, hogy továbbra is látogassa a színházat, amennyiben egészségesnek érzi magát. Információink szerint „A vörös postakocsi” című előadás bemutatója a kitűzött időpontban, március 13-án pénteken, 19 órától lesz megtartva.
Krúdyáda totális színházban
Csiszár Imre A vörös postakocsival az érzelmek átélésének fontosságára szeretné felhívni a nézők figyelmét, színjáték helyett krúdyádaként határozza meg a darab műfaját és totális színházat rendez. A Békéscsabai Jókai Színház bemutató előadását március 13-án láthatja a közönség. (Niedzielsky Katalin interjúja) A vörös postakocsi című regény színpadi változatát először Krúdy Gyula írta meg, aztán „visszavonta”. Mit érdemes tudni a mű előéletéről? Nagyon különleges színdarabról van szó, ami először regényként látott napvilágot, de már az sem volt szokványos, mert Krúdy nem úgy ír, ahogyan Móricz, Mikszáth vagy Jókai. A regény először folytatásokban jelent meg újságokban, és a nézők azért vették a lapot minden héten, hogy tudják, mi történik Rezeda Kázmérral a következő folytatásban. Utána kiadták regény formájában, aztán írt belőle Krúdy színpadi változatot, ami valóban nem aratott közönségsikert. Bár akadt kritikus, aki azt mondta, új hang a magyar drámaírás történetében; ami igaz is, mert a magyar dráma ebben az időben elsősorban a naturalizmus gyökereire épített, mint Móricz Zsigmond és a későbbiekben Molnár Ferenc. Krúdy világa nem tűri a naturalizmust, emelkedett világ, sokkal közelebb áll a szürrealizmushoz. A hatvanas évek elején készült egy átirat, amit a Vígszínház játszott, most Bártfay Rita dramaturg szövege kerül színpadra. Miért volt szükség új változatra? A Vígszínházban Radnóti Zsuzsa dramaturg és Kapás Dezső rendező elővette A vörös postakocsi színpadi adaptációját és több más Krúdy-művet is, a Szindbádot, novellákat, esszéket. Ami így született, az tulajdonképpen nem is színdarab, hanem egy krúdyáda, tartalmaz mindent, ami az íróra a legjellemzőbb, úgy is mondhatnám: Krúdy-kvintesszencia. Persze van cselekménye, vannak konfliktusai, remek jellemek, de mégis átlengi az egész darabot egyfajta álomszerűség, vízió, ami köré a rendezői víziót is fel lehet építeni. Amikor a színház megkeresett, hogy válasszak a magyar irodalomnak ebből a korszakából egy alkotót, úgy gondoltam, nem a divatot követjük, hanem valami olyasmit vállalunk, amit eddig kevés magyar színház tűzött műsorra. Ennek egyik oka, hogy Krúdy nyelve sem könnyű, mert úgy ír prózát, hogy az már majdnem vers, elég kemény körmondatokban fogalmaz, sok mindent akar elmondani, sok gondolat, érzés van a szövegében, ettől az feldúsul. Az egyszerű kifejezések is rengeteg asszociációt keltenek, ettől a szöveg sokrétű, amin némileg ez a mostani dramaturgia könnyített, másrészt rövidített egy kicsit. Erre azért volt szükség, mert egyrészt eltelt pár évtized, másrészt, ami nagyon fontos: ha ez egy krúdyáda, akkor a szöveggel együtt kapjon domináns szerepet a mozgás, a zene és a látvány. Ez a szó legnemesebb értelmében vett totális színház, ahol a művészeti ágaknak – zene, képzőművészet, szöveg, mozgás – egyenrangú szerepet kell játszaniuk, egyformán kifejezőnek kell lenniük. Brahms, Saint-Saëns, Berlioz, Ziehrer zenéje az érzelmekre hat, és ez azért fontos, mert Krúdy érzelmes szerző, az érzelmekre apellál. A négy képben kiemelt szerepet játszik a mozgás és a látvány is. A cselekmény izgalmas, és a négy kép igen különböző helyszíneken játszódik. Ez a darab elszigetelten három embernek, Alvinczinek, Rezedának és a lánynak a története, ebből a kvázi szerelmi háromszögből azonban Krúdy nagyon erős kitekintést ad a világra. Az első kép egy izolált polgári világban játszódik, ahol üvegbúra alatt, majdnem rabként tartja Alvinczi a lányt. Ezt a polgári miliőt a rend határozza meg, a balatonfüredi promenád nyugalma, eleganciája, kimértsége, ez egy erősen gátak és kordonok közé szorított világ. Ezzel szemben a második kép az elszabadult balatonfüredi Anna-bál világa, ahová elviszi a főhős a lányt, amiből ki akarja menteni, inkább már bachália, mint Anna-bál, meg akarja kérni a lány kezét öreg korára. A harmadik kép egy kuplerájban játszódik, Rezeda az együttélés után megunta a lányt, el akarja passzolni, amibe az majdnem belepusztul. Alvinczi menti meg és visszaviszi a vidéki kastélyba. A negyedik képben kihalt a világ, eltűnik a főhős, a végén megérkezik, meghalni jön haza. Mit nyújthat Krúdy műve, mit üzen a mai rendezés a közönségnek? Remélem, nagyon sokat. Az egyik, amit nagyon szeretnék üzenni, hogy a világunkban igenis legyen fontos szerepe az érzelmeknek. Aki megfosztja magát az érzelmektől, letagadja, visszafojtja vagy szégyelli azokat, nagyon sok mindentől megfosztja magát; nem éli meg, csak félig az életét. Az embert az határozza meg, hogy mennyire tudja átélni az érzéseit, a fájdalmakat, az örömöket, a gyönyört, a boldogságot, a gyászt. A másik egy tanulság; van egy paradox mondás, hogy mit kell tenni, ha meg akarjuk nevettetni a Jóistent. Azt kell neki mondani, hogy terveink vannak. Az élet egy csomó véletlenen múlik, hiába tervezzük, a sors, a világ, néha az érzelmeink teljesen váratlan helyzeteket okoznak. Erről is szól a darab, hogy mit lehet tenni, hogy ezeket ne elszenvedjük, hanem tanuljuk meg beépíteni az életünkbe, ne legyünk kiszolgáltatottak az érzelmeinknek, a szélsőségeket tudjuk megnyirbálni, az életünket próbáljuk meg a normalitás keretein belül leélni. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM
Párterápia a vízparton
Szerelem, vígjáték, kitűnő színészek – mindez csupa hívószó, és a közönség jól szórakozik. Murray Schisgal vígjátékának bemutatóját március 6-án a Sík Ferenc Kamaraszínházban láthattuk Liszi Melindával, Csomós Lajossal és Tege Antallal, Katkó Ferenc rendezésében. (Niedzielsky Katalin kritikája) Egyedül a kivilágított vízparti sétány nyugodt és elegáns, mert a többi szereplő bizony egyik sem százas, mindnek van valami defektje. Aztán a vígjáték sem tűnik annyira viccesnek, minél több éles helyzetben megnyilvánulnak, kitálalnak ezek a fura figurák. A meglepő az, hogy a sok hülyeségük ellenére mégsem távolodunk el tőlük, hanem inkább – ha megértést nem is, de – együttérzést keltenek, s már kezdünk drukkolni nekik, hogy jobbra forduljon a sorsuk. A stúdiódarabokban szeretjük a színészek közelségét, a kiváló alakításokat, ami itt különösen fontos, sőt kötelező, de ez a sétány most remekül kitágítja a teret, van magaslat, mélység és levegő, folyó valahol lenn, ahol csobbanni és ahonnan visszatérni is lehet. Az impozáns díszlet hihető környezetet varázsol, hogy abban három kiváló színész életre keltsen három eléggé bolondos alakot. Mire jó a véletlen találkozás 25 év után, a vízparti terápia, ahol kiönthetjük a szívünket, túllicitálhatjuk barátunkat a bajaink felsorolásában, ahol egyáltalán beszélhetünk és meghallgathatnak? Az már a dráma határát súrolja, hogy egy ilyen beszélgetéshez, terápiához először majdnem öngyilkosnak kell lenni. Akárcsak az, hogy a kommunikáció bizony beteges ösztönöket és gyilkos terveket is felszínre hozhat, aztán felemelő, amikor elhangzik annyi szép gondolat az élet értelméről, arról, hogy valamiben mindenkinek bíznia kell, és szerelem, szeretet nélkül nem is élet az élet. Hasznos a terápia, ami a másik ember megértéséről szól, hatásos a grafikon a szexuális együttlétek sűrűségéről és a sok poén, amely alkalmat kínál, hogy párhuzamot vonjunk saját tapasztalatainkkal. De kikkel is van itt dolgunk? Az egyik szereplő nem látja élete értelmét, öngyilkos akar lenni, a másik a feleségétől akar megszabadulni, mert másik nőt szeret. Kiderül, mindkettőjük gyerekkora maga a pokol volt, és a házasság sem sokkal jobb. Késsel jönnek a találkára, hogy megszabaduljanak a másiktól?! S akinek betelik a pohár, elég, hogy egy kutya lepisilje, máris a folyónak kell mennie?! Van itt minden, tánc, meggyőzés, hipnózis, próbatétel, álom és valóság, móka és kacagás. Közben felfokozott ritmusban nagy váltások, szerepcserék, öngyilkos és vigasztaló, tettes és áldozat gyakran változik, ahogyan a fellángolások és a kiábrándulások is jönnek, mennek. De mivel mégsem dráma, aki leugrik a mélybe, vissza is jön onnan. Az amerikai szerző Szerelem, ó! című darabja (Karinthy Ferenc fordításában) csak három szerepet kínál, de abban aztán kitombolhatják magukat a színészek, hiszen mindegyik karakter ezer arcát mutatja meg, cserélgeti gyors váltásban rövid idő alatt, jutalomjáték a színésznek, élmény a nézőnek. A két régi osztálytárs, barát közül Milt Manville-t, a sikeres vállalkozót, a nős embert Csomós Lajos játssza, Harry Berlint, az öngyilkosjelöltet, aki éppen a folyóba akarja vetni magát, Tege Antal. Mindketten nagyszerű alakítást nyújtanak, jól megnevettetik a közönséget, miközben mélyen emberi vonásokat is kitűnően felmutatnak. Az Ellent, a túlképzett, katonás nőt alakító Liszi Melinda kiváló társ ebben a trióban. Milt, hogy barátját megmentse, még saját feleségét is felajánlja a barátjának, aztán kiderül, nem teljesen önzetlenül, hiszen szabadulni akar tőle, hogy a barátnőjével élhessen. Ellen sem tökéletes, a házassága Milttel főleg nem az, hajlandó Harryvel is megpróbálni. Az, hogy az előadás nagyjából úgy fejeződik be, ahogyan elkezdődött, vagyis mindhárom szereplő ott tart, ahol az elején, csak azt mutatja, amit már az elején is tudtunk: senki sem tökéletes, senki sem tanult túl sokat a történtekből, minden marad a régiben. A kétrészes vígjátékban a három színész az élet számtalan ellentmondásáról rántja le a leplet. Arról, hogy azért ne röhögjünk és ne is sírjunk túl sokat vagy fölöslegesen, az abszurd műfaja „gondoskodik”. Humor, irónia, szatíra, paródia, bohózat súlyosabb drámai végkifejlet nélkül – ez mind kikapcsolódásnak tökéletes, bár még felkavaró is, ha a szituációk mélységét, a poénok tartalmát magunkkal visszük. Amit látunk, az persze túlzás, sűrítmény, felfokozott, lehetetlen, értelmetlen, képtelenség. Mondhatjuk, el is toljuk magunktól, mert ilyen úgysincs. Jóllehet a valóság olykor – ahogyan a borzalmas krimiket, világjárványról és terrorista támadásokról szóló rémfilmeket – felülmúlja ezt az abszurditást is… Niedzielsky Katalin Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM
Kerekes Elek kiállítása premier előtt
Kerekes Elek festőművész kiállítása nyílik a Békéscsabai Jókai Színházban, Krúdy Gyula: A vörös postakocsi című előadás premierje előtt, március 13-án, pénteken 18.30 órakor. Kerekes Elek 1953-ban született Nyíregyházán. Berecz András festőművész és Tóth Sándor szobrászművész szakkörében sajátította el a szakmai alapokat. 1983 és 1988 között a Magyar Képzőművészeti Egyetemen Klimó Károly, Menráth Péter, Veress Sándor és Varga Dezső vezette tanulmányait. 1988-ban diplomázott festő-restaurátor szakon. Tanulmányúton járt Kanadában, az USA-ban, Svédországban, Görögországban, Olaszországban és Németországban. 1976-tól szerepel kiállítóművészként, mellette illusztrációs munkákat végez és restaurál. 1999 és 2001 között a budapesti Lurdy Galéria 1-3 kurátora volt, 2006-2008 között a nyíregyházi Galéria 1-3 kiállítótermét vezette. Nyíregyházi olvasó emberként megragadó volt számára Krúdy világa, módszeresen könyvről-könyvre olvasta történeteit. Rendkívül érzékletes megjelenítő ereje az olvasás pillanatában vizuális képpé alakította a történéseket és az azokban szereplő figurákat, nagy hatással volt rá Huszárik Zoltán Szindbád című filmje is. Emlékei szerint 1997-ben festett 2-3 hozzá kötődő figurális képet, mivel egyre jobban érdekelte a téma, 2003-ban készítette az első Krúdy-sorozatot, amely 25 képből állt. Az anyagból az első kiállítást 2003 decemberében rendezték a sóstói Krúdy Vigadó termeiben. A kiállítás, amely a Békéscsabai Jókai Színház meghívására jött létre, Krúdy Gyula: A vörös postakocsi című színjátékának premierje előtt, március 13-án 18.30 órakor nyílik meg. A megnyitó ünnepségen énekel Gulyás Attila, a teátrum színművésze, gitáron kísér Tóth Gábor. A kiállítás megtekinthető előadások előtt 18 és 19 óra között, a kiállított képek megvásárolhatók.
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
7 0
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
1 0
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
