A Rigócsőr királyfi című mesemusicalben Izabella, a királylány szerepét Nádra Kitti játssza. A színésznővel pályaválasztásról, iskoláról és szerepekről beszélgettünk. Mindig is színész szerettem volna lenni, már gyerekkorom óta. Nyilván a szüleim mondták, hogy legyen egy rendes, polgári foglalkozásom, de azért mindig is támogattak, rengeteg külön órára jártam, táncra, énekre, zeneiskolában tanultam. Aztán a szívem döntött, nem az eszem – mondta Nádra Kitti. – 2015-ben jöttem ide, akkor vettek fel a Színitanházba, hároméves képzés után színész szakon végeztem. Belekezdtem a tánc szakba is, de nem tudtam órákra járni, már játszottam előadásokban, így azt nem fejeztem be. Az első előadás, amelyben Kitti fellépett, Az üvegcipő volt 2017-ben, Keczeli Ilona figuráját kapta, ami még kisebb szerep, utána viszont főszerepet játszott a Születésnap című darabban 2018-ban, Illés Bori, a tinilány alakját keltette életre. Ebben a két előadásban még színészhallgatóként játszott. A király és a szűz Annája a következő főszerep szintén 2018-ban, ugyanebben az évben a My Fair Ladyben a karban kap lehetőséget, A sHÓwKIRÁLYNŐ több állat- és virágszerepében lép színpadra. Táncolt a Nem élhetek muzsikaszó nélkül előadásában és eljátszotta Az igazmondó juhász mesében az aranyszőrű bárányt, majd az Alul semmiben ismét a karban láttuk, az utóbbi három darab 2019-ben volt. Ebben az évadban a Tündérlaki lányok Sárijaként és az Egri csillagok Cecey Évájaként aratott komoly sikert, most a Rigócsőr királyfi Izabellájának megformálására készül. Hódmezővásárhelyről a Színitanház miatt jött Békéscsabára, miután az egyetemre nem vették fel, háromszor próbálkozott. Ma már nem bánja, hogy így alakult az élete, nagyon megszerette a várost. Arra a kérdésre, hogy miért akart színész lenni, mi vonzotta erre a pályára, Nádra Kitti a következőket válaszolta: Főleg a szerepek érdekelnek, az vonzott erre a pályára, hogy színészként annyi más ember bőrébe belebújhatok, amit az én saját kis életemben nem tudok megélni. Nyilván a karakterek szélsőséges dolgok, de itt ki tudom élni magamat ezekben a szerepekben. Három éve végzett, s azóta játszott pár mesében, de történelmi musicalben, színdarabban is. A Rigócsőrrel kapcsolatban arról kérdeztem, hogy gyerekeknek játszani másképpen kell-e, mint a felnőtteknek. Talán egy kicsit másképpen kell, de az nagyon fontos, hogy ne butítsuk le a darabot csak azért, mert gyerekek nézik. Mindenképpen olyan élményt kell nyújtani, amibe bele tudják élni magukat, ugyanakkor tanulságos az előadás. Nem szabad bugyután kezelni azt, ami fiatalabb korosztálynak szól, nekik is minőségi előadást kell adni, szerintem ez fontos. Főleg a fiataloknál, gyerekeknél lehet érezni, hogy jobban kinyilvánítják a véleményüket, reagálnak is menet közben. Van interaktív előadás is, ami általában tetszik nekik. Nyilván kamaszoknál előfordul egy-egy olyan beszólás, amit az ember nem szívesen hall, nem mindig sikerül kikapcsolni. Tanulási módszeréről Kitti elárulta, hogy először is elolvassa a szövegkönyvet, az adott művet előtte, ha tudja, melyik karaktert kapja, abba is próbál belemenni, hogy vajon mit érezhet, utána várja a rendezői utasítást, hogy merre kell elindulni. De fontosnak tartja, hogy már előtte legyen némi alapfogalma a darabról, elképzelése a karakterről. A Rigócsőr királyfi című mesemusicalben Izabella szerepét nagy lehetőségnek tartja. Ennek a nagyon dacos királylánynak semmi se jó, sokat ellenkezik az édesapjával, hozzá van szokva, hogy kiszolgálják, minden kérésének eleget tesznek. Nem is akar férjhez menni, elégedett azzal, ami neki van, nem akar ezen változtatni. Persze az édesapjának nem tetszik az ellenkezése, és végül hozzáadja az első koldushoz, aki egy királyfi, akit korábban kikosarazott, de nem ismeri fel. Végül mellette tanulja meg, hogyan kell az egyszerű mindennapokban élni, dolgozni, meg kell tanulnia főzni, takarítani. Ez nagy törés egy olyan lány életében, aki előtte semmit sem csinált, akit mindenki kiszolgált. Emellett rájön arra is, hogy amit az ember saját kezével csinál vagy maga elér valamit, annak jobban tud örülni. Jó irányba változik meg Izabella, és értékeli azt, hogy ki van mellette, megtanul figyelni a másikra, nyit a világ felé, az emberek felé. Szerepálom? Ahhoz képest, hogy még csak most kezdte a pályát, Kitti máris sok szép szerepet eljátszhatott. De mint kiderült, még több a szerepálma. Minden feladatra nyitott, s mivel eddig főleg kislányokat játszott, nagyon szeretne majd egyszer kicsit komolyabb hölgyek bőrébe is bebújni. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM

Íróként tavaly, a Kukac Kata kalandjai című meséje bemutatójakor ismerhette meg a Békéscsabai Jókai Színház közönsége Bozsó József színművészt, rendezőt. Most A Rigócsőr királyfit, Grimm meséjét – saját átiratában, Kocsák Tibor zenéjével – állítja színpadra, a premier február 26-án lesz. A darabválasztásról, az átdolgozásról, a zenéről és a mesemusical előkészületeiről beszélgettünk. Miért esett Grimmre a választás, és mennyiben más egy klasszikus művet átdolgozni, mint mesét írni? Grimm nagy klasszikus, olyan, mint az operettben Kálmán Imre vagy Lehár Ferenc, vagy a magyar meseirodalomból Benedek Elek. Grimm meséjét mindig és mindenhol fogják mesélni a gyerekeknek, én is meséltem, amikor nem volt saját ötletem. Amikor gyorsan akartam mesélni, Benedek Elek vagy Grimm könyvét lapoztam fel. Nagyon szeretem a Grimm meséket azért is, mert dramaturgiailag nagyon jók, tele vannak érzelemmel, pontosan arról szólnak, amiről a gyerekeknek szólni kell, sok tanítás és sok-sok humor van bennük. A Rigócsőr királyfit azért választottam, mert éppen akkor Veszprémben rendeztem a Bob herceg című operettet, és érdekes módon valahogyan hajaz a Bob hercegre ez a Grimm mese. Lényegében ugyanaz a történet, csak kicsit másképp, az felnőtteknek való mese, operett, de a főhős mindkét műben beleszeret egy lányba és mindent megtesz azért, hogy megkapja. Próbakezdéskor úgy fogalmazott, hogy Kocsák Tibor nem is musicalt, hanem az opera felé mutató zenét komponált. Valóban olyan a Rigócsőr zenéje, ami az opera, a klasszikus zene felé ment el, természetesen annyira, amennyire a mesébe belefér. De én úgy vettem észre, hogy a gyerekek nagyon vevők, befogadók, nyitottak mindenre, nincsenek előítéleteik, még az abszurdot, elvontat is megértik szinte ugyanúgy, mint az egyszerű szituációkat. Bár az elmúlt évadokban sok musicalt mutattak be kiváló zenészekkel, énekesekkel, a békéscsabai nem zenés színház… Ebben a társulatban nagyon erős, kiváló hangok vannak, többen is remekül énekelnek, táncolnak. Sorba nézem a musicaleket, hallgatom a hangokat, és csak csodálkozom, vannak olyan hangok, amelyek versenyképesek a budapesti felhozatallal is, sőt! Békéscsabán nem nehéz zenés darabot rendezni, ki kell válogatni azokat, akik énekhangban, színészileg, illúzióban el tudják játszani a szerepeket. Nekem nagyon fontos, hogy a mesedarabomban az illúzió ott legyen, olyanok játsszanak, akikről elhiszem, hogy ő királyfi, királylány, király, és hogy el tudják a Kocsár dalokat énekelni. Olyan színészek vesznek részt a darabomban, akik mindezt meg tudják valósítani: Nádra Kitti, Ormándy M. Keve, Beszterczey Attila és a többi szereplő. Varga Miklós játszotta Veszprémben a királyt, és a lánya, Vivien a királylányt, világhangok, és itt felveszik velük a versenyt. Próbákon rögtön szólamokban énekelnek, Galambos Hajnalka korrepetitor, aki betanítja a színészeket, nagyszerű munkát végez, a színészek már a második héten kívülről éneklik a szólamokat, sokkal előrébb tartunk, mint gondoltam, ez dicséretre méltó. Egy ilyen összeforrott csapatban nagyon szeretek dolgozni. Borbély Krisztina koreográfus, ötletgyáros is rengeteget hozzátesz a teljesítményhez. Milyen látvány készül a mesedarabhoz? A gyerekeknek méltó díszletet kell adni, a musicalhangulat megteremtéséhez kellenek a látványelemek, füstök, fények, zene. Nem szabad a díszletet lekicsinyíteni, a gyerekek is nézők, és belőlük lesz a felnőtt közönség. El kell őket varázsolni, várják a csodát, amihez ők maguk is hozzáteszik a képzelőerejüket. Nem elég csak külsőségekkel dolgozni, klasszikus színjátszás kell, ami azt jelenti, hogy a szituációkat őszintén kell eljátszani. Családi musical készül, minden korosztálynak élményt nyújt? Remélem, főleg a zene és a dalszövegeim biztosan megérintik a felnőtteket is, arra törekedtem, hogy minden korosztálynak szóljanak. Van például két kém, Bömbölik és Acsarkodik, akik vigyáznak a királykisasszonyra és átvezetik a történeteket, vagy egy szerelmesduett, a király dala, amikor elhagyja a lánya, igazi sírós nóta, szép szöveg. Nyugodtan beülhet anyuka is, apuka is az előadásra. Rigócsőr királyfi szerepét Ormándy M. Keve, a Királyt Beszterczey Attila játssza. Nádra Kitti Izabellát, a királylányt alakítja, Bömbölik figuráját kettőzött szereposztásban Paczuk Gabi és Kerek Vivien, Acsarkodik alakját Márki Szabina szh. formálja. A Kocsmáros figuráját Gerner Csaba és Bozsó József játssza kettőzött szereposztásban. Lakatos Viktória a Kocsmárosnét alakítja, Vidovenyecz Edina a Királynőt.   Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM

Grimm – Kocsák Tibor – Bozsó József Rigócsőr királyfi című mesemusicaljét február 26-án mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház. Az előadáshoz kapcsolódva kis seprűket készíthetnek a gyerekek. Mint minden mesebemutatónál, most is játékra, alkotásra hívja a színház a gyerekeket. Kis seprűket készíthetnek bármilyen technikával, a méretet is szabadon megválaszthatják. A lényeg, hogy a seprűket az elkényeztetett Izabella királykisasszonynak gyártsák. A beküldési határidő: április 30., az alkotásokat névvel, címmel, elérhetőséggel várja a színház az aulába, ahol az előadásra érkező közönség megtekintheti a kiállítást. Eredményhirdetés május második hetében várható.