A szív hídjai – kellék
STÚDIÓSZÍNHÁZ – INTIMTÉR A SZÍV HÍDJAI Színpadra alkalmazta: Zöldi Gergely JAMES WALLER regénye alapján Francesca Kovács Edit Jászai Mari-díjas Robert Bartus Gyula Jászai Mari-díjas Michael, Francesca fia Szabó Lajos Carolyn, Francesca lánya Boldog Ágnes Dramaturg: Zalán Tibor József Attila- és Babérkoszorú-díjas Rendezőasszisztens – súgó – ügyelő: Szojka Cinthia Daniella Rendező: Merő Béla A produkció Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökséggel kötött szerződés alapján kerül színre. www. theatrum-mundi.hu Olvasópróba: 2019. október 16. Próbakezdés: 2019. november 5. Bemutató: 2019. december 6.
Várkonyi Mátyás – Béres Attila: Egri csillagok történelmi musical Gárdonyi Géza regénye nyomán Lantos / Sárközi cigány Tege Antal Bornemissza Gergely (gyermekként Gergő) Puskás Dániel Dobó István Kelemen Csaba Cecey Éva (gyermekként Vicuska) Nádra Kitti Jumurdzsák Csomós Lajos Török Bálint Katkó Ferenc Gábor pap Beszterczey Attila Hegedűs hadnagy Kovács Nemes Andor Cecey Péter Mészáros Mihály Ceceyné Nagy Erika Izabella királyné Földesi Ágnes Villő Szolimán szultán Gerner Csaba A gyermek Bornemissza Gergő, Jancsika Laczkó Patrik / Szűcs Benkő / Szabó Hunor A gyermek Vica, török gyerek Szabó Luca / Váróczy Lilla / Albrecht Jázmin Cigánylány, Balogné Király M. Alexandra szh. Valamint: Fazekas Döníz szh., Fónagy Jázmin szh., Gulácsi Réka szh., Janis Zoltán, Korom Gábor, Kerek Vivien, Kiss Viktória szh., Kopanyicza András, Laszkó Viktor szh., Lehoczki Orsolya szh., Lévai Attila, Márki Szabina szh., Szabó Annamária szh., Szász Borisz szh. Közreműködnek a Balassi Táncegyüttes táncosai: Bokor Zoltán, Botyánszki Szilvia/ Kolarovszki Dóra, Gáspár Bendegúz, Gémes Zsófia, Göcző Petra, Mlinár Péter, Mlinár Zsuzsa, Oláh Dániel, Szekerka Anita, Víg Péter Zenekar: Vezényel, billentyű: Rázga Áron. Billentyű: Gál Csaba, Hegedű 1: Hoffmann Ágnes, Hegedű 2: Szomorné Budai Mariann/Fekete Zsóka, Cselló: Juhász Edit/Szomor István, Fuvola: Kaczkó Gabriella, Oboa: Fabókné Honfi Mónika, Klarinét: Kokics Dorina Fanni, Trombita 1: Bíró Tamás, Trombita 2: Resetár Attila, Harsona: Kalmár Zoltán, Gitár, népi hangszerek: Benkő Mihály, Basszusgitár: Pfeff Márton, Ütőhangszerek: Szíves Márton, Hajgató Simon Jelmez: Kiss Kata Díszlettervező: Egyed Zoltán Súgó: Pacsika Szilvia Ügyelő: Szepsi Szilárd Korrepetítor: Galambos Hajnalka Zenei vezető: Rázga Áron Rendezőasszisztens: Sallai Zsóka Koreográfus: Topolánszky Tamás Harangozó Gyula-díjas Érdemes Művész Mlinár Péter Rendező: Katkó Ferenc Korrepetíció és mozgáspróba: 2019. november 26-tól Olvasópróba: 2019. december 4. Bemutató: 2020. január 14.
Várkonyi Mátyás és Béres Attila Egri csillagok című történelmi musicalje lesz az év első bemutatója a Békéscsabai Jókai Színházban, a darabot keddtől láthatja a közönség.
Életre kel a dicsőséges győzelem, a magyar történelem világra szóló eseménye, Gárdonyi Géza halhatatlan regénye. Várkonyi Mátyás – Béres Attila Egri csillagok című történelmi musicaljét január 14-én este mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház. Az előadás rendezője Katkó Ferenc, Dobó István szerepében Kelemen Csabát, Hegedűs hadnagyéban Kovács Nemes Andort láthatja a közönség. Bornemissza Gergelyként Puskás Dániel, Cecey Évaként Nádra Kitti lép színpadra, a kis Gergőt és Vicuskát gyerekek játsszák. Csomós Lajos, Tege Antal, Beszterczey Attila, Gerner Csaba, Nagy Erika, Mészáros Mihály szerepel többek között az előadásban. A produkcióhoz különleges, virtuális díszletet Egyed Zoltán, korhű jelmezeket Kiss Kata tervezett. A koreográfia Topolányszky Tamás Harangozó Gyula-díjas, Érdemes művész és Mlinár Péter, a Balassi Táncegyüttes tagjának alkotása. Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM
Varga Tamás alpolgármester lesz a Terefere vendége a Békéscsabai Jókai Színház Művész Kávéházában január 17-én, pénteken 17 órától. Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának kultúráért, oktatásért felelős új vezetőjével a Kállai-díjas Kadelka László beszélget életéről, munkájáról, alpolgármesteri terveiről.
Az Egri csillagok – könyvben, filmen és a színpadon – a hős várvédőket példaképként állítja elénk, nem könnyű szerep Várkonyi Mátyás – Béres Attila történelmi musicaljében az áruló Hegedüs hadnagyot életre kelteni. Kovács Nemes Andor arra készül, hogy a bonyolult figura motivációit, igazságát is felmutassa. A Békéscsabai Jókai Színház idei első bemutatója a Gárdonyi Géza halhatatlan regényéből készült színpadi mű lesz január 14-én. Hegedüs hadnagy szerepére Katkó Ferenc rendező régi jó barátját, Kovács Nemes Andort hívta meg Szabadkáról, aki oda éppen a békéscsabai színművész helyére került 2008-ban. A vendégművésszel a főpróbahéten a felkérésről, a szerepéről, a zenés darab és a példaképek erejéről beszélgettünk. Katkó Ferenc említette valamikor a múlt év tavaszán, hogy rendezi az Egri csillagokat, és ne lepődjek meg, ha majd keres. De elmosolyogta a dolgot, és azt hittem, hogy csak viccel. Aztán november közepén csöngött a telefonom, s azt kérdezte: akkor jössz? Mondta, hogy nincs Hegedüse. Hála Istennek, az én színházam rugalmas volt, és elengedtek erre a produkcióra. Mindig szeretek új környezetbe kerülni, új embereket megismerni, és Békéscsaba csodálatos hely, nagyon jó embereket ismertem meg, hálás vagyok a sorsnak és persze Ferinek, hogy itt lehetek. Mit gondolsz, mi a jelentősége egy ilyen bemutatónak? Az Egri csillagokat mindenki olvasta, nálunk, odalent a Vajdaságban ezt úgy nevezik, hogy házi olvasmány, tehát kötelező. Elég hosszú, és a gyerekek sajnos nem szívesen olvassák végig. De amikor már idősebb az ember, akkor jobban érdekli a történelem és a szépirodalom, és jobban értékeli az ilyen műveket. Hegedüs hadnagy az áruló a sok hős között; nem könnyű szerep, ugyanakkor a negatív figurát mindig nagyobb kihívás jól eljátszani. Mennyire lehet szimpatikus az a figura, aki elárulja Eger várát, beengedi a törököt? Szeretném megmutatni azt az agyrémet, azt a vacillálást, ami a fejében lejátszódik. A rockoperában két órában megmutatni az egész Gárdonyi művet lehetetlen, de fontos rávilágítani, milyen sok minden közrejátszik abban, hogy Hegedüs így dönt. Ott van például a szerelmi csalódása, a menyasszonya, Vicuska Bornemissza Gergőé lesz, és rengeteg más hátsó tényező, ami a kisagyában mozog. Mi legyen, és hova húzza jobban a szíve? Ott van a félelem, hogy harmincszoros túlerővel kell szembenézni, még ha ott is a várfal, vagy ki lehet bírni, vagy nem. A leszerelés határán van, már csak egy csata kellene, és akkor nyugalmazzák, már 20-30 évvel azelőtt is magas rangú katona volt, rengeteg csatában részt vett, rengeteg vért látott. Úrrá lesz rajta a félelem, kap egy lehetőséget, azt igyekszem szimpatikusan bemutatni, hogy neki is igaza van. Pár évvel hamarabb megjelent Török Bálintnál és próbálta rávenni, hogy barátkozni kellene a törökkel, mert csak úgy tud épülni, felvirágozni Magyarország. Török Bálint ebbe nem ment bele, és már ott elkezdődött nála ez a vacillálás. A történelem bebizonyította, milyen sorsra került, a többit meg majd a színpadon próbáljuk megmutatni. Hogyan készültél a szerepre, és hogyan építed fel a figurát? Tudtam, mi vár rám, először is lehetett készülni lelkileg. Amit találtam interneten, mindent elolvastam, főleg a történelmet bogarásztam. Sokféleképpen bemutatták már a musicalt, rockoperát, volt lehetőség meríteni. A figurát megpróbálom úgy megcsinálni, ahogy én gondolom, aztán Feri és persze a közönség eldönti, hogy sikerült-e. A zenés változat segíthet abban, hogy a nézők saját történelmükre visszatekintsenek, a regényt újra elolvassák? Az internet világában egyre kevesebben fognak könyvet, pedig olyan jó a könyvnek az illata, a tapintása, a régen nyomtatott, antikváriumi könyvek csodálatosak. Nem vagyok benne biztos, hogy nagyon hozzájárulunk a szokások megváltoztatásához, de legalább közelebb hozzuk az emberekhez a sztorit, felhívjuk a figyelmet, hogy tényleg kézbe kell venni és elolvasni a könyvet. Igaz, 900 oldal, de megéri, mert annyira szépen, olvasmányosan írja Gárdonyi. Egy pillanatig nem unatkoztam én sem, amikor már egy kicsit idősebb, de még iskolás korban kézbe vettem. Remélem, hogy tudunk ebben valamit segíteni. A fiatalok példaképeket a mindennapi életben nehezen találnak, de a történelemben igen. Most persze nem Hegedüsre gondolok, de mi a véleményed, feladata a színháznak, hogy példaképeket mutasson fel, vagy kellenek egyáltalán a példaképek? Mindenképp! Ha szétnézünk a világban, főleg a fiatalok körében mindenhol Lionel Messi meg Cristiano Ronaldo a példakép, ami nem rossz, hogy futballisták, ha jó emberek is. De a történelmet meg kell ismerni, pontosan azért, mert el nem tudjuk képzelni, hogy 500-600-1000 évvel ezelőtt hogyan éltek az emberek egyik napról a másikra, amikor az átlagéletkor nem haladta meg a negyven évet sem. Fontos ismerni az ilyen irodalmi gyöngyszemet és a történelem egyik nagy dicsőségét. Nem lehet nem példaképként tekinteni azokra az emberekre, akik megvédték harmincszoros túlerővel szemben a várat, ami hatalmas, hihetetlen nagy tett volt, és nemcsak Magyarországon, hanem egész Európára nézve. Sok sikert kívánva köszönöm meg a beszélgetést. Niedzielsky Katalin
Bornemissza Gergely, Cecey Éva és Dobó István is színpadra állnak jövő héten a békési megyeszékhelyen: a Békéscsabai Jókai Színház társulata huszonegyedik századi technikával viszi színpadra az Egri csillagok című klasszikust. A darabot Katkó Ferenc rendezi, a bemutató január 14-én lesz. A Gárdonyi Géza klasszikusára alapuló darab az 1500-as években játszódik, amikor a hódító török csapatok feldúlják Magyarországot. Bornemissza Gergely és Cecey Éva a félszemű Jumurdzsák fogságába esik, aki a gyerekeket rabszolgának akarja eladni. – Bornemissza Gergő volt számomra az első olyan hős szereplő, akivel azonosulni tudtam már gyermekkoromban is, vagyis a kapcsolódási pont már gyerekkorom óta megvan a karakterrel. Sokat beszéltünk Katkó Ferenc rendezővel Gergőről, aki meghaladja korát. Nagyon okos, művelt fiúról van szó – fogalmazott a Bornemisszát alakító Puskás Dániel színművész. Cecey Évát Nádra Kitti alakítja a darabban. A színművész elmondta: nagy kihívás volt karakterét a színpadra vinni, hiszen ahogy a cselekmény kibontakozik, úgy Vicuska egyre több mindenen megy keresztül. – Éva nagyon intelligens nő, hiszen a királyi udvarban nevelkedett. Az egész darabban a szerelem és a hűség vezérli őt, a cselekedetein is látszik az, hogy Gergelyhez fűzött szerelme irányítja. Máshoz akarták férjez adni, de Gergely megszökteti őt – emelte ki Nádra Kitti. A színdarab rendezője szerint előadásukban keveredik a fantázia és a történelmi valóság. Katkó Ferenc kiemelte: a díszlettel igyekeztek megfelelni a kor követelményeinek, hiszen a színpadon óriási ledpanelekkel jelenítik majd meg a helyszíneket, az öltözékek pedig az 1500-as évek jellegzetességeire reflektálnak majd. – Nem a prózai mű kerül színpadra, tehát nem regény-adoptációt láthat a közönség, hanem a Várkonyi Mátyás és Béres Attila által írt musical változatot – ahogyan az alcímében is szerepel: ez egy történelmi musical Gárdonyi Géza regényének alapján – hangoztatta a rendező, aki hozzátette azt is, hogy a darab központi gondolata a hűség és a hazafiasság. Az Egri Csillagok című előadás január 14-én lesz látható először a Békéscsabai Jókai Színházban.
Milyen volt Krúdy világa, és a boldog, békeidők életszemlélete? Mit jelentett a személyiségek kultusza, a nyugalom és a rend, mi volt a lassú élet titka, hol lehet a határ költészet és valóság között? Kovács Edit bevezetője után ezekről az izgalmas kérdésekről tartott előadást Fráter Zoltán egyetemi docens január 6-án a Mindentudás Színházi Egyetemén a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, esztéta, az est házigazdája két érdekes idézettel vezette be az előadást. Elmondta, hogy 1913-ban Bródy Sándor mit írt, miután elolvasta A vörös postakocsit. „Nem lehetetlen, sőt nagyon valószínű, hogy Krúdy Gyula az a regényíró, akire régen várunk. (Én szerettem volna az lenni, de különféle, leginkább jellemhibák miatt lemaradtam. Titkon, néha, még mindig van reménységem, hogy megjavulok.) Nem mérlegelem az értékeket: általában és egészében el vagyok ragadtatva. Boldog vagyok. Mintha valamim volna, valaki jót tett volna velem: ez az új könyv rám való hatása. Ilyesmit és így nem látott még magyar író. Külföldi se sok.” Bródy Sándor mellett Ady is elismerően nyilatkozott A vörös postakocsiról, de volt fanyalgó kritika is: „Krúdy Gyula azok közé a hosszú lére eresztett stílusú írók közé tartozik, akik mesteri munkát produkálnak abban, miként lehet egy témátlan, szétfolyó históriából regény-limonádét gyártani.” Így Pekár Gyula író, újságíró, országgyűlési képviselő vélekedett Krúdyról. A kedvcsináló után Kovács Edit bemutatta Fráter Zoltán egyetemi docenst, aki író, irodalomtörténész, szerkesztő, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének oktatója, kutatási területe a Nyugat és az Újhold szerzőinek munkássága. Fráter Zoltán a Pekár-idézetre megjegyezte, hogy a két író szerelmi vetélytárs volt, és az imádott hölgy Krúdyt választotta, ezért vágott vissza Pekár, amikor csak tehette. Majd gyorsan leszögezte: azért jött, hogy Krúdy világáról beszéljen, egy olyan világról, amely egészen más életszemléletet sugároz, mint ami ma divatos. Mint mondta, arra a kérdésre, hogy mi volt a titka a békebeli időknek, Ferenc József korának, Krúdy műveiben keresi a választ. Azokban a boldog békeidőkben mindenesetre nyugalom és rend volt a világban, sokkal inkább, mint azt manapság tapasztaljuk, még az időjárás is rendben volt. Ha megnézzük Menzel, Hrabal, Kusturica filmjeit, az első kockáknál azt mondjuk: ismerős, otthon vagyok, ez Közép-Európa, ahol mindig ugyanazokat a hibákat követjük el… Az Osztrák-Magyar Monarchia mindent átszövő eleme volt a személyiség kultusza, Krúdy úgy látta, a sikerek feltétele a személyekhez kötött, beleivódott a korabeli társadalomba, hogy személy jelenít meg intézményt, Ferenc József jelenítette meg a birodalmat. De jellemző volt mások kultusza is, a császári udvaré, vagy a Görgeyt, Kossuthot övező tisztelet, ahogyan a rendszeresség a polgárok életében, az évszakok változásában, megvolt az életfolyások rendje, a szokások, évfordulók megtartása – magyarázta az előadó. Krúdy műveit olvasva úgy látjuk, tudott valamit, ismerte az életet, annak titkait, bölcsességeit – régi magyar bölcsességekből, közmondásokból vette a novellacímeit, Álmoskönyvében instrukciókat ad az életvezetéshez. Krúdy világában mindennek megvan a helye, rendszere, udvarias étkezési szokásokat, egész illemtant találunk, leírja például, miért kell vendéglőbe járni, hogyan kell egy hölgyhöz közeledni. Ismerték akkoriban a lassú élet titkát, tudták, hogy érdemes megélni az adott pillanatot, nem szabad elmulasztani a jelent, érdemes lassítani, részt venni a saját életünkben. Ettől tűnt úgy a boldog békeidőkben, hogy minden rendben van. De ha a történetek mélyére nézünk, azok valójában megmutatják, hogy azok az idők sem boldogok, sem békeidők nem voltak valójában, hiszen akkor is voltak háborúk, és nem mindenki volt boldog. Unalmasabb, de biztonságos idők voltak. Ezek után felvetődnek kérdések: Nem csak a szépet írja meg Krúdy? Vagy kiszínezi a valóságot? A vörös postakocsiban is szól például a belvárosi utca szennyezettségéről, egészségtelen körülményekről, kész rémregény, bűnt lehelő falakról mesél. Egyik szereplője azt mondja, hogy nem ért az élethez, lehet, hogy ez átverés, vagy ironikus módon értendő? Mindez nem érvényes, kételkedik benne, talán vissza is vonja? Van egy javaslata, de az nem biztos recept, inkább a szereplők vágya, a monarchikus világ kedélyessége fogalmazódik meg benne? Gemütlich, vagyis kellemes világ, nekünk ez jutott, nyugtázzuk hát mosollyal… Mit igényel az ember végül is az élettől? – tette fel a kérdést az író nem sokkal halála előtt, és így válaszolt: gondtalanul eltölteni, barátságos emléket hagyni magunk után. Mennyire kell komolyan venni Krúdyt? – kérdezte az ellentmondások felvetése után az előadó, majd folytatta az érvelést. A konkrét helyszínek egyfelől vaskos realitást jelentenek, másfelől álmodozó, ábrándozó világot. Szindbádnál világos, hogy egy szó sem igaz abból, ami elhangzik, csak ábrándozás az egész, nem emlék, csak képzelődés, álom, nem konkrét kaland. Ebből az következik, hogy az író nem a valóságra kíváncsi, hanem arra, amit a képzelgés jelenthet; a világ pedig annyi, amennyit leír belőle, fontosabb számára a fantázia, ami arról szól, hogy ez a világ milyen lehetne. Fráter Zoltán sok irodalmi részlettel színesített előadása után Kovács Edit szomorú idézetet hozott Féja Gézától, amely Krúdy temetésén hangzott el: „Meghalt Budapest szélén, sötét szobában, mivel villanyát 10 pengős tartozás miatt kikapcsolták, miután 3 évtizeden át segített e folyton beboruló országot világosabbá tenni.” A Mindentudás Színházi Egyetemén február 3-án Somfai Kara Dávid etnológus Észak-Kaukázusi rokonaink címmel tart előadást. Niedzielsky Katalin Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
75 megtekintés 2024. december 8.
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
78 megtekintés 2024. december 1.
7 0
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival - Jókai Színház
208 megtekintés 2024. november 22.
3 1
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
276 megtekintés 2024. október 4.
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
124 megtekintés 2024. szeptember 23.
1 0
Szabó Magda: Kígyómarás - Jókai Színház
255 megtekintés 2024. szeptember 19.
5 1
Süti | Időtartam | Leírás |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 hónap | A cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak. |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
viewed_cookie_policy | 11 hónap | A cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot. |