A Bárka szerkesztőségének gondozásában debütált szombat délután, a Mondani-valók alkalmi gyermekvers-antológia, a békéscsabai Sík Ferenc Kamaraszínházban. A kötet néhány versét a Jókai színház művészei, diák-versmondók, három szerző, valamint a Pupa Trupa együttes tarkabarkázta. Pim-pim-pim-pim-pim-pim-pim-pim-mekkel vezette fel Lovas Gábor, a Pupa Trupa gitáros-harmonikás-zeneszerzője az estet, s a dalba hamarosan beúszott Soós Emőke énekes-agyagbékahátánritmusoló és Schäfer Szilveszter hegedűs is. Meg kell hagyni, az egész program alatt az ember csak úgy kapkodta a fejét, hogy a szövegekre vagy zenék(ek)re figyeljen, mert mindkettő erős impulzusokat diktált.   Farkas Wellmann Éva és Elek Tibor   A Pupa-nótát követően, Elek Tibor irodalomtörténész, főszerkesztő, az est egyik házigazdája elmesélte, a Bárka folyóirat a közel három évtizedes léte során számos pályázatba fogott, de talán ez a legkomplexebb projekt, amely, ha úgy vesszük, az irodalom berkein is túlmutat, és akár az oktatás, vagy a társadalom felé is nyújtózkodhat. A Mondani-valók egy irodalmi pályázatból indult, s mára egy összművészeti produkcióba csúcsosodott. Farkas Wellmann Éva költő, szerkesztő, a másik házigazda(g) hozzáfűzte: három évvel ezelőtt beszélgettek arról, hogy vajon miért van az, hogy a legtöbb iskolai ünnepségen az ember unatkozik. – Persze ez nemcsak a hosszú beszédek miatt van – folytatta –, hanem mert a kötelezően elhangzott vers általában csalódást okoz. Természetesen tisztelet a kivételnek.   A Pupa Trupa Trió   Elmondta, hogy a pedagógusok közt végzett egy minifelmérést, többek között arra volt kíváncsi, hogy miért ilyen a színvonal? Majd azt a választ kapta, hogy nincs miből válogatni. Egyfelől vannak klasszikusok, de nem mindig szólítják meg a mai kor srácait, azonfelül a mai szerzők nem kifejezetten alkalmakra írnak. (De majd most!) Minderre rímelve, a tavaly év elején írták ki a pályázatot, amelyre összesen 180 szerző 608 verset küldött (mindenkinek minimum 3 dolgozatot kellett postázni). Állítják, nagyon sok munka volt vele, de megérte! És végül 54 szerző, 120 verse került a kötetbe. A zsűri – egyben a szerkesztőség – tagjai: a fentebb említett két házigazda; Kiss László író, szerkesztő; Kiss Ottó költő, író, a folyóirat munkatársa; Lovász Andrea kritikus, szerkesztő, a Bárka gyermekirodalmi rovatának, a Papírhajó vezetője és Szil Ágnes író, szerkesztő.   Zalán Tibor   – Miután összeállt az anyag – tette hozzá Elek Tibor –, kihagyhatatlan volt, hogy a társművészeti ágakat is bevonjanak: a Jókai színház művészeit, illetve a napsugaras muzsikusokat, azaz a Pupa Trupát, akik néhány költeményt meg is zenésítettek. A Bárka és a Jókai színház marketing osztálya közötti együttműködés eredményeként eddig a kötetben szereplő költeményekből három kismozi készült, amelyben a teátrum színművészei is közreműködtek. Az elkészült filmekből az irodalmi esten kettőt vetítettek le. Az együttműködés hosszútávú a jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódva újabb videók készülnek majd. Elhangzott, hogy a legkülönbözőbb alkalmakra készültek a költemények, és ezzel kapcsolatban Elek Tibor megemlítette, a kötet végén nemcsak névmutató, hanem tárgymutató is található: mint például újév, szalagavató, Bálint nap, madarak és fák napja stb… (közben az egyik mellettem ülő hölgy azt suttogta a fülembe, hogy kimaradt a november 7-e).   Borsi Bálint és Buzai Csaba   A könyvbemutatón megjelent három alkotó is: Borsi Bálint, Buzai Csaba és Zalán Tibor… noha az utóbbi nem akart részt venni a pályázaton, de a szerkesztők megfűzték, amit senki sem bánt meg. – Én is pedagógus vagyok – mondja Borsi Bálint –, úgyhogy sajnos ismerem azt a jelenséget, amikor kellemetlen kötelesség egy ilyen ünnepély. Miközben a hazai gyermekirodalomnak van egy nagyon szép hagyománya. Én ballagásos, húsvétos és anyák napi verset küldtem. Ekkor Elek szerkesztő megkérdezte, hogy annyi locsolóvers létezik, minek még egy? Mire azt a választ kapta, hogy „épp a húsvét fonákját írtam meg – Locsolódó címmel, ugyanis két leány húgom van, és tudom milyen az, amikor a pityókás szomszéd bácsi verset mondana, de összegabalyodik a nyelve".   Kovács Edit   Buzai Csaba orosházi könyvtáros elújságolta, az anyák napi versének ihletője éppen a felesége, aki már akkor anyuka volt. S hogy Zalán Tibor a miért nem vett részt a pályázaton, szerkesztői felvetésre elárulta: elvből nem pályázott. Régi motoros a hazai (b)irodalomban, ebből kifolyólag, ha megnyeri, akkor azért, ha meg nem, akkor meg azért szégyelli magát. Szerencséjére, a halottak napjás fogalomkört nem vette észre, mert a gyermekei számtalanszor azt vágták a fejéhez, hogy mindig olyan csuklófelvágó verseket ír. Többek között az aradi vértanúkat fogalomkört választotta, mert nehéz témának érezte; a szalagavatósat azért, mert vala’ egy lányiskolában tanított – és ahonnan családi nyomásra távoznia kellett, és az anyák napja volt a legnagyobb kihívás számára, amelyet a legkevesebb közhely nélkül próbált megírni.   Szatmári Dávid   Továbbá az est folyamán verset szavalt Kovács Edit színésznő, illetve két gyerekfellépő: Laczkó Patrik (nyitóképünkön), ő a minap, a Jókaiban bemutatott Egri Csillagok egyik fiatal Bornemissza Gergője, és Szatmári Dávid. És végül a Pupa által muzsikált, Halmai Halhatatlanját hallottam egész este a fülkagylómban; még a városi bálon is. Hallatlan volt. Forrás: behir.hu    

A Békéscsabai Jókai Színház Művész Kávéházában a Kállai-díjas Kadelka László, Varga Tamás alpolgármesterrel beszélgetett január 17-én 17 órától. A közelmúltban kulturális alpolgármesteri megbízást kapó Varga Tamás tősgyökeres békéscsabai származású, erősen kötődik a megyeszékhelyhez és szerencsésnek tartja magát, hogy itt élhet és dolgozhat a város kulturális életének fejlesztéséért. A jaminai 5-6-os általános iskolai tanulmányok után a Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett, a német nyelv elsajátítása mellett szlovák nyelvet is tanult, amit családi körben is tudott használni, a szülők és nagyszülők beszélték otthon a szlovák nyelvet. A gimnáziumi tanulmányok során komoly szellemi muníciót szerzett, elsősorban humán érdeklődésének megfelelő tudást sajátított el. Felsőfokú tanulmányait a Juhász Gyula Tanárképző Tanárképző Főiskola történelem-német nyelv szakán kezdte meg, majd történelem-művelődésszervező szakon szerzett diplomát. Első munkahelyét egy szerencsés véletlennek is köszönhette, a Munkaügyi Központban meglátott egy két hete lejárt álláshirdetést, melyben a Békéscsabai Ifjúsági Ház keresett művelődésszervezőt. A pozíció ekkor még nem volt betöltve és egy sikeres állásinterjú után az ifjúsági ház munkatársa lett, a fiatalos csapatban olyan feladatok vártak rá, mint az Országos Társastánc Bajnokság megszervezése, a Bartók Béla Vegyeskar munkájának támogatása, koncertek és ifjúsági rendezvények lebonyolítása. Ezek közé tartozott a hosszú hagyományokra visszatekintő Művészeti Olimpia patronálása, melyen Kelet-Magyarországról több mint ezren jelentkeztek, a háromnapos fesztiválon 120 versenyző vett részt, a programsorozatot pedig a legendás békéscsabai rockegyüttes, az Ektomorf zenekar koncertje zárta. A seregszemle résztvevői közül sokan azóta országosan ismert művészek lettek. 2006 nyarán Békéscsaba Város Polgármesteri Hivatalában lett ifjúsági referens, az Oktatási, Művelődési és Sportosztály jó csapatszelleme megkönnyítette számára a váltást. Munkája általában véve a fiatalok és a döntéshozók közötti kommunikáció elősegítése volt, többek között aktívan közreműködött a Garabonciás Napok és az ehhez kapcsolódó diákpolgármester választás lebonyolításában, melyben nagy segítségére volt saját diákkori tapasztalata, gimnazistaként kampányfőnökként vett részt a programsorozatban. A 27 éves múltra visszatekintő Garabonciás Napok megmozgatja a város szinte teljes ifjúságát, a több mint 3000 diák részvételével zajló fesztivál hagyományosan a vasárnap esti fáklyás felvonulással indul. 2009 januárjától a polgármesteri hivatal közművelődési csoportjának lett a helyettes vezetője, amely nem klasszikus értelemben vett hivatali munka. A művelődési intézményekkel, művészekkel, művészeti csoportokkal való kapcsolattartást koordinálta, részt vett városi rendezvények szervezésében, támogatások felosztásában és ezek felhasználásának nyomon követésében. Az intézményekkel való partneri viszony és segítő közreműködés kialakításában nagy előrelépést jelentett, hogy 2012-ben az előadóművészeti intézmények és közgyűjtemények városi fenntartásba kerültek, a Békéscsabai Jókai Színház, a Napsugár Bábszínház, a Munkácsy Mihály Múzeum és a Békés Megyei Könyvtár közvetlen kapcsolatba került a városvezetéssel. A 2019-es önkormányzati választások után kultúráért felelős alpolgármesterként folytatja Békéscsaba város kulturális életének fejlesztését, koordinálását. Méltán lehet büszke a város pezsgő kulturális életére, melynek rendezvényei országos viszonylatban is kiemelkedő számúak és jelentőségűek, ezeknek nagy része ingyenesen látogatható. A beszélgetés záró részében szó esett a nem csak országos, hanem már határon túl is ismertséget szerzett Csabai Kolbászfesztivál kulturális, gazdasági és turisztikai jelentőségéről, valamint a város sportéletének kiemelkedő eredményeiről. A sportólói infrastruktúra jelentős fejlesztéseken megy át, a sportcsarnok mellett uszoda és edzőcsarnokok épülnek, a Dobozi úton pedig röplabdaközpont kialakítása zajlik.   A Békéscsabai Jókai Színház ezúton is gratulál az alpolgármesteri kinevezéshez, és jó munkát kíván a továbbiakhoz!  

A Bárka folyóirat és a Békéscsabai Jókai Színház január 18-án (szombaton) 17 órától tartja a Sík Ferenc Kamaraszínházban a Mondani-valók című alkalmi gyermekantológia bemutatóját. Vendégek: a kötet szerkesztői, Borsi Bálint, Buzai Csaba, Kollár Árpád és Zalán Tibor szerző, Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, meglepetés diák-versmondók és megzenésített versekkel a Pupa Trupa. Olyan verseket válogattak össze a szerkesztők a Mondani-valókban, amelyeket talán nem is annyira kell mondani, hanem inkább érdemes. Vagy, más-más indokkal: érdekes. Azért, hogy ez az összeállítás elkészüljön, arra kérték a kortárs magyar költőket: legyenek kicsit gyerekek – kisiskolások, lázadó kamaszok vagy életkezdés előtt álló majdnem-felnőttek –, és merjenek komolyan játszani. Nézzenek be az adott ünnepek mögé. Ahogy a Bárka pályázati felhívásában is megfogalmazták, azt szerették volna, hogy a pályázatra beérkező művek ne banalizálják az adott ünnepet, hanem tartalommal töltsék meg: azt mutassák meg, hogy ezek a jeles napok mitől különlegesek, mitől lehetnek kiemelten fontosak egy gyereknek is, úgy, hogy közben nemcsak a tisztelet, hanem a játék hangján is szólnak. Nem titkolt cél volt, hogy a születő művekkel jelentősen hozzájáruljanak az általános- és középiskolai ünnepségek versanyagának felfrissítéséhez. A belépés ingyenes, mindenkit szeretettel várnak.  

A magyar kormány által kezdeményezett Lázár Ervin Program keretein belül, Várkonyi Mátyás-Béres Attila: Egri csillagok című történelmi musicaljét tekinthetik meg január 21-25 között a diákok. Békéscsabán november 15-én indult az országos program. Teátrumunkban a Kocsák Tibor-Bozsó József szerzőpáros által jegyzett Kukac Kata kalandjai című mesemusicalt nézhette meg 950 diák és 90 kisérőpedagógus, három előadásban. Az Egri csillagok című előadásra ezúttal mintegy 1700 főt várunk. Az erre a tanévre kiszabott programban Békéscsabán hozzávetőlegesen 7350 diák és 740 kisérőpedagógus vesz részt az általános iskola 3. és 5. évfolyamából.