Huszka Jenő és Szilágyi László Mária főhadnagy című, igaz történeten alapuló, fülbemászó dallamokkal teli operettje lesz a Veszprémi Petőfi Színház következő nagyszínházas bemutatója október 4-én, pénteken 19 órakor. Huszka Jenő romantikus nagyoperettje 1848-ban, Bécsben kezdődik. Az igaz történeten alapuló mesében a magyar érzelmű Máriát rokonai egy osztrák arisztokratához készülnek férjhez adni. Szerencsére megérkezik Antónia, Mária nénikéje és az ő, valamint a kissé bolondos szabó, Zwiekli Tóbiás segítségével a lánynak sikerül még időben elszöknie. Annak érdekében, hogy Mária a már forradalom hevében égő Magyarországra juthasson, nemzetőr egyenruhát ölt magára és egy félreértés folytán beáll katonának. 1849-ben, a budai honvédtáborban is férfiként, testvérbátyja nevén, Lebstück Károlyként szolgál a seregben. Vitézségéért immáron alhadnagyi rangot kap. Hanem, igen sok konfliktusa akad fölöttesével, a szigorú Jancsó hadnaggyal, aki többször is megrója könnyelmű hősködéséért, aki nem is sejti, hogy Mária, bécsi szerelme van katonai mundérban. Természetesen „az alhadnagynak” sem közömbös a jóképű férfiú. A kalandos történet végén persze egymásra találnak és a bolondos Zwiekli is révbe ér az ő Pannijával. Seregi Zoltán rendező a bemutató kapcsán úgy fogalmazott, a Mária főhadnagy a Csárdáskirálynő után talán a legnépszerűbb operett. – Nem véletlenül. Ha lehet így fogalmazni a „legmagyarabb” operett, hiszen a magyar történelem egyik legszentebb eseményét, az 1848-49-es szabadságharcot dolgozza fel a maga eszközeivel, romantikusan, szívhez szólóan és csodálatos dallamokkal. Nem is ismerek még egy operettet, ahol minden dal ennyire fülbemászó „sláger” lenne, mint ebben a műben. A zeneszerző csak úgy „szórja” a szebbnél szebb számokat a regényes, fordulatos történet közben. A kitűnő és az operettekben már tapasztalt veszprémi színészek mellett 4 ígéretes tehetségű, most végzett fiatal is komoly szerepet kapott az előadásban, akik új színekkel és eredeti megoldásokkal fűszerezték a remek hangulatú és termékeny próbaidőszakot. Remélem, hogy ez a hangulat és ennek az eredménye érződik az előadásban is a közönség örömére és megelégedésére – nyilatkozta a rendező. Máriát Bori Réka alakítja. – Lebstück Mária egy valóban létező nő volt, aki valóban nadrágot húzott és beállt katonának, bármily nehéz is elképzelni az 1800-as évek derekán, hogy ez megtörtént. Ettől, az első pillanattól kezdve nagyon élénk, valóságos kép élt bennem Máriáról. Nincs mese, ő csatában harcolt, kitűntették, szerelmes volt. Egy egykor létező, erős nő történetét pedig mindig érdemes elmesélni. Ő erős nő, aki épp férfi szerepet játszik, de ennek ellenére ízig-vérig nőnek kell lennie, hiszen õ a primadonna. Ez komoly kihívás a szerep megformálása közben: férfiként viselkedni külsőleg, érzelmeiben viszont még erősebben tükrözni, hogy ő nőként hogyan éli meg az eseményeket, hiszen ez a lényege a mesének. Na és persze a mindent elsöprő szerelem – vélekedett Bori Réka. Első alkalommal lép színpadra táncos komikus szerepben Lukács Dániel, mint Zwiekli Tóbiás megszemélyesítője. – A korábbi tapasztalatok mellett rengeteg új dolgot tudtam felfedezni az életem azon szakaszaiból, amelyek nem mindig humorosan zajlanak. Nagyon jó volt együtt dolgozni Seregi Zoltán rendezõvel és Bozsó József játékmesterrel, aki maga is játszotta ezt a szerepet évekkel ezelőtt. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy az ő tapasztalatait is beépíthettem a szerepembe. Fizikailag és szellemileg is sok újdonságot adott a próbafolyamat, amelyeket a későbbi munkáimban is kamatoztathatok, remélem, hogy a közönségnek is tetszeni fog.

A Lázár Ervin program minden általános iskolás diáknak lehetőséget biztosít arra, hogy eljuthasson kulturális intézményekbe. A kezdeményezés révén a gyerekek, az iskolai évben legalább egyszer színházi előadásra, cirkuszba vagy koncertre is ellátogathatnak. Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a TV2 Mokka című műsorában beszélt a program elindulásáról, amelyhez a Békéscsabai Jókai Színház is csatlakozott. Hamarosan beszámolunk arról is, milyen előadásokkal készülünk a gyerekek számára.       ×      

Bárdos Judit egyetemi adjunktus A Pszycho titkai című előadásával kezdődik a nyolcadik évad október 7-én a Mindentudás Színházi Egyetemén. A Sík Ferenc Kamaraszínházba Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, esztéta, a népszerű sorozat házigazdája 18 órára várja az érdeklődőket. Miért szeretjük a thrillert különösen filmműfajként, illetve megtudhatunk-e a műfajból valamit az emberi lélek titkairól? Hitchcock esetében feltétlenül szó van az utóbbiról is. De ahogyan bánik a suspense-zal, ahogyan felébreszti a kíváncsiságot, növeli, majd feloldja a feszültséget a nézőben – mindezért a film nagy mesterének, sőt, művészének is tartjuk. A színházra is nagy hatással volt. A Psycho című filmjéről van olyan elmélet is (Báron Györgyé), mely szerint a cselekmény szerkezete, a ház függőleges tagolása az emberi lélek három szintjének, a tudatalattinak, a tudatosnak és a felettes énnek felel meg. A mesterség titkaival kapcsolatban pedig szó lesz arról, hogyan nyilatkozott ezekről a rendező Truffaut-nak, a francia új hullám egyik legjelentősebb képviselőjének.

A Színházak Éjszakája szervezőinek kezdeményezése jól csengő rekordkísérletként indult, mostanra azonban a teljes hazai színházi szcénát megmozgató szerelemprojekt lett belőle. A Madách most kezdeményezés lényege, hogy a magyar színházi szakma színe-java okostelefonja kamerájába elmond néhány sort Madách Imre Az ember tragédiája című művéből. Az első szín már kész, ebben többek közt Alföldi Róbert, Bodrogi Gyula, Csomós Mari, Földes László HOBO, Mácsai Pál, Schell Judit és Szabó Győző is látható. Év végére a teljes mű megelevenedik majd ebben a formában. Többszáz magyar színész és gyerekszereplő vállalta, hogy pársoros részleteket mondjon mobiltelefonja kamerájába Az ember tragédiájából. Madách Imre drámai költeményének ebben a formában való megörökítése az utókornak izgalmas, egyszerűségében nagyszerű kísérlet, szép videó-albuma lehet korunk színészeinek. Eddig 44 fővárosi és vidéki társulat, kőszínházak és független csapatok is részt vettek a projektben. Az akcióhoz a Békéscsabai Jókai Színház is csatlakozott. A teátrumból Katkó Ferenc, Czitor Attila, Földesi Ágnes Villő, Seregi Zoltán rendezésével a színház stúdiójában készítették el a rövid jeleneteket. A művészek szabadon választott módon és körülmények közt többnyire okostelefonjuk segítségével mondták el a számukra kijelölt szövegrészleteket. Megkötés a szövegen kívül nem volt. Akadt, aki a színházában vette fel, volt, aki lépcsőházban, nappalijában, parkban, a szabad ég alatt, vagy éppen tengerparton idézte a Tragédiát. A részleteket összeillesztve többórás, videós verzióban elevenednek meg az örökérvényű sorok, mi nézők pedig kíváncsian várhatjuk, ki és hol bukkan fel éppen a gondolatok tolmácsaként. A monumentális kezdeményezés célja, hogy év végére összeálljon a teljes mű, Madách halhatatlan drámai költeménye. Ez azt jelenti, hogy mintegy 800 színész vesz majd részt a projektben, ami a magyar színésztársadalom csaknem egészét jelenti. Az első tizenkét szín megvan, és az első már látható is többek között Alföldi Róbert, Bodrogi Gyula, Csomós Mari, Földes László HOBO, Mácsai Pál, Schell Judit és Szabó Győző tolmácsolásában. A videót a Színházak Éjszakája Youtube-csatornáján lehet megtekinteni. A tizenöt színből álló drámai mű utolsó három színének mondatai még hiányoznak, ezért várják a művészek csatlakozását. A jelentkezéseket október végéig kell elküldeni.

A zene világnapját 1975 óta ünnepeljük meg minden évben október elsején. Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész és karmester kezdeményezésére az UNESCO akkor nyilvánította ezt a napot a zeneművészet ünnepévé. Yehudi Menuhin szerint meg kell becsülnünk a csöndet, és az ezerarcú muzsikát azért fontos megismerni, mert közelebb hozza egymáshoz az embereket és a kultúrákat. „A zene a káoszból rendet teremt; a ritmus a széttartót egységbe fogja; a melódia a megszakítottat folytonossá varázsolja; a harmónia az össze nem illőket összeegyezteti.” Ezekkel a szavakkal köszöntötte a művész az első alkalom tiszteletére Torontóban a zene világnapját, majd a következőket mondta: „Szavakkal már nagyon sokszor visszaéltek, különösen a korunk társadalmában egyre növekvő tudatlanság következtében. A zene azonban továbbra is módot ad arra, hogy az emberek ma is megértsék egymást, amikor az emberiségtől a múlt előítéletei távolabb állnak, mint valaha, de megerősödve kerülnek előtérbe azok az örök értékek, amelyek mindig részét képezték bármely nép minden művészi megnyilvánulásának.” A világhírű művész, aki a nyugati klasszikus zene mellett szeretettel fordult a távolabbi kultúrák, India, Kína, Japán felé is, úgy vélte, hogy a muzsika ezerféle színe és azok megismerése közelebb viszi az embereket egymáshoz. „Arra szeretnék buzdítani minden várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt ezen a napon. Örülnék, ha nemcsak koncerteken, rádióműsorokban szólalnának meg régi és főként mai művek, hanem spontán megnyilvánulásként utcákon és tereken is muzsikálnának énekesek, kórusok, jazz-zenészek és a komolyzene legjelentősebb előadói…”

Szeptember 6-án – 45 évesen – az angyalok társulatához szerződött Kara Tünde, a Békéscsabai Jókai Színház Jászai Mari-díjas, kétszeres Gálfy László Gyűrű-díjas színművésze. Október 5-én 14 és 17 óra között a színház kinyitja kapuit mindazok számára, akik szeretnének elbúcsúzni a művésznőtől. A nagyszínpadon ez idő alatt folyamatosan vetítik a szerepeiből készített filmösszeállítást. Amikor kevés a szó és a könny, marad a szívszorító fájdalom és a megváltoztathatatlan hiány. Lehetetlen felsorolni az összes felejthetetlen szerepét, amivel beírta magát a színjátszás történetébe. Az Othellóban Emíliát játszotta, a Lear királyban Gonerilt, az Üvegfigurákban Laurát, a Koldusoperában Peachum feleségét, Celiát, az I. Erzsébet színészkirálynőjét. Az Advent a Hargitán előadásában három figurát keltett életre csodálatosan, Árvai Rékáét, annak anyjáét és lányáét, máskor Marlene Dietrichként bűvölte el a közönséget. A Bernarda Alba házában Ponciájával maradandót alkotott, a Karkithemiában pedig saját sorsát, betegségét vitte színpadra, hogy vigaszt nyújtson és erőt adjon a szenvedőknek. A magyar és a világirodalom fantasztikus szerepeit kivételes tehetségével, eleganciájával, alázattal, felkészültséggel valósította meg, ugyanekkora odaadással, szeretettel tanította a fiatalokat a mesterségre abban a Színitanházban, amelyben korábban maga is végzett, miután a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium drámatagozatán szerzett érettségivel Békéscsabára jött. 1996-tól volt a Jókai Színház tagja, de vendégként szerepelt több vidéki és fővárosi társulatnál is, munkáját számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el. A súlyos betegségek többször támadták, sokan szorítottunk, imádkoztunk a felépüléséért, visszavárta a színház és a közönség, 2016-ban jótékonysági esttel is igyekeztek erőt adni, táplálni a reményt.   Művészi pályája mellett óriási példával szolgált emberségből, méltóságból, valahányszor a sors kegyetlen próbatételeket mért rá. Hittel és akaraterővel vállalta a küzdelmet a betegségek ellen, amikor meggyógyult, mély – elhivatottsággal, küldetésként – tanácsadással és színpadi játékával igyekezett segíteni másokon, tartani a lelket az elesettekben. Emlékezetes alakításait, rendkívüli egyéniségét, bölcsességét, kedvességét örökre a szívünkbe zártuk. Megnyugvást, békét, kegyelmet, megváltást érdemel. Drága emlékét hálás szívvel örökre megőrizzük.