Földváry Miklós István egyetemi adjunktus Hit, rítusok, vallástudomány című előadásával folytatódik november 4-én 18 órától a Mindentudás Színházi Egyeteme. A nyolcadik évad második előadásának műsorvezetője ezúttal is, mint mindig, Kovács Edit Jászai-Mari-díjas színművész, esztéta lesz. A sokáig uralkodónak hitt elvilágiasodás után a vallási kérdés a XXI. században újra meghatározóvá vált. Az Európa-központú világrend hanyatlásával megkerülhetetlenné vált azoknak a vallásoknak és vallásokhoz kötődő magatartásoknak az ismerete, amelyek emberek milliárdjainak életét határozzák meg mindmáig. Újabban az euro-amerikai civilizációban is meginogni látszik a világnézeti semlegességbe vetett föltétlen bizalom, ami – egységes vallási kultúra és kritikai érzék híján – különösen kiszolgáltatottá teszi környezetünket a vallási jellegű impulzusoknak. Ez utóbbi, a fogékonyság és a zavarodottság együttes jelenléte régóta érzékelhető a magyar társadalomban is. Távoli kultúrák megismerésén túl különös kihívás „megtanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk”: újra fölfedezni, megismerni és megszeretni Európa saját, latin-keresztény vallási örökségét, amelyet éppen az otthonosság fed el nemcsak az átlagember, de olykor még a kutató elől is. Újabb távlatokat jelent fölismerni, hogy a vallás nem korlátozódik az intellektusra: nemcsak világnézet, társadalmi etika és életvezetési program, hanem az embert teljes érzéki valójában igénybe vevő cselekvések, azaz rítusok foglalata. Ezeket a kihívásokat igyekszik bemutatni a vallásos ember belső és a vallástudós külső nézőpontjából Földváry Miklós, az ELTE Vallástudományi Tanszékének vezetője. Az előadás a Sík Ferenc Kamaraszínházban ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges – személyesen, telefonon vagy e-mailben.

A Békéscsabai Jókai Színház a Csabai Állatvédők Közhasznú Egyesület munkájának és az állatok örökbefogadásának segítésére indította el a „Lessing úr-projektet”. A karitatív akció, amelynek nyitó rendezvénye az október 30-i kutyasétáltatás volt, adománygyűjtéssel folytatódik. Immár hagyomány, hogy a teátrum művészei és munkatársai jótékonysági akciókat szerveznek, ebbe a sorozatba illik a mostani együttműködés az állatmenhellyel. A projekt második állomása az adománygyűjtés; november 5-től december 5-ig, a kisebb felajánlásokat a Jókai Színház Szervező Irodájában (hétfőtől péntekig 8.30 órától 17 óráig), a nagyobbakat a menhelyen (hétfőtől vasárnapig 10-től 14 óráig) fogadják az állatok számára. A szervező irodában továbbá az egyesület urnájába pénzadományokat is gyűjtünk.  A Csabai Állatvédők adományvonalának hívásával, SMS küldésével 250 forinttal támogatható a menhely, az 13600–as számot, majd a 89-es kódot kell beütni.    Az alábbi lista tartalmazza mindazt, amivel az állatbarátok segíthetik a menhely munkáját, a gondozott cicák, kutyák ellátását.   ÉLELEM ·     kölyök- és felnőtt száraztáp, kutyák és macskák részére ·     kölyök- és felnőtt konzervtáp, kutyák és macskák részére GYÓGYSZER, ORVOSI ESZKÖZ ·     orvosi fertőtlenítőszer, sebfertőtlenítő, Betadine ·     vitaminok, csonterősítők fiatal állataink számára ·     féreghajtó tabletta, paszta kutyák és macskák számára ·     kullancs- és bolhairtó minden változatban ·     szem- és fültisztító folyadék TAKARÍTÓSZER és TAKARÍTÓESZKÖZ ·     fertőtlenítőszer, hypo ·     mosogatószer, szivacs ·     seprű, szemétlapát ·     papír kéztörlő KUTYA- ÉS MACSKA FELSZERELÉS ·     kutyafekhely ·     kutya- és macskaszállító ketrec ·     kutyajátékok, teniszlabdák ÉPÍTŐANYAG, ESZKÖZÖK ·     faforgács (nem szemetes és nem fűrészpor) ·     kisbálás szalma ·     tűzifa ·     talicska, ásó, lapát ·     farostlemez, OSB lap ·     vödrök IRODAI FELSZERELÉS, SZOLGÁLTATÁS Szinte bármilyen irodaszer EGYÉB FELSZERELÉS ·     tiszta rongyok, ágyneműk, törülközők, lepedők ·    nem műszálas, nagyméretű textília        

A Békéscsabai Jókai Színház Lessing úr–projekt címmel figyelemfelhívó és adománygyűjtő akciót indított október 30-án délután a Csabai Állatvédők Közhasznú Egyesület munkájának segítésére. A teátrum számára mindig is fontos volt, hogy támogasson társadalmilag kiemelt és hasznos tevékenységet végző csoportokat, egyesületeket. Ilyen ügyekért a színház állatbarát művészei és munkatársai mindig egy csapatként fognak össze, ahogyan most is – hangsúlyozta Seregi Zoltán igazgató a Csabai Állatvédők Közhasznú Egyesület Kétegyházi úti menhelyén. A köszöntő után a színház művészei és munkatársai sétálni vitték a kutyákat. A Lessing úr–projekt elnevezés a színházban jelenleg látható darabból származik. A Kerstin Slawek–Dorotty Szalma-Gulyás Levente Sárkány a szekrényben című zenés sárkánykrimijének egyik szereplője, a mesejáték főhőse ugyanis mindennél jobban vágyik egy kutyára, akit történetesen Lessing úrnak hívnak. A sétáltatás alkalmából készült fotókkal és interjúkkal a művészek szeretnék elősegíteni és felgyorsítani a menhelyen élő állatok örökbefogadását. Az akció nyitó rendezvényén résztvevő színészek – Czitor Attila, Földesi Ágnes Villő, Komáromi Anett, Csomós Lajos, Veselényi Orsolya, Juhos Marcell, Szabó Zoltán és Lakatos Viktória – nemcsak állatszeretetüket hozták magukkal a „bevetésre”, hanem jó példát is mutattak. A menhely önkéntese, Kiszely Tünde a felelősségteljes állattartás, örökbefogadás jelentőségéről beszélt, majd megköszönte a színház kezdeményezését. A projekt második állomása a november 5. és 14. közötti adománygyűjtés, amikor a Jókai Színház Szervező Irodájában, illetve a menhelyen várják azokat a tárgyi és pénzadományokat, amelyek az állatvédők munkáját segítik. (Az adományok listája a színház Facebook-oldalán és honlapján olvasható.) Fotó: Ignácz Bence/A-TEAM    

Theodora Herghelegiu Tündéri című minimál-szürreál musicaljét láthatta október 18-án a csíkszeredai közönség. Az Aradi Kamaraszínház és a Békéscsabai Jókai Színház közös produkciója a 13. alkalommal megrendezett Nemzetiségi Színházi Kollokviumon vendégszerepelt. A Tündéri című román kortárs dráma bemutatóját a 2013-14-es évadban tartotta a Jókai Színház, az előadást Tapasztó Ernő rendezte. A darab azóta több nemzetközi színházi fesztiválon kapott elismerést, elnyerte a legjobb rendezés díját, megkapta a legjobb előadás, a legjobb díszlet díját, 2017-ben a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján különdíjban részesült. A produkciónak nemcsak a műfaja különleges, hanem a témája is: két férfi egyensúlyozása a világ és a túlvilág között, a bezártság útvesztőjében, végül egy álomvilágba menekülés lehetőségét kínálja fel, mint túlélési esélyt. A főbb szerepeket Harsányi Attila, Tege Antal és Éder Enikő játssza. Tege Antal elmondta, hogy az előadást nagyon jól fogadta a csíkszeredai közönség; a fesztiválon komoly szakmai publikum látta, kritikusok utána szakmai megbeszéléseken vesznek részt, de a helyi nézők is szívesen látogatják a darabokat. A Tündérit utoljára két éve játszották, ezért a seregszemle előtt több próbára volt szükség. – Ennyi idő után újra elővenni egy darabot tulajdonképpen nehéz, de a Tündéri végtelenül könnyedén jött vissza, pedig nem sok előadást adtunk belőle. Hihetetlenül szeretjük, és fontos, hogy annak idején nagyon jó próbaidőszakunk volt – mondta a Jókai Színház művésze. Az aradi és a békéscsabai együttműködés most már egész komoly múltra tekint vissza. Tege Antal sorolta a címeket: a Tündéri után jött a Sonkamenüett 2016-ban, majd Tom Stoppard darabja, a Rosencrantz és Guildenstern halott, amit a Vénusz nercben követett idén februárban. A két színház együttműködése, illetve a művészek több közös munkája emlékezetes produkciókat hozott létre. Az együttműködés szép példája a Szórvány Kulturális Karaván elindítása, amit az Aradi Kamaraszínház áprilistól a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósított meg. Ennek keretében 11 magyarlakta településre vittek el színházi előadást, Móricz Zsigmond A Zördög című három egyfelvonásos darabját, illetve Szente Béla – Gulyás Levente A kolozsvári bíró című zenés mesejátékát. Interaktív foglalkozásokon Tege Antal a legkisebbeket avatta be a színház különös világába. Legközelebb október 28-án 19 órától Az erdélyi líra 100 éve címmel verses szeánszra várja Éder Enikő, Tapasztó Ernő, Harsányi Attila és Tege Antal a vers- és színházszerető közönséget az Aradi Kamaraszínházba, ahol az elmúlt 100 év erdélyi költészetéből adnak elő verseket. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM

Két hasonló című előadás vitte a pálmát a 19. Kaleidoszkóp VersFesztiválon a Váci Dunakanyar Színházban. A Varidance Társulat „Verslábak, ha táncolnak” című költészeti tánc show-ja és az E-mancik Társulat négy színésznőjének „Verslábak neccharisnyában” kortárs női darabja lett a versszínházi kategória megosztott győztese. A színészek között Liszi Melinda (Békéscsabai Jókai Színház) versmondása bizonyult a legjobbnak. A nem hivatásos versmondók közül Péter Lea (Óbecse, Vajdaság-Szerbia) lett a győztes, míg junior kategóriában a KaleidoszKópé-díjat Wéber Alíz (Szekszárd) kapta. Versfilmesként Ledő Barnabás (Budapest) kapta a győztesnek járó elismerést. Már a nyári Bujtor István Filmfesztiválon különdíjat kapott Ledő Barnabás Kísértet című alkotása, Weöres Sándor azonos versének megfilmesítése, de a győzelem nem volt borítékolható, mert nagyon sok jó alkotás bejutott a fesztivál döntőjébe. Idén először versenyeztek profi színészek és előadóművészek is versmondásban, akik egyénileg neveztek a VersFesztiválra, s a nem hivatásos versmondókkal együtt, de külön kategóriában léptek színpadra a népes közönség előtt. A 19. Kaleidoszkóp VersFesztivál előadásai idén egytől-egyig ingyenesek voltak, s láthatóan hatalmas érdeklődés övezte a fesztivál minden szegmensét. A VersFesztivál döntős alkotásait két zsűri szemlézte. Az Uray Péter rendező, koreográfus, egyetemi művész tanár, a POSZT válogató zsűri tagja, Kiss László Csokonai-díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke és Takács Bence Kazinczy-díjas előadóművész, az MMA ösztöndíjasa, televíziós műsorvezető alkotta grémium döntött a versszínházi előadásokról. A versmondás díjait két korábbi Kaleidoszkóp-díjas, Bakos-Kiss Gábor, a Nemzeti Színház tagja, a Váci Dunakanyar Színház művészeti vezetője és Borbély Sándor színművész, tavalyi győztes, valamint két Radnóti-díjas alkotó, Király Erika versmondó és Wiegmann Alfréd rendező, az Első Magyar Versszínház művészeti vezetője ítélte oda a legjobbaknak. A fesztivál házigazdája Kis Domonkos Márk, a Váci Dunakanyar Színház igazgatója volt, aki Lutter Imre fesztiváligazgatóval közösen celebrálta az előadásokat, és adták át a 2019. évi Kaleidoszkóp-díjakat. A fődíjak mellett számos különdíjat is kiosztott a zsűri: versmondásáért a hivatásos művészek között Kakasy Dóra és Szirmai Melinda színművészek, Pál Péter, a Kaposvári Egyetem színészhallgatója és Szentpéteri Eszter, a TV2 műsorvezetője, a nem hivatásos versmondók közül Vanderlik Boróka Sára, Fábry István és Fási Barnabás, a junior versmondók között Szilágyi Ábel és Kerékgyártó Viktória. Versszínházi előadásáért különdíjban részesült a Soproni Petőfi Színház Mindörökké Júlia című előadása, Németh Ervin művének Pataki András által rendezett színpadi adaptációjaként, és a Simorág TánCirkusz Manómeséje a színpadi akrbata és cirkuszi elemek alkalmazásáért. A legjobb férfi színész különdíját a Zichy Szín-Műhely ADYnemADYde című, Dolmány Attila rendezte kísérleti előadásában kapta Tzafetás Roland, a legjobb színésznőnek járó különdíjat Szemerédi Bernadett vehette át Petőfi Útirajzok előadásában, Jánosi Ferenccel nyújtott alakításáért. Ugyancsak különdíjat kapott Mercs János, a Debreceni Csokonai Színház tagja Babits Mihály Jónás könyve előadásában nyújtott erőteljes színpadi jelenlétéért. A versfilmes mezőnyben különdíjat vehetett át Gasparovszky Tibor, Jávor Lilána, Barna Vivian és Molnár Blanka: Árnyék alatt című versfilmjéért, Szalay Tímea A macska című Weöres Sándor-adaptációja, és Keil Adelaida Sába filmje, Arany János: Vörös Rébék című balladája alapján.    

A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház vendégjátékát láthatta a közönség a Sík Ferenc Kamaraszínházban október 21-én este. Andrási Attila: Tizennyolc című darabjának előadását a szerző rendezte. A vendégelőadás különösen a történelmi darabok kedvelőinek nyújtott maradandó élményt. „A magyar nemzet történelmének nagyon sok meghatározó dátuma van, de 1918 kiemelt helyet foglal el ezek között. Száz évvel ezelőtt a magyar nemzet elveszítette hazájának kétharmadát. Tizennyolc című előadásunk a nagy háború utolsó évében játszódik, és lényegében a Magyar Királyság utolsó három napját mutatja be, ami 1918 októberének utolsó három napja” – ezekkel a szavakkal ajánlották az alkotók a nézők figyelmébe az előadást. A cselekmény az olasz fronton kezdődik, majd a németvölgyi temetőben folytatódik, ahol Tisza István meggyilkolását készítik elő. Katonai rendeletek és jelentések, női furfangok és csábítások, kémkedések szövevényes hálójában rajzolódnak ki az események a Tisza meggyilkolására irányuló szervezkedéstől a megöléséig. Az előadás több mint egy évtizedes kutatómunka eredménye, és a bemutató célja, hogy elkezdődjön a párbeszéd a konkrét történelmi eseményekről, legyen világos, hogy „a történelem más szempontú megközelítése nem halálos bűn”.