Bárdos Judit egyetemi adjunktus A Pszycho titkai című előadásával kezdődik a nyolcadik évad október 7-én a Mindentudás Színházi Egyetemén. A Sík Ferenc Kamaraszínházba Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, esztéta, a népszerű sorozat házigazdája 18 órára várja az érdeklődőket. Miért szeretjük a thrillert különösen filmműfajként, illetve megtudhatunk-e a műfajból valamit az emberi lélek titkairól? Hitchcock esetében feltétlenül szó van az utóbbiról is. De ahogyan bánik a suspense-zal, ahogyan felébreszti a kíváncsiságot, növeli, majd feloldja a feszültséget a nézőben – mindezért a film nagy mesterének, sőt, művészének is tartjuk. A színházra is nagy hatással volt. A Psycho című filmjéről van olyan elmélet is (Báron Györgyé), mely szerint a cselekmény szerkezete, a ház függőleges tagolása az emberi lélek három szintjének, a tudatalattinak, a tudatosnak és a felettes énnek felel meg. A mesterség titkaival kapcsolatban pedig szó lesz arról, hogyan nyilatkozott ezekről a rendező Truffaut-nak, a francia új hullám egyik legjelentősebb képviselőjének.

A Színházak Éjszakája szervezőinek kezdeményezése jól csengő rekordkísérletként indult, mostanra azonban a teljes hazai színházi szcénát megmozgató szerelemprojekt lett belőle. A Madách most kezdeményezés lényege, hogy a magyar színházi szakma színe-java okostelefonja kamerájába elmond néhány sort Madách Imre Az ember tragédiája című művéből. Az első szín már kész, ebben többek közt Alföldi Róbert, Bodrogi Gyula, Csomós Mari, Földes László HOBO, Mácsai Pál, Schell Judit és Szabó Győző is látható. Év végére a teljes mű megelevenedik majd ebben a formában. Többszáz magyar színész és gyerekszereplő vállalta, hogy pársoros részleteket mondjon mobiltelefonja kamerájába Az ember tragédiájából. Madách Imre drámai költeményének ebben a formában való megörökítése az utókornak izgalmas, egyszerűségében nagyszerű kísérlet, szép videó-albuma lehet korunk színészeinek. Eddig 44 fővárosi és vidéki társulat, kőszínházak és független csapatok is részt vettek a projektben. Az akcióhoz a Békéscsabai Jókai Színház is csatlakozott. A teátrumból Katkó Ferenc, Czitor Attila, Földesi Ágnes Villő, Seregi Zoltán rendezésével a színház stúdiójában készítették el a rövid jeleneteket. A művészek szabadon választott módon és körülmények közt többnyire okostelefonjuk segítségével mondták el a számukra kijelölt szövegrészleteket. Megkötés a szövegen kívül nem volt. Akadt, aki a színházában vette fel, volt, aki lépcsőházban, nappalijában, parkban, a szabad ég alatt, vagy éppen tengerparton idézte a Tragédiát. A részleteket összeillesztve többórás, videós verzióban elevenednek meg az örökérvényű sorok, mi nézők pedig kíváncsian várhatjuk, ki és hol bukkan fel éppen a gondolatok tolmácsaként. A monumentális kezdeményezés célja, hogy év végére összeálljon a teljes mű, Madách halhatatlan drámai költeménye. Ez azt jelenti, hogy mintegy 800 színész vesz majd részt a projektben, ami a magyar színésztársadalom csaknem egészét jelenti. Az első tizenkét szín megvan, és az első már látható is többek között Alföldi Róbert, Bodrogi Gyula, Csomós Mari, Földes László HOBO, Mácsai Pál, Schell Judit és Szabó Győző tolmácsolásában. A videót a Színházak Éjszakája Youtube-csatornáján lehet megtekinteni. A tizenöt színből álló drámai mű utolsó három színének mondatai még hiányoznak, ezért várják a művészek csatlakozását. A jelentkezéseket október végéig kell elküldeni.

A zene világnapját 1975 óta ünnepeljük meg minden évben október elsején. Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész és karmester kezdeményezésére az UNESCO akkor nyilvánította ezt a napot a zeneművészet ünnepévé. Yehudi Menuhin szerint meg kell becsülnünk a csöndet, és az ezerarcú muzsikát azért fontos megismerni, mert közelebb hozza egymáshoz az embereket és a kultúrákat. „A zene a káoszból rendet teremt; a ritmus a széttartót egységbe fogja; a melódia a megszakítottat folytonossá varázsolja; a harmónia az össze nem illőket összeegyezteti.” Ezekkel a szavakkal köszöntötte a művész az első alkalom tiszteletére Torontóban a zene világnapját, majd a következőket mondta: „Szavakkal már nagyon sokszor visszaéltek, különösen a korunk társadalmában egyre növekvő tudatlanság következtében. A zene azonban továbbra is módot ad arra, hogy az emberek ma is megértsék egymást, amikor az emberiségtől a múlt előítéletei távolabb állnak, mint valaha, de megerősödve kerülnek előtérbe azok az örök értékek, amelyek mindig részét képezték bármely nép minden művészi megnyilvánulásának.” A világhírű művész, aki a nyugati klasszikus zene mellett szeretettel fordult a távolabbi kultúrák, India, Kína, Japán felé is, úgy vélte, hogy a muzsika ezerféle színe és azok megismerése közelebb viszi az embereket egymáshoz. „Arra szeretnék buzdítani minden várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt ezen a napon. Örülnék, ha nemcsak koncerteken, rádióműsorokban szólalnának meg régi és főként mai művek, hanem spontán megnyilvánulásként utcákon és tereken is muzsikálnának énekesek, kórusok, jazz-zenészek és a komolyzene legjelentősebb előadói…”

Szeptember 6-án – 45 évesen – az angyalok társulatához szerződött Kara Tünde, a Békéscsabai Jókai Színház Jászai Mari-díjas, kétszeres Gálfy László Gyűrű-díjas színművésze. Október 5-én 14 és 17 óra között a színház kinyitja kapuit mindazok számára, akik szeretnének elbúcsúzni a művésznőtől. A nagyszínpadon ez idő alatt folyamatosan vetítik a szerepeiből készített filmösszeállítást. Amikor kevés a szó és a könny, marad a szívszorító fájdalom és a megváltoztathatatlan hiány. Lehetetlen felsorolni az összes felejthetetlen szerepét, amivel beírta magát a színjátszás történetébe. Az Othellóban Emíliát játszotta, a Lear királyban Gonerilt, az Üvegfigurákban Laurát, a Koldusoperában Peachum feleségét, Celiát, az I. Erzsébet színészkirálynőjét. Az Advent a Hargitán előadásában három figurát keltett életre csodálatosan, Árvai Rékáét, annak anyjáét és lányáét, máskor Marlene Dietrichként bűvölte el a közönséget. A Bernarda Alba házában Ponciájával maradandót alkotott, a Karkithemiában pedig saját sorsát, betegségét vitte színpadra, hogy vigaszt nyújtson és erőt adjon a szenvedőknek. A magyar és a világirodalom fantasztikus szerepeit kivételes tehetségével, eleganciájával, alázattal, felkészültséggel valósította meg, ugyanekkora odaadással, szeretettel tanította a fiatalokat a mesterségre abban a Színitanházban, amelyben korábban maga is végzett, miután a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium drámatagozatán szerzett érettségivel Békéscsabára jött. 1996-tól volt a Jókai Színház tagja, de vendégként szerepelt több vidéki és fővárosi társulatnál is, munkáját számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el. A súlyos betegségek többször támadták, sokan szorítottunk, imádkoztunk a felépüléséért, visszavárta a színház és a közönség, 2016-ban jótékonysági esttel is igyekeztek erőt adni, táplálni a reményt.   Művészi pályája mellett óriási példával szolgált emberségből, méltóságból, valahányszor a sors kegyetlen próbatételeket mért rá. Hittel és akaraterővel vállalta a küzdelmet a betegségek ellen, amikor meggyógyult, mély – elhivatottsággal, küldetésként – tanácsadással és színpadi játékával igyekezett segíteni másokon, tartani a lelket az elesettekben. Emlékezetes alakításait, rendkívüli egyéniségét, bölcsességét, kedvességét örökre a szívünkbe zártuk. Megnyugvást, békét, kegyelmet, megváltást érdemel. Drága emlékét hálás szívvel örökre megőrizzük.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Békés Megyei Szervezete pénteken este tizennegyedik alkalommal rendezte meg színes műsorokkal tarkított Príma díjátadó gálaestjét. Az est házigazdája Nagy Mihály László, a VOSZ Békés megyei elnöke volt.  A gálaesten Príma díjat kapott irodalom kategóriában a Bárka irodalmi folyóirat szerkesztősége. Az 1993-ban, eredetileg a Tevan Kiadó által alapított Bárka 1997-től a Békés Megyei Könyvtár kiadásában, 2008-tól a Békéscsabai Jókai Színház kiadásában kéthavonként megjelenő, irodalmi, művészeti társadalomtudományi folyóirat. A lap szerkesztői az egyetemes magyar kultúrában gondolkodnak, és arra törekednek, hogy a Bárka nyitott legyen minden érték iránt. A szerkesztők bíznak abban, hogy a regionalitás és az egyetemesség, a minőség- és értékelvű szemlélet és gondolkodásmód keretei között nincs feloldhatatlan ellentmondásban egymással. A lap szerzői között megtalálhatjuk a kortárs magyar irodalom, különböző irányzatokat képviselő élvonalbeli hazai és határon túli szerzőit, a még kevéssé ismert legfiatalabb generációk tehetséges alkotóit, és a szűkebb régió szellemi, művészeti, irodalmi életének jeles képviselőit is. A Bárka szerkesztősége, munkatársai nemcsak a nyomtatott, de az élő, személyes irodalmi ismeretterjesztést is fontosnak tartják, ezért rendszeresen járnak a folyóiratot bemutató, a kortárs irodalmat népszerűsítő író-olvasó találkozókra. A szerkesztőség 2007-től Ablak a kortárs magyar irodalomra – barkaonline.hu címmel online internetes magazint indított. A Bárkaonline egy teljes spektrumú irodalmi portál, hírekkel, helyszíni tudósításokkal, kritikákkal, első nyilvánosságú irodalmi alkotásokkal, tárcákkal, olvasónaplókkal, a Papírhajó című gyerekirodalmi rovattal. A Bárka szerkesztőinek sikerült egy olyan karakteres arcélt kialakítaniuk, ami mára már egyedivé és az egyik legjobb kortárs magyar irodalmi folyóirattá teszi a lapot. A helyi és az országos írott, illetve elektronikus média rendre elismeréssel számol be a Bárka aktuális számairól, illetve rendezvényeiről.                                                                                                                                              fotó: VOSZ  

Kiss Monika már 32 éve tanít magyart a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium diákjainak. Tanárként és közművelődési felelősként azért dolgozik, hogy a Belvárosit érettségizett fiatal ne hagyja el úgy, hogy még nem járt színházban. Nem csak a feladatom, hogy a tanulók érdeklődését felkeltsem, színházba csábítsam, vigyem, kísérjem őket, én ezt nagyon szívesen csinálom, a színház a szívügyem – mondta Kiss Monika. – Csodálatos világ, mindig élményt nyújt, még akkor is, ha esetleg az előadás nem a legjobb. Akkor is ott vannak a remek színészek, akiket ismerek, szeretek, akik nagyszerű alakítást nyújtottak már olyan sok darabban, vagy ott vannak a gyönyörű jelmezek, az eredeti rendezés. Tehát ezért szeretem a színházat, mert mindig élményt jelent, felemel, elgondolkodtat, és mindig lehet benne sok szép új dolgot felfedezni. A tanárnő hangsúlyozta: az iskola dolga, hogy a kultúrának ezt a szeletét is megismertessék a gyerekekkel. Kollégáival együtt azt tapasztalja, hogy a tanulók sajnos nagyon keveset olvasnak, a digitális és a képi világban élnek, és a színházban, ha feldolgozásban is, de legalább találkoznak az irodalmi művekkel. A filmek természetesen szintén lehetnek értékesek, de a fiatalok érdeke, hogy ne csak filmeket lássanak, ismerjék meg a színház különleges világát, az előadás közvetlen élményét, hatását és mindent, ami egy színházlátogatáshoz tartozik, a felöltözéstől egészen a látottak megvitatásáig. Nemcsak középiskolásoknak szervez Kiss Monika színházi programokat, hanem a 3., 4., 5. és 6. osztályosoknak is, alsó és felső tagozatosoknak egyaránt. Az előadásokra tanítóval, tanárral, főleg a magyar szakossal mennek a diákok. Azt szeretnénk, hogy tanulják meg az élményt, tanulják meg szeretni a színházat. A pedagógustól függ, hogy báb- vagy nagyszínházi produkcióra viszi a tanítványait. A 7. és 8. osztályosoknak a délutáni előadás nem annyira vonzó, és a gimnazistákat a legnehezebb meggyőzni arról, hogy legyen végre trendi számukra a színházba járás, örüljenek annak, értékeljék, ha a barátjuk színházi előadásra hívja őket – sorolta tapasztalatait beszélgetőpartnerem. Nagyon komolyan gondolja a Belvárosi tanára, hogy tőle ne menjen ki olyan érettségizett fiatal az iskolából, aki még nem járt színházban. A 20. tétel már nagyon régen a Jókai Színház a regionális témakörben. Volt olyan év, amikor a drámaíróversenyhez kapcsolódott, ahová ellátogattak, máskor kulisszajárásra vitte diákjait, ami nagy sikert aratott, hiszen bepillanthattak az előadások hátterébe, ahová a közönség egyébként nem jut el. Nagyon tetszett a zsinórpadlás és a meglepetés, amikor a forgószínpadot is kipróbálhatták, sokáig emlegették, hogy az előadásokhoz felépített díszletek között sétálhattak. – Lényegesnek tartom, hogy valaki azért vigye el a színházba a barátját, a gyerekét, a tanítványát később, mert őt is elvitték, ő is maradandó élményt kapott korábban. Én hiszek ebben, bízom az értékmentésben és -továbbadásban, engem a munkámban ez vezérel. S nagyon örülök annak, hogy nekünk ebben a városban van állandó színházunk, sőt még nyáron is rengeteg előadás közül lehet választani, amibe külön óriási munkát fektetnek. Elismerésre méltó az a sok program is, amiben a színház az iskolákkal közösen veszt részt a fiatalok művészeti nevelésében. Niedzielsky Katalin

A nyolcadik évad kezdődik októberben a Mindentudás Színházi Egyetemén; a népszerű sorozat hét izgalmas előadást kínál a társművészetek – a film, a zene, az irodalom -, valamint a vallástudomány, a néprajz, a filozófia világából. A programokra minden hónap első hétfőjén várják a közönséget a Sík Ferenc Kamaraszínházba; a műsorvezető ezután is az országban egyedülálló rendezvény megálmodója és gazdája, Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, esztéta lesz. Bárdos Judit egyetemi adjunktus A Pszycho titkai címmel tart előadást 7-én; azt elemzi, miért szeretjük a thrillert különösen filmműfajként, illetve megtudhatunk-e a műfajból valamit az emberi lélek titkairól. A Psycho című filmmel kapcsolatos elmélet is terítékre kerül, mely szerint a cselekmény szerkezete, a ház függőleges tagolása az emberi lélek három szintjének, a tudatalattinak, a tudatosnak és a felettes énnek felel meg. Földváry Miklós István egyetemi adjunktus Hit, rítusok, vallástudomány című előadására november 4-én várják az érdeklődőket. A vallás nemcsak világnézet, társadalmi etika és életvezetési program, hanem az embert teljes érzéki valójában igénybe vevő cselekvések, azaz rítusok foglalata – állítja és ezeket a kihívásokat igyekszik majd bemutatni az ELTE Vallástudományi Tanszékének vezetője.  December 2-án Darvay Nagy Adrienne hamletológus a Liliomról, Molnár Ferenc Hamletjéről tart előadást. Aki hallotta a színháztörténész eddigi elemzéseit, azoknak nem okoz meglepetést, hogy Molnár Ferenc világszerte népszerű színművét is a Hamlet tükrén keresztül szemléli. S arra világít rá, mi köze lehet a 110 éves darabnak a 420 esztendős világdrámához, „az elcsapott városligeti kikiáltónak a dán királyfihoz, Liliom hazatérő lelkének az öreg Hamlet király szelleméhez”. 2020. január 6-án Fráter Zoltán egyetemi docens Krúdy és a régi, jó világ címmel tart előadást. Elemzését, Krúdy művészetét a következő sorokkal ajánlotta a hallgatóság figyelmébe: „Békebeli uzsonna végtelenbe nyúló délutánja a terített kerti asztal mellett, napokig tartó hallgatás a bolthajtásos kocsma mélyén, lesve az idő múlását. Kalandos szerelmi utazás vidéki fogadók és apró, kopott cukrászdák között. Hosszú beszélgetés, melyben a szerelem és szeszek mámora után két ember egymásnak mesél.” Február 3-án Somfai Kara Dávid, az MTA tudományos munkatársa, etnológus Észak-kaukázusi rokonaink titkaiba, a magyarság kialakulása körüli vitákba, a nyelvek rokonságába avatja be a hallgatóságot. Ezeknek a népeknek a leszármazottai ma is a Kaukázus északi részén élnek, a kunok és jászok nyelvén beszélnek (kumuk, taulu, nogaj, oszet), akiknek egy része a tatárjárás idején Magyarországra költözött. Az előadás az itteni népek közt végzett legújabb néprajzi es történeti kutatásokat foglalja össze. Újváriné Dr. Illés Mária főiskolai docens március 2-án Mozart optimizmusa – Emberi kapcsolatok színes hálózata a Figaro házassága operában címmel tart előadást. Az emberi kapcsolatok és interakciók a többi Mozart operához képest is különleges szerepet kapnak ebben a műben, az „együttesek operájában”, amelyben kiemelkedően sok a több szólista által közösen énekelt szám: duett, tercett, de még septett is. Mozart zenéje a hangsúlyosan társadalmi-politikai élű színműből ezt az optimista, derűs világlátást hozza felszínre. Közreműködik: Galambos Hajnalka énekművész és Rázga Áron zongoraművész. Április 6-án Gyenge Zoltán egyetemi tanár Az egzisztencia születése című témában a 20. század irodalmát, művészetét és gondolkodását meghatározó egzisztencializmus kezdeteit tárja fel. Számos olyan kérdést vizsgál meg, amely a gondolkodásban addig elhanyagolt vagy nem ismert problémát vet fel, mint például a szorongás, kétségbeesés, elidegenedés, vagy az egyén és tömeg viszonya, a személyesség előtérbe kerülése és megerősítésének vágya egy egyre ridegebb, ellenségesebb világban. Az előadó meggyőződése, hogy művészet és filozófia soha nem kapcsolódott annyira szorosan egymáshoz, mint az egzisztencializmus születését meghatározó két gondolkodó, Nietzsche és Kierkegaard  esetében. A témájukban többnyire a Békéscsabai Jókai Színház műsortervéhez, bemutatóihoz kapcsolódó előadásokon a részvétel továbbra is ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges a szervezőirodában (személyesen, telefonon vagy emailben). Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM