A báránykészítő gyermekek díjátadó ünnepsége
Ismét játékkészítő versenyt hirdetett a Békéscsabai Jókai Színház, melynek eredményhirdetésére március 29-én, pénteken 15 órakor került sor a teátrum aulájában. Mint minden gyerekdarab, Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című zenés mesejáték bemutatójához kapcsolódva is játéra hívta a gyerekeket a színház. Az eredményhirdetésen Seregi Zoltán, az intézmény igazgatója köszöntötte az alkotókat, pedagógusokat és szülőket. Megtudhattuk, hogy a versenyfelhívásra óriási számban érkeztek pályaművek, mintegy 150 bárányt készítettek a gyerekek. A sok alkotás közül kerültek a legkreatívabbak kiválasztásra, így különdíjban részesült az Erzsébethelyi Általános Iskola 1.b osztálya, melynek tanulói egyórás ingyenes belépőt nyertek a készségfejlesztő játszóházba. Harmadik helyezett lett Gajdács Léna, az Újkígyósi Széchenyi István Általános Iskola diákja, második helyezést ért el Nagy Dóra, a Békési Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola tanulója, az első díjat pedig a békéscsabai Kovács Leó, a Lencsési Általános Iskola diákja kapta meg. A hagyományokhoz híven a mesejáték bárányaival készülhetett közös fénykép, majd a színház egy közös uzsonnával, kakaóval és vajas kaláccsal vendégelte meg a résztvevőket. Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM
A Benedekfi Testvérek koncertje a Vigadóban
A több nemzetközi és hazai elismerésben részesült Benedekfi Testvérek adnak koncertet a Békéscsabai Jókai Színház Vigadójában április 8-án 19.30 órától. A testvérpár, akik 2001-ben a Budapesti I. Országos Bartók Béla Zeneszerzői Verseny különdíjasai voltak, 10 éves jubileumi koncertet adnak, amelynek címe Lélekben. Első jelentős munkájuk a Ne égesd el című amerikai-vietnámi filmdráma kisérőzenéje volt, a film közönségdíjat kapott a XIX. Fukuokai Nemzetközi Filmfesztiválon és a 2010-es Oscar-díj versenyen is indult a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. További jelentős munkáik egyike a Bartus Gyula által szerzett és rendezett Lovak című musical-táncjáték zenéjének megkomponálása, a bemutató 2014 áprilisában volt a Békéscsabai Jókai Színházban. Koncertjeik nélkülözhetetlen effektusa a „két ember – négy hangszer”, melyben Zoltán dobon és hegedűn játszik külön-külön és egyszerre is, István pedig zongorán, illetve szintetizátoron egyaránt. Benedekfi István számos kitüntetésben és ösztöndíjban részesült, megkapta a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának kitüntetését, valamint Szeged város Liszt Ferenc emlékplakettjét, 2013-15 között a legkiválóbb zongoristáknak adható Rose-Meyer ösztöndíjjal az Egyesült Államokbeli Ball State egyetemen folytatott tanulmányokat. A hegedűművész és zeneszerző Benedekfi Zoltán számos hegedűversenyen szerepelt sikeresen, kétszer volt első helyezett a Békés Megyei Hegedűversenyen, ahol 2000-ben nagydíjban is részesült, valamint Szombathelyen az I. Bárdos Alice Országos Hegedűversenyen harmadik helyezést ért el és különdíjban is részesült.
Három hölgy a kávéházi vígjátékban
Három szerepet játszani egy előadásban komoly kihívás a színész számára. Tarsoly Krisztina azt mondja, szép feladat, és a legfontosabb, hogy minden figurának meglegyen a saját igazsága. – A kapcsolatunkról, férfi és nő egymáshoz való viszonyáról szól Neil Simon Az utolsó hősszerelmes című darabja. Minden ember életében fontos és nagyrészt a másik fél határozza meg, hogy miként érzi magát férfiként vagy nőként a bőrében egy kapcsolatban. Szex, véleménykülönbség, szerelem, baráti közeledés vagy annál több – ezek a lényeges szempontok, amelyek alapján eldöntjük, hogy betöltünk-e egy szerepet vagy nem, hogy férj vagy feleség hogyan érzi magát a házasságban. Amióta világ a világ, ez egy fontos kérdés, ezért van helye ma is ennek a darabnak a színpadon – mondta az Elaine, Bobbi és Jeanette alakját életre keltő színművésznő. Arról is szólt, hogy az amerikai szerző jellegzetesen fanyar humorát nagyon szereti, mert „ebből is látszik, hogy Simon jól ismeri az embereket”. – Persze a humor nem cél, hanem eszköz. Akkor jó, ha van mondandója, ha elgondolkodtató. Ennek az előadásnak a humora biztos minden nézőnél „betalál”. Bízunk benne, hogy sok embernek ismerősek lesznek a mondatok, a párbeszédek, amiket hallanak majd. Három nagyon különböző karaktert eljátszani nem egyszerű feladat, ezt elismerte Tarsoly Krisztina. De a legfontosabbnak azt tartja, hogy mind a három személyiség igaz, hiteles legyen, mindegyiknek meglegyen a maga igazsága. Az évad negyedik stúdiószínházi produkcióját a Művész Kávéházban mutatják be. A különleges helyszínről a főszereplő úgy fogalmazott, hogy „az ilyen témához intimitás kell”. Valószínűnek tartja, hogy amikor a direktor elolvasta a darabot, egyből beugrott neki, hogy odavaló, s a kávéházi környezetben első pillanattól otthon érezte magát. Reméli, sikerül elérni, hogy a nézők együtt utazzanak a darabbal, tudnak üzenetet átadni, tükröt tartani, hogy az emberek magukra ismerjenek. Niedzielsky Katalin Fotó: Rácz Attila
Otthon azért szent a béke
Biztos a legtöbb ember elgondolkodik időnként azon, milyen házasságban, kapcsolatban él, mennyire tudja, akarja annak a minőségét befolyásolni. Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművésszel új szerepéről és a közelgő Neil Simon-bemutatóról beszélgettünk. – Az utolsó hősszerelmes című vígjáték szól férfiről, nőről, kettőjük kapcsolatáról, szexualitásról, az életről, a halálról. A főszereplő, ez a Barney, akit játszom, három nővel próbálkozik. Megcsalja a feleségét, aki diákkori kapcsolat, mert eljön az a pillanat az életében, amikor úgy gondolja, még történni kell valaminek. Az a kérdés, mennyire őszinte önmagához és másokhoz, mit mer felvállalni, mit gondol az életéről. Valami izgalmasra vágyik, ami nem a házasságához köti, ugyanakkor a családi nyugalmat nem akarja felrúgni – vélekedett Bartus Gyula a figuráról, amelyet most épít fel a készülő előadáshoz. Azt is mondta, hogy általános érvényű dolgok kerülnek színpadra, hiszen sok házasságban felmerülhet hasonló probléma, döntse el a néző, ki mennyire őszinte egy ilyen helyzetben. Nem lehet elítélni, ha valaki úgy érzi, még vár rá valami az életben. Ez a Barney elkezdi figyelni a nőket, próbál ismerkedni, de csak egyszeri viszonyra vágyik úgy, hogy a házassága ne sérüljön, maradjon meg. Ebből meglehetősen komikus helyzetek adódnak, eléggé problematikus nőket talál magának. – A Művész Kávéház különleges helyszínéhez igazítottuk az előadást, fontos az intim hangulat, közel van a nézőtér, a közönséghez beszélek. Ez egészen másfajta viszony, nem teátrális, mint a nagyszínpadon, itt emberibb minden, filmszerű a jelenlét, nem lehet túlkiabálni – magyarázta a színművész. Bartus Gyula elárulta, hogy otthon azért szent a béke. Mondta a feleségének, akihez 23 éves kapcsolat fűzi – akárcsak a főszereplőt -, hogy inkább ne nézze meg a darabot. Mire Fehér Tímea színművész nagyvonalúan azt válaszolta: Miért ne?! Niedzielsky Katalin Fotó: Rácz Attila
Őszinteség és igazságkeresés
Csurulya Csongor rendezésében a kulcsszó az őszinteség és az igazságkeresés. Neil Simon Az utolsó hősszerelmes című vígjátékát úgy állítja színpadra, hogy a nézők elgondolkodhassanak saját házasságukról, kapcsolataikról. – Nem tudok úgy rendezni, hogy az előadásnak ne legyen köze a mához. Nem is lenne értelme. A darab főhőse három elég furcsa, beteges nőt hív fel az anyja lakására. Csak ilyen nők vannak, érdemes ezekkel foglalkozni? – kérdezem én. Ezzel az alaphelyzettel kellett valamit kezdenünk, és remélem, jó előadást találtunk ki – mondta a színművész-rendező. A Békéscsabai Jókai Színház előadásának egyik specialitása, hogy mind a három hölgy – Elaine, Bobbi és Jeanette – figuráját Tarsoly Krisztina játssza. Sokféle változatot megért már a darab világszerte, inkább több színésznővel mutatták be. A történet pedig arról szól, hogy Barney Cashman negyvenes éveiben járó sikeres New York-i halvendéglős úgy érzi, hogy életéből hiányzik valami, ezért vállalkozik néhány kalandra. A figurát a Jászai Mari-díjas Bartus Gyula kelti életre. Csurulya Csongor úgy vélte, ezt a Barneyt behelyettesíti egy Istvánnal, Lászlóval vagy Jánossal, magyar férfivel, férjjel, hogy az érintettséget fokozza, saját életével szembesítse a nézőt. – Azt szeretnénk, hogy a közönség elgondolkodjon, van-e otthon ilyen probléma, egyáltalán milyen a házassága, kapcsolata főleg évtizedek múltán. Szándékunk szerint behúzzuk a nézőt a témába. Az ilyen típusú előadás nem törekszik nagyszínpadra, sokkal inkább illik hozzá a kávéházi környezet, ahol csak 35 ember fér el a nézőtéren. Egy ilyen darabnak atmoszférája kell, hogy legyen, mert csak abban, egy ilyen intim térben születhet meg az őszinteség, az igazságkeresés, amire szerintem egyre nagyobb az igény az emberekben. Persze sok humor, nevetés nélkül nincs Neil Simon-darab, a humor a rendező szerint a helyzetekből, az esetlenségekből, helyzetkomikumokból kell, hogy fakadjon. Azt is elmondta, hogy három egymástól nagyon különböző figurát alakít Tarsoly Krisztina, de nemcsak ez komoly feladat számára, hanem az is, hogy őszinte legyen, mert nem elég őszintének lenni, annak is kell látszani. – Az előadás milyenségét nagyban befolyásolja maga a tér, amelyben játsszuk. Úgy szoktam mondani: az igazság benn van az erdőben, de minden nap be kell menni érte. Létrejön egy szövetség a nézők, a nézők és a szereplők között; ez a katarzis, amit csak a színház tud adni. Sokan azt mondják, én nem azért jövök színházba, hogy fájjon, nevetni akarok. Pedig, ha jó a színház, a szomorúság is jó – magyarázta Csurulya Csongor. Az utolsó hősszerelmes című vígjáték Elbert János fordításában április elsején a Művész Kávéházban kerül színpadra. Niedzielsky Katalin Fotó: Rácz Attila
Színházi világnapi üzenet 2019
1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. 1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlése által elfogadott határozat alapján e napon van a színházi világnap. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.Az idei üzenet írója Carlos Celdrán rendező, író, színház igazgató, aki Kubában és Dél-Amerika számos színházi egyetemén tanít.
A legszebb báránykák alkotóit jutalmazzuk
Mint minden gyermekdarab, Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című zenés mesejáték bemutatójához kapcsolódva is játékra hívta a gyerekeket a Békéscsabai Jókai Színház. Az eredményhirdetésre március 29-én, pénteken 15 órára várjuk az alkotókat a színház aulájába. Szarka Gyula és Zalán Tibor meséjéhez kapcsolódva arra kértük a gyermekeket, hogy készítsék el Mátyás király híres-neves aranyszőrű bárányát. Az előadásokra érkező iskolások el is hozták magukkal műveiket, majdnem 150 báránykát alkottak különböző technikával. A többek között újkígyósi, dobozi, sarkadi, békési általános iskolások műveit az aulában rendezett kiállításon lehetett megtekinteni. Amikor elérkezett az utolsó előadás napja, a zsűri értékelte a kiállított tárgyakat. A legötletesebb, legkreatívabb munkákat készítő gyerekeket a színház vendégül látja és díjakkal jutalmazza.
Művészet és/vagy filozófia
A Mindentudás Színházi Egyetemén az évad utolsó programjára április 1-jén 18 órakor kerül sor a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Gyenge Zoltán egyetemi tanár Művészet és/vagy filozófia címmel tart előadást. Az est háziasszonya Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművésznő, esztéta. Schelling szerint a filozófia és a művészet között mindössze az a különbség, hogy az egyik tárgyiasul, a másik nem. Schelling azt mondja: adjatok tárgyiasságot a filozófiának, és művészet lesz, vonjátok el a tárgyat a művészettől, és filozófiává válik. A filozófia így a kép nélküli festészet, szobor nélküli szobrászat, hangjegy nélküli zene. Az előadás azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az európai kultúrában hogyan viszonyul e kettő egymáshoz, amihez egy filozófust (Kierkegaard), egy zeneszerzőt (Mozart) és egy filmrendezőt (Ingmar Bergman) hív segítségül. Hogy ez a három név hogyan függhet össze, az az előadás végére kiderül. Az előadás ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges – személyesen, telefonon vagy emailben.
Már otthon van Móricz világában
A móriczi világ színpadra vitele nem idegen Csomós Lajostól, a 2003-as Úri muriban Ködmön András munkást, a 2016-os Légy jó mindhalálig előadásában Gyéres tanár urat játszotta. Két dráma, két kisebb karakter után most a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjáték főszereplője. Van egy kis közöm Móricz Zsigmondhoz, ahhoz a jellegzetes világhoz, amelyet a régi előadások óta szinte a zsigereimben érzek. Az Úri muriban tapasztalhattam, hogyan néz ki ott a kis- és nagybirtokosok élete, akiknek vannak földjei, állatai, van miből mulatozni. Most ugyanaz a környezet. Különbség, hogy itt az előadás elején van a mulatozás, az Úri muriban a második felvonásban. Aztán a Légy jó Gyéres tanár uránál is volt némi bepillantásom Móricz művébe – emlékezett vissza korábbi szerepeire Csomós Lajos. A Nem élhetek muzsikaszó nélkül vígjáték, az előző kettő dráma volt, és itt Balázs, a nyíri birtokos figuráját kelti életre, ami abszolút főszerep. Vígjátéknak írta a szerző, azért eléggé keserédes darab. Persze lehet sokat nevetni, majd kiderül, hogy a nézők nevetnek-e. Mi mindenesetre úgy játsszuk, hogy nevessenek. Vígjáték, de drámával kezdődik, hiszen tart a mulatozás, amit nem bír az asszony, ezért visszaköltözik a nevelőanyjához, Zsani nénihez. El akar válni! Ami azért akkoriban, a 19. század végén, a 20 elején nem volt szokványos dolog. Annak a világnak az volt éppen az egyik szépsége, hogy komolyabb erkölcsök uralkodtak. Mi az, hogy elválni?! Szépen visszamész az uradhoz, majd bocsánatot kér tőled – mondja Pólikának a nagynéni. Balázs kedveli a mulatozást, Pólika nem. De utána megy a férfi, és azt mondja: vagy hazajössz, vagy megyek a kocsmába, és addig iszom, amíg értem nem jössz. Makacs mind a kettő, a lány is, a fiú is. Ez a makacsság, önfejűség a másik konfliktus. Pólika nem akarja, hogy Balázs igyon, akiben persze van némi huncutság is, amikor a kocsmával fenyegetőzik. A végére elsimul minden konfliktus. A lényeg, hogy nagyon szeretik egymást, kompromisszumot kötnek, megegyeznek, hogy nem lesz több muzsikaszó. Csomós Lajos úgy véli, Katkó Ferenc szereti a nótákat, és azt akarja, ne csak stílusában, hanem hangulatában és zeneileg is eredeti, autentikus legyen a darab. S nem diktatórikus rendező, nem felejti el, hogy ő maga is színész. A rendelkezőpróbán még megmondja, mit szeretne, de ha utána jót lát a színészektől, hagyja őket játszani. Legfeljebb egy-két jelenetben még megkéri őket, hogy erre vagy arra figyeljenek. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM
Pólika legyen jóságos, szerethető!
Móriczcal, az Úri murival először kötelező olvasmányként még a középiskolában találkozott Csonka Dóra. A Színitanház másodéves hallgatójaként Bezerédi Zoltán egyhetes kurzusán az Úri murival és a Kivilágos virradatiggal foglalkoztak, rengeteget beszélgettek a dzsentri világról, az egész móriczi életműről. Most Pólika szerepére készül. Amikor megtudtam, hogy benne leszek a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című előadásban, rögtön azok az emlékek ugrottak be, nem is kellett nagyon utánanéznem a dolgoknak, mert akkor Bezeréditől olyan sok információt kaptunk videókkal, képekkel és egyáltalán az ő tudását és átadta nekünk. Ez meghatározta a kapcsolatomat Móriczhoz, egyébként nem játszottam még darabjában. A színésznő úgy fogalmazott, hogy még keresi Pólika figuráját. Párhuzamosan játszik Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című mesében. Pólika nekem nagy feladat azért is, mert szeptember óta erősebb karakterű nőket játszottam, és itt nem szabad, hogy nagyon indulatos, vehemens legyek. Az a kiindulópontja a darabnak, hogy Pólika közli a férjével, hogy most már neki elege van a mulatozásból. De figyelnem kell és ez a rendező instrukciója is, hogy nem szabad túlmennem egy bizonyos szinten. Ügyesen kell ezeket a konfliktusokat kezelnem, nehogy a néző azt mondja, hagyja már ott ez a férfi ezt a nőt. Úgy szeretném felépíteni a szerepet, hogy meglegyen a belső igazságom, ne legyek agresszív, vissza kell fognom magamat, lehet bájosan is veszekedni. Igyekszik viselkedését a csalódottságából és a fájdalmából kibontani, hiszen végignézi, hogy az ő kedves férje miként mulat szebbnél szebb nőkkel, miközben persze nagyon szereti Balázst. A legfontosabb, hogy nagyon szerethető, jóságos karakter legyen Pólika, aki szereti a férjét, de a férje őt megbántja. Mind a ketten jót akarnak, készek is végül a kompromisszumra. Ezért lehet és kell is ezt ma játszani, mert attól, hogy az 1800-as évek végén vagyunk, ugyanazok a konfliktusok ma is férfi és nő között, s ma is csak kompromisszumokkal működnek a kapcsolatok. Az előadásban Pólika nem énekel, nem táncol. A szép hangú színésznőnek ez nagy kihívás, ugyanakkor jó érzés, hogy komoly prózai szerepben is kipróbálhatja magát. Hálás, mert úgy érzi, tud fejlődni, és ez a figura sokat hozzátesz a zenei darabokhoz is. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
75 megtekintés 2024. december 8.
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
78 megtekintés 2024. december 1.
7 0
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival - Jókai Színház
208 megtekintés 2024. november 22.
3 1
Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe - Jókai Színház
276 megtekintés 2024. október 4.
8 0
Zalán Tibor: Idegenek és ismerősök - Jókai Színház
124 megtekintés 2024. szeptember 23.
1 0
Szabó Magda: Kígyómarás - Jókai Színház
255 megtekintés 2024. szeptember 19.
5 1