A zentai gyerekek kommentálták a mesét
Komáromi Anett és Nagy Róbert már tavaly is részt vett a Magyar Teátrumi Társaság és a Zentai Magyar Kamaraszínház Teátrum Neked! című színházi fesztiválján. A Jókai Színház művészei az idei találkozón Szarka Gyula-Zalán Tibor Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című mesejátékában léptek fel a határon túli magyar közönség előtt. Február 23-án délelőtt 10 órától a mesét teltház előtt játszották, a gyerekek – a szülőkkel együtt – minden dal után tapsoltak. Nevettek a gyerekek, kommentálták a mese történéseit, tehát lehetett látni, hogy jönnek a mesével, értik, figyelik minden percét. Mindig szívet melengető érzés határon túli magyaroknak játszani, és az a szeretet és vendégfogadás, amivel kedveskednek nekünk, semmihez sem hasonlítható – emlékezett az előadásban Mátyás királyt játszó Nagy Róbert a fesztiválra. Zentán fantasztikus a fesztiválszervezés, amelynek keretében játszottunk. Nagy szeretettel, odafigyeléssel vártak bennünket az idén is. Rengeteg gyerek, szülő jött el az előadásunkra, nagyon szerették, figyelték, reagáltak arra, amit láttak. Jó érzés nekünk, hogy minden évben nagyon várják a társulatunkat – tette hozzá Komáromi Anett, aki a mesében Beatrix királyné figuráját alakítja. 2018-ban Nagy Róbert és Komáromi Anett képviselte a békéscsabai teátrumot Zentán, ahol a Csak egy tánc volt című zenés felolvasó estjüket adták elő. A határon túli közönség a mai napig emlékszik a műsorra, és szívesen emlegetik az estet. Nagy Róbert a Fővárosi Nagycirkusz és Békéscsabai Jókai Színház koprodukciójában is szerepelt február 22-én este Zentán. A Férfi és nő című előadás barátságról, szerelemről, szakításról, kibékülésről szól, és összefonódik benne az artistaművészet a színművészettel, a versekkel, a dalokkal. Fellépett Liszi Melinda, Alton Sophie és Szlavkovszki Zsolt artista. Schäfer Szilveszter hegedült, Rázga Áron zongorázott, a koreográfus Vincze Tünde, a Baross Artistaképző Iskola tanára és Mlinár Péter volt. A műsor első 5-10 percében nem nagyon volt taps, talán meglepte a közönséget az artisták és a színészek, zenészek együttes, harmóniában való munkája. De miután „ráéreztek” a dolog ízére, szinte minden produkciót vastaps követett. Csak pozitív visszajelzéseket kaptunk a műsor után – mondta Nagy Róbert. Majd hozzátette, hogy a műfaj – amelynek csíráját próbálják elhinteni, ahol csak lehet – újszerű az országban, csak néhány helyen próbálkoznak vele, külföldön már bevált. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM
Köszöntő és megemlékezés a színház előtt
Ünnepi megemlékezést tartottak március 8-án délelőtt a teátrum előtt, hogy a Békéscsabai Jókai Színház épületét virágcsokorral és méltató szavakkal köszöntsék 140. születésnapja alkalmából. Az egybegyűlteket Seregi Zoltán, a Jókai Színház igazgatója üdvözölte, beszédében a színház történetének főbb állomásairól szólt. Az állandó színházat közadakozásból építtették a békéscsabaiak; Halmay Andor építész tervei alapján, Sztraka Ernő városi mérnök irányításával hozták létre az akkor 600 férőhelyes színházat. Az első évadot Krecsányi Ignác műkedvelői töltötték meg, 27 előadást tartottak abban az évben. Az első produkció a Villám Bandi és a szép Galatea című operett volt. Az épületet 1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly építész tervei szerint, Wagner József vezetésével átalakították, az ünnepélyes átadás 1913. november 8-án zajlott, az új terem 630 férőhelyesre bővült, ruhatárakat, büfét és nemdohányzó részt is kialakítottak benne, valamint színpadtechnikai fejlesztéseket is végrehajtottak. Az utolsó nagy renoválása az épületnek 1994-ben zajlott – emlékezett Seregi Zoltán a múltra, majd a Vigadó jelentőségét méltatta. A színház épületében található Vigadó a város kulturális életében kezdettől fogva nagy szerepet játszott, előadóesteket, koncerteket és bálokat is tartottak ebben a helységben. A második világháborút szerencsésen átvészelve, 1953-ban megpecsételődött a terem sorsa, idehelyezték a lebontásra ítélt Apolló mozit ideiglenesen, és a Vigadó két év alatt teljesen tönkrement. Az 1994-es felújítás során az egykori bálterem is megújult, és ismét teljes pompájában várja a város közönségét. A direktor elmondta, hogy a színháznak 1954-ig nem volt állandó társulata, akkor a Népművelési Minisztérium Békéscsabai Jókai Színház elnevezéssel színházat létesített, amely 2012-ig a Békés Megyei Tanács, majd a megyei önkormányzat fenntartásában működött. 2012. január 1-jétől a színház Békéscsaba Megyei Jogú Város fenntartásába került, így a város közel 60 év után ismét tulajdonosa lett az intézménynek. A rövid történeti ismertető után Bartus Gyula Jásza Mari-díjas színművész elmondta Tóth Kálmán Prológ című versét, amelyet a költő a színház megnyitására írt, és 1879. március 8-án Melczer Kálmán mondta el. A színház a születésnapra egy internetes vetélkedővel is készült, amelynek nyerteseit Szarvas Péter polgármester sorsolta ki. A rövid ünnepség lezárásaként a színházban működő Színitanház hallgatói mondtak születésnapi köszöntőt. Rácz Attila Fotó: Ignácz Bence, A-TEAM
Nyereménysorsolás
A Békéscsabai Jókai Színház épületének 140. évfordulójára meghirdetett színháztörténeti vetélkedő nyertesei: Oláhné Tóth Judit, Valyuch Lászlóné, Nagy Endre. A nyeremény: minden kihúzott nyertes részére egy-egy db, két személy részére szóló színházjegy, melyet a nyertes egy általa, a színház műsorrendjéből kiválasztott előadásra használhat fel. Gratulálunk a nyerteseknek és jó szórakozást kívánunk a választott előadáshoz!
140 éves a színház épülete – ünnepi megemlékezés
Békéscsabán 1840-től rendeztek színházi előadásokat különböző helyszíneken, az első állandó épületet 140 évvel ezelőtt nyitották meg. Az évforduló tiszteletére ünnepséget rendezünk március 8-án, pénteken 9.30 órakor a színház előtt. A Békéscsabai Jókai Színház épülete 140 éves, a megnyitó ünnepséget 1879. március 8-án tartották az akkori Vigardában. Azelőtt a vándortársulatok, ahogyan országszerte, itt is a település nagyobb termeiben léptek fel. A mai színház épületét – amit akkor „Vigardának” vagy Vigadónak neveztek – közadakozásból építtették a csabai polgárok. A terveket Halmay Andor építész készítette, a munkálatokat Sztraka Ernő városi mérnök irányította. A színházépület megnyitásának évfordulójára emlékezünk most pénteken. Ünnepi beszédet mond Seregi Zoltán igazgató, Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművész verset ad elő, közreműködnek a Színitanház hallgatói. A megemlékezésen adjuk át a jutalmakat a színháztörténeti játék győzteseinek.
Közadakozásból építtették a színházat
Békéscsabán 1879. március 8-án, 140 évvel ezelőtt nyitották meg az első állandó színházat, a Vigardát, a mai Jókai Színház „elődjét”. Azelőtt, mint az országban mindenhol, itt is vándortársulatok léptek fel 1840-től kisebb, nagyobb, előadásra alkalmas termekben. Az utókor is büszke lehet arra, hogy a színház épületét közadakozásból építtették a kultúrát igénylő és arra áldozni hajlandó csabaiak. A Vigarda Halmay Andor építész tervei alapján és Sztraka Ernő városi mérnök irányításával készült el. Az akkori színházterem – állóhelyekkel együtt – hatszáz néző befogadására volt alkalmas. Az épületet 1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly építész tervei alapján, Wagner József vezetésével átalakították. Az ünnepélyes átadás 1913. november 8-án zajlott. Az új terem 630 férőhelyesre bővült, ruhatárakat, büfét és nem dohányzó részt alakítottak ki benne. Kibővítették a színpadot, a zsinórpadlást, süllyesztőt szereltek be, korszerűsítették a világítást és bevezették a központi gázfűtést. Az épület utolsó nagy renoválása 1994-ben fejeződött be. A színházterem jelenleg 420 fő befogadására képes. A színház épületében a Vigadó a város kulturális életében kezdettől kiemelkedő szerepet játszott, előadóesteket, koncerteket, bálokat és estélyeket tartottak a csodálatos helyiségben, ahol aranyozott velencei metszett tükrök és intarziás parketta kápráztatta el a közönséget, és ahonnan átjáró nyílt a szomszédos Fiume Szállóba. A II. világháborút átvészelte, de 1953-ban megpecsételődött a Vigadó sorsa. A lebontásra ítélt Apolló mozit helyezték ide ideiglenesen, és két év alatt teljesen tönkrement. A mozi után ismét a színházé lett a terem, előbb festőműhelynek, később próbateremnek használták. 1994-ben szinte a színház egészét érintő felújítás történt, amelynek során a Vigadó is megújult, és azóta újra teljes pompájában várja a város közönségét. A színháznak 1954-ig nem volt állandó társulata, az akkoriban működő magántársulatok szerződtek a várossal egy-egy, vagy egy-két évadra. 1954. szeptember 15-ei hatállyal az akkori Népművelési Minisztérium békéscsabai székhellyel, Békés Megyei Jókai Színház elnevezéssel színházat létesített, amely 2012-ig a Békés Megyei Tanács, majd a megyei önkormányzat fenntartásában működött. Az állandó színház első igazgatója az a Daniss Győző lett, aki magántársulatával korábban is játszott az épületben. Korai halála után, az önálló színház első ötven évében 11 igazgató követte egymást, köztük két olyan kitűnő színész, mint Solti Bertalan és Gálfy László. A Jókai Színház mindegyik vezetése alatt megtartotta népszínházi jellegét, ars poeticájában szem előtt tartva, hogy egy vidéki város egyetlen színházának minden közönségréteg igényét ki kell elégíteni, játszania kell klasszikus és modern drámát éppúgy, mint vígjátékot, operettet és meseelőadást. A színház egyik leginnovatívabb időszaka talán Miszlay István igazgatása alatt volt, amikor létrehozták és évekig működtették – a ma már önálló – Gyulai Várszínházat. A színház 13. igazgatója Fekete Péter volt, aki sokat tett azért, hogy a színházat bekapcsolja az országos és a nemzetközi színházi vérkeringésbe, ráirányította a szakma és a kritikusok figyelmét. 2016. január 1-jétől az addigi igazgatóhelyettes, Seregi Zoltán folytatja Fekete Péter munkáját a Békéscsabai Jókai Színház élén.
A szabadságharc hősei a színpadon
Március 15-én az 1848/49-es magyar forradalomra és szabadságharcra emlékezünk, ezt a korszakot idézi fel Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy című operettje. Négy színház koprodukcióját először a békéscsabai közönség láthatja, a Jókai Színház 140 éves épületében zajlanak a próbák. Nemzeti ünnepünkön országszerte rendezvényeket tartanak, Békéscsabán március 15-én, pénteken 10 órakor a Városháza előtt kezdődik a megemlékezés. A Mária főhadnagy ünnepi előadása egy nappal korában, csütörtökön lesz, de már szerdán is játsszák az operettet, mindkét előadás 19 órakor kezdődik. Március 16-án 15 és 19 órakor megy a darab, később május 2-án és 3-án láthatja újra a békéscsabai közönség a produkciót. A darab érdekessége, hogy a híres operett főhősét valóságos személyről mintázta meg a szerzőpáros, Lebstück Máriáról, aki nagy bátorsággal küzdött a szabadságharcban. Mivel az operett négy teátrum – a Békéscsabai Jókai Színház, a Budapesti Operett-, a Magyar Zenés és a Veszprémi Petőfi Színház – koprodukciójában kerül színpadra a forradalom és szabadságharc 170. évfordulójára, a Mária főhadnagy a csabai premier után tovább utazik Veszprémbe, majd Budapestre. A bemutató nemcsak azért fontos, mert a témája a szabadságharchoz kapcsolódik, benne van erősen a nemzeti érzés, nagyon érdekes, fordulatokban gazdag történetet mesél el, hanem azért is, mert csodálatos a zenéje, Huszka Jenő művészete nagyszerű tánccal párosul, igazán szép színdarab. Remek primadonnákat és bonvivánokat láthat a közönség, Lévai Enikőt, Bori Rékát, Domoszlai Sándort, Kalocsai Zsuzsát. Szőke Pál és Tomanek Gábor lép fel a hazai társulatból – mondta Seregi Zoltán rendező, aki Budapesten kezdte el a próbákat, de már a Jókai Színházban készül művészeivel a bemutatóra. A márciusi ünnepekhez még egy évforduló társul: a Békéscsabai Jókai Színház épülete 140 éves, a megnyitóját 1879. március 8-án tartották az akkori Vigardában. Erre az alkalomra ünnepséget rendez a színház március 8-án délelőtt az épület előtt. Beszédet mond Seregi Zoltán igazgató, Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművész verset ad elő, közreműködnek a Színitanház hallgatói. A megemlékezésen jutalmazzák a színháztörténeti játék legeredményesebb résztvevőit. Seregi Zoltán igazgató az épület „születésnapjával” kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a 140 év ugyan nem kerek évforduló, mégis tiszteletadásra kötelez; és reményét fejezte ki, hogy a 150. évfordulóra megújul a régi épület, amelyre nagyon büszke az egész társlat. A direktor azt is elárulta, hogy ősszel is ünnepre készülnek, akkor az állandó társulatot köszöntik majd 65. születésnapja alkalmából. Niedzielsky Katalin Fotó: Rácz Attila
Színháztörténeti vetélkedő a 140 éves épület tiszteletére
A Békéscsabai Jókai Színház épülete 140 éves, a megnyitó ünnepséget 1879. március 8-án tartották az akkori Vigardában. Az évforduló tiszteletére színháztörténeti vetélkedőt hirdetünk. Válaszoljon kérdéseinkre itt.
Operettbemutatót tartanak a Békéscsabai Jókai Színházban
Március 14-én Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettjét mutatják be a Békéscsabai Jókai Színházban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója jegyében – közölték a szervezők az MTI-vel.
Pszicho – Hommage à Alfred Hichcock
A Békéscsabai Jókai színház március 1-jén mutatta be Robert Bloch regényének színpadi változatát, amelyet Pozsgai Zsolt alkalmazott színpadra és Koltay Gábor Balázs Béla – díjas, Érdemes művész rendezett. ( Galambos Edit kritikája) Aki látta Alfred Hitchcock világhírű fekete-fehér filmjét, a Pszicho-t, az nagyjából ismeri a történetet, hiszen Hitchcock döbbenetes filmet alkotott. De színházban színpadra vinni merész vállalkozás úgy, hogy nem a film az alap, hanem a regény. Ezért is lehet izgalmas megnézni, mert teljesen más impulzusok érik a nézőt, ráadásul közvetlen közel van a játéktér, a színészek. Már az első pillanatban a rendező megteremtette a borzongást, azt, hogy még sötét a nézőtér, máris megretten a néző. Nem akarom leírni mivel váltotta ki a hatást, de az előadás végig feszült, félelmetes, izgalmas, de fantasztikus előadás született, amit látni kell! A rendezés azért mesteri, mert nagyon aprólékosan kidolgozott minden jelenet, minden alak, különösen Norman Bates figurája, akit Gulyás Attila bravúrosan alakított. A játéktér már a lépcső tetején kezdődött mielőtt beléptünk az előadás helyszínére, a cégtábla és a „borostyánnal benőtt” előtérrel. A játékteret két részre osztották, az egyik, a fő játéktér a Bates Motel előtere, de nagyon jó megoldás volt a szoba látványa, amely nyitott, csak a néző képzelhette oda a falakat (a zuhanyzó is látható). A motel bejárata az, amelyen a nézők is bejöttek. A kisebb játszótér a nézőnek baloldalon Sam boltja, ahol az egyik jelenet játszódik. A rendező megteremtette a történet hátborzongató, félelmetes, fantasztikumát, és az előadás alatt végig fenn is tudta tartani. Gulyás Attila Norman Bates-e hátborzongatóan nyugodt, de ha mégsem, szinte azonnal korrigál. Ettől a nyugodtságától volt izgalmas, mert az elején semmi nem utal arra, hogy mi zajlik benne. Arcjátéka, testbeszéde azonban sejteti, hogy valami nagyon nincsen rendben – a lelkében. Ahogy Mary meg is jegyzi, különös figura. És valóban az. Színészileg Gulyás Attila bebizonyította megint, hogy nagyon jó, tehetséges színész, hiszen ezt a pszichopata figurát így eljátszani igazi mestermunka. Kovács Edit Bates anyját formálja, aki nem engedi el fiát, magához láncolja. Alakítása bagyszerű, néha megdöbbentő, hiszen fia valószínű miatta lett pszichopata. A színésznő több arcát megmutatja az előadás folyamán, hiszen az Anya alakja is nagyon jól körvonalazódott, gondosan megalkotott figura, amit a színésznő tökéletesen játszott el. Mary Crane és ikertestvére Lila figuráját Boldog Ágnes alakította nagyon tisztán, különlegesen. Mary-t szőkén, Lila-t hosszú barna hajjal. Nagyon jó volt, hogy a két lány lelkivilága – bár ikrek, különböző. Persze Mary-nek titka van, talán nem egészen önmaga, nem fél Bates-től, csupán különös figurának tartja. Lila természetesebb, talán határozottabb, elszántabb is. Mindenestre Boldog Ágnes színészhallgató alakítása már egy nagyszerű, rendkívüli színészi munka. Arbogast nyomozó Csurulya Csongor, Sam, Mary vőlegénye szerepében Szabó Lajost láthattuk, mindketten nagyon jó színészi teljesítményt nyújtottak. Koltay Gábor színészvezetése, ahogyan megalkotta a figurákat, megvalósította, hogy a néző borzongása az első perctől kezdve, az utolsó jelenetig megmarad, a színészek játéka, a hanghatások végül egy olyan összjáték lett, ami valóban félelmetes, de ennek ellenére a néző kíváncsi, hogyan folytatódik az előadás, és a székébe kapaszkodva, lélegzetvisszafojtva nézi azt. A Jókai színház harmadik „desszert” előadása is nagyon jó választás volt, a színészek, és a nézők számára is. A szinopszis első mondata: „Hommage à Alfred Hichcock”, vagyis tisztelgés, Alfred Hichcock előtt, hódolat Alfred Hichcocknak. Koltay Gábor rendezése új színt hozott a közönség számára, jó választás volt, mert filmes szemmel teremtette meg a színházi látvány világát. Nagyon profi előadást láttunk, minden nagyon egyben volt. A rendező segítsége, asszisztense Németh Gabriella volt. Galambos Edit A-TEAM/Nyári Attila
A szerep az életben
Nemcsak a színészek játszanak szerepeket, hanem valamennyien a mindennapi életünkben. A Mindentudás Színházi Egyeteme sorozat Bodor Péter egyetemi docens A szerep az életben című előadásával folytatódott március 4-én 18 órától a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Az előadás felvezetésében Kovács Edit, a Jókai Színház művésze Halász László A művészetpszichológia című tanulmányából olvasott fel egy részletet, amely az alkotó és a befogadó műhöz való viszonyáról, a produktív és a reproduktív alkotói tevékenységről, a mű létrehozásával és annak értelmezésével járó pszichológiai folyamatokról ír. Bodor Péter elemzésének első részében a természettudományok és a társadalomtudományok alkalmazásáról, azok eltérő gyakorlati szerepéről szólt, bár a társadalomtudományok nem képesek irányítani a körülöttünk lezajló természeti jelenségeket, nem válthatók közvetlenül anyagi haszonná, mégis fontos szerepet töltenek be az egyén közösségi aktivitásának, illetve önismereti folyamatainak megértésében. A szerep színházi fogalmát metaforaként használva közelebb juthatunk az ember mindennapi életében betöltött szerepeinek értelmezéséhez, ami hozzájárulhat önmagunk és társaink pontosabb megértéséhez. A szerep fogalmát a társadalomtudományokban, ezen belül a pszichológiában, szociológiában és a szociálpszichológiában három fő területre osztva vizsgálta az előadó: a gyermekek társas fejlődésében, azaz a szocializációban; a társadalmi rendszerek, a különböző intézmények esetében; végül pedig a mindennapi életben lezajló interakciókban. A társadalom és az egyén kapcsolatának fontos összekötő eleme a szerep, a társadalom különböző intézményeiben pozíciókat találunk, ezekhez a státuszokhoz kötődik a szerep, az a viselkedés, amit a pozícióhoz tartozó egyénnek gyakorolnia kell. A szerepek betöltéséhez az egyénnek bizonyos feltételeket teljesítenie kell, például iskolai végzettség, a különböző szerepeket jelezhetjük ruházattal, egyenruhával, illetve a térbeli pozíció is kijelölheti a szerepet, például egy iskolai órán a tanár-diák helyzetének megosztottsága. Beszélhetünk adott és elért társadalmi szerepekről, előbbiekhez tartozik például az ember neme, etnikuma, amelyek adottak, elért társadalmi szerepről pedig akkor beszélünk, ha a szerep betöltéséhez valamilyen tevékenység elvégzése tartozik, például a tanár vagy az orvos szerepe. A szerepeket feloszthatjuk áthatókra, például a nemi szerep; illetve vannak alkalmi szerepek, amelyek bizonyos szituációkban jelennek meg, például az előadó szerepe. Az egyén társas fejlődésében fontos a szerep fogalma, a szocializáció rendkívül fontos momentuma a szerep átvétele, az emberi cselekedetek összehangolásához át kell venni a másik egyén perspektíváját, amely folyamat egy szerepjátékban vagy szabályjátékban alakul ki. Szerepjáték esetében egy másik szereplőhöz való alkalmazkodás, szabályjátéknál pedig egy szabályrendszerhez való alkalmazkodás alakítja ki a megfelelő szerepet. Az intézmények és a szerepek kapcsolatában az egyének különböző előírásokhoz alkalmazkodnak, beszélhetünk komplementer szerepekről, tanár-diák, orvos-beteg egymást kiegészítő szerepek, ők egy más szerepküldői, megrendelnek egymástól bizonyos cselekvéseket. Kialakulhatnak bizonyos szerepkonfliktusok, amikor az egyén által párhuzamosan betöltött szerepek összeütközésbe kerülnek. A harmadik vizsgálati kör az interakciók területe, ahol az egyének jelentést tulajdonítanak a különböző helyzeteknek és ennek megfelelően alakítják cselekedeteiket, egy szereptől lehet bizonyos mértékig távolságot tartani vagy túl is lehet játszani egy szerepet, melynek eszközei a megjelenés és a modor. Az előadás zárásaként két személyes kutatásáról beszélt Bodor Péter, az iskolákban korábban kötelezően viselt iskolaköpeny és az iszlám vallás által a nők számára kötelezően hordott fejkendő, a hijab használatát vizsgálta. Az iskolaköpeny viselési módozatai a szereptől való távolságtartásnak eszközei voltak, kifejezte a diákok intézmény iránti lojalitását. Az iszlám által előírt fejkendő szerepe ellentmondásos, hiszen a vallási előírás a feltünés elkerülését célozta meg, ez azonban egy európai országban az ellenkezőjébe csap át, hiszen itt a fejkendő viselete még nagyobb feltűnést kelt. A Mindentudás következő programja április 1-jén 18 órakor lesz, Gyenge Zoltán professzor Művészet és/vagy filozófia címmel tart előadást. Rácz Attila Fotó: A-TEAM/Ignácz Bence
A Pszichóban Gulyás Attila remekel
Hommage à Alfred Hitchcock, vagyis a híres filmrendező iránti tisztelete, hódolata jegyében rendezte meg Koltay Gábor a Pszichót a Békéscsabai Jókai Színházban. Robert Bloch regényét Pozsgai Zsolt alkalmazta színpadra, és az őrült sorozatgyilkos, Norman Bates szerepében Gulyás Attila fantasztikus alakítást nyújt. (Niedzielsky Katalin kritikája) A szokásosnál is sokkal nagyobb várakozás előzte meg a március elsejei stúdióbemutatót, a városban hetek óta mindenki azt fontolgatta, hogy vajon merjen-e elmenni az előadásra. A film és a színház két igen különböző műfaj, edzettek is vagyunk már a véres thrillerekben – sokszor éppen a valóság felülmúl minden fantáziát, képzeletet -, az 1960-ban bemutatott Psycho mégis olyan etalon, immár klasszikus, aminek élményét nem lehet kitörölni az emlékezetünkből. Az Alfred Hitchcock rendezte, még fekete-fehér amerikai filmben a többszörös tudattal élő, elmeháborodott moteltulajdonos, Norman Bates alakját Anthony Perkins játszotta. Robert Bloch a regényt a valóságban megtörtént eseményről, egy Wisconsin állambeli sorozatgyilkosról írta. Pozsgai Zsolt nem a filmtörténeti legenda, hanem a regény alapján készítette el a színpadi változatot, amelyben a mozival ellentétben megjelenik Bates anyja is, persze inkább csak a főhős tudatában „élő” figuraként. A regényt, a történetet a színpad igényeire kellett formálni, amivel Pozsgai kiváló szöveget szolgáltatott Koltay Gábor Balázs Béla-díjas, Érdemes művésznek, akinek filmrendezői munkássága éppen olyan jelentős, mint a színházi. Nem véletlen, hogy már a színpadkép, az első jelenet – a sokkoló hangeffektusokkal felerősítve – előrevetíti és folyamatosan megalapozza az eseményeket, az elkerülhetetlen borzalmakat. Színpadi thriller bontakozik ki, de nem bulvár szinten, hanem művészi fokon, és sokkolja, szinte bedarálja a nézőt. A színházban nem lehet annyit mesélni, mint a regényben, nem is kell, mert a látvány és a zene zúdítja ránk az információt, hangulatot, légkört teremt. A történet rögtön a motelban kezdődik, és világos képet ad anya és fia beteges kapcsolatáról, a valóságtól elszakadt, abnormális, életveszélyes, belterjes külön világukról. Erre a vesztőhelyre érkezik a helyes szőke titkárnő, Mary Crane, akinek előéletéről, utazása, menekülése okáról csak fokozatosan áll össze a kép. De ebben a miliőben az, hogy a fiatal nő ellopta főnöke 40 ezer dollárját, nem is tűnik akkora bűncselekménynek… Kezdettől füst, homály, misztikum, a motel sötétsége leképezi Bates lelkét, pszichéjét. S persze növekvő feszültség, izgalom, a kint tomboló vihartól, a mennydörgésektől, szakadó esőtől csak még félelmetesebb ez a hely, zuhanunk a gyilkosság(ok) felé. Norman Bates-ről nagyjából már mindent tudunk Mary érkezése előtt. A túlzsúfolt színpadon is egyszerre ott az összes helyszín, a gomolygó füsttől, bútoroktól, virágoktól és a sok nyomasztó kitömött madártól nem is látszik a hírhedt zuhanyfülke. Az utolsó vacsora közös elfogyasztása után Mary elfoglalja a hatos szobát, Bates leskelődik a falon, aztán a nő zuhanyozni megy, és a többi már ismert. Ekkor már látjuk a megvilágított zuhanyfülke egy részét és a lecsorgó vért a szobanövények mögött, de nem ez a látvány uralja a színpadot. Sokkal rémisztőbb a filmes-villogásos futkosás, anya és fia rohangálása a zuhanyfülke és a recepció között. Ki ölt itt, Bates vagy az anyja? Melyik Bates, és egyáltalán az ölt-e, aki a kést fogta? Hátborzongató, a véres zuhanyfalnál is rettentőbb a néma jelenet, amikor Bates kihúzza a motelból a becsomagolt hullát és „kitakarít. Azt is tudjuk előre, hogy a lányt és a pénzt keresni fogják, először Mary ikertestvére, Lila jelenik meg Sam, a vőlegény üzletében. Mint egy jó krimiben, mindenki gyanús, gyűlnek az indítékok. Majd jön a magánnyomozó, Arbogast, mindhárman eljutnak a motelba, ahol Norman, a beteges tudatalattival működő gyilkos lelepleződik, miközben a szomszédos mocsárban gyűlnek a hullák… A pszichopata Norman Bates szerepében Gulyás Attila kiemelkedő alakítást nyújt. Minden rezzenésével, mimikájával és gesztusával a sérült fiúból, az abnormális személyiségből brutális sorozatgyilkossá váló, szétesett elmét, pszichét építi fel a szemünk láttára. A gyerek, aki fél és gyűlöl, akit az anya kisajátít, birtokol és saját gyilkosává tesz, de szabadulni tőle a halála után sem tud. A rettentő feszültségeket, zűrzavart, a tudatát, saját énjét váltogató őrült alakját Gulyás Attila fokról fokra, mesterien építi fel. Az Anya figurája is rendkívül összetett. A magányos, kilátástalan helyzetben saját kis világot kialakító szülő a gyermekét szembeállítja a külvilággal, elzár minden utat előle, ami a normális emberi, szexuális kapcsolatok felé elindíthatná. Lelkileg és testileg zsarolja, dresszírozza. Kovács Edit árnyaltan és hitelesen játssza ezt a rendkívül bonyolult anya-nő, zsarnok-áldozat szerepet. Maryt és Lilát, az ikerpárt Boldog Ágnes színészhallgató kelti meggyőzően életre. Tulajdonképpen három színész egyszerre többféle figurát alakít, hiszen Bates személyiségének lényege, hogy többszörös tudattal él és öl, az Anya a fia képzeletében létezik, de ezt a furcsa létet meg kell jeleníteni a színpadon. Ehhez képest két „valódi” lányt eljátszani talán nem is olyan bonyolult. Arbogast nyomozó figurájában Csurulya Csongor markáns karakterrel erősíti a kiváló csapatot. Ugyanez igaz a Samet, Mary vőlegényét játszó, helyzetkomikumokat jól kihasználó, a humorral nagyszerűen bánó Szabó Lajosra. Koltay Gábor – a Hitchcock iránti alázatát, tiszteletét, filmes és színházi rendezői tudományát bevetve – a világhírű mozit a testvérművészetek eszközeivel meghonosította a színpadon, műfajt teremtett. Nagy példaképét csak a bűn, a horror és annak vizuális ábrázolása érdekelte, Koltayt ennél több; a rendezésével tovább ment, mélyebbre ásott, amikor az emberi jellemek, cselekedetek, személyiségek fejlődésének, a betegesség, az abnormitás, az erőszak kialakulásának okait kereste. A gyermekkori traumák, az apahiány, a felborult pszichológiai és szexuális fejlődés, a mentális zavarok, a gyilkosságok előzményeit, hátterét, a család, a közösség, a társadalom felelősségét kutatta, hogy a borzalmak eredetére, lehetséges okaira rámutasson. A krimi túl félelmetes, a thriller túl borzongató, a játék túl sokkoló ahhoz, hogy megnyugvást, feloldozást, valamiféle katarzist adjon. De a mögöttük rejlő dráma, a homályból kirajzolódó sorstragédia és főleg az összefüggések felismerése – tettek, okok és következmények között – enyhítheti a megrázkódtatást. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM/ Nyári Attila
A Pszicho színházban is nagy siker
Nagy sikerrel mutatta be március elsején Hitchcock Pszicho című színpadi thrillerét Pozsgai Zsolt átdolgozásában, Koltay Gábor Balázs Béla-díjas, Érdemes művész rendezésében a Békéscsabai Jókai Színház. A Robert Bloch regénye alapján készült átdolgozás a stúdiószínházban került színre. A különleges élményt nyújtó produkcióban Norman Bates moteltulajdonos szerepében Gulyás Attila kiemelkedő alakítást nyújt. Az Anyja figuráját Kovács Edit játssza hitelesen. Maryt és Lilát, az ikerpárt Boldog Ágnes színészhallgató kelti meggyőzően életre. Arbogast nyomozóként karakteres alakítást nyújt Csurulya Csongor, Samet, Mary vőlegényét remekül formálja Szabó Lajos. Koltay Gábor színvonalas rendezése a filmből jól ismert félelmetes krimin messze túlmutató, nemcsak sokkoló, hanem elgondolkodtató, újszerű előadás. A krimi, a thriller kedvelőinek biztos élményt nyújt, de a hagyományos színházat szerető közönség is különleges élménnyel gazdagodhat, ha vállalkozik az új produkció megtekintésére. Fotó: A-TEAM/ Nyári Attila
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Boldog Karácsonyt! 🎄 (Jókai Színház)
6 1
Adventi gyertyagyújtás - December 22. (Jókai Színház)
2 0
Adventi gyertyagyújtás - December 15. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
7 0
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Rólunk írták
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
